Kifejezéskereső
Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019. (V.17.) önkormányzati rendelete
Raposka Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a 48. § (3) és (4) bekezdése tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 232/A. §-ában, az 54. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az Önkormányzat
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Raposka Község Önkormányzata
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8300 Raposka, Fő u. 51.
(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illeti. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A Képviselő-testület a polgármesterből és 4 települési képviselőből áll.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatala: Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).
(2) A Képviselő-testület az alábbi társulásoknak tagja: a Tapolcai Szociális Alapszolgáltatási Intézményi Társulás.
A Képviselő-testület
2. Alakuló ülés
3. § Az alakuló ülésen a Képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolításához 3 fős ideiglenes bizottságot hoz létre, mely feladatát a 25. § bekezdése alapján látja el. Az ideiglenes bizottság megbízatása az alakuló ülés végéig tart.
3. Feladat- és hatáskör
4. § Az önkormányzat államháztartási szakfeladatok rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
5. § A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.
6. § (1) Az Mötv. alapján önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képes-e az Önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására.
(2) A Képviselő-testület önként vállalt feladatai a hajléktalanok átmeneti szállása és nappali melegedő működtetése.
7. § Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a Képviselő-testület – kölcsönösségi alapon - együttműködésre törekszik a vonzáskörzetében működő települési önkormányzatokkal.
8. § A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
4. A képviselő-testület működése
9. § (1) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart. Az éves munkatervet úgy kell összeállítani, hogy július 15-től szeptember 1-ig a testületi munka szünetel.
(2) A képviselő-testületi ülések rendszeres tartásának helyszíne: Kultúrház, Raposka, Fő u. 51.
(3)1
10. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület ülései fő szabályként nyilvánosak.
(2) Zárt ülést tart az Mötv-ben meghatározott esetekben.
11. § A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat a zárt ülésen tárgyalt ügyekben.
12. § (1) A Képviselő-testület évente egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart a Kultúrházban. A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgyalásra vagy ismertetésre kerülő tárgykörökről hirdetményt kell közzé tenni. A közmeghallgatás lebonyolítására, jegyzőkönyvének készítésére a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak.
(2) A Képviselő-testület új falugondnok megválasztását megelőzően falugyűlést tart a Kultúrházban. A falugyűlés helyéről, idejéről hirdetményt kell közzétenni.
5. Programterv, munkaterv
13. § A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljai és fontosabb feladatai összességét tartalmazza.
14. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a - program végrehajtását is célzó - éves munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetet a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé jóváhagyásra.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati társulásoktól, és
f) a Képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervezetektől.
15. § (1) A munkatervet a tárgyévet megelőző december hónapban hagyja jóvá a Képviselő-testület.
(2) A munkaterv főbb tartalmi elemei:
a) a tárgyidőszak főbb feladatainak felvázolása,
b) a Képviselő-testületi ülések tervezett időpontja és napirendjei,
c) a napirend előterjesztőinek megjelölése,
d) az előterjesztések elkészítésének határideje,
e) a meghívandók felsorolása,
f) egyéb (szervezési) teendők rögzítése (pl.: évfordulók megünneplésére való felkészülés stb.)
A Képviselő-testületi ülés
6. A Képviselő-testület összehívása
16. § (1) A Képviselő-testület összehívásáról a polgármester gondoskodik.
(2) A polgármesteri meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit.
(3) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket, kivéve a szóbeli előterjesztéseket.
(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:
a) rendelet-tervezetek, költségvetés, zárszámadási előterjesztések,
b) gazdasági, vagyoni ügyek,
c) a polgármester, alpolgármester, jegyző előterjesztései,
d) választási és kinevezési ügyek,
e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
f) kérdések, közérdekű bejelentések, interpellációk.
17. § (1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni: a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal:
a) a jegyzőt, az aljegyzőt,
b) akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart,
c) a civil szervezeteket érintő ügyekben azok képviselőit
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, valamint a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) Az ülés meghívóját ki kell függeszteni a Raposka, Fő u. 51. sz. alatti épület hirdetőtábláján, valamint a nyilvános ülésekre készített előterjesztésekkel együtt, kiadmányozás után meg kell jelentetni Raposka honlapján.
