Kifejezéskereső
DABRONC KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2020 (X.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Dabronc Község Helyi Építési Szabályzatáról
2020.11.02.
Dabronc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontja és 32. cikk (2) bekezdés szerinti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6/A. § (1) bekezdés aa) pontjában és 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2013. január elsejétől érvényes OTÉK előírásainak megfelelően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek:
Képviselő-testülete a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján, a településrendezési eszközök külön jogszabályban meghatározott véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek:
a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, MEH Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Főosztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály; a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság; FGSZ Földgázszállító Zrt., Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala; a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; az Országos Vízügyi Hivatal, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság; Magyar Közút NZRt. Veszprém Megyei Igazgatóság véleményének kikérésével, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 29/2019. (03. 07.) számú Kt. határozat szerinti partnerek véleményének figyelembevételével, a következőket rendeli el.
I. FEJEZET
A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
1. Értelmező rendelkezések
1. §
A rendelet alkalmazásában:
1. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (tároló, mosókonyha, szárító, nyárikonyha) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
2. Alaprajzilag pontszerű építmény: olyan építmény, amelynek bármely egymásra merőleges két irányból felvett homlokzati megjelenésénél érvényes, hogy függőleges irányban mért kiterjedése a vízszintes irányban mért kiterjedésének négyszeresét eléri.
3. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
4. Zavaró hatású tevékenység: A falusias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
5. Átépítés: az épületek épületmagasságát, tetőhajlásszögét, burkolati anyagait valamint fő szerkezeti elemeit megváltoztató építési tevékenység.
6. Irányadó építési vonal: az építési hely utcai határvonala, mely felől csak egy irányba – a telek
belseje felé – szabad elmozdulni.
7. Beépítési mód; épületmagasság; elő- oldal- és hátsókert a beépítésre nem szánt területek övezeteiben: tartalmuk megegyezik az építési övezetekre magasabbrendű jogszabályban meghatározott azonos elnevezésű fogalmak tartalmával.
2. Szabályozási tervlap
2. §
(1) A helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) mellékletét képezi az SZT jelű Szabályozási tervlap,
(2) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal,
b) övezet, építési övezet azonosítója és határa,
(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
d) országos ökológiai hálózat övezeteinek lehatárolása
e) tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet lehatárolása.
f) országos jelentőségű védett természeti területek lehatárolása és helye (ex lege természetvédelmi terület)
(4) A Szabályozási Terv - a Szabályozási tervlapok - tartalma:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) közigazgatási határ
ab) övezethatár
ac) beépítésre szánt terület határa
ad) építési övezet, övezet jele
ae) védőterület határa
af) szabályozási vonal
ag) műemlék, védett vagy nyilvántartott műemléki érték
ah) műemléki környezet határa
ai) régészeti terület határa
aj) ökológiai hálózat magterület és pufferterület övezetének határa
ak) tájképvédelmi szempontból kiemelt övezet határa
b) Irányadó szabályozási elemek:
ba) belterületi határ
bb) építési vonal;
bc) helyi védettségű épített értékek (épületek és egyéb építmények),
II. FEJEZET
KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
3. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
3. §
(1) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni követelmények:
a) Megengedett legnagyobb épületmagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület 4 m2. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.
(2) A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
4. Belterületbe vonandó területek szabályozása
4. §
(1) A belterületbe-vonásra tervezett területek lehatárolását a településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalmazza.
(2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.
III. FEJEZET
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA ÉS VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
5. Művi értékek védelmének általános előírásai
5. §
(1) Az országos műemléki védelem alatt álló épületet és egyéb építményt, ezek műemléki környezetét az SZT jelű szabályozási tervlap jelöli.
(2) A helyi védettséggel érintett területeket, építményeket a SZT jelöli, az ezekre, valamint az SZT-n nem jelölt helyi védettségre tervezett értékekre vonatkozó rendelkezéseket és követelményeket külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) A településkép védelméről szóló helyi rendelet (TKR) épített környezet védelméről és alakításról szóló előírásai együttesen alkalmazandók jelen szabályzattal.
6. Régészeti lelőhelyek védelme
6. §
(1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) A régészeti örökséget és a műemléki értéket érintő kérdésekben a központi közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásban és a rendezési tervhez készített örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltak együttesen irányadók.
(3) A régészeti lelőhelyeket az 1.sz. melléklet határolja le és a 2. sz. melléklet sorolja fel.
IV. FEJEZET
A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
7. A természeti értékvédelem általános előírásai
7. §
(1) A település közigazgatási területén országos szinten természeti értékvédelmi területek nem kerültek kijelölésre. A kiemelt természeti – ökológiai értékű területek az országos ökológiai hálózat magterület és pufferterület övezetéhez tartoznak. Ezekre törvényi előírások vonatkoznak.
(2) A természeti – ökológiai szempontból legértékesebb mezőgazdasági területeket külön területfelhasználási egységbe sorolja a terv.
(3) A helyi védettségű területeket a településképi rendelet határozza meg.
(4) Természeti – ökológiai értékvédelem alatt álló területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez – történetileg kialakult szerkezetéhez, használatához és hagyományaihoz - is igazodjon.
V. FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
8. Földvédelem
8. §
(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag nem használható.
9. A vizek védelmének általános előírásai
9. §
(1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem lehetséges. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen a gazdasági övezetek kivételével, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék a kijelölt leürítőhelyen helyezhető el.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzés után engedhetők a befogadóba.
