Tapolca Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020. (II.24.) önkormányzati rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Tapolca Város Önkormányzata Gazdasági Bizottsága véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

(1) A rendelet hatálya Tapolca Város Önkormányzatára (a továbbiakban Önkormányzat), az Önkormányzat által irányított és működtetett költségvetési szervekre (intézményekre), ellátásban részesített magánszemélyekre, valamint az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokra terjed ki.

(2) A rendelet meghatározza az Önkormányzat kötelező, állami (államigazgatási) és önként vállalt feladatainak ellátásához szükséges bevételeket, valamint kiadásokat (előirányzat-csoportonként, kiemelt kiadási előirányzatok szerinti bontásban), továbbá megállapítja az Önkormányzat, a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal és az intézmények létszámát.

(3) Az Önkormányzat felügyelete vagy működtetése alá tartozó intézményeknek ésszerű és takarékos gazdálkodást kell folytatniuk a részükre jóváhagyott előirányzatok terhére, feltárva minden lehetséges pótlólagos külső és belső forrást.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak végrehajtását a Képviselő-testület, illetve bizottságai a költségvetési szervek vezetőinek általános és eseti jellegű gazdasági beszámoltatásával, a Polgármester és a Jegyző a gazdálkodás szabályszerűségét az éves belső ellenőrzési tervben megfogalmazottak alapján, a költségvetési ellenőrzések keretében végzik.

2. A költségvetés bevételei és kiadásai, a finanszírozás módja

(1)¹ A Képviselő-testület a 2020. évi költségvetés

a) költségvetési bevételei összegét 2.341.156 ezer Ft-ban,

b) költségvetési kiadásai összegét 3.357.578 ezer Ft-ban,

c) a költségvetési hiányt 1.016.422 ezer Ft-ban,

ca) működési hiányt 310.425 ezer Ft-ban,

cb) felhalmozási hiányt 705.997 ezer Ft-ban,

d) a működési célú költségvetési maradványt 349.581 ezer Ft-ban,

e) a felhalmozási célú költségvetési maradványt 416.967 ezer Ft-ban,

f) befektetési célú értékpapír beváltást 286.771 ezer Ft-ban,

g) az államháztartáson belüli megelőlegezéseket 3.000 ezer Ft-ban,

h) a finanszírozási célú működési kiadásokat 834.809 ezer Ft-ban,

i) a finanszírozási célú felhalmozási kiadásokat 0 ezer Ft-ban,

j) a költségvetési szervek finanszírozásának összegét 794.912 ezer Ft-ban,

k) a bevételek és kiadások főösszegét 4.192.387 ezer Ft-ban,

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában szereplő költségvetési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét, értékpapírok beváltását, továbbá a működési célú többletbevételek felhalmozási kiadásokra történő átcsoportosítását rendeli el. Az év közben befolyó kötelezettséggel nem terhelt bevételi többletet tartalékként kell kezelni.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten összesítve, kötelező, államigazgatási és önként vállalt feladatok szerinti megbontásban, továbbá a finanszírozási célú műveletek bevételeit és kiadásait a 2. melléklet alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(4) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten összesítve az 1. melléklet részletezi.

(5) Az Önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak címrendjét a 3.1-3.4. mellékletek tartalmazzák, a részletezését a (6) bekezdés alapján határozza meg.

(6) Az Önkormányzat, valamint a költségvetési szervek együtt egy-egy címet, a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal és az intézmények külön-külön egy-egy alcímet alkotnak. Ezek felsorolását kiadási- és bevételi jogcímenként a 3. melléklet megfelelő táblái tartalmazzák.

(7) Kötelezettséget vállalni a tárgyévre elfogadott összeg erejéig lehet az ott szereplő feladatokra.

(1) Az Önkormányzat saját bevételeinek és kiadásainak önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását, költségvetési szervenként, előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 3.1, 3.2, 3.3, 3.4. mellékletek szerint határozza meg.

(2) A Képviselő-testület a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal 2020. évi működési, bevételi- és kiadási előirányzatát a 3.2 mellékletben foglaltak szerint állapítja meg.