18. §2 (1) A polgármester a képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és módon köteles összehívni.
(2) A polgármester a munkatervben nem szereplő vagy halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezheti.
(3) Az indítványnak tartalmaznia kell a tárgyalásra javasolt ügy lényegét, a rendkívüli ülés összehívásának indokait. Ezen az ülésen csak az indítványban szereplő napirendi pontot lehet tárgyalni.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző napon kézbesíteni kell.
(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást az ülést megelőzően 24 órán belül is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát mindenképpen közölni kell. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.
7. A napirendi pontok előterjesztése
19. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kidolgozásakor figyelembe kell venni a hatályos jogi szabályozást, és annak tartalmaznia kell a témakör tárgyilagos elemzését.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a) vizsgálati és elemző részből, melyben pontosan meg kell határozni:
aa) az ügyrendi pont tárgyát,
ab) az adott témakör szerepelt-e már korábban is a testület napirendjén, és ha igen, milyen döntés született és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ac) a téma előadóját és az előkészítésben résztvevő személyek és szervezetek nevét,
ad) a javasolt döntés indokait,
ae) mindazon körülményeket és összefüggéseket, melyek indokolják a meghozandó döntést.
b) határozati javaslatból, melyben egyértelműen meg kell fogalmazni:
ba) a rendelkező részt,
bb) az esetleges alternatív döntési javaslatokat,
bc) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését, és
bd) a konkrét végrehajtási határidőt.
(3) Az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Írásos előterjesztést kell készíteni az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben.
(4) Szerződéskötés esetén a szerződés-tervezetet kell javaslatként a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(5) Az előterjesztés munkaterv szerinti határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős. Az előterjesztés készítője felelős az előterjesztés határidőre való elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valóságosságáért, valamint a határozati javaslat megalapozottságáért. Az előterjesztések előkészítésének részletes szabályait a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában kell szabályozni.
8. Sürgősségi indítvány, vegyes ügyek
20. § (1) A rendes ülésre kiadott meghívót követően a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő az önkormányzat érdekében azonnali intézkedést igénylő ügyben - elsősorban pénzügyi- és vagyongazdálkodási kérdésekben - sürgősségi indítvánnyal élhetnek. Rendkívüli ülésre sürgősségi indítványt benyújtani nem lehet.
(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a képviselő(k) terjeszthet(nek) elő. A sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12.00 óráig nyújtható be a polgármesternél. A polgármester sürgősségi indítványát szóban is előterjesztheti.
(3) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt a napirend meghatározása előtt. A polgármester alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid ismertetésére. A sürgősségi indítványt - elfogadása esetén - a Képviselő-testület a vegyes ügyek között, az írásban már kiadott napirendi pontok megtárgyalását követően, utolsónak tárgyalja meg.
9. A Képviselő-testületi ülés vezetése
21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester.
(2) A Képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A polgármester feladata a Képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsolatosan:
a) megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e,
b) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,
c) ismerteti a sürgősségi indítványokat,
d) előterjeszti a napirendi javaslatot,
e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát, figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,
g) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,
h) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,
i) berekeszti az ülést.
(4) A Képviselő-testület az ülés vezetése körében felhatalmazza a polgármestert a következő intézkedések megtételére:
a) felhívja a hozzászólót, hogy csak a tárggyal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, attól ne térjen el,
b) figyelmezteti a hozzászólót az üléshez nem illő, másokat sértő kijelentésektől való tartózkodásra,
c) rendre utasíthatja, vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
d) kezdeményezheti a vita lezárását,
e) szünetet rendelhet el,
f) megvonhatja a szót.
(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(6) Az ülés elnökének a munkáját a jegyző, akadályoztatása esetén az aljegyző segíti, aki köteles jelezni, ha a döntés meghozatala vagy a képviselő-testület működése során jogszabálysértést észlel.