(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető
(4) Az önkormányzati engedélyezésű sekélymélységű (talajvizet termelő), 500 m3/év kitermelt vízmennyiséget meg nem haladó, kizárólag házi vízigényt kielégítő kutaknál a megengedett legnagyobb kútmélység (talpmélység) 50 m. A kutak létesítésénél a különböző építményektől és létesítményektől való minimális védőtávolságok: lakó épülettől 15 m; melléképülettől 5 m; istállótól 10 m azonos réteget beszűrőző szomszédos kúttól 25 m.
(5) A vízminőség-védelmi területen belül:
a) 15,0 m-nél nagyobb talpmélységű ásott kút, különálló árnyékszék, állattartó-telep, gomba-komposztálótelep nem létesíthető.
b) nem burkolt felületen hulladék, potenciálisan szennyező anyag ideiglenesen sem helyezhető
el.
c) a 250 m2-nél nagyobb felületű parkolási célú burkolt felületekről a csapadékvíz elvezetése csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül történhet.
(6) A vízminőségvédelmi, vagy szennyeződésre érzékeny területen belül állattartó telepek trágyatároló építményeket a felszín alatti vizek minőségének védelmére vonatkozó, külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően az alábbi kiegészítő szabályok betartásával lehet elhelyezni:
a) Hígtrágya trágyalé, csurgalékvíz tárolására kialakítására vonatkozó előírások: e célra kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartály, medence létesíthető. A tárolótartály, medence anyagának a korróziónak ellen kell állni, aminek élettartama legalább 20 év. A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk.
b) Istállótrágya tároló kialakítására vonatkozó előírások: a tárolás szigetelt alapú, csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatelepen létesíthető. A tárolókapacitásnak elegendőnek kell lennie legalább 8 havi istállótrágya tárolására.
c) Mélyalmos trágya - amennyiben nem ütközik más előírással - előzetes tárolás nélkül is kijuttatható, de abban az esetben, ha az előírások ezt nem teszik lehetővé, az istállótrágyával azonos módon kell tárolni és kezelni.
d) A karámföld tárolása az istállótrágyával azonos módon történhet. A karámok csurgalékvizének gyűjtését úgy kell megoldani, hogy az ne veszélyeztethesse a környezetet.
e) Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezőgazdasági tábla szélén - legfeljebb 2 hónap időtartamra - olyan helyen alakítható ki elszivárgás elleni védelem nélkül, ahol
ea) a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 m alatt van,
eb) felszíni víz nincs 100 m-en belül.
Ideiglenes trágyakazal nem létesíthető vízjárta területen, alagcsövezett mezőgazdasági tábla szélén.
f) A silótakarmányok tárolására szolgáló silótereket szigetelt aljzattal kell készíteni. Az érlelés során keletkező silólevet a csurgalékvízhez hasonlóan szivárgásmentes, szigetelt aknában kell gyűjteni, felhasználása során ügyelni kell rá, hogy ne szennyezhesse a vizeket.
10.Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem előírásai
10.§
(1) Belterületen a lakókörnyezetet zavaró nagy szállítás igényű, teherforgalmat gerjesztő, zajos, bűzös, kiporzással vagy egyéb szennyeződéssel járó zavaró hatású ipari-, kisipari létesítmények, üzemek építése, bővítése nem végezhető.
(2) Közlekedési zajjal terhelt területen az új épületek építése és a meglévő épületeken végzett építési tevékenység során a passzív akusztikai védelmet biztosítani kell. Az épületekbe olyan építőanyagok, szerkezetek építhetők be, melyek a zaj- és rezgésvédelmi követelményeknek (szabványoknak) megfelel.
(3) A belterületen és belterületi határtól valamint a vízfolyásoktól 500 méteres távolságban állattartó telep, komposztálótelep, siló nem létesíthető, zavaró, bűzhatással járó létesítmény nem telepíthető.
11.Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai
11.§
(1) A település területén a kommunális hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint a szelektív hulladékgyűjtést az önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően kell végezni.
(2) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
VI. Fejezet
EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK
12.Telekalakítás
12.§
(1) Magánutakkal kapcsolatos szabályok:
a) Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.
b) 10-nél kevesebb telek megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 6 m.
VII. Fejezet
KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI
13.Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások
13.§
(1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a településképi megjelenésre,
b) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(2) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmi út esetén a közvilágítás, magán út esetén a közvilágításra vonatkozó szabványnak megfelelő térvilágítás megépítéséről.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.
(5) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(6) Állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a belterület egészén és a beépítésre szánt területeken az építmények rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges, környezetvédelmi szempontból is megfelelő közműellátás biztosítható:
aa) a villamos-energia ellátás -,
ab) a vezetékes ivóvíz ellátás tekintetében;
ac) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ad) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
b) a külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken legalább hiányos közműellátás biztosítható:
ba) a villamos-energia ellátás,
bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
14.Vízellátás
14.§
(1) A vízvezetékek védőtávolság igénye a hatályos szabványban rögzített előírás szerint
biztosítandó.
(2) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.
(3) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(4) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, illetve helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani
15.Csatornázás
15.§
(1) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:
a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre - sem megengedett.
b) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
c) A település szennyvíz-csatornázásra került utcáiban az érintett telkek tulajdonosait kötelezni kell a közcsatornára történő rákötésre a csatorna kiépítését követő egy éven belül.
d) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, illetve az adottságok figyelembe vételével a rendeleteknek megfelelő közműpótló, zárt tározó, vagy egyedi biológiai szennyvíztisztító kisberendezés építésével lehet.
(2) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
(3) A terület hosszú távú arculatformálása és a kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt felszín közeli, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
b) Zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni Vt terület-felhasználási területek kialakítása illetve rekonstrukciója esetén
c) A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
d) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak - kivétel a Vt területfelhasználású területek, ahol zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezetés kialakítása szükséges - mentén.
(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsibehajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, illetve csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
(5) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról, a vízfolyást gátló akadályok eltávolításáról a közterület tulajdonosa, üzemeltetője köteles gondoskodni.
(6) Az csőátereszek és vízelvezető árkok tisztántartásáról az építési telkek homlokzati szakaszán a telkek tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(7) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(8) A 20 db, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvízelvezető-hálózatba, illetve befogadóba.
(9) Karbantartás, illetve belvíz védekezés számára
a) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő nem közterület mentén húzódó belvízcsatornák, árokrendszerek partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m,
b) Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyóvizek partéleitől 6 m szélességű sáv szabadon hagyandó.
16.Földgázellátás
16.§
(1)A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5-5 m, középnyomásnál 3-3 m) szabadon kell hagyni. Olyan tevékenység, amely a biztonsági övezet területének igénybe vételével folytatható, csak a szolgáltató hozzájárulásával megengedett.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.
17.Villamosenergia ellátás
17.§
(1) A településen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját Vt területfelhasználású területek közterületein kizárólag térszín alatt földkábelbe fektetve lehet megvalósítani.
(2) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére.
(3) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, illetve meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.
18.Távközlés
18.§
(1) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges építmények kialakítása során a magasabbrendű jogszabályokban és helyi településképi rendeletben előirt magassági korlátozások és építési követelmények betartandók.
VIII. Fejezet
AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
19. Általános építési előírások
19.§
(1) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az építménymagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az új beépítésekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(3) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható min. telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek betarthatók.
(4) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, azonban átépítés esetén az új épület magasságára vonatkozóan az övezetre előírt paraméterek érvényesítendők.
(5) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az építési hatóság meghatározhatja az övezeti előírástól eltérő beépítési módot, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.
(6) Az elő-, az oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók, kivéve, ahol jelen HÉSZ vagy a Szabályozási terv másképp nem rendelkezik.
(7) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezésére helyi parkolási rendelet hiányában az OTÉK 42. §-ának és 4. számú mellékletének előírásait kell alkalmazni.
20. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai
20.§
(1) Az egyes telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. Telekhatár mentén kialakítandó védőzöldsáv esetén a sáv teljes hosszának 15%-ig megszakítható, - kapu, portaépület, gépkocsitároló, egyéb közmű építmény, reklámtábla elhelyezése céljából. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.
(2) Belterületen fakivágás az önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.
(3) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a belterületi közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók, a településképi rendlet előírásaival összhangban.
(4) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ágnak megfeleő növényzet fenntartását.
(5) Külterületi védőzöldsávokban, út menti fásításokban invazív fajok alkalmazása tilos.
21.Állattartó építmények
21.§
(1) Az egyéb szabályok figyelembevételével csak a falusias lakó-, az e célra kijelölt különleges területi, az erdő- és a mezőgazdasági övezetekben helyezhető el:
a) haszonállattartás céljára szolgáló épület,
b) és az ehhez kapcsolódó építmények (karám, trágyatároló).
(2) Az állattartással kapcsolatos részletes szabályozást és az állattartó építmények védőtávolságát magasabbrendű jogszabályok tartalmazzák.
IX. Fejezet
22. A KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS
alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
22.§
(1) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolása: Dabronc a III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt település.
(2) A település külön előírásban meghatározott – fenti - katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.
X. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
23.A lakóterületek övezeteinek (Lf) általános előírásai
23.§
(1) A telekalakítás szabályai:
a) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége 16 méter, legkisebb mélysége 80 m.
b) A már beépült területeken kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m, legkisebb mélysége 50 m.
c) Az övezetekben előírt minimális telekméret kétszeresét el nem érő telkek tovább nem oszthatók.
d) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 70%-a.
(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult építési telkek is beépíthetők, ha az egyéb övezeti előírások betarthatók.
(3) A területen elsődlegesen: lakóépületek továbbá
a) a helyi igazgatási,
b) a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi,
c) szolgáltató, vendéglátó,
d) művelődési, egészségügyi, szociális,
e) szálláshely szolgáltató,
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
g) mezőgazdasági tevékenységi célú rendeltetés valamint
h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, valamint egyéb gazdasági építmény helyezhető el, ha az építmény a lakóterületre vonatkozó építési övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az építési övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(4) A település lakóterületein üzemanyagtöltő nem létesíthető.
(5) Az övezet telkein legfeljebb két fő rendeltetésű épület és maximum két lakás helyezhető el.
(6) Az építési övezetben egy telken két önálló lakóépület akkor helyezhető el, ha a telekméret legalább másfélszerese az építési övezetben meghatározott minimális telekméretnek.
(7) Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, legalább a 3-3 szomszédos ingatlan leggyakoribb beépítési módjához igazodva kell alkalmazni. Amennyiben jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége max. 3.00 méter.
(8) Ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai szabályozási vonalra az előkert az alábbiak szerint alakítandó: a szabályozási vonal és a hozzá legközelebb eső (építési vonalon lévő) utcai épületsarok közötti távolság max. 3.00 méter lehet.
(9) A terület építési telkein jelen szakasz (3) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek helyezhetők el:
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos barkácsműhely, mely megfelelően szigetelt, a lakosságot nem zavarja, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl,
c) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépítmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),
d) állattartás céljára szolgáló építmény az állattartási rendelet előírásainak betartása mellett,
e) műterem
(10) Újonnan épülő, a (9) bek. szerinti épület utcafrontra nem telepíthető.
(11) Az építési övezetekben a telken álló főépítmény rendeltetésszerű használatát, működést elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmények közül
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel).
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
g) napkollektor,
h) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
i) komposztáló.
(12) Mezőgazdasági építmény, fóliasátor az utcafronti kerítéstől legalább 20 méterre, az oldalhatártól legalább 1 m-re helyezhető el.
(13) Az állattartás céljára szolgáló épületek az utcai telekhatártól minimum 20 méterre, az oldalhatártól legalább 3 m-re kizárólag a lakóépület mögött helyezhetők el a magasabbrendű jogszabályokban meghatározott védőtávolságok betartásával. Az állattartó épületek a lakóépületektől legalább 10,0 m-re építhetők, épületmagasságuk legfeljebb 5,5 m lehet.
(14) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás maximum 1,5 m lehet.
(15) Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az építménymagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
(16) Kerülni kell az olyan megoldásokat, amelyeknél a földszinti padlóvonal 0,50-m-nél meghaladóan eltér a terepszinttől.
(17) Oldalhatáron álló elsődleges funkciójú épület esetén, vele azonos oldalhatárra építve helyezhető el a (9) bekezdés szerinti épület.
24. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
24.§
(1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
25.§
(1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 750
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 45
25.A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek általános előírásai
26.§
(1) Az építési övezetben elhelyezhető épület a - lakó rendeltetésen kívül -:
a) igazgatási épület,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
c) szállás jellegű,
d) kulturális, művelődési, szórakoztató,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) sport rendeltetés,
g) egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését és használatát.
(2) A terület építési telkein, amennyiben a fő rendeltetés a lakófunkció, az alábbi kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el.
a) járműtároló,
b) háztartással kapcsolatos barkácsműhely, nyárikonyha, mosókonyha, szárító,
c) egyéb tárolóépítmény,
d) műterem,
e) az adott ingatlanon kisipari tevékenység folytatására szolgáló, zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, a lakosságot nem zavarja, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl.
(3) Amennyiben a főrendeltetés nem lakó, az (1) bekezdésében jelölt építményeket kiegészítő, kiszolgáló funkciójú épületek közül elhelyezhető:
a) járműtároló
c) műterem,
(4) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
d) közműcsatlakozási műtárgy,
e) közműpótló műtárgy,
f) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
g) kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel),
h) kerti építmény,
i) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(6) Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az épületmagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
26.A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
27.§
(1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 600
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
(2) Az építési telkeken a beépítési vonalat a kialakult állapotnak megfelelően, legalább a 3-3 szomszédos ingatlan beépítéséhez igazodva, illetve a kedvező tájolás figyelembevételével kell meghatározni, ha ez egyértelműen nem eldönthető, akkor az előkert max. 3 méter.
(3) Fõ rendeltetést kiszolgáló épület, a főépülethez kapcsolódóan oldalhatáros beépítéssel helyezhető el.
28.§
1. A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 600
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
2. Új telekosztás esetén a legkisebb utcai telekszélesség: 20 méter.
27.A gazdasági területek (Gksz, Gip) építési övezeteinek általános előírásai
29.§
(1) A gazdasági területek ipari (Gip) és kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (Gksz) építési övezetekbe tartoznak.
(2) A Gip építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a) bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b) közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei.
c) igazgatási vagy egyéb irodaépület,
d) üzemanyagtöltő, autómosó építményei,
e) haszonállattartás céljára szolgáló építmény.
(3) A Gip építési övezetben tevékenységből, technológiából adódó védőtávolságot saját telekhatáron belül kell biztosítania az ingatlan tulajdonosának, illetve üzemeltetőnek.
(4) A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
a.) bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
b.) védőtávolságot nem igénylő üzemi (nem ipari) jellegű tevékenység, raktározás építményei,
c.) kereskedelem építményei
d.) igazgatási vagy egyéb irodaépület,
e.) üzemanyagtöltő,
f.) A kereskedelmi, szolgáltató területen önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(5) A Gksz gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy;
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
d) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) napkollektor,
g) trágyatároló, komposztáló,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(6) A Gip építési övezeteiben a (5) bekezdésben felsoroltakon túl elhelyezhető:
a) siló,
b) ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(7) A gazdasági területek építési övezeteiben a megadott legnagyobb épületmagasság értékét csak az övezetben megengedett tevékenységhez technológiai okokból szükséges létesítmények, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények, valamint a hírközlést szolgáló antennatornyok létesítése esetén szabad meghaladni.
a) a gazdasági területek külterületi telkein a pontszerű építmény magassága legfeljebb a megengedett épületmagasság kétszerese lehet, a más helyi rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével.
b) a gazdasági területek belterületi telkein a pontszerű építmény magassága legfeljebb 6 m lehet, a más helyi rendeletben meghatározott korlátozások figyelembevételével.
(8) A gazdasági övezetekben a lakó- és vegyes területek felőli telekhatárok és az építési vonal között legalább 8 m távolságot kell biztosítani.
(9) A gazdasági övezetekben a lakó- és vegyes területek felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(10) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mentén, valamint a szabályozási legalább 5,00 méter széles – lehetőség szerint honos fajokból álló - növénysávot kell telepíteni fa, cserje formájában.
28.Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
30.§
(1) A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség(%) 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
31.§
A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség(%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
32.§
(1) A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség(%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
33.§
(1) A Gip 2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb telekméret (m2) 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség(%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 30
29.Különleges területek (K) építési övezeteinek általános előírásai
34.§
(1) A különleges területek idegenforgalmi – rekreációs építési övezetébe (K-re) az Ötvösi műemléki épületegyüttes és az SZT-ben lehatárolt környezete tartozik.
(2) Az építési övezetben
a) idegenforgalmi,
b) vendéglátó célú,
c) szálláshely szolgáltató,
d) vadászturizmust szolgáló,
e) egyházi,
f) közösségi,
g) művelődési, kulturális, oktatási, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közműbecsatlakozási és közműpótló műtárgy
b) kerti építmény
c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.
(5) Műemléki épület közterület felöli homlokzata elé azt takaró épület nem helyezhető.
30.Különleges területek építési övezetének részletes előírásai
35.§
(1) A K-re-1 jelű (idegenforgalmi – rekreációs céllal hasznosítandó) Szegedy-Széchenyi kastély és környezete építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
(2) A K-re-2 jelű (idegenforgalmi – rekreációs céllal hasznosítandó) Szegedy-kúria építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 6000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%) 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
XI. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI
31.Közlekedési területek általános előírásai
36.§
(1) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(2) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.
(3) Külterületen a közlekedési területek védősávja a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve:
a) Országos mellékutak mentén 50-50 m.
(4) Külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
(5) Új nem közfunkciójú építési munkák esetében a létesítendő parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a valósítható meg új közterületi felszíni parkoló kiépítésével.
32.A (KÖu) jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
37.§
(1) A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
(2) KÖu övezet előírásai:
a) Beépítési mód szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
33.Zöldterületek (Zkk) általános előírásai
38.§
(1) A zöldterületi övezetekben játszókert, - sportkert, - pihenőkert alakítható ki, a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kerti tó), vendéglátó – turisztikai épület, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(2) A zöldterületek övezeteiben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; továbbá: legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, építménynek minősülő antennatartó szerkezet és zászlótartó oszlop helyezhetők el.
39.§
(1) A Zkk jelű zöldterületi közkert övezet előírásai:
a) A beépíthető telek legkisebb területe (m2) 3.000
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 4,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
(2) Az övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:
a) A terület fenntartásához szükséges épület,
b) játékot, sportot, pihenést és vendéglátást szolgáló építmények.
34.Az erdő (E) övezetek általános előírásai
40.§
(1) Az erdő övezetek telkei az üzemtervben meghatározott rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek. Az övezetekben a rendeltetésnek megfelelő létesítmények helyezhetők el.
(2) Az erdő övezetekben kialakítható erdészeti létesítmények: erdészeti magánút, erdei vasút, valamint az erdőgazdálkodási tevékenységet, így különösen az erdő védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, kerítés, valamint indokolt esetben köztárgyak.
(3) Erdőterületen külszíni bánya nem nyitható.
35.Az Ev jelű véderdő övezet
41.§
(1) A védett, illetve védő - erdőként meghatározott erdők övezetének telkei nem építhetők be.
36.Az Eg jelű gazdasági erdő övezet
42.§
(1) Az övezetben épület legalább a 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telkének legfeljebb 0,2%-án helyezhető el kizárólag erdészeti célú létesítmény.
(2) Az épület legfeljebb 4,5 méter épületmagasságú lehet.
37.Az Ek jelű közjóléti erdő övezet
43.§
(1) Az övezet 50.000 m2-t (5 ha-t) meghaladó területnagyságú telkén legfeljebb 2%-os beépítettséggel az alábbi építmények helyezhetők el: - a terület fenntartásához szükséges építmények (erdészház, erdészlak és ezek melléképületei, melléképítményei) - a turizmust szolgáló építmények (turistaház, menedékház, vendéglátó épület, a szabadidő eltöltés, pihenés, testedzés építményei, ismeretterjesztés építményei, erdei tornapálya.
(2) Az épületek max. 6,0 méter épületmagasságú, környezetbe illeszkedő kialakítással épülhetnek.
38. A mezőgazdasági területek (M) övezeteinek általános előírásai
44.§
(1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és kivételes esetben lakóépület helyezhető el, továbbá a birtokközpont telkén agrártevékenységhez kapcsolódó egyéb szállás jellegű épület is elhelyezhető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Az épületek a közterülettel határos telekhatártól és a szomszédos telekhatártól az övezeti előírásokban meghatározott minimális távolságok betartásával helyezhetők el.
(4) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az adott övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.
(5) Országos ökológiai hálózat magterület övezet által érintett mezőgazdasági területek és a természetközeli területek telkei nem építhetők be.
(6) Az övezetekben a gyepterületek kivételével szélkerék létesíthető a vonatkozó telepítési előírások betartásával.
(7) A szélkerék, toronyszerű üzemépület, műtárgy magasságát az egyes övezetekben egyedileg meghatározott, a más helyi rendeletben előírt tájképi szempontok figyelembevételével kell megállapítani.
(8) Az épületek földszinti padlószintje maximum 0,75 m-rel emelhető ki a terepszinthez viszonyítva.
39. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezet
45.§
(1) Az övezet 720 m2-t el nem érő területű telkei nem építhetők be.
(2) Az övezet 720 – 3.000 m2 közötti telkein a pincén túl szőlőművelést, gyümölcstermesztést kertgazdálkodást kiszolgáló gazdasági épület - présház, szerszám- és terménytároló - helyezhető el, maximum 3%-os beépítettséggel. A gazdasági épület épületmagassága a 3,5 m-t nem lépheti túl.
(3) Lakóépület és hozzá tartozó melléképítmények szőlőművelés, gyümölcstermesztés kertgazdálkodás esetén 3000 m2 telekterület felett helyezhetők el úgy, hogy a lakófunkció az itt megengedett 5%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A lehetőleg egy épülettömegben kialakított gazdasági és a lakóépület épületmagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t. Egyéb (szántó, rét, legelő) művelési ágakba sorolt telkeken lakó rendeltetéssel kiegészített gazdasági épület építése nem megengedett.
(4) A kertes övezet országos ökológiai hálózat pufferterületi övezete által érintett területein a hagyományos tájjelleg nem változtatható meg.
(5) Az övezet telkei csak oly módon keríthetők le, hogy a védett kisállat-fajok számára az átjárás legalább két telekhatár irányában biztosított legyen.
(6) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki, de területei a más általános övezetben épített birtokközponthoz szükséges birtoktest méretébe beszámíthatók.
40.Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági övezet
46.§
(1) Az övezetbe a község jellemzően szántó művelésű, ökológiai és tájképvédelmi szempontból kevésbé érzékeny, mezőgazdasági árutermelést szolgáló külterületei tartoznak.
(2) Az övezet 3.000 m2-t el nem érő területű telkei nem építhetők be.
(3) Az övezet 3.000 m2-nél nagyobb telkein a terület művelési ágához kötődő, a termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó gazdasági épület helyezhető el, a telekterület max. 3%-án. A gazdasági épület mellett a növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető a telek legfeljebb 10 %-án.
(4) Mezőgazdasági rendeltetésű állattartó és élelmiszerfeldolgozó épület az övezet 6.000 m2-t meghaladó telkein építhető, a telekterület max. 3%-án.
(5) Huzamos tartózkodásra szolgáló épület (lakóépület, tanya) az övezet 15.000 m2-t meghaladó telkein helyezhető el. A beépíthetőség max. 3%, emellett a növénytermesztést szolgáló fóliasátor, üvegház is létesíthető a telekterület legfeljebb 5 %-án.
(6) A beépítés paraméterei:
Gazdasági-Gazdasági+ lakóépület
Beépítési mód szabadon álló szabadon álló
Elő- és oldalkert min. 10-10 10-15 m
Hátsókert min. 30 50 m
A legkisebb beépítési céllal kialakítható telekterület 3.000, 6000 15.000 m2
A telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett 3,0 3,0 %
A telken alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt 3,0 3,0 %
Legnagyobb épületmagasság 3,5 4,5 m
Az épületnek nem minősülő toronyszerű építmények
(siló, szélkerék) legnagyobb magassága 5,5 6,5 m
(7) Az övezetben alkalmazhatók a birtoktestképzés és a birtokközpont kialakítás szabályai. Ebben az esetben a beépítés paraméterei az alábbiak:
Beépítési mód szabadon álló
A legkisebb kialakítható birtoktest összterülete 100.000 m2
A birtoktest telkeinek összterülete alapján alkalmazható beépíthetőség 1,0 %
A legkisebb kialakítható és beépíthető birtokközpont területe 15.000 m2
A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett 15,0 %
A birtokközpont telkén alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 10,0 %
Legnagyobb épületmagasság 6,0 m
Az épületnek nem minősülő toronyszerű építmények (siló, szélkerék)
legnagyobb magassága 7,5 m
(8) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 15.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(9) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 300 m-re kell lennie a meglévő, illetve tervezett belterület határtól.
(10) A birtokközpont kialakítására vonatkozó magasabbrendű jogszabályban előírt eljárási szabályok alkalmazása mellett bizonyítani kell, hogy a birtoktest telkei a birtokközponttól 15 km-nél távolabb nem lehetnek.
(11) A melléképítmények közül:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló; folyadék- és gáztároló
c) kerti építmény.
d) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
e) állat ól, állatkifutó; trágyatároló, komposztáló,
f) építménynek minősülő legfeljebb 6 m magas antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
helyezhető el.
(12) Az 3.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem lehetséges.
41.Az Má-2 jelű korlátozott használatú általános mezőgazdasági övezet
47. §
(1) Az övezetbe a község jellemzően gyepművelésű (rét, legelő), ökológiai és tájképvédelmi szempontból érzékeny, külterjes mezőgazdasági fenntartású külterületei tartoznak.
(2) Az övezethez tartozó nádas, gyep, vízállásos, mélyfekvésű és egyéb természetszerű állapotban fennmaradt területek felszíne, vízgazdálodási viszonyai és növényzete káros irányban nem változtatható, ezen alrészletek területén épület és burkolat nem helyezhető el, tereprendezés kivételes esetben (katasztrófa- és környezetvédelmi céllal) vagy a terület táji - természeti értékeinek megóvása érdekében végezhető.
(3) Az övezet 6.000 m2-t el nem érő területű telkei nem építhetők be.
(4) Az övezet 6.000 m2-nél nagyobb telkein a terület művelési ágához kötődő, növénytermesztéshez, állattenyésztéshez, termékfeldolgozáshoz és tároláshoz kapcsolódó, földszintes gazdasági épület (széna-, gép- és szerszámtároló, istálló) helyezhető el, a telekterület max. 1%-án. A gazdasági épület tetőidoma csak nyeregtetős kialakítású, tetőhéjazata csak a helyben hagyományos nád- vagy zsúp- esetleg cserép fedés lehet.
(5) A beépítés paraméterei:
- a beépíthető telek minimális szélessége 50 m,
- a beépítésnél biztosítandó minimális előkerti mélység 10 m, oldalkerti szélesség 20 m,
- az épület alapterülete nem haladhatja meg a 250 m2-t, - az épületmagasság maximuma 3,5 m - melléképületek, melléképítménynek nem helyezhetők el a területen.
(6) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki, de területei a más általános övezetben épített birtokközponthoz szükséges birtoktest méretébe beszámíthatók.
