Kifejezéskereső
Murony Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2019.(XI.29.) önkormányzati rendelete
Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (XI. 29.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Murony Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:
I. fejezetet
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Murony Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 5672 Murony, Földvári u. 1.
(3) Az önkormányzat pecsétjének leírása: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere, felette félkörívben Murony Község Önkormányzata felirat, alatta Murony felirat.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.murony.hu.
2. § Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására, a helyi népszavazásra külön rendeletet alkot.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
3. § Murony Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) és 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
4. § Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, ennek érdekében az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein:
a) Ezüst Évek Nyugdíjas Klub,
b) Muronyi Polgárőrség,
c) Alapítvány az Óvodásokért és Iskolásokért,
d) Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Muronyi Helyi Szervezete.
5. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(2) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) képviselő-testület hivatala,
d) a jegyző.
6. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit önkormányzati rendeletben átruházza bizottságára, a polgármesterre, a jegyzőre.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
7. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. 42. § tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) önként vállalt feladatok meghatározása,
b) gazdasági társaság létrehozása, megszüntetése, gazdasági társaságba történő belépés, kilépés.
A képviselő-testület működése
8. § (1) A képviselő-testület létszáma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 munkanapon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart, melynek időpontját a képviselő-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza.
(2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, mely tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint a tartalmi követelményeket.
2. A képviselő-testületi ülések összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülések időpontja lehetőség szerint a hónap utolsó szerdája, 15 óra.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében, akadályoztatása esetén vezeti az ülést.
(3) Akadályoztatásnak minősül minden olyan körülmény, melyek megléte esetén polgármester nem tudja ellátni feladatait. Ezek közé tartozik: a táppénz, illetve szabadság.
(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi, Pénzügyi és Gazdasági bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
11. § A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:
a) az Mötv.44. §-ában meghatározott esetben,
b) azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van, vagy ha a polgármester úgy ítéli meg, hogy a tárgyalandó napirend halasztást nem tűr.
12. § (1)1 A képviselő-testület rendkívüli ülését az ülés összehívására jogosult személy a kezdeményezéstől számított 15 napon belüli időpontra akkor köteles összehívni, ha a 11. §-ban foglalt feltételek fennállnak. A kezdeményezés során fel kell tüntetni az összehívás indokát.
(2) A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. Ez esetben az összehívásra jogosult köteles a határozatban foglaltak szerint eljárni.
13. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek eladóit.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 8. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a jogszerűségi észrevételt követően gondoskodik a hivatal útján valamennyi anyag postázásáról. A meghívót és az írásbeli előterjesztést úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érintettek az ülés időpontját megelőzően legalább 5 nappal kézhez kapják.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
a) képviselők,
b) országgyűlési képviselő,
c) jegyző,
d) lakossági önszerveződő közösségek vezetői,
e) előterjesztő,
f) aki(k) meghívását törvény vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi,
g) akit az ülés összehívója megjelöl.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történhet.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására:
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
15. § (1) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) az országgyűlési képviselőt.
(2) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzat költségvetési szerv vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
16. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot, és a civil szervezeteket a meghívónak az önkormányzat, és a Művelődési Ház hirdetőtáblájára történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.
3. A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) napirend elfogadása, azt megelőzően esetleges módosítása, kiegészítése,
d) zárt ülés bejelentése,
e) napirendenként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
18. § A képviselő-testület egyedi döntéssel - egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális időtartamát. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.
19. § Az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyek tárgyalása esetén az érintett a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban, illetve a képviselő-testület ülésén szóban is nyilatkozhat arról, hogy beleegyezik-e az ügy nyilvános tárgyalásába. Amennyiben a nyilatkozatára nem kerül sor, vagy az érintett nem nyilatkozik, úgy a Képviselő-testület az ügyet zárt ülésen tárgyalja.
4. A vita és a döntéshozatal módja
20. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő és a bizottság elnöke jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
21. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a meghívottak kérdést intézhetnek.
(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
22. § (1) A rend fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) megadja a szót annak, aki kézfeltevéssel jelzi hozzászólási szándékát,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy oda nem illő sértő, durva kifejezést használ,
c) ismételt figyelmeztetés esetén megvonhatja a szót,
d) rendre utasíthatja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
e) félbeszakíthatja, berekesztheti az ülést, amennyiben az adott körülmények az ülés folytatását lényegesen gátolná.
