Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2020. (I.31.) önkormányzati rendelete

6. § Az önkormányzat az alábbi önként vállalt feladatokat látja el:

7. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdasági programot fogad el.

(2) A gazdasági program tartalmát a Mötv. határozza meg.

(3) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el.

(2) A polgármester köteles 5 munkanapon belüli időpontra az ülést összehívni:

a) a települési képviselők 1/4-ének,

b) a Képviselő-testület bizottságának,

c) a kormányhivatal vezetőjének

az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét.

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – a napirendek írásos anyagával együtt – lehetőség szerint kettő nappal, de legalább egy nappal az ülés előtt kell kézbesíteni.

(5) Rendkívül sürgős esetben a Képviselő-testület ülése telefonon, az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható.

12. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer – a munkatervében megjelölt időpontban és napirendi pontokhoz kapcsolódóan – előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, valamint javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás levezetésére a Képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga,

b) a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell,

c) ha nincs mód az azonnali válaszadásra, legkésőbb 15 napon belül kell választ adni a feltett kérdésre, javaslatra.

13. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján látja el feladatait és tartja üléseit.

(2) A Képviselő-testület az ülésszak utolsó ülésnapján határoz a következő ülésszak munkatervének elfogadásáról, kivéve a választási ciklus utolsó ülésnapját.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a testületi ülés tervezett időpontját hónap megjelöléssel,

b) a tervezett napirendek címét és előadóját.

(4) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

a) a Képviselő-testület tagjaitól,

b) a bizottságoktól,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületétől,

d) az alpolgármestertől,

e) a jegyzőtől.

(5) A munkaterv tervezetet a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti elfogadásra a Képviselő-testület elé.

(6) A testületi munkaterv összeállítása során a beérkezett lakossági témajavaslatokat is figyelembe kell venni, amennyiben azok az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartoznak.

14. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Képviselő-testület összehívására a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A Képviselő-testület ülésére szóló meghívót írásban kell elkészíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, az ülés jellegét, a tervezett napirendeket és a napirendek előadóit.

(3) A Képviselő-testület ülésének meghívóját – a napirendek írásos anyagával együtt – úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(4) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) a könyvvizsgálót a véleményezése körébe tartozó ügy tárgyalásához,

e) akinek jelenlétét a napirend kapcsán a polgármester indokoltnak tartja.

(5) A meghívót és az előterjesztést elektronikus formában kell kézbesíteni az érintett részére, amennyiben a rendelet 3. mellékletének kitöltésével hozzájárul a képviselő-testületi anyagok elektronikus úton történő megküldéséhez. Az érintett az e-mail megérkezését a visszaigazolás megküldésével igazolja.

15. § (1) A képviselő-testületi ülésre az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

a) polgármester,

b) jegyző,

c) alpolgármester,

d) települési képviselő,

e) bizottság nem települési képviselő tagja,

f) bizottság,

g) könyvvizsgáló,

h) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

i) helyi társadalmi, civil szervezet, állampolgári közösség.

(2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

(3) A Képviselő-testület elé csak azt az írásos előterjesztést lehet benyújtani, amely a polgármesterrel egyeztetésre került. A Képviselő-testület elé benyújtásra kerülő írásos előterjesztések határozati javaslatait a jegyző törvényességi szempontból ellenőrzi, valamint kézjegyével ellátja.

(4) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társasága, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője – a polgármester útján – terjeszti a Képviselő-testület elé.

16. § A Képviselő-testület rendes ülésére benyújtásra kerülő írásos előterjesztéseket legalább a képviselő-testületi ülés időpontját megelőzően hat nappal korábban kell az előterjesztőnek benyújtania, kivéve a sürgősségi indítványt.

17. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben nem kötelező.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt (előterjesztő, cím),

b) az ügy (napirend) tárgyát,

c) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

d) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

e) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

f) az előterjesztő állásfoglalását.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

24. § (1) A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással való összhang vizsgálatára, a jogszabály alkotási és Európai Uniós követelményeknek való megfeleltetésre.

(2) Rendeletalkotás kezdeményezésére jogosult:

a) a települési képviselő;

b) a Képviselő-testület bizottsága;

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző;

f) helyi társadalmi és civil szervezet,

g) állampolgári közösség.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelettervezet is benyújtandó.

