Kifejezéskereső
Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Óbánya Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá az Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ) a következőket rendeli el
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Óbánya Község Önkormányzata. Székhelye: 7695 Óbánya, Fő u. 71.
(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök Óbánya község Képviselő-testületét illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként, erre más személyt is felhatalmazhat. Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Képviselő-testület bizottsága, valamint a Mecseknádasdi Közös Önkormányzati Hivatal látják el.
2. § Az önkormányzat illetékessége Óbánya község közigazgatási területére terjed ki.
3. § Az Önkormányzat pecsétje kör alakú, 4 cm átmérőjű, közepében Óbánya címere, körülötte „Óbánya Község Önkormányzata Baranya megye Óbánya” körirattal van ellátva.
4. § A külföldi Önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a Képviselő-testület dönt. Az Önkormányzat testvértelepülései: Sankt Marein bei Graz, Unterschleißheim.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET
5. § A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő.
A képviselőtestület feladata és hatásköre
6. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket.
(2) A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és a közös önkormányzati hivatal.
(3) A képviselő-testület a hatásköreit a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre ruházhatja át, mely tovább nem ruházható.
(4) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatáskörök:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzati vagyon tulajdonjogának az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés;
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
A képviselő-testület munkaterve és ciklusprogramja
7. § (1) A Képviselő-testület üléseit éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani.
A Képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek:
- települési képviselők,
- a Képviselő-testület bizottsága,
- a helyi német nemzetiségi önkormányzat,
jegyző.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
- a Képviselő-testületi ülések helyét, időpontját
- a tervezett napirendi pontokat
- az előterjesztő nevét
- a közmeghallgatás(ok) időpontját, napirendjét,
- a napirend tárgyalásához külön meghívottakat.
(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a polgármester javaslatára a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(5) Az elfogadott munkatervet az elfogadás napjától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon (hirdetőtábla, www.obanya.hu) közzé kell tenni
Képviselő-testület ülései
8. § (1) A Képviselő-testület
- alakuló
- rendes
- rendkívüli ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (alpolgármester) hívja össze.
(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke jogosult a Képviselő-testület ülésének összehívására.
(4) A képviselő-testület ülése nyilvános, az Mötv. 46. § (2) és (3) bekezdéseiben szabályozott zárt ülés kivételével.
Az alakuló ülés
9. § A Képviselő-testület az alakuló ülését a választási eredmény jogerőssé válását követő l5 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester vezeti.
Rendes ülés
10. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, az éves munkatervében meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága vagy legalább 2 képviselő írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. az állandó bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani. Az ülés előkészítéséről és összehívásáról a polgármester gondoskodik.
11. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A rendes ülésre szóló meghívó mellékleteit az SZMSZ 13. § (2) bekezdése sorolja fel.
(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület ülése rövid úton is összehívható a napirend megjelölésével a meghívó kézbesítését, illetve az értesítés közlését követő napra.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a település honlapján (www.obanya.hu), a Hivatal hirdetőtábláján.
12. § (1) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott
a) a napirend által érintett bizottság nem képviselő tagja
b) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezetők
c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője
d) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja
e) német nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 105. § (2) , (3) bekezdéseinek rendelkezése alapján
(2) A Képviselő-testület összehívását a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A kisebbséget érintő ügyekben a kisebbségi önkormányzat is kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását.
(3) Az üléseket rendszerint munkanapon kell összehívni.
(4) A Képviselő-testület július 1-től augusztus 15-ig – rendkívüli ok kivételével – nem ülésezik. (Nyári szünet).
13. § (1) A Képviselő-testület rendes ülésének napirendjére, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az ülés megkezdése előtt tesz javaslatot.
(2) A polgármester köteles az SzMSz-ben meghatározott módon az ülés napirendjére felvenni:
- az előterjesztéseket,
- az önálló indítványokat,
- az interpellációkat,
- tájékoztatókat,
- bejelentéseket.
Rendkívüli ülés
14. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben rendkívüli ülést kell tartani.
(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) a polgármester,
b) legalább két képviselő,
c) a Képviselő-testület állandó bizottsága,
d) a jegyző
indítványára.
15. § (1) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztést legalább a Képviselő-testületi ülés előtt 24 órával kell a képviselők és a jegyző részére kézbesíteni.
(2) Különösen sürgős esetben – az összes képviselő egyetértésével –, a rendkívüli ülés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon és időben, távbeszélőn, elektronikus úton is összehívható.
Határozatképesség
16. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén az önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Az ülésvezető megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(4) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.
A Képviselő-testület üléseinek vezetése
17. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása
e) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása
f) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,
g) a vita összefoglalása
h) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.
(2) A polgármester figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
18. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
19. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslatról a Képviselő-testület határoz.
(2) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.
