Kifejezéskereső
Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2019. (III.29.) önkormányzati rendelete
Hatvan Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről
Hatvan Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A RENDELET HATÁLYA, FELÉPÍTÉSE
1. § (1) Hatvan Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Hatvan város teljes közigazgatási területére.
(2) Hatvan Város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK), az egyéb általános érvényű jogi rendelkezések és hatósági előírások, Hatvan Város vonatkozó önkormányzati rendeletei (különösen településképi rendelet), valamint e rendelet betartásával kell.
(3)1 E Rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:
a) 1. melléklet: Hatvan Város Szabályozási Terve
aa) 1.1. Jelmagyarázat
ab) 1.2. Belterületi szelvénybeosztás M=1:40.000
ac) 1.3. Belterületi Szabályozási Tervlapok M=1:4000
ad) 1.4. Külterületi szelvénybeosztás M=1:60.000
ae) 1.5. Külterületi Szabályozási Tervlapok M=1:10.000
b) 2. melléklet: Hatvan Város övezeti paraméterei
ba) 2.1. Építési övezeti paraméterek
bb) 2.2. Övezeti paraméterek
c) 3. melléklet: Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok
ca) 3.1. Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett terület
cb) 3.2. Telekcsoport újraosztással érintett terület
cc) 3.3. Elővásárlási joggal érintett terület
cd) 3.4. Kisajátítással érintett terület
ce) 3.5. Útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület
cf) 3.6. Beültetési kötelezettséggel érintett terület
d) 4. melléklet: Állattartó épületek/építmények telepítési távolsága
da) 4.1. Állattartó épületek telepítési távolsága – család önellátására szolgáló állattartás esetén
db) 4.2. Állattartó épületek telepítési távolsága – kereskedelmi célokat szolgáló, kis létszámú állattartó telep esetén
e) 5. melléklet: Lakótelep-egységek lehatárolása
(4)2
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Beültetési kötelezettségű terület: A telken belül kijelölt (szabályozási terven ábrázolt) kötelezően zöldfelületként tartandó terület, amelyet növényzettel fedetten kell kialakítani.
1a.3 Fekvő telek: olyan közbenső telek, amely hosszanti oldalával csatlakozik az úthoz, és átlagos mélysége nem éri el a 20 métert.
2. Főépület: az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
3. Gazdasági rendeltetésű épület: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységeknek részben, vagy egészében helyet biztosító épület.
4. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
5. Kialakult állapot: Az építési tevékenység által létrehozott építmény(ek) és tel(k)ek paraméterei; Olyan építési övezetekre használt jelző, amelyek további beépítése során a meglévő karakterjegyek alapján az illeszkedés elve érvényesíthető.
6. Kis mélységű telek: Olyan építési telek, melynek hosszabbik oldala párhuzamos azzal a közterülettel, amelyről a telek megközelíthető, valamint a telek kiterjedése ezen irányában legalább kétszerese a rövidebb oldalának.
6a.4 Legkisebb telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges legkisebb vetületi mérete.
6b.5 Legkisebb telekszélesség: a telekszélesség azon értéke, mely értéknél kisebb csak a telek egyharmad hosszában megengedett.
6c.6 Legnagyobb telekszélesség: a telek átlagos telekszélességének a megengedett legnagyobb értéke.
6d.7 Saroktelek: olyan földrészlet, amely két egymás melletti oldalán is közterülethez, magánúthoz csatlakozik.
6e.8 Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete.
6f.9 Telekszélesség: A telek építési határvonalának építési helyet meghatározó szakaszainak végpontján mért, az érintett oldalkerti telekhatárokra merőleges szélessége.
7. Köztárgy: Közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.; Közterületen lévő, közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, szemétgyűjtő, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.
8. Külterületi út: Külterületen elhelyezkedő, útként nyilvántartott, tulajdoni formától függetlenül útként használt ingatlan;
9. Lakótelep-egység: A lakótelep úszótelkeinek és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tömbteleknek az 5. számú mellékletben lehatárolt legkisebb egysége;
10. Lehetséges csomóponti hely: A szabályozási tervlapon jelölt helyek az adott útszakaszon létrehozható csomópontokat jelölik;
11. Lovas turizmus építményei: Lótartáshoz kapcsolódó (karám, állatkifutó, istálló, takarmány- és trágyatároló, szín) és lovassportot űzők kiszolgálásához kapcsolódó építmények (öltöző, szállásépület, szolgálati lakás, vendéglátó épület);
12. Magánút: Közterületnek nem minősülő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott telek;
13. Megszüntető jel: A jel a megszüntetendő vonalakat jelöli. A jel azonos függetlenül attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, vagy egyéb lehatárolást jelent;
14. Melléképület: a főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
15. Környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenység: Környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységnek minősül valamennyi tevékenység, amely mind a tevékenység végzése, mind a tevékenységhez szükséges áru- és személyszállítás során a környezetére külön jogszabályokban előírt zaj-, rezgés-, valamint levegővédelmi határértékeket betartja;
16. Városközpont: Az Iskola utca – Hunyadi tér – Nádasdy Tamás utca – Horváth Mihály utca által határolt a Kossuth tér teljes területét magában foglaló terület.
SZABÁLYOZÁSI ELEMEK BESOROLÁSA ÉS ALKALMAZÁSA
3. § (1) A Szabályozási Terven szereplő határelemek, illetve vonalas szabályozási elemek hierarchiáját, fedettségét az alábbiak szerint kell értelmezni:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
3. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon,
4. építési övezet/övezet határa, valamint
5. javasolt telekhatár.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő hierarchia lebontott értelmezése a következő:
a) A közigazgatási határ lehet belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
b) A belterületi határ, lehet szabályozási vonal, lehet övezethatár, de mindig telekhatár.
c) A szabályozási vonal mindig telekhatár.
d)10
1. Kötelező szabályozási elemek
4. § (1) A szabályozási terv határelemei:
1. közigazgatási határ,
2. meglévő/megszűnő/tervezett belterületi határ,
(2) A szabályozási terv vonalas és pontszerű szabályozási elemei:
1. szabályozási vonal, szabályozási vonal meglévő határvonalon
2. építési övezet, övezet határa,
3. építési övezet, övezet jele [Lásd 2. melléklet],
4. építési vonal,
5. lehetséges csomópont helye
6. kötelező zöldfelület zajvédő töltés határa,
7. kötelező fásítás,
8. gépjármű behajtás helye,
9. ütemek tervezett határa,
10.11 be nem építhető előkerti sávval érintett telek közterületi határvonala.
(3) A szabályozási terv felületi jelölésű szabályozási elemei:
1. építési hely és határa,
2. I. rendű közúti közlekedési célú terület,
3. nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterület,
4. kötöttpályás közlekedési terület – vasútterület,
5. zöldterület – közkert,
6. erdőterület,
7. vízgazdálkodási terület
8. speciális szabályozással érintett terület,
9. feltöltendő terület,
10. tervezett út sávja,
11.12 el nem építhető útsáv.
(4) A szabályozási terv sajátos jogintézményekkel érintett elemei:
1. feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalommal érintett terület,
2. telekcsoport újraosztással érintett terület,
3. elővásárlási joggal érintett terület,
4. kisajátítással érintett terület,
5. útépítési és közművesítési hozzájárulással érintett terület
6. beültetési kötelezettséggel érintett terület,
(5) A kötelező elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
2. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek
5. § (1) A szabályozási tervben alkalmazott más jogszabály által elrendelt szabályozási eleme:
1. védőterület, védőhatár, védősáv határa,
a) szennyvíztisztító telep, lerakó védőtávolsága,
b) vízműkutak védőtávolsága
c) hidrogeológiai védőidom határa,
d) vízfolyások parti sávja
e) közműlétesítmények védőtávolsága,
f) hulladéklerakó (regionális és rekultiválandó) védőtávolsága
2. nyomvonalas közlekedési és közmű infrastruktúra-elemek kezelői hozzájárulásának határa,
3. műemlék telke, műemléki környezet határa,
4. nyilvántartott régészeti lelőhely,
5. kunhalom,
6. földvár,
7. nemzeti ökológiai hálózat – ökológiai folyosó,
8.13 tájképvédelmi terület övezetének határa,
9. ásványi nyersanyagvagyon-terület határa,
10. földtani veszélyforrás határa,
11. töltésláb
12. helyi védett egyedi érték telke
13. helyi jelentőségű védett természeti terület határa,
14. helyi védelem alatt álló, illetve nem álló természeti érték,
15.14 hírközlési magassági korlátozás.
(2) Az Önkormányzat hatáskörébe nem tartozó, más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek módosítására csak az ezen elemeket elrendelő jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.
3. Javasolt szabályozási elemek
6. § (1) A szabályozási terv javasolt szabályozási elemei:
1. javasolt telekhatár,
2. javasolt gyalogút nyomvonala,
3. javasolt kerékpárút nyomvonala
4. javasolt vegyes használatú út nyomvonala,
5. megszüntető jel,
6. magánút területe,
7. bontásra javasolt épület építmény,
8.15
9. korlátozott használatú telekrész,
10. kerítés építése nem javasolt
(2) A javasolt szabályozási elemektől – a vonatkozó jogszabályok és e Rendelet betartása mellett – rendeletmódosítás nélkül is el lehet térni.
(3) A javasolt kerékpárút nyomvonala kizárólag az érintett közterületen belül történő elhelyezési javaslatról tájékoztat, ezért a kerékpárút az érintett közterületen belül bármely oldalra kiépíthető.
4. Tájékoztató elemek
7. § (1) A szabályozási terv tájékoztató elemei:
1. szintvonal,
2. út tengelye,
2a.16 távlati út tengelye,
3. híd,
4. közműlétesítmény (különösen vízmű kutak, csapadékvíz-átemelő, szennyvíz-átemelő, adótorony, gázátadó, gázfogadó, gáznyomás-szabályzó),
5. közművezetékek, termékvezetékek nyomvonala,
6.17
7.18
8. szolgalmi joggal terhelt terület,
9. külterületi út,
10.19
11.20
12. bejárat helye
(2) A tájékoztató szabályozási elemek nem tekinthetők önkormányzati elhatározásnak.
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
5. Telekalakítás
8. § (1)21 A telekalakítási eljárás során a kialakuló új, vagy módosuló telkek paramétereinek meg kell felelnie – a (2) bekezdés kivételével – az övezeti előírásoknak és e rendelet vonatkozó rendelkezéseinek.
(2) Az építési övezetben, övezetben közműépítmények (különösen szennyvízátemelő, transzformátor) elhelyezése érdekében, továbbá közút és magánút számára az övezeti előírásoktól eltérő paraméterű telek is kialakítható.
(3) Új úszótelek nem alakítható ki.
(4) Tömbfeltáró út kialakítására csak a tömb egészére kiterjedő telekcsoport-újraosztási terv alapján kerülhet sor.
(5) Telekalakítás (telekcsoport újraosztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés) a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseken túl abban az esetben engedélyezhető, ha:
a) a felosztás után „zárvány tel(k)ek” nem alakul(nak) ki, valamint
b) telekcsoport-újraosztásnál a felosztás utáni telekméretek az építési övezetre előírt legkisebb kialakítható telekméret értékét elérik.
(6) Új építési telkek minimális telekszélessége:
a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16,0 m,
b) szabadon álló beépítés esetén: 19,0 m,
c) zártsorú beépítés esetén: 10,0 m.
(7) Új lakóterületi telektömb kialakítása esetén a telekmélység min. 25,0 m.
(8) A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására.
(9)22 Belterületen és tervezett belterületen nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.
6. Elővásárlási jog
9. § A település teljes közigazgatási területén elővásárlási jog illeti meg az Önkormányzatot valamennyi a szabályozási tervlapon ekként jelzett ingatlan esetében.
7. Kisajátítás
10. § A Település területén kisajátítási jog illeti meg az Önkormányzatot helyi közút, valamint közkert területtel érintett ingatlan(ok) esetében.
8. Beültetési kötelezettség
11. § (1) A beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem helyezhető el.
(2) A telek beültetési kötelezettségű területének min. 85%-át többszintes növényállománnyal kell beültetni. A maradék részen út, kerékpárút, gyalogút kialakítható.
(3) Vízfolyások, csatornák parti sávját érintő beültetési kötelezettségű területe(ke)n a (2) bekezdésben szereplő többszintes növényállomány helyett egyszintes, gyepszintű növényzet kialakítása kötelező.
(4) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrészen a növényültetésnek a használatbavételi engedély megkéréséig meg kell történnie.
(5) A beültetési kötelezettséggel érintett telekrész területe a telek előírt zöldfelületébe beszámítható.
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
9. Tervek engedélyezésére vonatkozó rendelkezések
12. § (1) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, e rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe, övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne. E rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni.
(3) Az építési helyen kívül eső, meglévő épületek átalakíthatók, felújíthatók, tetőterük beépíthető, funkcióváltásuk megvalósítható, de beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – csak az építési hely határain belül engedélyezhető.
(5) A közterületi szabályozással érintett ingatlanok esetén rendezett teleknek a szabályozási tervnek megfelelő közterületi határrendezés végrehajtását követően minősül az ingatlan.
(6) A beépítésre szánt terület építési övezeteiben az előírt részleges, vagy teljes közművesítettség, valamint útalap szintig (murva) elkészült feltáró út kiépítésének a használatbavételi engedély, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány megkéréséig meg kell történnie.
(7) Ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető.
(8) Lakóterület és településközpont vegyes terület-felhasználási egységű telek esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte.
(9) Belterületbe vonásra csak folyamatosan, meglévő belterülethez kapcsolódóan kerülhet sor. Belterületbe vonás során zárvány külterület nem alakulhat ki.
(10) Meglévő, tanyaként nyilvántartott beépítésre nem szánt ingatlanokon – övezeti besorolástól függetlenül – kerítés építése, valamint meglévő épület felújítása, tetőtér-beépítése végrehajtható.
(11) Anyaggödör, anyagbánya művelési ágú ingatlanokon az építési tevékenység feltétele a rekultiváció megtörténte.
(12) Az építési helyen kívül eső, továbbá beültetési kötelezettséggel érintett területen elhelyezkedő, meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszám-növeléssel együtt járó, illetve beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető.
(13) Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – az e rendelet előírásai szerinti értéket meghaladja, a meglévő épület(ek) felújítható(k), átalakítható(k), de a telek beépítettségét növelő bővítés(ük) nem engedélyezhető.
(14) Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevő beépítettség meghaladja az építési övezetben megengedhető maximumot, a főfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50%-a visszaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az építési övezetre megengedhető maximális beépítettséget.
(15) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén, valamint feltöltött területen az építési tervdokumentációhoz minden esetben talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni.
(16) 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság – talajmechanikai szakvélemény alapján – előírhatja drénszivárgók megépítését a rétegvizek elvezetésére.
(17) Zártsorú beépítésű területen alápincézett épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendő, és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó.
(18) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül engedélyezhető.
(19) Belterületbe vonásra tervezett területek belterületbe vonásáig alkalmazható sajátos előírások:
a) Belterületbe vonásig alkalmazhatók a telek művelési ágának megfelelő övezetek előírásai a következők szerint:
aa) szántó > Má,
ab) kert, gyümölcsös > Mk,
ac) rét, legelő, vízállás > Mko
kivéve lakófunkció létesítését, melynél a belterületbe vonás az építés feltétele.
b) Tervezett lakóterületek, valamint vegyes területek belterületbe vonásáig a telket érintő szabályozás végrehajtása nem feltétele a fenti pont szerinti övezeti paraméterek szerinti építésnek. A kijelölt út sávja azonban nem építhető el, valamint műtárgy elhelyezésre sem vehető igénybe. Ez az előírás belterületbe vonásra tervezett gazdasági területekre nem alkalmazható.
c) Épület a kiszabályozott közterület szabályozási vonalától számított min. 5,0 m-re létesíthető.
(20) Külterületen lévő, belterületbe vonásra nem tervezett, beépítésre nem szánt területek szabályozással érintett telkeinek sajátos előírásai:
a) A telket érintő szabályozás végrehajtása – a megvalósítás távlatosságára tekintettel – nem feltétele az övezeti paraméterek szerinti építésnek. A kijelölt út sávja azonban nem építhető el, valamint műtárgy elhelyezésére sem vehető igénybe.
b) Fenti előírás megléte miatt a tervezett új út kiszabályozásával, vagy a meglévő út szélesítésével érintett telekdarab lejegyzése, valamint a lejegyzést követő kártalanítás az út megvalósításakor igényelhető.
c) Épület a kiszabályozott közterület szabályozási vonalától számított min. 5,0 m-re létesíthető.
(21) Telektömb átépülése, vagy minimum négy telek kialakítása főépítészi hozzájárulást igényel, amelyhez a teljes tömbre és az illeszkedés alapján érintett környezetre beépítési tervet kell bemutatni, amelynek az axonometrikus munkarész a részét kell, hogy képezze.
(22) Új beépítés esetén, a tömbre vonatkozóan, a környezetbe illesztés kapcsán axonometrikus beépítési tervi munkarész készítendő.
(23)23 Hidrogeológiai védőelemek érintettsége esetén a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet betartása mellett helyezhető el épület és építmény.
(24)24 Záportározó kialakítása esetén, a parti sávot az adott telken belül kell biztosítani.
10. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések
13. § (1) Az építési helyet az építési övezetben előírt beépítési mód figyelembevételével, a következők szerint kell meghatározni, kivéve, ha jelen rendeletben ettől eltérő előírás szerepel.
(2) Az előkert méretét:
a) az utcában jellemzően kialakult állapotnak kell megfeleltetni.
b) ha az a) pont szerinti kialakult állapotnak megfelelő érték egyértelműen nem állapítható meg, akkor:
ba) lakóterületen és településközpont területen: 5,0 méternek,
bb) ipari területen, kereskedelmi, szolgáltató területen és különleges területen min. 10,0 méternek
kell tekinteni.
c) meglévő épület átalakítási, felújítási, bővítési, helyreállítási, korszerűsítési munkái esetében kialakultnak kell tekinteni.
d) a telkek közterületi határ menti sávban elhelyezésre szánt épületekre kell vonatkoztatni.
(3) Az oldalkert méretét:
a) Szabadon álló beépítési módnál:
aa) az övezetben előírt legnagyobb épületmagasság felének,
ab) de legalább 3,0 méternek
b) Oldalhatáron álló beépítési módnál:
ba) legalább 6,0 méternek,
bb) amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt a telek a 6,0 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén használhatóan nem építhető be (6,0 m-nél keskenyebb épületszélesség esetén), vagy az előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható be a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épülő, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értékét figyelembe véve a telepítési távolság, illetve a tűztávolság alapján kell meghatározni az oldalkerti méretet, mely azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 4,0 méternél
kell tekinteni.
(4) A hátsókert:
a) kialakult állapot esetén, 25 m telekmélységig a hátsókert értéke 0,0 m-ig is csökkenthető, azaz az épület a hátsó telekhatárig tűzfalképzéssel kiépíthető,
b) minden más esetben:
ba) min. 6,0 m,
bb) vagy a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot szerinti szabályozás esetén sem lehet azonban kisebb a hátsókertre néző tényleges épületmagasság értékénél.
(5) Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme módosíthatja.
(6) Oldalhatáron álló beépítés esetén:
a) az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni, betartva az oldalkertre előírt legkisebb távolságot,
b)25
c) oldalhatáron álló beépítés esetén – amennyiben kialakult állapothoz alkalmazkodik – az ikres beépítési mód is alkalmazható.
(7) Zártsorú beépítés esetén:
a) a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette a hézagosan zártsorú beépítési módot is lehet alkalmazni,
b) teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek hátsókertjének megközelítését,
c)26
(8) A szomszédos telkek zavarásának elkerülése, benapozásának biztosítása érdekében:
a) az épületszárnyak szélessége – új beépítések esetén – az utcai szárny esetében utcára merőlegesen max. 14,0 méter lehet,
b) a kialakuló oldalszárnyak szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül eső homlokzatának építménymagassága a megengedett építménymagasságot legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg,
c) amennyiben a telektömbben nincsenek szomszédos telkek, úgy az a) és b) pontban foglalt korlátozások nem érvényesek.
(9) Az építési telken – a telek beépített területébe beszámításra nem kerülően – az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) elő- és oldalkertben:
aa) közműbecsatlakozási műtárgy,
ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel)
b) oldal- és hátsókertben:
ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas,
bd) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
be) kerti szabadlépcső és lejtő,
bf) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop. 6,0 méternél magasabb szélkerék engedélyezésére látványtervekkel kell igazolni a településkép törésének elkerülését, vizsgálni kell a dőléshatáron belüli építményeket, az állékonyság teljesülését kell csatolni,
bg) növényház (üvegház) és fóliasátor.
(10) Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni.
(11) Az Ipari Park feltáró, tehermentesítő útja (beleértve a Robert Bosch utat, valamint a 3. sz. főút és a 21. sz. főút felé tervezett összekötő utak és csatlakozásaik együttes nyomvonalát) menti, gazdasági területfelhasználású telkekre az előkert minimális értéke 10 méter.
(12)27 Az építési övezetre előírt beépítési módot és építési helyet a kialakult állapot felülírhatja a főépítész véleménye alapján.
(13)28 A Delelő út „be nem építhető előkerti sávval érintett telek közterületi határvonala” jelöléssel ellátott ingatlanjainak 4 méteres előkerti sávja be nem építhető telekrésznek minősül.
11. Építmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések
14. § (1) Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha:
a) mind az építmény, mind a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított,
b) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek, gépjármű- és kerékpártárolók kialakítása megoldható,
c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) – ellátás biztosítható, és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz,
d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése, vagy elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható,
e) a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának, vagy ártalommentes elhelyezésének, illetve helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb., a vonatkozó jogszabályok alapján megoldható,
f) az építmény:
fa) nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát
fb) a levegő minőségét,
fc) a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
(2) Valamennyi területfelhasználási egységen – hacsak az előírások nem tiltják – elhelyezhetők:
a) köztárgyak,
b) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek,
c) a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),
d) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító- és komposztálótelep a szeméttelep és a szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint,
e) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei,
g) geodéziai jelek,
h) nyilvános illemhelyek; valamint
i) vízfelületek.
(3) Az építési vonal – ha jelen rendelet előírásai másképp nem rendelkeznek – kialakult beépítés esetén a kialakult állapot és az illeszkedési szabályok szerint határozandó meg. Sarokbeépítésnél mindkét építési vonal figyelembe veendő.
(4) A 58. § (2) bekezdésben előírtak alól – indokolt esetben –, külterületen, főépítészi hozzájárulással - természeti érintettség kivételével - el lehet térni.
(5) Önálló antennatorony kialakítása esetén megengedett a kilátó funkcióval történő kiegészítés.
(6)29
12. Közterületek és közlekedési célú területek kialakítására vonatkozó rendelkezések
15. § (1) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények létesítése,
c) kerékpárút, gyalogút és kapcsolódó építmények létesítése,
d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
e) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
f) közművek felépítményei, telefonfülke elhelyezése,
g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése),
h) építőanyag-tárolás,
i) zöldfelületek, fasorok kialakítása,
j) vízfelület kialakítása,
k) egyéb, a vonatkozó önkormányzati rendeletben engedélyezett funkciók.
(2) Ideiglenes pavilon, lakókocsi, utánfutó, és sátor rendezvények idején, korlátozott időre (ha jogszabály másként nem rendelkezik, legfeljebb a rendezvények időtartamára és a karácsonyi vásár – december 1-től december 31-ig terjedő – időszakára) létesíthető.
(3) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (a továbbiakban: közterület) elhelyezett építményeket (különösen pavilon, buszváró) és köztárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne akadályozzák a jármű és gyalogos közlekedést.
(4) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha az út és a járda meglévő és tervezett vízszintes és magassági viszonyaihoz illeszkedik.
(5) Pavilon jellegű építmény elhelyezésére vonatkozó rendelkezések:
a) funkciója kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint nyilvános WC és turisztikai információellátás lehet,
b) kereskedelmi, vendéglátó funkció csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető.
(6) A Városközpont területére vonatkozó előírás: Közterületeken vendéglátó helyiségekhez terasz úgy létesíthető, hogy a visszamaradó gyalogosfelület legalább 1,5 m kell, hogy legyen.
(7)30
(8) Az Ipari Park feltáró, tehermentesítő útjára (beleértve a Robert Bosch utat, valamint a 3 sz. főút és a 21 sz. főút felé tervezett összekötő utak és csatlakozásaik együttes nyomvonalát) vonatkozó előírások:
13. Közlekedési felületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
16. § (1) Magánút:
a) bármely építési övezetben/övezetben kialakítható,
b) Hatvan közigazgatási területén mind:
ba) közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú,
bb) közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút
létesíthető.
c) a szabályozási tervlapon feltűntetett magánút sávjában épület nem építhető, illetve műtárgy az adott útkeresztmetszet kialakítását nem veszélyeztető módon helyezhető el
d) a közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzőkkel azonosak. A közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó, a közművezetéshez a tulajdonosnak hozzá kell járulnia. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet.
e)31 a közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú magánút legkisebb szélessége 12 m,
f)32 a közforgalom számára meg nem nyitott magánút legkisebb szélessége:
fa) maximum 3 telek feltárását szolgáló, legfeljebb 50 méter hosszú magánút esetén 8 méter,
fb) minden más esetben 12 méter.
g)33 a vasút mentén elhelyezkedő magánutak elvárt szélessége csökkenthető abban az esetben, ha a vasútterület a korábbi tervek szerint bővítésre került, ez azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem került átvezetésre; a csökkentett szélesség nem lehet kevesebb, mint 6 méter.
(2) Parkolás:
a) Ha az előírt parkoló kialakítására saját telken belül nincs lehetőség az építésügyi hatóság az építmény elhelyezésének feltételeit meghatározhatja az építési engedélyezési eljárás időszakában a parkolóhelyek megváltására vonatkozó önkormányzati rendelet alapján is. Ebben az esetben az építtető és az önkormányzat között létrejött külön megállapodás szerint kell eljárni.
b) Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani.
