Kifejezéskereső
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2019(XI.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 48/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet módosításáról
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált és a településrendezési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pont szerinti állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Balaton-felvidék Nemzteti Park Igazgatóságnak, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának, valamint Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017. (VII.7.) rendelete szerinti partnerek véleménye alapján a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 48/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető részének helyébe a következő bevezető rész lép:
2. § R. 2. §-a az alábbi 15. és 16. ponttal egészül ki:
„15. Élénk homlokzatszínezés: telített, élénk színárnyalatú homlokzati burkolóanyagok használata.
16. Természetes anyagok: a természetben előforduló, azok kémiai átalakítása nélkül felhasználható anyagok (kő, fa, pala, égetett tégla és cserép, fémlemez).”
3. § A R. 9. alcím helyébe a következő alcím lép:
„9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények”
4. § A R. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Lapostetős épület akkor alakítható ki, ha az adott tömbben az épületek több mint fele már lapostetős kialakítású.”
5. § A R. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Új épületek homlokzatainak legalább 50%-át tömör felületként kell kialakítani.”
6. § A R. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Új épületen, épületrészen magastetőt kell kialakítani, olyan módon, hogy a tetőfelületek a szomszédos telkeken álló épületek meglévő tetőzetének hajlásszögével azonosak legyenek.”
7. § (1) A R. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Védett épület eredeti nyílászáróit lehetőség szerint javítani kell, csere szükségessége esetén csak az eredeti formával, osztásrenddel és anyaghasználattal megegyező nyílászáró alkalmazható.”
(2) A R. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Védett épület telkén a levéltárban fellelhető kertépítészeti elemeket meg kell tartani, vissza kell állítani.”
8. § A R. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Vendéglátó-terasz csak ott létesíthető, ahol az a gyalogosforgalmat nem akadályozza, ahol a gyalogos forgalom számára minimum 2 méter széles terület biztosított.”
9. § A R. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Lapostető nem alakítható ki.”
10. § A R. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A területen tömör kőfal-kerítés létesíthető.”
11. § A R. 17. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Telek legkisebb zöldfelületét összefüggően kell kialakítani.”
12. § A R. 17. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Abban az utcában, ahol az ingatlanok több mint a felénél a közterület felőli telekhatáron kerítés épült, ott az ingatlanok mentén utcai kerítés létesítendő.”
13. § A R. 17. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Kerítés csak átlátható és a kerítés magasságának egy negyedénél alacsonyabb lábazatú lehet, átlátható felületei utólag sem takarhatók el. A kerítés mögötti 1,0 méteres teleksávban sövény telepíthető.”
14. § A R. 18. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Telken belüli felszíni parkoló előkert 5 méteres közterület menti sávjában nem alakítható ki, a parkolókat növényzettel befuttatott pergolával kell takarni, árnyékolni.”
15. § A R. 18. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Utcai telekhatáron álló, valamint az oldalhatáron álló kerítés előkert menti szakasza átlátható, alacsony lábazatú lehet. Telken belüli kerítés átláthatóan, lábazat nélkül alakítható ki, sövénnyel takarása megengedett.”
16. § A R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Új épületeket magastetővel kell kialakítani.”
17. § A R. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Erdőterületen létesülő épület tájba illően, magastetővel alakítható ki.”
18. § A R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A területen az épületek homlokzatburkolására és a tetők héjazataként természetes anyagokat lehet csak használni.
(2) Kerítés nem létesíthető.”
19. § A R. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerű, téglatest elemekből összeállított épülettömeg, nyeregtetővel fedett épület létesíthető.”
20. § A R. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Vízáteresztő burkolatok alkalmazhatóak.”
21. § A R. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Egyszerű, téglatest elemekből összeállított épülettömeg, nyeregtetővel fedett épület létesíthető.”
22. § A R. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Peronok burkolata esetén vörös színű beton burkolat nem alkalmazható.”
23. § A R. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közlekedési utak mentén és parkolókba ültetendő fák legalább kétszer iskolázottak legyenek, legalább 15 centiméter törzs körmérettel és legalább 2,2 méter törzsmagassággal rendelkezzenek.”
24. § A R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„29. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére, a településképi szempontok figyelembevételével, elsősorban a Településszerkezeti tervben meghatározott
a) közlekedési,
b) gazdasági, és
c) különleges városüzemeltetési
területek alkalmasak.
(2) Az a) pont szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmasak a Településszerkezeti tervben meghatározott
a) lakóterületek,
b) különleges temető területek, és
c) zöldterületek.
(3) Helyi védett területen új közművezeték csak térszint alatti kivitelben építhető.”
25. § A R. 32. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Portálok (kirakatok) üvegfelületeire fólia nem ragasztható.”
26. § A R. 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Árnyékolók és esővédő felületek, vásznak és ernyők felületén, továbbá kerti lámpákon, kerti bútorokon reklám nem jeleníthető meg.”
27. § A R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A település területén fém, üveg, műanyag, vagy fa alapanyagból készült cégér, cégtábla, cégfelirat alkalmazható.”
28. § A R. 33. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) 200 m² bruttó alapterületű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egységek, benzinkutak előtt, közterületen, vagy előkertben legfeljebb 1 darab 6 méternél nem magasabb cégjelzést tartó reklámtotem helyezhető el.”
29. § A R. 39. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) A polgármester településképi kötelezést bocsát ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozhat.”
30. § A R. 39. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester az e rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése, és a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén.”
31. § A R. 39. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(5) A településképi bejelentés elmulasztása, és a településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester magánszemély esetén 5.000 - 500.000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 30.000 -1.000.000 Ft -ig terjedhető pénzbírságot szab ki.”
32. § Hatályát veszti
a) a R. 1. §-a,
b) a R. 2. § 9. pontja,
c) a R. 9. § (1), (2) és (3) bekezdése,
d) a R. 10. § (1), és (2) bekezdése,
e) a R. 13. § (3) és (6) bekezdése,
f) a R. 14. § (6) bekezdése,
g) a R. 15. § (1) és (7) bekezdése,
h) a R. 16. § (1) és (3) bekezdése,
i) a R. 17. § (10) és (13) bekezdése,
j) a R. 19. § (1) bekezdése,
k) a R. 20. § (1) bekezdése,
l) a R. 21. § (3) bekezdése,
m) a R. 22. § (1) és (2) bekezdése,
n) a R. 23. § (1) bekezdése,
o) a R. 25. § (1) bekezdése,
p) a R. 26. § (1) bekezdése,
r) a R. 27. § (2), (3) és (4) bekezdése,
s) a R. 28. § (1) és (6) bekezdése,
t) a R. 30. §-a,
u) a R. 32. § (9) és (14) bekezdése,
v) a R. 33. § (7) bekezdése,
w) a R. 34. §-a,
x) a R. 44. § (3) bekezdése.
33. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
