1495/2021. (VII. 23.) Korm. határozat

2

A. Demográfia és köznevelés

21. századi technológiai környezetre épülő, versenyképes köznevelés

Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára

Klebelsberg Központ, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

151,36

39,15

kiemelt

3

A. Demográfia és köznevelés

Gyermekellátási intézmények építése

Bölcsődei nevelés fejlesztése

A legalább 3000 lakosú településeken az önkormányzatok és az egyházak

43,70

11,56

pályázatos

4

A. Demográfia és köznevelés

Gyermekellátási intézmények építése

Tudásmegosztás a bölcsődei nevelés kapacitásfejlesztésében

Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Kft.

0,99

0,036

kiemelt

5

A. Demográfia és köznevelés

A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók oktatásának támogatása

A sajátos nevelési igényű, a tartós gyógykezelés alatt álló és a pedagógiai szakszolgálati ellátást igénylő gyermekeket, tanulókat ellátó intézmények szakmai fejlesztésének támogatása

Tankerületi központok önállóan mint állami intézményfenntartók az alábbi intézményi kör vonatkozásában:
– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés a)–f) és i) pontjában meghatározott nevelési-oktatási intézmény,
– az Nkt. 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott pedagógiai szakszolgálati intézmény, továbbá az Nkt. 20. § (1) bekezdése szerinti többcélú köznevelési intézmény
A tankerületi központtal mint konzorciumvezetővel közösen, konzorciumban nyújthatnak be támogatási kérelmet azon állami és nem állami intézményfenntartók, melyek a felhívás céljainak megfelelő tevékenységet folytatnak.

8,2

1,80

pályázatos

6

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Felsőoktatási képzések modernizációja

Felsőoktatási képzések ágazati modernizációja

Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, Magyar Rektori Konferencia és Oktatási Hivatal, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

1,70

0,08

kiemelt

7

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

A felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának korszerűsítése és digitalizációja

Gyakorlatorientált felsőfokú képzések infrastrukturális- és készségfejlesztése

Felsőoktatási intézmények

64,19

15,77

pályázatos

8

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben

A felsőoktatási képzések és a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéhez igazodó szolgáltatások intézményi innovációja és a felsőoktatás felnőttképzési tevékenységének erősítése (Innovatív képzésformák a felsőoktatási intézményekben – Fokozatváltás a digitális felsőoktatásban a munkaerő versenyképességének növelése érdekében)

Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., Nemzeti Innovációs Ügynökség Nonprofit Zrt.

13,92

2,98

kiemelt

9

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft., Közlekedési és Beruházási Minisztérium

9,59

2,24

kiemelt

10

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum

1,35

0,34

kiemelt

11

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Békéscsabai Szakképzési Centrum

1,37

0,34

kiemelt

12

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Berettyóújfalui Szakképzési Centrum

2,02

0,50

kiemelt

13

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum

3,98

1,05

kiemelt

14

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Budapesti Komplex Szakképzési Centrum

6,08

1,64

kiemelt

15

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum

2,38

0,60

kiemelt

16

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Hódmezővásárhelyi Szakképzési Centrum

1,57

0,38

kiemelt

17

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Kaposvári Szakképzési Centrum

4,82

1,26

kiemelt

18

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Mátészalkai Szakképzési Centrum

5,99

1,58

kiemelt

19

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum

4,94

1,29

kiemelt

20

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Nyíregyházi Szakképzési Centrum

3,65

0,98

kiemelt

21

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Soproni Szakképzési Centrum

2,92

0,76

kiemelt

22

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Szegedi Szakképzési Centrum

5,41

1,41

kiemelt

23

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Székesfehérvári Szakképzési Centrum

5,08

1,34

kiemelt

24

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Szolnoki Szakképzési Centrum

4,88

1,22

kiemelt

25

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Váci Szakképzési Centrum

4,69

1,24

kiemelt

26

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Veszprémi Szakképzési Centrum

3,11

0,81

kiemelt

27

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési infrastruktúra a 21. században

21. századi szakképző intézményfejlesztési program

Zalaegerszegi Szakképzési Centrum

1,37

0,34

kiemelt

28

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Szakképzési digitális tananyagfejlesztés

Szakképzési digitális tananyagfejlesztés

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.,
Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. mint konzorciumi partner

0,00

19,78

kiemelt

29

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása

Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpont hálózat kialakítása

IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt. és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

8,86

2,05

kiemelt

30

B. Magasan képzett, versenyképes munkaerő

A kutatás és fejlesztés támogatása

Nemzeti Laboratóriumok létrehozása, komplex fejlesztése

Nemzeti laboratóriumok

64,19

8,78

pályázatos

31

C. Felzárkózó települések

Megújuló energiatermelés és felhasználás a leghátrányosabb helyzetű településeken

Közösségi megújuló energiatermelés és felhasználás

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány

8,84

2,07

kiemelt

32

C. Felzárkózó települések

A helyi sajátosságokon alapuló foglalkoztatás és készségfejlesztés előmozdítása

Helyi sajátosságokon alapuló munkaszocializáció és készségfejlesztés, a helyi gazdasági kultúra erősítése

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány
az alábbi szervezetek bevonásával:
– Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
– Máltai Manufaktúra Nonprofit Kft.
A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzétett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek.

12,36

1,17

kiemelt

33

C. Felzárkózó települések

Közösségorientált pedagógia

Közösségorientált pedagógia

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány
az alábbi szervezetek bevonásával:
– Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
– Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány
A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzétett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek.

6,69

0,399

kiemelt

34

C. Felzárkózó települések

Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása

Szociális lakások építése, felújítása, lakhatási körülmények javítása

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Alapítvány
az alábbi szervezetek bevonásával:
– Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület
A továbbadott támogatás kedvezményezettjei a Felzárkózó települések program weboldalán közzétett kiválasztási módszertan alapján meghatározott szervezetek.

0,00

28,8

kiemelt

35

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Természetvédelem

A Kvassay szivattyútelep 2. ütemének átadása
Átforgatással érintett projekt azonosítója:
KEHOP_PLUSZ-1.2.12-23-2023-00001

Országos Vízügyi Főigazgatóság

6,85

1,82

kiemelt

36

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Természetvédelem

A Hanság Natura 2000 terület ökológiai vízpótlásához szükséges műszaki feltételek megteremtése

Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

0,00

0,61

kiemelt

37

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Szemléletformálás

A fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálás

Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium

0,025

0,04

kiemelt

38

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Főművi vízpótló rendszerek építési munkái, új hálózatok és rendszerek kialakítása

Rábaköz–Tóköz vízpótlás fejlesztése

Országos Vízügyi Főigazgatóság, Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG)

0,00

0,36

kiemelt

39

E. Fenntartható zöld közlekedés

Elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése

A debreceni elővárosi vasúti hálózat kapacitásainak bővítése (Debrecen–Balmazújváros)
Átforgatással érintett projekt azonosítója:
IKOP_PLUSZ-1.2.0-23-2024-00011

Közlekedési és Beruházási Minisztérium, MÁV Pályaműködtetési Zrt.

38,00

10,26

kiemelt

40

E. Fenntartható zöld közlekedés

A villamos-, troli infrastruktúra fejlesztése

45 CAF villamos, valamint 48 trolibusz beszerzése
Átforgatással érintett projekt azonosítója:
IKOP_PLUSSZ-1.1.0-23-2025-00012, IKOP_PLUSZ-1.1.0-23-2023-00001

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.

55,33

0,00

kiemelt

41

E. Fenntartható zöld közlekedés

Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron

Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Békéscsaba – Lőkösháza)
Átforgatással érintett projekt azonosítója:
IKOP_PLUSZ-2.2.0-23-2025-00010

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

142,87

38,57

kiemelt

42

E. Fenntartható zöld közlekedés

Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron

Vasúthálózat szűk keresztmetszet kiváltás TEN-T korridoron (Almásfüzitő – Komárom)

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

0,00

0,76

kiemelt

43

E. Fenntartható zöld közlekedés

Elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknál

Elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknál

Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, magyar adószámmal rendelkező gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások. Kivétel: flottaszolgáltató vállalkozások

40,00

5,00

pályázatos

44

E. Fenntartható zöld közlekedés

Elektromos töltőhálózat kiépítése

Elektromos töltőhálózat kiépítése

Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, magyar adószámmal rendelkező vállalkozás.

6,90

0,00

Pénzügyi eszköz formájában végrehajtott

45

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a MAVIR Zrt. területén II.

MAVIR Zrt.

15,40

0,00

kiemelt

46

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a MAVIR Zrt. területén I.

MAVIR Zrt.

2,45

0,00

kiemelt

47

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft. területén

MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft.

42,91

0,00

kiemelt

48

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az ELMŰ Hálózati Kft. területén

ELMŰ Hálózati Kft.

19,30

0,00

kiemelt

49

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft. területén

MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.

12,13

0,00

kiemelt

50

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.

15,81

0,00

kiemelt

51

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. területén

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

22,21

0,00

kiemelt

52

F. Energia
(zöld átállás)

Átviteli rendszerirányító és elosztók klasszikus és intelligens hálózatfejlesztései

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt. területén

OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.

20,74

0,00

kiemelt

53

F. Energia
(zöld átállás)

Lakossági napelem használat és fűtéskorszerűsítés támogatása

Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva

Nagykorú természetes személy
(magánszemély)

158,76

42,86

pályázatos

54

F. Energia
(zöld átállás)

Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél

Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőknél

Energiakereskedők, aggregátor cégek, erőművek és ipari fogyasztók

55,49

0,00

pályázatos

55

F. Energia
(zöld átállás)

Okosmérés elterjesztése

Okosmérés elterjesztése

Minden elosztóhálózati engedéllyel rendelkező társaság; szükség szerint Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft. mint konzorciumi partner

20,00

0,108

pályázatos

56

F. Energia
(zöld átállás)

Középületek energiahatékonysági beruházásai

Középületek energiahatékonysági beruházásai
Átforgatással érintett konstrukció/projekt azonosítója:
TOP_PLUSZ-2.1.1-21,
TOP_PLUSZ-2.1.2-21-BJ1-2025-
00001

Önkormányzati közfeladatot ellátó épületek

11,94

2,77

kiemelt

57

G. Egészségügy

Alapellátás fejlesztése

Alapellátás fejlesztése

Országos Kórházi Főigazgatóság, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

23,6

3,44

kiemelt

58

G. Egészségügy

Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra

Helyi egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztése
Átforgatással érintett konstrukció/projekt azonosítója:
TOP_PLUSZ-3.3.2-21,
TOP_PLUSZ-3.4.1-23-BN1-2023-
00001, TOP_PLUSZ-3.4.1-23-
KE1-2023-00001

Non-profit szervezet államháztartáson kívül, non-profit szervezet államháztartáson belül

6,47

1,66

kiemelt

59

G. Egészségügy

Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program

Az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program

Kormányzati Szolgáltató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

0,00

111,38

kiemelt

60

H. Állam és közigazgatás

Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében

Adatalapú döntéshozatali és jogalkotási folyamat támogatása a hatékonyság és átláthatóság növelése, valamint a szabálytalanságok kockázatának csökkentése érdekében

Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft., Igazságügyi Minisztérium, Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

0,00

1,74

kiemelt

61

H. Állam és közigazgatás

Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén

Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén

Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ)

0,00

0,48

kiemelt

62

H. Állam és közigazgatás

Az ajánlattevői és ajánlatkérői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása

Képzési programok kidolgozása KKV-k számára a vállalkozások közbeszerzési eljárásokban történő részvételének elősegítésére

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága,
Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft.

0,00

0,46

kiemelt

63

H. Állam és közigazgatás

Az ajánlattevői és ajánlatkérői oldal megerősítése, a verseny javítását célzó intézkedések megfogalmazása

KKV-k közbeszerzési részvételét ösztönző támogatás

Kis- és középvállalkozások

0,00

0,89

pályázatos

64

H. Állam és közigazgatás

Közszolgáltatások hatékonyságát növelő nemzeti informatikai eszközkezelési rendszer megerősítése

Közszolgáltatások hatékonyságát növelő nemzeti informatikai eszközkezelési rendszer kialakítása

Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt., Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

0,00

17,86

kiemelt

65

K. Digitális innováció

Digitális adattárca-megoldás

Digitális adattárca-megoldás
Átforgatással érintett projekt azonosítója:
DIMOP_PLUSZ-1.3.1-23-2023-00001

IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság

5,23

0,00

kiemelt

66

Összesen

1182,62

394,81

2

A. Demográfia és köznevelés

Az iskolai szegregáció kockázatának csökkentése

A hátrányos helyzetű tanulók alacsony arányával rendelkező általános iskolák állami támogatásának csökkentéséről szóló jogszabály(ok) hatálybalépése

Az alacsony hátrányos helyzetű tanulói arányú általános iskolák (1–8. osztály) állami támogatásának csökkentéséről szóló jogszabály(ok) hatálybalépése.
A jogszabály(ok)nak olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek szerint az általános iskolák állami támogatása 10%-kal csökken, ha az adott iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2025/2026-os tanév elején megállapított, az iskola székhelye szerinti településen (helyi közigazgatási egység szintjén) mért átlagos arány.

2026. II. negyedév

Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium

3

A. Demográfia és köznevelés

A tanári hivatás vonzerejének növelése

A köznevelésben dolgozó pedagógusok béremeléséről szóló jogszabály(ok) hatálybalépése

Azoknak a jogszabályoknak a hatálybalépése, amelyek előírják, hogy a közoktatási rendszerben dolgozó tanárok (a közoktatási törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkező, a közoktatási rendszerben dolgozó valamennyi tanár, a szakképzésben dolgozók kivételével) átlagbére 2025. január 1-jéig elérje a felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagbérének legalább 80%-át.
A törvénynek tartalmaznia kell továbbá olyan rendelkezéseket is, amelyek szerint 2024. január 1-jétől legalább 2031. december 31-ig az alábbi kategóriákba tartozó tanárok bére legalább 12,5%-kal magasabb legyen, mint az azonos képesítéssel és tapasztalattal rendelkező, de ezekbe a kategóriákba nem tartozó tanárok bére:
– a kormányrendeletben meghatározott hátrányos helyzetű vagy felzárkóztató településeken dolgozó tanárok;
– olyan iskolákban dolgozó tanárok, ahol a hátrányos helyzetű tanulók aránya legalább 10%, és amelyek pedagógiai programjaikban az inkluzív oktatásra vonatkozó speciális pedagógiai módszereket határoznak meg.

2026. II. negyedév

Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium

4

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Szemléletformálás – víz

Fenntartható vízgazdálkodási cselekvési terv elfogadása

A kormány elfogadta a fenntartható vízgazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervet, amely meghatározza az alábbi célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, felelősségi köröket és határidőket:
– a vízfelhasználás összehangolása a rendelkezésre álló vízkészletekkel és az éghajlatváltozási előrejelzésekkel, ideértve az árvíz- és aszályhatások csökkentését, valamint a hosszú távú vízgazdálkodási reziliencia biztosítását;
– a természetalapú megoldások és a természetes vízmegtartási intézkedések előtérbe helyezése, beleértve azok beépítését a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe és a területhasznosítási tervezésbe;
– a vízhasználat hatékonyságának növelése, ideértve a veszteségek csökkentését, a körforgásos vízhasználat előmozdítását és a fenntartható városi csapadékvíz-gazdálkodást;
– zöld készségek fejlesztése a vízgazdálkodási ágazatban és a kapcsolódó területeken célzott képzési és továbbképzési intézkedések révén, helyi szinten is;
– monitoring- és értékelési keretrendszer kidolgozása a felszín alatti víztestek mennyiségi és minőségi állapotának, valamint a vízmegtartási intézkedések hatásának felmérésére;
– a pénzügyi igények becslése;
– az érdekelt felek strukturált bevonásán alapuló ajánlások kidolgozása a cselekvési terv végrehajtásához szükséges jövőbeli jogszabályi változtatásokra vonatkozóan.
A cselekvési terv elfogadásán túlmenően kommunikációs tevékenységeket is végre kell hajtani a fenntartható vízgazdálkodás témájában.

2026. II. negyedév

Élő Környezetért Felelős Minisztérium

5

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Szemléletformálás – víz

Vízvisszatartási beavatkozásokkal érintett hektárok száma

Legalább 18 000 hektár mezőgazdasági területet vontak be a „Vizet a tájba” programba, amelynek keretében a vízügyi hatóságnak el kell végeznie vagy megvalósíthatónak kell minősítenie a negyedéves alapcélhoz igazodó, szabályozott vízmegtartási beavatkozásokat.

2026. II. negyedév

Élő Környezetért Felelős Minisztérium

6

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

A körforgásos gazdaságra való átállás hazai szabályozása

A hulladékgazdálkodási rendszer működtetéséhez szükséges jogszabályok hatálybalépése és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv elfogadása

A következőket szabályozó jogi aktus(ok) hatálybalépése:
– az italpalackokra vonatkozó visszaváltási rendszer megalapozása és szabályozása;
– egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentése (ideértve egyes egyszer használatos műanyagtermékek szabályozását is);
– a kiterjesztett gyártói felelősség szabályai;
– az elhagyott hulladék ingatlanról történő eltávolítása és a megfelelő hulladékkezelő helyre történő elszállításának szabályozása;
– a körforgásos gazdaságra való átállás és a hulladékkeletkezés megelőzésének keretét létrehozó Országos Hulladékgazdálkodási Terv elfogadása.

2026. II. negyedév

Élő Környezetért Felelős Minisztérium

7

D. Vízgazdálkodás és körforgásos gazdaság

Akcióterv a helyi szemléletformáló tevékenységekhez

Nemzeti kommunikációs akcióterv elfogadása

A nemzeti kommunikációs akcióterv elfogadása, amely iránymutatást nyújt a lakosságnak a hulladékhierarchia magasabb szintjeiről.

2026. II. negyedév

Élő Környezetért Felelős Minisztérium

8

E. Fenntartható zöld közlekedés

Tarifa reform

A tarifákra vonatkozó jogszabály(ok) hatálybalépése

A közösségi közlekedésre vonatkozó utazási kedvezményekkel kapcsolatos jogi aktus(ok) hatálybalépése.

2026. II. negyedév

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

9

E. Fenntartható zöld közlekedés

Tőkejuttatás az újonnan létrehozott gördülőállomány-társaságba (ROSCO)

Tőkejuttatás a gördülőállomány- kezelő társaság ROSCO részére

Magyarország tőkeemelés céljából 1 800 000 000 EUR-t utal át a ROSCO-nak.

2026. II. negyedév

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

10

E. Fenntartható zöld közlekedés

A magyarországi vasúti szolgáltatások reformja

Az országos közlekedésszervező (NPTA) létrehozása

Az országos közlekedésszervezőt (NPTA) mint a Közlekedési Minisztérium alá tartozó állandó közjogi szervet létrehozó jogi aktus(ok) hatálybalépése. A jogszabály kifejezetten meghatározza az NPTA jogállását, irányítási struktúráját, megbízatását és hatásköreit, és egyértelműen körülhatárolja az országos közlekedésszervező és a ROSCO szerepét. A jogszabály különösen egyértelművé teszi azt, hogy az NPTA a vasúti üzemeltetőkkel kötött közszolgáltatási szerződéseket, valamint a pályázati eljárásokat kezeli, a ROSCO pedig a vasúti járművek beszerzéséért és lízingeléséért felelős. A jogszabály meghatározza továbbá a két szervezet közötti információmegosztási kötelezettségeket. Ezen túlmenően a jogszabály tartalmazza a következőket:
A pályázati eljárás vonatkozásában: az NPTA felhatalmazása arra, hogy az 1370/2007/EK rendelettel összhangban közszolgáltatási kötelezettségeket írjon elő, és versenytárgyalásos eljárást indítson a közszolgáltatási szerződéscsomagokra. A jogszabály felhatalmazza az NPTA-t, hogy a közszolgáltatási kötelezettség hatálya alá tartozó hálózatot bontsa fel támadható piaci részekre, és fogadjon el többéves pályázati programot ezekre a részekre vonatkozóan, meghatározva, hogy mely részek képezik elsőbbséget élvező versenytárgyalási eljárás tárgyát.
A közlekedéstervezés és az utastájékoztatás vonatkozásában: az NPTA kijelölése a közösségi közlekedés tervezéséért és az utastájékoztatásért felelős illetékes hatóságként, és az NPTA felügyelete alatt egységesítendő funkciók meghatározása (ideértve a jegyértékesítés interoperabilitására vonatkozó szabványokat és a valós idejű utasinformációs rendszereket).

2026. II. negyedév

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

11

E. Fenntartható zöld közlekedés

A magyarországi vasúti szolgáltatások reformja

A ROSCO létrehozása

Az új, állami 100%-os tulajdonú, részvénytársaság formájában működő szervezet (gördülőállomány társaság – ROSCO) létrehozásáról szóló jogszabály(ok) hatálybalépése. A jogszabálynak: i. meg kell határoznia az ilyen társaság küldetését, megbízatását és hatásköreit a pályázatokon belüli verseny és a szolgáltatási szerződések versenyképességének növelése érdekében. A jogszabálynak különösen biztosítania kell, hogy a jövőbeli közszolgáltatási kötelezettséget teljesítő üzemeltetők számára a járműpark méltányos, egyenlő és megkülönböztetésmentes feltételek mellett, szabványosított üzemeltetési és karbantartási követelmények mellett álljon rendelkezésre. ii. Rögzíti, hogy a ROSCO által beszerzendő járműpark a ROSCO tulajdonát képezi. iii. Meghatározza a vállalatirányítás és a szervezeti felépítés általános elveit. iv. Rögzíti, hogy a társaság igazgatóságának és törvényes szerveinek tagjai: a) olyan személyek közül kerüljenek kiválasztásra, akik megfelelnek a feddhetetlenség, a szakmaiság és a függetlenség követelményeinek; b) rendelkezzenek a feladatuk ellátásához szükséges hatáskörrel, kompetenciákkal és objektivitással.

2026. II. negyedév

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

12

F. Energetika (zöld átállás)

A villamos energia szabályozás átalakítása

A bruttó elszámolásra vonatkozó jogszabály(ok) hatálybalépése

A hálózatba betáplált és a hálózatból felhasznált villamos energia elkülönített elszámolását bevezető jogszabály(ok) hatálybalépése. Azoknál a felhasználóknál, akik 2024. január 1. után benyújtott csatlakozási kérelem alapján telepítettek napelemrendszert, a jogszabály(ok)nak rendelkezniük kell az elkülönített elszámolási rendszer automatikus hatálybalépéséről. Azoknál a felhasználóknál, akik 2023. december 31. előtt benyújtott csatlakozási kérelem alapján telepítettek napelemrendszert, a jogszabály(ok)nak elő kell írniuk a külön elszámolási rendszer hatálybalépését a napelem-rendszer telepítésétől számított 10 év elteltével.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

13

F. Energetika (zöld átállás)

A szárazföldi szélenergia hasznosításának ösztönzése

Jogszabály(ok) hatálybalépése

Olyan jogszabály(ok) hatálybalépése, amely(ek):
(i) Magyarország teljes területén 199 méterre emeli(k) a szélturbinák maximális magassági határértékét, és 700 méterre csökkenti(k) a szélerőművek és a lakóterületek közötti minimális távolságot.
(ii) Legalább 25 prioritási övezetet jelöl ki a szárazföldi szélenergia-termelés számára.
(iii) Megállapítja, hogy a prioritási övezetekben: nem szükséges zöldterületeket, mezőgazdasági területeket vagy erdőterületeket kijelölni a szélenergia-fejlesztés céljára kijelölt területek kompenzálására; valamint a szárazföldi szélenergia-termelésre vonatkozó környezetvédelmi és építési engedélyeket a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 50 napon belül kiadják.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

14

F. Energetika (zöld átállás)

A szárazföldi szélenergia hasznosításának ösztönzése

Jogszabály(ok) hatálybalépése

A szélenergia-technológiára vonatkozó, legalább éves rendszerhálózati csatlakozási aukciók tervét meghatározó jogi aktus(ok) hatálybalépése. Az aukciók keretében a 2026–2030 közötti időszakra legalább 4 GW szélenergia-termelési kapacitást kell kiosztani. Legalább 700 MW szélenergia-kapacitásra vonatkozó aukciós pályázati felhívás közzététele 2026. augusztus 31-ig.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

15

F. Energetika (zöld átállás)

A megújulóenergia-projektek villamosenergia-hálózatra csatlakozásának felgyorsítása

Jogszabály(ok) hatálybalépése

Olyan jogi aktus(ok) hatálybalépése, amely(ek):
(i) egységes, integrált engedélyezési eljárást vezet(nek) be a 0,5 MW-nál nagyobb teljesítményű napenergia- és szárazföldi szélerőművek telepítéséhez szükséges környezetvédelmi és építési engedélyek kiadására;
(ii) meghatározza(k) az integrált engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságokra kiszabható pénzbírságokat abban az esetben, ha azok a törvényben megállapított közigazgatási eljárási határidőkön belül nem adják ki az engedélyeket;
(iii) lehetővé teszi(k) a szélerőművek és a napenergia-erőművek közös telepítését.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

16

F. Energetika (zöld átállás)

A megújulóenergia-projektek villamosenergia-hálózatra csatlakozásának felgyorsítása

Hálózati csatlakozási engedély megújuló erőművi kapacitások számára

Összesen 6200 MW teljesítményű nap- és szárazföldi szélerőművek telepítése és csatlakoztatása.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

17

F. Energetika (zöld átállás)

A megújulóenergia-projektek villamosenergia-hálózatra csatlakozásának felgyorsítása

Hálózati csatlakozási engedély megújuló erőművi kapacitások számára

Olyan jogi aktus(ok) hatálybalépése, amely(ek):
(i) előírja(k), hogy az újonnan épített lakossági fotovoltaikus rendszerek (legfeljebb 10,8 kVA) hálózatra történő csatlakoztatásához csupán a hálózatüzemeltetőnek szóló bejelentés szükséges;
(ii) előírja(k), hogy a hálózatüzemeltetőknek a tulajdonos által benyújtott telepítési bejelentéstől számított legfeljebb két hónapon belül csatlakoztatniuk kell a kis teljesítményű fotovoltaikus berendezéseket (legfeljebb 10,8 kVA teljesítménnyel) a hálózatra.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

18

F. Energetika (zöld átállás)

Minimum energiahatékonysági követelmények meghatározása

Minimum energiahatékonysági követelmények meghatározása épületfelújítási támogatási programokhoz

Hatályba lépnek azok a jogi aktusok, amelyek előírják, hogy az uniós forrásokból
(társ)finanszírozott épületfelújítási támogatási programok keretében legalább 30%-os energiafogyasztás-csökkentést kell elérni.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

19

G. Egészségügy

A hálapénz kivezetése az egészségügy területén

A hálapénz gyakorlatának megszüntetése

Az állami tulajdonú egészségügyi szolgáltatók munkaszerződését szabályozó jogi aktus hatálybalépése, a hálapénz kifizetések eltörlése és büntetendővé nyilvánítása, valamint az orvosok új munkaszerződés szerinti fizetése.

2026. II. negyedév

Egészségügyi Minisztérium

20

G. Egészségügy

Alapellátás fejlesztése

Alapellátási programok

25 000 beteg bevonása a megelőzési programba.

2026. II. negyedév

Egészségügyi Minisztérium

21

H. Állam és közigazgatás

Az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörei

Az Integritás Hatóságról szóló jogszabály hatálybalépése

A magyar Kormány kötelezettséget vállal arra, hogy hatályba lépnek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az Integritás Hatóság működésének részletes szabályait állapítják meg az Európai Unió pénzügyi támogatásainak magyarországi felhasználása során felmerülő csalás, összeférhetetlenség, korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében:
A jogszabály biztosítja, hogy az Integritás Hatóság valamennyi olyan ügyben felléphessen, amelyben megítélése szerint az illetékes nemzeti hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket az Európai Unió költségvetésének eredményes és szabályszerű felhasználását, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét veszélyeztető csalás, összeférhetetlenség, korrupció, valamint egyéb jogsértések és szabálytalanságok megelőzésére, feltárására és korrekciójára.
A jogszabály garantálja az Integritás Hatóság függetlenségét, az alábbiak révén:
– Az Integritás Hatóság és annak munkatársai feladataik ellátása során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasítást más személytől vagy szervezettől.
– A Hatóság önálló költségvetéssel rendelkezik, amely a Hatóság hozzájárulása nélkül nem csökkenthető. A Hatóság Igazgatósága dönthet a feladatai ellátáshoz szükséges erőforrások mennyiségéről és a Hatóság elnöke dönthet a munkatársak számáról.
– A Hatóságot egy elnökből és elnökhelyettesekből álló Igazgatóság vezeti, akiket a köztársasági elnök nyílt pályázati és kiválasztási eljárást követően nevez ki hat évre; amely időtartam nem újítható meg.
– Az Igazgatóság tagjainak kiválasztása szakmai alkalmasságon és képességeken alapul. A jogszabály tartalmazza a politikai megbízatásokra és tagságra, valamint a gazdasági társaságokban való tulajdoni hányadra vonatkozó összeférhetetlenségi követelményeket.
– Az igazgatóság tagjait nyílt pályázati eljárás alapján kell kiválasztani, az e célból létrehozott Alkalmassági Bizottság által kiadott, a jelöltek alkalmassági feltételeknek való megfeleléséről szóló kötelező erejű vélemény figyelembevételével. Az Alkalmassági Bizottságot az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) főigazgatója hívja össze nyílt felhívást követően. A Bizottság három független személyből áll, akik elismert nemzetközi intézményeknél szerzett háttérrel, valamint a közbeszerzés és/vagy a korrupcióellenes tevékenység területén kellően hosszú, igazolható és releváns tapasztalattal rendelkeznek. A Bizottság tagjai a kinevezésüket megelőző öt évben nem tölthettek be választott politikai tisztséget vagy kormányzati politikai tisztséget; nem állhattak politikai párt vagy politikai alapítvány alkalmazásában; és nem végezhettek önkéntes vagy díjazás ellenében ellátott tevékenységet ilyen szervezet javára. Az Alkalmassági Bizottság tagjaira az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 61. cikkében meghatározott elvekkel összhangban álló összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni a kötelező erejű alkalmassági vélemény kiadását követő öt évig. Az Alkalmassági Bizottság tagjai kötelesek a bizottsági tevékenységük megkezdését megelőzően vagyonnyilatkozatot közzétenni, valamint nyilatkozni arról, hogy velük szemben összeférhetetlenség nem áll fenn.
– Az Igazgatóság tagja csak akkor menthető fel, ha a kinevezését követően összeférhetetlenség merül fel, vagy ha vele szemben jogerős ítéletet hoznak olyan büntetőügyben, amely az Integritás Hatóság munkájához kapcsolódik, vagy amely a tag függetlenségét és pártatlanságát érinti.
A jogszabály az Integritás Hatóság számára az alábbi hatásköröket biztosítja:
(i) utasíthatja az ajánlatkérőt a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére;
(ii) felkérheti a közigazgatási vizsgálati szerveket, hogy a nevében vizsgálatot folytasson;
(iii) meghatározott gazdasági szereplők uniós finanszírozásból történő kizárását javasolhatja meghatározott időre;
(iv) a nemzeti hatóságokat vagy szerveket arra utasíthatja, hogy indítsanak eljárást az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és gyanúk ellenőrzésére az uniós források kezelésével kapcsolatban;
(v) teljes körű hozzáférést kérhet a közbeszerzési dokumentációkhoz;
(vi) javasolhatja az ajánlatkérőknek, hogy egy adott közbeszerzésben vagy a közbeszerzési eljárások egy adott kategóriájában meghatározott eljárást alkalmazzanak;
(vii) kezdeményezheti a nemzeti hatóságok vagy szervek eljárását a feltételezett szabálytalanságok megállapítása céljából;
(viii) az uniós támogatást érintő közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hatósági döntések bírósági felülvizsgálatát kérheti;
(ix) kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását, és amennyiben a Hatóság a közbeszerzési eljárás felfüggesztését javasolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság köteles elrendelni a felfüggesztést;
(x) bíróság előtt megtámadhatja az érintett hatóság mulasztását.
A jogszabály a következő rendelkezéseket tartalmazza:
– az Integritás Hatóság jogosult az eljárásai lefolytatásához szükséges releváns adatokhoz hozzáférni, és hogy az Integritás Hatóság adatigénylésével érintett szervek kötelesek az adatokhoz való hozzáférést biztosítani vagy az adatokat rendelkezésre bocsátani legfeljebb 30 naptári napon belül,
– az Integritás Hatóság eljárását hivatalból, valamint a hozzá benyújtott panaszok vagy bejelentések alapján folytathatja le,
– az Integritás Hatóság számára anonim és bizalmas kommunikációt lehetővé tevő bejelentői felület létrehozásának jogalapja és kötelezettsége,
– az Integritás Hatóság számára olyan nyilvántartás létrehozásának, folyamatos aktualizálásának és működtetésének jogalapja és kötelezettsége, amely azon gazdasági szereplőket tartalmazza, akiket jogerős bírósági ítélet vagy végleges közigazgatási döntés közbeszerzési eljárásokból kizárt; továbbá annak előírása, hogy az Integritás Hatóság a szabálytalanság gyanúját felvető eseteket bejelenti az illetékes nemzeti hatóságoknak, valamint – amennyiben alkalmazandó – az OLAF részére,
– az Integritás Hatóság hatásköre akkor is fennmarad, és azt továbbra is gyakorolhatja, ha valamely olyan intézkedést, eljárást vagy projektet, amely részben vagy egészben európai uniós pénzügyi támogatásban részesült volna, később kivesznek az európai uniós finanszírozás köréből.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

22

H. Állam és közigazgatás

Az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos hatáskörei

Az Integritás Hatóság vagyonnyilatkozat-ellenőrzési hatásköreire vonatkozó jogszabály-módosítások

A magyar Kormány vállalja, hogy hatályba lépnek azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek az Integritás Hatóságot felruházzák a következőkkel:
– kizárólagos jogi felelősség és hatáskör az olyan politikai felsővezetők vonatkozásában, akik az Országgyűlésnek nem tagjai (a 2018. évi CXXV. törvény 183. §-ának hatálya alá tartozó személyek), valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozataiban foglalt adatok valóságtartalmának közvetlen ellenőrzésére;
– hatáskör azon egyéb, magas kockázatú tisztségviselők nyilvános vagyonnyilatkozataiban foglalt adatok valóságtartalmának közvetlen ellenőrzésére, akiknek vagyonnyilatkozatát jogszabály alapján nyilvánosságra kell hozni;
– hatáskör arra, hogy felkérje az illetékes szerveket azon magas korrupciós kockázatú tisztségviselők vagyonnyilatkozataiban foglalt adatok valóságtartalmának ellenőrzésére, akiknek vagyonnyilatkozatát jogszabály alapján nem kell nyilvánosságra hozni, valamint hogy az ellenőrzés eredményét megismerje;
– közvetlen vagy megkeresés alapú hozzáférés mindazon adatbázisokhoz és nyilvántartásokhoz, amelyeket a vagyonnyilatkozatokban szereplő adatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez szükségesnek ítél.
A jogszabály előírja, hogy az ilyen ellenőrzési eljárást az Integritás Hatóság hivatalból, felmerülő gyanú alapján vagy bármely személy által benyújtott, valamely vagyonnyilatkozatban szereplő adat feltételezett valótlanságát vagy pontatlanságát megjelölő, formális bejelentés alapján megindíthatja.
A köztársasági elnök; az országgyűlési képviselők; a nemzetiségi szószólók és – amennyiben e személy nem országgyűlési képviselő – az Országgyűlés háznagya; a polgármesterek és a főpolgármester, a helyi önkormányzati képviselők és a nemzetiségi önkormányzati képviselők; az Alkotmánybíróság tagjai; az alapvető jogok biztosa és helyettesei; az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei; a Kúria elnöke és elnökhelyettesei; az Országos Bírósági Hivatal elnöke és elnökhelyettesei; a bírák; a legfőbb ügyész és helyettese; a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke és a Monetáris Tanácsnak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjai; a Költségvetési Tanács elnöke; a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és tagjai; a Médiatanács tagjai; a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti a) országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok, a miniszterelnök politikai igazgatója, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója, b) főispán, c) a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos; valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény értelmében vett független szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv vezetője vagy helyettese, illetve e szervek bármely döntéshozó testületének tagja tekintetében, amennyiben az Integritás Hatóság szabálytalanságot állapít meg, ideértve különösen azt az esetet,
amikor az ellenőrzött személy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot – különösen, ha ezzel összefüggésben valós vagyoni vagy jövedelmi helyzetét leplezve – szándékosan hamisan vagy valótlanul közölt, az Integritás Hatóság kezdeményezi az illetékes nemzeti szerv eljárását. Az illetékes szerv köteles döntését nyilvánosan megindokolni, amennyiben nem ért egyet az Integritás Hatóság megállapításaival.
Az Integritás Hatóság kizárólagos vagy nem kizárólagos vizsgálati hatásköreinek gyakorlása szempontjából magas korrupciós kockázatú tisztségviselőnek minősülnek a következők: a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselők, a politikai felsővezetők, a politikai vezetők, a biztosi jogviszonyban álló személyek, a politikai tanácsadók, a politikai főtanácsadók, a kabinetfőnökök, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetői, a főispánok, a főpolgármester és a megyei jogú városok polgármesterei, a bírák, az ügyészek, a bírói és ügyészi igazgatási szervek tagjai, a rendvédelmi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főosztályi szervezeti egységeinek vezetői, valamint az állami tulajdonban álló vállalatok felsővezetői.
A 2018. évi CXXV. törvény 183. §-ának hatálya alá tartozó személyek esetében a fenti hatáskörök a következő jogosítványokat is magukban foglalják:
(i) az Integritás Hatóságnak lehetősége van arra, hogy azt a személyt, akinek a vagyonnyilatkozatát a Hatóság vizsgálja, a vagyonnyilatkozat tartalmát alátámasztó adatok és iratok bemutatására utasítsa; és (ii) az Integritás Hatóság jogosult arra, hogy azt a személyt, akinek vagyonnyilatkozatában foglalt adatok tekintetében az ellenőrzés során pontatlanságot, hiányosságot vagy valótlan adatközlést állapított meg, a vagyonnyilatkozat helyesbítésére utasítsa.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

23

H. Állam és közigazgatás

Részvétel az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben

Részvétel az Európai Ügyészséghez kapcsolódó megerősített együttműködésben

Magyarország vállalja, hogy benyújtja az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben való részvételi szándékról szóló értesítést az Európai Bizottsághoz. Az értesítésnek tartalmaznia kell azt a kérelmet, hogy
az (EU) 2017/1939 rendelet Magyarországon alkalmazandó legyen az EPPO hatáskörébe tartozó azon bűncselekmények tekintetében, amelyeket Magyarországnak a megerősített együttműködéshez való csatlakozása engedélyezését megelőzően, 2021. június 1-jén vagy azt követően követtek el.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

24

H. Állam és közigazgatás

A Korrupcióellenes Munkacsoportra vonatkozó jogszabályok hatálybalépése

A Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos jogszabályok hatálybalépése

A magyar Kormány vállalja, hogy hatályba lépnek azok a jogszabályok, amelyek létrehozzák a Korrupcióellenes Munkacsoportot.
A jogszabály a következő rendelkezéseket tartalmazza:
1. A Korrupcióellenes Munkacsoport feladatai a következők:
(a) a meglévő korrupcióellenes intézkedések vizsgálata és javaslatok kidolgozása a javításuk érdekében;
(b) javaslatok előterjesztése: (i) a korrupció megelőzésének és felderítésének javítása,
(ii) az állami közigazgatási és ellenőrző hatóságok, valamint a bűnügyi nyomozó hatóságok közötti információáramlás javítására;
(c) annak felmérése, hogy a korábbi javaslatokat hogyan követték nyomon és hajtották végre;
(d) nyilvános éves jelentés készítése.
A jogszabály előírja, hogy a jelentés (i) elemezze a korrupció és a korrupciós gyakorlatok kockázatait és tendenciáit, (ii) ellenintézkedéseket és bevált gyakorlatokat javasoljon a korrupciós kockázatok és korrupciótípusok megelőzésére, felderítésére és szankcionálására, és felmérje a hatékony végrehajtásukat, valamint (iii) mérje fel, hogy a javaslatokat hogyan követték nyomon és hajtották végre.
2. A Kormány a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentéseit és javaslatait azok közzétételétől számított két hónapon belül szisztematikusan megvitatja, és minden olyan javaslat tekintetében, amelynek a végrehajtását elvetette, döntését megindokolja.
3. A Korrupcióellenes Munkacsoport tagjainak (az elnök kivételével) legalább 50%-át a korrupcióellenes küzdelem terén tevékenykedő nem kormányzati szereplők adják. A jogszabály előírja, hogy (i) az ilyen tagok bizonyíthatóan függetlenek legyenek a kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől; (ii) kiválasztásuk nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében, a jelöltek szakértelmén és érdemein alapuló objektív kritériumok szerint történjék; (iii) amennyiben a nem kormányzati szereplők által delegált tagok száma 50% alá csökken, szavazatuk súlyát úgy kell módosítani, hogy elérje az elnök nélkül számított szavazatok 50%-át.
4. A Korrupcióellenes Munkacsoport elnöki tisztét az Integritás Hatóság elnöke tölti be, valamint hogy a Munkacsoport az Integritás Hatóságtól függetlenül működik.
5. A Korrupcióellenes Munkacsoport évente legalább kétszer ülésezik, és döntéseit a leadott szavazatok egyszerű többségével hozza meg. A jogszabály előírja, hogy az ülésekről készült jegyzőkönyveket a Korrupcióellenes Munkacsoport honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

25

H. Állam és közigazgatás

A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén alkalmazandó külön eljárás bevezetése (“bírói felülbírálat”)

Bizonyos korrupciós és korrupcióval összefüggő cselekményekre vonatkozó eljárásról szóló jogszabály-módosítás(ok)

A magyar Kormány vállalja, hogy a 2023. január 1-jét megelőzően elkövetett (el nem évült) bűncselekményekre is alkalmazandó jogszabály-módosítások lépnek hatályba, amelyek:
– meghatározott korrupció és korrupciós gyakorlatok esetére vonatkozó eljárást hoznak létre;
– lehetőséget teremtenek az ügyészség vagy a nyomozó hatóság azon döntésének bírói felülbírálatára, amely a bűncselekmény miatt tett feljelentés elutasítására vagy a büntetőeljárás megszüntetésére irányul; a felülbírálatot a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája végzi, aki jogosult a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának elrendelésére. Ha a nyomozás megindítására vagy az eljárás folytatására sor kerül, az ügyészség vagy a nyomozóhatóság a bírósági határozat indokolása alapján köteles az eljárást folytatni, valamint felderítetlenség esetén az abban megjelölt hiányosságok pótlásával köteles eljárni.
– előírják, hogy felülbírálati indítványt követően, amennyiben a feljelentés elutasítására vagy a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntést a nyomozási bíró hatályon kívül helyezte, és az eljárást ismételten megszüntetik, lehetővé kell tenni a vádindítvány bíróság előtti benyújtását. A jogszabályban meghatározott feltételek esetén az eljárás jogosultságot teremt vádindítvány benyújtására az illetékes bírósághoz, amely az ügy érdemében bizonyítás felvétele alapján határoz. A vádindítvány megalapozottságának vizsgálata korlátozott körű (pl. arra terjedhet ki, hogy a vádlottként megjelölt személy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány szerinti bűncselekmény elkövetésével, és/vagy hogy az érintett személy mentelmi joggal rendelkezik-e), azzal a céllal, hogy a vizsgálat ne valósítson meg érdemi szűrést, amely azzal a kockázattal járna, hogy az ügy érdemi elbírálását megelőlegezné vagy ellehetetlenítené anélkül, hogy az ügyben lehetőség nyílna bizonyítás felvételére. A természetes személyek és jogi személyek, kivéve a hatóságokat, – a jogszabályban meghatározott feltételekkel – indítványt nyújthatnak be az eljárásban; ugyanakkor az Integritás Hatóság felülbírálati indítványt, valamint ismételt felülbírálati indítványt is benyújthat.
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezetében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell, és a nyomozó hatóság vagy az ügyészség a feljelentésről a 379. § alapján új határozatot hoz abban az esetben is, ha a) a 2022. december 31-ét követően tett feljelentés ugyanazon cselekményre vonatkozik, mint a 2023. január 1-jét megelőzően tett és elutasított feljelentés, vagy amely esetében a nyomozást 2023. január 1-je előtt megszüntették, b) a 817/B. § (1) bekezdése alapján a CV/A. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a 2022. december 31-ét követően tett feljelentésre.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

26

H. Állam és közigazgatás

A vagyonnyilatkozati szabályok módosítása (személyi és tárgyi kör)

A vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályát kiterjesztő jogszabályi módosítások hatálybalépése, a rendszeres közzététel biztosítása mellett

A magyar Kormány vállalja, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba a következő rendelkezésekkel:
(i) politikai felsővezetők (a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. és 184. §-a szerint), valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik, továbbá az országgyűlési képviselők és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni a hivatalba lépésükkor, azt követően évente, valamint a hivatal megszűnésekor;
(ii) az (i) pont szerinti személyi körbe tartozó valamennyi személy köteles legalább az alábbiakat bejelenteni: bevételek, ingatlanok, egyéb jelentős értékű vagyontárgyak (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a járműveket, vízi járműveket, értékes régiségeket és műtárgyakat), bankbetétekben és készpénzben tartott megtakarítások, részvényekben, értékpapírokban és magántőkealapokban fennálló vagyonelemek, életbiztosítások, bizalmi vagyonkezelési konstrukciók, valamint gazdasági társaságokban fennálló tényleges tulajdonosi jogviszonyok.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

27

H. Állam és közigazgatás

A vagyonnyilatkozati szabályok módosítása (elektronikus vagyonnyilatkozati nyilvántartás)

A digitális vagyonnyilatkozati rendszer és nyilvános adatbázis létrehozásáról szóló jogszabály-módosítások hatálybalépése

A magyar Kormány vállalja, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba a következő rendelkezésekkel:
– jogalap és kötelezettség előírása egy olyan rendszer létrehozására, amelyben a politikai felsővezetők (a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. és 184. §-a szerint), valamint a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik, továbbá az országgyűlési képviselők és a velük közös háztartásban élő hozzátartozóik vagyonnyilatkozatait elektronikusan kell benyújtani, és amelyben azokat elektronikusan, digitális formátumban kezelik;
– jogalap és kötelezettség egy olyan kereshető adatbázis létrehozására és működtetésére, amelyben a politikai felsővezetők (a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. és 184. §-a szerint), valamint az országgyűlés képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatok nyilvánosan, regisztráció és díjfizetés nélkül hozzáférhetővé válnak.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

28

H. Állam és közigazgatás

A vagyonnyilatkozati szabályok módosítása (vagyonnyilatkozati szankciórendszer)

Szankciók bevezetése a vagyonnyilatkozati kötelezettségek megszegése esetére

Az alkotmányos rendelkezésekkel összhangban olyan jogszabály-módosítások hatálybalépése, amelyek a vagyonnyilatkozati kötelezettségek megsértéséhez kapcsolódó büntetőjogi szankciót és közigazgatási szankciót: bírságot és a megbízatást vagy jogviszonyt érintő jogkövetkezményt állapítanak meg.
A büntetőjogi szankciókat a következő esetekben kell alkalmazni:
a) a vagyonnyilatkozat saját hibából történő, a hiányosságok pótlására előírt határidőn belüli benyújtásának elmulasztása;
b) a pénzügyi helyzet lényeges tény vonatkozásában történő eltitkolása valótlan tartalmú nyilatkozat megtételével, valós tény elhallgatásával vagy bármely egyéb módon.
Amennyiben az Integritás Hatóság a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség súlyos megsértését állapítja meg, kezdeményeznie kell a megbízatás vagy a jogviszonyt jogkövetkezmény alkalmazását a hatáskörrel rendelkező szervnél, személynél, hatóságnál vagy bíróságnál, ideértve, – ha jogszabály így rendelkezik – a vagyoni jogkövetkezmények érvényesítését.
A bírságot a vagyonnyilatkozati kötelezettségek súlyos megsértésének körébe nem tartozó egyéb – kizárólag adminisztratív jellegű és nem szándékos magatartáson alapuló – hiányosságai esetén kell alkalmazni, azzal, hogy a csekély vagy elhanyagolható jelentőségű hiányosság esetében – feltéve, hogy az érintett a nyilatkozatát javította – e szankció mellőzhető.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

29

H. Állam és közigazgatás

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok közpénzfelhasználásának átláthatósága

A közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek uniós támogatásainak felhasználására vonatkozó ellenőrzési szabályok hatálybalépése

A magyar Kormány vállalja, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba a következő rendelkezésekkel:
(i) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek kijelölése a közbeszerzési szabályok értelmében vett ajánlatkérő szervként;
(ii) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyek vonatkozásában biztosítani kell a nyilvános adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok érvényesülését;
(iii) magyarországi felsőoktatási intézményt fenn nem tartó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésének jogalapjának megteremtése és az erre irányuló kötelezettség előírása; és
(iv) biztosítani kell, hogy a felsőoktatási intézményt fenntartó, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokban, valamint az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyekben tisztséget betöltő vagy foglalkoztatott minden személyre vonatkozó szabályok összhangban legyenek az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 61. cikkében foglalt rendelkezésekkel, függetlenül az érintett személyek egyéb tevékenységeitől és tisztségeitől, ideértve a magyar kormányzatban végzett tevékenységeket és az ott betöltött tisztségeket is.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős: Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

30

H. Állam és közigazgatás

A közkiadások fokozott átláthatósága

A közkiadások átláthatóságát növelő jogszabály hatálybalépése

A magyar Kormány vállalja, hogy hatályba lépnek azok a jogszabályok, amelyek kötelezettséget írnak elő [a 2011. évi CXII. törvény 37/C. §-a szerinti közfeladatot ellátó szervek számára (ideértve legalább a törzskönyvi jogi személyeket, a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezeteket, valamint az általuk létrehozott alapítványokat, továbbá az állam által létrehozott vagyonkezelő alapítványokat, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk létrehozott vagy fenntartott jogi személyeket, valamint a HUN-REN Kutatási Hálózatot)] arra, hogy a közpénzek felhasználására vonatkozó előre meghatározott információkat proaktív módon egy központi nyilvántartásban közzétegyék. A központi nyilvántartás tartalmazza az alvállalkozókra vonatkozó információkat, továbbá, ahol releváns, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) szereplő közbeszerzési eljárások és szerződések egyedi azonosítóit is.
A központi nyilvántartásba feltöltendő adatok legalább a következőket tartalmazzák:
(i) minden olyan adat, amelynek közzététele átláthatósági célból már kötelező, beleértve az állami támogatások átláthatósági nyilvántartásában közzétett adatokat;
(ii) a közkiadás formája, beleértve annak jogalapját is;
(iii) a kedvezményezett teljes hivatalos neve (jogi személy esetében) vagy a kedvezményezett családi és utóneve (természetes személy esetében);
(iv) a közkiadás értéke;
(v) a kedvezményezett természetes vagy jogi személy-e;
(vi) egyedi azonosító jogi személy esetében (uniós adószám vagy adószám, ha van, vagy egyéb nemzeti szintű egyedi azonosító);
(vii) a közpénzek elköltésével kapcsolatos szerződéses adatok, beleértve azok jellegét és célját (alkalmazott szerződés típusa, alkalmazott pályázati eljárás típusa, a szerződés értéke, az aláírás időpontja, a szerződés időtartama, az elérendő cél, a szerződés alapján leszállítandó termék);
(viii) a közpénzek elköltésével kapcsolatos pályázati dokumentáció, beleértve azok jellegét és célját (becsült érték, a közbeszerzési eljárás típusa, az ajánlattétel időpontja, a benyújtott ajánlatok száma, az ajánlattevők neve);
(ix) a szolgáltatók neve, beleértve az alvállalkozók, beszállítók és kapacitásszolgáltatók nevét, szabad szöveges formátumban a múltbeli adatok esetében, és gépi úton feldolgozható formátumban a jövőbeli közbeszerzések esetében;
(x) az alvállalkozók tervezett részesedése, ha rendelkezésre áll, mind a múltbeli, mind a jövőbeli közbeszerzések esetében;
(xi) a felelős közintézmény;
(xii) a pénzeszközök folyósításának időpontja.
A jogszabálynak rendelkeznie kell arról is, hogy a központi nyilvántartásban elérhetővé kell tenni azt az információt is, amely jelzi, hogy a közpénzek (részben vagy egészben) uniós támogatást tartalmaznak-e: a) a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó közpénzek esetében, valamint b) a 2023. március 31. után megkezdett közbeszerzési eljárások esetében, továbbá a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó uniós támogatással járó eljárások esetében is.
A jogszabály biztosítja, hogy a központi nyilvántartásban közzétett adatkészleteket olyan interoperábilis és gépileg olvasható formátumban tegyék közzé, amely lehetővé teszi az adatok tömeges letöltését, valamint rendezését, keresését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. A jogszabályban azt is meg kell jelölni, hogy az adatokhoz való hozzáférést díjmentesen és regisztráció nélkül kell biztosítani.
A jogszabálynak tartalmaznia kell azt a kötelezettséget, hogy a szervek legalább kéthavonta frissítsék a központi nyilvántartásban szereplő adatokat.
A jogszabálynak elő kell írnia a fenti követelményekben foglalt kötelezettségek teljesítésének és érvényesítésének felügyeletét.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős:
Igazságügyi Minisztérium,
másodhelyen:
Tudományos és Technológiai Minisztérium

31

H. Állam és közigazgatás

A szervezetek tényleges tulajdonosainak átláthatóságát biztosító szabályok

A tényleges tulajdonosként szereplő természetes személyek adatainak átláthatóságát biztosító jogszabályi módosítások, valamint az állami támogatásokból kizárt köztisztviselők és szervezetek körét pontosító jogszabályok

A magyar Kormány vállalja, hogy hatályba lépnek azok a jogszabály-módosítások, amelyek a tényleges tulajdonosokról szóló adatok átláthatóságáról és az azokhoz való hozzáférésről rendelkeznek.
A jogszabály-módosítások a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
– a tényleges tulajdonos fogalommeghatározásának átdolgozása, hogy magában foglalja a magántőkealapokra vonatkozó külön rendelkezéseket;
– a magántőkealapok / bizalmi vagyonkezelői jogviszonyok tényleges tulajdonosának a felvétele abba a listába, amely a tényleges tulajdonosukat bejelenteni köteles jogi személyeket tartalmazza;
– újságírók és civilszervezetek felvétele abba a listába, amely azon természetes és jogi személyeket tartalmazza, akiknek/amelyeknek jogos érdekük fűződik a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáféréshez;
– annak biztosítása, hogy az uniós támogatások magyarországi kezeléséért és ellenőrzéséért felelős szerveknek lehetőségük legyen információt gyűjteni a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, valamint ellenőrizni őket, legalább 2020. február 1-től kezdődően.
Azoknak a jogszabályoknak a hatálybalépése, amelyek a kizárt köztisztviselők körének pontosítását és kiterjesztését, valamint azoknak a szervezeteknek a körét szabályozzák, amelyek nem pályázhatnak közpénzből biztosított támogatásokra, illetve azokat nem vehetik igénybe.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős a Pénzügy- minisztérium, másodhelyen: Igazságügyi Minisztérium

32

H. Állam és közigazgatás

Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése

Az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzésekben az egyajánlatos eljárások aránya nem haladhatja meg a 15%-ot

A magyar Kormány vállalja, hogy a legalább részben uniós finanszírozású, becsült értékük alapján az uniós közbeszerzési értékhatárokat akár meghaladó, akár el nem érő – 2022–2025-ben január 1. és december 31. között, 2026-ban január 1. és március 31. között lezárt – egyajánlatos közbeszerzési eljárásoknak az egyajánlatos eljárásokat nyomon követő jelentési eszközzel kimutatott aránya 15% alatt van. Az EUTAF minősítés nélküli auditvéleményt tartalmazó auditjelentésében kell megerősíteni, hogy az egyajánlatos eljárások aránya 15% alatt van.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

33

H. Állam és közigazgatás

Az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányának csökkentése (jelentéstételi eszköz)

Monitoring- és jelentéstételi eszköz létrehozása („egyajánlatos jelentéstételi eszköz”)

Ki kell fejleszteni egy eszközt az egyetlen ajánlattal lezárt közbeszerzési eljárások monitoringjára és jelentésére.
Az ellenőrző hatóság (EUTAF) által kiadott, minősítés nélküli auditvéleményt tartalmazó auditjelentésnek meg kell erősítenie, hogy a monitoring- és jelentéstételi eszköz működőképes, funkciói összhangban állnak az Egységes Piaci Eredménytábla módszertanával, valamint, hogy a monitoring és jelentéstétel céljára használt rendszerben szereplő adatok (a földrajzi jelzések kivételével) pontosak és teljes körűek, beleértve a bázisértékeket is.
Biztosítani kell, hogy az egyajánlatos eljárásokat nyomon követő jelentéstételi eszközből származó információkon alapuló írásos jelentések elkészüljenek, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) honlapján.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

34

H. Állam és közigazgatás

Az integritás, az átláthatóság és a versenyképesség megerősítése a közbeszerzési piacon

A közbeszerzési eljárások átláthatóságát növelő és korrupciómegelőző szabályokat bevezető közbeszerzési jogszabály(ok)

A magyar Kormány vállalja, hogy hatályba lépnek a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály(ok), amelyek a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
– az „átlátható gazdasági szereplő” fogalommeghatározásának bevezetése;
– az „átlátható gazdasági szereplőnek” nem minősülő gazdasági szereplők kizárása a közbeszerzési eljárásokból;
– az ajánlattevők tényleges tulajdonosaira és a hozzátartozókra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok meghatározása;
– az ajánlatkérő szervek számára annak előírása, hogy a közbeszerzési dokumentumokat az EKR nyilvános felületén közvetlenül, korlátozásmentesen, – az elektronikus űrlapon benyújtandó nyilatkozatok sablonjainak kivételével – térítésmentesen hozzáférhetővé tegyék;
– az ajánlatkérő szervek számára annak előírása, hogy a szerződések teljesítésére vonatkozó adatokat évente közzétegyék;
– koncessziók esetében annak előírása, hogy írásban rögzítsék és az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban közzétegyék az előzetes piackutatás eredményeit, a koncessziós jogosult befektetésének megtérülésére vonatkozó számításokat, valamint a verseny biztosítása érdekében tett intézkedéseket;
– a koncessziós beszerzési eljárás eredménytelennek tekintése, ha csak egy ajánlat érkezett, kivéve, ha az ajánlatkérő szerv igazolja, hogy a verseny hiánya a piac tényleges szerkezetének következménye;
– annak kifejezett lehetővé tétele, hogy az ajánlatkérő szervek korrupcióellenes feltételeket építsenek be a szerződések teljesítésére vonatkozó előírások közé az átláthatóság, elszámoltathatóság és az integritás erősítése érdekében;
– annak a kötelezettségnek a bevezetése, hogy az ajánlatkérő szervek szerződéses feltételként kössék ki, hogy a nyertes ajánlattevő köteles együttműködni a korrupciós bűncselekmények kockázatának csökkentése érdekében;
– a Közbeszerzési Döntőbizottság számára annak előírása, hogy adjon ki közleményt a bírságok kiszabásával kapcsolatos elvekről;
– annak biztosítása, hogy az Integritás Hatóság az uniós forrásokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó korlátozás nélkül kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását;
– annak biztosítása, hogy az Integritás Hatóság elnöke is a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács hivatalbóli tagja.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős a Pénzügy- minisztérium, másodhelyen:
Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

35

H. Állam és közigazgatás

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése az átláthatóság növelése érdekében

Az új funkciókkal kibővített Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvánosan elérhető

Az ellenőrző hatóság (EUTAF) által kiadott, minősítés nélküli auditvéleményt tartalmazó auditjelentésnek meg kell erősítenie a következőket:
– az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) funkciói lehetővé teszik a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatók adataiban való strukturált keresést és az EKR-ben közzétett szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatók valamennyi adatának tömeges exportálását géppel feldolgozható formátumban (ideértve a konzorciumok egyes tagjainak nevét, az alvállalkozók nevét és cégazonosító számait, amennyiben azt a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató dedikált mezői tartalmazzák);
– e funkciók lehetővé teszik az adatok gyűjtését, szűrését és összehasonlítását a szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatókon átívelően és a különböző közbeszerzési tárgykörökhöz kapcsolódóan, a szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatók különböző típusaiból származó információkra is kiterjedően;
– az EKR-ben közzétételre kerül egy adatbázis, amely strukturált formában tartalmazza az EKR-ben közzétett közbeszerzési eljárások szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóira vonatkozó információkat, és alkalmas gépi feldolgozásra;
– az adatbázisban szereplő gazdasági szereplők, ideértve a konzorciumok tagjait is, egyedi azonosítóval azonosíthatók (adószámuk alapján, amennyiben azt a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatók dedikált mezői tartalmazzák);
– az adatbázist rendszeresen frissítik, és az az EKR honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető és regisztráció nélkül letölthető.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

36

H. Állam és közigazgatás

A közbeszerzések teljesítménymérési keretrendszerének felállítása

Közbeszerzési teljesítménymérési keretrendszer létrehozása

Az EKR honlapján közzé kell tenni egy teljesítménymérési keretrendszert, amely alkalmas (i) a közbeszerzések hatékonyságának és költséghatékonyságának értékelésére és (ii) a közbeszerzési eljárásokban a korlátozott verseny lehetséges okainak és hatásainak, illetve az egyetlen ajánlattal lezáruló közbeszerzési eljárások által leginkább érintett ágazatok elemzésére.
A teljesítménymérési keretrendszernek lehetővé kell tennie az alábbiak éves elemzését:
i) az eredménytelen közbeszerzési eljárások aránya és okai,
ii) a szerződés végrehajtása során teljes mértékben törölt szerződések aránya (mind a számuk, mind az értékük tekintetében),
iii) a szerződések teljesítésében bekövetkező késedelmek aránya,
iv) a költségtúllépések előfordulási aránya (a részarányuk és a mértékük),
v) azon odaítélt közbeszerzési szerződések aránya, amelyeknél kifejezetten figyelembe veszik a teljes életciklust vagy az életciklusra vonatkozó költségeket,
vi) a mikro- és kisvállalkozások sikeres részvételének aránya a közbeszerzésekben, ágazatokon átívelően és az érintett ágazatok szerinti bontásban (a közös közbeszerzési szójegyzék szerinti főcsoportok és csoportok alapján),
vii) az egyetlen ajánlattal lezáruló közbeszerzési eljárások érték szerinti aránya, továbbá külön-külön az ilyen, nemzeti forrásból, illetve uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárások érték szerinti aránya.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

37

H. Állam és közigazgatás

A közbeszerzési verseny szintjének növelésére irányuló cselekvési terv elfogadása

A közbeszerzési verseny növelését célzó cselekvési terv elfogadása

A magyar Kormány vállalja, hogy elfogad, közzétesz és évente felülvizsgál egy cselekvési tervet a közbeszerzési verseny szintjének növelésére.
A cselekvési terv (i) elérendő célokat határoz meg; (ii) meghatározza a célok elérésére szolgáló intézkedéseket; (iii) pontos határidőket állapít meg az intézkedések végrehajtására; (iv) azonosítja az intézkedések végrehajtásáért felelős szerve(ke)t; (v) az előrehaladást értékelő monitoringmechanizmust alakít ki.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkársága

38

H. Állam és közigazgatás

Az Országos Bírói Tanács szerepének és hatásköreinek megerősítése az Országos Bírósági Hivatal elnöke hatásköreinek ellensúlyozása érdekében

Az Országos Bírói Tanács szerepének megerősítését célzó jogszabály-módosítások hatálybalépése

A magyar Kormány vállalta a következő jogszabály-módosításokat az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) szerepének megerősítése érdekében.
A jogszabály-módosítások:
a) erősebb hatásköröket hoznak létre az OBT számára a következő rendelkezések elfogadásával:
Ami az egyedi határozatokat illeti, a jogszabály-módosítások biztosítják, hogy az OBT indokolással ellátott, kötelező erejű véleményt adjon a következő kérdésekben:
(i) a bírói és bírósági vezetői álláshelyekre vonatkozó kinevezési eljárásoknak az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke általi eredménytelenné nyilvánítása, amennyiben van legalább egy olyan alkalmas pályázó, akit az adott bíróság bírái támogatnak;
(ii) a bíráknak az OBH elnöke általi áthelyezése más bíróságokra – beleértve a kirendeléseket is – a 2011. évi CLXII. törvény 27., 27/A., 31. és 32. szakasza szerint, az OBH-hoz történő kirendelések kivételével;
(iii) a bíráknak az OBH elnöke általi, beleegyezésük nélkül történő eltávolítása a különleges – többek között közigazgatási – ügyeket tárgyaló bírák köréből;
(iv) az OBH elnöki és elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek alkalmassága, amelyeknek a betöltésére a köztársasági elnök, illetve az OBH elnöke tehet javaslatot; az alkalmassági kritériumokat, beleértve a függetlenséget, a pártatlanságot, a feddhetetlenséget és az integritást, törvényben kell meghatározni. A jogszabály-módosítások biztosítják, hogy az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára rendelkezésre álljon gyorsított bírósági felülvizsgálat az illetékes bíróság előtt.
Ami a szabályozásokat illeti, a jogszabály-módosítások biztosítják, hogy az OBT indokolással ellátott, kötelező erejű véleményt adjon a következő kérdésekben:
(i) a jogi kereten belül az igazságügyi álláshelyekre benyújtott pályázatok elbírálása során alkalmazott pontrendszer;
(ii) a bíráknak és bírósági vezetőknek adott jutalmak és egyéb juttatások odaítélésének részletes feltételei;
(iii) a bírák képzésével kapcsolatos rendszerre vonatkozó szabályok;
(iv) a bírák munkaterhének értékelésére szolgáló adatlap és módszertan, valamint a „Peres és nemperes ügyérkezés országosan bírósági szint és ügytípus szerinti bontásban”;
(v) a bírói álláshelyek száma az egyes bíróságokon – beleértve a Kúriát – és azok kollégiumaiban az éves költségvetésben meghatározott kereteken belül;
b) a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz való hozzáférés jogának biztosítása az OBT számára. A jogszabály-módosítások továbbá rendelkeznek arról, hogy az OBT határozza meg az OBH elnöke által kiadandó féléves jelentés szerkezetét;
c) az OBT számára jogképesség és a költségvetésének felhasználására vonatkozó autonómia biztosítása, valamint annak előírása, hogy az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és annak végrehajtásáról szóló beszámolót készít, amelyeket – többek között az OBT által az OBT tekintetében meghatározottak szerint – a Kormány módosítás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. A jogszabály-módosítások emellett kimondják azt is, hogy az OBT-beli feladataik ellátása érdekében az OBT bírói tagjai mentesítést kapjanak ítélkezési feladataik alól, ahhoz hasonló mértékben, mint amilyen mértékben a törvényszéki elnökök mentesítést élveznek ítélkezési feladataik alól. A jogszabály-módosítások úgy rendelkeznek, hogy az OBT bírói tagjai csak a következő hivatali időszakra választhatók újra, az OBT bírói tagjai saját maguk közül választják ki az OBT elnökét, és hogy a bírósági elnökök és alelnökök az OBT tagjaként nem vesznek részt saját igazgatási tevékenységükkel kapcsolatos tanácskozásokon és szavazáson;
d) annak biztosítása, hogy az OBT jogkörének védelme és jogainak érvényesítése érdekében jogosult legyen az illetékes bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz fordulni;
e) az OBT-vel való konzultációs kötelezettségének megállapítása az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabály-javaslatok tekintetében, valamint jog biztosítása az említett kérdésekben a Kormányhoz intézett új jogszabályalkotási javaslatok benyújtására;
f) az ideiglenes bírósági elnökök kinevezésére vonatkozó megkülönböztetésmentes szabályok megállapítása a bíróságon belüli tisztségek előre meghatározott rangsora révén, az alábbiak szerint: (i) a bíróság elnökének akadályoztatása esetén az elnök hatásköreit az alelnök gyakorolja; (ii) az alelnök akadályoztatása esetén az elnök hatásköreit a bírói kollégiumok vezetői közül az gyakorolja, aki bíróként a leghosszabb hivatalban töltött idővel rendelkezik; (iii) a kollégiumvezető akadályoztatása esetén az elnök hatásköreit a bírói tanácsok vezetői közül az gyakorolja, aki bíróként a leghosszabb hivatalban töltött idővel rendelkezik;
g) annak megtiltása, hogy az OBH elnöke a bírákat kirendelésüket követően magasabb szintű bíróságra ossza be, mint amilyen szinten kirendelésük előtt ítélkezési tevékenységet folytattak.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

39

H. Állam és közigazgatás

A Kúria bírói függetlenségének megerősítése

A Kúria bírói függetlenségét erősítő módosítások hatálybalépése

a) A magyar Kormány vállalta, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályok módosítására, amelyek célja annak biztosítása, hogy: (i) a pályázok legalább ötéves bírói tapasztalattal rendelkezzenek; (ii) a Kúria elnöke ne legyen újraválasztható; (iii) az OBT indokolással ellátott, kötelező erejű véleményt adjon a Kúria elnöki tisztségére pályázó személyek alkalmasságáról, amelynek betöltésére a köztársasági elnök tehet javaslatot. Az alkalmassági kritériumokat, beleértve a függetlenséget, a pártatlanságot, a feddhetetlenséget és az integritást, törvényben kell meghatározni. A jogszabály-módosítások biztosítják, hogy az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára rendelkezésre álljon gyorsított bírósági felülvizsgálat az illetékes bíróság előtt;
b) hatályba lépnek a Kúria ügyelosztási rendjére vonatkozó jogszabály-módosítások és egyéb módosítások annak biztosítása céljából, hogy (i) az elektronikus úton nyilvántartásba vett ügyek emberi beavatkozás nélkül kapjanak ügyszámot; (ii) az ügyek tanácsok közötti elosztása előre meghatározott, objektív kritériumok alapján történjen; (iii) az ügyben eljáró bírói testület összeállítása egy előre meghatározott algoritmus alapján történjék; (iv) az eljárásban részt vevő felek az ügy iratai alapján képesek legyen meggyőződni arról, hogy az ügyelosztási szabályok alkalmazása megfelelően történt-e; (v) a Kúria bírói tanácsa és az érintett kollégium kötelező erejű véleményt adjon az ügyelosztási rendszerről;
c) hatályba lépnek a Kúria működésére vonatkozó szabályokat módosító jogszabály-módosítások:
(i) erősebb jogkörök biztosítása a Kúria bírói tanácsa és érintett kollégiumai számára, biztosítva különösen azt, hogy kötelező erejű véleményt adjanak a következőkről:
(a) a kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi tisztségekre, a tanácselnöki tisztségekre, valamint a Kúria főtitkári tisztségére pályázó személyek;
(b) a Kúriához történő kirendelések;
(ii) azon lehetőség megszüntetése, hogy az Alkotmánybíróság tagjait rendes pályázati eljárás lefolytatása nélkül bíróvá, majd a Kúria tagjává nevezzék ki;
(iii) annak biztosítása, hogy az OBT indokolással ellátott, kötelező erejű véleményt adjon a Kúria alelnöki tisztségére pályázó személyek alkalmasságáról, amelynek betöltésére a Kúria elnöke tehet javaslatot. Az alkalmassági kritériumokat, beleértve a függetlenséget, pártatlanságot, feddhetetlenséget és az integritást, törvényben kell meghatározni. A jogszabály-módosítások biztosítják, hogy az OBT által alkalmatlannak ítélt jelöltek számára rendelkezésre álljon gyorsított bírósági felülvizsgálat az illetékes bíróság előtt;
annak biztosítása, hogy az OBT-nek a 71. mérföldkőnél hivatkozott megerősített hatáskörei a Kúria elnöke vonatkozásában is érvényesüljenek, amennyiben kinevező hatóságként jár el (a 2011. évi CLXII. törvénnyel összhangban).

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

40

H. Állam és közigazgatás

Az Európai Unió Bírósága elé terjesztett előzetes döntéshozatali eljárások akadályainak megszüntetése

Az Európai Unió Bíróságához benyújtott előzetes döntéshozatali kérelmek akadályait megszüntető jogszabály-módosítások hatálybalépése

A magyar Kormány vállalta, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba, melyek biztosítják:
(i) a büntetőeljárási törvény 666. és azt követő §-ainak módosítását annak érdekében, hogy megszűnjön a Kúria azon lehetősége, hogy felülvizsgálja a bíró előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az Európai Unió Bírósága elé terjesztését elrendelő végzésének törvényességét, valamint
(ii) a büntetőeljárási törvény az eljárás felfüggesztéséről szóló 490. §-ának módosítását annak érdekében, hogy megszűnjön minden akadálya annak, hogy bíróság az EUMSZ 267. cikke alapján előzetes döntéshozatal iránti kérelmet terjesszen elő.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

41

H. Állam és közigazgatás

A jogerős ítéletek Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatának reformja

A közigazgatási hatóságok számára az Alkotmánybíróság előtt a jogerős határozatok megtámadására vonatkozó lehetőséget megszüntető jogszabály-módosítások hatálybalépése

A magyar Kormány vállalta, hogy jogszabály-módosítások lépnek hatályba, hogy biztosítsák a 2019. évben a 2011. évi CLI. törvény 27. §-ának módosításával bevezetett azon lehetőség megszüntetését, amely szerint a hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhatják a jogerős bírósági határozatokat.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

42

H. Állam és közigazgatás

Az uniós támogatás megfelelő felhasználását biztosító végrehajtási, nyomonkövetési, kontroll- és ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó jogi felhatalmazás

Azok a jogi aktusok, amelyek a helyreállítási és reziliencia-terv irányítására, auditjára és ellenőrzésére vonatkozó jogi felhatalmazást biztosítanak, valamint a 2021/1060/EU rendelet szerinti források irányítását, nyomon követését, ellenőrzését és auditját szabályozzák Magyarországon

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv magyarországi végrehajtásában és végrehajtásának ellenőrzésében részt vevő szervek jogi megbízatásának meghatározását előíró jogi aktus(ok) hatálybalépése, 2026 után is.
Ezeknek a jogalkotási követelményeknek meg kell határozniuk e szervek szerepét és felelősségi körét, biztosítva:
(a) a mérföldkövek és célok eléréséhez kapcsolódó adatok gyűjtését és megbízhatóságát, valamint azok elérésének nyomon követését;
(b) hogy eljárások legyenek érvényben a vezetői nyilatkozatok, ellenőrzési összefoglalók és kifizetési kérelmek elkészítésére és megbízhatóságára;
(c) hogy eljárások legyenek érvényben a végső kedvezményezettekre, szerződő félre, alvállalkozókra és tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatok gyűjtésére és tárolására a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló 2021/241/EU rendelet 22. cikkével összhangban;
(d) hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos egyértelmű kötelezettségek vonatkozzanak a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásában (beleértve a jogi aktusok előkészítését), ellenőrzésében (beleértve a közbeszerzési eljárásokban részt vevő belső és külső értékelőket is) és auditjában részt vevő összes munkatársra, valamint a végső kedvezményezettekre, ajánlatkérő szervekre, szerződő félre, alvállalkozókra, valamint a projektek előkészítésében és végrehajtásában részt vevő tanácsadó cégekre;
(e) hogy az összeférhetetlenségi szabályok kifejezetten foglalkozzanak a családi vagy érzelmi okra, politikai vagy nemzeti hovatartozással, gazdasági érdekkel vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdekkel kapcsolatos helyzetekkel, amelyek a 2024/2509 EU rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közleménnyel („Iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről” [C 121/01]) összhangban összeférhetetlenségnek tekinthetők;
(f) hogy az egyes projektekkel kapcsolatos döntéshozatalban (különösen a jogosultsággal, a kockázatértékeléssel, a projektek kiválasztásával, az időközi és végső ellenőrzési eljárásokkal, a szabálytalanságok kezelésével és az audittal kapcsolatos döntésekkel kapcsolatos döntések) részt vevő munkatársak kötelesek eseti alapon nyilatkozatot tenni az összeférhetetlenség hiányáról, amelyet legalább 5 évig meg kell őrizni;
(g) hogy az összeférhetetlenségi nyilatkozatok valódiságát rendszeresen ellenőrizzék, és az ellenőrzések eredményeit legalább 5 évig meg kell őrizni;
(h) hogy az átfogó utólagos ellenőrzéseket végző szervek meg tudják állapítani, hogy betartották-e az összes alkalmazandó szabályt, különösen a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás tekintetében. Szükséges, hogy az ilyen utólagos ellenőrzések a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervben szereplő intézkedésekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodások és odaítélt közbeszerzési szerződések kellően magas arányát lefedjék, ahol az utólagos ellenőrzésre kiválasztandó konkrét megállapodásokat/szerződéseket, beleértve a kifizetéseket is, kockázati alapon kell kiválasztani. Ezenkívül elő kell írni, hogy ezek az utólagos ellenőrzések e komponens 59., 63., 64. és 78. mérföldkő végrehajtását követően rendelkezésre álló adatokat és információkat használják fel, és mérlegeljék, hogy az említett megállapodások/szerződések jóváhagyása/odaítélése megfelel-e az e komponens 62. mérföldkőben említett jogszabályokból eredő kötelezettségeknek. A jogi aktusnak elő kell írnia, hogy ezeket az utólagos ellenőrzéseket a 73. mérföldkőben említett jogi aktus tiszteletben tartásával kell elvégezni;
(i) hogy az érzékeny pozíciókban lévő (például a szabálytalanságok kezelésével, ellenőrzésével és kockázatértékeléssel foglalkozó) munkatársak felügyeletére vonatkozó eljárások rendelkezésre álljanak;
(j) hogy az ajánlattevők ne vegyenek részt a közbeszerzési eljárásokban, amennyiben az adott eljárásban velük kapcsolatos összeférhetetlenség merül fel.
A 256/2021. (V. 18.) Korm. rendeletben meghatározott, az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti alapok kezelésére, monitoringjára, ellenőrzésére és auditjára vonatkozó jogszabály(ok)nak rendelkezniük kell a fenti d)–g) és i)–j) pontról, ahol a d) pont rendelkezései a műveletek kedvezményezettjeire is alkalmazandók.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

43

H. Állam és közigazgatás

Az uniós támogatás megfelelő felhasználását biztosító végrehajtási, nyomonkövetési, kontroll- és ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó jogi felhatalmazás

Az Unió támogatásainak kezelésében és ellenőrzésében részt vevő valamennyi magyarországi szerv személyzete esetében az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és orvoslását biztosító szabályok

Azok a jogi aktusok lépnek hatályba, amelyek (i) az (EU, Euratom) 2024/2509 rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közleménnyel („Útmutatás az érdekütközések elkerüléséről és kezeléséről a pénzügyi rendelet alapján” [C 121/01]) összhangban az érdekütközési helyzetek megelőzésére, felderítésére és orvoslására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak. (i) A (2024/2509) EU, Euratom rendelet 61. cikkével és a kapcsolódó bizottsági közleménnyel („Útmutató az érdekütközések elkerüléséről és kezeléséről a pénzügyi rendelet alapján” [C 121/01]) összhangban az érdekütközési helyzetek megelőzésére, felderítésére és orvoslására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó jogi aktus(ok) hatálybalépése. (ii) Az uniós támogatások kezelésében és ellenőrzésében részt vevő szervek feladatainak és kötelezettségeinek meghatározása az érdekütközési helyzetek megelőzésében, felderítésében és orvoslásában betöltött szerepük tekintetében. (iii) Az e szervek számára az erre vonatkozó eljárások bevezetésére vonatkozó jogalap és kötelezettség. Ezen eljárásokat el kell fogadni.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

44

H. Állam és közigazgatás

Csalás- és Korrupcióellenes Stratégia az uniós támogatások felhasználására vonatkozóan

Az uniós támogatásokhoz kapcsolódó csalás- és korrupcióellenes stratégia, valamint kapcsolódó cselekvési terv elfogadása

A Kormánynak csalás- és korrupcióellenes stratégiát kell elfogadnia az összes uniós támogatásra vonatkozóan, amelyben meghatározza: (i) a Magyarországon az uniós pénzügyi támogatások végrehajtásában részt vevő különböző szervezetek szerepét és felelősségi körét a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció megelőzése, felderítése és orvoslása tekintetében; (ii) a csalás, az összeférhetetlenség és a korrupció főbb kockázatainak, tényezőinek és gyakorlatait. A Kormánynak el kell fogadnia a fenti stratégiához kapcsolódó cselekvési tervet, amelynek: (i) meg kell határoznia az intézkedéseket; (ii) határidőket kell megállapítania az egyes intézkedések végrehajtására; (iii) meg kell határoznia az egyes intézkedések végrehajtásáért felelős szerv(ek)et; (iv) meg kell határoznia az egyes intézkedések végrehajtásának előrehaladását mérő mutatókat; (v) meg kell határoznia az intézkedések rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

45

H. Állam és közigazgatás

Arachne rendszer az uniós támogatásokhoz

Az Arachne kockázatértékelő rendszer szisztematikus alkalmazása

Azok a jogszabályi rendelkezések lépnek hatályba, amelyek előírják az Arachne kockázatértékelő eszköz funkcióinak használatát a helyreállítási és reziliencia-terv irányításában, ellenőrzésében és auditálásában, valamint a 2021/1060/EU rendelet szerinti uniós alapokból nyújtott támogatások kezelésében, kivéve az európai területi együttműködési cél keretében nyújtott támogatásokat és a 2021/2115/EU rendelet szerinti támogatásokat Magyarországon. A jogszabályi rendelkezéseknek elő kell írniuk: (i) azt a kötelezettséget, hogy a hatóságok két havonta, a kidolgozandó eljárásoknak megfelelően, időben töltsék fel az Arachne-rendszerbe az alkalmazandó uniós rendeletekben meghatározott adatmezők összes adatait; (ii) azt a kötelezettséget, hogy a hatóságok kiegészítő ellenőrzéseket végezzenek abban az esetben, ha az Arachne kockázatértékelő eszköz – ideértve a pályázók előzetes ellenőrzését is – kockázatot jelez, és kötelesek legyenek a döntéshozatali eljárásaik során figyelembe venni az Arachne kockázatértékelő eszköz által generált kockázatértékelési eredményeket; (iii) azt, hogy a magyarországi illetékes ellenőrző szervek, valamint a Bizottság érintett szolgálatai és ellenőrző szervei kockázatértékelésük céljából teljes körű hozzáféréssel rendelkezzenek az Arachne kockázati értékelő eszköz funkcióihoz és a rendszerben található adatokhoz; valamint (iv) azt a kötelezettséget, hogy a hatóságok dolgozzanak ki olyan eljárásokat, amelyek részletesen meghatározzák az Arachne kockázati értékelő eszköz gyakorlati használatára, valamint az adatok időben történő és teljes körű feltöltésére vonatkozó követelményeket.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

46

H. Állam és közigazgatás

Arachne rendszer az uniós támogatásokhoz

Az Arachne kockázatértékelő rendszer szisztematikus alkalmazása

A helyreállítási és ellenállóképességi terv, valamint Magyarország (EU) 2021/1060 rendelet szerinti programjai vonatkozásában nyújtott uniós támogatás tekintetében, kivéve az európai területi együttműködési célkitűzés alá tartozó támogatásokat az ellenőrző hatóság (EUTAF) által kiadott, minősítés nélkül auditvéleményt tartalmazó auditjelentésének meg kell erősítenie, hogy:
(i) a 78. mérföldkőben meghatározott eljárások megfelelősége biztosítja a teljes körű információk kéthavonta történő feltöltését;
(ii) az alkalmazandó uniós jogban meghatározott adatokat ténylegesen teljeskörűen feltöltötték az Arachne rendszerbe; és
(iii) a nemzeti szervek intézkedéseket hoznak az Arachne rendszer által generált kockázati pontszámok szisztematikus és rendszeres nyomon követésének biztosítására.
Az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti források tekintetében cselekvési tervet kell elfogadni a fent ismertetett eljárások alkalmazása érdekében.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

47

H. Állam és közigazgatás

Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság létrehozása

Az új Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (BEII) létrehozása és teljes körű működésének biztosítása révén a csalás és a korrupció hatékony megelőzésének, felderítésének és orvoslásának biztosítása az uniós támogatások végrehajtása során

Hatályba lép a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság (a továbbiakban: BEII) létrehozásáról szóló jogszabály. A jogszabálynak elő kell írnia, hogy: (i) a BEII függetlenségét magas rangú munkatársainak kinevezése és megbízatásuk időtartama, elbocsátási lehetőség nélkül biztosítja; (ii) a BEII munkatársainak kiválasztása objektív kritériumokon alapul; (iii) a BEII-nek felhatalmazása van cselekvésre a magyarországi uniós támogatások végrehajtásában részt vevő szervekkel kapcsolatban; (iv) kérésre a BEII haladéktalanul teljes hozzáférést biztosít az Integritási Hatóság számára minden összeférhetetlenségi nyilatkozathoz és minden iratához; (v) intézményi felépítését és munkamódszereit szabályozó eljárási szabályok érvényben vannak, és azokat az Integritási Hatóság felügyeli; (vi) elegendő pénzügyi és emberi erőforrás áll rendelkezésre feladatainak ellátásához; (vii) a BEII rendszeresen ellenőrzi a magyarországi uniós támogatások végrehajtásával kapcsolatban benyújtott összeférhetetlenségi nyilatkozatok valódiságát, és hogy az ezen ellenőrzésekre vonatkozó információkat legalább 5 évig tárolják; (viii) lehetővé tegyék az összeférhetetlenséggel kapcsolatos gyanúk névtelen bejelentését; (ix) a BEII kivizsgálja a bejelentett gyanúkat; (x) a BEII évente jelentést tegyen munkájáról az Integritási Hatóságnak.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

48

H. Állam és közigazgatás

Az EUTAF feladatainak hatékony ellátásához szükséges kapacitás biztosítása

Az EUTAF megfelelő kapacitásának biztosítása révén a csalás és a korrupció hatékony megelőzésének, felderítésének és orvoslásának biztosítása az uniós támogatások végrehajtása során

Hatályba lépnek azok a jogszabály-módosítások, amelyek biztosítják az EUTAF számára a függetlenségének megőrzéséhez szükséges pénzügyi és humán erőforrásokat, és lehetővé teszik számára, hogy feladatait hatékonyan és időben elvégezze. A jogszabály-módosítások biztosítják, hogy:
– Az EUTAF éves költségvetését az EUTAF eredeti javaslata alapján kell megállapítani, és az csak akkor módosítható, ha az nyilvánosan indokolt, és nem ássa alá az EUTAF képességét arra, hogy hatékonyan és időben ellássa feladatait.
– Az EUTAF vezetőjének és személyzetének javadalmazása az Állami Számvevőszék elnöke és személyzete javadalmazásának 70%-a.
– Az EUTAF funkcionális és szakmai függetlenségét fenn kell tartani, és az EUTAF személyzete továbbra sem kérhet vagy fogadhat el utasításokat ellenőrzési munkájával kapcsolatban.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős az EUTAF, másodhelyen: Pénzügy- minisztérium

49

H. Állam és közigazgatás

Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése az uniós támogatás végrehajtásával kapcsolatos csalások felderítésének megerősítése érdekében

Az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek támogatásáért felelős nemzeti hatóság kijelölése Magyarországon, valamint a nem együttműködő gazdasági szereplőkkel szemben pénzügyi szankciók kiszabásának lehetőségének bevezetése

A magyar Kormány vállalta, hogy jogszabály(ok) lép(nek) hatályba, amely(ek) biztosítják a következőket:
(i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kijelölése mint illetékes nemzeti hatóság, hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során, illetve amikor egy ellenőrzés alá vont gazdálkodó szervezet megtagadja az együttműködést. A módosítás magában foglalja a követendő eljárásrend leírását. Továbbá meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a OLAF kérésére az ellenőrzésen jelen legyen pénzügyőr. A pénzügyőrnek lehetővé kell tennie az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek és vizsgálatainak az elvégzését, ideértve a végrehajtás biztosítását is a bizonyítékok megóvása érdekében, a 883/2013/EU, Euroatom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben előirányzottak szerint. Ez az intézkedések következő típusait foglalja magában: (a) dolgok lefoglalása a helyszínen [a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 36/L. §], (b) felvilágosításkérés [NAV tv. 36. §], (c) igazoltatás [NAV tv. 36/A. §], (d) magánlakásnak nem minősülő helyre, helyiségbe történő belépés [NAV tv. 36/G. §], (e) a helyszín biztosítása [NAV tv. 36/I. § (1) bek.]. A módosításban rendelkezni kell arról, hogy amennyiben a segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalás ellenes koordinációs szolgálatnak (AFCOS) legalább 72 órával előre kell kérelmeznie. Az említett engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, amennyiben a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn;
(ii) a 2004. évi XXIX. törvény módosítása egy visszatartó erejű pénzügyi jellegű szankció bevezetése céljából, arra az esetre, ha valamely gazdálkodó szervezet megtagadja az OLAF-fal való együttműködést az OLAF helyszíni vizsgálatai és ellenőrzései lefolytatásában.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős a Pénzügy- minisztérium, másodhelyen:
Miniszterelnökség

50

H. Állam és közigazgatás

Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hatékony végrehajtása, ellenőrzések és auditálása, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

Monitoringrendszer a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásához

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtására vonatkozó monitoring rendszer kiépítése és működtetése: végrehajtásának nyomon követésére adattárrendszert kell létrehozni. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:
(i) adatgyűjtés és a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;
(ii) összegyűjti, tárolja és hozzáférést biztosít az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i–iii. alpontjában előírt adatokhoz. Az adatokhoz való hozzáférést biztosítani kell a nemzeti és európai szervek számára audit- és ellenőrzési célokra.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

51

H. Állam és közigazgatás

Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv hatékony végrehajtása, ellenőrzések és auditálása, valamint az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

A magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásának auditja

Az ellenőrző hatóság (EUTAF) számára kidolgozott ellenőrzési stratégia jóváhagyása, amely előírja, hogy Magyarország helyreállítási és reziliencia-tervének végrehajtását legalább 2028 végéig a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési szabványoknak megfelelően kell ellenőrizni. A stratégiának meg kell határoznia a kockázatértékelés módszertanát és megközelítését, az ellenőrzések gyakoriságát és típusát (például rendszer- és projektellenőrzések, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések), amelyeket a helyreállítási és reziliencia-terv keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban kell elvégezni, valamint a mérföldkövek és célok elérését alátámasztó adatok megbízhatóságát. A magas szintű érdemi ellenőrzés mellett az ellenőrzéseknek biztosítaniuk kell a végrehajtó szervek által a 75. mérföldkő h) pontjában említett követelmény betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatok kellően magas lefedettségét.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

52

H. Állam és közigazgatás

Az átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása

A közérdekű információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos bírósági ügyekben a jogi kiszámíthatóságot biztosító jogi aktus(ok) hatálybalépése

A közérdekű információkhoz való hozzáférés iránti kérelmekre vonatkozó kivételes eljárást előíró jogszabály hatálybalépése:
– ez a kivételes eljárás a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (495–501. §) meghatározott sajtó-helyreigazítási perekben alkalmazott eljárási cselekményekkel és határidőkkel azonos eljárási cselekményeket és határidőket állapít meg, ami előírja, hogy az adatkezelő és az adatigénylő jóhiszeműen, egymással kölcsönösen együttműködve járnak el a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználására vonatkozó adatok nyilvánosságának elősegítése érdekében.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

53

H. Állam és közigazgatás

Az átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása

A közérdekű adatok átláthatóságát növelő jogszabály-módosítások hatálybalépése

Jogszabály-módosítások hatálybalépése annak érdekében, hogy főszabályként a közérdekű adatokhoz való hozzáférés térítésmentes legyen, és az ilyen adatokhoz való hozzáférésért díj kizárólag kivételes és egyértelműen meghatározott esetekben legyen felszámítható. Ennek érdekében a módosítások:
(i) megszüntetik a közérdekű adatigénylések teljesítésével összefüggésben felmerülő munkaerőköltségek felszámításának lehetőségét;
(ii) meghatározzák a másolás és a kért adatok továbbításának költségeire vonatkozó, nyilvánosan hozzáférhető egységköltségeket;
(iii) előírják, hogy a felszámított költségtérítés nem haladhatja meg a közérdekű adat kezelőjénél az adatigénylés teljesítésével kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket a (ii) pontban meghatározott költségkategóriák tekintetében, és kizárólag abban az esetben számítható fel, ha e költségek összege meghaladja a 10 000 forintot;
(iv) bevezetik azt a szabályt, hogy az egyedi közérdekű adatigénylés teljesítése során figyelembe vehető kapcsolódó költségek teljes összege nem haladhatja meg a 190 000 forintot; valamint
(v) hatályon kívül helyezik azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadja meg, hogy annak teljesítése adatok beszerzését, összegyűjtését vagy feldolgozását, illetve új adatok előállítását tenné szükségessé.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

54

H. Állam és közigazgatás

Az átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése(i) a közérdekű adatokhoz való hozzáférésről

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból, valamint panasz alapján ellenőrzéseket folytat le a közfeladatot ellátó szerveknél annak megállapítása érdekében, hogy azok eleget tesznek-e a közérdekű adatok átláthatóságára és a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeiknek.
Az ellenőrzések megállapításait jelentés(ek) foglalják össze, amelyek meghatározzák a feltárt hiányosságok megszüntetésének és nyomon követésének módját, továbbá ajánlásokat fogalmaznak meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférés javítása érdekében.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős az Igazságügyi Minisztérium, másodhelyen:
Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatóság

55

H. Állam és közigazgatás

A jogalkotás minőségének javítása és az érdekelt felek és a szociális partnerek hatékony bevonása a döntéshozatalba

Az érintettek bevonását biztosító jogszabály(ok) hatálybalépése a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtásában és nyomon követésében

Olyan jogi aktus(ok) hatálybalépése, amely(ek) rendelkeznek:
(1) annak kötelezettségéről, hogy stratégia készüljön a helyreállítási és ellenállóképességi terv intézkedéseinek végrehajtásába bevonandó fő érintettek részvételének módjáról, valamint az ezzel kapcsolatos feladatok és felelősségi körök meghatározásáról;
(2) a helyreállítási és ellenállóképességi terv egyes komponenseinek végrehajtásában érintett érdekelt felek és szociális partnerek részvételével működő monitoringbizottság létrehozásának jogalapjáról és kötelezettségéről. A monitoringbizottság feladata a helyreállítási és ellenállóképességi terv végrehajtásának folyamatos nyomon követése, beleértve a 2026 utáni időszakot is. A monitoringbizottság valamennyi tagját azonos jogok és kötelezettségek illetik meg. A monitoringbizottság tagjainak legalább 50%-át a kormánytól és a közfeladatot ellátó szervektől független civil szervezetek képviselői alkotják. E szervezetek kiválasztása nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes kiválasztási eljárás keretében történik, objektív, a szakértelemhez és az érdemekhez kapcsolódó kritériumok alapján azon szervezetek közül, amelyek az alábbi területek közül egy vagy több területen tevékenykednek: szociálpolitika; oktatás; munkaerőpiac; egészségügy; környezetvédelem; az éghajlatváltozás elleni küzdelem; energiaügy; fenntartható fejlődés; fenntartható közlekedés; az alapvető jogok, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása; korrupcióellenes tevékenység; valamint átláthatóság. A monitoringbizottság civil szervezeteket képviselő tagjai teljes jogú tagként vesznek részt a bizottság munkájában.;
(3) annak kötelezettségéről, hogy a monitoringbizottság évente legalább két alkalommal ülésezik, és tájékoztatást kap a helyreállítási és ellenállóképességi terv intézkedéseinek végrehajtásáról; továbbá arról, hogy a monitoringbizottság tagjai egyszerű többségével ajánlásokat fogadhat el, amelyek nyomon követésére a Nemzeti Hatóság köteles intézkedéseket tenni, valamint az ezzel kapcsolatos előrehaladásról a monitoringbizottság részére beszámolni.

2026. II. negyedév

Nemzeti Fejlesztési Központ

56

H. Állam és közigazgatás

A jogalkotás minőségének javítása és az érdekelt felek és a szociális partnerek hatékony bevonása a döntéshozatalba

A jogalkotási folyamatban a nyilvános konzultációk és a hatásvizsgálatok alkalmazásának előmozdítását célzó jogi aktus(ok) hatálybalépése

Jogi aktus(ok) hatálybalépése annak érdekében, hogy valamennyi, a Kormány által elfogadott jogszabály (így különösen a kormányrendeletek és miniszteri rendeletek), valamint a Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett jogalkotási javaslat (törvényjavaslat) esetében biztosított legyen a társadalmi egyeztetés lefolytatása, a hatásvizsgálat elkészítése, valamint ezek összefoglalóinak rendszeres nyilvános közzététele, az alábbiak előírásával:
(i) legalább nyolcnapos társadalmi egyeztetési időszak biztosítása (amelynek keretében a jogszabálytervezetet a kormányzaton belüli egyeztetésre történő megküldéssel egyidejűleg nyilvános véleményezésre is közzé kell tenni);
(ii) a társadalmi egyeztetési időszak lezárultát követően legalább ötnapos időszak biztosítása a beérkezett vélemények mérlegelésére, amely időszak alatt a Kormány az érintett jogszabályt nem fogadhatja el, illetve a törvényjavaslat nem nyújtható be az Országgyűlés részére;
(iii) annak előírása, hogy a 2010. évi CXXXI. törvény 5. §-ában meghatározott kivételek hatálya alá tartozó jogszabályok aránya legfeljebb 10% lehet;
(iv) annak előírása, hogy a kivételek alkalmazását minden esetben írásban, megfelelő indokolással és az alkalmazott kivételi ok konkrét megjelölésével kell alátámasztani;
(v) annak előírása, hogy minden esetben a jogszabálytervezettel együtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját, valamint a javaslat célját és főbb elemeit ismertető indokolást;
(vi) a társadalmi egyeztetési kötelezettség kiterjesztése az utónevek jegyzékére vagy jegyzékeire vonatkozó jogi szabályozási eszközök tervezeteire, továbbá a természetvédelemmel és környezetvédelemmel kapcsolatos érdekekre való hivatkozás lehetőségének megszüntetése a társadalmi egyeztetési kötelezettség alóli kivételek körében;
(vii) annak előírása, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) évente ellenőrizze a 2010. évi CXXXI. törvényben meghatározott társadalmi egyeztetési kötelezettségek teljesülését, ideértve különösen a fenti (i)–(vi) pont végrehajtását, valamint azt, hogy a kivételek alkalmazása megfelelően indokolt és jogszerű volt-e. Az ellenőrzések megállapításait a Hivatal minden év január 31-éig jelentés formájában közzéteszi honlapján;
(viii) annak előírása, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal következetesen kellően magas összegű bírságot szabjon ki a jogalkotás előkészítéséért felelős miniszter által vezetett minisztériummal szemben a 2010. évi CXXXI. törvény bármely rendelkezésének megsértése esetén. A bírság kiszabásának indokait nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2026. II. negyedév

Igazságügyi Minisztérium

57

H. Állam és közigazgatás

A társasági adózási minimumkövetelmények felülvizsgálata

Független nemzetközi szakértői értékelés a hazai adóelkerülés elleni szabályokról

A hazai adókikerülés elleni szabályokról szóló független felülvizsgálat közzététele a Pénzügyminisztérium honlapján. A felülvizsgálatnak elemeznie kell a hazai adókikerülés elleni szabályok jelenlegi helyzetét, és konkrét javaslatokat és ajánlásokat kell tartalmaznia a fedőcégekre vonatkozó adószabályok hatékonyságának javítására. A felülvizsgálatnak továbbá ajánlásokat kell fogalmaznia a társasági adózás szempontjából alkalmazandó minimális gazdasági tartalomra vonatkozó követelményekről, valamint a minimális gazdasági tartalomra vonatkozó követelmények be nem tartása esetén felmerülő adójogi következményekről.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

58

H. Állam és közigazgatás

A transzferár szabályozás szigorítása

A jogszabály(ok) hatálybalépése

Az új transzferárazási adatszolgáltatási kötelezettségeket bevezető jogszabály(ok) hatálybalépése. A jogszabály(ok)nak tartalmazniuk kell az új transzferárazási adatszolgáltatásra vonatkozó részletes követelményeket. A jogszabály(ok) hatálya kiterjed a kapcsolt vállalkozások közötti, 150 millió HUF vagy annál nagyobb értékű ügyletekre.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

59

H. Állam és közigazgatás

A levonhatóságot tiltó szabályok hatályának szélesítése kimenő kifizetések esetén

A külföldre irányuló kifizetések levonhatóságának korlátozását kiterjesztő jogszabály(ok) hatálybalépése

Azon jogszabályok hatálybalépése, amelyek kiterjesztik a kifelé irányuló kifizetésekre vonatkozó levonhatatlansági szabályokat az összes kifelé irányuló jogdíj- és kamatfizetési tranzakcióra azokban a joghatóságokban, amelyek vagy az EU nem együttműködő joghatóságok listáján szerepelnek, vagy amelyeket nulla adókulcsú vagy alacsony adókulcsú joghatóságnak tekintenek (ideértve minden olyan joghatóságot, amelynek törvényes társasági adókulcsa alacsonyabb, mint a magyar törvényes társasági adókulcs).
A jogi aktus(ok)nak meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján adóügyi következmény alkalmazandó, figyelembe véve az ügylet mögött álló üzleti okokat és az ügylet adóügyi kezelését, a kettős adómentességi esetek kizárása érdekében. Meg kell határoznia továbbá a célzott kockázat enyhítésére szolgáló megfelelő adóügyi következményeket is.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

60

H. Állam és közigazgatás

A levonhatóságot tiltó szabályok hatályának szélesítése kimenő kifizetések esetén

Független értékelés megrendelése az agresszív adótervezés elleni hazai szabályrendszer hatékonyságáról

Az OECD által Magyarország megbízásából elvégzett független értékelés előrehaladásáról időközi jelentést kell benyújtani a Bizottsághoz, amely a fiktív társaságokra, valamint a Magyarországon letelepedett társaságok és az EU nem együttműködő joghatóságok listáján szereplő, illetve nulla adókulcsú vagy alacsony adókulcsú joghatóságnak minősülő joghatóságokban letelepedett társaságok közötti kifelé irányuló kamat- és jogdíjfizetésekre vonatkozó hazai szabályok összességének hatékonyságát vizsgálja. A független értékelés eredményei alapján történő intézkedésre vonatkozó kötelezettségvállalást a pénzügyminiszter által a Bizottságnak címzett hivatalos levél közzétételével kell benyújtani.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

61

H. Állam és közigazgatás

Az adómegfelelési eljárások digitális átalakítása

Digitális szolgáltatások az EMAP eNyugta és eÁFA megoldásokhoz

Hatályba lépnek az „eNyugta” bevezetéséhez szükséges jogszabályok. Elindul az „EMAP” kísérleti program (eseményalapú adatszolgáltatási platform). Az „eÁFA” platform hozzáférhetővé válik a felhasználók számára.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

62

H. Állam és közigazgatás

Az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével

A kiskereskedelmi adó módosítása

Azok a jogszabályok lépnek hatályba, amelyek eltörlik a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi vállalatokra vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve számukra, hogy üzleti tevékenységüket belföldi kiskereskedelmi vállalatként szervezzék át.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

63

H. Állam és közigazgatás

Az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével

Adókedvezmények fokozatos megszüntetése

A társasági jövedelemadó-rendszer keretében nyújtott adókedvezmények számát csökkentő jogszabály(ok) elfogadása és közzététele a Magyar Közlönyben.
A személyi jövedelemadózással kapcsolatos jogszabály(ok) hatálybalépése, amely(ek) biztosítják a trösztök igénybevételével járó adókedvezmények fokozatos megszüntetését.
Kormányhatározat közzététele, amely elrendeli a jelenlegi társasági adórendszer – beleértve az adókulcsokat is – belső felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy további társasági adóbevételeket szerezzenek, miközben megőrzik a társasági adórendszer versenyképességét.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

64

H. Állam és közigazgatás

Az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével

Az adónemek számát csökkentő jogszabály(ok) elfogadása

Az adók számát csökkentő jogi aktus(ok) elfogadása és közzététele a Magyar Közlönyben. A jogszabály(ok)nak biztosítaniuk kell, hogy az adók száma a 2023. január 1-jén hatályos 54-ről legfeljebb 49-re csökkenjen. Az ideiglenes ágazati adókat és az R36 hatálya alá tartozó közüzemi adót nem kell beszámítani a 2023. január 1-jén hatályos adók közé, és azok nem járulnak hozzá az adók számának javasolt csökkentéséhez.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

65

H. Állam és közigazgatás

Az adórendszer egyszerűsítése az adónemek számának csökkentésével

Jelentés a személyi jövedelemadózás alternatív szabályrendszereinek egyszerűsítési és összevonási lehetőségeiről

Jelentés közzététele arról, hogy miként lehetne egyszerűsíteni és egységesíteni a személyi jövedelemadóval kapcsolatos szabályokat azzal a céllal, hogy megszüntessék a hatástalan adókedvezményeket, megkönnyítsék az adófizetők számára az adózási szabályok közötti választást, valamint csökkentsék a torzító vagy indokolatlan ösztönzőket. A jelentést a Pénzügyminisztérium honlapján kell közzétenni.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

66

H. Állam és közigazgatás

Közművezetékek adójának reformja

A közművezeték-adóról szóló jogszabály(ok) hatálybalépése

A közüzemi adózás egyszerűsítéséről szóló jogszabály(ok) hatálybalépése, amely(ek) célja
i) a közüzemi vezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény hatályon kívül helyezése, vagy
ii) a 2012. évi CLXVIII. törvény a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. számú törvényt annak érdekében, hogy olyan adószabályt vezessenek be, amely lehetővé teszi a közműtulajdonosok számára, hogy a közterületeken található vezetékeikre (víz- és csatornavezetékek, villamosvezetékek, földgázvezetékek és távközlési kábelek) vonatkozó, tételesen felsorolt adókötelezettségüket az e vezetékek karbantartásába vagy korszerűsítésébe befektetett összeggel elszámolják vagy beszámítsák.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

67

H. Állam és közigazgatás

A közkiadások hatékonyságának javítása kiadási felülvizsgálatok révén

A kiadás-felülvizsgálatok végrehajtási folyamatának kialakítása és kiadás-felülvizsgálatok lefolytatása

1. A kiadási felülvizsgálati folyamat elindításáról szóló kormányhatározat(ok) közzététele. A határozat(ok)nak meg kell határoznia(k): i) a részletes célokat és célértékeket; ii) a felülvizsgálat módszertanát; iii) azt a mechanizmust, amelynek segítségével a kiadási felülvizsgálatok eredményei beépülnek a költségvetési folyamatba, a költségvetési körlevél útján.
A módszertannak konkrét megtakarítási és hatékonysági célértékeket kell meghatároznia az egyes kiadási területekre vonatkozóan.
2. A Kormánynak össze kell hangolnia és el kell végeznie két kiadási felülvizsgálatot legalább két kiadási területen.
3. A Kormánynak nemzetközi szakértőt kell megbízni, hogy technikai segítséget nyújtson a kiadási felülvizsgálatok lefolytatásához a jövőbeni két kiadási felülvizsgálat elkészítése céljából.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

68

H. Állam és közigazgatás

A közpénzügyi keretrendszer reformja

A költségvetési kontroll megerősítése

Jogszabály(ok) hatálybalépése: – kötelező határidő bevezetése az éves költségvetési törvénytervezet parlament elé terjesztésére, valamint a Kormány felhatalmazása arra, hogy évente költségvetési körlevelet készítsen és tegyen közzé; – a költségvetésen belüli, még fel nem osztott előirányzatok felhasználásának korlátozása; – a Kormány azon hatáskörének korlátozása, hogy az év folyamán átcsoportosításokat és költségvetési döntéseket hajtson végre, valamint e tevékenységek átláthatóságának növelése; – a gazdasági stabilitási törvény módosítása a Költségvetési Tanács működési költségeire vonatkozó külön költségvetési tétel létrehozásának meghatározásával, amely elegendő lesz további személyzet felvételének elősegítéséhez. Kormányhatározat(ok) közzététele: – további felelősségek ruházása a Pénzügyminisztériumra a kiadások ellenőrzése terén, ideértve azt a követelményt, hogy minden 250 millió HUF feletti új pénzügyi kötelezettségvállaláshoz és 100 millió HUF feletti eszközbeszerzéshez – amennyiben azok nem konkrét jogi vagy szerződéses kötelezettségeken alapulnak – a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyását kell kérni; – további pénzügyi felügyeleti hatáskörök biztosítása a Pénzügyminisztérium számára a kilenc legnagyobb állami tulajdonú vállalat felett, ideértve a vállalatok éves üzleti terveinek jóváhagyásához és módosításához szükséges pénzügyminiszteri előzetes hozzájárulás előírását, valamint havi jelentéstételi kötelezettségek bevezetését.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

69

H. Állam és közigazgatás

A közpénzügyi keretrendszer reformja

A fiskális keretrendszer felülvizsgálatának elindítása dedikált társadalmi egyeztetéssel

A Pénzügyminisztériumban a költségvetési keret felülvizsgálatáért felelős technikai titkárság létrehozásáról szóló kormányhatározat közzététele. A határozatnak meg kell határoznia a felülvizsgálat ütemtervét és hatókörét, amelynek ki kell terjednie a középtávú költségvetési keret és a belföldi költségvetési szabályok kialakítására, a Költségvetési Tanács intézményi felépítésére, függetlenségét biztosító garanciákra és megbízatására, valamint az éves költségvetési törvény előkészítését és végrehajtását szabályozó költségvetési eljárásokra és közpénzügyi irányítási eszközökre, beleértve a kiadási felülvizsgálatok szerepét is. A határozatban rögzíteni kell, hogy a felülvizsgálat eredményei alapul szolgálnak a jogi keretnek a Magyarország következő középtávú költségvetési strukturális tervének érvényességi ideje alatt történő módosításához.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

70

H. Állam és közigazgatás

A támogatott hitelezés reformja

A támogatott hitelezési program reformja és az állami garanciák reformja kormányhatározat(ok) révén

Közzétették azt a kormányhatározatot, amely elindítja a magánszektornak nyújtott hitelekhez kapcsolódó állami támogatások és garanciák felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy jelentősen csökkentsék az állami kockázatmegosztás mértékét, megerősítsék a bankok saját hitelkockázat-értékelésének szerepét, és idővel optimalizálják a garanciafedezeti arányokat. A Széchenyi-kártya program keretében a Széchenyi-kártya folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi-kártya turisztikai hitel MAX+ és a Széchenyi-kártya likviditási hitel MAX+ reformjáról szóló jogszabály(ok) hatálybalépése: (i) a kamatláb emelése a 3 hónapos BUBOR szintjére; (ii) a kapcsolódó kötelező garanciák opcionálissá tétele. A Kormány által végzett felülvizsgálat az összes állami ellenkezességre vonatkozó törlesztési ütemtervről, azzal a céllal, hogy a garanciák csökkentését ehhez az ütemtervhez igazítsák, és korlátozzák az új garanciák kibocsátását. Az összes állami ellenkezességre vonatkozó amortizációs ütemterv felülvizsgálatán alapuló kormányhatározat kihirdetése: (i) kötelezettségvállalás az állami garanciák GDP-hez viszonyított arányának az EU-tagállamok átlagára történő csökkentésére, valamint a cél eléréséig az egyes eszközökre és évekre vonatkozó éves maximális felső határok csökkentése révén a csökkentés ütemtervének meghatározása; (ii) az állásfoglalásnak ki kell jelentenie, hogy a felülvizsgálat eredménye alapul szolgál a Magyarország következő középtávú költségvetési strukturális tervének érvényességi ideje alatt meghatározott csökkentési ütemtervhez. Azok a jogszabályok lépnek hatályba, amelyek 2026-ban az állami ellengaranciák maximális felső határát a jelenlegi összesen 12 800 milliárd HUF-ról a felülvizsgálat alapján meghatározott alacsonyabb szintre csökkentik.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

71

I. REPowerEU

A hálózati tarifák meghatározása

Új módszertan a hálózati tarifák számítására

A szabályozó hatóság (MEKH) általi elfogadása és hatálybalépése egy új, költségalapú és megkülönböztetésmentes hálózati tarifák kiszámítására szolgáló módszertannak.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

72

I. REPowerEU

Az okosmérőkre vonatkozó jogszabály(ok) módosítása

Jogszabály(ok) hatálybalépése

Olyan jogszabály(ok) hatálybalépése, amely(ek):
a) a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó, legfeljebb 3×80 A-es csatlakozással rendelkező fogyasztók esetében a kötelező intelligens fogyasztásmérő-telepítés küszöbértékét 5000 kWh/évről 4000 kWh/évre csökkenti(k). A jogszabály(ok) továbbá előírja(k), hogy a hálózatüzemeltetők viselik ezeknek a fogyasztóknak a telepítési költségeit;
b) megállapítja(k), hogy a hálózatüzemeltetők fedezik az első intelligens fogyasztásmérő telepítésének költségeit minden olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztó esetében, akinek csatlakozása legfeljebb 3×80 A-es, és aki intelligens fogyasztásmérőt igényel.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

73

I. REPowerEU

Az aggregátorok szerepének erősítése

Jogszabály(ok) elfogadása

Olyan jogi aktus(ok) elfogadása és a hivatalos közlönyben való kihirdetése, amely(ek):
i) lehetővé teszi(k) az aktív felhasználók számára, hogy szerződést kössenek aggregátorokkal saját termelésű villamos energiájuk rendelkezésre bocsátása céljából;
ii) meghatározza(k) azt a modellt, amely alapján az aggregátorok egyensúlyozási szolgáltatásainak elszámolási szabályait és egyensúlyhiányért való felelősségét állapítják meg.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

74

I. REPowerEU

A dinamikus árazás szélesebb körű alkalmazása a villamosenergia-vásárlási szerződésekben

Jogszabály(ok) elfogadása

Olyan jogi aktus(ok) hatálybalépése, amely(ek):
i) lehetővé teszi(k) a háztartási fogyasztók és a mikrovállalkozások számára, hogy dinamikus árazású önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződéseket kössenek;
ii) lehetővé teszi(k) a dinamikus árazású szerződéseket választó háztartási fogyasztók és mikrovállalkozások számára, hogy visszatérjenek az egyetemes szolgáltatási rendszerbe.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

75

I. REPowerEU

A szabályozási tartalékok piacának megnyitása a verseny fokozása érdekében

A módosított Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot jóváhagyó MEKH-határozat hatálybalépése

A módosított Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot jóváhagyó MEKH határozat hatálybalépése. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatnak:
i) legalább 1 MW küszöbértéket kell meghatároznia a kiegyenlítő piacra történő ajánlattételhez;
ii) el kell távolítania az időjárásfüggő termelők és villamosenergia-tároló létesítmények kiegyenlítő kapacitáspiacra és kiegyenlítő energiapiacra való integrációjának akadályait.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

76

I. REPowerEU

Az energiaközösségek elterjedésének előmozdítása

Jogszabály(ok) hatálybalépése

Jogszabály(ok) hatálybalépése, amely(ek):
i) kibővíti az energiaközösségek létrehozásának jogi formáinak lehetőségeit, és megállapítja ezen szervezetek működésére vonatkozó szabályokat;
ii) kibővíti az energiaközösségek által tagjaiknak nyújtható szolgáltatásokat;
iii) megállapítja a lakó-energiaközösségként működő többlakásos épületek lakói közötti energiamegosztás elszámolásának és számvitelének szabályait.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

77

I. REPowerEU

Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedésének elősegítésére

Jogszabály(ok) hatálybalépése

Jogszabály(ok) hatálybalépése, amelyek:
i) lehetővé teszik a tároló és az időjárásfüggő generátorok (szél- és napenergia) együttes elhelyezését;
ii) biztosítják a 0,2 MW-nál nagyobb kapacitású tárolólétesítmények távvezérelhetőségét.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

78

I. REPowerEU

A geotermikus energiára vonatkozó jogszabály(ok) módosítása

A geotermikus energiát integráló jogszabály-módosítások hatálybalépése

A geotermikus energia feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának eljárásairól és feltételeiről szóló jogszabály(ok) módosításának hatálybalépése.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

79

J. Üzleti környezet

A Magyar Fejlesztési Bank irányítási reformja

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) irányítási rendszerét módosító jogszabály

Hatályba lép az MFB irányítását módosító jogszabály. A jogszabály előírja:
– A magas rangú politikai tisztséget betöltő személyek, a magas rangú kormányzati közigazgatási tisztséget betöltő személyek (beleértve az államtitkárt, az államtitkár-helyettest, a főosztályvezetőt és a főosztályvezető-helyettest), valamint a szakmai lobbitevékenységet folytató személyek (az MFB-törvényben meghatározottak szerint) számára az MFB igazgatótanácsában, felügyelőbizottságában vagy auditbizottságában tisztség betöltésének tilalmát, kiegészítve egy hat hónapos várakozási időszakkal.
– Az igazgatótanács, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjainak kinevezésére vonatkozó eljárások kialakítását, ideértve az objektív alkalmassági és szakmai kritériumokat, az összeférhetetlenség elleni biztosítékokat, a kötelező érdeknyilatkozatokat és az újraválasztásra vonatkozó korlátozásokat.
– Az igazgatóság, a felügyelőbizottság és az auditbizottság tagjai kizárólag a törvényben meghatározott objektív okok alapján bocsáthatók el.
– Kockázatvállalási és kockázatkezelési bizottság létrehozása, amelynek feladata, hogy nem kötelező erejű véleményeket és ajánlásokat nyújtson be az igazgatóságnak a javasolt befektetési műveletek technikai és szabályozási értékelése, valamint a befektetési politika, az RRF-szabályok és az egyéb alkalmazandó szabályozási követelmények betartásának ellenőrzése tekintetében.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

80

J. Üzleti környezet

A Magyar Fejlesztési Bank irányítási reformja

Az MFB irányító testületeinek kinevezése

Az MFB igazgatóságának, felügyelőbizottságának és könyvvizsgáló bizottságának kinevezése az MFB irányítását módosító jogszabályoknak megfelelően.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

81

J. Üzleti környezet

A Magyar Fejlesztési Bank irányítási reformja

Az MFB támogatott hitelezési programjainak felülvizsgálata

Az MFB által készített, az MFB meglévő támogatott hitelezési programjairól szóló felülvizsgálati jelentés, amely azonosítja azokat a programokat, amelyeknél hiányzik a kiegészítő jelleg, vagy amelyek kiszorítják a magánpiaci finanszírozást, és ajánlásokat fogalmaz meg az MFB igazgatótanácsának e programok megszüntetésére irányuló stratégiáról. Az MFB igazgatótanácsának határozatot kell elfogadnia, amelyben kötelezettséget vállal a jelentés ajánlásainak végrehajtására.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

82

J. Üzleti környezet

A Magyar Fejlesztési Bank irányítási reformja

Az MFB működését érintő állami garanciák és egyéb állami támogatási intézkedések felülvizsgálata

A Kormány által készített áttekintő jelentés az MFB hitelezési tevékenységére vonatkozó állami garanciákról és az állami kockázatmegosztásról (tőke-kiegyenlítési rendszer, kamatkiegyenlítési rendszer és árfolyam-fedezeti rendszer), amely ajánlásokat tartalmaz az MFB igazgatótanácsának az államháztartás közvetlen kitettségének az MFB működésével kapcsolatos korlátozására, valamint a felesleges állami garanciák (beleértve a kamatkiegyenlítési rendszert is) fokozatos megszüntetésére vonatkozó stratégiáról. A Bizottságnak be kell nyújtani a pénzügyminiszter hivatalos levelét, amelyben a miniszter kötelezettséget vállal a jelentés ajánlásainak végrehajtására.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

83

J. Üzleti környezet

Tőkejuttatás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részére

Befektetési politika

Az intézkedés leírásának megfelelően az MFB számára új befektetési politika elfogadása a kiegészítő saját tőke felhasználására vonatkozóan.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

84

J. Üzleti környezet

Tőkejuttatás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részére

Tőkejuttatás

Magyarország 1 126 815 025 eurót utal át az MFB-nek annak saját tőkéjének növelése céljából. Az MFB-be történő tőkeinjekción túl, amely az RRF-befektetést képezi, Magyarországnak 2026. augusztus 31-ig jelentést kell benyújtania, amelyben ismerteti az MFB által a befektetési politika végrehajtása érdekében tett intézkedéseket, ideértve a kiegészítő tőke által várhatóan kezdetben támogatott pénzügyi termékek bevezetése érdekében tett lépéseket, valamint az e termékek további bevezetése érdekében várhatóan meghozandó lépéseket.

2026. II. negyedév

Gazdasági és Energetikai Minisztérium

85

J. Üzleti környezet

Kiegészítő tőkejuttatás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részére

Jogszabály az MFB tőkejuttatásáról és az EIB-forrás allokációjáról

Az MFB tőkeinjekciójából 688 338 565 eurót az MFB számára az EIB-vel kötendő társbefektetési megállapodás keretében felhasználásra rendelő jogi aktus hatálybalépése.

2026. II. negyedév

Pénzügy- minisztérium

86

J. Üzleti környezet

Kiegészítő tőkejuttatás a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) részére

Tőkejuttatás és egyetértési megállapodás aláírása Magyarország és az Európai Beruházási Bank között

Magyarország 688 338 565 eurót utal át az MFB-nek annak saját tőkéjének növelése céljából. Magyarország és az EIB között egyetértési nyilatkozat aláírása az említett saját tőke felhasználására vonatkozó közös befektetési megállapodásról. Az egyetértési megállapodásnak tartalmaznia kell azt a megállapodást, hogy az MFB az EBB-vel egyenrangú feltételek mellett (az árazás kivételével) társbefektet az EBB által finanszírozott magyarországi projektekbe, valamint a terméktípusokat, a területeket, a kedvezményezetteket, az irányítást és a végrehajtás ütemtervét, beleértve azt is, hogy 2026. november 30-ig jogi megállapodást kell aláírni.

2026. II. negyedév

Elsőhelyi felelős a Magyar Fejlesztési Bank, másodhelyen: Gazdasági és Energetikai Minisztérium

87

K. Digitális innováció

AI Gigafactory és egyéb EuroHPC számítási infrastruktúra

A hozzájárulási megállapodás aláírása Magyarország és az EuroHPC Közös Vállalkozás között, valamint az önkéntes hozzájárulás folyósítása

A Magyarország és az EuroHPC JU közötti hozzájárulási megállapodás aláírása. A hozzájárulási megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:
– Az önkéntes hozzájárulásból finanszírozandó tevékenységek megjelölését, nevezetesen az Unióban létrehozandó mesterséges intelligencia (AI) gigagyár és/vagy fejlett
AI/HPC-infrastruktúra és/vagy kvantumtechnológiai kezdeményezések és/vagy egyéb EuroHPC-számítási infrastruktúra és/vagy bármely más EuroHPC-kutatási és innovációs projekt pénzügyi támogatását.
– Az a követelmény, hogy az önkéntes hozzájárulást a 2021/C58/01 számú technikai iránymutatásban meghatározott „ne okozzon jelentős kárt” (DNSH) elvvel összhangban kell felhasználni.
– Az RRF-alapból származó önkéntes hozzájárulás pontos összege.
– Az a követelmény, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó fel nem használt összegeket az EuroHPC Közös Vállalkozásnak az érintett tagállam javára kell felhasználnia, és azokat nem szabad visszautalnia a tagállamnak.
– Magyarország 500 millió eurót utal át az Európai Nagyteljesítményű Számítástechnikai Közös Vállalkozásnak.

2026. II. negyedév

Tudományos és Technológiai Minisztérium

88

K. Digitális innováció

Önkéntes hozzájárulás az IRIS² programhoz

A hozzájárulási megállapodás aláírása Magyarország és az Európai Bizottság között, valamint önkéntes hozzájárulás biztosítása az EU Biztonságos Konnektivitási Programja (IRIS²) részére

A Magyarország és az Európai Bizottság közötti hozzájárulási megállapodás aláírása. A hozzájárulási megállapodásnak tartalmaznia kell azokat a tevékenységeket, amelyek az önkéntes hozzájárulás keretében finanszírozásra kerülnek. Magyarország 500 millió eurót utal át az EU Biztonságos Kapcsolatok Programjának (IRIS²).

2026. II. negyedév

Tudományos és Technológiai Minisztérium

2

REPowerEU

Lakosság energiahatékonysági beruházásai

Lakosság energiahatékonysági beruházásai

természetes személyek, társasházi lakóközösségek (tulajdonostársak), lakásszövetkezetek

21,77

7,372

Pénzügyi eszköz formájában végrehajtott

3

Összesen

21,77

7,372

2

Villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató támogatási program

Az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzésének és telepítésének támogatása

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott elosztó hálózati engedéllyel rendelkező társaságok:
E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.,
ELMÜ Hálózati Kft., MVM ÉMÁSZ Áramhálózati Kft.,
MVM DÉMÁSZ Áramhálózati Kft.

53,2995

7,196

Pályázatos

3

Villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató támogatási program

Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott villamosenergia-elosztói, valamint -átviteli engedéllyel rendelkező társaságok

479,6955

0,00

Pályázatos

4

Összesen

532,995

7,196

2

A. Demográfia és köznevelés

Oktatási intézmények korszerűsítése

Az iskolai infrastruktúra korszerűsítése

Közlekedési és Beruházási Minisztérium

54,00

16,82

kiemelt

3

E. Fenntartható zöld közlekedés

Zéró emissziós buszközlekedés fejlesztése

187 db kibocsátásmentes/elektromos busz beszerzése és a kapcsolódó töltőinfrastruktúra kiépítése

DKV Debreceni Közlekedési Zrt., V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft., Szegedi Közlekedési Kft., MVK Miskolc Városi Közlekedési Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., Mobiliti VOLÁNBUSZ Kft., Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, Tüke Busz Zrt., Kecskeméti Közlekedési Központ Kft., MÁV Személyszállítási Zrt., Klebelsberg Központ, Gazdasági és Energetikai Minisztérium

23,90

0,00

kiemelt

4

E. Fenntartható zöld közlekedés

Vasútvonal-fejlesztési munkák

Vasútvonal-fejlesztési munkák (Szeged–Röszke)

MÁV Pályaműködtetési Zrt.

50,40

0,00

kiemelt

5

G. Egészségügy

A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása

A XXI. századi egészségügy feltételeinek kialakítása

Országos Kórházi Főigazgatóság, Országos Mentőszolgálat, Közlekedési és Beruházási Minisztérium

117,16

0,00

kiemelt

6

G. Egészségügy

Az egészségügy digitális átállásának támogatása

Az egészségügy digitális átállásának támogatása

Országos Kórházi Főigazgatóság, Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft., Országos Mentőszolgálat

8,51

0,00

kiemelt

7

Összesen

253,97

16,82