(3) Gyalogos utcában és kiemelt szerepű gyalogosfelületen – amennyiben a határos ingatlanok megközelítése más közterületről nem biztosítható – a célforgalom időszakosan megengedett.
(4) A kötöttpályás közlekedési területtel kapcsolatos telekalakítások során az érintett építési övezetek és övezetek telekalakításra vonatkozó előírásait nem kell figyelembe venni.
(5) Külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
(6)34 Külterületi út szélesítése a szabályozási tervlapon szereplő ettől eltérő jelölés esetén is végrehajtható.
(7)35 A külterületi út szélesítése esetén, a szabályozási terven a külterületi út mentén jelölt beültetési kötelezettséget, a tervlapon jelölt szélességgel az új külterületi út menti telekhatártól számítva kell figyelembe venni.
14. Járművek elhelyezésére vonatkozó rendelkezések
17. § (1) Hatvan területén minden 10 férőhelyet elérő parkolót szilárd burkolattal kell kiépíteni. A szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges. Kivételt képez a nem közterületen lévő, ideiglenesen használt parkoló, melynek burkolata a várható terhelésnek megfelelően lehet gyephézagos, vagy murva burkolat.
(2) Hatvan területén a járművek várakozására szolgáló legalább 4 férőhelyes parkoló csak fásítva alakítható ki: 4 parkolóhelyenként min. 1 db lombos fa ültetendő.
(3) Új épület építése, épület rendeltetésmódjának megváltoztatása, vagy meglévő épület új, önálló egységgel való bővítése esetén az előírt mennyiségű gépjármű tárolását telken belül kell megoldani. Amennyiben az előírt parkoló kialakítására saját telken belül nincs lehetőség, akkor a vonatkozó önkormányzati rendelet alapján, az önkormányzat hozzájárulása esetén, a hiányzó parkoló szám közterületen is pótolható. Ebben az esetben az építtető és az önkormányzat között külön megállapodást kell kötni.
(4) Hatvan meglévő, közcélokat szolgáló intézményei esetében a létesítmény telkéhez kapcsolódó közterületek a szükséges parkolók elhelyezésére igénybe vehetők.
(5) A parkolók nem telken belüli elhelyezhetőségére vonatkozó országos előírás csak az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához telken belül biztosítandó gépjárművek 50 %-ra alkalmazható.
(6) Ahol a lejtésviszonyok lehetővé teszik ott a gépkocsi elhelyezés támfalgarázs formájában is megvalósítható.
(7)36 Minden lakás, és üdülő önálló rendeltetési egysége után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
15. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
18. § (1)37 Többszintes növényállományúnak akkor minősül a zöldfelület, ha minden 150 m2-ére:
a) legalább 1 db nagy lombkoronájú fa,
b) legalább 20 db cserje, valamint
c) a nem beépített és nem burkolt telekrészen kívül gyep, vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént.
(2) A telepítésre kerülő növények kiválasztásánál a Magyarországon őshonos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő, környezettűrő növényfajokat kell előnyben részesíteni. Az allergén fajok telepítését kerülni kell.
(3) Kertvárosias és falusias lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése is pótolhatja.
(4) Az építési övezetek telekhatára mentén a különböző funkciók közötti elválasztó zónát – különösen a lakó, a településközpont vegyes, a vízgazdálkodási funkciók, illetve a gazdasági funkciók között – a szabályozási terven kijelölt beültetési kötelezettségű területtel kell megteremteni.
(5) A telek beültetési kötelezettségű területe a kötelező zöldfelületi arányba beszámít.
(6) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítését, a beültetési kötelezettséget az épületek, utak engedélyezése során elő kell írni, illetve használatbavételi engedély kiadásának feltétele a megvalósulásuk.
(7) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le.
(8)38 Közterületen lévő fák csak balesetveszély, valamint növény-egészségügyi károsodás esetén, kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki.
(9) Kivágott fák – kivéve gyümölcsfák – pótlásáról mindenkor gondoskodni kell.
(10) A kivágott fák – kivéve gyümölcsfák – pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5-szeresének megfelelő összes törzskerületű előnevelt fákat kell telepíteni.
(11) A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére.
(12) A 058/18, valamint a 058/19 hrsz.-ú ingatlanok területének szántó művelés alatt álló részét – a művelés alóli kivonás megtörténtéig – a csereerdősítés területeként rögzített beültetési kötelezettségű terület kivételével, háromszintes növényültetési kötelezettség nem terheli.
(13) Az Ipari Park feltáró, tehermentesítő útja (beleértve a Robert Bosch utat, valamint a 3 sz. főút és a 21 sz. főút felé tervezett összekötő utak és csatlakozásaik együttes nyomvonalát) mentén, gazdasági területfelhasználású telken belül, legalább az alábbi kialakítású védőfásítást kell telepíteni:
a) Egy sor előnevelt (legalább egyszer iskolázott) fákból álló fasort és egy cserjesort.
b) A védőfásítás a bejáratoknál és a forgalombiztonságot szolgáló látóháromszögek területén szakadhat csak meg.
c) Az a) és b) pontban szereplő előírást kialakult állapot esetére, a műszaki adottságok mértékéig nem kell alkalmazni.
16. Vízfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
19. § Vízfelület – a környezet veszélyeztetésének kizárásával, a vízjogi engedélyezés figyelembe vételével – bármely építési övezetben, övezetben létesíthető.
17. Közműterületek kialakítására vonatkozó rendelkezések
20. §39 (1) Az építési övezetekben és övezetekben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók közműépítmények elhelyezése érdekében (különösen szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház).
(2) 300 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
18. Lakóterületek
21. § (1) Az építési helyen belül a főépületnek – kis mélységű telek kivételével – mindig az utca felől kell elhelyezkednie. Az előírás portaépületre nem vonatkozik.
(2) A lakótelek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési százalék szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75%-a lehet.
(3) A kertvárosias lakóterület telkeinek közterülettől számított 40 méteres sávján túli része hátsókertnek minősül.
Nagyvárosias lakóterület [Ln]
22. § (1) Nagyvárosias lakóterületen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A nagyvárosias lakóterületen:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda és
g) sport
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3)40
Kisvárosias lakóterület [Lk]
23. § (1) Kisvárosias lakóterületen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A kisvárosias lakóterületen:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda és,
g) sport,
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Az északi tervezett elkerülő út két oldalán tervezett belterületen az Lk/4 építési övezetben:
a) a földszinti padlóvonalat a 118,1 - 119,2 mBf szintek között északi irányba emelkedően a meglévő terepszinthez képest + min. 60 cm-en kell kialakítani;
b) 1,0 m-nél mélyebb fektetésű közművet, műtárgyat, meszesgödröt kialakítani nem lehet.
(4) Az 5. mellékletben lehatárolt lakótelep egységek területén kialakult úszótelek határa utólagos hőszigetelés, akadálymentesítés, felvonóépítés, vagy bejárati egység műszakilag indokolt legkisebb méretű bővítése esetén módosítható.
(5)41 A volt téglagyár területén a Lk-12 építési övezetre vonatkozó előírások (2 jel a szabályozási tervlapon):
a) a talaj homok depóniáinak megszüntetése,
b) a telek beépítendő területén rendezett terepszint kialakítása, amely a területet feltáró út szintjétől maximum 1,5 m-rel tér el,
c) a telek egészének tereprendezése után – megfelelően tömörített – alapozásra alkalmas telekállapot létrehozása,
d) a beépítés megkezdésének feltétele a teljes közművesítés megléte,
e) az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező része:
ea) részletes talajmechanikai vizsgálat, és erre alapozott építés-alkalmassági feltételrendszer (tömörítés mértéke, alapozási mód, mélység, vízelvezetési megoldás, stb.) kidolgozása, amelynek során a téglagyári területen túl a szomszédos területek meglévő, illetve tervezett építményeinek állékonysága is elemzés tárgyát kell képezze, valamint
eb) forgalmi csúcsidőszakra is kiterjedő nappali és éjszakai zajmérésekkel igazolt zajterhelési határérték betartása,
f) csúszásveszély fennállása esetén szükséges támfalat talajmechanikai vizsgálatot követően, statikailag méretezett módon kell kialakítani.
(6)42 Az Lk/13 építési övezet 5035/1 és 5041 hrsz.-ú ingatlan kijelölt területét érintő, feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalmat az alábbi feltételek együttes teljesüléséig kell fenntartani:
a) Hatvan város 12. vízgyűjtő területének felszíni vízelvezetését megoldó, a jelenlegi árok kiváltására alkalmas árok, vagy csatorna, valamint
b) a tervezett záportározó kiváltására alkalmas műtárgy
kiépítése.
