Szeghalom Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (X. 26.) önkormányzati rendeletének indokolása

A lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló 28/2012. (XII.15.) sz. önkormányzati rendeletének 3. § 8.a)-b)-c)-d) pontja, továbbá az 1.sz. melléklet módosítása szükségessé vált.

A 3. § 8.a)-b)-c)-d) pontja magában foglalja az egy főre eső havi nettó jövedelem maximum összegét, melyet a lakáspályázatok esetében alkalmazunk. Az összeg meghatározásához a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell alapul venni, ami jelenleg 28.500.- Ft.

A lakáspályázat zárását követően a Szociális és Egészségügyi Bizottság megvizsgálja a beérkezett pályázati ajánlatokat, többek között a pályázók lenyilatkozott jövedelmi viszonyait is. Az a tapasztalat, hogy a korábbi évekhez képest megemelkedtek a bérek, de a rendeletben meghatározott maximum jövedelem összege nem változott. Az esetek jelentős részében néhány ezer vagy néhány száz forinttal lépik át a pályázók a nyilatkozatukban szereplő egy főre eső nettó jövedelem határt, így a pályázatból akaratuk ellenére kizárják saját magukat. Ahhoz, hogy a jövőben meghirdetésre kerülő lakásokat minél szélesebb körben bérbe tudjuk adni, a rendelet vonatkozó részét felül kell vizsgálni.

Az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakásra pályázók besorolási táblázata alkotja a 28/2012.(XII.15.) sz. önkormányzati rendelet 1.sz. mellékletét. A táblázatban különböző szempontok alapján a Szociális és Egészségügyi Bizottság értékeli a pályázókat. A lakáspályázat zárását követően helyszíni környezettanulmányt végeznek a bizottsági tagok. A pályázati ajánlatok vizsgálata után és a környezettanulmány során tapasztaltak alapján minden pályázóval kapcsolatban személyre szabott értékelés történik. A táblázat pontozási rendszere kiegészítést és módosítást igényel. Egyrészt a jövedelmi viszonyok megváltozása- növekedése-miatt a táblázatban meghatározottakat összhangba kell hozni az előző pontban módosított rendelet 3. § 8. a)-b)-c)-d) pontjával, másrészt a pontozási rendszer vonatkozásában is mérlegelni kell az adható pontok megemelését.

Az elmúlt években a családok életét sok olyan tényező befolyásolta, amelynek következtében új élethelyzet alakult ki (pl.: válás, munkahely megszűnése). A korábbiakban a pontozási rendszerben ha egy fő állt munkaviszonyban, akkor kevesebb pontot kapott szemben a két fizetésből élőkkel. Az egy fizetésből élő- pl.: gyermekét egyedül nevelő szülőnek- is biztosítani kell az esélyt arra, hogy a pályázatban megfelelő értékeléshez jusson.

A pályázók életkori besorolása az előzményekben arra mutat rá, hogy a fiatalabb -18-25 éves- korosztály is önálló életet szeretne kezdeni a szülőktől függetlenül, de önerő hiányában. A legérintettebb korosztály a 25-35 évesek között található, ahol a legmagasabb pont továbbra is indokolt, mivel itt már a gyermekvállalás is előtérbe kerül. Az adott csoportban a nagyon nehéz anyagi és családi háttérből kifolyólag nem jutnak önerőből ingatlanhoz, ezért az önkormányzat segítségében bízva pályáznak egy-egy alkalommal.

A besorolási táblázat 6.pontjában az egy főre jutó nettó jövedelem kategorizálása elavult és a jelenlegi bérekkel nincs összhangban. A minimálbér emelés hatással van a pályázati feltételekre is, ezért vált szükségessé a korábban meghatározott maximum értékek növelése. Ha egy szülő válást követően egyedül neveli a három gyermekét, akkor alapesetben- ha pl.: nincs tartós betegség-, és kalkulált összeggel számolunk:

341.000.-Ft

A 341.000.-Ft a család össz jövedelme, ami egy főre elosztva 85.250.- Ft. Ez az összeg 5.450.- Ft-tal haladja meg a maximum jövedelem határt, ami jelenleg 79.800.- Ft. Azt tapasztaltuk, hogy a pályázók többsége már a pályázat zárása után kizárásra kerül a jövedelmi viszonya miatt.

A pontrendszer utolsó pontjában a bizottság által megnevezett egyéb körülmény is értékelhető többletpontokkal. Jelenleg 5 pont adható, de a pályázóknál tapasztaltak alapján ezt a pontszámot célszerű megemelni 20 pontra. Az emelt pontszám lehetőséget biztosít arra, hogy a pontrendszerben nem meghatározott szempontok is értékelhetővé váljanak.

A rendeletben foglaltak végrehajtásának társadalmi hatása jelentős, a pályázók köre kibővül, szélesebb spektrumú lehetőséget biztosít a lakhatással kapcsolatban.

A rendelet gazdasági és költségvetési szempontból nem bír különösebb befolyásoló hatással.

A rendelet környezetre gyakorolt hatása nem nyilvánul meg, de egészségügyi következménye lehet, amennyiben hajléktalan személyt kell elhelyezni, akinek az életét és egészségügyi állapotát veszélyeztetheti, ha nem jut lakáshoz annak ellenére, hogy rendelkezik jövedelemmel, de az utcán él.

A rendelet adminisztratív terheket befolyásoló hatással nem bír.

A rendelet megalkotása az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján kötelező. Ennek elmaradása jogkövetkezménnyel járna.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, tárgyi, szervezeti, pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.