Előterjesztés
20. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra, legkésőbb az ülést megelőző 5. napon. Napirendet írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján lehet megtárgyalni. Amennyiben az előterjesztésre szóban kerül sor, a határozati javaslatot ebben az esetben is írásba kell foglalni.
(3) Az előterjesztés tartalmazza
a) az előterjesztő megnevezését,
f) az előterjesztés előzményeit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit, és a jelenlegi állapotot,
g) a jogszabályi környezetet,
h) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,
i) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,
j) a lehetséges döntési alternatívát és jogszabályi megalapozását, a javaslat indokolását,
k) határozati javaslatot, rendelet-tervezetet, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megnevezését, az intézkedés határidejét.
21. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, illetve a lakosság véleményét, javaslatát.
(3) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyújthat be a képviselő-testülethez.
Sürgősségi indítvány
22. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.
(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.
(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.
(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a bizottság
d) a képviselő
e) a jegyző.
Kérdés, interpelláció
23. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.
(2) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, és külön dönt erről a testület is. A kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre adott válasz elfogadásáról nem dönt a testület.
(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték, ennek hiányában 30 napon belül írásban érdemi választ ad.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottság elnökéhez,
d) a jegyzőhöz.
(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.
(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
Vita
24. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.
(2) A vita megkezdése előtt az illetékes bizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.
(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.
(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
25. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
26. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni. Az előterjesztő nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja-e. A szavazás elrendelése előtt a polgármester a módosító javaslat írásba foglalását kérheti. Amennyiben az előterjesztő a módosító javaslatot befogadja, a módosítással együtt kell szavazásra bocsátani a rendelettervezetet vagy határozati javaslatot, amennyiben nem fogadja be, az eredeti előterjesztésben szereplő rendelettervezetet vagy határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.
A szavazás rendje
27. § (1) A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A polgármester az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselő-testület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni.
(3) Ha a képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról akkor is külön-külön kell szavazást elrendelni.
28. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza, ha a hatályos jogszabály, SZMSZ vagy a képviselő-testület döntése másként nem rendelkezik.
(2) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.
(3) A Képviselő-testület a döntéseit egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a jelenlévő Képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(4) A minősített többséggel elfogadható javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges. A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség szükséges:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, Kormányhivatalnál, Ügyészségnél, bíróságnál, perindítás;
j) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
k) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
l) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása, területszervezési kezdeményezés;
m) zárt ülés elrendelése;
n) Képviselő-testületi tag kizárása;
o) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatás;
p) Önkormányzati pénzügyi kötelezettséget vállaló szerződéskötéshez;
q) sürgősségi indítvány tárgyában való döntéshez;
(5) A (4) bekezdés szerinti minősített többséghez kötött rendeletek, határozatok, intézkedések visszavonásához, megszüntetéséhez szintén minősített többséggel történő döntés szükséges.
29. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, valamint a díszpolgári cím odaítélésekor.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönthet az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontja szerinti tárgykörökben, amennyiben azt legalább 4 képviselő kezdeményezi.
(3) A titkos szavazást a jegyző bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és szavazóurna igénybevételével történik.
(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a képviselő-testület jelen lévő tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.
(7) A titkos szavazásra vonatkozóan az Mötv. 48. § (4) bekezdése szerinti szabály jelen rendelet 29. § (5) bekezdésben lévő név szerinti szavazás kötelezettségével érintett témakörök kivételével alkalmazható.
30. § (1) A képviselőtestület legalább 2 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és az eredményről az ülés elnökét tájékoztatja. A szavazás eredményét az ülés elnöke állapítja meg.
(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.
(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.
(5) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a Képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) az SZMSZ 6. § (4) bekezdésének 4.,5., 7., 11., 12., 16. pontjaiban felsorolt ügyek
c)
d)
Jegyzőkönyv
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A nyílt ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat www.obanya.hu honlapján és a Polgármesteri Hivatalban lehet megtekinteni legkésőbb az ülést követő 15 nap elteltével.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
32. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza
a) a testület döntését,
b) a döntés végrehajtásának határidejét,
c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,
d) a határozatról értesítendők körét.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző határidő-nyilvántartást vezet.
33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a települési képviselő
b) a bizottság,
c) a polgármester,
d) az alpolgármester,
e) a jegyző,
f) a nemzetiségi önkormányzat
g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,
h) a település önszerveződő közössége.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.
(3) A rendelet-tervezet szerkesztését a jegyző végzi. Esetenként megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, illetve külső szakértő.
34. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, álláspontját, társadalmi egyeztetés releváns eredményét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.
(3) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra társadalmi egyeztetés céljából el kell helyezni a Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján (www.obanya.hu). A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.
