Kifejezéskereső

  • ELI
  • ELIELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2019.(IX.23.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről szóló 16/2017.(XII.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

2019.09.24.
Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bkezdés a) pontjában meghatározott feldatakörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Borzavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2018.(VI.18.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 16/2017. (XII.27) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § 1. pontja a
következő m) és n) pontokkal egészül ki:
„m) konténer, konténerépítmény: elsődleges célját tekintve különböző áruk tárolására szolgáló, nagyon nagy
fémdoboz, vagy ezekből több darabot összeépítenek;
n) nem kiselemes lágyfedés: jellemzően tekercsben vagy táblásan forgalmazott lágyfedés, mely nem kiselemes
pikkelyszerű fedés, és nem szorosan egymáshoz kapcsolódó kisméretű fedőelemek alkotnak.”
2. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A településképi szempontból meghatározó terület a Történeti településrész, melynek lehatárolását a
rendelet 1. melléklete tartalmazza.”
3. § A Rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az Átalakuló településrészen nem alkalmazható:
a) nem hagyományos anyaghasználatú homlokzattal megjelenő konténer, konténerépítmény,
b) a homlokzaton hullámlemez vagy műanyag hullámlemez burkolat és
c) korábbi, építészettörténeti stílusokra vagy más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelem
(pl. nem a településre jellemző építészeti elemekkel megformált erkély, konzol, stb).
(2) Az Átalakuló településrészen kerítés nem lehet alumínium hatású nagytáblás fém vagy műanyag
hullámlemez, vagy nád borítású.
(3) Az Átalakuló településrészen a lakóépületek
a) homlokzatán a helyi építészeti hagyományoktól, hagyományos anyaghasználattól és színektől eltérő
anyagok, színezés nem alkalmazható és
b) tetőzetén nem alkalmazható hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem
kiselemes lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés.
(4) Ipari területen nem alkalmazható:
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes
lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl.kék, zöld) tetőfedés és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati színezés mely megjelenésében lényegesen eltér a
hagyományos színhasználattól, és nem biztosít pasztellszínű felületet.
(5) Mezőgazdasági területen nem alkalmazható:
a) lakóépület teljes homlokzati felületén megjelenő fém, műanyag,
b) lakóépület tetőzetén hullámpala, nagy táblás fém vagy műanyag hullámlemez, nem kiselemes
lágyfedés, vagy a hagyományos színhasználattól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés és
c) gazdasági épületen olyan homlokzati anyag vagy színezés mely megjelenésében lényegesen
eltér a hagyományos anyag és színhasználattól, és nem biztosít pasztellszínű felületet.
(6) Erdőterületen nem alkalmazható
a) fa, kő, vakolt vagy nyerstégla anyaghasználattól eltérő homlokzatképzés, melynek színe eltér
a hagyományos színhasználattól és
b) tetőfedés anyaga és színe eltér a hagyományos anyag és színhasználattól.”
4. § A Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi
építészeti követelmények
a) az utcai telekhatárra kiépült beépítést meg kell tartani, a kialakult előkerti építési vonal kötelező
elem,
b) az oldalhatáros beépítést meg kell tartani, az épületek, a c) és f) pontokban foglalt kivétellel az
oldalhatártól legfeljebb 1,0 m-re helyezhetők el,
c) a 3. §-ban meghatározott területen fekvő telkeken az oldalhatáros beépítéssel átellenes
oldalon, az utcai építési vonalon, vagy attól legfeljebb 5 m-re lévő mellékfunkciójú épületeket meg
kell őrizni, jó állapotát fenn kell tartani,
d) a c) pont szerinti épületet elbontani csak műszaki avulás esetén és csak indokolt esetben (élet-
balesetveszély) lehet, és elbontást megelőzően az épületet dokumentálni kell felméréssel és fotóval,
e) új mellékfunkciójú épületet, amennyiben nem áll a telken a c) pont szerinti helyen épület és a telek
adottságai lehetővé teszik, elsősorban a c) pont szerinti helyen kell elhelyezni és
f) a tömör falazott kerítések jó állapotban való megtartásáról gondoskodni kell.
(2) A Történeti településrészre, mint településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi
építészeti követelmények
a) az épületek nem létesíthetők és nem építhetőek át 35°-nál alacsonyabb vagy 45º-nál meredekebb
dőlés-szögű tetőszerkezettel,
b) az utcai telekhatáron álló épületek nem létesíthetőek utcára nem merőleges tetőgerincű
tetőszerkezettel, kivétel ez alól, ha az épület utcafronti szélessége indokolja az ettől eltérő
kialakítást,
c) tetőhéjazatként nem alkalmazható nád, és a cseréptől vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedéstől
eltérő fedés,
d) lakóterületen azon lakóépületek, melyek legnagyobb utcai épületszélessége 8,0 méter, vagy azt
meghaladó, épületszélességet növelő bővítése nem megengedett az utcai homlokzattól mért 5 m-es
távolságon belül,
e) külső redőnytokos árnyékoló elhelyezése nem megengedett, kivéve, ha a redőny és a redőnytok fa,
fa hatású vagy a nyílászáróval megegyező színű, és a redőnytok négyszög keresztmetszetű és
külső síkja nem nyúlik túl a homlokzat síkján,
f) az oldalhatáros beépítéssel átellenes oldalon lévő mellékfunkciójú épületek kialakítására
vonatkozóan az előzőekben leírtakon túl a következő különleges követelményeket kell alkalmazni,
fa) a tetőgerinc irányára merőlegesen mért 5,5 m-t meghaladó épületszélességű épületek
épületszélességet növelő bővítése és az ezt meghaladó szélességű új épület építése,
fb) csonkakontyolt tetőszerkezet,
fc) az építmények hagyományos anyaghasználattól és színhasználattól eltérő anyag és
színhasználat nem megengedett és
g) a kerítések átalakításakor, új kerítés építésekor „U” acélból készült pálcás kerítés nem
alkalmazható.”
5. § (1) A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények,
műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági terület,
b) erdő terület és
c) ipari terület”
(2) A Rendelet 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) Történeti településrész
b) Átalakuló településrész és
c) Bármely településrészen
ca) az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek,
cb) az ökológiai hálózat övezeteinek területei (magterület és pufferterület övezetek) és
cc) a „Natura 2000 területek.”
6. § A Rendelet 6. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„6. A településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság”
7. § A Rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„ 17. § A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le a településkép védelméről szóló törvényben
meghatározott esetekben.”
8. § A Rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A polgármester a kötelezési eljárás során
a) felhívást bocsát ki, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a szabálysértés megszüntetésére, és
b) amennyiben az ügyfél az a) pont szerint megállapított határidő leteltéig nem tesz eleget a felhívásban
foglaltaknak, úgy a polgármester kötelező határozatot bocsát ki, egyidejűleg az ingatlantulajdonost
településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.”
9. § A Rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) A településkép-védelmi bírság mértéke 5.000 - 1.000.000,-Ft-ig terjed és a kötelezettség
teljesítéséig ismételten kiszabható.
(2) A bírság összegének meghatározásánál a polgármester mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, vagy a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását és
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.”
10. § A Rendelet 1. melléklete 1. fejezetének szöveg része helyébe a következő szöveg lép:
„1. fejezet
Történeti településrész.”
11. § Hatályát veszti a Rendelet 2. § 1. pont b), e) és l) alpontja.
12. § Ez a rendelet 2019. szeptember 24. napján lép hatályba.
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás