Pula Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(IX.25.) önkormányzati rendelete

Pula Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész

NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda

Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság

Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Pula Község Önkormányzata Képviselő Testületének Partnerségi Rendeletében felsorolt partnerek

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

(1) a Pula község Önkormányzata Képviselő-testületének Pula község településképének védelméről szóló 14/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TKR.) 1.§-a Hatályát veszti

(2) A TKR. 3.§ -a egy új n) ponttal egészül ki:

Közfunkciót ellátó épület: Minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.

(3) A TKR. 3.§ -a egy új o) ponttal egészül ki:

Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.

(4) A TKR. 5 § (2) bekezdés d) pontja hatályát veszti

(5)A TKR. 5 § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

„d) a védett érték magasabb védettséget kap”

(6) A TKR. 8 § (3) bekezdése hatályát veszti

(7) A TKR. 17 § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

„e) A területen csak hálókerítés építhető.”

(8) A TKR. 19 § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép

„(5) Az optikai zártsor biztosítása esetén a kialakult állapothoz kell illeszteni a tömör kerítést.”

(9) A TKR. 20 § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház, áttört kialakítású vadvédelmi célú kerítés) építhető, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja”

(10) A TKR. 31 § (2) bekezdés hatályát veszti

(11) A TKR VIII. fejezet helyébe a következő fejezet lép

31.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2)

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

32.§ (1) A polgármester településképi-védelmi bírságot szab ki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során a magatartás elkövetőjével szemben, amennyiben megállapítja, hogy az építési tevékenységre a korábban kiadott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben vagy a településképi véleményezési eljárás során kiadott véleményben foglalt településkép követelmény megsértésével került sor.

(2) A polgármester településképi-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.

(3) A településkép-védelmi bírság legmagasabb összege 1 000 000,-Ft. A településképi-védelmi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(4) A településképi-védelmi bírságot kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.

(5) A befolyt településképi-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi-védelmi bírság felhasználásáról.”

(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Szenger István Bálint Szinesi Erna Eszter

polgármester jegyző

A rendelet a Nagyvázsonyi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2019. szeptember 25. napján kihirdetésre került.

Nagyvázsony, 2019. szeptember 25.

Szinesi Erna Eszter

jegyző