Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019 (II.21.) önkormányzati rendelete

1. § A rendelet hatálya Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület), annak bizottságaira, a polgármesterre, a Polgármesteri Hivatalra és a Képviselő-testület irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szervre (a továbbiakban együtt: intézmények), továbbá Szigetszentmiklós Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő gazdasági társaságokra terjed ki.

2. § A Polgármesteri Hivatal és az intézmények külön-külön címet alkotnak. A címrendet az 1. melléklet tartalmazza. Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok felsorolását az 1.1. melléklet tartalmazza.

3. §² (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2019. évi költségvetését:

4. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségét a 11.1. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat 2019. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait a 11.2 melléklet részletezi.

(3) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletekből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 11.3. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 7. melléklet részletezi.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 8. melléklet határozza meg.

(6) A bevételi források függvényében megvalósítandó beruházási feladatokat a 8.1 melléklet tartalmazza.

(7) A 3. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, költségvetési szervenként, feladatonként a 3.; 3.1.; 3.2.; 3.2.1; 3.3.; 3.4.; 3.5; 4.;4.1.; 4.2; 4.2.1.; 4.2.2; 4.2.3; 4.3; 4.4. mellékletek határozzák meg.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között 10.000 E Ft általános, 138.142,1 E Ft céltartalékot állapít meg a 17. melléklet szerint.

(9) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és az intézmények létszámkereteit 660,5 főben, a közcélú foglalkoztatottak létszámát 10 főben a 21. mellékletben részletezve határozza meg.

(10) A Képviselő-testület az önkormányzati szociális és gyermekvédelmi jellegű juttatásokat a 16. melléklet szerint határozza meg.

(11) A Képviselő-testület az önkormányzati, EU támogatással megvalósuló projektek bevételeit és kiadásait a 18. melléklet szerint határozza meg.

(12) A Képviselő-testület az Önkormányzat által adott kölcsönök állományát, és évenkénti bevételi előírását a 12. melléklet szerint, az adott közvetett támogatásokat, kedvezményeket a 13. melléklet szerint, a működési és fejlesztési célú bevételeit és kiadásait három évre tervezve, mérlegszerűen, tájékoztató jelleggel a 14. melléklet szerint, a támogatásértékű pénzeszköz átadásait a 15. melléklet szerint, az intézmények finanszírozásának ütem tervét a 19. melléklet szerint, az előirányzat felhasználási ütem tervét a 20. és 20.1. melléklet szerint határozza meg.

(13) A Képviselő-testület az Önkormányzat, az önkormányzati költségvetési szervek tartozás állományának alakulását a 22. melléklet szerint, a bevételi előirányzatok nyilvántartását a 23.1 melléklet szerint, a kiadási előirányzatok nyilvántartását a 23.2 melléklet szerint mutatja be és határozza meg.

5. § (1) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(2) Az intézményeket megillető feladatfinanszírozás rendszerben biztosított feladatalapú támogatás igényléséhez szolgáltatott adatok valódiságáért, a feladatfinanszírozás felhasználásáért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Amennyiben az intézményvezető hibájából az Önkormányzatnak feladatalapú támogatást kell visszafizetni, azt az intézmény tárgyévi költségvetésében a Képviselő-testület zárolja, egyben a polgármester köteles fegyelmi eljárást kezdeményezni.

(3) A központosított előirányzatok igényléséhez szolgáltatott adatok valódiságáért, az előirányzat jogszerű felhasználásáért az intézmény vezetője egy személyben felelős. Az elszámoláskor keletkező visszafizetési kötelezettséget az intézmények tárgyévi költségvetéséből zárolja a Képviselő-testület.

(4) Az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szervek kötelesek

(5) A Polgármesteri Hivatal, valamint az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában, a 23.1. és 23.2. melléklet szerint kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(6) Az intézmények vezetői – önállóan működő intézmények esetén az EGOMIR és a KIMIR vezetője útján - bevételeinek és kiadásainak alakulásáról negyedévenként kötelesek írásban tájékoztatni a polgármestert. Az előirányzat túllépés esetén a tájékoztatást azonnal kötelező megadni.

(7) Az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv vezetője a 22. mellékletben foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. Az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv az általa elismert tartozásállomány tekintetében, nemleges adat esetén is havonta a tárgyhó 25-ei állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig a polgármester részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(8) Amennyiben az intézmény 30 napot elérő, vagy meghaladó elismert tartozásállománya további 30 napig fennáll, és mértékét tekintve a költségvetési szerv éves eredeti kiadási előirányzatának 1 %-át eléri, de legfeljebb 1 M Ft-ot, azt az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles jelenteni a polgármesternek.