(4) Az önkormányzat rendelettervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

25. § (1) Amennyiben a rendelettervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni.

(2) A tervezetet a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalja. A rendelettervezettel kapcsolatos bizottsági véleményt és javaslatot a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testület ülésén. Rendelettervezet csak bizottsági véleménnyel terjeszthető a testület elé.

(3) A tervezet megtárgyalása után a Képviselő-testület dönthet a rendelet megalkotásáról.

(4) Ha a tervezet tárgyalásakor annak tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges, a Képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek. Az átdolgozott rendelettervezetet a Képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell beterjeszteni a vonatkozó szabályok betartásával.

(5) A rendeletalkotás folyamatának szabályai irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

26. § (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon, az önkormányzat hivatalos internetes honlapján történő megjelentetéssel gondoskodik.

(2) A rendelet lakosság tájékoztatása céljából történő közzétételének formája:

a) helyi kábeltelevízió,

b) a Devecseri Ujságban való megjelentetés.

(3) A kihirdetéssel egyidejűleg azokat a rendeleteket, amelyek közvetlenül jogviszonyt keletkeztetnek az állampolgárok és az önkormányzat, valamint szervei között, meg kell küldeni a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez.

(4) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell.

(5) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(6) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövegét, gyűjteményes formában a Polgármesteri Hivatal Titkárságán és a város honlapján lehet megtekinteni.

27. § A határozatokról a Polgármesteri Hivatal számítógépes nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a határozatok számát, tárgyát, szövegét, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét, és a tett intézkedéseket.

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) A jegyzőkönyv egy példányban készül és a mellékletekkel együtt az irattárban kerül elhelyezésre.

(4) A jegyzőkönyv a mellékleteivel együtt elektronikus úton, az erre kialakított rendszeren keresztül, az ülést követő 15 napon belül kerül megküldésre a Veszprém Megyei Kormányhivatalnak.

29. § (1) A jegyzőkönyv a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét;

b) a távol maradó képviselők nevét;

c) a tanácskozási joggal résztvevők nevét;

d) a lakosság részéről megjelentek számát;

e) az ülés megnyitásának időpontját;

f) az ülés határozatképességét;

g) a napirend előtti felszólalásokat;

h) napirendi pontonként kérelemre az előadó és a felszólalók szó szerinti hozzászólását;

i) a határozathozatal módját;

j) a szavazásnál külön indítványra a kisebbségi véleményt;

k) az elnök esetleges intézkedéseit;

l) az ülésen történt fontosabb eseményeket;

m) az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket;

n) az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét;

o) a polgármester és a jegyző aláírását, a Képviselő-testület bélyegző lenyomatát.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó;

b) jelenléti ív;

c) előterjesztések;

d) írásos interpellációk;

e) titkos szavazás jegyzőkönyve;

f) név szerinti szavazás szavazási íve;

g) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása;

h) a jegyző törvényességi észrevétele;

i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

30. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint kérésük alapján a képviselőknek.

31. § (1) A jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatalban – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével – az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A betekintést a jegyző engedélyezi.

(2) A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

(3) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A jegyzőkönyv hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható.

32. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választói érdekeit.

(2) A képviselők a lakossággal történő kapcsolattartás érdekében fogadóórát tarthatnak, tájékoztathatják választóikat saját, illetve a Képviselő-testület tevékenységéről.

(3)A képviselőt a polgármester, a jegyző, valamint a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(4) A képviselő a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat.

33. § (1) A Képviselő-testület bizottságot hoz létre

a) döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, az átruházott hatáskörök gyakorlására,

b) a vagyonnyilatkozatok vizsgálatának, nyilvántartásának, kezelésének és őrzésének végzésére, valamint összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyek kivizsgálására.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Gazdasági és Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma: 9 fő,

b) Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság, tagjainak száma: 3 fő.

34. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a Képviselő-testület alakuló vagy az azt követő ülésén dönt.

(2) A bizottságok feladat és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság működésének alapvető szabályai:

a) a bizottság üléseit az elnök hívja össze,

b) a polgármester, alpolgármester, és a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek bármely bizottság ülésén, részükre az ülések meghívóit és a napirendi pontok anyagait el kell juttatni,

c) a bizottság határozatképességére és határozathozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni,

d) a bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és a bizottság egy tagja ír alá.

(4) A bizottság működésének részletes szabályai a bizottság ügyrendjében kerülnek meghatározásra.

35. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik.

(3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók.

36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester feladatait a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

(3) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Gondoskodik az önkormányzat szerveinek hatékony tevékenységéről, segíti a képviselők munkáját.

(4) A polgármester feladatait a Mötv. szabályozza.

37. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester javaslatára a saját tagjai közül, titkos szavazással, minősített többséggel - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester hivatali munkarendje: az alpolgármester feladatait szükség szerint, kötetlen munkaidő beosztásban látja el.

38. § (1) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén a munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a Gazdasági és Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.

39. § (1) A jegyző ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatokat.

43. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) helyi népszavazás;

b) közmeghallgatás;

c) a képviselő a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tarthat.

(2) A Képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, azokkal együttműködik.

(3) A Képviselő-testület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét, helyi újságot ad ki.

(4) A Képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés e) pontja alapján legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot a környezet állapotáról.

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

a) A települési támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 7/2015. (II.26.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 8. § a)-c) pontjában, valamint 13. § a)-b) pontjában meghatározott támogatásokkal és ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök.

b) A gyermekvédelmi ellátás helyi szabályozásáról szóló 12/2006.(III.01.) rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 15. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörök.

c) A lakásépítés, vásárlás és homlokzat felújítási helyi támogatásáról szóló 7/2006. (I.26.) rendelet 14. §-a alapján a kölcsön folyósítására az igénylővel szerződést köt.

d) A közterületek rendjéről és használatáról szóló 16/2004. (V.01.) rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott felszólítást, valamint a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos hatáskört ellátja.

e) Engedélyezi – kérelemre – a város nevének használatát esetenkénti felhasználásra, vagy huzamosabb időtartamra Devecser város nevének megkülönböztető jelzőként való használata engedélyezéséről szóló 33/2004. (V.01.) rendelet alapján.

f) Mérlegelési jogkörében Devecser város nevének megkülönböztető jelzőként való használata engedélyezéséről szóló 33/2004. (V.01.) rendelet alapján ellátja a város nevének használatával kapcsolatosan az engedély megadását, elutasítását, feltételhez kötését, az ideiglenes vagy valamely alkalomra történő engedélyezését, felfüggesztését, illetve az érdemtelenség megállapítását és emiatt az engedély megvonását.

g) A helyi címer és zászló alapításáról, használatuk rendjéről szóló 30/2004. (V.01.) rendelet alapján engedélyezi – kérelemre – a város címerének, zászlójának és lobogójának felhasználását, vagy forgalomba hozatal céljából történő előállítását.

h) A vállalkozások támogatásáról szóló 9/2006. (II.16.) rendelet 3. § (5) bekezdésében meghatározott szerződés megkötése a támogatás igénybe vevő vállalkozással.

i) A csatornaműre történő csatlakozás feltételeiről szóló 36/2006. (XII.01.) rendelet 4. § (4) alapján részletfizetési kedvezmény, illetve fizetési haladék engedélyezése.

j) A mezőőri járulék kivetésével kapcsolatos ügyek.

k) Az ebrendészeti hozzájárulás kivetésével kapcsolatos ügyek.

2. A Gazdasági és Ügyrendi Bizottságra átruházott hatáskörök:

b) A lakásépítés, vásárlás, és homlokzat felújítás helyi támogatásáról szóló 7/2006.(I.26.) önkormányzati rendelet 11. §-a alapján a kölcsön összegének igénylőnként történő megállapítása.

3. A jegyzőre átruházott hatáskörök:

a) A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 31/2013.(XII.19.) önkormányzati rendelet alapján indult eljárásokkal kapcsolatos hatáskör.

b) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekkel kapcsolatos hatáskör.

Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete _____év ___________hó__-n megtartott ülésén ___________________________________________________________

tárgyban tartott titkos szavazásának eredményéről.

Jelenlévő képviselők száma: ________________ fő

Leadott szavazólapok száma: ________________ db

Eltérés a szavazó képviselők számától (többlet: +, hiány: -) ________________ db

Érvénytelen szavazatok száma: ________________ db

Érvényes szavazatok száma: ________________ db

Érvényes szavaztok számán belül:

- „IGEN” szavazatok száma: _____ db

- „NEM” szavaztok száma: _____ db

Rontott szavazólapok száma: ________________ db

A titkos szavazás eredménye:

_________________________________________________________________________

_________________________________________________________________________

A szavazást lebonyolító _________________ Bizottság (vagy Ideiglenes Bizottság)

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

___________________________ ____________________________

1.1 A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság közreműködik a Képviselő-testület által a feladatkörébe rendelt önkormányzati feladat ellátásban.

Ennek során:

a) véleményezi a képviselő-testületi előterjesztéseket;

b) közreműködik az önkormányzat rendeleteinek, középtávú programjainak elkészítésében;

c) kidolgozza a Képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket, közreműködnek a Képviselő-testület döntéseit megalapozó általános irányelvek kidolgozásában;

d) felkérés alapján közreműködik a Képviselő-testület döntéseit megalapozó általános irányelvek kidolgozásában;

e) közreműködik a feladatok rangsorolásában és a feladatellátás fenntartási, fejlesztési szempontjainak, a feladatellátás helyi politikájának kialakításában;

f) az önkormányzati feladat ellátását érintő tényleges kérdésben állásfoglalásával a Képviselő-testülethez fordulhat;

g) szervezi és ellenőrzi a Képviselő-testület döntéseinek hatékony, gazdaságos és jogszerű végrehajtását;

h) figyelemmel kíséri a feladatkörébe rendelt önkormányzati tevékenység alakulását;

i) szervezi a feladatkörébe rendelt önkormányzati feladat hatékony ellátásának biztosítását;

j) szervezi a feladatkörébe rendelt önkormányzati tevékenységnek

ja) az önkormányzat szervezetei,

jb) az önkormányzat más önkormányzatok közötti összehangolását, véleményezi az önkormányzati feladat ellátására irányuló megállapodás-tervezeteket;

k) közreműködik a lakosság tájékoztatásában;

l) ellenőrzi a Képviselő-testület hivatalának a Képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a hivatal tevékenységében a Képviselő-testület céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti;

m) ellátja a Képviselő-testület által a részére megállapított feladatokat és hatásköröket;

n) gyakorolja a Képviselő-testület által rá ruházott önkormányzati hatásköröket;

o) állást foglal a Képviselő-testület által meghatározott előterjesztések érdemi kérdéseiben.

1.2. A Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság végzi a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, valamint az összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyek kivizsgálását.

2.1. A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság véleményezési, javaslattételi hatásköre:

Megvitatja és véleményezi a gazdasági programot, a költségvetés megállapítását, módosítását és a végrehajtásáról szóló beszámolót, a helyi adók megállapítását, módosítását, a zárszámadás megállapítását, a vagyonkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztéseket, az önkormányzati érdekeltségű társasági formák létesítésére vonatkozó javaslatokat, a hitelfelvételeket, a kötvénykibocsátást, részvények, üzletrészek értékesítésére vonatkozó javaslatot, intézmények alapítását, az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztos kirendelésére vonatkozó előterjesztést, azon előterjesztéseket, amelyek a költségvetést érintik, az ár- és a térítési díjak megállapítására vonatkozó rendelet-tervezeteket, a költségvetést érintő követelések elengedésére irányuló méltányossági kéréseket, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletet, a Polgármesteri Hivatal belső szervezetének kialakítását, működésének meghatározását, módosítását, a képviselők, a polgármester és az alpolgármester javadalmazására és egyéb juttatásaira vonatkozó előterjesztéseket, a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választási, kinevezési, megbízási tárgyú előterjesztéseket, az önkormányzati rendelet-tervezeteket, helyi népszavazás kiírását, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásáról, használatuk szabályozásáról szóló rendeletet, más önkormányzatokkal való együttműködésre, önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz, érdek képviseleti szervezethez való csatlakozásra vonatkozó előterjesztéseket, közösségi célú alapítványok létrehozására vonatkozó javaslatokat, az önkormányzati intézmények alapítására, alapító okirataira vonatkozó javaslatokat, Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését, felterjesztési jog gyakorlásáról szóló előterjesztést, a bíróságok népi ülnökeinek megválasztását, személyes állásfoglalást igénylő előterjesztéseket, településrendezési terveket, azok jóváhagyását, módosítását, a város kommunális ellátásának fejlesztésére vonatkozó javaslatokat, a tájvédelmi, városképi, műemlék jellegű épületek hasznosítására vonatkozó javaslatokat, közterület elnevezését, emlékmű, emléktábla, művészeti alkotás felállítását, épületek, épületrészek és területek védetté nyilvánítását, illetve a védetté nyilvánítás megszüntetésére vonatkozó előterjesztést, a belterületi határ megállapítását, módosítását, a közterületek hasznosítására vonatkozó javaslatokat, a város közművelődési helyzetéről szóló beszámolókat, programokat, koncepciókat, a közművelődést támogató közösségi célú alapítványok létrehozását, a város éves kulturális rendezvénytervét, a város oktatási helyzetéről szóló beszámolókat, programokat, koncepciókat, az oktatást támogató közösségi célú alapítványok létrehozását, támogatását, a sport feladattal kapcsolatos előterjesztéseket. Véleményt nyilvánít olyan ügyekben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő.