42.A V jelű vízgazdálkodási övezet
(a vízfolyások, mesterséges tavak meder és part területe)
48. §
(1) Az övezetbe a Marcal és egyéb kisvízfolyások meder és közvetlen parti területei, és vízbeszerzési, vízmű területek, vízgazdálkodási üzemi területek tartoznak.
(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények helyezhetők el.
(3) A természetszerű vízfolyások mentén a vízfolyás szélétől számított legalább 6,00 méter széles sávot (parti sáv) - a vízfolyás rendeltetésszerű használatának biztosítása, karbantartása és ökológia védelme érdekében – gyepes fenntartási sávként kell biztositani.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott 6,00 m-es parti savban állandó építmény, épület nem helyezhető el és e területsáv használata, művelése csak a külön jogszabályban foglaltak szerint történhet.
43.A Kb jelű különleges beépítésre nem szánt övezetek általános előírásai
49. §
(1) A különleges beépítésre nem szánt övezetek közé tartoznak a temetők, a sportpálya és a rekreációs park céljára szolgáló területek.
(2) Az övezetekben a melléképítmények közül közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; épülettől különálló építménynek minősülő kirakatszekrény; kerti építmény; építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop helyezhetők el.
44.A Kb-T jelű temető övezet
50. §
(1) Az övezet főbb építési paraméterei:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) Az építési telek legkisebb területe (m2) Kialakult
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetekben temető és a funkciójával összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.
(3) A legnagyobb épületmagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m.
(4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.
(5) A meglevő temető közegészségügyi védőtávolsága telkén belül biztosítandó:
a) a temető területén belül a telekhatártól számított 10 méter széles belső védőtávolság, amelyen belül csak urnás temetés folytatható. A temető védőövezetének a temető telkébe eső részén hagyományos (koporsós) temetés nem folytatható. A telekhatártól számított 10 m széles sávot többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani.
(6) A temetők telekhatárától mért, környezetvédelmi és kegyeleti 50 m-es külső védőtávolságán belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint kegyeleti szempontból zavaró hatásúnak minősíthető létesítmények és az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.
45.A Kb-Sp jelű sportterület övezet
51. §
(1) A Kb-Sp jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 10.000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 5
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 5
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 60
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben sportolási célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (klubház: szociális blokk, öltöző, vendéglátóépület és a kapcsolódó szolgáltatási létesítmények, lelátó).
(3) A sportklubház épület lapostetős kialakítása esetén a tetőfelület minimum 80%-a zöldtetőként valósítandó meg.
(4) Az övezetben, a melléképítményeken túl elhelyezhető egyéb építmények és létesítmények a következők:
a) sportpályák, sportszerek, sportkerti építmények,
b) eredményjelző és hirdetőtáblák, - utóbbi a településképi rendelet előírásainak megfelelően
46.A Kb-re jelű rekreációs park övezet
52. §
(1) A Kb-re jelű övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadonálló
b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 20.000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 75
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az övezetben rekreációs célú épületek, építmények (szállás- és, vendéglátó épület, a kapcsolódó szolgáltatási létesítmények). helyezhetők el.
(3) A történeti kertek nyilvántartásában szereplő volt kastélypark meglévő idős, értékes faállománya megtartandó, a kert zárt erdőállomány szerű növényzettel fedett részei építési céllal nem vehetők igénybe és nem burkolhatók le.
(4) Az övezetben alkalmazni kell a településképi rendelet helyi természeti értékek védelmére vonatkozó szabályait.
47.A Tk jelű természetközeli területek övezete
53. §
(1) Az övezethez tartozó nádas gyep, vízállásos, elöntésveszélyes és egyéb természetszerű állapotban fennmaradt területek felszíne, vízgazdálodási viszonyai és növényzete káros irányban nem változtathatók, területén épület és szilárd burkolat nem helyezhető el, tereprendezés csak katasztrófavédelmi céllal vagy a terület vízellátásának javítása érdekében végezhető.
(2) Az övezet területén a meglévő 100% közeli zöldfelületi arány tartandó fenn.
(3) Az övezetben elhelyezhető a fenntartásához szükséges fából épített karám, legeltetéses állattartás esetén, valamint a táj- természet- és környezetvédelem monitoring és tájékoztató célú berendezései (mérőállás, műszerállomás, tájékoztató táblák), külön eljárás alapján épületnek nem minősülő toronyszerű, faszerkezetű építmény (kilátó és őrtorony, madármegfigyelőhely) 7,5 m-es legnagyobb magassággal.
XII. Fejezet
48. Záró rendelkezések
54. §
(1) Ez a rendelet 2020. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti a 12/2004. (12. 10.) rendelet.
(2) E rendelet mellékletei:
a) 1. számú: SZT: Szabályozási tervlap (szerkesztési méretarány: M=1:4.000)
b) 2. számú: Az azonosított régészeti lelőhelyek listája Dabronc területén.
(3) E rendelet függelékei:
a) 1. számú Országos védettségű épületek és műemléki környezetek,
b) Természetvédelem alatt álló területek listája.
(4) Ez a rendelet Dabronc község Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a község honlapján való közzététel útján kerül kihirdetésre.
Bencze Gyöngyi Simon Lajos
jegyző polgármester
Kihirdetés napja:
Dabronc, 2020. október 1.