6. § (1) A Képviselő-testület az egyes előirányzatok feletti rendelkezés jogát az e szakaszban foglaltak szerint ruházza át bizottságaira és a polgármesterre.

(2) A polgármester gyakorolja a rendelkezési jogokat

(3)³ A Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság gyakorolja rendelkezési jogokat

(4) A döntés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szakbizottságok gyakorolják a rendelkezési jogot a pénzeszköz átadások jogcímen tervezett előirányzatok tekintetében, az alábbi kivételekkel:

(5)⁴ A helyi művészeti élet támogatási előirányzat, és a média keret esetében a rendelkezési jogot a Köznevelési, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága gyakorolja.

(6)⁵ A városi egészségügyi rendezvények támogatása előirányzata esetében a rendelkezési jogot a Szociális és Egészségügyi Bizottság gyakorolja.

(7) A Közbeszerzési Bizottság gyakorolja a rendelkezési jogot a szakértői díjak jogcímen tervezett előirányzat tekintetében.

(8) A jegyző gyakorolja a rendelkezési jogokat a Polgármesteri Hivatal kiadási előirányzatai tekintetében, azzal, hogy a személyi juttatások előirányzat felhasználása a polgármester egyetértésével történik.

7. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármesteri Hivatalt és az intézményeket a rendeletben előírt bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadási előirányzatok teljesítésére.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az intézmények kötelesek az e rendeletben meghatározott bevételeket teljesíteni és a részükre jóváhagyott kiadási előirányzaton belül gazdálkodni. Pótelőirányzat biztosítását az általános tartalékkeret terhére a Pénzügyi Bizottság, egyéb keret terhére pótelőirányzatot a Pénzügyi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület engedélyez.

(3) Az Önkormányzat intézményeinél és a Polgármesteri Hivatalnál a tervezett bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után az önkormányzati támogatás növekedését. A kiadási előirányzatok – amennyiben a tervezett bevételek nem teljesülnek – a polgármester engedélye nélkül nem teljesíthetők.

(4) Az előirányzatokkal rendelkező és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek a többletbevételük terhére is csak a forrásképződés mértékének, ütemének figyelembe vételével és az intézmény biztonságos működésének szem előtt tartásával vállalhatnak kötelezettséget.

(6) A feladat elmaradásából származó - személyi és dologi - megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(7) A személyi kiadások e rendeletben jóváhagyott eredeti előirányzata csak a központi költségvetés által biztosított pótelőirányzat és a pályázati pénzeszközök célirányos részével növelhető. A személyi kiadások jóváhagyott eredeti előirányzata a dologi kiadások javára csökkenthető.

(8) A dologi kiadások e rendeletben jóváhagyott előirányzata növelhető. Az intézményüzemeltetési kiadások közül a fűtés, a világítás, a víz- és csatornadíj és a biztonságos működést szolgáló előirányzatok év közben nem csökkenthetők. A telefonhasználati díj előirányzata a személyi kiadások terhére, valamint a foglalkoztatottak által befizetett telefondíjak ellentételezését szolgáló bevételekkel növelhető.

(9) A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott feladatoknál, a Védőnői szolgálat, Ügyeleti szolgálat esetében elsősorban a Pénztár által biztosított összegből kell a működést biztosítani.

(10) Ha az intézmény az államháztartás más alrendszereitől, alapítványoktól, vagy egyéb államháztartáson kívüli jogi személyektől támogatásban részesül, azt külön engedély nélkül a célnak megfelelően felhasználhatja. Az előirányzatokkal rendelkező intézmény, a gazdálkodását ellátó gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési intézménnyel köteles közölni a felhasználás célját. A pályázaton nyert támogatás pénzforgalmi bonyolítása az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és a gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési intézmények számláján történik. Az elnyert támogatással az előirányzatokat meg kell emelni.

(11) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzati gazdálkodás folytonossága érdekében a két testületi ülés közötti időszakban 10 M Ft erejéig kötelezettséget vállalhat a Havaria keretből rendkívüli, előre nem tervezhető, így a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására. A polgármester ezekről a kötelezettségvállalásokról a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatja.

8. § (1) Az Áht. 34. §-a alapján a költségvetési rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv a működési és felhalmozási költségvetést érintő átcsoportosítást a Képviselő-testület tájékoztatása mellett

(3) Az (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat

(4) Az (1) bekezdésben foglalt saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításról a polgármester 30 napon belül tájékoztatja a Képviselő-testületet. Az átruházott hatáskörű előirányzat-átcsoportosítási jogkör 2019. december 31-éig gyakorolható.

(5) A Képviselő-testület az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, valamint az Önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési rendelet módosításáról, a jegyző által történő előkészítése után, a polgármester előterjesztése alapján – az első negyedév kivételével –negyedévenként a döntés szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig dönt. Képviselő-testület elé terjesztését közvetlenül megelőző képviselő-testületi ülésén december 31. napi hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

(6) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az Önkormányzatnál, annak kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

9. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, és az intézmények költségvetését, rendeletének módosításával, képviselő-testületi döntéssel megváltoztathatja. Az előirányzat-módosítás nem érintheti az Országgyűlés kizárólagos, költségvetési törvényben felsorolt a Kormány előirányzat-módosítási hatáskörébe tartozó előirányzatokat. A módosításról az előirányzatokkal rendelkező intézmények az EGOMIR felé kötelezettek jelentéstételre.

(2) A Képviselő-testület, és az előirányzatokkal rendelkező, és gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési intézmények az (1) bekezdésben foglaltak szerint módosíthatják egyes kiemelt, ezen belül részelőirányzataikat.

(3) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, vagy valamely költségvetési fejezet, vagy az elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(4) Az Önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek a többletbevételük terhére, a felhalmozási jellegű kiadási előirányzataikat saját hatáskörben nem emelhetik fel, csak a Képviselő-testület jóváhagyását követően.

(5) A gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési szerv vezetője a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-változtatásról 30 napon belül köteles a jegyzőt tájékoztatni.

10. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap összegét Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 60. § (6) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján a képviselő-testület 2019. évtől – az önkormányzat saját forrásai terhére – a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában 60.000 forintban állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat személyi juttatásainak előirányzatán belül 12.000 E Ft jutalmazási keretet különít el az intézményvezetők jutalmazására.

(3) A költségvetési szerv által foglalkoztatott köztisztviselők részére éves szinten bruttó 200 E Ft/fő cafetéria keretet biztosít, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére.

(4) A vezető állású köztisztviselők részére bruttó 8.806,0 E Ft rekreációs keretet különít el, egészségpénztári szolgáltatás igénybevételére.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglalt juttatást kiterjeszti a polgármesterre oly módon, hogy 200 E Ft éves bruttó cafetéria keretet, és egészségpénztári szolgáltatás éves keretét bruttó 650 E Ft-ban állapítja meg.

(6) Az intézményvezetők jutalmát a polgármester állapítja meg, a köztisztviselők juttatását a polgármester egyetértésével a jegyző engedélyezi.

11. § (1) A Képviselő-testület a köztisztviselők részére a költségvetésben tervezett pótlékokat, illetménykiegészítést és egyéb juttatásokat, a köztisztviselők közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről, a köztisztviselők illetményéről valamint a köztisztviselőket megillető egyes juttatásokról és támogatásokról szóló 6/2012. (II.1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Juttatási rendelet) szerint fogadja el.

(2) A Képviselő-testület a köztisztviselők részére 2019. évben a nem rendszeres személyi juttatások között jutalomkeretet állapít meg. A jutalomkeret a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 9 %-a, amely nem tartalmazza az adókimunkálási jutalék tervezett összegét, valamint a 10. § (2) bekezdése szerinti jutalmakat. További jutalmazásra a Polgármesteri Hivatal bérmaradványa, valamint az adóigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségéről szóló 26/2007. (X.17.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése alapján, az érdekeltségi alap év végi maradványa a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak általános jutalmazására fordítható.

(3) A Képviselő-testület a köztisztviselők részére a Juttatási rendeletben megállapított szociális jellegű juttatásokra 2019. évben összesen 500 E Ft fedezetet biztosít.

(4) A Képviselő-testület 2019. évben a nyugállományú köztisztviselők támogatására 550 E Ft fedezetet biztosít. Az előirányzat más célra nem használható fel.

(5) A köztisztviselőket e rendelet és a Közszolgálati szabályzat alapján megillető juttatások felhasználásáról a polgármester a költségvetésről szóló beszámolók keretében ad tájékoztatást.

