Babarc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2019(X.24.) számú önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Babarc Község Önkormányzata,

2. § Az önkormányzat feladatait, ellátási kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. (Mötv.) határozza meg.

3. § (1) Babarc község helyi nemzetiségi önkormányzata a Babarci Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Babarci Roma Nemzetiségi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködést külön megállapodás szabályozza.

(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a következő módon biztosítja a Babarci Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Babarci Roma Nemzetiségi Önkormányzat működésének feltételeit:

4. § (1) Az önkormányzat feladatai hatékony, gazdaságos és célszerű megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására, annak segítésére irányulnak.

(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az Önkormányzati Hivatal nyilvántartásában szerepelnek.

5. § (1) A képviselő-testület működési területén lévő nem önkormányzati szervekkel együttműködik.

(2) Az együttműködés elősegíti a település fejlesztését, a lakosság ellátását, az állampolgári kezdeményezések megvalósítását, a lakosság részvételét a helyi ügyek intézésében, ellenőrzésében.

(3) Az együttműködést – a felek ilyen irányú szándéka esetén és indokolt esetben –megállapodásban kell rögzíteni.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.

(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek

(4) A képviselő-testület évente legalább 6, a munkatervben meghatározott ülést tart. A testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a községházán (7757 Babarc, Béke u. 41.) tartja. Az ülések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával felszólalhat.

(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Az anyagok megküldése a képviselők részére postai úton történik, kivéve, ha az idő rövidsége miatt, a meghívók kiküldéséig, az előterjesztés, és az ahhoz szükséges dokumentumok nem készíthetőek el. Ebben az esetben az előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(6) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(7) A polgármester rendkívüli testületi ülést hív össze a képviselők egynegyedének napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 1 nappal is kiküldhető a meghívó. A meghívásra bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban közölni kell.

(8) A képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

7. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára a Mötv. alapján elfogadja tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztési elképzeléseket tartalmazó koncepciót, a gazdasági programot.

(2) A gazdasági program tervezetét a polgármester készíti el, és terjeszti a képviselő-testület elé, a Képviselő – testület megválasztásától számított hat hónapon belül.

8. § (1) A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(3) A munkatervhez javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkaterv-tervezetbe fel kell venni a Mötv-ben és egyéb jogszabályokban kötelezően előírtakat, a képviselő-testület saját határozatával előírtakat, valamint a képviselő-testület bizottságai által javasoltakat.

9. § (1) Az önkormányzati rendeletek, tervek, fejlesztési programok, a költségvetés, a különböző ágazati koncepciók előkészítésére indokolt esetben kétfordulós tárgyalási módot lehet alkalmazni. A kétfordulós tárgyalást igénylő témákban a képviselő-testület lakossági-társadalmi vitát szervezhet. A társadalmi vitákon túl, a tájékoztatás egyéb formáit is igénybe kell venni (sajtó, közösségi tv, képviselői fogadónapok).

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

11. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.

(3) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(4) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(5) A jegyző a jogszabálysértő működést az ülés alatt bármikor, a jogszabálysértő döntést a szavazás előtt jelzi a képviselő-testület felé.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).

(7) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(8) Ügyrendi kérdésekben a testület vita nélkül határoz.

(9) Amennyiben a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, úgy a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

12. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

(4) Titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

13. § (1) A képviselők az ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek.

(2) Felvilágosítás kérésnek az a kérdés-, ill. problémafelvetés tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, ill. valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt 3 munkanappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

14. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó:

15. § Az előterjesztések tartalmi elemei:

16. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

17. § (1) Határozati javaslat az írásos előterjesztésben, ill. a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei:

18. § (1) A képviselő-testület döntései:

(2) Határozat a napirendre felvett tárgykörben hozható.

19. § (1) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

20. § (1) A képviselő-testület Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben rendeletet alkot.

(2) Rendelet alkotását a képviselő, a polgármester, az alpolgármester, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző és a helyi nemzetiségi önkormányzat testülete kezdeményezheti a polgármesternél.

(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.

(4) Rendelet alkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő is.

(6) A rendeletek előkészítése, véleményezése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

(7) A képviselő-testület egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra, a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 8 napig közszemlére bocsáthatja, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

21. § (2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja:

22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni a Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal.

(2) Valamely képviselő kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.

(3) Zárt ülés esetén rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(4) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett a jegyzőkönyvvezető is aláírja.

(6) A jegyzőkönyvbe való betekinthetőségről, valamint a jegyzőkönyvek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

23. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A Képviselő – testület a Mötv. 74. § (1) bekezdése alapján, alpolgármester választ.

(3) A Képviselő – testület a Mötv. 75. § (2) bekezdése alapján, második alpolgármestert is választhat, aki nem a képviselő – testület tagja. (külsős alpolgármester)

24. § (1) A települési képviselő jogait, kötelezettségeit az Mötv. szabályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő köteles:

(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

25. § A képviselők és a polgármester, alpolgármester, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettárs, valamint gyermek vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenőrzését, vizsgálatát a Vagyonnyilat kezelő bizottság végzi.

26. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:

27. § (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor

(2) Egy képviselő maximum két bizottságba, egy képviselő csak egy bizottság elnökévé választható.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(4) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

28. § (1) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a Mötv-ben szabályozott tartalommal. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, valamint a bizottság által kijelölt tagja írja alá.

(3) A jegyzőkönyv két példányát a bizottság 10 napon belül megküldi a jegyzőnek.

(4) A bizottság tevékenységéről – a képviselő-testület munkaterve szerint – beszámol a képviselő-testületnek.

29. § (1) A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzat szerint működik Babarci Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) néven.

(2) Az Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatot szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.

(3) Babarc Község Képviselő-testülete az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. szerinti elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önkormányzati hatósági ügyben biztosítja.

33. § (1) Az Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti és ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdés szerinti feladatokat.

(2) A jegyzőt a Mötv. alapján a polgármester nevezi ki.

30. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

31. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet két fordulóban történő elfogadása esetén

32. § (1) A helyi népszavazást a képviselő-testület köteles kitűzni, ha azt a polgármesternél a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(2) A választópolgárok 10 %-ának aláírása esetén köteles a képviselő-testület a népi kezdeményezést napirendre tűzni.

(3) A jegyző az aláírásgyűjtő íven a hitelesítéskor feltünteti e rendelet alapján szükséges aláírások számát.

(4) A helyi népszavazás kiírását és eredményét tárgyaló képviselő-testületi ülésre a polgármester tanácskozási joggal meghívja az aláírásgyűjtők képviselőjét, képviselőit.

(5) A népi kezdeményezés tárgyalására – tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

(6) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, melynek fontosabb szabályai:

33. § (1) Ez a rendelet (továbbiakban: SZMSZ) kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Babarc Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014 (XI.13.) sz. rendelete a Babarc Község Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

(3) Az SZMSZ 1 példányát el kell helyezni a községi könyvtárban.