(4) A (3) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésre nem lehet bocsátani a helyi adóval, önkormányzati vagyongazdálkodással, költségvetéssel, önkormányzati bevétellel és a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatos rendeleteket.
35. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.
(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.
36. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.
(2) A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és az önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel kerül kihirdetésre. Az önkormányzat honlapján (www.obanya.hu) a rendeletek mellékleteit és egységes szövegét is meg kell jeleníteni. A rendelet és a határozat a Hivatal épületében tekinthető meg személyesen.
(3) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az önkormányzati rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. Az önkormányzati rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.
Közmeghallgatás
37. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás időpontját és helyét az Önkormányzat honlapján () közzé kell tenni a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal, illetve plakáton kell azt feltüntetni a község hirdetőtábláin.
(3) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
A települési képviselő
38. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.
(3) A képviselő
a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja
b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,
d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.
(4) A képviselők költségtérítéséről önkormányzati rendelet rendelkezik.
(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat. A képviselő fogadó órája időpontját és helyét – annak megtartását megelőzően legalább 5 nappal – az Önkormányzat honlapján (), a képviselő kérésére közzé kell tenni.
39. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.
(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.
(3) Az önkormányzati képviselő jogosult
a) a képviselő-testület ülésén a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
A képviselő-testület bizottságai
40. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ, ideiglenes bizottságot választhat.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai és azok létszáma: Pénzügyi és vagyonnyilatkozatokat vizsgáló bizottság: 3 fő
(3) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
41. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.
(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
42. § (1) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben
a) előkészíti a képviselő-testület döntését,
b) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
c) szervezi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását,
d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását,
e) állást foglal a képviselő-testület által meghatározott előterjesztésben foglaltakról
f) ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló tevékenységét,
g) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.
Az összeférhetetlenségi és a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
43. § A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény alapján az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság feladata.
44. § (1) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke átvételi elismervény ellenében veszi át és az átvett nyilatkozatokról – azok benyújtásának időpontját is tartalmazó – nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát zárt borítékban kell leadni, amelyet az átvételkor a Bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat, az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi és Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Bizottság javaslatot tesz a Képviselő-testületnek, hogy az eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el a kezdeményezést. Megfelelő kezdeményezés esetén a Bizottság a vagyonnyilatkozat, ill. vagyonnyilatkozatok ellenőrzését elvégzi és ennek eredményét – a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés meghozatala céljából – a soron következő Képviselő-testületi ülésre előterjeszti.
A bizottsági működés főbb szabályai
45. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása vagy a pozíció betöltetlensége esetén az akadályoztatás vagy betöltetlenség 14. napját követően a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester összehívhatja és ülését vezetheti az akadályoztatás vagy betöltetlenség befejeződéséig tartó időszakban.
(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt 4 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.
(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.
(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(5) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő képviselő-testületi-ülés előtt 5 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Képviselő-testületi ülést megelőző nap köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Képviselő-testületi ülés megkezdéséig foglalhat állást.
(6) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.
(7) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.
(8) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.
(9) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.
Polgármester, Alpolgármester, Jegyző
46. § (1) A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el, a jogállása: társadalmi megbízatás.
(2) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő
(3) A polgármester jogai és kötelezettségei
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt,
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
(4) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban
a) képviseli a képviselő-testületet,
b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,
c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,
d) segíti a képviselők munkáját,
e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az üléstől készített jegyzőkönyvet,
f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.
47. § (1) A polgármesternek döntéshozatala nem terjed ki
- SZMSZ 6. § (4) bekezdés 1-17. pontjaiban felsorolt képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekre,
- önkormányzati vagyon megterhelésére,
- fegyelmi eljárásban történő döntéshozatalra.
(2) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntései az alábbi tárgykörökben hozhatja meg
- önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és a pályázati önrész nem haladja meg az 1.000.000 Ft-ot,
- pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,
- veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,
- az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,
- amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.
(3) A polgármester önkormányzati költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.
48. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásba látja el.
49. § (1) A jegyző gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Hivatal köztisztviselői tekintetében. A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
(2) A jegyző feladati a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban
a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,
b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,
c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a felterjesztéséről,
d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,
e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzőt jegyzői hatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén, az adóhatósági jogkörök kivételével, az igazgatási ügyintéző helyettesíti.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére a jegyzőt pénzügyi igazgatási és gazdálkodási feladatkörében, valamint adóhatósági jogkörben hat hónapot meg nem haladó akadályoztatása esetén a pénzügyi előadó helyettesíti.
50. § (1) Jelen rendelet 2019. október 31. napjával 16 óra 30 perckor lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2015. (V.26.) sz. rendelet.
(3) A rendelet függelékei:
1. számú függelék: A Képviselőtestület tagjainak névsora
2. számú függelék: A képviselő-testület állandó bizottsága tagjainak névsora
