Kifejezéskereső
Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2021. (I. 20.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatról
Berhida Város Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020.(XI.3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva és Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Az Önkormányzat neve, székhelye, szervei
1. Az Önkormányzat megnevezése, székhelye
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Berhida Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3.
(3) Az Önkormányzat bankszámlaszáma: 11748076-15429142.
(4) Az Önkormányzat adószáma: 1573447-2-19.
(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a https://berhida.asp.lgov.hu (a továbbiakban: honlap).
(6) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8181 Berhida, Veszprémi út 1-3. szám alatt az Önkormányzat épületének földszintjén lévő hirdetőtábla (a továbbiakban: hirdetőtábla).
(7) Az Önkormányzat a nemzetközi kapcsolatok ápolását Sepsibükkszád település önkormányzatával kötött testvértelepülési megállapodás alapján látja el.
(8) Berhida Város Önkormányzata alaptevékenységének és önként vállalt feladatainak kormányzati funkciók szerinti besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
2. Az Önkormányzat szervei
2. § (1) Önkormányzat Képviselő-testülete szerveinek megnevezése:
a) polgármester
b) Gazdasági Bizottság,
c) Humán Ügyek Bizottsága,
d) Berhidai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal),
e) jegyző,
f) Berhidai Szociális Társulás,
g) Berhidai Köznevelési Társulás,
h) Várpalota Kistérség Többcélú Társulása,
i) Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás.
(2) A 2. melléklet tartalmazza azon önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását, melyeket az Önkormányzat a költségvetési szervein, vagy társuláson keresztül lát el.
A Képviselő-testület és szervei működése
3. Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
3. § (1) A Képviselő-testület 9 főből áll, melynek tagjai a megválasztott települési képviselők, valamint a polgármester.
(2) A települési képviselőt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározottakon kívül az e rendeletben meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.
(3) A települési képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a Képviselő-testület és bizottsági tagsága esetén a bizottság munkájában, a képviselő-testületi ülésen és bizottsági tagsága esetén a bizottsági ülésen, valamint a közmeghallgatáson pontosan megjelenni, a jelenléti íven regisztrálni magát,
b) írásban vagy szóban előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén vagy a közmeghallgatáson való részvételben akadályoztatva lesz, vagy utólagos bejelentés esetén azt igazolni,
c) írásban vagy szóban előre a bizottság elnöke részére bejelenteni, hogy bizottsági tagsága esetén a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva lesz, vagy utólagos bejelentés esetén azt igazolni,
d) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a Képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
e) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni,
f) az ülésre a döntések meghozatalához kapcsolódóan megküldött anyagot áttekinteni,
g) az előterjesztési, javaslattételi, hozzászólási, valamint jelen rendeletben meghatározott jogát szabályszerűen gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni.
(4) A települési képviselő, az állandó bizottság tagja és az állandó bizottság elnöke tiszteletdíjra jogosult. Amennyiben a települési képviselő, vagy az állandó bizottság tagja, illetve az állandó bizottság elnöke más állandó bizottságnak is tagja vagy elnöke, abban az esetben kizárólag egy állandó bizottsági tagsága vagy egy elnöki tisztsége után illeti meg az állandó bizottság tagjára, valamint az állandó bizottság elnöki tisztsége vonatkozásában megállapított tiszteletdíj összege. A települési képviselő, az állandó bizottság tagja, valamint az elnöki tisztség után járó tiszteletdíj összegét az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete tartalmazza.
(5) A települési képviselő részére a Képviselő-testület, a képviselő-testületi és - bizottsági tagsága esetén – a bizottsági munkában való részvételhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmét az érintett munkáltatók igazolása alapján téríti meg.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a nem települési képviselő bizottság tagjának a bizottsági munkában való részvételhez szükséges időtartamra kiesett jövedelmének megtérítésére.
(7) Amennyiben a települési képviselő vagy az állandó bizottság tagja lemond a tiszteletdíjáról, vagy annak egy részéről, abban az esetben az az Önkormányzat költségvetését illeti meg.
(8) A települési képviselőnek és az állandó bizottság tagjának a tiszteletdíját a negyedévet követő 30 napon belül, a IV. negyedévi tiszteletdíjat november 30-ig kell kifizetni. A november 30. napja és december 31. napja közötti időszakban alkalmazott tiszteletdíj megvonása esetén azt a következő év I. negyedévében kell érvényesíteni. Az alpolgármester tiszteletdíját havonta, a tárgyhót követő 10. napjáig kell elszámolni és kifizetni.
(9) Az Önkormányzat a települési képviselő, vagy bizottság tagja részére a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa megelőlegezett, számlával igazolt, szükséges költségeit megtéríti.
4. A polgármester, alpolgármester
4. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester a külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási, valamint önkormányzati feladatainak ellátását és hatásköreinek gyakorlását az Önkormányzati Hivatal közreműködésével végzi.