(3) A Képviselő-testület a 2020. évi támogatások kiadásait célonként a 4. melléklet szerint állapítja meg.

(4) A Képviselő-testület a 2020. évi felújítási kiadások előirányzatát célonként az 5. melléklet szerint állapítja meg.

(5) A Képviselő-testület a 2020. évi fejlesztési kiadások előirányzatát feladatonként a 6. melléklet szerint állapítja meg.

(6) A Képviselő-testület a 2020. évi tartalékait célonként a 7. melléklet szerint, a polgármesteri keret részletezését a 7/a. melléklet szerint állapítja meg.

(7) A Képviselő-testület a 2020. évi hitel-állománnyal (adósságot keletkeztető ügyleteiből fennálló kötelezettséggel) nem rendelkezik, hitelt nem kíván felvenni. A Képviselő-testület hitelt és kölcsönt nem nyújt.

(8) A Képviselő-testület a 2020. évi felhalmozási és tőkejellegű bevételeit a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(9) A Képviselő-testület a helyi adórendeletekkel összhangban az adókedvezmények, mérséklések nagyságrendjét, valamint az egyéb közvetett támogatásokat a 10. melléklet szerint fogadja el.

(10) A Képviselő-testület a 2020. évi előirányzatok felhasználását a 11. melléklet szerint állapítja meg.

(11) A Képviselő-testület az Önkormányzat működési kiadásainak részletezését feladatonként a 12. melléklet szerint állapítja meg.

(12) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó kötelezettségek megállapításához a 13. melléklet tartalmazza.

(13) A Képviselő-testület 2020. évben nem tervez adósságot keletkeztető fejlesztési célokat meghatározni, amelyet a 14. mellékletben rögzített.

(14) A Képviselő-testület az Önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. tv. (továbbiakban Áht.) 29/A. §-a szerinti tervszámait a 15. melléklet szerint határozza meg.

(15) A Képviselő-testület 2020. évben az európai uniós támogatással megvalósuló programjai bevételeit és kiadásait a 16. mellékletben mutatja be.

4. Költségvetési egyenleg

(1) Az Önkormányzat költségvetésének egyenlegét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket – a költségvetési maradvány felhasználásával kapcsolatos jogköröket kivéve - a Polgármester gyakorolja. A maradvány felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az Önkormányzat szabad pénzeszközeit év közben lekötött betétben vagy államilag garantált értékpapírokban helyezheti el. A szabad pénzeszközök elhelyezésével és visszaváltásával kapcsolatos jogkörök gyakorlására a Képviselő-testület a Polgármester részére felhatalmazást ad.

5. Több éves kihatással járó feladatok

(1) A Képviselő-testület a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait 2020. évre a 8. melléklet szerint állapítja meg azzal, hogy a későbbi évek előirányzatát véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben a későbbi évekre jóváhagyott előirányzatokon belül a Polgármester kötelezettséget vállalhat.

6. A költségvetési tartalék

(1)² Az Önkormányzat a kiadások között 35.013 eFt általános és 125.493 eFt céltartalékot állapít meg a 7. melléklet szerint.

(2) A 2020. évi költségvetési általános tartaléka elsősorban az intézményi és önkormányzati rendkívüli feladatok megoldására szolgál.

(3) Az intézményi működési tartalék az intézmények működési kiadásainak finanszírozására fordítható.

(4) A tartalék felhasználásáról az intézményi működési tartalékon, a polgármesteri keret tartalékon és a képviselői keret tartalékon kívül, valamint a pályázati céltartalék polgármesteri hatáskörbe tartozó részét meghaladóan, a cél megjelölésével a Képviselő-testület határoz.

(5) A pályázati céltartalék terhére történő kötelezettségvállalás legfeljebb 20.000 eFt önrészű pályázat erejéig a Polgármester, ezt meghaladóan a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A tartalék felhasználásáról a Polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A Polgármester a polgármesteri keret összeghatárig, valamint az intézményi működési tartalék erejéig sajátkörű előirányzat-felhasználási és előirányzat-átcsoportosítási joggal rendelkezik. Az előirányzat átcsoportosításakor az Áht. előírásai szerint kell eljárni. Év közben a Polgármester a tartalékok felhasználásáról köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.

7. A rendkívüli bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos szabályok

(1) A költségvetési szervek feladataik ellátásához pályázatokat nyújthatnak be, közvetlenül pénzbeli támogatást, felajánlást fogadhatnak el.

(2) Pályázat csak olyan tevékenységi körbe tartozó célra nyújtható be, amit a költségvetési szerv alapító okirata tartalmaz. A vállalt cél nem veszélyeztetheti az alapellátás biztonságát. A pályázat benyújtásához minden esetben a fenntartó előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A hozzájárulás megadása a Polgármester hatáskörébe tartozik abban az esetben, ha a polgármesteri keret terhére biztosítható önrész a megengedett értéket nem haladja meg, vagy a pályázathoz szükséges saját forrás a költségvetési szerv jóváhagyott költségvetésében rendelkezésre áll.

(4) A pályázatban való részvételhez történő hozzájárulás megadása előtt vizsgálni kell a pályázattal megvalósítandó cél kiadási vonzatát, annak többéves kihatását és szakmai hasznosságát.

(5) A többéves kihatással járó pályázatok elbírálása, engedélyezése és a hozzájárulás megadása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik abban az esetben is, ha a pályázatnak a következő években többletfinanszírozási igénye van.

(6) A közvetlen pénzbeli támogatásról, felajánlás elfogadásáról, a pályázat elbírálásának eredményéről, annak felhasználásáról a költségvetési szerv vezetője köteles tájékoztatni a Polgármestert, valamint a Képviselő-testületet a féléves és éves beszámolójában.

8. Az Önkormányzat költségvetési szerveinek gazdálkodása és

előirányzat módosítása

(1) Az Önkormányzat kiadásainak és bevételeinek módosítása az Áht. alapján történik.

(2) A Képviselő-testület az előirányzat módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként a negyedév utolsó hónapjában, az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul az SZMSZ szerinti rendkívüli képviselő-testületi ülés szabályai szerint a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

(3) A költségvetési szerv vezetője a kiemelt kiadási előirányzatok és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre, azonban az nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv azt engedélyezi. A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(4) Az intézmények által nem tervezett és többletbevételként jelentkező forrásokat általános tartalékként kell kezelni, melyről a Képviselő-testület az előirányzat-módosítások során dönt.

(5) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi- és kiadási előirányzatai felett –figyelembe véve a közüzemi díjakra vonatkozó rendelkezéseket- az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek. A közüzemi díjakra tervezett előirányzat más célra nem használható, csak képviselő-testületi hatáskörben módosítható.

(6) A Képviselő-testület az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására, és a kiadási kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításra a Polgármester számára felhatalmazást ad. Az átcsoportosításról a Polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni.

(1) A költségvetési szervek feladatainak változását a Képviselő-testület engedélyezi az alapító okirat egyidejű módosításával.

(2) Az intézményeknél szakmai programok indításához, a feladatmutatót érintő fejlesztésekhez a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges, amelyet megelőzően vizsgálni kell annak költségvetési hatását.

(3) Az intézményi feladatok évközi változásáról – ami csoportok számának változásához, feladatmutató módosulásához kapcsolódik – a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles tájékoztatni a Polgármestert. A Polgármester az elmaradt feladatra jutó kiadási előirányzat zárolásáról azonnal intézkedik, és erről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

9. A személyi juttatásokkal és munkaerővel való gazdálkodás,

az önkormányzati alkalmazottak egyéb támogatása

(1) Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek a személyi juttatások előirányzatából foglalkoztatható létszámkeretét címenként a 3.1-3.4. mellékletek tartalmazzák.

(2) A személyi juttatásokkal – figyelembe véve a túlórák kifizetésére biztosított összegekre vonatkozó eltérő rendelkezéseket – az intézmények év közben önállóan gazdálkodnak, a működés során keletkezett személyi juttatások maradványának felhasználásáról az intézményvezetők a Polgármester engedélye alapján rendelkezhetnek. A túlóra jogcímén tervezett kiadások és a feladatelmaradásból keletkező maradvány más feladatra nem használható, a megtakarítás összegét önkormányzati tartalékba kell helyezni.

(3) Tapolca Város Önkormányzatánál és a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatottak részére a cafetéria keretében biztosított juttatás összege bruttó
200.000 Ft.

(4) A Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésében a juttatások és támogatások céljára fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(5) A juttatások és a támogatások formáit, mértékét, feltételeit a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 152. § (2) bekezdésére figyelemmel a Jegyző szabályzatban határozza meg.

(6) A köztisztviselők illetményalapja 2020. január 1-jétől 48.000 Ft.

(7) A Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal valamennyi köztisztviselője részére a Képviselő-testület 20 %-os mértékű illetménykiegészítést biztosít.

(8) A Képviselő-testület az Önkormányzatnál és költségvetési szerveinél (beleértve a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatalt is) engedélyezi, hogy az eredeti rendszeres személyi juttatások maximum 12 %-a legyen fizethető tárgyévi jutalom céljából.

(1) A 2020. évi költségvetés az intézmények esetében nettó 100.000 forint cafetéria juttatást biztosít „Szép kártyára” történő felhasználással.

(2) 2020. évben Tapolca városban a közköltségen történő temetés összege legfeljebb
150.000 Ft.

10. Felhalmozási, felújítási, karbantartási előirányzattal való gazdálkodás

(1) A beruházásra, felújításra jóváhagyott előirányzattal az Önkormányzat és a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal gazdálkodik.

(2) Az intézmények nyári karbantartásának bonyolításában a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatalban foglalkoztatott ügyintézők közreműködnek.

(3) A Képviselő-testület feljogosítja a költségvetési szerveket, hogy a 8. § (4) alapján jóváhagyott többletbevételük, valamint pályázati úton elnyert forrásaik terhére eszközbeszerzéseket, felújításokat és beruházásokat végezzenek, erre a célra felhalmozási jogot kapnak. A lebonyolítás során a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal dolgozóival az intézmények kötelesek egyeztetni.

(4) Az önkormányzati ingatlanok felújítási- és beruházási előirányzatával az Önkormányzat gazdálkodik.

(5) A beruházások, felújítások, karbantartások előirányzat felhasználásánál figyelembe kell venni a közbeszerzési törvény eljárási szabályait és a költségvetési törvényben évente meghatározott érték-paramétereit.

(6) A felhalmozási, karbantartási feladatok teljesítésénél kötelező a jótállási, szavatossági igények érvényesítése.

(7) A költségvetési intézmények kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére jogosultak.

11. A társadalmi, önszerveződő közösségek önkormányzati támogatása

(1) A Képviselő-testület a tapolcai székhelyű társadalmi önszerveződő közösségek részére a 4. melléklet kiadási előirányzatának mértékéig a közművelődési koncepcióban kialakított irányelvek szerint nyújt pénzbeli támogatást.

(2) A közművelődési támogatások folyósítása támogatási szerződés alapján – lehetőleg utófinanszírozás keretében – történik.

(3) A támogatások folyósításának feltétele az előző költségvetési évben folyósított támogatásokról történő tételes elszámolás, valamint a támogatott nyilatkozata arról, hogy nincs 30 napon túli tartozása az adó-, járulék-, illeték-, és vámkötelezettsége tekintetében.

12. Az Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos egyéb előírások

(1) Az Önkormányzatot megillető pénzkövetelésre fizetési halasztást, részletfizetést a Polgármester engedélyezhet, ez azonban nem veszélyeztetheti az Önkormányzat gazdálkodását.

(2) A pénzkövetelés behajtásánál legalább a Ptk. szerinti késedelmi kamatot érvényesíteni kell, ha jogszabály vagy szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(3) A készpénzforgalom kímélése érdekében az Önkormányzatnak és intézményeinek törekednie kell a kiadások átutalással történő kiegyenlítésére.

(4) Az Önkormányzat és intézményei készpénzt vehetnek fel a házipénztárban. A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénz felvevőnek el kell számolnia a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározottak szerint.

(5) Készpénz felvétel a Pénzkezelési Szabályzatban meghatározott házipénztári keret nagyságára figyelemmel az alábbi esetekben történhet:

a) költségvetési szervek ellátmányára,

b) kiküldetési kiadásokra, munkába járással kapcsolatos útiköltség térítésre,

c) reprezentációs kiadásokra,

d) kis összegű szolgáltatások készpénzben történő teljesítésére,

e) indokolt esetben üzemanyag felvételre,

f) készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre.

(1) A Képviselő-testület a 9. mellékletben felsorolt ingatlanokat értékesítésre kijelöli.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó vételi ajánlatokat a Gazdasági Bizottság véleményezése után lehet a Képviselő-testület elé terjeszteni.

A költségvetési szervek a költségvetési rendelet hatálybalépését követő 10 napon belül kötelesek éves elemi költségvetésüket a Polgármesternek bemutatni.

(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a Polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a Jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a Polgármester felelős.

(3) A költségvetési szervezetek vezetői felelősek a saját intézményük költségvetésének végrehajtásáért.

(4) Az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Tapolcai Közös Önkormányzati Hivatal.

(5) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért a Jegyző a felelős.

(1) Az Önkormányzat a fenntartásában működő költségvetési szervek elemi beszámolójának számszaki részét február 28-ig, szöveges részét április 30-ig az alábbi szempontok szerint felülvizsgálja:

a) a költségvetési előirányzattal összefüggően jóváhagyott feladatok teljesítése;

b) a pénzügyi teljesítés és a feladat összhangja;

c) eredeti, módosított előirányzatok költségvetési rendelettel történő egyezősége;

d) módosított előirányzat és teljesítés közti eltérés;

e) a számszaki beszámoló űrlapjainak belső és külső összefüggése;

f) a kötött felhasználással biztosított előirányzatok felhasználása.

(2) A beszámoló felülvizsgálata nem terjed ki a költségvetési szerv nyilvántartásaiban szereplő adatok valódiságára. A jóváhagyás nem jelenti egyben azok valódiságának elfogadását is.

(3) A költségvetési szervek előző évi költségvetési maradványát a következő évi finanszírozásba be kell számítani. A költségvetési szervet a maradványból nem illeti meg:

a) a végleges feladatelmaradás miatti előirányzat maradvány;

b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott előirányzatok, ha áthúzódó pénzügyi teljesítési kötelezettségük nincs;

c) az az összeg, amelyet a tárgyévben, év közben engedélyezett feladattal összefüggésben a jóváhagyott előirányzatból részben vagy egészben nem használtak fel;

d) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának költségvetési támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van;

e) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;

f) a támogatás érték- bevételi többlet;

g) a fel nem használt túlóra maradványa;

h) a fel nem használt közüzemi díjak maradványa

i) a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány.

(4) Kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni:

a) a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevételt, ha az bizonyítottan a teljesítendő kiadásokra kerül felhasználásra a következő évben;

b) a kötelezettségvállalással terhelt azon maradvány, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, de a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg.

(5) A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, aláírt szerződést, a megállapodást, a visszaigazolt megrendelést.

(6) A költségvetési szerveknél a költségvetési maradvány személyi juttatásokból származó része – a személyi juttatásokba tartozó tételeken túlmenően – a kiemelt előirányzatokba tartozó tételek előirányzatára is fordítható. A költségvetési maradvány további része személyi juttatásokra nem használható. A költségvetési maradvány terhére nem vállalható olyan tartós kötelezettség, mely költségvetési támogatási többlettel jár.

(7) Az Önkormányzat a költségvetési szervet a beszámolóról és a jóváhagyott költségvetési maradványról a zárszámadási rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetésével értesíti.

14. Záró rendelkezések

Ez a rendelet a kihirdetést követő első napon lép hatályba.