(2) A rendzavarás miatt berekesztett ülést 3 munkanapon belül azon napirendi pontokkal, melyekben még nem született döntés, újra össze kell hívni.
23. § (1) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, kiegészítő majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(2) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.
24. § (1) Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) igen szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyeken túl a képviselő-testület feloszlatásához, hitelfelvételhez, önkormányzati hatáskör átruházásához, titkos szavazás elrendeléséhez.
(3) A két ülés közötti időszakban fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a képviselőtestület – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetve az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
25. § (1) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének – két fő - indítványára név szerinti szavazást rendelhet el.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
26. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Pénzügyi és Gazdasági Bizottság gondoskodik.
(3) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amelyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
5. A felvilágosítás-kérés szabályai
27. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(2) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
6. Előterjesztés
28. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet.
(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani.
(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(4) Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.
29. § Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat(ok).
30. § Az írásos előterjesztés oldal terjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 5 gépelt oldalra korlátozhatja.
31. § (1) Valamennyi írásbeli előterjesztést – kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket – a 13. §-ban meghatározott ideig lehet benyújtani a polgármesternél, aki csak az eddig beérkezetteket terjeszti elő a testületi ülésre.
(2) Sürgősségi indítvány a megfelelően előkészített és írásban benyújtott olyan előterjesztés, önálló indítvány, mely a testületi ülést megelőző 2 nappal érkezett a polgármesterhez, s amely témáját tekintve sürgősséget igénylő döntést kíván, mert pl. határidős ügyet foglal magában.
7. Határozati javaslat
32. § (1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.
(2) A határozati javaslat részei:
a) a határozat szövege,
b) végrehajtást igénylő döntéseknél a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve, és a határozat végrehajtásának időpontja.
8. A képviselő-testület döntései
33. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
34. § A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következő formában történik:
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,
e) Murony Község Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a határozat megalkotója megjelölésének a rövidítését,
f) az „önkormányzati határozata” kifejezést
foglalja magában.
35. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotását a képviselő, a bizottság és a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását, amikor a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján ki kell hirdetni. A rendeleteket az az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni, illetve a könyvtárban kihelyezni. Joghatás kizárólag a hirdetőtáblára történő kihelyezéshez fűződik.
36. § (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölése a következő formában történik:
a) Murony Község Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a rendelet megalkotójának teljes megjelölését,
b) a rendelet címét,
c) a „szóló” kifejezést,
d) a rendelet sorszámát arab számmal,
e) a „/” jelet,
f) a rendelet kihirdetésének évét arab számmal,
g) zárójelben a rendelet kihirdetésének hónapját római számmal és napját arab számmal,
h) az „önkormányzati rendelete” kifejezést
foglalja magában.
(2) A jegyző a képviselő-testület által megalkotott, a polgármester és a jegyző által aláírt és ezen rendeletben meghatározott módon kihirdetett önkormányzati rendeletet legkésőbb a kihirdetést követő munkanapon megküldi a magasabb szintű jogszabályban meghatározott módon a Békés Megyei Kormányhivatalnak.
9. A jegyzőkönyv
37. § (1) Testületi ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.
(2) Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(3) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
a) a napirend tárgyát,
b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
c) előadókat,
d) hozzászólókat.
(4) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
(5) A jegyzőkönyvbe rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.
(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet,
e) illetve a képviselők kérése alapján:
ea) a képviselői indítványokat,
eb) a képviselői hozzászólásokat,
ec) a képviselői interpellációkat.
(7) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és a jegyzőn kívül a képviselő-testület tagjai közül választott két fő jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja. A jegyzőkönyv-hitelesítőkre az ülés kezdetén a polgármester tesz javaslatot. A jegyzőkönyv-hitelesítésre kijelölt képviselő köteles megjelenni a polgármesteri hivatalban legkésőbb az értesítést követő napon a jegyzőkönyv aláírása végett.
(8) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni magasabb szintű jogszabályban meghatározott módon a Békés Megyei Kormányhivatalnak.
(9) A jegyzőkönyveket a www.murony.hu honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni. A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.
(10) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.
(11) A képviselő-testület ülésén hangfelvétel készül. Valamennyi hangfelvételről nyilvántartást kell vezetni, és a hangfelvételt, ill. a nyilvántartást elektronikus módon kell őrizni.
A települési képviselő
38. § (1) A települési képviselők névsorát a 1. függelék tartalmazza.
(2) Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, annak mérséklésére, megvonására vonatkozó szabályokat külön rendelet határozza meg.
(3) A települési képviselői személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeire a Képviselő-testület az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, annak mérséklésére, megvonására vonatkozó, külön rendeletben meghatározott szabályokat alkalmazza.
A képviselő-testület bizottsága
39. § (1) A képviselő-testület létrehozza állandó bizottságként az Ügyrendi, Pénzügyi és Gazdasági, valamint a Szociális Bizottságot.
(2) Az Ügyrendi Pénzügyi és Gazdasági Bizottság tagjainak száma 3 fő, feladatait az önkormányzat ügyrendi- igazgatási - jogi, költségvetési- pénzügyi-gazdasági és településfejlesztési- rendezési feladatai terén látja el.
(3) A Szociális bizottság tagjainak száma 3 fő, feladatait az önkormányzat szociális- egészségügyi, és a település népességmegtartását elősegítő feladatai körében látja el.
(4) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(5) A képviselő-testület a 1. mellékletben meghatározott feladat és hatásköröket ruházza át az (1) bekezdésben meghatározott bizottságokra.
(6) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
40. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása estén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti. A bizottság ülését össze kell hívni:
a) képviselő-testület döntése alapján,
b) a polgármester, alpolgármester, jegyző indítványára,
c) továbbá, ha a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede – két fő -, vagy ha legalább két bizottsági tag írásban indítványozza.
(2) A bizottságok belső működésének részletes szabályait ezen rendelet keretei között maga állapítják meg. A bizottság működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a jegyző által kinevezett előadó látja el.
(3) A bizottságok munkaterv alapján, illetve szükség szerint üléseznek. A bizottság munkatervét maga állapítja meg, de az összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.
(4) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(5) A bizottság zárt ülést tart, illetve tarthat azokban az ügyekben, amelyeket a képviselő-testület is zárt ülésen tárgyal, illetve tárgyalhat.
(6) A bizottság választási ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a végzett tevékenységéről.
41. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv egy példányát a bizottság előadója a bizottsági ülést követő 5 napon belül a bizottság elnökének megküldi.
(2) A bizottság üléséről készült - a bizottsági határozatot tartalmazó - jegyzőkönyvi kivonatot a bizottság előadója megküldi:
a) a polgármesternek,
b) a jegyzőnek,
c) a végrehajtásért felelős szervnek, illetve személynek,
d) a bizottság elnökének.
42. § (1) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott időre vagy meghatározott feladat elvégzésére.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
(3) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
43. § A polgármester feladatait főállásban látja el.
44. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A polgármester további feladatai az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) nyilatkozik a sajtónak.
(3) A polgármester a fentieken és a 2. mellékletben átruházott feladat és hatáskörön túl:
a) dönt a kötött előirányzatokon kívül az előirányzatok közötti átcsoportosításról az éves költségvetés 2 %-a erejéig,
b) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
c) a munkavállalókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogokkal kapcsolatosan egyetértési jogot gyakorol,
d) közreműködik a foglalkoztatás megoldásában.
(4) A polgármester ügyfélfogadási rendje megegyezik a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjével.
(5) A polgármester szabadságát előzetesen az alpolgármesternek bejelenti. Hosszabb egybefüggő, előre tervezhető - minimum öt egymást követő munkanapon keresztül tartó szabadság - távollétéről a képviselő-testületet tájékoztatja. A szabadság kivétele írásban dokumentálható módon történhet.
45. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
46. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
(2) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a közös önkormányzati hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.
A képviselő-testület hivatala
47. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, társulási megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt hoz létre Muronyi Közös Önkormányzati Hivatal néven, amely ellátja a polgármesteri hivatal feladatkörét.
48. § (1) A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(2) A hivatal a jegyző által elkészített ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
A közmeghallgatás
49. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer általános, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) Közmeghallgatást lehet tartani az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi tárgykörökben, kérdésekben:
a) helyi adó bevezetése,
b) éves költségvetés,
c) önkormányzati költségvetési szerv működésének átalakítása, megszüntetése.
(3) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
50. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
Az önkormányzati gazdálkodás
51. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(3)2 Az önkormányzat közfeladatainak, szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkciókba -funkciószámmal és megnevezéssel - történő besorolását a 3. melléklet tartalmazza.
Záró rendelkezések
52. § E rendelet 2019. december 1-jén lép hatályba.
53. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
A 12. § (1) bekezdése a Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 51. § (3) bekezdését a Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3. mellékletet a Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