10. Tanácskozási rend
22. § (1) A tanácskozás rendje:
a) A polgármester előterjeszti a napirend tervezetét.
b) A Képviselő-testület a napirendi javaslatról vita nélkül dönt.
c) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta végzett tevékenységéről.
d) A Képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
e) A polgármester minden napirendi pont felett külön vitát nyit, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
f) Az írásbeli előterjesztéseket az előadó a vita előtt az előterjesztéssel kapcsolatos új tényekkel kiegészítheti.
(2) Az érdemi vita során:
a) A Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kifejtik a napirendi ponttal kapcsolatos észrevételeiket és a döntés-tervezettel kapcsolatos javaslataikat. A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a hozzászólótól. A polgármester soron kívüli hozzászólást is engedélyezhet.
b) A polgármester a megjelent állampolgároknak és közösségek képviselőinek a jelentkezés sorrendjében hozzászólást engedélyezhet a napirendi pont tárgyalásához 3-3 perc időtartamban.
c) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, az indítvány felett a testület vita nélkül határoz.
d) A polgármester lehetőséget ad arra, hogy a vitában érintett résztvevő személyek-személyes érintettség címén - megjegyzést tehessenek.
e) A szavazás előtt a polgármester a jegyzőnek ad szót, hogy az bármely javaslat törvényességével kapcsolatos észrevételét megtehesse.
f) A polgármester először a vitában elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat külön-külön elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Amennyiben az eredeti határozati javaslathoz képest a Képviselő-testület módosító javaslatot fogad el, úgy a polgármester a szavazás előtt ismerteti a módosított határozat szövegét.
g) A képviselők „igen”, vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazáson, vagy tartózkodnak a szavazástól.
h) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.
(3) A napirend megtárgyalása, a bejelentések, az interpellációk és az adott válaszok elhangzása után a polgármester szót ad az állampolgároknak. Ezt követően az ülést berekeszti.
11. Határozathozatal
23. § (1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha a képviselők több, mint fele jelen van.
(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelensége miatt az ülést elnapolják, a polgármester 8 napon belül köteles azt újból összehívni.
24. § (1) A Képviselő-testület minősített többségi szavazattal - a megválasztott képviselők több mint a felének azonos szavazatával – dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl:
a) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,
b) a hitelfelvételről
c) az önkormányzat tulajdonával, vagyonával való rendelkezés tárgyában (elidegenítés, rendeltetéstől eltérő hasznosítás)
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az ülés elnöke köteles a szavazást megismételtetni.
(4) Név szerinti szavazást a polgármester, vagy az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott számú képviselő indítványozhat. Név szerinti szavazás során a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, azt összeszámolja és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja az ülés elnökének. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.
25. § (1) Titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhat, az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A titkos szavazás szavazólap használatával, külön helyiség biztosításával és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazást az ideiglenesen megválasztott szavazatszámláló bizottság bonyolítja. A titkos szavazás eredményét a bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatok számát, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. A jegyzőkönyvvezetői feladatokat a jegyző látja el.
(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás idejének kezdetét és végét,
c) az ideiglenes bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,
e) a szavazás során tett intézkedéseket,
f) a szavazás eredményét.
(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
(7) A polgármester a szavazás eredményét a jegyző közreműködésével állapítja meg.
26. § (1) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt, és határozatot hoz minden olyan kérdésben, amikor jogokat vagy kötelezettségeket állapít meg, feladatot határidő kitűzéssel határoz meg. A határozat megjelölése évenként kezdődő sorszámmal és törtvonallal az ülés idejének (év, hónap, nap) számával, valamint a határozatot hozó szerv nevének rövidítésével történik (Pl: 17/2009. (X. 1.) Kt. határozat)
(2) A Képviselő-testületi döntést tartalmazó aláírt határozat egy eredeti példányát az Önkormányzati és Igazgatási Iroda irodahelyiségében a törzspéldányok közé le kell fűzni.
(3) A határozatot azoknak a szerveknek meg kell küldeni, melyeket a testület döntése érint, illetve amelyekre rendelkezést tartalmaz.
12. Kérdés, interpelláció
27. § (1) A kérdés, interpelláció fogalma:
a) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
b) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamelyik ügyben.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülés előtt két nappal írásban kell benyújtani. Ha az ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy az interpellációt megtárgyalni nem lehet. Az interpelláció benyújtója az ülésen 3 percben ismertetheti beadványát.
