Kifejezéskereső
Kispalád Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020 (I.22.) önkormányzati rendelete
Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1
Kispalád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a IV. FEJEZET tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Alapvető rendelkezések
1. § Ez a rendelet Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) és a képviselő-testület szerveinek szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kispalád Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 4956 Kispalád, Fő utca 20. szám
2. A kihirdetés, a közzététel, a nyilvánosságra hozatal helyben szokásos módja
3. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban a kihirdetés, közzététel vagy nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés számít.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
1. A képviselő-testület összehívásának és működésének alapvető szabályai
4. § (1) A képviselő-testület létszáma – a polgármestert is beleértve – öt fő.
(2) A képviselők névjegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 2. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését, nyilvános és zárt ülését, a közmeghallgatást általánosan az önkormányzat székhelyén, az ülésteremben tartja. Ettől az ülés helye indokolt esetben eltérhet.
(2) Az egyes képviselők, a tisztségviselők és a képviselő-testület által meghatározott más személyek az ülésteremben a képviselő-testület által meghatározott helyen ülnek.
(3) A határozatképtelenség miatt elmaradt ülés megváltoztatott napirenddel is összehívható ismételten, de az e rendeletben előírtakat alkalmazni kell.
2. A képviselő-testület alakuló ülése
6. § A jogszabályban előírtakon felül az alakuló ülés kötelező napirendi pontja a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választások eredményéről.
3. A képviselő-testület ülése
7. § A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, azonban évente legalább hat rendes ülést tart.
8. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület rendes ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat székhelyén lévő hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, legalább három nappal az ülés napja előtt tájékoztatja.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni
a) a képviselő-testület tagjait,
b) a napirendi pont tárgyában érintett önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetőjét,
c) a napirendi pont tárgyában érintett kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét.
(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét.
(5) A meghívót a polgármester vagy az ülés (1) bekezdésben meghatározott összehívója írja alá.
(6) A meghívót és a nyilvános ülés napirendjén szereplő előterjesztéseket a (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyek részére úgy kell kézbesíteni, hogy az ülés időpontját megelőzőleg legalább három nappal megkapják.
(7) Határozatképtelenség miatt újra összehívott ülésre vagy más okból – különösen: napirendről levétel, határozathozatal elnapolása – későbbi ülésen tárgyalt napirend korábban már kiküldött előterjesztését nem kell ismételten megküldeni, azonban a meghívóban a napirendi pontnál a korábbi megküldés tényére utalni kell.
(8) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett határozatokat és a módosító indítványokat a képviselők részére az ülés napját megelőző munkanapon kell kézbesíteni.
4. A képviselő-testület rendkívüli ülése
9. § (1) A képviselő-testület ülése rendkívüli esetben, kivételesen, rövid úton – különösen telefon útján – a napirendi pontok megjelölésével is összehívható bármely napra.
(2) A rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a jegyző a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, legkésőbb az ülés napja előtti napon tájékoztatja.
5. A közmeghallgatás
10. § (1) A közmeghallgatás vezetése a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik, arról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közmeghallgatás idejét, helyét és napirendjét, továbbá a közmeghallgatást igénylő napirendi pontokat tárgyaló rendes ülés időpontját, helyét legalább öt nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon kell közzétenni.
6. Az ülések nyilvánossága, az önkormányzati munka nyilvánossága, a zárt ülés
11. § (1) A képviselő-testületi ülés, a közmeghallgatás nyilvánossága a polgárok részvételi lehetőségét is biztosítja. Választójoggal nem rendelkező tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek a képviselő-testület ülésén csak az ülésvezető egyedi engedélye alapján vehetnek részt.
(2) A nyilvános ülésen, a közmeghallgatáson a hallgatóság csak az ülésterem kijelölt helyein foglalhat helyet, az ülés, a közmeghallgatás rendjét nem zavarhatja.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésén, a közmeghallgatáson a sajtó képviselői – e minőségük igazolását követően – a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(4) Az ülésvezető az ülésen megjelent polgároknak a napirenden szereplő ügyben hozzászólási lehetőséget adhat.
12. § (1) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.
(2) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.
7. Az előterjesztés
13. § A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,
i) az előterjesztés tárgyában érintett kamara,
j) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a polgármester, a képviselő-testület
előterjesztés beterjesztésére kér fel.
14. § A bizottság a feladatkörébe tartozó ügyekben foglal állást a képviselő-testület elé kerülő előterjesztésekről.
15. § A bizottság benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyekre a polgármester felkéri.
16. § Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem az ülés előtt legalább három nappal került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz.
17. § (1) A beszámoló
a) átruházott önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület valamely döntésének végrehajtásáról,
c) a képviselő-testület vagy szerve, továbbá más önkormányzati fenntartású, tulajdonban álló szervezet vagy annak valamely szerve tevékenységéről készíthető és terjeszthető a képviselő-testület elé.
(2) A tájékoztató olyan információknak a képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv vagy szervezet tevékenységének megismerését segítik elő. Tájékoztató formájában kell beterjeszteni különösen – ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá – a jogszabályok ismertetését, a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat, a településre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését.
(3) A beszámoló elfogadásáról és a tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozattal dönt.
8. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület tanácskozásának rendje
18. § (1) Rendes ülésen napirend előtt a képviselő-testület bármely tagja, legfeljebb öt perc időtartamban felszólalhat a napirenden nem szereplő helyi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. Nem lehet napirend előtt felszólalni olyan ügyben, amely az általános szabályok alapján napirendre tűzhető, indítványként, képviselői kérdésként vagy felvilágosítás kérésként terjeszthető elő.
(2) Az ülésvezető a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek. A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.
(3) Amennyiben az ülésvezető szerint a megjelölt tárgy nem minősül napirend előtti felszólalásra alkalmasnak, és ezért a napirend előtti felszólalás lehetőségét megtagadja, a képviselő igényéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.
19. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt-e,
b) megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A polgármester a képviselő-testületi ülésen
a) tájékoztatást, jelentést ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról,
b) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
c) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
20. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, valamint ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.
21. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.
(3) A napirendet az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő a napirendet nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.
22. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.
(2) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.
(3) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.
23. § (1) A tárgyalt napirendi pontokat érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet, ennek időtartama legfeljebb kettő perc.
(2) Ügyrendi kérdés
a) a napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat,
b) a szavazás módjára vonatkozó javaslat,
(3) Az ügyrendi javaslatokról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
24. § Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
25. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.
(2) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
b) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától.
(3) Zárt ülés elrendelésekor valamennyi ülésen részt vevő személy köteles a hang- és képfelvétel rögzítésére alkalmas eszközöket az ülésteremből eltávolítani vagy azokat kikapcsolni.
(4) A sajtó képviselői
a) kötelesek az ülés időtartama alatt a sajtó részére kijelölt helyen tartózkodni,
b) az ülést vagy az ülés vezetését nem zavarhatják.
(5) Az ülésvezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő személyt ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti.
(6) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.
9. A döntéshozatal, a képviselő-testület döntései
26. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna alkalmazásával történik.
(3) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság látja el. A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A titkos szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki.
27. § (1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester vagy bizottság ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és tájékoztatja az eredményről az ülés vezetőjét. A szavazás eredményét az ülés vezetője hirdeti ki. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
28. § (1) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.
(2) Szavazni először az „igen”, majd „nem”, végül a „tartózkodom” szavazatot kell ülésvezetői kérdésre adandóan kézfelemeléssel jelezni.
(3) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.
29. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) határozata a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.
(3) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
30. § (1) Az önkormányzati rendelettervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata.
(2) Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet rendelkezései az irányadók.
31. § (1) A rendelettervezet előkészítése során meg kell vizsgálni
a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettervezet esetén
aa) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályokkal,
ab) rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,
ac) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,
b) feladatkörében törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotása esetén, hogy a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,
c) ca) a b) pontban meghatározott rendelettervezet szerinti szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,
cb) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
cc) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
(2) A rendelettervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.
(3) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell megállapítani.
32. § Az előkészítés után a rendelettervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé kell terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról.
33. § (1) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésével kapcsolatos feladat ellátására az Mötv. rendelkezése az irányadó.
(2) Az önkormányzat rendeleteit az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(3) Az önkormányzati rendeletet meg kell küldeni azon szerveknek és szervezeteknek, amelyek részére az feladat- vagy hatáskört állapít meg.
10. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
34. § A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének az Mötv.-ben foglaltakon túl tartalmaznia kell, vagy ahhoz csatolni szükséges
a) napirendi pontonként az előterjesztők nevét,
b) a képviselő vagy más hozzászóló kérésére írásos különvéleményét vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését,
c) ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
d) a meghívót,
e) a név szerinti szavazás esetén az arról készült jegyzőkönyvet,
f) a titkos szavazás eredményét megállapító jegyzőkönyvet,
g) a jelenléti ívet.
11. A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházása
35. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásával, a hatáskör gyakorlásával, a hatáskör visszavonásával kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadók.
(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a polgármester a soron következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.
(3) A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
a) a költségvetési rendeletben meghatározott – polgármesteri – keret felhasználása;
b) az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok benyújtása;
c) a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés elhelyezése;
d) a közút nem közlekedési célú igénybevétele;
e) a szociális nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott központi költségvetési támogatás igénylése;
f) a lakásfenntartási támogatással kapcsolatos előre fizetős mérőóra működtetéséről szóló megállapodás megkötése.
g) települési temetési támogatás megállapítása,
h) közköltségen történő eltemettetés
AZ ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ, A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEI
1. Az önkormányzati képviselő
36. § A képviselő
a) olyan magtartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára;
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti;
c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat;
d) kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését;
e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
f) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult;
g) bejelenti, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.
37. § (1) Amennyiben a képviselő-testület ülésén kért felvilágosításra adott választ a képviselő nem fogadja el, annak elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A felvilágosítást kérő képviselőnek a válasz elfogadása tekintetében viszontválaszra van joga. Ha a képviselő-testület sem fogadja el a felvilágosítást, ebben az esetben a megkérdezett a soron következő rendes ülésre, a képviselő-testületnek köteles írásban válaszolni. A képviselő-testület az ismételt válaszról vita nélkül dönt, azonban az eredetileg felvilágosítást kért képviselő, valamint a választ adó tisztségviselő legfeljebb három percben a válaszról való döntést megelőzően hozzászólhat.
(2) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az ismételt felvilágosítást sem, részletes vizsgálatot rendel el, amelyben az eredetileg felvilágosítást kért képviselő is köteles részt venni.
38. § (1) A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
(2) A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
(3) Amennyiben személyes érintettségét a polgármester nem jelenti be, úgy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt a kizárásról.
2. A képviselő-testület bizottsága
39. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: a képviselői összeférhetetlenséget, valamint a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát ellenőrző bizottság (a továbbiakban: bizottság).
(2) A bizottság létszáma három fő, valamennyi bizottsági tag képviselő.
(3) A kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket a bizottság látja el.
(4) Ideiglenes bizottságot bármely, a képviselő-testület által indokoltnak ítélt feladat ellátására létre lehet hozni.
(5) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott bizottsági tag vezeti.
(6) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság tagja kiadmányozza.
(7) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
40. § (1) A bizottság tagjai megválasztására a polgármester, vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot.
(2) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) választójoga elvesztésével,
c) összeférhetetlenségének kimondásával,
d) visszahívással,
e) a bizottsági tag halálával.
3. A polgármester
41. § (1) A polgármester
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát;
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése;
c) segíti az önkormányzati képviselők, a bizottság munkáját;
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel;
e) szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését.
(2) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
4. Az alpolgármester
42. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
5. A jegyző
43. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket.
(2)2 A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetőleg a jegyző tartós akadályoztatása esetére a polgármester által a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő – a Garbolci Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó – közszolgálati tisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.
6. A közös önkormányzati hivatal
44. § (1)3 Az önkormányzat, valamint Méhtelek Község Önkormányzata, Garbolc Község Önkormányzata, Nagyhódos Község Önkormányzata, Kishódos Község Önkormányzata és Magosliget Község Önkormányzata által az Mötv. 85. § (1) bekezdése szerint létrehozott szerv elnevezése: Garbolci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
(2)4 A hivatal székhelye: 4976 Garbolc, Szatmári utca 1. szám
(3) A hivatal belső szervezeti felépítését annak – az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatok képviselő-testületei által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(4) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzési feladatait az (1) bekezdésben felsorolt önkormányzatokkal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.
7. Az önkormányzat társulásai
45. § Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
8. Lakossági fórum
46. §
(2) A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.
9. A nemzetiségi önkormányzatok működésének biztosítása
47. § (1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatálya alá tartozó nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az önkormányzat a Kispalád Község Roma Nemzetiségi Önkormányzata részére térítésmentesen 1 db irodahelyiséget biztosít, továbbá a közüzemi díjának a költségeit, a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és ezzel járó költségek viselését biztosítja.
(3) A képviselő-testületi feladatok részletes szabályai együttműködési megállapodásban kerülnek megállapításra.
A HELYI NÉPSZAVAZÁS
48. § Helyi népszavazás kezdeményezéséhez a választópolgárok huszonöt százaléka szükséges.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
49. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
50. § Hatályát veszti a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet5
1. Balogh Attila
2. Gorondi Kálmán
3. Radács Endréné
4. Sankó Ádám
2. melléklet6
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013210 Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások
3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés
4. 013330 Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés
5. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
6. 021020 Védelmi képesség fenntartása, fejlesztése, honvédelmi felkészítés
7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
8. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek
9. 041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás
10. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
11. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
12. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
13. 042180 Állat-egészségügy
14. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
15. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
16. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
17. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek
18. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása
19. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
20. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
26. 072311 Fogorvosi alapellátás
27. 074011 Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
28. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
29. 076062 Település-egészségügyi feladatok
30. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
31. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
32. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
33. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
34. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
35. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
36. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
37. 082044 Könyvtári szolgáltatások
38. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
39. 082091 Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
40. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
41. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
42. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
43. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
44. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
45. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
46. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
47. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
48. 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére
49. 102031 Idősek nappali ellátása
50. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján
51. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
52. 104060 A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok
53. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése
54. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
55. 107052 Házi segítségnyújtás
56. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
57. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
58. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása
59. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
Az önkormányzati rendeletet a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 57. §-a hatályon kívül helyezte 2026. június 1. napjával.
A 43. § (2) bekezdése a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (1) bekezdése a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 44. § (2) bekezdése a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 5/2022. (V. 10.) rendelet 1. §-a. Hatályos: 2022.05.11. Az 1. melléklet a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 5/2022. (V. 10.) rendelet 2. §-a. Hatályos: 2022.05.11. A 2. melléklet a Kispalád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg.
