Kifejezéskereső
2020. évi XLIV. törvény
a klímavédelemről1
A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel. Az Országgyűlés a környezeti örökségünk védelme, a magyar emberek és nemzedékek együttes erőfeszítései eredményének megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:
1. § Az Országgyűlés
a) megállapítja, hogy az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése a világon mindenütt egyértelműen érzékelhető, az általuk okozott természeti, gazdasági és társadalmi hatások egyre több embert érintenek,
b) elhivatott abban, hogy megvédje természeti örökségünket és annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok, együtt kialakítottunk,
c) megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés,
d) felkéri a Kormányt a rövid-, közép- és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására.
2. § A nemzeti klímapolitikának
a) igazodnia kell a klímavédelmet szolgáló nemzetközi és európai uniós vállalásainkhoz,
b) az egész Kárpát-medencét érintően érvényes válaszokat kell adnia,
c) a hazai környezetet, társadalmat és gazdaságot tekintve is meg kell felelnie minden előttünk álló kihívásnak,
d) a karbonsemleges atomenergia-felhasználás lehetőségét is figyelembe kell vennie, és
e) a szennyező fizet elvén, valamint az arányos és reális beavatkozások logikáján kell alapulnia.
3. § (1)2
(2) Magyarország 2030-at követően a végső energiafelhasználás 2005. évi szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
(3) Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarányt ér el a 2030. évig.
(4) Magyarország a 2050. évre eléri a teljes klímasemlegességet, azaz az üvegházhatású gázok még fennmaradó hazai kibocsátása, valamint elnyelése a 2050. évre egyensúlyba kerül.
4. § (1) A Kormány kidolgozza
a) a bruttó végsőenergia-fogyasztásban 2030-ra legalább 21%-os megújuló energiaforrás részarány eléréséhez szükséges intézkedéseket,
b) a lakosság és a helyi közösségek fogyasztókból aktív energiatermelőkké válásának támogatását,
c) a hazai vállalkozások megújuló energia és energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatási programját,
d) a kapcsolódó közpolitikai szabályozások (elsősorban közlekedés-, energia- és hulladékgazdálkodási politika, víz-, mező- és erdőgazdálkodási politika, területhasználati, terület- és településfejlesztési politika) módosítását a fenntarthatóság szempontjai alapján, valamint
e) azokat a támogatási programokat, amelyek a klímavédelem technológiai szempontú megoldásainak ösztönzését szolgálják.
(2) A Kormány gondoskodik a klímavédelmet szolgáló, költségvetésből finanszírozott fejlesztések forrásának megteremtése céljából Zöld Államkötvény kibocsátásáról, valamint társadalmi szemléletformáló kampányokat folytat, különös tekintettel a gazdasági döntéshozókra.
5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A törvényt az Országgyűlés a 2020. június 3-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2020. június 9.
A 3. § (1) bekezdést az Alkotmánybíróság az 5/2025. (VI. 30.) AB határozat 1. pontjával megsemmisítette 2026. június 30. napjával.