(3) A Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez kérdést terjeszthetnek elő 3 perc időtartamban.
(4) A kérdésekre lehetőleg az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban válaszolni kell. A Képviselő-testület a válaszról csak akkor határoz, ha azt a kérdező nem fogadja el.
(5) Az interpellációra – ha nem lehetséges az ülésen – írásban kell válaszolni 15 napon belül. A választ meg kell küldeni valamennyi képviselőnek. Az interpellációkra adott válaszról az interpelláló nyilatkozik, a Képviselő-testület vita nélkül dönt annak elfogadásáról.
13. Jegyzőkönyv
28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (rendes, rendkívüli, zárt, nyilvános),
b) a távolmaradt képviselők névsorát, ezen belül az előre bejelentett távolmaradók nevét,
c) a rendeletalkotással és határozathozatallal kapcsolatos döntésekről szóló szavazást, annak számszerű eredményét, külön-külön az ülésen elhangzott javaslatokra és külön az írásban előterjesztett javaslatokra,
d) az elhangzott kérdéseket, valamint interpellációkat, az azokra adott válaszokat és hozott határozatokat.
(2) A jegyzőkönyvet egy eredeti és egy másolati példányban kell elkészíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyvek egyes példányait össze kell fűzni oly módon, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet zárócédulával kell ellátni, melyet az önkormányzat bélyegzőjével kell lepecsételni.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányaihoz mellékelni kell:
a) a Képviselő-testület ülésére szóló meghívót, a jelenléti ívet,
b) a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát – ideértve az írásban összefoglalt szóbeli előterjesztéseket is,
c) az elfogadott rendeleteket és határozatokat, azok mellékleteit,
d) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó választások eredményéről szóló jegyzőkönyvet,
e) az írásban benyújtott kérdések, interpellációk szövegét,
f) sürgősségi indítványok szövegét és indokolását,
g) népszavazást kezdeményező dokumentumokat.
(4) A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak.
(5) A jegyzőkönyv egy másolati példányát, és a vonatkozó előterjesztések másolati példányát – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni a Teleház és Könyvtár részére.
(6) A nyilvános testületi ülések jegyzőkönyvei aláírást követően a www.raposka.hu honlapon elhelyezésre kerülnek.
29. § (1) A jegyzőkönyvből az ülést követően 2 munkanapon belül az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot (jegyzőkönyv kivonat) kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásért felelősöknek. Az ülések jegyzőkönyvét a következő testületi ülésre kiküldendő anyaggal a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.
(2) Amennyiben a Képviselő-testület, mint tulajdonosi jogait gyakorló testület jár el (például közgyűlés, taggyűlés) az erről készült jegyzőkönyvet az Mötv. alapján készült jegyzőkönyvtől elkülönülten kell felvenni és kezelni.
14. Rendeletalkotás
30. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet bármely képviselő és a jegyző. A kezdeményezést a polgármesterhez írásban kell benyújtani.
(2) A rendeletalkotás előkészítése minden esetben a jegyző feladata.
(3) Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolásával együtt a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(4) A rendelet módosítása esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni. Az önkormányzati rendelet egységes szerkezetű szövegét a kihirdetéssel azonos módon kell közzétenni.
(5) A rendelet kihirdetéséről – az ülést követő 30 napon belül – a jegyző gondoskodik. A rendeletet a Kultúrház (8300 Raposka, Fő u. 51.) és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján 15 napig történő történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A rendeletet az önkormányzat honlapján is (www.raposka.hu) közzé kell tenni.
31. § (1) Az önkormányzati rendelet megjelölése a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szerint történik.
(2) A Képviselő-testület a rendeletet megküldi:
a) a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak,
b) a Teleház és Könyvtárnak,
c) honlapszerkesztőnek.
32. § A kihirdetett rendelet egy eredeti példányát az Önkormányzati és Igazgatási Iroda irodahelyiségében a törzspéldányok közé le kell fűzni.
33. § A jegyző köteles gondoskodni:
34. § (1) A megválasztott települési képviselő a választói érdekét képviseli, a testületi munkában részt vesz.
