Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Murony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (IX. 28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 7/2018. (IX. 6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Murony Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, továbbá a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (IX. 1.) önkormányzati rendeletben nevesített Partnerek véleményének kikérésével, a 314/2012 (Xl. 8.) Korm. rendelet 22. és 23. §-a alapján a következőket rendeli el:
1. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a Muronyra jellemző, a Települési Arculati Kézikönyv építészeti útmutatójában meghatározott építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.”
2. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az épületeket 35-47 fok közötti hajlásszögű magastetővel kell ellátni.
(2) A területen
a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 10 méternél,
b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén
az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan megengedett kialakítani.
(3) Ingatlanonként egy darab, max. 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el, kivéve a 20 m-nél nagyobb utcafronti szélességű ingatlanokat, melyeken legfeljebb két ilyen kapu nyitható.
(4) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épülethez megengedett igazítani, a legnagyobb megengedett függőleges irányú eltérés ± 1,0 m.
(5) A Hidasháti gazdaság lakótelepén az épületeket kontyolt nyeregtetővel megengedett ellátni.
(6) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületek közterület felőli homlokzatán látszó módon nem vezethetők.
(7) Előkertes beépítés esetén a közterület határán tömör kerítés nem megengedett.”
3. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 8. és 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult, a Települési Arculati Kézikönyvben bemutatott településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) A funkcionális célokat szolgáló utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(3) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg, elsősorban fehér színű fényforrások használhatók.
(4) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(5) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
9. § (1) A településen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) A településen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amely felületének legfeljebb kétharmada hasznosítható reklámcélra..”
4. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.”
5. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közmű-létesítmények (pl. nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a Település Arculati Kézikönyvben leírt településképi megjelenésre.”
6. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Murony Község Önkormányzata Polgármesterénél.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem indoklását,
d) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a) és b) munkarészeket, valamint részletes indoklást.
(3) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül, vagy
b) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(4) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell: a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
a) az illetékes építésügyi hatóságot,
b) az illetékes járási hivatal földhivatali osztályát
c) a kulturális örökségvédelmi hatóságot,
d) a védettség kezdeményezőjét.
(5) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:
a) az építmény, épület és telek felmérési (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és részletek) és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,
b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.
(6) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület dönt.”
7. § A településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötelezési eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:”
8. § Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 7/2018.(IX.6.) önkormányzati rendelet
a) 2. § 9. pontja,
b) 5. alcím címe,
c) 10. § (5) bekezdése,
d) 13. §-a,
e) 20. §-a,
f) 27. §-a,
g) 28. §-a.
9. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
