Kifejezéskereső
Raposka Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2020. (III.31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a 8. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet V. fejezetében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében meghatározott véleményezésre jogosult szerv véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet a település területén helyi egyedi és területi védelemmel érintett objektumokra, továbbá a településképi szempontból meghatározó területekre egyedi szabályokat állapít meg.
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
2. § (1) A helyi védelem célja Raposka településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, meg-semmisítése.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény, élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektivikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
b)2 Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát, feliratot tartalmazó épülettartozék.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
d) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
e) Épületszélesség: Az épület rövidebb homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
f) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
g) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
h) Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.
i) Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó méretű plakát.
j) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.
k) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
l) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
m) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapu-bálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,
továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Raposka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a önkormányzati főépítész gondoskodik.
(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról a védelem alá helyezéssel érintett ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az ingatlan tulajdonsa(i) az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehet(nek).
(5) Az értesítést követő 30 napon keresztül a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát/tulajdonosait,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot.
(2) A helyi egyedi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi egyedi védelem megszüntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.
(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
7. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók. Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre, akkor csak a védendő rész megőrzése kötelező.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
8. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzati hivatalban.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d) helyszínrajzát,
e) fotódokumentációját,
f) minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
g) annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,
h) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
i) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
j) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző a önkormányzati főépítész közreműködésével gondoskodik.
4. A területi védelem meghatározása
11. § A helyi területi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt
12. § A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:
a) oldalhatáron álló beépítés
b) jellemzően egyszintes épületek
c) kialakult utcavonal (minimális előkert, vagy utcavonali beépítés),
d) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
e) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
f) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi mészkőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.
g) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
h) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
i) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 0,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
ia) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
ib) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
ic) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
j) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által felsorolt növények telepíthetők.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:
a) Hegyoldalak, szőlőskertek
b) Falusias lakóterület
c) Településközponti vegyes terület
d) Különleges területek
e) Új, átalakuló, beépülő településrész
f) Mezőgazdasági felhasználású terület
g) Beépítésre nem szánt terület
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények
14. § (1) Utcai kerítés, valamint külterületi kerítés áttört kialakításban létesíthető, A meglévő hagyományos áttörés nélküli rakott kőkerítések megőrzendők, saját anyaghasználatukkal felújíthatók, kiegészíthetők.
(2) Az utcai kerítés hagyományos, utcaképbe illeszkedő megjelenéssel létesíthető. Jellemzően vakolt architektúrával, színezett homlokzatfelületekkel, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatokkal.
(3) A közterületeken a helyi hagyományoknak megfelelően kell engedélyezni az utcabútorok, berendezések elhelyezését.
(4) Kötelező az utcaképbe illeszkedő, hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata. Vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatok, falfelületek.
(5) Lakóterületeken új építmények esetén fém homlokzati szerelt kémény, homlokzati fali égéstermék kivezetés nem szerelhető. Meglévő épületen, annak hátsó kert felőli homlokzatán szerelt kémény elhelyezhető.
(6) Közterület felé néző homlokzatra klímaberendezés nem szerelhető.
(7) Lakóterületen a lakóépület közterület felőli homlokzata és a közterület felöli telekhatár közötti területen más rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(8) A parkosítást, valamint a zöldterületek és zöldfelületek kialakítását jellemzően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által felsorolt tájhonos növényfajokkal kell megvalósítani.
(9) E rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag:
a) műanyag hullámlemez,
b) fém alapú lemez és táblás lemezfedés (cserepes lemez), trapézlemez, hullámlemez,
c) természetes agyagcserép színétől eltérő beton alapú kiselemes fedés,
d) műpala.
e) palazúzalékos, vagy zúzalék nélküli bitumenes lemez vagy bitumenes zsindely
f) cementkötésű azbeszt tetőfedés bármilyen anyagú felülfedése
(10) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.
(11) A homlokzat kialakításánál visszafogott, pasztell, földszíneket használjunk. A homlokzaton világosabb színeket, míg a nyílászárókon és a lábazaton sötétebb árnyalatokat használjunk. A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.
(12) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal) eltérők nem lehetnek, kivéve a vakolt támfalakat és a kiselemes növényültetésre is alkalmas támfalelemekből épült támfalakat.
(13) Beépítésre nem szánt – mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül - más kerítés nem építhető. A település védett területén (nemzeti park), valamint teljes mértékben beépítetlen területen és a tájképvédelmi területeken kerítés nem létesíthető. Major, vagy állattartótelep esetén létesülhet karám, vagy növényzettel kísért fonatos kerítés.
(14) A település központi, a falusias és az új, átalakuló, beépülő településrészeken lakóépület csak jellemzően egyszintes lehet. A tetőhajlás jellemzően 38-43 fok közötti lehet, kis elemes égetett agyagcserép, vagy színben és struktúrában ahhoz hasonló kiselemes fedéssel. Saroktelek esetén a maximális homlokzati szélességre vonatkozó értékek csak az egyik előkerti homlokzatra érvényesek.
(15) A település központi, a falusias és az új, átalakuló, beépülő településrészeken az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a falusias területeken a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix faosztású legyen.
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A falusias területeken, a településközponti vegyes és az új átalakuló beépülő településrészen, jelen rendelet térképi mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó követelmények érvényesek:
a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.
b) Kizárólag magastetős épület építhető 38-43° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 30-45 fok közötti tetőhajlással építhetők.
c) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskő burkolatú, illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.
d) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
e) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös, illetve piros égetett agyagcserép, valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, illetve természetes pala, nád lehet, közfunkciót ellátó épületek esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható.
f) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
g) Manzárd tető nem létesíthető
h) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
i) A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.
j) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 4 síknál többől.
k) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem megengedett.
l) A település beépítésre szánt telkeit a közterülettel határos telekhatáron a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés min. 50% áttörtségű kell legyen.
m) Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.
n) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet-konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
r) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, közterületről nem látható módon. Kivétel a takart, homlokzathoz komponált kialakítás
s) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
t) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
v) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
z) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
za) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
zb) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
zc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
(2) Az épület magasságának foghíj esetén illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
(3) Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető.
Hegyoldalak, szölőskertek és egyedi építmények építészeti követelményei
16. § Hegyoldalak, szőlőskertek településrész
(1) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.
(2) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer. Az épületeken erkély, loggia, franciaerkély nem létesíthető.
(3) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, ponyvaszerkezetek, reklámberendezések) nem létesíthetők.
(4) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 35°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett. Földborítású boltíves pince létesíthető, lapostetős nem.
(5) A Hegyoldalak, szőlőskertek településrészen kerítés nem létesíthető, az ingatlanok lehatárolása szőlőkordonnal, vagy növényzettel történhet. Erdővel határos területeken vadvédelmi háló építhető.
a) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 35-45° tetőhajlásszöggel.
b) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskő burkolatú, illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.
c) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
d) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös, illetve piros égetett agyagcserép, illetve természetes pala, nád lehet, Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
e) Tetőtér beépítésekor csak tetősík ablakok alkalmazhatók a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
f) Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető.
g) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.
h) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet-konvektor kültéri egysége nem helyezhető el, vagy takarásáról gondoskodni kell.
i) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
j) Égéstermék elvezetésére homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
k) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 0,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
ka) a cégér megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
kb) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
kc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A teljes település helyi ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) Balaton-felvidéki Nemzeti Park országos jelentőségű védett területe
b) műemlék területe, műemléki környezet területe,
c) temető területe,
d) régészeti lelőhely területe,
e) Natura 2000 terület,
f) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
g) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
h) tájképvédelmi terület és világörökség várományos terület.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a beépítésre nem szánt területek.
9. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények
18. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamosenergia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
19. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föl feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(4) Védett nemzeti park területen terepszint alatti közműépítés szükséges
20. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi, vagy településközponti övezetben fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Belterületi építési övezetek területein antenna csak meglévő építményre telepíthető közterületről nem látható építményrészre.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – a (2) bekezdés kivételével - településképi szempontból meghatározó területnek minősülő területének közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag az önkormányzat által kihelyezett utcabútor igénybevételével lehetséges.
(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett a településkép védelméről szóló törvény 1. melléklete szerint településképi szempontból meghatározó területen, így különösen műemlék területen, műemléki környezet területén, régészeti lelőhely területén.
(3) A településközponti területen belül csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.
(4) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem elhelyezhető el.
(5)3 A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester eltérést enged az alábbi feltételek esetén:
a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és
b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
11. Rendelkezés a szakmai konzultációról
22. § Építési tevékenység megkezdését megelőzően, az egyszerű bejelentéssel építhető új lakóépületek építése és lakóépületek bővítésé esetén az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.
23. § (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie, úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.
(2) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatása a önkormányzati főépítész feladata. Az elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a főépítész jóváhagyta.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
12. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
24. §4 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármesternek településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – amennyiben az építtető nem az Önkormányzat – Raposka teljes közigazgatási területén, valamennyi külön kormányrendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenység tekintetében. A véleményezési eljárást a 3. számú függelék szerinti nyomtatványon kell kérelmezni.
13. A véleményezési eljárás részletes szabályai
25. § (1)5 A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező, kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.
(3)6 A polgármester csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Ha a benyújtott kérelem nem felel meg a kormányrendeletben meghatározottaknak a polgármester legfeljebb egy ízben 15 napos határidő biztosításával hiánypótlásra hívja fel kérelmezőt.
(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, a településképi követelményeknek való megfelelést.
(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(6) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint kialakítása, illetve ebből eredő használata:
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
14.7 Általános szabályok
26. §8 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – amennyiben az építtető nem az Önkormányzat – az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák esetén.
(2) A településképi bejelentési kötelezettség nem terjed ki
a) a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységre,
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre, és
c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközre.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a közterületről vagy magánútról látható alábbi tevékenységek végzéséhez:
a) meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felület-képzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a homlokzatfelület meglévővel azonos színnel történő újrafestése és a meglévő héjazat visszaépítése,
b) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának meg-változtatása,
c) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén új nyílászáró beépítése,
d) meglévő, helyi védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje,
e) meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető építése, árnyékoló elhelyezése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
f) meglévő épület homlokzatán erkély, loggia beépítése, meglévő beépítés átalakítása,
g) meglévő épület homlokzatán, kerítésen, vagy önálló tartószerkezeten reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, címtábla vagy reklámfelület létesítése, meglévő átalakítása, megváltoztatása,
h) áru- és pénzautomata elhelyezése, ha
ha) meglévő építmény homlokzatán kerül elhelyezésre, vagy
hb) önálló építményként kerül elhelyezésre,
i) ünnephez köthető időszak kivételével kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület (pavilon, kioszk) építése, bővítése, ha közterületről látható, és mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve a rendezvényeket kiszolgáló, legfeljebb 8 napig fennálló új épület építését,
j) közterület vagy magánút felőli telekhatáron, továbbá közterületi vagy magánút felőli telekhatáron álló kerítés hiányában a közterületi vagy magánút felőli telekhatártól számított 10 méteren belül kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, kivéve a kerítés meglévővel azonos színnel történő újrafestése, vagy azonos anyaggal történő helyreállítása, pótlása, ha az építési tevékenység során a kerítés geometriája nem változik meg,
k) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, átalakítása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
l) az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása esetén.
14/A.9 A településképi bejelentési eljárás szabályai
26/A. §10 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által – a 4. számú függelék szerinti nyomtatványon – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármesterhez benyújtott papíralapú kérelemre indul.
(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építésze-ti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.
(3) A polgármester településképi bejelentés ügyben meghozott döntését a főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki. (4) A polgármester – az önkormányzati főépítész közreműködésével együtt – ellenőrzi, illetve ellenőrizheti a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését
27. §11
28. §12
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
15. A településképi kötelezési eljárás
29. §13 (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le – önkormányzati hatósági döntéssel – az e rendeletben megfogalmazott településképi bejelentési eljárás nélkül, a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérően, a kikötések be nem tartása miatt, vagy a településképi követelmények be nem tartása, illetve a tiltó határozat ellenére megvalósított építési tevékenység esetén, melyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:
a) a rendelet előírásainak nem megfelelően megvalósított, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság hatáskörét nem érintő, nem építési engedély vagy tudomásulvétel köteles és nem településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetében a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítésére az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására vonatkozóan, különösen az épületek jó-karbantartása érdekében, valamint
b) a településképi bejelentési eljáráshoz kapcsolódóan
ba) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
bb) a településképi bejelentés elmulasztása,
bc) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó és más hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységnek a településképi bejelentést követően, a tevékenység végzésének polgármesteri megtiltására nyitva álló 8 napos határidőn belül megkezdett építési tevékenység esetén.
(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
(4) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint folytatja le.
(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
16.14 A településkép-védelmi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke
30. §15 (1) A településkép-védelmi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi védelmi bírság szabható ki – mely ismételhető a jogsértő állapot megszüntetéséig –, az első lépésként kiadott figyelmeztetést követően. A bírság kiszabására a figyelmeztetés kiadását követő 15. napon lehetséges.
(2) A településkép-védelmi bírság összege 100.000.- Ft-tól
a) természetes személyek esetén 200.000.- Ft-ig
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 2.000.000.- Ft-ig terjedhet.
(3) A bírságot a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult kiszabni, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismétlődését, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.
(5) A befolyt településkép védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében a Környezetvédelmi Alap bevételének növelésére lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településképi bírság felhasználásáról.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Hatálybalépés
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 8/2019. (V.17.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
1. P. Szent Antal kápolna Szőlőhegy egyházi 1756 Helyi védelem Hrsz: 308
2. R. k. plébániatemplom. Fő utca egyházi Helyi védelem Hrsz: 97
3. Lakóház Fő u. 15. népi 19. sz. közepe Hrsz: 113
4. Lakóház Fő u. 17. polgári 20. sz. eleje Hrsz: 112
5. Lakóház Fő u. 19. népi 19. sz. vége Hrsz: 108
6. Lakóház Fő u. 29. polgári 20. sz. közepe Hrsz: 92
7. Lakóház Fő u. 47. népi 19. sz. első f. Helyi védelem Hrsz: 83
8. Lakóház Fő u. 50. népi 19. sz. első f. Helyi védelem Hrsz: 44
9. Lakóház Fő u. 52. polgári 20. sz. első f. Hrsz: 42
10. Lakóház Fő u. 54. népi 19. sz. vége Hrsz: 48
épületekre
C. Egyedi tájérték a Balaton felvidéki Nemzeti Park adatszolgáltatása alapján, melyekre a rendelet helyi védelmet állapít meg:
1. XIX. századi terméskő sírkeresztek, síremlékek a temetőben Hrsz.:1
2. Feszület a temetőben Hrsz.:1
3. „Hősök kertje a temetőben” Hrsz.:1
4. Gólyafészek a Fő utca templomtól északra lévő szakaszán
5. Mária-szobor a templom kelti homlokzata előtt Hrsz.:96
6. I. és II. világháborús emléktábla a templom keleti homlokzatán Hrsz.:96
7. Feszület a Fő utca 50 szám utcafronti kerítésébe építve
8. Kerekes kút a polgármesteri hivatal udvarában Hrsz.:80
9. Fekete nyár (Populus nigra) a lakóterületről nyugati irányban kivezető út mentén, a Viszlói (Kétöles)-patak partján
10. Csordás kút a falu alsó részén Hrsz.:63/2
11. Kislevelű hárs (Tilia cordata) a szőlőhegy keleti szélén, az erdőszegélyen
12. Idős szelídgesztenyék (Castanea sativa) a lakóterületről a szőlőhegyre vezető út mentén
13. Puszpángsövény (Buxus sempervirens) a lakóterületről a szőlőhegyre vezető út mentén
14. Feszület a szőlőhegyen
15. Szent Antal kápolna a szőlőhegyen Hrsz.:308
16. Feszületek a Raposkát a 71-es úttal összekötő közút raposkai szakasza mentén
2. melléklet
3. melléklet
1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását tartalmazó térképén jelölt
a) helyi területi védelemmel illetett területen,
b) helyi védettségű objektum telkén vagy közvetlen szomszédságában,
c) önkormányzati tulajdonú közterületen helyezkedik el.
2. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt területeken:
2.1. minden meglevő épület, építmény homlokzatfelületének utólagos hőszigetelésére, színezésére, héjazat cseréjére, homlokzati felületképzésének, tömegformálásnak megváltoztatására irányuló építési tevékenység esetében, kivéve a melléképületeket,
2.2. minden meglevő építmény homlokzati nyílászáró cseréje esetében, amennyiben a tervezett megoldás anyaghasználatában, osztásában, színében eltér a meglevőtől (eredetitől), kivéve a melléképületek nyílászáróit,
2.3. új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése esetében, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
2.4. minden meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében,
2.5. nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kiegészítő épület, vagy kerti építmény építése, bővítése, átalakítása és felújítása esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m3 térfogatot, vagy a 2,5 m gerincmagasságot, vagy 10 m2 bruttó alapterületet, de nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,
2.6. mobilház, lakókocsi elhelyezése esetén,
2.7. a 2,0 m mélységet vagy 20 m3 légteret meg nem haladó pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetében,
2.8. 40 évesnél idősebb, az ingatlan fő funkcióját ellátó épület bontása esetén,
2.9. utcafronti, közterület és magánút felől megjelenő kerítés építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése esetén,
2.10. pavilon jellegű – kereskedelmi, - szolgáltató,- turisztikai,- vendéglátó rendeltetésű – épület építése, bővítése esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet,
2.11. Két hét időtartamot meghaladó vendéglátó-, ipari-, kereskedelmi célú kitelepülés, vendéglátó terasz, kerthelyiség építményeinek, építmény részeinek építése vagy kihelyezése esetén,
2.12. temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
2.13. szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetében, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
2.14. emlékfal építése esetében, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
2.15. megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítmény-nyilatkozattal – rendelkező park, - játszótér, - sportpálya műtárgyainak építése esetén,
2.16. megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítmény-nyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény; kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény; levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek); ideiglenes fedett lovarda építése esetében,
2.17. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetében, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 100 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény/épület magasságot,
2.18. növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetében, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 500 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény/épület magasságot,
2.19. 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztett anyagtároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése bővítése esetében,
2.20. a bruttó 50,0 m3-nél nagyobb térfogatú vagy 1,5 m-nél mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén,
2.21. támfal építése, bővítése, meglevő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetében, ha a mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,
2.22. zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése esetében, amelynek terepszinttől mért magassága a nem haladja meg a 6,0 m-t,
2.23. kilátó, erdei építmény, magasles építése esetében, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg,
2.24. építménynek minősülő, szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és tároló létesítése, elhelyezése, bővítése és áthelyezése esetében,
2.25. utasváró fülke elhelyezése, cseréje esetében,
2.26. nem építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmény, antennatartó szerkezet, antenna elhelyezése,
2.27. transzformátorállomások, kapcsolószekrények elhelyezése vagy cseréje esetében,
2.28. szellőző-, klímaberendezés, egyéb gépészeti elemek, vezetékek, megújuló energiaforrás berendezései (napelem, napkollektor, szélkerék) építményen, ingatlanon való elhelyezése esetében, csak utcára néző vagy utcáról látható homlokzatokra,
2.29. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében,
2.30. utcáról, közterületről, magánútról látható homlokzatokon megjelenő, valamint kirakat, portál, üvegfelület mögött elhelyezett reklám-, információs kiegészítő elem esetében,
2.31. tér- és utcabútor (kioszk, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs, vagy más célú berendezés) elhelyezése, beleértve a rájuk kerülő reklámhordozó elemeket,
2.32. bármely építmény rendeltetésének megváltoztatása esetében,
2.33. bármely építmény esetében, amely építési engedélyezési eljárásban korábban részt vett, azonban az eljárásban beadott tervdokumentációhoz képest olyan módosításra kerül sor, amely nem tartozik az építési engedély köteles módosítások körébe.
1. függelék a 3. melléklethez
1.1. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által telepítésre javasolt fás növényzet listája
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
Lakókertek ajánlott fa- és cserjeféléi: |
|
|
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
|
tölgy félék |
Quercus sp. |
|
berkenye félék |
Sorbus sp. |
|
vadkörte |
Pyrus pyraster |
|
körte |
Pyrus communis |
|
alma |
Malus domestica |
|
dió |
Juglans regia |
|
őszibarack |
Prunus persica |
|
mandula |
Prunus dulcis (Prunus amygdalus, Amygdalus communis) |
|
szilva |
Prunus domestica |
|
meggy és cseresznye félék |
Prunus cerasus, Cerasus sp. |
|
eperfa |
Morus alba |
|
szelídgesztenye |
Castanea sativa |
|
mogyoró |
Corylus avellana |
|
szőlő |
Vitis vinifera |
|
füge |
Ficus carica |
|
málna |
Rubus ideaus |
|
ribizli és egres félék |
Ribes spicatum, Ribes uva-crispa), |
|
Közterületek, parkok ajánlott fa- és cserjeféléi: |
|
|
molyhos tölgy |
Quercus pubescens |
|
kocsánytalan tölgy |
Quercus petraea |
|
kislevelű hárs |
Tilia cordata |
|
vadgesztenye vagy bokrétafa |
Aesculus hippocastanum |
|
madárberkenye |
Sorbus aucuparia |
|
magas kőris |
Fraxinus exceksior |
|
virágos v. mannakőris |
Fraxinus ornus |
|
mezei juhar |
Acer campestre |
|
mezei szil |
Ulmus minor |
|
rezgő nyár |
Populus tremula |
|
nyír |
Betula pendula |
|
eperfa |
Morus alba |
|
mogyoró |
Corylus avellana |
|
közönséges fagyal |
Ligustrum vulgare |
|
veresgyűrű som |
Cornus sanguinea |
|
kecskerágó félék |
Euonymus sp. |
|
egybibés galagonya |
Crataegus monogyna |
|
cserszömörce |
Cotinus coggygria |
|
madárbirs félék |
Cotoneaster sp |
|
kökény |
Prunus spionosa |
1.2. Parkokban, zöldsávokban javasolható egyéb fásszárú fajok listája (a felsorolás az erdőterületekre nem vonatkozik)
|
Fák |
||
|
Acer platanoides |
|
Korai juhar |
|
Cserjék |
||
Buddleia davidii 'Empire Blue' Nyáriorgona
Buxus sempervirens Puszpáng Caryopteris clandonensis Kékszakáll
Cotinus coggygria 'Royal Purple' Vörös cserszömörce Deutzia scabra 'Codsall Pink' Csipkés gyöngyvirágcserje
Forsythia intermedia 'Lynwood' Hibrid aranycserje
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Kerria japonica 'Pleniflora' Boglárkacserje
Kolkwitzia amabilis Kínailonc
Lavandula angustifolia Levendula
Prunus tenella 'Kati' Törpe mandula
Pyracantha coccinea tűztövis
Spiraea bum. 'Anthony Waterer' Pompás gyöngyvessző
Spiraea cinerea 'Grefsheim' Hamvas gyöngyvessző
Spiraea nipponica 'Snowmound' Japán gyöngyvessző
Syringa meyeri 'Palibin' Törpe orgona
Viburnum bodnantense Kikeleti bangita
Viburnum 'Pragense' Prágai bangita
Vitex agnus-castus Barátcserje
Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé):
trombita folyondár (Campsis radicans), tatár lonc (Lonicera tatarica), magyar lonc (Lonicera tellmaniana), borostyán (Hedera helix), ligeti szőlő (Vitis silvestris), lila akác (Wisteria sinensis) kék hajnalka (Ipomoea tricolor), bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea), sarkantyúka (Tropaeolum majus).