Kertvárosias lakóterület [Lke]
24. § (1) Kertvárosias lakóterületen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A kertvárosias lakóterületen:
a) lakó,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális,
e) szállás jellegű,
f) sport,
g) közösségi szórakoztató,
h) igazgatási, iroda,
i) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló, valamint
j) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) Az északi tervezett elkerülő út két oldalán tervezett belterületen az Lke/1 építési övezetben:
a) a földszinti padlóvonalat a 118,1 - 119,2 mBf szintek között északi irányba emelkedően a meglévő terepszinthez képest + min. 60 cm-en kell kialakítani;
b) 1,0 m-nél mélyebb fektetésű közművet, műtárgyat, meszesgödröt kialakítani nem lehet.
(4) A vasút – Árpád u. – Klapka u., illetve vasút – Klapka u. – Báthory u. által határolt Lke.1 építési övezetekben a feltöltendő terület határain belül:
a) a terület beépíthetőségéhez a meglévő terepszintet 117,0-117,3 mBf-i szintre kell feltölteni, a földszinti padlóvonalat ehhez képest + min. 50 cm-en kell kialakítani;
b) az építés feltétele a vízrendezés kiépítése.
(5) A Peresi úttól délkeletre lévő új lakóterületen a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m. (1 jel a szabályozási tervlapon)
(6) A Szőlőhegy Lke/1, valamint Lke/3 építési övezetére vonatkozó sajátos előírások:
a) Az építészeti-műszaki dokumentáció része:
aa) statikus által méretezett alapozás, valamint
ab) szivárgó rendszer terve.
b) Telekosztást legalább telektömbre kiterjedően kell készíteni.
c) A szivárgó rendszer létesítésének elhagyását egyértelműen alátámasztó tervezői nyilatkozat esetén a szivárgó rendszer létesítése elhagyható.
(7) 250 m2 telekterületenként 1 db lakás, de legfeljebb háromlakásos lakóépület helyezhető el, kivéve a szociális bérlakásépítést.
19. Településközpont terület [Vt]
25. § (1) Településközpont területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése.
(2) A településközpont területen:
a) lakó,
b) közigazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás, vendéglátó,
d) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, művelődési, közösségi szórakoztató,
g) szállás jellegű,
h) sport,
i) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló
j) parkolás céljáró szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(3) A településközpont területen:
a) Településközpont területen elhelyezhetők játszókertek, korlátozottan, vagy korlátlan közhasználatú zöldfelületek.
b) Önálló gazdasági rendeltetésű épület nem létesíthető.
(4)43
(5) Az 5191/2 hrsz.-ú telek északi határán egy 5,0 m széles, egyirányú, közforgalmú áthajtót kell biztosítani. (3 jel a szabályozási tervlapon)
(6) A 2629 hrsz.-ú (4 jel a szabályozási tervlapon) telekre vonatkozó speciális előírások:
a) előkert a telek déli telekhatáránál 0,0 m,
b) a telken egy épület építendő, döntően nem lakó funkcióval.
(7) A Városközpont területére vonatkozó előírások (5 jel a szabályozási tervlapon):
a) Telekhatáron álló, szomszédos, magánútként lejegyzett, közhasználatra átadott területsáv felé néző határfalban nyílászáró létesíthető, a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével.
b) Vezeték-szolgalmi jogot kell telepíteni:
ba) a 3015 és 3016 hrsz telek 3010 hrsz felőli határán a meglévő szennyvízcsatorna számára,
bb) a 3011/1 és 3011/2 hrsz telket érintő meglévő szennyvízcsatorna számára,
bc) a 3029 és 3030 hrsz telek szabályozási terven jelölt sávjában csapadékcsatorna létesítése céljából.
c) Közhasználat céljára bármelyik telekrész kialakítható.
(8) Volt cukorgyári lakótelep 5331/20 hrsz.-ú ingatlanára vonatkozó előírás (6 jel a szabályozási tervlapon): a terület beépítését, az építési helyek kialakítását beépítési, építészeti koncepció kidolgozásával kell megalapozni.
(9) A 178/6, 757/1, 757/4, 757/8, 893/51, 893/52 hrsz.-ú – gazdasági övezettel szomszédos – telkeken lakó funkció nem létesíthető (7 jel a szabályozási tervlapon). A 757/4 hrsz.-ú telken a terület és az egyes helyiségek funkciójának megfelelő, a gazdasági területre előírt mértéknél szigorúbb zaj- és rezgésvédelmi határértékeinek betartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia.
(10) Grassalkovich-kastélyra és parkjára vonatkozó előírások (8 jel a szabályozási tervlapon):
a) a Grassalkovich-kastély 2713/4 hrsz-ú telkén kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el:
aa) a történeti állapotnak megfeleltetett bármely építmény (pl. parter, spalír, treillage, szökőkút, szobor, kerti lépcső, támfal stb.),
ab) a kert használatához/fenntartásához kötődő kerti építmény/kerti berendezés (pl. kerti világítás, hulladék-gyűjtő, pad, információs tábla stb.), valamint
ac) közművezeték és műtárgy.
b) a Grassalkovich-kastély 2713/6 hrsz-ú telkén elhelyezhető:
ba) labirintushoz kötődő mobil installáció,
bb) meglévő épületek (pl. volt kazánház, volt mosoda) bővítése,
bc) meglévő kémény – kilátóvá alakításához szükséges – bővítése,
bd) portaépület, jegypénztár,
be) kerti építmény (pl. pergola, szaletli, ivókút-ház, szökőkút, szobor, kerti lépcső, támfal, korlát, napkollektor, kerti világítás, hulladék-gyűjtő, zászlótartó stb.),
bf) kerti berendezés (pl. pad, információs tábla stb.),
bg) közművezeték és műtárgy, valamint
bh) a történeti állapotnak megfeleltetett bármely építmény (pl. lugas, parter, spalír, treillage stb.).
c) a Grassalkovich-kastély 2713/6 hrsz-ú telkén nem helyezhető el:
ca) lakóépület,
cb) egészségügyi épület,
cc) parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint
cd) gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.
d) A telkek területén parkoló – a mozgássérültek, valamint a személyzet számára szolgáló parkoló helyek kivételével – nem létesíthető.
20. Gazdasági területek
26. § (1) Gazdasági területen telek beépítésének feltétele a teljes közművesítés kiépülése, kivéve az alábbi esetben:
a) amennyiben a szennyvíz elvezetésre az ingatlan közvetlen közelében nincs mód, ezért az ingatlan szennyvízhálózatra való csatlakozása nem történik meg, az ingatlanon a keletkező kommunális eredetű szennyvizet zárt szennyvíztározóban kell tárolni annak elszállításáig. Jelentős gazdasági tevékenységből eredő szennyvíz keletkezésével járó tevékenység nem engedélyezhető.
(2) A zöldfelületi arány 50%-án többszintű növényzet telepítendő, jellemzően a telekhatárok mentén.
(3) 400 m2-nél nagyobb alapterületű épület elhelyezését lehetővé tevő telken a csapadékvíz helyben tartását, és helyben történő felhasználását biztosítani kell.
(4) Gazdasági területen minden 300 m2 alapterületet elérő, vagy meghaladó építményhez méretezett záportározót kell építeni.
(5) Gazdasági területen, kizárólag portaépület elhelyezésére, a telek közterület, vagy magánút menti előkerti sávja is felhasználható.
(6) A gazdasági terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
(7) A Robert Bosch út – 3 sz. főút – közigazgatási határ – M3 autópálya – 21 sz. főút – 21 sz. főút és Bibó István út között tervezett összekötő út által határolt terület gazdasági területfelhasználású részére vonatkozó sajátos előírások (9 jel a szabályozási tervlapon):
a) Jelentős forgalomkeltő és -vonzó gazdasági terület építési övezetében használatbavételhez, a területnek, az Ipari Park tehermentesítő útjával (beleértve a Robert Bosch utat, valamint a 3 sz. főút és a 21 sz. főút felé tervezett összekötő szakaszok és csatlakozásaik együttes nyomvonalát), érintkező szakasza mentén lévő bejáratoknál – a szomszédos jelentős forgalomkeltő és -vonzó területek bejáratának figyelembe vételével – az alábbi elsődlegesen forgalombiztonsági szempontú fejlesztéseket kell megvalósítani:
aa) Külön balra és jobbra kanyarodó, indokolt esetben várakozó sávok létesítése,
ab)44 A Robert Bosch út mentén járda és kétirányú kerékpárút kiépítése, a gyalogos és kerékpáros forgalom kijelölt helyen történő átvezetésével, valamint
ac) Az érintett közművek szükségessé váló védelmén és/vagy kiváltásán kívül, a közvilágítás szabványosításával és a csapadékvíz elvezetés megoldásával.
b) Azt a forgalmat kell jelentősnek ítélni, amely a kapcsolódási pontoknál hatással van a tehermentesítő út használhatóságára, vagyis a gazdasági tevékenység forgalmának akadálymentességére és a forgalombiztonságra, a tehermentesítő út jelenlegi kapacitáskihasználtsága mellett.
