Udvari Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2020.(X.21..)önkormányzati rendelete

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

2. § E rendelet alkalmazásában:

a. állattartó: az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult;

b. közterület: különösen a községi terek, árkok, hidak, lefolyók, parkok, (kivéve a helyi közutakat és a részüket képező járdák, gyalogutak);

c. zöldterület: park, játszótér, sportpálya, az utcák fával, virággal beültetett területei, a szobrok környéke, a temetők, továbbá az a terület, ahol a fásítási, parkosítási munkát már megkezdték.

3. § (1) A község területén állatot csak az érvényben lévő köz- és állategészségügyi előírások betartásával, mások nyugalmának, jogának és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett és csak körülkerített udvarban lehet tartani. Az állattartás során fokozott figyelemmel kell lenni a levegő, a talaj, a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésére, a káros rovarok és rágcsálók szaporodására, a zajterhelésre, valamint a közterületek tisztaságának megtartására.

(2) Az állattartó a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel kiadott Állat-egészségügyi Szabályzat (a továbbiakban: Állat-egészségügyi Szabályzat) 34. §-ában foglaltak alapján tesz eleget bejelenési kötelezettségének az állattartási tevékenységéről.

4. § (1) Közterületen, zöldterületen állatot legeltetni, illetve e területekre kihajtani, kiengedni tilos.

(2) A belterületi ingatlan határától számított 15 méteren belül juhot, kecskét legeltetni tilos.

(3) Az állattartó folyamatosan köteles gondoskodni arról, hogy a tulajdonában lévő haszonállat más személy tulajdonában lévő ingatlanra ne tudjon átmenni, ott kárt tenni.

(4) Az állattartó köteles az állatot úgy tartani, hogy az mások nyugalmát ne zavarja, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

5. § (1) Minden olyan ingatlanon, ahol nagy és közép haszonállat tartása folyik, legalább egy havi mennyiségű tárolásra alkalmas, zárt trágya- és trágyalétároló megépítése kötelező. Mindaddig, amíg ez nem áll rendelkezésre, addig új állattartást nem lehet elkezdeni.

6. § (1) Az állattartónak biztosítania kell, hogy szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építési telkét ne szennyezze és a talajt ne fertőzze.

(2) Az állattartó egyébként köteles az állattartás során az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ávtv.), a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben, valamint az Állategészségügyi Szabályzatban foglaltakat betartani.

7. § (1) Az elhullott állati tetemek és egyéb állati hulladékok megsemmisítése (ártalmatlanítása) az állattartó feladata és kötelessége. Az ártalmatlanításra a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 9. – 11. §-ában foglaltak alapján kerülhet sor.

(2) Közterületen elhullott állati hulla begyűjtéséről - ha az állat tartója nem állapítható meg – az önkormányzat gondoskodik.

8. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokon haszonállat tartásához – átruházott hatáskörben – a község polgármesterének az előzetes hozzájárulása szükséges.

(2) A község polgármestere – a képviselő-testület nevében eljárva, átruházott hatáskörben - bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon és szolgálati lakásban kedvtelésből tartott állatok további tartásának korlátozását vagy megtiltását, ha az állattartás és tenyésztés;

a) a többi bérlő jogait és jogos érdekeit sérti, vagy az ingatlan, illetve a lakás rendeltetésszerű használatában akadályozza őket, vagy

b) nem felel meg a köz- és állat-egészségügyi előírásoknak, vagy ha

c) az állattartáshoz előzetesen nem járult hozzá.

9. § (1) Méhészkedni kizárólag a méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM. számú és a méhállományok védelméről és a mézelő méhek betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM számú rendeletben foglaltak betartásával szabad.

(2) A község belterületén lévő lakóövezetbe tartozó ingatlanokon maximum 10 (tíz), míg 2000 m² nagyságot el nem érő külterületi mezőgazdasági rendeltetésű földterületen maximum 20 méhcsaládot szabad tartani.

10. § (1) Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a környezetében lakók nyugalmát és a környezet tisztaságát nem veszélyezteti.

(2) A nem tartott, úgynevezett vadgalamb fészkelésének megakadályozása az ingatlan tulajdonosának (használójának) a feladata.

