Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2020 (IX.25.) önkormányzati rendelete
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottság, Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság, valamint a Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Városi Önkormányzat
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:
a) Rákóczifalva Város Polgármestere
b) a képviselő-testület állandó bizottságai:
ba) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság),
bb) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottsága (a továbbiakban: Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottság),
bc) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság)
bd) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Kulturális, Oktatási és Sport Bizottsága (a továbbiakban: Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság)
c) Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal,
d) Rákóczifalva Város Jegyzője.
(4) Az önkormányzat, a képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.
2. § (1) Rákóczifalva Városi Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.
(2) A város jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Rákóczifalva Városi Önkormányzat" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(4) A helyi önkormányzati kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
(5) A köztársasági elnök a városi cím adományozásáról szóló 76/2009. (VI. 30.) KE határozatával Rákóczifalva Nagyközségnek 2009. július 1. napjával városi címet adományozott.
(6) Rákóczifalva város napja: július 1. napja.
3. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.rakoczifalva.ewk.hu.
Feladat- és hatásköri szabályok
Önkormányzati feladat- és hatáskörök
4. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.
5. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.
6. § A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.
7. § (1) A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esteben, ha:
a) az nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
b) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását,
c) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak.
(2) A feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság(ok) véleményét ki kell kérni.
(3) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság hozható létre, és külső szakértő(k) közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.
(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.
(6) Rákóczifalva Városi Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
8. § (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(2) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.
Hatáskörök átruházása
9. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának az állam vagy más helyi önkormányzat javára történő ingyenes átruházására, ilyen vagyon ingyenes átvételére vonatkozó döntés,
17. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
10. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre és a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatáskör címzettje az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.
(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.
(4) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(5) A képviselő-testület által a bizottságaira, a polgármesterre, illetve a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét, a 2., 3., illetve a 4. számú melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
11. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.
(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.
A munkaterv
12. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.
(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) valamennyi képviselő-testületi tagtól,
b) a bizottságok nem képviselő-testületi tagjaitól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati tulajdonnal működő gazdasági társaságok, gazdálkodó szervezetek vezetőitől,
e) az önkormányzat intézményeinek vezetőitől,
f) az önkormányzat részvételével létrejött társulásoktól.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját,
b) napirendi pontok tárgyát, címét, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják;
d) a közmeghallgatás időpontját,
e) a munkatervről értesülők körét,
f) egyéb szervezési feladatokat.
(5) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a város honlapján közzé kell tenni.
A képviselő-testület ülései
13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.
(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
a) A képviselő-testület – a Mötv. 43. § rendelkezéseire tekintettel – alakuló ülését a választás eredményének jogerőssé válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
b) A képviselő-testület rendes ülését adott hónap utolsó csütörtökén tartja az önkormányzat székhelyén. Ettől indokolt esetben a polgármester eltérhet, illetve a képviselő-testület a munkatervében rendelkezhet.
c) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.
d) Rendkívüli ülést kell összehívni 15 napon belül a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is.
(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.
A képviselő-testület alakuló ülése
14. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
(1a) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.
(1b) Az alakuló ülésen tartandó titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület minősített többséggel képviselőkből álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolítására egyebekben a 24. § (6)-(10) szabályait kell alkalmazni.
(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
A képviselő-testület ülésének összehívása
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén az ülés összehívása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.
(3) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A kézbesítés elsődlegesen elektronikus formában – erre irányuló igény esetén papír alapon - történik.
(4) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén a meghívó aláírása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata.
(5) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 5 nappal, - rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a város honlapján történő közzétételével kell értesíteni.
(6) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:
a) tanácskozási joggal:
aa) a jegyző, az aljegyző,
ab) az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői,
ac) a képviselő-testület döntése alapján tanácskozási joggal rendelkező személy vagy szervezet képviselője,
ad) a térségi országgyűlési képviselő,
ae) a járási hivatal vezetője,
af) a Rákóczifalvai KMB Iroda vezetője,
ag) a történelmi egyházak helyi vezetői,
ah) az önkormányzati költségvetési szervek vezetői,
ai) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke.
b) a meghívó és a vonatkozó előterjesztés megküldésével:
ba) a bizottságok külső tagjai,
bb) a napirendi pontok előterjesztői és
bc) a kérelmező, továbbá
bd) a tárgyban illetékes szervezet, kamara vezetője,
(7) A nyilvános ülésre meg kell hívni
a) feladatkörüket érintő napirendek tárgyalásához
aa) a közszolgáltatást végző szerv vezetőjét,
ab) önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet vezetőjét, továbbá
b) az általuk képviselt érdekeket érintő napirendek tárgyalásához a városban működő civil szervezetek vezetőjét, valamint
c) a véleményezési körébe tartozó témákban a könyvvizsgálót, továbbá
d) akiket a polgármester, illetve az előterjesztő indokoltnak tart.
(8) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:
a) a jegyzőt, aljegyzőt,
b) a személyi ügy tárgyalásakor az érintett személyt,
c) az önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett belső szervezeti egységének vezetőjét,
d) az előterjesztéssel érintett, önkormányzati tulajdonnal bíró gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet képviselőjét, önkormányzati költségvetési szervek vezetőjét,
e) szakértőt,
(9) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.
16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.
(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha
a) azt jogszabály kötelezővé teszi,
b) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede ezt írásban kéri,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a Kormányhivatal vezetője
kezdeményezi.
(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.
(4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülést megelőző napon kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására. A napirendi pontként javasolt írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőzően kell megküldeni vagy kiosztani. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
A képviselő-testület ülésének nyilvánossága, nyilvános és zárt ülés tartása
17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
(3) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
(6) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért az ülést követően nyilvánosságra kell hozni.
(7) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehetnek részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(8) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.
A képviselő-testület ülésének vezetése
18. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, kizártságuk esetén a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság elnöke látja el.
(2) Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.
(5) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.
(6) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(7) Amennyiben a képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.
(8) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol.
(9) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Az előterjesztő az előterjesztést – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – visszavonhatja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – kezdeményezhetik valamely napirendi pont megtárgyalásának elnapolását, napirendről történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
Tanácskozás rendje
19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, a rendzavarót rendre utasíthatja;
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja;
c) az ülés rendjét ismétlődően és súlyosan megsértő, folyamatosan méltatlan magatartást tanúsító képviselőt az elnök felszólítja az ülés rendjének megtartására.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.
(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
20. § (1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.
(2) Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.
(3) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendelhet el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.
(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 18. § (1) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.
(5) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 8 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.
A hozzászólások és a vita
21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
(2) A tárgyban érintett bizottságok elnökei a polgármester felkérésére legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.
(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.
(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők – legfeljebb kérdésenként 2 perc időtartamban – kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként szóban legfeljebb 5 perc időtartamban, vagy 3 munkanapon belül írásban – rövid választ adni.
(6) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a polgármesteri zárszót követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
(7) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztés készítője,
b) ügyrendi kérdésben bármely képviselő,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
Döntéshozatal
22. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(2) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével napirendenként – legfeljebb 2 percben – egy alkalommal lehet élni.
(3) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(4) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg akként, hogy először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és indokolt esetben ismerteti a hozott döntést.
(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(7) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, és a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.
23. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlása,
b) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén ellene – a tisztségének megszüntetésére irányuló – kereset benyújtására irányuló döntés,
c) sürgősségi indítvány elfogadása,
d) közfeladat önkéntes vállalása, ill. vállalásának megszüntetése,
e) hatáskör átruházása,
f) ideiglenes (ad-hoc) bizottság, munkacsoport létrehozása,
g) helyi népszavazás kiírása,
h) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, adományozásukhoz,
i) gazdasági program elfogadásához,
j) közterület elnevezéséhez,
k) emlékmű állításához,
l) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, megterheléséhez,
m) önkormányzati képviselő és a polgármester összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyében való döntéshez,
n) önkormányzati képviselő kizárásához.
24. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.
(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.
(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalhatja.
(4) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(5) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.
(6) A titkos szavazást – az alakuló ülés kivételével – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.
(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(8) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.
(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét,
b) a Szavazatszedő Bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a jegyzőkönyvvezető nevét,
f) a bizottság tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását,
g) a szavazólapok megsemmisítésének módját és tényét.
(10) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.
(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A polgármester és a jegyző által külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
26. § A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – a döntés ismételt tárgyalását, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
Interpelláció, felvilágosítás kérés
27. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a napirendi pontok lezárása után - a
a) polgármestertől
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzat bizottságainak elnökeitől,
d) jegyzőtől (aljegyzőtől),
e) az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet vezetőjétől, önkormányzati költségvetési szerv vezetőjétől
önkormányzati ügyekben maximum 5 perc időtartamban felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni, amelynek másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Elfogadásáról a következő rendes testületi ülésen kell dönteni.
(2) Interpellálni szóban és írásban lehet.
(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát és címzettjét,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést legalább 3 nappal megelőzően kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő rendes testületi ülésen kerül sor.
(6) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
Előterjesztés
28. § (1) A képviselő-testület elé terjeszthető:
a) előterjesztés,
b) beszámoló,
c) tájékoztató
d) jelentés
e) interpelláció.
(2) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.
(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:
a) Első rész:
aa) az előterjesztés címének, tárgyának pontos meghatározása,
ab) utalás arra, hogy a téma szerepelt-e már korábban a testület előtt, és ha igen, milyen döntés született, és azt milyen eredménnyel hajtották végre,
ac) lehetőségek, szükségszerűségek és következmények bemutatása,
ad) különböző megoldási lehetőségek és azok pénzügyi hatásainak, illetve ezeket alátámasztó gazdasági számítások bemutatása,
ae) tárgykört rendező jogszabályok rövid ismertetése.
b) Második rész:
ba) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslat, melyek logikusan épülnek az előterjesztés első részének megállapításaira (az esetleges alternatív javaslatok megfelelő elkülönítésével),
bb) indítvány az esetleges korábbi testületi határozat hatályban tartására (megerősítésére), vagy hatályon kívül helyezésére,
bc) a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezése,
bd) végrehajtási határidő(k) megjelölése (meghatározott időpont – nap,hónap,év / azonnal / folyamatos),
(4) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá.
(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:
a) Az előterjesztés határidőre történő elkészítéséért, az előterjesztésben szereplő adatok teljességéért és valódiságáért, határozati javaslat megalapozottságáért, valamint a határidőre való benyújtásáért a napirend előterjesztője a felelős.
b) Több belső szervezeti egységet érintő előterjesztés előkészítése során a szükséges koordinációkat le kell folytatni.
c) Az előkészítés során kialakult kisebbségi véleményt, meglévő véleménykülönbségeket az előterjesztésnek tartalmazni kell.
(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 10 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni.
(7) Előterjesztést tehetnek:
a) polgármester
b) alpolgármester,
c) bizottsági elnök,
d) bizottság.
e) jegyző, aljegyző,
f) önkormányzati szervezeti egység vezetője,
g) intézményvezetők,
h) azon egyéb rendészeti, közigazgatási vagy költségvetési szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
i) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér,
j) valamint a képviselő-testület által felkért szervek, szervezetek vezetői.
(8) Az előterjesztéshez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.
(9) A képviselő-testület a jegyző törvényességi ellenjegyzése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal, amennyiben a jegyző nem látja el ellenjegyzésével az előterjesztést, azt jogszabályi hivatkozással írásban indokolnia kell. A jegyzői ellenjegyzés hiányában az előterjesztés munkaanyagként – a képviselő-testület döntése alapján – tárgyalható.
(10) A döntések végrehajtásának rendje:
a) a testületi döntéseket a felelősként megjelölt szerv, vagy személy(ek) köteles végrehajtani.
b) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali tisztségviselő közreműködik a testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.
c) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő rendes testületi ülésen a polgármester jelentést tesz.
d) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítania. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell az okokat, továbbá javaslatot kell tenni a határozat határidejének módosítására. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a képviselő-testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.
Beszámoló, tájékoztató
29. § (1) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(2) Beszámoló készíthető:
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) interpelláció kivizsgálásáról,
d) a képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
e) jogszabály által előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséről.
(3) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.
(4) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozatot hoz.
(5) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(6) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.
Sürgősségi indítvány
30. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést elsősorban akkor lehet tenni, ha
a) a jogszabályban előírt, vagy képviselő-testület által megállapított határidő mulasztása miatt,
b) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
c) azt pályázat benyújtása, elbírálása vagy véleményezése indokolja.
(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(4) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző/aljegyző.
(5) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.
(6) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi. Amennyiben bizottsági ülés összehívására már nincs lehetőség és a sürgősségi indítvány tárgyában való döntés elmulasztása utólag nem orvosolható hátránnyal járna, a napirendre való felvételnek nem akadálya, hogy az indítványt nem tárgyalta a jelen rendelet szerint hatáskörrel rendelkező bizottság.
A határozat alakszerűsége
31. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozat megnevezését és a határozat címét.
(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a polgármester előző rendes testületi ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, eseményeiről szóló beszámoló elfogadása,
b) a polgármester és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseinek jóváhagyása,
c) interpellációra adott válasz elfogadása, tudomásul vétele.
A Képviselő-testület döntései
32. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal számítógépes nyilvántartást vezet.
Határozat
33. § (1) A képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.
(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).
b) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének zárt ülésen hozott határozatának jelölése: Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/20…(…hó…nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja (hónapja és napja).
(5) A normatív határozatot az 35. (4)-(5) bekezdés szerinti formában kell ki hirdetni, kell közzé tenni, szükség esetén helyesbíteni.
(6) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.
Önkormányzati rendelet
34. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület bizottsága,
b) a képviselő-testület tagjai,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző.
(3) A rendelet szakmai előkészítésének feladataival a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői:
a) a munka elosztása a közreműködők között,
b) a tervezetek bizottsági tárgyalásáról és az észrevételek feldolgozásáról való gondoskodás,
c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,
d) az érintett társszervekkel való koordináció,
e) az adminisztrációs munka megszervezése,
f) a tervezet testület előtti megvitatásában való részvétel,
g) a törvényesség biztosítása.
(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén - szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.
(5) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(6) A rendelet-tervezetet a jegyzőhöz kell benyújtani.
(7) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és előzetes hatásvizsgálattal együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
(8) Rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság cél- és szakszerűségi szempontból véleményezi.
(9) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.
(10) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a város honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(11) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,
b) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos önkormányzati rendelet tervezetét,
c) helyi adóról szóló önkormányzati rendelet tervezetét,
d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet tervezetét, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint
e) az olyan rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(12) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.
(13) A társadalmi egyeztetés kötelező formája az önkormányzat hivatalos weblapján található elérhetőségen történő véleményezés.
(14) A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet:
a) lakossági fórumon,
b) a polgármester által bevont személyek, intézmények, szervezetek által történő véleményezéssel.
(15) Az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napig van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.
(16) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos honlapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(17) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.
35. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.
(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
36. § Az önkormányzati rendeletek kötelező utólagos hatásvizsgálatára az adott rendelet elfogadását követő 2. évben, majd azt követően kétévente kell sort keríteni. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatának koordinálása a Polgármesteri Hivatal feladata.
Döntések végrehajtásának rendje
37. § (1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző, csoportvezető, intézményvezető, továbbá hivatal ügyintézője jelölhető meg.
(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.
(3) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali ügyintéző közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.
(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.
(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.
(6) A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.
A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve
38. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokon túl:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat.
(3) Bármely jelenlévő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését.
(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:
a) a meghívót
b) az írásos előterjesztéseket
c) az írásban benyújtott hozzászólásokat, interpellációkat
d) az elfogadott rendeleteket
e) jelenléti íveket
f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet
g) névszerinti szavazásról készül jegyzőkönyvet,
h) a sürgősségi indítványt és rövid indokolását.
(5) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
(6) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát papír alapon – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a városi könyvtár részére.
(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Rákóczifalva város honlapján, ügyfélfogadási időben a hivatalban, illetve a Varsány Közösségi Ház és Könyvtárban van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.
(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
A lakossággal való kapcsolattartás formái
39. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) a helyi népszavazás,
b) közmeghallgatás,
c) városi fórum.
(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a városnak hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.
Helyi népszavazás
40. § A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza.
Közmeghallgatás
41. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterekhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás tényét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(4) A polgármester a közmeghallgatás előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatalban gyűjtőládát helyez el, valamint a város honlapján fórum biztosításával lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a város polgárai kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(7) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.
(8) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
Városi fórum
42. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - városi fórumot hívhat össze.
(2) A városi fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a városi fórumon, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.
(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.
(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatásra irányadó szabályok szerint.
(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
Nyilvánosságra hozatal
43. § A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:
a) az önkormányzati hivatalban található hivatalos hirdetőtáblán történő kifüggesztés,
b) Rákóczifalva Város hivatalos honlapján való megjelentetés.
Az önkormányzati képviselő
44. § (1) A képviselő Rákóczifalva város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.
(2) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. szabályozza.
(3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.
(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(5) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
(6) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.
(8) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő, valamint a megüresedő posztra történő belépését követő ülésen esküt tesz.
(9) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
45. § (1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét, kifizetésének rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint a bizottságok munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.
(3) A képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjára az önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot képezni.
(4) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.
(5) A kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíjával kapcsolatban az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjáról szóló rendelet rendelkezései az irányadóak.
Személyes érintettség
46. § (1) A képviselő a maga vagy közeli hozzátartozójára személyes érintettségét az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója
a) akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban, tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként, vagy civil szervezetben tisztségviselőként, tagként való részvétel útján a képviselő-testületi döntés kedvezményezettje,
b) érdekelt önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében,
c) maga vagy a részvételével működő gazdálkodó szervezet lehetséges szerződő félként érdekelt az önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy pályázat nélkül létrehozandó olyan szerződés megkötésében, melynek alapján maga, vagy a részvételével működő gazdálkodó szervezet az önkormányzattól díjazásra tarthat igényt,
d) érdekelt a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyes érintettségre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
47. § A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
48. § (1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat szerez be.
(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újratárgyalja-e.
A képviselő-testület bizottságai
49. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságok feladat-és hatásköreinek jegyzékét az 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg. A bizottságok működésére irányadó rendelkezéseket a bizottsági ügyrend tartalmazza.
(4) Az állandó bizottságok létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(5) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.
(6) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.
(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.
(8) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság,
b) Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottság,
c) Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság,
d) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság.
(9) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható, vagy egyidejűleg összesen három bizottságnak lehet tagja. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.
(10) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak. A bizottsági ülésen részt vehetnek a 15. § (6)-(8) bekezdés szerinti személyek az ott meghatározottak szerint.
(11) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(12) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.
(13) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(14) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:
a) az ideiglenes bizottság feladatát,
b) az ideiglenes bizottság által alkalmazott eljárást és vizsgálati módszereket,
c) az ideiglenes bizottság megállapításait,
d) a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését.
(15) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.
50. § (1) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:
a) döntés a 2. számú melléklet szerint hatáskörébe átruházott ügyekben,
b) előkészítik a feladatkörükbe tartozó testületi döntéseket,
c) az önkormányzat felügyelete alatt álló és szakterületüket érintő intézmények tekintetében javaslatot tesznek,
ca) a létesítéssel, átalakítással, megszüntetéssel, átvétellel és ellátottsággal kapcsolatos testületi döntésekre,
cb) a vezetői álláshelyek pályázat útján történő betöltésére, a bíráló bizottság összeállítására és részt vesznek annak munkájában,
cc) értékelik a szakmai munkát, véleményezik a vezetők bérezését, jutalmát, prémiumkiírását,
d) véleményezik az önkormányzat éves pénzügyi tervének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesznek szükség szerint annak évközi módosítására,
e) véleményezik a képviselő-testület elé kerülő más bizottságok által készített előterjesztések szakterületüket érintő részét,
f) ellenőrzik a képviselő-testületi határozatok, döntések végrehajtását,
g) tevékenységükről évente egy alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek.
51. § (1) A bizottság határozatképességére és átruházott hatáskörében meghozott határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egyéb ügyekben a bizottság egyszerű többséggel dönt.
52. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(4) A bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a 46. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.
(6) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak. Az együttes ülés összehívásáról és az adminisztrációs feladatok ellátásáról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.
(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv., valamint jelen szabályzat 17. § (2)-(3) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.
53. § (1) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
54. § (1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.
(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.
(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.
(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat.
A polgármester és az alpolgármester, jegyző, aljegyző
A polgármester
55. § (1) Rákóczifalva Városi Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét, a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Rákóczifalva város fejlődéséhez, elsődleges feladata a város fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(6) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(7) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
a) a képviselő-testület elnöke,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
d) képviseli a képviselő-testületet,
e) amennyiben a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást, az erre vonatkozó részletszabályokat a 26. § tartalmazza,
f) ellátja a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatásköröket.
(8) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a) előterjesztésére a képviselő-testület köteles az alakuló vagy az azt követő ülésen megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és jelen rendeletben meghatározott bizottságokat;
b) előterjesztésére a képviselő-testület a bizottságai személyi összetételét, létszámát bármikor megváltoztathatja – a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével – a bizottságot megszüntetheti;
c) indítványozhatja a bizottságok összehívását;
d) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit.
(9) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Polgármesteri Hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogainak gyakorlása tekintetében – az általa meghatározott körben – egyetértési jogot gyakorol.
b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.
c) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.
d) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(10) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(11) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását – a képviselő-testület által átruházott hatáskörök kivételével – átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére. Ha a polgármester, az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
(12) A polgármester pecsétje: "Rákóczifalva Város Polgármester" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(13) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 9. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(14) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 9. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
56. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét az Mötv. határozza meg a képviselő-testület jóváhagyása nyomán. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(3) A polgármester fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
Az alpolgármester
57. § (1) Az alpolgármester választásával és megbízatásuk visszavonásával kapcsolatos titkos szavazást a képviselő-testület erre a célra létrehozott ideiglenes bizottsága jogosult lebonyolítani. A titkos szavazást a rendelet 24. § (4)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell lebonyolítani.
(2) A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.
(4) Az alpolgármester feladatait, hatásköreit a polgármester határozza meg.
(5) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.
(6) A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a polgármesteri feladatokat a polgármester által meghatalmazott képviselő, meghatalmazás hiányában a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(7) Az alpolgármester fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(8) Az alpolgármesterek pecsétje: "Rákóczifalva Város Alpolgármester" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
A jegyző és az aljegyző
58. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre kinevezi az aljegyzőt.
(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testület, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, valamint a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,
d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő,
e) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, a Kormányhivatalnak jogszabályi határidőben való megküldéséről
f) a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az ülésvezetővel együtt aláírja,
g) a képviselő-testület által elfogadott rendeleteket a polgármesterrel együtt aláírja, gondoskodik azok kihirdetéséről, közzétételéről, a Kormányhivatalnak történő megküldéséről,
h) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről,
i) vezeti és naprakészen tartja a rendeletek és határozatok nyilvántartását.
(4) A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. számú melléklet tartalmazza.
(5) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
(6) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.
(7) A jegyző fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.
(8) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Rákóczifalva város polgármestere gyakorolja.
A polgármesteri hivatal
59. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(2) A polgármesteri hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.
(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására a jegyző javaslatára a polgármester előterjesztést nyújt be a képviselő-testület részére.
(4) A polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: „Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal"
Az önkormányzat gazdasági alapjai
Az önkormányzat vagyona
60. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat gazdálkodása
Költségvetés
61. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:
a) Elsőként a kormány által meghatározott gazdaság- és pénzügy politikai irányelvek, az önkormányzat kötelező, önként vállalt, állami (államigazgatási) feladatainak körültekintő, alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján összeállított költségvetési koncepciót kell a testület elé terjeszteni. A koncepcióban számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségét, a kötelezettségvállalásokat és más fizetési kötelezettségeket, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a szükségletek kielégítésének sorrendjét. Be kell mutatni a felmerült igényeket és ezek kielégítésének alternatíváit, változatait, továbbá fel kell mérni a várható döntések hatásait.
b) Ezt követően, az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet által előírt részletezésben a költségvetési rendelet-tervezetet tárgyalja a testület. A tervezet több változatot is tartalmazhat. A tervezet elsősorban törvényben előirt kötelező önkormányzati feladatok megvalósítását, és a további, még önként vállalható önkormányzati feladatokat rögzíti. A költségvetés az önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállat feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerint tartalmazza. Tartalékot is kell képezni az esetleges forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetére. A rendeletben szabályozni kell az évközi előirányzat-módosítási hatáskör gyakorlását is.
(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának vezetőjével, valamint az intézményvezetőkkel együttműködve a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja.
Zárszámadás
62. § (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.
(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Gazdasági program
63. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által ellátandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:
a) a fejlesztési elképzeléseket,
Az önkormányzat gazdálkodásának szabályai,
a gazdálkodás ellenőrzése
64. § Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.
65. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.
Társulások, együttműködések, érdekképviselet
66. § (1) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.
(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.
67. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.
(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.
(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.
68. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.
Záró rendelkezések
69. § (1) A jelen rendelet a 2020. október 1. napján lép hatályba.
(2) A jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza:
a) 1. számú melléklet: Az önkormányzat által önként vállalt feladatok
b) 2. számú melléklet: A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköreinek jegyzéke
c) 3. számú melléklet: A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke
d) 4. számú melléklet: A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzéke
(3) A rendelet mellékleteinek folyamatos vezetéséről és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2012. (III. 30.) számú rendelete.
1. függelék
1. melléklet
2. függelék
2. melléklet
1. Az önkormányzatnál és intézményeinél:
· véleményezi az éves költségvetési javaslat- és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
· figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
· vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. A vizsgálat megállapításairól a képviselő-testületet tájékoztatja.
2. A jegyző által készített ellenőrzési terv alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés megállapításait és indokolt esetben a főbb megállapításokról összefoglalóan tájékoztatja a képviselő-testületet.
3. Önkormányzati vállalkozások, társulások pénzügyi gazdasági folyamatait nyomon követi és véleményezi.
4. Részt vesz a helyi adórendszer kidolgozásában.
5. Intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés pénzügyi vonatkozásainak vizsgálata, véleményezése.
6. Közreműködik a képviselő-testületi gazdasági program készítésében.
7. Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő ügyrendi kérdéseket.
8. Vizsgálja a polgármester, a képviselői-testületi, bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit, az eljárás lefolytatását követően javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
9. A képviselő-testületi tagok és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak valódiságát vizsgálja.
10. A képviselő-testület titkos szavazásain ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.
11. Vizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét.
12. Véleményezi, ellenőrzi az önkormányzati ingatlanvagyon szerzését, értékesítését.
13. Véleményezi az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadását.
14. Véleményezi a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatár feletti önkormányzati követelésről való lemondást.
15. Véleményezi a behajthatatlan követelések törlését értékhatár nélkül.
16. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
17. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottság feladat- és hatásköre:
1. Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a helyi közszolgáltatások, ellátások színvonalát. Javaslatot tesz az ezekhez kapcsolódó programok kidolgozására, működésük javítására.
2. Közreműködik a településfejlesztéssel, településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatok előkészítésében és megvalósításának elősegítésében.
3. Igény szerint javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vállalkozásban való részvételére.
4. Közreműködik a helyi tűzvédelmi és közbiztonsági feladatok ellátásának kidolgozásában, segíti azok megvalósítását.
5. Kiemelt figyelmet fordít a fenntartható fejlődésre, a megújuló energiára és a környezetvédelemre.
6. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
7. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése a hivatalnál és az önkormányzat költségvetési szerveinél.
8. A támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzése.
9. Ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és végrehajtását.
10. Ellenőrzi a költségvetési bevételeket és kiadásokat, a vagyonváltozás alakulását, azok szabályszerűségét és jogszerűségét.
11. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
12. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
13. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság feladat- és hatásköre:
1. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
2. Javaslatot dolgoz ki az egészségügyi és szociális intézmények racionális működésére.
3. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi. A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
4. Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
5. Figyelemmel kíséri az idősek, betegek, megváltozott munkaképességűek helyzetét.
6. Különös gondot fordít a szociális háló kiépítésére, a családvédelemre.
7. Figyelemmel kíséri a közétkeztetés helyzetét.
8. Támogatja a fiatalok önszerveződését.
9. Segíti, koordinálja és képviseli a létrejött ifjúsági szervezeteket a képviselő-testület előtt.
10. Véleményezi az ifjúságot érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.
11. Figyelemmel kíséri a gyermek-, és ifjúságvédelem helyzetét.
12. Gyakorolja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj önkormányzati részének megállapítására, felülvizsgálatára, a pályázatok rangsorolására, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén megtérítésre kötelezésére vonatkozó hatáskört.
13. Dönt az ösztöndíj iránti kérelemről első fokon a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint.
14. Gyakorolja a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskört.
15. A polgármester javaslatára kivételes méltánylást érdemlő és halaszthatatlanul sürgős esetben, a képviselő-testület bizottságainak elnökei előzetes írásbeli egyetértését követően a képviselő-testület a meghatározott eljárás mellőzésével is odaítélheti az adományozható címet és díjakat.
16. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
17. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság feladat- és hatásköre:
1. Közreműködik a közművelődési terv kidolgozásában, figyelemmel kíséri végrehajtását.
2. Ellenőrzi a településen folyó közművelődési munkát, javaslatot tesz azok fejlesztésére.
3. Javaslatot dolgoz ki az oktatási, művelődési intézmények racionális működésére.
4. Kiemelt figyelmet fordít a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására.
5. Segíti a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.
6. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
7. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
8. A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
9. Koordinálja és felügyeli az állami és városi ünnepeket.
10. Rákóczifalván működő sportegyesületek, klubok munkájának koordinálása, figyelemmel kísérése.
11. Figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági sport helyzetét.
12. Segíti a lakosság életmódjának javítását szolgáló sport célok megvalósítását.
13. Sport szervezetek képviselete a képviselő-testület felé.
14. Javaslatot tesz, programot dolgoz ki az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére.
15. Támogatja a civil szervezetek létrehozását.
16. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
17. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
3. függelék
1. Dr. Túróczi Imre polgármester
2. Csomán István alpolgármester
3. Berényiné Szabó Katalin
4. Bíró Tiborné
5. Császiné Csáti Réka Edit
6. Forgó Józsefné
7. Havasi Károly
8. Dr. Korpás László István
9. Pásztor Zsuzsanna
3. melléklet
1. Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.
2. A polgármester jogosult:
a) a korlátozottan forgalomképes vagyont és az üzleti vagyont nettó 10.000.000,- Ft nyilvántartási értékig hasznosítani jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában,
b) az üzleti vagyont nettó 10.000.000,- Ft nyilvántartási értékig eladni jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,
c) az önkormányzat számára kiadást eredményező, fedezettel biztosított kötelezettséget jogügyletenként nettó 10.000.000,- Ft-ig vállalni jogszabály, vagy a képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,
d) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,
e) az átmenetileg használt pénzeszközök egy évnél rövidebb lejáratú lekötésére, tőkegarantált értékpapírba való befektetésére,
f) az értékhatártól függetlenül, előzetes képviselő-testületi döntés nélkül a képviselő-testület felé utólagos beszámolási kötelezettséggel pályázatban való részvételt kezdeményezni, mely az önkormányzat számára bevételt, vagy más kedvezményt eredményez és a pályázat kiírása nem kér előzetes képviselő-testületi döntést, nem szükséges önerő, illetőleg annak forrása a költségvetésben biztosított, valamint a pályázatban foglaltak az önkormányzat érdekével és a felelős gazdálkodás elvével összeegyeztethető,
g) civil szervezetek támogatására a költségvetésben meghatározott keret mértékéig,
h) az önkormányzati vagyon értékének megállapításához szükséges értékbecslés beszerzésére.
3. Ingatlan vagyon értékesítése esetén nettó 3.000.000,- Ft könyvszerinti értékhatár felett értékbecslőt kell igénybe venni, az értékbecslés 6 hónapnál régebbi nem lehet. A könyvszerinti értékhatártól, vagy az értékbecsléstől lefelé a polgármester legfeljebb 15 %-kal eltérhet.
4. Ingó vagyon értékesítése esetén a vagyon értékének megállapítása során a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára (értéke), ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés az irányadó. Az ingó árától, vagy az értékbecsléstől lefelé a polgármester legfeljebb 15 %-al eltérhet.
5. A polgármester nettó 1.000.000,- Ft-ig részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetést szerződésbe kell foglalni a feleknek.
6. A közterületet rendeltetéstől eltérően használni közterület-használati engedély alapján lehet. A közterület-használati engedélyt a polgármester adja ki.
7. A lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.
8. A helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.
9. A rendkívüli települési támogatásról, a temetési támogatásról, az újszülött támogatásról, valamint a köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt.
10. A szociális ellátások felhasználásának ellenőrzéséről a bizottság, valamint a polgármester gondoskodik.
11. A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul igénybevett ellátás megszüntetésére és visszafizettetésére a polgármester jogosult.
12. A temetési költségek viseléséhez nyújtandó támogatás iránti kérelmek elbírálására, felülvizsgálatára, megszüntetésére, valamint a jogosulatlanul igénybevett ellátás megszüntetésére és visszafizettetésére átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.
13. Különös méltánylást érdemlő esetekben a polgármester a megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt részben, vagy egészben mentesítheti.
14. A polgármester a szociális és gyermekvédelmi ellátások szabályairól szóló rendeletben foglalt rendkívüli települési támogatást méltányosságból megállapíthatja.
15. A piac területén lévő üzlethelyiségek hasznosítása bérbeadás útján történik. A bérlő kiválasztására és a bérleti szerződés aláírására a polgármester jogosult.
16. Árusító hely tartós bérlete esetén az üzemeltető bérleti szerződést köt a kereskedővel, a bérleti szerződés aláírására a polgármester jogosult.
17. A települési önkormányzat tulajdonában lévő közterület filmforgatási célú igénybevétele során települési önkormányzat részére megállapított hatáskört a polgármestere gyakorolja.
18. A címer védjegy részeként csak abban az esetben használható, ha a védjegyoltalom jogosultja legalább ¼ arányban az Önkormányzat. A használatért járó ellenértéket ebben az esetben a közös védjegyoltalomról szóló megállapodásban kell megállapítani, melynek megkötése – a képviselő-testület határozata alapján – a polgármester feladata.
19. A címerhasználatért fizetendő díj megfizetése alól a polgármester mentességet adhat, ha a címer használata az önkormányzat, illetve Rákóczifalva város érdekében történik.
20. A zászló más célú használatát a polgármester engedélyezi.
21. Államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételekkel és értékhatárig, ha az önkormányzat tárgyévi költségvetésében szabad fedezet rendelkezésre áll a polgármester jogosult saját hatáskörben eljárni, a képviselő-testület utólagos tájékoztatásával.
22. Államháztartáson kívüli forrás átadásáról és átvételéről szóló önkormányzati rendelet rendelkezései szerint a támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását. Az elszámolási határidő meghosszabbításáról a polgármester dönt.
23. Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről a polgármester dönt a vagyonrendelet 6. §-ában meghatározott értékhatárig, kivéve az alapítványi forrás átvételét.
24. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
25. Az önkormányzat költségvetésének, és a havi pénzforgalmi jelentéseknek a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtásakor az egyezőségek érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi, jogosult a kiadási előirányzatok intézményen belüli átcsoportosításra.
26. Jogosult a tartalék felhasználására azzal, hogy utólag köteles arról beszámolni a Képviselő-testületnek.
4. függelék
I. A BIZOTTSÁG, A BIZOTTSÁG SZERVEZETE
1. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének állandó bizottsága.
2. A Bizottság 5 főből áll, melyből az elnök és 2 tag települési képviselő, 2 fő pedig külső tag.
3. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
4. A Bizottság alelnökét a Bizottságnak a Képviselő-testület tagjaiból kell megválasztania.
5. A bizottsági üléseken a Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
6. A Bizottság tagjainak névsorát a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 8. számú függeléke tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.
2. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körét érintő nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.
3. A Bizottság ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a Képviselő-testület felhatalmazza, vagy a polgármester felkéri a Bizottságot.
4. A Képviselő-testület hatáskörei gyakorlásának elősegítése érdekében a Bizottság az alábbi feladatokat látja el:
· véleményezi az éves költségvetési javaslat- és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit;
· figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat;
· vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. A vizsgálat megállapításairól a képviselő-testületet tájékoztatja.
a) Az önkormányzatnál és intézményeinél:
b) A jegyző által készített ellenőrzési terv alapján folyamatosan figyelemmel kíséri a belső ellenőrzés megállapításait és indokolt esetben a főbb megállapításokról összefoglalóan tájékoztatja a képviselő-testületet.
c) Önkormányzati vállalkozások, társulások pénzügyi gazdasági folyamatait nyomon követi és véleményezi.
d) Részt vesz a helyi adórendszer kidolgozásában.
e) Intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés pénzügyi vonatkozásainak vizsgálata, véleményezése.
f) Közreműködik a képviselő-testületi gazdasági program készítésében.
g) Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő ügyrendi kérdéseket.
h) Vizsgálja a polgármester, a képviselői-testületi, bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit, az eljárás lefolytatását követően javaslatot tesz a képviselő-testületnek.
i) A képviselő-testületi tagok és a nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatainak valódiságát vizsgálja.
j) A képviselő-testület titkos szavazásain ellátja a szavazatszámláló bizottság feladatait.
k) Vizsgálja az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségét.
l) Véleményezi, ellenőrzi az önkormányzati ingatlanvagyon szerzését, értékesítését.
m) Véleményezi az ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadását.
n) Véleményezi a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatár feletti önkormányzati követelésről való lemondást.
o) Véleményezi a behajthatatlan követelések törlését értékhatár nélkül.
p) Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
q) Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
III. A BIZOTTSÁG MUNKATERVE
1. A Bizottság féléves munkaterv alapján működik. A Bizottság működésének alapja a Képviselő-testület féléves munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a Bizottság maga gondoskodik ülései napirendjeinek tervszerű összeállításáról.
2. A bizottsági munkaterv a Képviselő-testület munkatervéből adódó – a Bizottság tagjainak javaslataira is figyelemmel összeállított – feladatokat rögzíti, mely alapján a Bizottság legkésőbb minden év első félévi első ülésén és második félévi első ülésén önmaga határozza meg saját féléves munkatervét. A Bizottság munkatervét a bizottsági elnök terjeszti elő.
3. A bizottsági munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülések időpontját,
b) a várható napirendi pontokat, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) a Bizottság által szükségesnek tartott, önként vállalt további feladatokat.
4. A munkaterv elfogadásáról a Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
IV. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a Bizottság tagjainak kizárására, a Bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2. A Bizottság feladat- és hatásköreit a bizottsági üléseken gyakorolja.
3. A Bizottság ülései főszabály szerint nyilvánosak.
4. A Bizottság zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
5. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
6. Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell. A 4. pont a) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
7. A zárt bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. A Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
9. A zárt ülésen a Bizottság tagjai, az önkormányzati képviselők, a jegyző, aljegyző, a polgármester, az alpolgármester, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
10. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a Bizottság elnöke vagy megbízottja adhat.
11. A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.
12. A Bizottság véleményét, állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
V. A bizottsági ülések összehívása, az ülés menete, a tanácskozás rendje
1. A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a Bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a Bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a Bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a Bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a Bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
2. A bizottsági ülést össze kell hívni legalább két bizottsági tagnak az ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését tartalmazó írásos kérelmére is.
3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a Bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
4. A Bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A Bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a Bizottság dönt.
6. Rendkívül sürgős esetben az előterjesztő javaslatára a Bizottság elnöke jogosult az ülés napirendjét az ülést közvetlenül megelőzően is kiegészíteni, és az ülés megkezdésekor javasolni a Bizottságnak a határidőn túl kézbesített előterjesztés tárgyalását. Ilyen esetben az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendkívüli sürgősség indokát is. A határidőn túl kézbesített előterjesztésnek az ülés napirendjére történő felvételéről a Bizottság minősített többséggel dönt.
7. A kézbesítés főszabály szerint elektronikus formában történik.
8. Az előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
9. Szavazati joga csak a Bizottság tagjainak van.
10. Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.
11. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele (legalább 3 fő) jelen van.
12. Együttes ülés esetén a határozatképességet az érintett bizottságok vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.
13. A Bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazatával hozza. A Bizottság döntéseit határozatban rögzíti.
14. Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek egyidejűleg az időtartamát is megállapítja.
15. Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – a napirendi javaslat elfogadását követően – valamely napirendi pont megtárgyalásához további információ, egyeztetés, szakmai, vagy szakértői vélemény szükséges, a Bizottság az érdemi döntéshozatal elhalasztása indokai és az esetlegesen szükséges intézkedések egyidejű megjelölésével dönthet arról, hogy a napirend érdemi megtárgyalását elhalasztja. A Bizottság az érintett napirendi pontot a szükséges információk és vélemények beszerzését, az egyeztetések lefolytatását követően ismételten napirendre veheti.
VI. A bizottsági ülések rendjének fenntartása
1. A bizottsági ülések rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha a bizottsági ülés során az érdemi munkát bárki zavarja, ezt a személyt rendre utasíthatja,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a bizottsági ülésen folyó munkához méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja,
c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a Bizottság a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
2. A bizottsági ülés vezetője ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a bizottsági ülés helyszínének elhagyására kötelezheti.
3. A kiváltó ok megszűnése után a bizottsági ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
4. A bizottsági ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
VII. A bizottság ügyvitele
1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság üléséről segédletként hangfelvétel készül.
2. A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, az ülés menete szerint.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a bizottsági ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent bizottsági tagok nevét;
d) a jegyzőkönyv-hitelesítő személyének megjelölését;
e) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét; és
n) a hozott határozatokat (a határozat teljes, pontos, szó szerinti szövegét, átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét; a határozatokat évente folyamatosan sorszámmal kell ellátni)
4. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a Bizottság által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott bizottsági tagja írja alá.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
6. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül megküldésre kerül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
VIII. A bizottság ügyviteli feladatinak ellátása
1. A Bizottság melletti ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: Köztisztviselő) látja el.
2. A Bizottság elnöke (alelnöke) és a Köztisztviselő kötelesek együttműködni, egymást folyamatosan tájékoztatni, egyeztetni valamennyi, a bizottság munkáját érintő ügyben és kérdésben.
3. A Köztisztviselő figyelemmel kíséri a bizottsági ülések működését, továbbá segítséget nyújt a Bizottság elnökének, tagjainak.
4. A Köztisztviselő feladatai:
a) a bizottsági ülés szervezése,
b) meghívó elkészítése, s az érintetteken részére történő megküldése,
c) kiküldendő anyagok elektronikus postázása,
d) bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, aláíratása,
e) a képviselő-testületi ülésen tárgyalt napirendről kialakított bizottsági vélemény írásba foglalása, eljuttatása a képviselők részére,
f) a Bizottság határozatainak írásba foglalása és megküldése a felelősöknek, képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak.
4. melléklet
1. Az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közúthálózatba tartozó helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, és a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet rendelkezései az irányadóak. A helyi közút igénybevételéért fizetendő díj összegét a jegyző állapítja meg.
5. függelék
I. A BIZOTTSÁG, A BIZOTTSÁG SZERVEZETE
1. A Településfejlesztési és Ellenőrzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének állandó bizottsága.
2. A Bizottság 5 főből áll, melyből az elnök és 2 tag települési képviselő, 2 fő pedig külső tag.
3. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
4. A Bizottság alelnökét a Bizottságnak a Képviselő-testület tagjaiból kell megválasztania.
5. A bizottsági üléseken a Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
6. A Bizottság tagjainak névsorát a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 8. számú függeléke tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.
2. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körét érintő nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.
3. A Bizottság ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a Képviselő-testület felhatalmazza, vagy a polgármester felkéri a Bizottságot.
4. Folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a helyi közszolgáltatások, ellátások színvonalát. Javaslatot tesz az ezekhez kapcsolódó programok kidolgozására, működésük javítására.
5. Közreműködik a településfejlesztéssel, településrendezéssel, továbbá a környezet épített és természetes elemeinek védelmével kapcsolatos feladatok előkészítésében és megvalósításának elősegítésében.
6. Igény szerint javaslatot dolgoz ki az önkormányzat vállalkozásban való részvételére.
7. Közreműködik a helyi tűzvédelmi és közbiztonsági feladatok ellátásának kidolgozásában, segíti azok megvalósítását.
8. Kiemelt figyelmet fordít a fenntartható fejlődésre, a megújuló energiára és a környezetvédelemre.
9. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
10. Az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése a hivatalnál és az önkormányzat költségvetési szerveinél.
11. A támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrzése.
12. Ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek előkészítését és végrehajtását.
13. Ellenőrzi a költségvetési bevételeket és kiadásokat, a vagyonváltozás alakulását, azok szabályszerűségét és jogszerűségét.
14. Ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
15. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
16. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
III. A BIZOTTSÁG MUNKATERVE
1. A Bizottság féléves munkaterv alapján működik. A Bizottság működésének alapja a Képviselő-testület féléves munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a Bizottság maga gondoskodik ülései napirendjeinek tervszerű összeállításáról.
2. A bizottsági munkaterv a Képviselő-testület munkatervéből adódó – a Bizottság tagjainak javaslataira is figyelemmel összeállított – feladatokat rögzíti, mely alapján a Bizottság legkésőbb minden év első félévi első ülésén és második félévi első ülésén önmaga határozza meg saját féléves munkatervét. A Bizottság munkatervét a bizottsági elnök terjeszti elő.
3. A bizottsági munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülések időpontját,
b) a várható napirendi pontokat, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) a Bizottság által szükségesnek tartott, önként vállalt további feladatokat.
4. A munkaterv elfogadásáról a Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
IV. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a Bizottság tagjainak kizárására, a Bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2. A Bizottság feladat- és hatásköreit a bizottsági üléseken gyakorolja.
3. A Bizottság ülései főszabály szerint nyilvánosak.
4. A Bizottság zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
5. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
6. Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell. A 4. pont a) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
7. A zárt bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. A Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
9. A zárt ülésen a Bizottság tagjai, az önkormányzati képviselők, a jegyző, aljegyző, a polgármester, az alpolgármester, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
10. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a Bizottság elnöke vagy megbízottja adhat.
11. A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.
12. A Bizottság véleményét, állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
V. A bizottsági ülések összehívása, az ülés menete, a tanácskozás rendje
1. A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a Bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a Bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a Bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a Bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a Bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
2. A bizottsági ülést össze kell hívni legalább két bizottsági tagnak az ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését tartalmazó írásos kérelmére is.
3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a Bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
4. A Bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A Bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a Bizottság dönt.
6. Rendkívül sürgős esetben az előterjesztő javaslatára a Bizottság elnöke jogosult az ülés napirendjét az ülést közvetlenül megelőzően is kiegészíteni, és az ülés megkezdésekor javasolni a Bizottságnak a határidőn túl kézbesített előterjesztés tárgyalását. Ilyen esetben az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendkívüli sürgősség indokát is. A határidőn túl kézbesített előterjesztésnek az ülés napirendjére történő felvételéről a Bizottság minősített többséggel dönt.
7. A kézbesítés főszabály szerint elektronikus formában történik.
8. Az előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
9. Szavazati joga csak a Bizottság tagjainak van.
10. Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.
11. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele (legalább 3 fő) jelen van.
12. Együttes ülés esetén a határozatképességet az érintett bizottságok vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.
13. A Bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazatával hozza. A Bizottság döntéseit határozatban rögzíti.
14. Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek egyidejűleg az időtartamát is megállapítja.
15. Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – a napirendi javaslat elfogadását követően – valamely napirendi pont megtárgyalásához további információ, egyeztetés, szakmai, vagy szakértői vélemény szükséges, a Bizottság az érdemi döntéshozatal elhalasztása indokai és az esetlegesen szükséges intézkedések egyidejű megjelölésével dönthet arról, hogy a napirend érdemi megtárgyalását elhalasztja. A Bizottság az érintett napirendi pontot a szükséges információk és vélemények beszerzését, az egyeztetések lefolytatását követően ismételten napirendre veheti.
VI. A bizottsági ülések rendjének fenntartása
1. A bizottsági ülések rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha a bizottsági ülés során az érdemi munkát bárki zavarja, ezt a személyt rendre utasíthatja,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a bizottsági ülésen folyó munkához méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja,
c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a Bizottság a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
2. A bizottsági ülés vezetője ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a bizottsági ülés helyszínének elhagyására kötelezheti.
3. A kiváltó ok megszűnése után a bizottsági ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
4. A bizottsági ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
VII. A bizottság ügyvitele
1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság üléséről segédletként hangfelvétel készül.
2. A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, az ülés menete szerint.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a bizottsági ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent bizottsági tagok nevét;
d) a jegyzőkönyv-hitelesítő személyének megjelölését;
e) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét; és
n) a hozott határozatokat (a határozat teljes, pontos, szó szerinti szövegét, átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét; a határozatokat évente folyamatosan sorszámmal kell ellátni)
4. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a Bizottság által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott bizottsági tagja írja alá.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
6. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül megküldésre kerül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
VIII. A bizottság ügyviteli feladatinak ellátása
1. A Bizottság melletti ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: Köztisztviselő) látja el.
2. A Bizottság elnöke (alelnöke) és a Köztisztviselő kötelesek együttműködni, egymást folyamatosan tájékoztatni, egyeztetni valamennyi, a bizottság munkáját érintő ügyben és kérdésben.
3. A Köztisztviselő figyelemmel kíséri a bizottsági ülések működését, továbbá segítséget nyújt a Bizottság elnökének, tagjainak.
4. A Köztisztviselő feladatai:
a) a bizottsági ülés szervezése,
b) meghívó elkészítése, s az érintetteken részére történő megküldése,
c) kiküldendő anyagok elektronikus postázása,
d) bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, aláíratása,
e) a képviselő-testületi ülésen tárgyalt napirendről kialakított bizottsági vélemény írásba foglalása, eljuttatása a képviselők részére,
f) a Bizottság határozatainak írásba foglalása és megküldése a felelősöknek, képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak.
6. függelék
I. A BIZOTTSÁG, A BIZOTTSÁG SZERVEZETE
1. Az Egészségügyi, Szociális és Gyermekvédelmi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének állandó bizottsága.
2. A Bizottság 5 főből áll, melyből az elnök és 2 tag települési képviselő, 2 fő pedig külső tag.
3. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
4. A Bizottság alelnökét a Bizottságnak a Képviselő-testület tagjaiból kell megválasztania.
5. A bizottsági üléseken a Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
6. A Bizottság tagjainak névsorát a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 8. számú függeléke tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.
2. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körét érintő nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.
3. A Bizottság ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a Képviselő-testület felhatalmazza, vagy a polgármester felkéri a Bizottságot.
4. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
5. Javaslatot dolgoz ki az egészségügyi és szociális intézmények racionális működésére.
6. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi. A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
7. Gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
8. Figyelemmel kíséri az idősek, betegek, megváltozott munkaképességűek helyzetét.
9. Különös gondot fordít a szociális háló kiépítésére, a családvédelemre.
10. Figyelemmel kíséri a közétkeztetés helyzetét.
11. Támogatja a fiatalok önszerveződését.
12. Segíti, koordinálja és képviseli a létrejött ifjúsági szervezeteket a képviselő-testület előtt.
13. Véleményezi az ifjúságot érintő képviselő-testületi előterjesztéseket.
14. Figyelemmel kíséri a gyermek-, és ifjúságvédelem helyzetét.
15. Gyakorolja a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj önkormányzati részének megállapítására, felülvizsgálatára, a pályázatok rangsorolására, megszüntetésére, valamint a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén megtérítésre kötelezésére vonatkozó hatáskört.
16. Dönt az ösztöndíj iránti kérelemről első fokon a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázat helyi szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint.
17. Gyakorolja a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására felülvizsgálatára, az ellátás összegének, formájának megváltoztatására, megszüntetésére, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás, segély megtéríttetésére és annak méltányosságból történő elengedésére illetőleg a megtérítendő összeg csökkentésére vonatkozó hatáskört.
18. A polgármester javaslatára kivételes méltánylást érdemlő és halaszthatatlanul sürgős esetben, a képviselő-testület bizottságainak elnökei előzetes írásbeli egyetértését követően a képviselő-testület a meghatározott eljárás mellőzésével is odaítélheti az adományozható címet és díjakat.
19. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
20. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
III. A BIZOTTSÁG MUNKATERVE
1. A Bizottság féléves munkaterv alapján működik. A Bizottság működésének alapja a Képviselő-testület féléves munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a Bizottság maga gondoskodik ülései napirendjeinek tervszerű összeállításáról.
2. A bizottsági munkaterv a Képviselő-testület munkatervéből adódó – a Bizottság tagjainak javaslataira is figyelemmel összeállított – feladatokat rögzíti, mely alapján a Bizottság legkésőbb minden év első félévi első ülésén és második félévi első ülésén önmaga határozza meg saját féléves munkatervét. A Bizottság munkatervét a bizottsági elnök terjeszti elő.
3. A bizottsági munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülések időpontját,
b) a várható napirendi pontokat, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) a Bizottság által szükségesnek tartott, önként vállalt további feladatokat.
4. A munkaterv elfogadásáról a Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
IV. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a Bizottság tagjainak kizárására, a Bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2. A Bizottság feladat- és hatásköreit a bizottsági üléseken gyakorolja.
3. A Bizottság ülései főszabály szerint nyilvánosak.
4. A Bizottság zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
5. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
6. Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell. A 4. pont a) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
7. A zárt bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. A Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
9. A zárt ülésen a Bizottság tagjai, az önkormányzati képviselők, a jegyző, aljegyző, a polgármester, az alpolgármester, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
10. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a Bizottság elnöke vagy megbízottja adhat.
11. A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.
12. A Bizottság véleményét, állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
V. A bizottsági ülések összehívása, az ülés menete, a tanácskozás rendje
1. A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a Bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a Bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a Bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a Bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a Bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
2. A bizottsági ülést össze kell hívni legalább két bizottsági tagnak az ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését tartalmazó írásos kérelmére is.
3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a Bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
4. A Bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A Bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a Bizottság dönt.
6. Rendkívül sürgős esetben az előterjesztő javaslatára a Bizottság elnöke jogosult az ülés napirendjét az ülést közvetlenül megelőzően is kiegészíteni, és az ülés megkezdésekor javasolni a Bizottságnak a határidőn túl kézbesített előterjesztés tárgyalását. Ilyen esetben az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendkívüli sürgősség indokát is. A határidőn túl kézbesített előterjesztésnek az ülés napirendjére történő felvételéről a Bizottság minősített többséggel dönt.
7. A kézbesítés főszabály szerint elektronikus formában történik.
8. Az előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
9. Szavazati joga csak a Bizottság tagjainak van.
10. Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.
11. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele (legalább 3 fő) jelen van.
12. Együttes ülés esetén a határozatképességet az érintett bizottságok vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.
13. A Bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazatával hozza. A Bizottság döntéseit határozatban rögzíti.
14. Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek egyidejűleg az időtartamát is megállapítja.
15. Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – a napirendi javaslat elfogadását követően – valamely napirendi pont megtárgyalásához további információ, egyeztetés, szakmai, vagy szakértői vélemény szükséges, a Bizottság az érdemi döntéshozatal elhalasztása indokai és az esetlegesen szükséges intézkedések egyidejű megjelölésével dönthet arról, hogy a napirend érdemi megtárgyalását elhalasztja. A Bizottság az érintett napirendi pontot a szükséges információk és vélemények beszerzését, az egyeztetések lefolytatását követően ismételten napirendre veheti.
VI. A bizottsági ülések rendjének fenntartása
1. A bizottsági ülések rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha a bizottsági ülés során az érdemi munkát bárki zavarja, ezt a személyt rendre utasíthatja,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a bizottsági ülésen folyó munkához méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja,
c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a Bizottság a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
2. A bizottsági ülés vezetője ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a bizottsági ülés helyszínének elhagyására kötelezheti.
3. A kiváltó ok megszűnése után a bizottsági ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
4. A bizottsági ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
VII. A bizottság ügyvitele
1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság üléséről segédletként hangfelvétel készül.
2. A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, az ülés menete szerint.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a bizottsági ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent bizottsági tagok nevét;
d) a jegyzőkönyv-hitelesítő személyének megjelölését;
e) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét; és
n) a hozott határozatokat (a határozat teljes, pontos, szó szerinti szövegét, átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét; a határozatokat évente folyamatosan sorszámmal kell ellátni)
4. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a Bizottság által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott bizottsági tagja írja alá.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
6. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül megküldésre kerül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
VIII. A bizottság ügyviteli feladatinak ellátása
1. A Bizottság melletti ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: Köztisztviselő) látja el.
2. A Bizottság elnöke (alelnöke) és a Köztisztviselő kötelesek együttműködni, egymást folyamatosan tájékoztatni, egyeztetni valamennyi, a bizottság munkáját érintő ügyben és kérdésben.
3. A Köztisztviselő figyelemmel kíséri a bizottsági ülések működését, továbbá segítséget nyújt a Bizottság elnökének, tagjainak.
4. A Köztisztviselő feladatai:
a) a bizottsági ülés szervezése,
b) meghívó elkészítése, s az érintetteken részére történő megküldése,
c) kiküldendő anyagok elektronikus postázása,
d) bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, aláíratása,
e) a képviselő-testületi ülésen tárgyalt napirendről kialakított bizottsági vélemény írásba foglalása, eljuttatása a képviselők részére,
f) a Bizottság határozatainak írásba foglalása és megküldése a felelősöknek, képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak.
7. függelék
I. A BIZOTTSÁG, A BIZOTTSÁG SZERVEZETE
1. A Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének állandó bizottsága.
2. A Bizottság 5 főből áll, melyből az elnök és 2 tag települési képviselő, 2 fő pedig külső tag.
3. A Bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg.
4. A Bizottság alelnökét a Bizottságnak a Képviselő-testület tagjaiból kell megválasztania.
5. A bizottsági üléseken a Bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.
6. A Bizottság tagjainak névsorát a Rákóczifalva Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló …/2020. (IX. 25.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 8. számú függeléke tartalmazza.
II. A BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE
1. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körébe tartozó rendelet-tervezetek, tervek, programok, Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítésében és véleményezésében.
2. A Bizottság közreműködik a Bizottság működési körét érintő nemzetközi kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és ápolásában.
3. A Bizottság ellátja azokat a feladatokat, amelyekre a Képviselő-testület felhatalmazza, vagy a polgármester felkéri a Bizottságot.
4. Közreműködik a közművelődési terv kidolgozásában, figyelemmel kíséri végrehajtását.
5. Ellenőrzi a településen folyó közművelődési munkát, javaslatot tesz azok fejlesztésére.
6. Javaslatot dolgoz ki az oktatási, művelődési intézmények racionális működésére.
7. Kiemelt figyelmet fordít a közösségi, kulturális hagyományok és értékek ápolására.
8. Segíti a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósítását.
9. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézmények alapítására, összevonására, megszüntetésére vonatkozó javaslatokat.
10. Véleményez minden olyan programot, előterjesztést, mely e terület feladatait képezi.
11. A képviselő-testület hatáskörébe utalt intézményvezetői kinevezés, megbízás előtt véleményezi a működési köréhez tartozó pályázatot.
12. Koordinálja és felügyeli az állami és városi ünnepeket.
13. Rákóczifalván működő sportegyesületek, klubok munkájának koordinálása, figyelemmel kísérése.
14. Figyelemmel kíséri a gyermek és ifjúsági sport helyzetét.
15. Segíti a lakosság életmódjának javítását szolgáló sport célok megvalósítását.
16. Sport szervezetek képviselete a képviselő-testület felé.
17. Javaslatot tesz, programot dolgoz ki az ifjúság szabadidejének hasznos eltöltésére.
18. Támogatja a civil szervezetek létrehozását.
19. Megilleti a közterületnév megállapításának vagy megváltoztatásának kezdeményezésének joga.
20. Véleményezi a közterületnév megállapítására vagy megváltoztatására irányuló javaslatokat.
III. A BIZOTTSÁG MUNKATERVE
1. A Bizottság féléves munkaterv alapján működik. A Bizottság működésének alapja a Képviselő-testület féléves munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a Bizottság maga gondoskodik ülései napirendjeinek tervszerű összeállításáról.
2. A bizottsági munkaterv a Képviselő-testület munkatervéből adódó – a Bizottság tagjainak javaslataira is figyelemmel összeállított – feladatokat rögzíti, mely alapján a Bizottság legkésőbb minden év első félévi első ülésén és második félévi első ülésén önmaga határozza meg saját féléves munkatervét. A Bizottság munkatervét a bizottsági elnök terjeszti elő.
3. A bizottsági munkaterv tartalmazza:
a) a bizottsági ülések időpontját,
b) a várható napirendi pontokat, előterjesztőjét és az előkészítésért felelős nevét,
c) a Bizottság által szükségesnek tartott, önként vállalt további feladatokat.
4. A munkaterv elfogadásáról a Bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz.
IV. A BIZOTTSÁG MŰKÖDÉSE
1. A Bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a Bizottság tagjainak kizárására, a Bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
2. A Bizottság feladat- és hatásköreit a bizottsági üléseken gyakorolja.
3. A Bizottság ülései főszabály szerint nyilvánosak.
4. A Bizottság zárt ülést tart:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.
5. A Bizottság zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más üzleti érdekét sértené.
6. Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a Bizottság ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell. A 4. pont a) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.
7. A zárt bizottsági ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
8. A Bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
9. A zárt ülésen a Bizottság tagjai, az önkormányzati képviselők, a jegyző, aljegyző, a polgármester, az alpolgármester, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
10. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a Bizottság elnöke vagy megbízottja adhat.
11. A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak.
12. A Bizottság véleményét, állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
V. A bizottsági ülések összehívása, az ülés menete, a tanácskozás rendje
1. A Bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a Bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a Bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a Bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a Bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a Bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
2. A bizottsági ülést össze kell hívni legalább két bizottsági tagnak az ülésen tárgyalandó napirendi pontok megjelölését tartalmazó írásos kérelmére is.
3. Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a Bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A Bizottság elnöke az indítványt a Bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
4. A Bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A Bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.
5. A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettség bejelentésére és a kizárásra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a Bizottság dönt.
6. Rendkívül sürgős esetben az előterjesztő javaslatára a Bizottság elnöke jogosult az ülés napirendjét az ülést közvetlenül megelőzően is kiegészíteni, és az ülés megkezdésekor javasolni a Bizottságnak a határidőn túl kézbesített előterjesztés tárgyalását. Ilyen esetben az előterjesztésnek tartalmaznia kell a rendkívüli sürgősség indokát is. A határidőn túl kézbesített előterjesztésnek az ülés napirendjére történő felvételéről a Bizottság minősített többséggel dönt.
7. A kézbesítés főszabály szerint elektronikus formában történik.
8. Az előterjesztések alaki és tartalmi követelményeire a képviselő-testületi előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
9. Szavazati joga csak a Bizottság tagjainak van.
10. Az elnök az ülés vezetése során megállapítja a határozatképességet, előterjeszti a napirendi javaslatot, vezeti és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja az elhangzott javaslatokat és megállapítja a szavazás eredményét.
11. A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagok több mint fele (legalább 3 fő) jelen van.
12. Együttes ülés esetén a határozatképességet az érintett bizottságok vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni és megállapítani.
13. A Bizottság döntéseit a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazatával hozza. A Bizottság döntéseit határozatban rögzíti.
14. Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek egyidejűleg az időtartamát is megállapítja.
15. Abban az esetben, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy – a napirendi javaslat elfogadását követően – valamely napirendi pont megtárgyalásához további információ, egyeztetés, szakmai, vagy szakértői vélemény szükséges, a Bizottság az érdemi döntéshozatal elhalasztása indokai és az esetlegesen szükséges intézkedések egyidejű megjelölésével dönthet arról, hogy a napirend érdemi megtárgyalását elhalasztja. A Bizottság az érintett napirendi pontot a szükséges információk és vélemények beszerzését, az egyeztetések lefolytatását követően ismételten napirendre veheti.
VI. A bizottsági ülések rendjének fenntartása
1. A bizottsági ülések rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik. Ennek során:
a) ha a bizottsági ülés során az érdemi munkát bárki zavarja, ezt a személyt rendre utasíthatja,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a bizottsági ülésen folyó munkához méltatlan magatartást tanúsít, ennek ismétlődése esetén a szót megvonhatja,
c) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a Bizottság a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja.
2. A bizottsági ülés vezetője ismételt rendzavarás esetén a rendzavarót a bizottsági ülés helyszínének elhagyására kötelezheti.
3. A kiváltó ok megszűnése után a bizottsági ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
4. A bizottsági ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azokkal vitába szállni nem lehet.
VII. A bizottság ügyvitele
1. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Bizottság üléséről segédletként hangfelvétel készül.
2. A jegyzőkönyv a tanácskozás lényegét rögzíti, az ülés menete szerint.
3. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a bizottsági ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent bizottsági tagok nevét;
d) a jegyzőkönyv-hitelesítő személyének megjelölését;
e) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt bizottsági tag nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét; és
n) a hozott határozatokat (a határozat teljes, pontos, szó szerinti szövegét, átruházott hatáskörben hozott döntés esetén a végrehajtás felelősét, a végrehajtás határidejét; a határozatokat évente folyamatosan sorszámmal kell ellátni)
4. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a Bizottság által jegyzőkönyv-hitelesítőnek megválasztott bizottsági tagja írja alá.
5. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
6. A jegyzőkönyv az ülést követő 15 napon belül megküldésre kerül a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalnak.
VIII. A bizottság ügyviteli feladatinak ellátása
1. A Bizottság melletti ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal kijelölt köztisztviselője (a továbbiakban: Köztisztviselő) látja el.
2. A Bizottság elnöke (alelnöke) és a Köztisztviselő kötelesek együttműködni, egymást folyamatosan tájékoztatni, egyeztetni valamennyi, a bizottság munkáját érintő ügyben és kérdésben.
3. A Köztisztviselő figyelemmel kíséri a bizottsági ülések működését, továbbá segítséget nyújt a Bizottság elnökének, tagjainak.
4. A Köztisztviselő feladatai:
a) a bizottsági ülés szervezése,
b) meghívó elkészítése, s az érintetteken részére történő megküldése,
c) kiküldendő anyagok elektronikus postázása,
d) bizottsági ülés jegyzőkönyvének elkészítése, aláíratása,
e) a képviselő-testületi ülésen tárgyalt napirendről kialakított bizottsági vélemény írásba foglalása, eljuttatása a képviselők részére,
f) a Bizottság határozatainak írásba foglalása és megküldése a felelősöknek, képviselőknek és a nem képviselő bizottsági tagoknak.
8. függelék
9. függelék
10. függelék
11. függelék
12. függelék
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ.. 3
II. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETTEK.. 4
III. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL KÖVETELMÉNYEI. 4
IV. VAGYONNYILATKOZAT ÁTVÉTELE, ŐRZÉSE.. 5
V. VAGYONNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS. 6
VI. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság ügyviteli feladatainak elősegítése 7
VII. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége.. 8
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 8
|
1. számú melléklet |
Nyilvántartás a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettekről |
|
2. számú melléklet |
Vagyonnyilatkozat (kötelezett) |
|
3. számú melléklet |
Igazolás a vagyonnyilatkozat átvételről |
|
4. számú melléklet |
Meghatalmazás vagyonnyilatkozat átadására |
|
5. számú melléklet |
Vagyonnyilatkozatok őrzésére kijelölt szekrény kinyitási naplója |
|
6. számú melléklet |
Vagyonnyilatkozat betekintéséről nyilvántartás |
|
7. számú melléklet |
Jegyzőkönyv meghallgatásról |
|
8. számú melléklet |
Titoktartási nyilatkozat |
|
9. számú melléklet |
Megismerési nyilatkozat |
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ
a) Vagyonnyilatkozat: a kötelezett a Mötv. 2. mellékletében – jelen szabályzat 2. számú mellékletében – rögzített adattartalommal tett nyilatkozata.
b) A vagyonnyilatkozat nyilvántartója és ellenőrző szerve: az SZMSZ-ben erre kijelölt, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint Vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság.
c) Kötelezett: Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testületének képviselői, a polgármester, valamint az önkormányzati állandó bizottságok nem képviselő tagjai.
II. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELRE KÖTELEZETTEK
III. VAGYONNYILATKOZAT-TÉTEL KÖVETELMÉNYEI
IV. VAGYONNYILATKOZAT ÁTVÉTELE, ŐRZÉSE
V. VAGYONNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS
a) a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően,
b) a meghallgatási eljárás során azt állapította meg, hogy a vagyonnyilatkozat nem valós tartalmú,
c) a meghallgatás során tudomására jut, hogy a kötelezett vagyongyarapodása bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységből származik, de a kötelezett a bejelentést elmulasztotta.
VI. A vagyonnyilatkozat-vizsgáló Bizottság ügyviteli feladatainak elősegítése
VII. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban keletkezett iratokat kezelők személyi felelőssége
a) a kötelezett felelős azért, hogy az általa bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak,
b) a kötelezett felelős továbbá azért, hogy a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos nyomtatványok a hozzátartozóhoz eljussanak, és a kitöltött nyomtatványok zárt borítékban a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke részére átadásra kerüljenek.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. számú melléklet
Nyilvántartás
vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyekről
|
Sor-szám |
Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett |
Vagyonnyilatkozat-tétel időpontja |
Vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének éve és oka§ |
|---|---|---|---|
|
Neve |
|||
|
1 |
|||
|
2 |
|||
|
3 |
|||
|
4 |
|||
|
5 |
|||
|
6 |
|||
|
7 |
|||
|
8 |
|||
|
9 |
|||
|
10 |
|||
2. számú melléklet
Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat helyi önkormányzati képviselő’ (polgármester, alpolgármester), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára
A nyilatkozatot adó személye
1. A nyilatkozatot adó:
a) helyi önkormányzati képviselő, polgármester, alpolgármester (a továbbiakban együtt: képviselő)
b) a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)
c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)
2. A képviselő neve: ...............................................................................................................
3. A házas-/élettárs neve: ........................................................................................................
4. A gyermek neve: ................................................................................................................
A. Rész
VAGYONI NYILATKOZAT
I. Ingatlanok
1. ...........................................................................................................................
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
2. ...........................................................................................................................
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlanjogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
3. ...........................................................................................................................
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
4.
a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): .............................................
b) Az ingatlan területnagysága: ...................................................................................................
c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ....................................................
d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:
e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .....................
f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ........................................................................
g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ................................................................
h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ....................................................................
II. Nagy értékű ingóságok
1. Gépjárművek:
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................ típus
a) személygépkocsi: ......................................................................................................... típus
b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................. típus
c) motorkerékpár: ............................................................................................................ típus
2. Vízi vagy légi jármű:
típusa: ...................................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: ........................................................................................................
típusa: ...................................................................................................................................
a szerzés ideje jogcíme: .........................................................................................................
a) jellege: .................................................................................................................................
b) jellege: .................................................................................................................................
3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:
a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: ..........................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................... megnevezés ..... db
a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................
a) egyedi alkotások: ................................................................................... megnevezés ..... db
b) gyűjtemény: ........................................................................................... megnevezés ..... db
4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:
a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
a) megnevezés: .........................................................................................................................
b) megnevezés: .........................................................................................................................
c) megnevezés: .........................................................................................................................
d) megnevezés: .........................................................................................................................
a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................
e) megnevezés: .........................................................................................................................
5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):
megnevezés: .............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
megnevezés: .............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
megnevezés: .............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
megnevezés: .............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
megnevezés: .............................................................................................................................
névérték, biztosítási összeg: ......................................................................................................
6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: .........................................................................Ft
7. A mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó készpénz: ............... Ft
8. Az összességében a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
forintban: .............................................................................................................................
devizában (forintértéken): ....................................................................................................
a) pénzintézeti számlakövetelés:
b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ....................................................Ft
9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hathavi összegét meghaladja:
megnevezés: ............................................................................................................................
megnevezés: ............................................................................................................................
megnevezés: ............................................................................................................................
megnevezés: ............................................................................................................................
megnevezés: ............................................................................................................................
III. Tartozások
1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ............................................................ forint
2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ................................................... forint
3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ........................................................................ forint
IV. Egyéb közlendők
1. Foglalkozása: .................................................................................................................
Munkahelye: ......................................................................................................................
Szünetelteti-e foglalkozását: igen
nem
Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: .......................................Ft
2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:
a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ...............................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ..................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ..............................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ...................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
a) A tevékenység megnevezése: ...........................................................................................
b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ..............................................................
c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ...................
d) A jövedelem (bruttó) összege: ....................................................................................... Ft
C. Rész
I.
1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
II.
1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
III.
1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
IV.
1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
V.
1. Gazdasági társaság neve: ......................................................................................................
2. Gazdasági társaság formája: ..................................................................................................
3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ......................
4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .................................................................%
5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ............................................................................%
6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ................................................................................
3. számú melléklet
IGAZOLÁS
A VAGYONNYILATKOZAT ÁTVÉTELÉRŐL
Igazolom, hogy ………………………………………………. kötelezettől (név, nyilvántartási száma) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 39. §-ban előírt, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében megtett
Kelt: Rákóczifalva, 20…. ……………………….
|
……………………………………. |
……………………………………. |
a) kötelezetti vagyonnyilatkozat ….. példányát,
b) kötelezett hozzátartozói vagyonnyilatkozatának …….. példányát átvettem.
4. számú melléklet
Meghatalmazás vagyonnyilatkozat átadására
Alulírott ...................................................................(anyja neve: …………………………
szem. ig. sz. ........................... lakcím: ....................................................................................) meghatalmazom ............................-t (anyja neve.: ..................., szem. ig.sz.: ....................,
lakcím: ........................................................................................................), hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény 39. §-ban foglaltak alapján megtett vagyonnyilatkozatom nevemben leadja …………………………………… (név, azonosító adatok), mint a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke részére.
Kelt, ...........................................
A meghatalmazást elfogadom:
Kelt, ...........................................
..............................................................
meghatalmazó
..............................................................
meghatalmazott
Előttünk, mint tanúk előtt:
|
1. Tanú |
2. Tanú |
|---|---|
|
Aláírás:………………………………. |
Aláírás:………………………………. |
|
Név…………………………………… |
Név…………………………………… |
|
Lakcím:……………………………….. |
Lakcím:……………………………….. |
|
Szem. ig. sz.: …………………………. |
Szem. ig. sz.: …………………………. |
5. számú melléklet
Vagyonnyilatkozatok őrzésére kijelölt tároló szekrény kinyitásának naplója
|
Sor-szám |
Dátum |
Kinyitás oka§§ |
Az őrzött vagyonnyilatkozat száma |
Aláírás |
|---|---|---|---|---|
6. számú melléklet
Vagyonnyilatkozat megtekintési lap
|
Sor-szám |
Vagyonnyilatkozat azonosító kódja |
Nyilatkozatra kötelezett neve |
Felbontásról készült jegyzőkönyv iktatószáma |
|---|---|---|---|
7. számú melléklet
Jegyzőkönyv
Készült: …………………………………hivatali helyiségben ……………………………. vagyonnyilatkozatot tevő meghallgatásáról 20……. hó………… napján.
Jelen vannak: …………………………….vagyonnyilatkozatot tevő
……………………………… vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai
……………………………… név
Jegyzőkönyvvezető: ……………………………… név, beosztás
Tárgy: …………………………… vagyonnyilatkozat tételre kötelezett bejelentésre történő meghallgatása
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..
K. m . f.
|
…………………….…………………. |
……………………..…………………. |
|
vagyonnyilatkozatot tevő |
vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság elnöke |
|
………………………………. |
………………………………. |
8. számú melléklet
Titoktartási nyilatkozat
Alulírott ……………………………………..(név, munkakör, beosztás) kijelentem, hogy a
………………… napján megtartandó meghallgatási eljárással kapcsolatban tudomásomra jutó minden adatot, tényt, körülményt, ismeretet bizalmasan kezelem, harmadik személynek tudomására nem hozom, illetve nem teszem hozzáférhetővé.
Tudomásul veszem továbbá, hogy a meghallgatási eljárás során tudomásomra jutó minden adatot, tényt, körülményt, ismeretet kizárólag törvényes jogkörében és a törvényes módon eljáró hatóság írásbeli rendelkezése alapján közölhetem a hatósággal.
Tudomásul veszem, hogy a jelen titoktartási kötelezettség időbeli korlát nélkül terhel.
Kelt: ..…….. 20………………………….
……………………………… aláírás
9. számú melléklet
Megismerési nyilatkozat
A vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani.
|
Név |
Beosztás |
Kelt |
Aláírás |
|---|---|---|---|
13. függelék
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