2.2. A Gazdasági és Ügyrendi Bizottság ellenőrzési hatásköre:

Ellenőrzi a költségvetés előkészítését és végrehajtását. A Polgármesteri Hivatal közreműködésével ellenőrzi a költségvetési szervek pénzgazdálkodási tevékenységét, a Képviselő-testület költségvetési döntéseinek végrehajtását, a bizottságok és a polgármester részére biztosított pénzeszközök felhasználását. Ellenőrzi az önkormányzati rendeletek, határozatok végrehajtását. Ellenőrzi a polgármester, a polgármesteri hivatal, illetőleg az önkormányzati költségvetési gazdálkodó szervek, pénzgazdálkodó szervek pénzgazdálkodási tevékenységét, valamint az önkormányzati beruházásokat; továbbá ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. Vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a bizottság a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel megküldi az Állami Számvevőszéknek. Ellenőrzi a rendezési terv, a települési szilárd hulladék kezelését, a szelektív hulladékgyűjtési program végrehajtását, a folyékony hulladék ártalmatlanítását, a hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi programjának végrehajtását, a környezetvédelmi előirányzat felhasználásának szakmai indokoltságát, évente tájékozódik a térségi társulás működéséről, a célok megvalósításáról, a pénzügyi források felhasználásáról, figyelemmel kíséri a szolgáltatási szerződésekben foglaltak végrehajtását, a kommunális előirányzatok hatékony és eredményes felhasználását, az intézmények működésével kapcsolatos képviselő-testületi határozatok végrehajtását. Ellenőrzi a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak hatályosulását.

A Vagyonnyilatkozatot-kezelő Bizottság feladat- és hatáskörében végzi a polgármester, az alpolgármester, önkormányzati képviselők, bizottság nem képviselő tagjai által leadott vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, nyilvántartását, kezelését és őrzését.

Kivizsgálja a polgármester, alpolgármester, önkormányzati képviselők, nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezéseket a hatályos törvényi rendelkezések alapján.

2. A tájékoztatóhoz csatolt nyilatkozatban (a továbbiakban: nyilatkozat) a kötelezett tájékoztatja a Bizottság elnökét a vele közös háztatásban élő házas-, illetve élettársának és gyermekének nevéről. A nyilatkozatot 3 napon belül vissza kell juttatni a Bizottsághoz, hogy annak alapján, 5 napon belül kiküldhessék a szükséges számú nyomtatványt és tájékoztatót.

3. A vagyonnyilatkozatokat tollal és olvashatóan, vagy számítógéppel kell kitölteni. A hibás, téves kitöltés semmilyen módon nem javítható, ilyenkor új nyomtatványt kell kitölteni.

4. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek - magánokiratban foglalva -, külön felhatalmazásban kötelesek hozzájárulni ahhoz, hogy vagyonnyilatkozatuk személyes adatait ellenőrzés céljából a Bizottság a szükséges mértékben kezelje. A felhatalmazást az e célra kialakított nyomtatvány felhasználásával csatolni kell.

5. A vagyonnyilatkozatra kötelezett a nyomtatványokat két példányban tölti ki. Az egyik példányt lezárt borítékban, a felhatalmazás csatolása mellett, átadja a Bizottságnak. A másik példányt megtartja magának. A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást köteles adni.

6. A Bizottság elnöke minden év utolsó képviselő-testületi ülésén írásban köteles felhívni a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteket a következő nyilatkozat beadási határidejére.

7. A képviselők, nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az erre a célra kialakított helyen és módon (páncélszekrényben) kell tárolni.

8. A polgármester és a képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltató azonosító adatok kivételével - nyilvános. A hozzátartozók nyilatkozata nem nyilvános, abba az ellenőrzés céljából, csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be. Nyilvántartási szám képzése:

9. A Bizottság a tárgyévi vagyonnyilatkozat benyújtását követően a képviselő és hozzátartozója részére az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat visszaadja, melyről átvételi elismervényt kell készíteni.

10. Ha közös háztartásban élők bármelyikének megszűnik a közös háztartásban élése, annak tényét írásban köteles a vagyonnyilatkozatra kötelezett a Bizottságnak bejelenteni. A Bizottság elnöke pedig köteles haladéktalanul intézkedni az adott személy vagyonnyilatkozatának visszaadásáról, melyről átvételi elismervényt kell készíteni.

11. Ha a vagyonnyilatkozatra kötelezett választott tisztsége megszűnik a Bizottság elnöke, haladéktalanul intézkedik a vagyonnyilatkozat visszaadásáról. A vagyonnyilatkozat visszaadásáról átvételi elismervényt kell készíteni.

12. A vagyonnyilatkozatra kötelezettek aláírásukkal kötelesek igazolni vagyonnyilatkozataik átvételének tényét.

13. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Bizottságnál bárki kezdeményezheti.

14. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

15. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását kezdeményezőnek konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét. Ha az eljárásra irányuló, kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a hiánypótlásnak a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés egyértelműen alaptalan a Bizottság elnöke eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos befogadott kezdeményezés esetén a Bizottság elnöke felhívja az érintettet, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve - amennyiben alaposnak tartja - javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha az érintett a kifogásban jelzett adatokat kijavítja, az elnök nem rendeli el az eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatni köteles a Képviselő-testületet és a kezdeményezőt.

17. Ha az érintett a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Bizottság elnöke elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a Bizottság tagjai betekinthetnek az érintettel közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

18. Az eljárás során a Bizottság felhívására az érintett köteles saját, illetve a vele közös háztartásban élő vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat (pl.: tulajdonlap, számla, adásvételi szerződés, gépjármű engedély stb.) haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a Bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

19. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatására az alábbiakat kell alkalmazni:

a) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ügyeket zárt ülésen tárgyalja.

b) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

c) A Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről az érintettet köteles legalább 8 nappal előbb értesíteni. Ha az érintett megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, de a Bizottság ülésén nem lehet jelen.

d) A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett a meghallgatás során jogi képviselőt is igénybe vehet.

e) A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

f) A Bizottság a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát ellenőrzi.

g) A Bizottság a 16. pont szerinti nyilatkozattételre történő felhívástól számított harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről tájékoztatót készít.

h) Az eljárás eredményéről a Bizottság tájékoztatni köteles a soron következő ülésén a Képviselő-testületet.

20. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatokat) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló ismételt kezdeményezést - új tényállás nélkül - a Bizottság Elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

21. Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás a Bizottság tagjaira vagy az elnökre vonatkozik, őt az eljárási ügyből ki kell zárni.

22. A vagyonnyilatkozatokat – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – a Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa megjelölt bizottsági tag hozza nyilvánosságra. A betekintést valamennyi nyilvános vagyonnyilatkozatba egységes módon biztosítja. A betekintés a Polgármesteri Hivatal épületében, a Bizottság Elnöke (ill. általa megjelölt bizottsági tag) jelenlétében, előre egyeztetett időpontban történik.

23. A Bizottság Elnöke azonnal tájékoztatja az érintettet a nyilvános vagyonnyilatkozatba való betekintés megtörténtéről és a betekintő személyéről.

24. A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

Elnöke: Bajók Józsefné

Tagjai: Holczinger László

Ihászné Szabó Katalin

Mayer Gábor

Rosta Zoltán

Baráth Szilvia

Kerekes Attila

Németh Richárd

Vörös Tibor

Elnöke: Bajók Józsefné

Tagjai: Ihászné Szabó Katalin

Vörös Tibor