(3) Galambot közterületen, ablakpárkányon, erkélyen etetni, itatni tilos.

11. § (1) Vala­mennyi ebtartó köteles az állatát úgy tartani, hogy mások nyugalmát ne zavarja, testi épsé­gét, egészségét ne veszélyeztesse, és anyagi kárt ne okozzon. Ha az ebtartó e feltételeket nem tudja biztosítani, akkor az állattartást meg kell szüntetni.

(2) Az ebtartó köteles az ebet zárt udvarban tartani, illetve biztosítani, hogy az eb felügye­let nélkül sem a közterületre, sem magánterü­letre ne jusson ki és a szomszédokat ne zavar­ja.

(3) Zárt udvarral nem rendelkező ebtartó köteles az ebet állandóan és biztonságosan megkötve vagy olyan zárt, bekerített vagy elkerített helyen (kennel) tartható, amely megakadályozza az ebnek közterületre tör­ténő, felügyelet nélküli kijutását, illetve, hogy az eb embernek vagy állatnak sérülést okozzon.

(4) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosí­tani kell a zavartalan pihenés és a sérülés­mentes mozgás lehetőségét.

(5) Több lakó elhelyezését szolgáló házingatlan udvarán eb csak az összes lakó egyetértésé­vel és az /l/ bekezdés szabályainak betartá­sával tartható. Egyetértés vagy zárt udvar hiányában ebet csak a lakásban lehet - a többi lakó zavarása nélkül - tartani.

(6) Amennyiben a hatóság a szomszédok vagy más lakó zavarásának tényét, illetve az /l/ bekezdésben előírt feltételek hiányát megál­lapítja és ezt a helyzetet az ebtartó - az írás­beli határozatban előírt határidő betartásával és feltételek megteremtésével - nem szünteti meg, az ebtartást meg kell tiltani.

(7) Az ebtartó vagy az állat felügyeletével meg­bízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet, több lakásos épü­letek közös használatú helyiségeit, udvarát, stb. ne szennyezze, illetve a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani.

(8) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos.

(9) Tilos az ebet bevinni:

vendégforgalmat is lebonyolító nyilvános helyiségekbe,

oktatási, nevelési, művelődési, egészség­ügyi, stb. intézmény területére,

ügyfélforgalmat lebonyolító közintéz­ménybe.

10. Az eb tartója - a rendvédelmi szervek, a nem­zetbiztonsági szolgálatok, a büntetés végrehajtási, a vám - és pénzügyőri szervek, a határőrség kivételével - köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha az állata

a. a négy hónapos kort elérte,

b. elhullott vagy elveszett,

c. tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy

d. új tulajdonoshoz került.

11. Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles minden négy hónapnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni és elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) ellátni az alábbiak szerint:

a. a négy hónapot elérteket 30 napon belül,

b. ezt követően pedig évenként.

12. Az eb tartója köteles az eboltási könyvet megőrizni, felszólításra bemutatni, az új tu­lajdonosnak átadni.

13. Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles minden négy hónapnál idősebb ebet elektronikus azonosítóval (a továbbiakban: transzponder) beültetetni.

12. § (1) A község területén kóborló ebeket az önkormányzat befogatja.

(2) A veszettség ellen igazoltan oltott ebek tizennégy napon belül az állattartónak visszaadhatók, amennyiben az eb befogásának, tartásának, ellátásának költségeit megfizette.

(3) A tizennégy napig ki nem váltott ebek értékesíthetők vagy altatással kiirthatók. Értékesítés esetén az új ebtartó köteles az ebet veszettség ellen haladéktalanul beoltatni az állatorvossal.

13. § (1) Az egyéb veszélyes állatok tartására az Ávtv.-ben, valamint a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendeletben foglaltak az irányadóak.

(2) A veszélyes és veszélyesnek minősített állatot egyedi azonosító jellel kell ellátni.

14. § (1) A rendelet 2020. XI. 1. –én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kistermelők állattartására szolgáló épületek és építmények elhelyezésének megállapításáról szóló 5/1996. (IV. 17.) számú rendelet hatályát veszíti.

P e s z t Attila dr. B i r ó Gyula

polgármester jegyző

Záradék: A kihirdetés napja: 2020. X. 21.

jegyző