1.3. A természetvédelmi hatóság által tiltott – invazív, gyomosító – fásszárú fajok jegyzéke16
Fásszárú adventív, inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
|
Magyar név |
Tudományos név |
|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
|
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
|
bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
|
fekete fenyő |
Pinus nigra |
|
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
|
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
kései meggy |
Prunus serotina |
|
zöld juhar |
Acer negundo |
|
tengerparti seprűcserje, borfa |
Baccharis halimifolia |
...
2. függelék a 3. melléklethez
1. A kérelmező:
|
Neve: |
|
|
Címe: |
|
|
Telefonszáma: |
|
|
E-mail címe: |
|
|
Szerepköre: |
tulajdonos vagy építtető vagy tervező |
2. Az érintett ingatlan adatai:
|
Címe: |
|
|
Helyrajzi száma: |
|
|
Rövid leírása: |
|
3. Szakmai konzultáció tárgya:
|
|
Alulírott kérelmező, a fenti ingatlanon a 3. pont szerinti tárgyban kérelmezem a szakmai konzultáció biztosítását.
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
Aláírás
A kérelmet átvettem:
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
3. függelék a 3. melléklethez
1. A kérelmező:
|
Neve: |
|
|
Címe: |
|
|
Telefonszáma: |
|
|
E-mail címe: |
|
|
Szerepköre: |
tulajdonos vagy építtető vagy tervező |
2. Az építési helyszín:
|
Címe: |
|
|
Helyrajzi száma: |
|
|
Rövid leírása: |
|
3. Az építési tevékenység:
|
Jellege: |
|
|
Tartalma: |
|
|
Rövid leírása: |
|
4. Mellékletek felsorolása:
|
Szöveges lapok: |
|
|
Tervlapok: |
|
|
Egyéb dokumentum: |
Alulírott kérelmező, a fenti ingatlanon a tervezett építési munka vonatkozásában a csatolt mellékletek alapján településképi véleményezési eljárás lefolytatását kérem.
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
Aláírás
A kérelmet a 4. pontban felsorolt mellékletekkel átvettem:
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
4. függelék a 3. melléklethez
1. A kérelmező:
|
Neve: |
|
|
Címe: |
|
|
Telefonszáma: |
|
|
E-mail címe: |
|
|
Szerepköre: |
tulajdonos vagy építtető vagy tervező |
2. Az építési helyszín:
|
Címe: |
|
|
Helyrajzi száma: |
|
|
Rövid leírása: |
|
3. Az építési tevékenység:
|
Jellege: |
|
|
Tartalma: |
|
|
Rövid leírása: |
|
4. Mellékletek felsorolása:
|
Szöveges lapok: |
|
|
Tervlapok: |
|
|
Egyéb dokumentum: |
Alulírott kérelmező, a fenti ingatlanon a tervezett építési munka vonatkozásában a csatolt mellékletek alapján településképi bejelentési eljárás lefolytatását kérem.
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
Aláírás
A kérelmet a 4. pontban felsorolt mellékletekkel átvettem:
Raposka, 20… …………….. hó …… nap
_____________________________
A bevezető a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § b) pontja a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (5) bekezdése a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdése a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. alcím címe a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 14/A. alcím címét a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 26/A. §-t a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-a iktatta be.
A 27. §-t a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 13. §-a hatályon kívül helyezte.
A 28. §-t a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 13. §-a hatályon kívül helyezte.
A 29. § a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 16. alcím címe a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § a Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
a 4.1. és 4.3.sz függelék forrása a BfNPI honlapja; az oldalon a Függelékben tételesen idézett fásszárú fajokon túl további lágyszárú szárazföldi és vízinövények is szerepelnek; lásd:
