Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019. (X. 30.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Bodorfa Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 8471 Bodorfa, Szabadság utca 30.

(3) Az önkormányzat hivatala és annak székhelye: Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal

2. § (1) Az önkormányzat jelképei a címer és a zászló. A címer, a zászló és az önkormányzat díszpecsétjének leírását és azok használatára vonatkozó rendelkezéseket Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat jelképeiről szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(2) A település ünnepe a Falunap, minden év augusztus hónapjában.

3. § (1) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat és szervei által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok szakágazati és kormányzati funkciónkénti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.

4. § A képviselő-testület által a polgármesterre, illetve a jegyzőre, valamint társulásra átruházott önkormányzati hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a következők szerint köteles beszámolni:

6. § (1) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.

(2) A döntések végrehajtásáról, a szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

7. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 3 fő.

8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Kultúrház (Bodorfa, Szabadság utca 30.). Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.

(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

10. § (1) A képviselő-testület évre szóló munkaterv alapján ülésezik, július és augusztus hónapban ülésszünetet tart.

(2) Munkatervét a képviselő-testület fél- vagy egyéves időtartamra állapítja meg.

(3) A munkaterv-javaslat elkészítéséről a polgármester gondoskodik, melyhez előzőleg javaslatot kér:

(4) A munkatervhez a véleményeket, javaslatokat a polgármesternél kell benyújtani.

11. § A munkatervnek tartalmaznia kell:

12. § A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében, féléves időtartamra szóló munkaterv készítése esetén az előző év decemberében és a tárgyév júniusában határoz.

13. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a polgármester bármikor hívhat össze rendkívüli ülést.

(2) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben öt napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(5) A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.

(6) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(7) A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(8) Rendkívüli ülés kitűzhető a rendes képviselő-testületi ülés időpontjára is.

14. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

15. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

16. § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

17. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni.

(4) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül azonnalra is össze lehet hívni:

(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(6) Az önkormányzat hirdetőtáblái az alábbi helyeken találhatóak:

(7) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni

(8) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére elektronikus úton, igény esetén számítástechnikai adathordozón.

(9) A (7) bekezdés a) - c) pontokban meghatározottak valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a d) - g) pontokban meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(10) A 13. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli ülés meghívóját az előterjesztésekkel a képviselő-testület tagjai és a jegyző, valamint az aljegyző számára kell kézbesíteni.

19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

20. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

21. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

22. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

23. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 2 fő – jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

24. § A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek. Az előzetesen be nem jelentett, és két munkanapon belül meg nem indokolt távollét, igazolatlan hiányzásnak minősül.

25. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

26. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

27. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

28. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

29. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

30. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A jegyző gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

(7) A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát a jegyző nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a jegyző a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

31. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseten kívül, bármely képviselő kezdeményezésére, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és a javaslattevő képviselők a szavazáskor jelen vannak.

(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsort az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

32. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz

33. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

34. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.

(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hirdetőtábláján, 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.

(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet az önkormányzat Bodorfa, Szabadság utca 30. szám alatti hivatali helyiségében és az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.

35. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (római számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és ÖKT B rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Bodorfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja.) ÖKT B határozata.

(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 34. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

36. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

37. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

38. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

39. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét.

41. § (1) A képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha az önkormányzati képviselő a képviselő-testület egymást követő két ülésén nem jelenik meg és előzetesen, illetve ha az akadályoztatásról a képviselő-testület ülésének napján szerez tudomást, az ülést követő két munkanapon belül alapos okkal nem menti ki magát.

42. § (1) A képviselői vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízatások felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti kivizsgálásra.

43. § (1) A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.

(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek a képviselő-testületi munkában való részvételéhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét, az érintett munkáltató igazolása alapján téríti meg.

44. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.

(3) A polgármester általában hétfőn 8 órától 10 óráig tart ügyfélfogadást.

45. § A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

47. § A képviselőtestület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Sümeg város, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Sümeg székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

48. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(3) A jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

49. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(2) A hivatal Káptalanfa községben „Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Káptalanfai Kirendeltsége” elnevezéssel kirendeltséget működtet a Bodorfa, Káptalanfa, Gyepükaján és Nemeshany önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, és a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A hivatal és kirendeltsége hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

50. § (1) A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

(2) A társulásokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

51. § A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább húsz százaléka kezdeményezi.

52. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.

(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.

(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

53. § Ez a rendelet 2019. október 30. napján 15:30 órakor lép hatályba.

54. § Hatályát veszti