(6) A juttatások elbírálásának szabályait, feltételeit a jegyző a Közszolgálati Szabályzatban szabályozza a polgármester Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. §. (4) bekezdése (a továbbiakban: Mötv.) szerinti egyetértési jogának biztosításával.

12. § (1) Az Önkormányzat költségvetésében elkülönítetten szerepelnek az általános tartalék és a céltartalék előirányzatok. Az általános tartalékok az évközi többletigények, az önkormányzat váratlanul felmerülő, nem tervezett feladatainak finanszírozására, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgálnak. A céltartalékok a költségvetés jóváhagyásakor, módosításakor nem ismert városfejlesztési feladatok, az egyes ágazatokban benyújtandó pályázatok saját erő, a testvérvárosi kapcsolattartás, a sportnapok és nemzetközi kapcsolatok rendezvényei, civil szervezetek pályázaton kívüli támogatási igényeinek, valamint meghatározott összeghatárig a települési képviselők javaslata és egyetértése alapján meghatározott városfejlesztési és intézményüzemeltetési feladatok költségeinek fedezetét biztosítják.

(2) A 17. melléklet szerinti tartalékkal való rendelkezés jogát a Képviselő-testület, az alábbiak szerint a polgármesterre, és bizottságaira ruházza át:

(3) A (2) bekezdésben nem részletezett tartalékkeretek felhasználásáról, valamint a (2) bekezdés szerinti tartalékkeretek megjelölt céloktól eltérő felhasználásáról, a szakbizottságok javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület, működési célú polgármesteri keretösszegként 2019. évben 15.000 E Ft-ot, felhalmozási célú keretösszegként 15.000 E Ft-ot különít el.

(5) A képviselői keretösszeg 350 E Ft/fő/év, mely a Képviselő-testület határozata alapján, az intézmények, a Polgármesteri Hivatal, társadalmi és sportszervezetek működési támogatására, városfejlesztésre, intézményi felújításra, korszerűsítésre, intézmények kötelező eszközfejlesztésére, közösségi célra, lakóközösségek által közösen használt területek karbantartására és fejlesztésére, a Szigetszentmiklóson működő egyházak működési célú támogatására és kis értékű tárgyi eszköz vásárlására fordítható.

(6) Az (5) bekezdésben részletezett célok közül a képviselői keretösszeg legfeljebb 50 %-a fordítható működési célú támogatásra, az e fölötti összeg kizárólag fejlesztési célra használható fel.

(7) A képviselők a (4) és (5) bekezdés szerint megállapított támogatás összegét nem vehetik fel sem elszámolásra, sem utólagosan, számla ellenében. A támogatott társadalmi és sportszervezet a keretösszeg felhasználásáról tárgyévet követő január 15.-ig számlákkal köteles elszámolni. Az elszámolás nem vonatkozik az önkormányzati intézmények részére történő átutalásra. A számla nem szólhat a támogatást nyújtó képviselő nevére, minden esetben, a kedvezményezett támogatott szervezet lehet a vevő.

13. § (1) Évközi költségvetési többletként jelentkező átmenetileg szabad pénzeszközök kamatozó lekötéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A költségvetési egyenleg, hiány fedezése az Áht. előírásai alapján az alábbi finanszírozási célú pénzügyi műveletek útján, kizárólag felhalmozási jellegű kiadások teljesítése érdekében történhet:

(3) Az évközben elért esetleges többletbevétellel, az ellentételezéseként zárolt kiadási tételek feloldhatók a többletbevételi előirányzat növelésével, a módosításról a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján a Képviselő testület dönt.

(4) A Képviselő-testület a likviditási hitel felvételében való döntés jogát a polgármester részére biztosítja.

(5) A hosszúlejáratú hitel felvételéről kizárólag a Képviselő-testület dönthet a (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(6) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott finanszírozási célú pénzügyi műveletekről a Képviselő-testület, a c) pont szerintiekről az Önkormányzat vagyonáról szóló 8/2013. (III.28.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: vagyonrendelet) rendelkezési joggal felruházott szervek, vagy a Képviselő-testület dönt. A költségvetés megállapításakor, módosításakor, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoláskor (a továbbiakban: zárszámadáskor) rendelkezni kell a költségvetési többlet felhasználásáról, zárszámadáskor jóvá kell hagyni a költségvetési hiány finanszírozásának módját.

14. § (1) A Képviselő-testület a non-profit szervezetek működési támogatására 232.808,4 E Ft keretösszeget különít el.

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdés szerinti keretösszegen belül 62.040,0 E Ft pályázati keretösszegeket állapít meg a 15. mellékletben részletezettek szerint az alábbi címekre:

(3) A pályázati feltételekről, a pályázatok elbírálásáról

(4)⁸ A Képviselő-testület közművelődési koncepciója alapján a Nádasdy Filmszínházzal bérleti és szolgáltatási szerződést köt. A szerződésben rögzített önkormányzati rendezvényekre az Önkormányzat 2019. évi költségvetésében 1.000,0 E Ft összeget biztosít. A szerződést a Köznevelési, Kulturális és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága hagyja jóvá. A szerződésben szabályozni kell a pénzügyi teljesítés ütemét is.

(5) A Képviselő-testület alapítványi felhalmozási célú támogatást különít el a költségvetésben az általa alapított közalapítványok részére 11.500,0 E Ft összegben.

(6) Az alapítványok a támogatást a Támogatási Szerződésben foglaltak figyelembevételével az alapító okiratukban meghatározott célokra használhatják fel. A felhasználásról a költségvetési évet követő év szeptember 30-ig köteles elszámolni a Képviselő-testület felé.

(7) A Képviselő-testület a Szigetszentmiklóson működő kilenc egyházközség támogatására 400 E Ft/ egyházközség, összesen 3 600 E Ft összeget különít el. Az összeg bankszámlára utalással, a költségvetés elfogadását követően legkésőbb május 15-éig történik.

(8) A Képviselő testület az Önkormányzat által az (1) – (7) bekezdés alapján nyújtott, nem normatív támogatások közzétételi kötelezettségét, kettőszázezer forint feletti támogatási összegre terjeszti ki. A támogatásokat adott költségvetési évben egybe kell számítani.

15. § (1) Az önkormányzat árubeszerzésére, építési beruházására, valamint szolgáltatás megrendelésére vonatkozó szabályokat a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések tekintetében e rendelet, az azt meghaladó beszerzések tekintetében a Közbeszerzési Szabályzat tartalmazza.

(2) Az önállóan működő intézmény beszerzéseit köteles az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv irányításával úgy végezni, hogy az a leggazdaságosabb legyen.

(3) Az önállóan működő és gazdálkodó intézmények vezetői a költségvetés elfogadását követő 15 napon belül kötelesek megvizsgálni, hogy beszerzéseik értéke tekintetében a közbeszerzés feltételei fennállnak-e. Az elkészített beszerzési tervet március 1. napjáig kötelesek a polgármester részére átadni.

16. § (1) A közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: beszerzések) közül a nettó 1 M Ft-ot meg nem haladó értékű beszerzések során a beszerzés tárgyáról és általában kért ellenértékéről tájékozódni kell. A beszerzés során a legkedvezőbb feltételeket kínáló, vagy legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérő személy, vagy szervezet kerülhet kiválasztásra.

(2) A nettó 1 M Ft-ot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzések esetében ajánlattételi felhívás alapján legalább három árajánlat bekérése szükséges a legkedvezőbb feltételeket kínáló, vagy legalacsonyabb ellenszolgáltatást kérő ajánlattevő kiválasztásához.

(3) Nem terjednek ki a beszerzések 16. § szerinti szabályai

(4) A beszerzés keretében az ajánlattételi felhívás az Önkormányzat honlapján, vagy egy helyi újságban is közzétehető.

(5) Az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, határidőben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. Az ajánlattételi határidőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok körére tekintettel elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat összeállításához és benyújtásához.

(6) Az ajánlatok értékelése során meg kell vizsgálni, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

(7) A nettó 5 M Ft-ot meghaladó értékű szerződés megkötéséhez az ajánlattevők alkalmasságát vizsgálni kell. Az alkalmasság vizsgálata a tevékenységi körök meglétére, a rendezett munkaügyi kapcsolatokra, köztartozás mentességre terjed ki, és az elérhető elektronikus, hatósági, és közhiteles nyilvántartások felhasználásával történik.

17. § (1) Az Önkormányzat a költségvetés bevételi és kiadási előirányzatainak terv szerinti teljesítését a likviditási ütemterv útján biztosítja.

(2) Az előirányzatokkal rendelkező intézmény, és a gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési intézmények gazdálkodása – nettósított – költségvetési finanszírozási pénzellátási terv alapján történik, ettől eltérni csak a beruházások és felújítások esetében a polgármester engedélyével lehet, amennyiben ez az Önkormányzat likvid pénzügyi helyzetét nem akadályozza.

(3) Az előirányzatokkal rendelkező intézmény, és a gazdálkodási tevékenységei ellátását gazdasági szervezettel biztosító költségvetési intézmények pénzellátásáról a Polgármesteri Hivatal köteles gondoskodni a 19. mellékletet képező, az önkormányzati intézmények előirányzat felhasználási ütemterve alapján.

(4) Az intézmények finanszírozása kizárólag a felmerült kiadások arányában történik a folyószámla egyenlegük ellenőrzésével, előzetes egyeztetéssel. A finanszírozás végrehajtását a polgármester, illetve távollétében az általa meghatalmazott engedélyezi.

18. § (1) Az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények pénzmaradványát – ezen belül a kötelezettséggel terhelt részt és a szabad pénzmaradvány összegét – a Képviselő-testület hagyja jóvá és jogosult dönteni a pénzmaradvány felhasználásáról. A pénzmaradvány felhasználására az intézményeknek és a Polgármesteri Hivatalnak csak a Képviselő-testületi jóváhagyást követően van lehetőségük.

(2) A pénzmaradvány elszámolása során a végleges vagy részbeni feladat elmaradás miatti összeg, a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összegek maradványának felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) A pénzmaradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, amely később támogatási többletet igényelne.

19. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző gondoskodik.

20. § (1) Az intézmények – alapító okirataikban és a vagyonrendeletben szabályozott módon – jogosultak kötelező feladataik ellátásának sérelme nélkül az alapító okiratában szereplő szakmai alapfeladatai ellátását segítő feladata keretében az átmenetileg használaton kívüli helyiségeik bérbeadására. A bérbeadás feltételeit a polgármester előzetes egyetértési jogának biztosításával – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az intézményvezetők jogosultak meghatározni. A bérleti szerződést írásba kell foglalni.

(2) A számviteli politika részeként el kell készíteni a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot. A szolgáltatás bevételének - a (3) bekezdésben szabályozottak kivételével - fedezni kell a tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve az üzemeltetési, fenntartási kiadások tevékenységre jutó arányos hányadát is.

(3) A helyi közszolgáltatások körében a Mötv. 13. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat által támogatott sportszervezetek téli és nyári időszakban egységesen heti 18 órában díjmentesen jogosultak az intézményi tornaterem használatára.

(4) Az intézmények a bérleti díjból befolyt bevételeiket alapítványba nem utalhatják, költségvetésükben működési bevételként kötelesek elszámolni. Az előirányzaton felüli többlet-bevételüket az alábbi megkötöttségek figyelembevételével dologi kiadásaik fedezésére szabadon felhasználhatják, bevételi és kiadási előirányzataik módosításával.

(5) A (2) bekezdésben megjelölt bevételek fordíthatók működési kiadásokra - a közvetlen közreműködők, valamint az intézmény szabályzata szerint a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységet végző más dolgozók díjazása céljából - személyi juttatásokra, azok járulékára és dologi kiadásokra.

(6) Az intézmények helyiségeiket minden olyan rendezvényre, amelyből a szervezőknek bevétele nem származik, önköltségi áron kötelesek biztosítani.

21. § (1) Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 70. §-ában meghatározott kisösszegű követelések értékhatárát a Képviselő-testület 2019. évben 100.000.-Ft-ban állapítja meg.

(2) A 100.000.-Ft értékhatár alatti követelések főkönyvi nyilvántartásból való kivezetésének szabályait a vonatkozó szabályzatokban kell rendezni.

22. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetésében biztosítja a városüzemeltetés, fenntartás és fejlesztés feladatainak előirányzatait, amelyek közül egyes feladatokat az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok közreműködésével, külön szerződésekben rögzítettek szerint lát el.

(2) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az Önkormányzat által átadott feladatokból származó bevételek és ráfordítások elszámolását, éves mérlegbeszámolójukat, üzleti tervüket kötelesek a Képviselő-testülethez benyújtani.

23. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. §-a alapján az Önkormányzat önkormányzati környezetvédelmi alapot hoz létre.

(2) A környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselő-testület évente a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2019. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Szigetszentmiklós Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi alap létrehozásáról szóló 20/2003. (X.29.) önkormányzati rendelete.