Kifejezéskereső
Balatonfűzfő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2021. (X. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása
2022.01.01.
a helyi adókról szóló 13/2014. (IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Az önkormányzatok jelentős része mentesíti az építményadó alól a magánszemély életvitelszerűen használt lakását a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. § d. pontja alapján. A Htv. ezen előírása szerint az önkormányzat adómegállapítási joga kiterjed arra, hogy a törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse.
Ugyanakkor egyes önkormányzatok helyi rendeleteikben e kedvezmény érvényesítési feltételeként előírták további feltételként azt is, hogy a mentesség csak akkor alkalmazható, ha a magánszemély a lakásban bejelentett állandó lakosként tartózkodik.
A Kúria Önkormányzat Tanácsának Köf.5039/2015/5. számú határozatában (közzétéve a Magyar Közlöny 2015. évi 186. számában) konkrét ügy kapcsán úgy döntött, hogy azon önkormányzati rendeletek, melyek a mentességet az állandó lakosként történő bejelentkezéshez kötik, ellentétesek a Htv. 6. § d. pontjában foglaltakkal, mivel az ott meghatározott menteségek és kedvezmények körét olyan okkal – az állandó lakosként történő bejelentkezéssel – bővítik ki, amelyet a Htv. nem tesz lehetővé.
Tehát állandó balatonfűzfői lakóhelyhez nem köthetjük az építményadó mentességet.
A helyi adó rendeletünk jelenleg a következő mentességi pontot tartalmazza:
„Balatonfűzfő Város Önkormányzat Képviselő-Testületének 13/2014. (IX.30.) helyi adókról szóló önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Ör.) 2. § (1) bekezdés c) pontja értelmében mentes az adó alól az a Htv. 52. § 26. pontja szerinti vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában lévő lakás, amelyet a tulajdonos, vagy haszonélvező, vagy azok – a Ptk. szerinti - közeli hozzátartozója legalább egy éve lakás céljára használ, és a lakás használata nem rendszertelen, nem idényjellegű, nem pihenés, üdülés célját szolgálja, és a lakás rendszeres, éven át tartó használata 12 havi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj befizetését igazoló számlával alátámasztható.”
A fenti jogszabályhely több lehetőséget is biztosít az adózóknak arra, hogy kijátsszák az adófizetési kötelezettséget. Egyrészt visszaellenőrizhetetlenek a rokoni szálak, melyekre hivatkozva kérheti az adózó a mentességet, másrészt pedig inkább kifizetik a 12 havi hulladékgazdálkodási díjat, mint hogy az építményadót megfizessék. Rendszeres, hogy a bemutatott számlákon nem a balatonfűzfői cím szerepel levelezési címként annak ellenére, hogy az adózó állítja, itt él életvitelszerűen, valamint számtalan esetben előfordul, hogy a személy-és lakcímnyilvántartásban tartózkodási helynek nem balatonfűzfői cím van rögzítve. Ezekből pedig nem az következik, hogy valóban itt él az adózó életvitelszerűen, de elutasítani a fenti rendeleti pont értelmében nem tudjuk. Így szükséges ennek felülvizsgálata és egy szigorúbb feltételrendszernek a megfogalmazása.
Telekadó esetében az Ör. 9. § (4) bekezdése kimondja, hogy azon telek után, amelyre a Szabályozási Terv és Helyi Építési Szabályzat alapján sem lakás, sem nem lakáscélú épület nem építhető, az adó mértéke 30 Ft/m2/év.
A fenti adómértékkel kerülnek adóztatásra az ún. „nadrágszíj parcellák” , melyek nagy részét a tulajdonosok nem tartják rendben, azok gazosak ,bokrosak, átjárhatatlanok, mely állapotot szükséges felszámolni a rendezett településkép érdekében.
Ezen telkek esetében az adó mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a telkek értékére is, hiszen a Kúria Köf. 5024/2016/5. számú határozatában a telek értékének 64%-át kitevő éves adómértéket minősítette konfiskálónak arra tekintettel, hogy a következő adóévekben az adóteher összege meghaladta a telek értékét.
A Pénzügyminisztérium Jövedelemadók és Járulálok Főosztályának a Helyi adómértékek volarizációjáról szóló tájékoztatója alapján 2021. január 1-jétől telekadó esetében 366,9,-Ft/m2/év az adómérték maximuma. A 2022. január 1-jétől alkalmazandó adómaximumokról az adóhatóság még nem kapott tájékoztatást.
A „nadrágszíj parcellák” 2021. évben az elkészített adó-és értékbizonyítványok alapján 200-700,-Ft/m2 áron kerültek felértékelésre, így a jelenlegi 30,-Ft/m2/év adómérték kétszeresére történő emelése a Kúria fenti határozata értelmében még nem konfiskáló.