(8) A 3 sz. főút – közigazgatási határ – mezőgazdasági terület – Ring Kálmán út által határolt általános gazdasági területre eső 0331/55-58, 0331/60-63, 0331/20-21, 0331/82-83 hrsz.-ú telkekre vonatkozó sajátos előírások (10 jel a szabályozási tervlapon). Az általános gazdasági terület építési övezetében, a környezeti állapot javítása érdekében, az előírt legkisebb zöldfelület mértékéig háromszintű növényállományt kell kialakítani.
(9) A Robert Bosch út – 0331/12 hrsz.-ú ingatlan – M3 autópálya – 0352/1 hrsz.-ú ingatlan – 0331/49 hrsz.-ú ingatlan által határolt általános gazdasági területre eső 0331/65 hrsz.-ú telekre (továbbiakban: a Terület) vonatkozó sajátos előírások (11 jel a szabályozási tervlapon):
a) A Terület építési övezetében, a környezeti állapot javítása érdekében, az előírt legkisebb zöldfelület mértékéig háromszintű növényállományt kell kialakítani.
b) A Terület második ütemének használatbavételéhez az alábbi közlekedés-fejlesztéseket kell megvalósítani:
ba)45 A Hatvani Ipari Park M3 autópályáról történő megközelítését szolgáló – vagy az 1141/2018. (III. 26.) Korm. határozatban, vagy a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. melléklet, 1. pont, 1.383. alpontjában nevesített – útfejlesztés megvalósítása.
bb) A Robert Bosch út és Ring Kálmán út találkozásánál körforgalmi csomópont kiépítése abban az esetben, ha a Terület megközelítése e két út találkozása felől lesz megoldva.
bc)46 Amennyiben a ba) alpontban szereplő útfejlesztés az 1141/2018. (III. 26.) Korm. határozatban nevesített módon valósul meg, úgy a ba) alpontban szereplő összekötő út és Bibó István út csatlakozásának körforgalmú csomóponttá történő kiépítése.
bd)47
c)48
(10) A 2634, 2637/4-7 hrsz-ú, vagy az azokból kialakuló telkeken a terület közúti kapacitására (vasúti felüljáró, körforgalom) tekintettel, nagy forgalmú bevásárlóközpont nem létesíthető. (12 jel a szabályozási tervlapon)
(11) Volt Cukorgyári, valamint Konzervgyári területre vonatkozó sajátos előírás (13 jel a szabályozási tervlapon): a terület beépítését, az építési helyek kialakítását beépítési, építészeti koncepció kidolgozásával kell megalapozni.
(12) A volt laktanya és gyakorlótér területére kijelölt általános gazdasági területre eső 6310/4-25, 6310/27 és 6311 hrsz.-ú telkeire vonatkozó sajátos előírás (14 jel a szabályozási tervlapon): a területen állatbemutató, idegenforgalom, kulturális, illetve oktatási funkciójú épületek is elhelyezhetők.
(13)49 Bevásárlóközpont (0369/11, 0369/13, 0369/14 és 0369/17 hrsz.-ú ingatlanok) területére vonatkozó előírás (15 jel a szabályozási tervlapon): autómosó és pavilon a parkoló területén is elhelyezhető a szükséges gépkocsi parkolószám biztosítása mellett.
(14) A Kölcsey utca észak-keleti oldalán elhelyezkedő iparterületen új terület beépítése, illetve a meglévő vállalkozások bővítése esetén, - mindazokban az esetekben, amikor azt a szabályozási terv lehetővé teszi – meg kell oldani a gazdasági- és a fő személyforgalom Kölcsey utcától való elkülönítését, annak érdekében, hogy a Kölcsey utcai lakóterületek környezeti terhelése ne növekedjék. (16 jel a szabályozási tervlapon)
27. §50
Általános gazdasági terület [G]
28. § (1)51 Az általános gazdasági területen:
a) ipari, raktározási,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) energiaszolgáltatás célját szolgáló,
d) településgazdálkodás célját szolgáló,
e) igazgatási, irodai,
f) szálláshely szolgáltató,
g) közösségi szórakoztató,
h) vendéglátó,
i) hitéleti, oktatási, egészségügyi, szociális,
j) oktatási, szociális,
k) sport,
l) inkubátorház céljára szolgáló
m) parkolás céljára szolgáló,
n) üzemanyag töltést szolgáló, valamint
o) gépjármű tisztítást szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó építmény(ek), vagy pavilonok helyezhető(k) el.
(2) Általános gazdasági területen környezetre jelentős hatást gyakorló rendeltetést szolgáló építmény nem helyezhető el.
(3)52 Általános gazdasági területet érintő hidrogeológiai vízbázis védőövezetein és védőidomain nem helyezhető el olyan rendeltetés, amely minőségileg, vagy mennyiségileg károsíthatja a hidrogeológiai vízbázis által védett vízkészleteket.
21. Üdülőterület [Ü]
29. § Az üdülőterületen a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése,
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
Üdülőházas terület [Üü]
30. § Az üdülőházas területen:
a) üdülést szolgáló,
b) az üdülőterület lakosságának ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) lovas turizmust szolgáló állattartás célú,
d) kiszolgáló,
e) sport
f) parkolás céljára szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Hétvégi házas terület [Üh]
31. § (1) Az hétvégi házas területen:
a) üdülést szolgáló,
b) az üdülőterület lakosságának ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) kiszolgáló,
d) sport
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Hétvégi házas üdülőterületen legfeljebb kétegységes üdülőépület helyezhető el.
Különleges területek [K]
32. § (1) Különleges területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 33-48. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(3) Az építési övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(4) A különleges terület építési övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
Különleges autóbusz pályaudvar terület [K/ap]
33. § Különleges autóbusz pályaudvar területen:
a) közlekedési és utasforgalmi célokat szolgáló,
b) közúti közlekedés céljait szolgáló,
c) pályaudvari, irányítási célokat szolgáló,
d) szociális és iroda
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges egészségügyi - rekreációs terület [K/er]
34. § Különleges egészségügyi - rekreációs területen:
a) egészségügyi (kórház, szanatórium, rendelő stb.) célú,
b) rekreációs szolgáltatás (különösen gyógyfürdő, tornaterem, konditerem, masszázs) célú,
c) az egészségügyi létesítményeket, vagy a rekreációs létesítményeket kiszolgáló (szociális, iroda, raktár, porta),
d) szálláshely szolgáltató,
e) parkolást szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges garázsterület [K/g]
35. § Különleges garázsterületen:
a) gépkocsi tárolási célú, valamint
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges honvédségi terület [K/ho]
36. § Különleges honvédségi területen:
a) honvédelmi célokat szolgáló,
b) a honvédelmi létesítményeket kiszolgáló (szociális, iroda, raktár, porta),
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
d) parkolást szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges hulladékgazdálkodási célú terület [K/hu]
37. § (1) Különleges hulladékgazdálkodási célú területen:
a) hulladékkezelő, hulladékátválogató szolgáló,
b) hulladékgazdálkodással összefüggő (kereskedelmi, szolgáltató, tároló),
c) hulladékgyűjtő gépjárművek tárolására, szerelésére, tisztítására szolgáló, valamint
d) a telephely fenntartását, üzemeltetését, védelmét szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Új épület a telekhatártól számított 5,0 m távolságon belül nem létesíthető.
(3) A különleges hulladékgazdálkodási célú terület 058/18, valamint 058/19 hrsz.-ú ingatlanaira vonatkozó előírások:
a) Az ingatlanokat északkeleti – a 062/29, a 062/30 és a 062/31 hrsz.-ú ingatlanokkal határos – telekhatáruk mentén 25,0 m szélességű növényültetési kötelezettség terheli.
b) A beültetési kötelezettségű terület növényállományát és telepítési távolságát az alábbi szempont figyelembevételével kell megválasztani:
csereerdősítés területeként szolgál, amelyet a 057/6 hrsz.-ú ingatlanon lévő, gazdasági elsődleges rendeltetésű erdő részbeni igénybevételének ellentételezéséül szolgál.
Különleges idegenforgalmi, kulturális és oktatási terület [K/iko]
38. § Különleges idegenforgalmi, kulturális és oktatási területen:
a) idegenforgalmi (szálláshely-szolgáltató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport stb.) célokat szolgáló,
b) kulturális és oktatási célokat szolgáló,
c) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó,
d) nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenységi célú
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges közműterület [K/km]
39. § Különleges közműterületen:
a) közműellátást szolgáló,
b) a közműhálózat üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület [K/me]
40. § Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló területen:
a) megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló,
b) a energiaforrás hasznosításának üzemeltetéséhez, a telephely fenntartásához, védelméhez kapcsolódó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges mezőgazdasági üzemi terület [K/mg]
41. § (1) Különleges mezőgazdasági üzemi területen:
a) mezőgazdasági üzemi tevékenységű,
b) mezőgazdasági termeléssel (kereskedelmi, szolgáltató, tároló) összefüggő,
c) lovas turisztikai célú,
d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Új épület a telekhatártól számított 5,0 m távolságon belül nem létesíthető. A telekhatárok mentén – a minimális zöldfelület mértékéig, az adottságok függvényében – fa- és cserjesor ültetendő.
(3) Különleges mezőgazdasági üzemi terület 0517/87 hrsz.-ú ingatlanára vonatkozó előírások:
a) Az ingatlan területének szántó művelés alatt álló részét – a művelés alóli kivonás megtörténtéig – háromszintes növényültetési kötelezettség nem terheli.
b) A 0517/87 hrsz.-ú ingatlan tűzoltósági megközelítését a 0464/2 hrsz.-ú közforgalom elől el nem zárt magánútról, valamint a 0517/82 hrsz.-ú tehenészeti telepről mindenkor biztosítani kell.
Különleges rekreációs terület [K/re]
42. § Különleges rekreációs területen:
a) sport-, strand- és rekreációs,
b) fő funkciót kiszolgáló,
c) szálláshely-szolgáltató,
d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, valamint
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges sportterület [K/sp]
43. § Különleges sportterületen:
a) sport- és rekreációs,
b) sportlétesítményt kiszolgáló,
c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, valamint
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges szociális, idegenforgalmi, sport-infrastrukturális célú terület [K/szis]
44. § Különleges szociális, idegenforgalmi, sport-infrastrukturális célú területen:
a) szociális,
b) idegenforgalmi,
c) sport-infrastrukturális,
d) a fő tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges szabadidőközpont területe [K/szk]
45. § Különleges szabadidőközpont területen:
a) szabadidős, sport és rekreációs,
b) szabadidős és rekreációs létesítményeket kiszolgáló,
c) idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátó,
d) szálláshely-szolgáltató,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
f)53 a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges szennyvíztisztító területe [K/szv]
46. § (1) Különleges szennyvíztisztító területen:
a) szennyvizek kezelését biztosító,
b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Az 5331/3 és az 5331/13 ingatlan egészéből, valamint az 5332 hrsz-ú ingatlan egy részéből kialakuló szennyvíztisztító telep területére érvényes előírások (17 jel a szabályozási tervlapon):
a) A korlátozott használatú terület sem a szennyvízkezeléssel összefüggő, szaghatást kibocsátó műtárgy, létesítmény, sem szennyvíziszap tárolására nem vehető igénybe.
b) A telephely szabályozási tervlapon jelölt védőtávolságán belül létesítmény-elhelyezési korlátozást kell figyelembe venni.
c) A telephely területének igénybevételével kijelölt gyalogos út – kerékpárút mentén, a korlátozott használatú területen min. 5,0 m-es háromszintes növényállományú zöldsáv alakítandó ki.
Különleges temetőterület [K/te]
47. § (1) Különleges temetőterületen:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozás céljára szolgáló,
c) iroda és szociális,
d) virág és kegyeleti kellék árusítását szolgáló,
e) porta célját szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) A temetőterület telekhatára mentén – ahol az fizikailag lehetséges – növénysávot kell létesíteni.
Különleges turisztikai terület [K/tu]
48. § Különleges turisztikai területen:
a) sport- és rekreációs,
b) sportlétesítményt kiszolgáló,
c) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó,
d) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló,
e) szálláshely szolgáltató,
f) kempingezéshez kapcsolódó,
g) vendéglátó,
h) mezőgazdasági terménytároláshoz kötődő,
i) a fő funkciót kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
23.54 Közlekedési terület [KÖu, kt., KÖk]
49. § (1)55 A KÖu jelű közúti közlekedési területen és a kt. jelű nem szerkezeti jelentőségű közlekedési célú közterületen elhelyezhető:
a) országos és helyi közúthálózati elem és annak csomópontja,
b) tömegközlekedési megállóhely és építménye,
c) várakozóhely (parkoló),
d) közlekedési létesítmény (beleértve a gépjárművek, valamint a kerékpárok parkolását, tárolását szolgáló építményeket is),
e) kerékpárút, gyalogos út, járda, mindezek zöldfelületi eleme, vízelvezetési és környezetvédelmi létesítménye,
f) közúti berendezés, valamint
g) közmű- és hírközlési létesítmény,
h) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület.
(2) A KÖk jelű kötöttpályás közlekedési területen elhelyezhető:
a) vasúti, illetve
b) az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (különösen vendéglátás, kereskedelem, váróterem) építményei helyezhetők el.
(3) A vasúti fejlesztésekhez kötődő, a szabályozási tervlapon sraffozással ábrázolt területek esetén a telekalakítást – magasabb szintű jogszabályok alapján – kötelezőnek kell tekinteni.
(4) A Városközpont területére vonatkozó előírás: gyalogosfelület – külön önkormányzati rendeletben megszabott időkorlátozással – az áruszállító járművek számára igénybe vehető.
(5) A tervezett északi tehermentesítő út közúti, vasúti felüljárójához tartozó úthálózat területének közterületbe vonásának időpontjáig az érintett területet zöldterületként kell kialakítani és gondozni.
(6)56 A 3046/1 hrsz. ingatlanra vonatkozó sajátos előírás (19. jel a szabályozási tervlapon) szerint a területen a piachoz kapcsolódó rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) építmény(ek) is elhelyezhetők jelen § (1) bekezdésén túlmenően.
24. Zöldterület – közkert [Zkk]
50. § (1) Közkerten elhelyezhető:
a) rendeltetésszerű használatához szükséges építmény,
b) vendéglátó rendeltetést tartalmazó épület,
c) a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
d) a terület fenntartásához és védelméhez szükséges építmény,
e) pavilon, sátor, turisztikai jellegű ideiglenes építmény
f) kerékpárút,
g) gyalogút, sétány,
h) gépjárműút,
i) vízfelület, valamint
j) a terület használói számára kialakított parkoló.
(2) Közkert esetén a kerti szabadlépcső és lejtős felület kialakítása megengedett.
(3) Közkerten elhelyezhető kerti építmények: hinta, csúszda, homokozó, vízmedence, szökőkút, lugas, pihenés, játék és szórakozás céljait szolgáló műtárgy.
(4) Közkerten elhelyezhetők a pihenőpark, játszótér és sportfelület kerti berendezései.
(5) A közkert övezetbe tartozó területen épület(ek) csak kertépítészeti terv alapján helyezhetők el.
(6) Közkert övezetében közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.
(7) A Kossuth téren található közkertek övezetben a köztárgyak, utcabútorok elhelyezését, a kertépítészeti kialakítást – beleértve a zöldfelületek és gyalogosfelületek kialakítását, burkolathatárait, anyagokat stb. – a zöldterület legalább egybefüggő területére vonatkozó közterület alakítási tervben kell meghatározni.
(8) A Népkert területén elhelyezkedő közkertre vonatkozó 50. § (1) bekezdésben megfogalmazottakon túl elhelyezhető: csónakázó tó kiszolgáló épülete.
25. Erdőterület [Ev, Eg, Ek]
51. § (1) Erdőterületen:
a) az erdőgazdálkodást szolgáló, valamint
b) az elsődleges rendeltetéssel összhangban álló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Az övezetben a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
Védelmi rendeltetésű erdőterület [Ev]
52. § A védelmi rendeltetésű erdő területén a valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el.
Gazdasági rendeltetésű erdőterület [Eg]
53. § (1) Gazdasági erdőterületen:
a) az erdő elsődleges rendeltetésének megfelelő,
b) szolgálati lakó,
c) szállás jellegű,
d) vadászathoz kapcsolódó,
e) oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó,
f) közlekedési és szállítási, valamint
g) állattartáshoz kapcsolódó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Ha a speciális és szükségszerű erdészeti üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi, az építménymagasság megemelhető max. 7,5 m-re.
Közjóléti rendeltetésű erdőterület [Ek]
54. § (1) Közjóléti erdőterületen:
a) az erdő elsődleges rendeltetésének megfelelő,
b) erdészethez, vadászathoz kapcsolódó,
c) szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló,
d) turizmust szolgáló szállás,
e) védelmi funkciót szolgáló, valamint
f) közlekedés célját szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Közjóléti erdőterületen elhelyezhető erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, egyéb sportpálya.
26. Mezőgazdasági területek
55. § (1) Mezőgazdasági birtokközpont kizárólag általános mezőgazdasági területen alakítható ki.
(2) Építmény elhelyezésére, illetve birtokközpont kialakítására – amennyiben rendelkezésre áll, elsődlegesen – művelésből kivett területként nyilvántartott telket, telekrészt kell felhasználni.
(3) Az övezetben lakóépület létesítésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz:
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése,
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
Kertes mezőgazdasági terület [Mk]
56. §57 Kertes mezőgazdasági területen:
a) növénytermesztést szolgáló,
b) állattartást, állattenyésztést és halászatot szolgáló, továbbá
c) ezekkel kapcsolatos, a termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint
d) mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Általános mezőgazdasági terület [Má]
57. § Általános mezőgazdasági területen:
a) növénytermesztést szolgáló,
b) állattartást, állattenyésztést és halászatot szolgáló, továbbá
c) ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló,
d) mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, turizmushoz kapcsolódó,
e) lakó
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület [Mko]
58. § (1) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(2) Az övezetben sem épület, sem terepszint alatti építmény, sem kerítés nem helyezhető el.
27. Vízgazdálkodási terület [V]
Folyó- és állóvizek medre, parti sávja és árvízvédelmi töltés terület [V/1]
59. § (1) Folyó- és állóvizek medre, parti sávja és árvízvédelmi töltés terület övezetében elhelyezhető:
a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,
c) horgászsporttal összefüggő építmény,
d) hídpillér, valamint
e) kerékpározásra alkalmas üzemi út.
(2) Állóvizek parti sávjában – a (1) pontban részletezetteken túl – elhelyezhetők:
a) a vízgazdálkodással, a vízi sportokkal és a horgászsporttal összefüggő műtárgyak, építmények és az ezekhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló létesítmények (különösen fogadóépület, maximum 1 db szolgálati lakás a kiszolgáló létesítményen belül, csónakraktár, vizesblokk), valamint
b) horgászstégek.
Közcélú nyílt csatornák medre és parti sáv terület [V/2]
60. § A közcélú nyílt csatornák medre és parti sáv területén elhelyezhetők:
a) a felszíni vízrendezés létesítményei és műtárgyai,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint
c) hídpillér.
Vízművek, vízbeszerzési terület [V/3]
61. § A vízművek, vízbeszerzési területén elhelyezhető:
a) a tevékenységet kiszolgáló műtárgy,
b) műszaki-technológiai létesítmény, valamint
c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (különösen szociális épület, iroda, raktár).
Horgászati és sportolási célú vízgazdálkodási terület [V/hs]
62. § Horgászati és sportolási célú vízgazdálkodási területen elhelyezhetők:
a) felszíni vízrendezés létesítménye és műtárgya,
b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő műszaki-technológiai létesítmény,
c) horgászsporttal összefüggő építmény,
d) hídpillér,
e) kerékpározásra alkalmas üzemi út,
f) horgászturizmushoz kapcsolódó szolgáltató építmények,
g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épületek,
h) a tulajdonos, a személyzet számára szolgáló önálló lakóépületek,
i) sporteszköz raktár,
j) vízgazdálkodási eszköz tároló,
k) a vízgazdálkodással, a vízi sportokkal, vagy a horgászsporttal összefüggő további építmények, valamint
l) horgászstégek.
Rekreációs célú vízgazdálkodási terület [V/re]
63. § (1) A rekreációs célú vízgazdálkodási területén elhelyezhető:
a) kerékpáros kalandpálya építményei,
b) hídpillér,
c) kilátó,
d) mezőgazdasági épületek,
e) megújuló energia-gazdálkodási célú építmények,
f) műszaki-technológiai létesítmény, valamint
g) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó egyéb kiszolgáló építmények.
(2) Az áramlási viszonyokat jelentősen befolyásoló építmények (különösen épület, kerítés) elhelyezésére elsősorban az áramlási holttérben (a vasútvonal mentén) fekvő területrészeket kell igénybe venni.
28. Különleges beépítésre nem szánt terület [Kb]
64. § (1) Különleges beépítésre nem szánt területeken a sajátos rendeltetés ellátásához szükséges valamennyi épület, illetve építmény elhelyezhető.
(2) Az eltérő célú és fajtájú különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan – az általános érvényű paramétereken túl – a 65-69. § szakaszok előírásait kell figyelembe venni.
(3)58 Az övezetben – Kb/mz övezet kivételével – a létesítmények elhelyezésének feltétele:
a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint
b) a keletkező szennyvíz
ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy
bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy
bc) a hidrogeológiai védőidom területén kívül, egyedi biológiai szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.
(4) A különleges beépítésre nem szánt terület övezetében előírt épületmagasság, technológiai indokoltság esetén, túlléphető.
Különleges beépítésre nem szánt bányaterület [Kb/b]
65. § (1) Különleges beépítésre nem szánt bányaterületen:
a) nyersanyag kitermeléséhez kapcsolódó,
b) tevékenységhez szorosan kapcsolódó (szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) A külszíni anyagnyerő helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni, a terv szerinti rekultivációt végrehajtani.
Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület [Kb/me]
66. § Különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területen:
a) megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges,
b) tevékenységhez szorosan kapcsolódó (különösen szociális, iroda, raktár) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt kertészeti terület [Kb/k]59
67. §
Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület [Kb/mz]60
67/A. § (1) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület övezetében létesítmény elhelyezésének feltétele a teljes közművesítés.
(2) Különleges beépítésre nem szánt magánzöld területen:
a) játszótéri, sport,
b) úthálózati,
c) kerékpárút, gyalogút kialakításához kapcsolódó,
d) járda, sétány,
e) az a)-c) pontokban szereplő létesítményekhez kapcsolódó csomóponti, tartószerkezeti, zöldfelületi, vízelvezetési és környezetvédelmi, valamint
f) közmű- és hírközlési
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt rekreációs terület [Kb/re]
68. § Különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen:
a) rekreációs,
b) fő funkciót kiszolgáló,
c) szálláshely-szolgáltató,
d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó,
e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó (szociális, iroda, raktár, stb.) kiszolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
Különleges beépítésre nem szánt temetőterület [Kb/te]
69. § (1) Különleges beépítésre nem szánt temetőterületen:
a) egyházi és világi kegyeleti célú,
b) ravatalozás céljára szolgáló,
c) iroda és szociális,
d) virág és kegyeleti kellék árusítását szolgáló
e) porta célját szolgáló
rendeltetés(eke)t tartalmazó épület(ek) helyezhető(k) el.
(2) Különleges beépítésre nem szánt temetőterületen:
a) sírbolt, emlékmű,
b) urnafal,
c) kereszt, harangláb, emlékoszlop
helyezhető(k) el.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
70. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 30. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a Hatvan város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 39/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet.
Az 1. § (3) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (4) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § 1a. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6a. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6b. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6c. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6d. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6e. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. § 6f. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. § (2) bekezdés d) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (2) bekezdés 10. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdése iktatta be.
A 4. § (3) bekezdés 11. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be. A 4. § (3) bekezdés 11. pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 8. pontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdés 15. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 6. § (1) bekezdés 8. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 8. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés 2a. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 7. § (1) bekezdés 6. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés 7. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés 10. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (1) bekezdés 11. pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (9) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 8. § (9) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (23) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 12. § (24) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 13. § (6) bekezdés b) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (7) bekezdés c) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. § (12) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (13) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (6) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (7) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 15. § (7) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 8. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (1) bekezdés e) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdés f) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 16. § (1) bekezdés g) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 16. § (6) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 16. § (7) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 17. § (7) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 18. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (8) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 8. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (5) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 12. §-a iktatta be.
A 23. § (6) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 25. § (4) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (7) bekezdés a) pont ab) alpontja a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította: 18/2020. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2020. augusztus 10-től.
Módosította: 18/2020. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2020. augusztus 10-től.
Hatályon kívül helyezte: 18/2020. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet 5. § (3). Hatályos: 2020. augusztus 10-től.
Hatályon kívül helyezte: 18/2020. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet 5. § (3). Hatályos: 2020. augusztus 10-től.
A 26. § (13) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A „Környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület [Gip]” alcímet (27. §-t) a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. § (1) bekezdése a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 45. § f) pontját a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 14. §-a iktatta be.
A 23. alcím címe a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 49. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 19. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 49. § (6) bekezdését a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 16. §-a iktatta be.
Az 56. § a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 64. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 19. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A „Különleges beépítésre nem szánt kertészeti terület [Kb/k]” alcímet (67. §) a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 20. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A „Különleges beépítésre nem szánt magánzöld terület [Kb/mz]” alcímet (67/A. §) a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 17. §-a iktatta be.
Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2023. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2024. (XI. 1.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2022. (VII. 1.) önkormányzati rendelete 18. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