Bencze Gyöngyi
jegyző
DABRONC KÖZSÉG 10/2020. (X. 1.) SZ. RENDELETÉNEK MELLÉKLETEI
1. melléklet a 10/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
SZT Szabályozási tervlap
-------------------
2. sz.melléklet a 10/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
AZONOSÍTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK DABRONC TERÜLETÉN:
|
azonosító |
név |
helyrajzi szám |
|
|
1 |
7734 |
Kertek / Marcal part |
197, 198, 199, 200, 201, 202, 214, 172, 174, 175, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 183, 185, 187, 188, 190, 192, 193, 194, 195, 0188/16, 0188/10, 0188/11, 0188/9, 196/1, 196/2, 0189/11, 0188/2, 203, 204, 210, 209, 208, 207, 206, 205, 171, 130, 135, 119, 129, 136, 141, 142, 154, 155, 161, 162, 163, 169, 170, 151, 152, 150, 0188/13, 0188/12, 0189/17 |
|
2 |
7735 |
Rétalja-dűlő I. |
0186/5, 0186/6, 0186/7, 75, 76, 77, 79, 72/1, 78, 0185, 0186/2, 0188/5, 0188/4, 0188/3, 0187, 0186/8, 0186/9 |
|
3 |
7736 |
Rétalja-dűlő II. |
0182, 0183/3, 0183/4 |
|
4 |
7737 |
Kossuth Lajos utca 50 |
29/1, 29/2, 30/3, 30/4, 31, 32, 33, 34, 35, 71, 125, 126, 127, 225, 226, 222, 223, 28, 224 |
|
5 |
7738 |
Csombor I. |
0167/6, 0167/7 |
|
6 |
7740 |
Csombor II. |
0167/4, 0167/5, 0175, 0167/13, /17-/19 |
|
7 |
7741 |
Ötvöspuszta |
036, 062/3, 061 |
|
8 |
7742 |
(Erdődi műút mellett) |
0109/12, 095, 0108 |
|
9 |
7743 |
Csonkás-hegy |
1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1030, 1031, 1032, 1033 |
|
10 |
7744 |
Dergecs |
0208, 0209 |
|
11 |
7747 |
Ötvöspuszta I. |
315, 316, 317, 318/1 |
|
12 |
7733 |
Ötvöspuszta II. |
333, 331, 334/2, 314, 315, 316, 317, 318/1, 309, 307, 335 |
|
13 |
75603 |
Dergecsi-dűlő, É-i rész |
0193/17, 0238, 0239/3, 0239/9 |
|
14 |
75605 |
Vasútállomástól délre |
0189/10. /17, /29, 0238, 0256/25, 0256/28-/29, |
|
15 |
8074 |
Hetyefő MRT.3. 20/2 sz. lelőhely |
0153/17, /39. |
FÜGGELÉKEK
1. sz. függelék a 10/2020.(X. 1.) önkormányzati rendelethez
ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ ÉPÜLETEK, ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK
|
törzsszám |
azonosító |
cím |
név |
Helyrajzi szám |
|
|
1 |
5159 |
9828 |
Ötvöspuszta |
Mária |
315 |
|
2 |
5159 |
24007 |
a templom ex-lege műemléki környezete, |
311, 313, 314, 316, 318/1, 331, 333, 334/1, 334/2, 335 |
|
|
3 |
5157 |
9826 |
Ötvöspuszta |
Szegedy kastély |
333 |
|
4 |
5157 |
24005 |
a kastély ex-lege műemléki környezete, |
315, 318/1, 329, 330, 331, 332, 334/2, 335 |
|
|
5 |
5158 |
9827 |
Ötvöspuszta |
Szegedy-kúria |
318/1 |
|
6 |
5158 |
24006 |
a kúria ex-lege műemléki környezete |
308, 309, 316, 317, 319, 320, 326, 327, 328, 329, 330, 331, 332, 333 |
|
|
7 |
11182 |
12601 |
Ötvöspuszta |
Istálló |
334/2 |
|
8 |
5157 |
9826 |
a gazdasági épületek ex-lege műemléki környezete; |
11182/12813, Hrsz.: 033/7, 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 309, 310, 311, 312, 313, 314, 316, 317, 324, 325, 326, 327, 328, 329, 331, 332, 334/1, 335 |
|
|
9 |
11182/ |
11904 |
Ötvöspuszta |
Magtár |
334/2 |
|
10 |
11182 |
12813 |
a gazdasági épületek ex-lege műemléki környezete |
033/7, 301, 302, 303, 304, 305, 306, 307, 309, 310, 311, 312, |
|
-----------
2. sz. függelék a 10/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelethez
Természetvédelmi területek listája
3.1. Helyi védelmi területek, értékek
|
Terület megnevezése és azonosítója |
Érintett ingatlanok helyrajzi száma |
|
Ötvösön vadgesztenye fasor (DB-005) |
038, 301, 337, 309, 310, 334/1, 335, 312 |
|
Ötvösön a templom környezete - öreg fák (feketefenyő, vadgesztenye) (DB-006) |
315 |
|
"Széchenyi kastély" történeti parkja - idős, gondozatlan fák (hárs, platán, egyebek DB-007) |
333 |
|
Gógánfa-Dabronc út mentén hársfasor maradványa - idős, szép példányok; útkeresztezésben kőkereszt 2 vadgesztenyével (DB-012) |
0196/10, 0239/4, 0239/3, 0239/2, 01935 |
3.2. Egyéb természeti és tájértékek, tájhagyományok
Természeti területek által érintett ingatlanok helyrajzi száma:
0237, 0271/6, 0271/5, 0271/3, 0272/1, 0189/17, 0189/5, 022, 0193/2, 0193/3, 0193/4, 0190/2, 0188/1, 0187, 0184, 0186/1b, 0183/2a, 181, 167a, 094/1, 085a, 058, 081/2, 054, 056, 055, 057.