(2)3 A testületi vagy bizottsági ülésen való akadályoztatás esetén a képviselő, illetve a bizottsági tag – az ok megjelölésével – köteles a jegyzőnél a távolmaradását szóban vagy írásban bejelenteni.
(3) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható. A tiszteletdíj-csökkentésről bármely képviselő, bizottsági elnök, vagy a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.
(4) A települési képviselő, a bizottság tagja köteles megőrizni a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
35. § Az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő havi tiszteletdíjának 10%-a megvonásra kerül.
36. § (1) A települési képviselő munkája során a közös önkormányzati hivatal arra kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.
(2) A települési képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a közös önkormányzati hivatal szervezeti egységeinek vezetői kötelesek soron kívül fogadni. Az intézkedést igénylő kérdésekben a jegyzőhöz kell fordulni.
A Képviselő-testület szervei
16. A bizottság
37. § A Képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság (a Bizottság létszáma 3 fő képviselő)
38. § A bizottság általános feladata és hatásköre:
a) az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,
b) vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos feladatok ellátása.
39. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt – a bizottság által az átvételkor lepecsételt és a bizottság elnöke által aláírt – borítékban kell leadni, illetve átvenni. A bizottság elnöke az átvételről igazolást ad ki.
(2) Az (1) bekezdés szerint átvett vagyonnyilatkozatokat a közös önkormányzati hivatal hivatali helyiségében lévő lemezszekrényben kell elhelyezni.
(3) Külön a vagyonnyilatkozatokról (egységesen a képviselői és hozzátartozói vagyonnyilatkozatok vonatkozásában) és külön a képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintésről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetését a bizottság elnöke látja el.
(4) A képviselői vagyonnyilatkozatokba való betekintést a Képviselő-testület a következők szerint biztosítja: képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés feltétele, hogy írásban azt a bizottság elnökétől kell kérni a betekintés időpontjának naptári nap szerinti megjelölésével úgy, hogy az legalább ezen időpont előtt 5 nappal a bizottság elnökéhez megérkezzen.
40. § (1) A bizottság tagjai:
a) szavazati joggal részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vesznek a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhetnek,
d) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban kívülálló szakértő segítségét kérhetik, őket a bizottság üléseire meghívhatják,
e) megbízás alapján képviselik a bizottságot, nevében nyilatkozatot tehetnek.
(2) A bizottság tagjait a bizottság feladatkörébe tartozó kérdésekben megilletik a képviselői jogok.
(3) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) képviseli a bizottságot,
e) megbízhat más bizottsági tagot a képviselettel,
f) megbízhatja a bizottság egyik képviselő tagját, hogy távollétében az ülést vezesse.
(4) A bizottság a tevékenységéről kétévenként beszámol a Képviselő-testületnek. A beszámolás időpontját a Képviselő-testület éves munkatervében határozza meg.
41. § (1) A bizottság üléseit az elnök írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal hívja össze.
(2) A képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek a bizottság ülésén, részükre az ülések meghívóit és a napirendi pontok anyagait – amennyiben igénylik – el kell juttatni, továbbá biztosítani kell, hogy abba betekintést nyerhessenek.
(3) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a döntését tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
42. § (1) A Képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására, meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét, idejét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
17. Polgármester
43. § (1) A polgármester Raposka Község Önkormányzatának vezetője, feladatait a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
(2) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a község fejlődéséhez, gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját.
44. § (1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek adja át. Amennyiben valamennyi fenti tisztség betöltetlen, a Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnökének adja át a munkakörét.
18. Alpolgármester
45. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre képviselő-testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében (a polgármester által meghatározott mértékben), tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester 3 hét időtartamon túli távolléte.
19. A tisztségviselők ügyfélfogadása
46. § (1) A polgármester minden héten csütörtökön kettő óra időtartamban, 10 órától 12 óráig tart ügyfélfogadást.
(2) Az alpolgármester minden hónap első csütörtökén egy óra időtartamban, 17 órától 18 óráig tart ügyfélfogadást
20. Jegyző, aljegyző
47. § (1) Az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl a jegyző:
a) Szervezi a közös önkormányzati hivatal jogpropaganda tevékenységét.
b) Kapcsolatot tart a sajtóval.
c) Rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályok változásairól.
d) A közös önkormányzati hivatal közreműködésével előkészíti, és törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket.
e) Tájékoztatja a Képviselő-testületet évente a közös önkormányzati hivatal munkájáról, a központi államigazgatási feladatok ellátásának színvonaláról.
f) Gondoskodik a közös önkormányzati hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítéséről és folyamatos karbantartásáról.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a polgármester által kijelölt, megfelelő képesítéssel rendelkező irodavezető látja el.
21. A közös önkormányzati hivatal
48. § (1) A közös önkormányzati hivatalon belül a következő szervezeti egységek működnek:
a) Önkormányzati és Igazgatási Iroda
aa) Általános Igazgatási Csoport
b) Városfejlesztési és Üzemeltetési iroda
ba)4
bb)5
c)6
d) Pénzügyi Iroda
da) Adócsoport
e) Főépítész
f) Belső ellenőr.
(2) A közös önkormányzati hivatal működésének részletes szabályait a jegyző által előkészített Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
(3) A Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Köztisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
(4) A munkaszüneti nappal összefüggésben keletkezett többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevételei terhére biztosítja.
Társulások, együttműködések
49. § (1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselő-testület más települések Képviselő-testületeivel alakíthat társulásokat. A társulásokban az Önkormányzatot a polgármester képviseli.
(2) Az Önkormányzat tagja a Tapolca Város Önkormányzatával létrehozott jogi személyiségű Tapolcai Szociális Alapszolgáltatási Intézményi Társulásnak, melyben az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsődei ellátás, hajléktalanok ellátása feladatokat látja el a társulásban fenntartott Szociális és Egészségügyi Alapellátási Intézeten keresztül.
50. § A Képviselő-testület feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik. Együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
22. Az Önkormányzat vagyona
51. § A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról a közmeghallgatáson köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
23. Az Önkormányzat költségvetése
52. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) az első forduló (koncepció) főbb elemei:
aa) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv,
ab) az Önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés,
ac) a bevételi források és azok bővítési lehetőségeinek feltárása,
ad) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű felmérése,
ae) a feladatok rangsorolása költségvetési hiány esetén,
af) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b) a második fordulóban a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet.
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályok az irányadók.
24. Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
53. § (1) A Képviselő-testület látja el a saját intézmények pénzügyi ellenőrzését.
(2) A Képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.
Helyi népszavazás
54. § A képviselő-testület köteles kiírni a helyi népszavazást, ha a település választójoggal rendelkező polgárainak legalább 20 % -a kezdeményezte.
Záró rendelkezések
55. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő első lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az 5/2013. (IV. 30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. a lakosság, a civil szervezetek tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítése esetén e szervezetek bevonását szolgáló fórumok rendjének meghatározása,
2. a maximum 1 millió Ft ellenérték fejében hasznosítandó tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok, üzletrészek értékesítése és vásárlása tárgyában döntés,
3. döntés az ingatlan bérbeadásáról, értékesítéséről és annak módjáról nettó 1 millió Ft ellenértékig,
4. nyilatkozat az önkormányzat nevében elővásárlási jog gyakorlásáról;
5. az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon bárminemű szolgalmi jog bejegyzéséhez való hozzájárulás;
6. az osztatlan közös ingatlanban az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel kapcsolatos tulajdonosi jogok képviselete;
7. tulajdonosi jogok gyakorlása az ingó vagyon tekintetében 1 millió Ft értékhatárig (értékesítés és vásárlás)
8. köztemetés ügyekben eljárás,
9. a címer használatának engedélyezése;
10. közterület használatának engedélyezése;
11. középületek és közterületek teljes vagy részleges zászlózásának elrendelése;
12. közművelődési feladatok irányítása és ellenőrzése.
13.7 településképi véleményezési, bejelentési, kötelezési eljárás lefolytatása
2. melléklet
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
7. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
11. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
12. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése
13. 064010 Közvilágítás
14. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
15. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
A 9. § (3) bekezdését a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 48. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontját a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 48. § (1) bekezdés c) pontját a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 13. pontját a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