(3) A Képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A polgármester minden hét szerdai napján ügyfélfogadást tart.
(5) A Képviselő-testület a tagjai közül a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.
(6) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
5. A Képviselő-testület bizottságai
5. § (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó bizottságokat hoz létre.
(2) Az állandó bizottságok települési képviselő és nem települési képviselő tagokból állnak.
(3) A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre a megjelölt összetétellel:
a) Gazdasági Bizottságot 4 fő települési képviselő és 3 fő nem települési képviselő tagokkal,
b) Humán Ügyek Bizottságát 4 fő települési képviselő és 3 fő nem települési képviselő tagokkal.
(4) A Képviselő-testület a 4. mellékletben határozza meg az állandó bizottságok átruházott feladat- és hatásköreit, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.
(5) A Képviselő-testület az állandó bizottság elnökének a helyettesítésére és munkájának segítésére egy elnökhelyettest választ. Az elnököt helyettesítő elnökhelyettes jogai és kötelezettségei azonosak az elnökével.
(6) Az állandó bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke.
6. § (1) A Képviselő-testület esetenként, az általa meghatározott feladat ellátására a határozatával ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság 3 vagy 5 főből áll, melynek elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a Képviselő-testület választja meg. Az ideiglenes bizottságba 1 fő nem önkormányzati képviselő választható.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagjai e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult.
(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében a Képviselő-testület, a Képviselő-testület tagjaiból választott 3 fős szavazatszámláló bizottságot (a továbbiakban: szavazatszámláló bizottság) hoz létre.
(5) Az ideiglenes bizottság, a szavazatszámláló bizottság működésére – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
6. Az Önkormányzati Hivatal
7. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete és Vilonya Község Képviselő-testülete az önkormányzatok működésével, a polgármesterek vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1-jétől megalakították és fenntartják az Önkormányzati Hivatalt.
(2) Önkormányzati Hivatal működésére vonatkozó részletes szabályokat az Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
7. A jegyző
8. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken, való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a Képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.
(2) A jegyzőt az aljegyző teljes jogkörben helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal Hatósági Irodájának vezetője látja el.
(3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:
a) előkészíti a Képviselő-testület, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a Képviselő-testület, a bizottság szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottság ülései jegyzőkönyvének elkészítéséről.
(4) A Képviselő-testülettől a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 5. melléklet tartalmazza.
8. A társulások
9. § Az Önkormányzat feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében az Mötv-ben meghatározottak figyelembevételével társulásokban vesz részt. Az Önkormányzat a hatályos társulási megállapodások alapján, az azokban foglalt feladatok ellátására a 2. § f)-i) pontjaiban felsorolt társulások tagja.
9. A nemzetiségi önkormányzatok
10. § (1) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján megállapodást köt a Berhidai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Berhida Német Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzatok).
(2) A megállapodás alapján az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére a Berhida, Kossuth L. u. 18. szám alatti Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár tetőterében kialakított 1-1 irodahelyiséget az intézmény nyitvatartási ideje alatt korlátozás nélkül, ingyenesen használatba adja és a helyiség használatához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket az intézmény költségvetésében biztosítja.
(3) Az Önkormányzat a helyiség használata keretében a leltár szerinti tárgyi, technikai eszközök használatát ingyenesen biztosítja.
(4) A nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti feladatokat az Önkormányzat az Önkormányzati Hivatalon keresztül látja el.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket az Önkormányzat az Önkormányzati Hivatal költségvetésében biztosítja.
(6) A jegyző vagy az aljegyző (akadályoztatásuk esetén a jegyző megbízottja) részt vesz a nemzetiségi önkormányzatok testületi ülésén és jogszabálysértés esetén törvényességi észrevételt tesz.
(7) A településen lévő német és roma nemzetiség önkormányzatainak működéséhez nyújtható további anyagi támogatás mértékét az Önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg.
10. A Képviselő-testület ülései
11. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést (a továbbiakban együtt: ülés), valamint közmeghallgatást tart.
11. A Képviselő-testület üléseinek összehívása
12. § A Képviselő-testület üléseit írásbeli meghívó megküldésével a polgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és levezetését a Gazdasági Bizottság elnöke látja el.
13. § (1) Az alakuló ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell az alakuló ülés helyét, kezdési időpontját, valamint a napirendi pontokat és az e rendelet szerint összeállított írásos előterjesztést.
(2) A rendes ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését,
c) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát,
d) az e rendelet szerint összeállított írásos előterjesztést.
(3) A rendkívüli ülésre szóló meghívónak tartalmazni kell:
a) az ülés helyét, kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontok tárgyának és előadójának megjelölését,
c) az ülés nyilvánosságát, vagy zártságát,
d) az e rendelet szerint összeállított írásos előterjesztést.
(4) Ha a Képviselő-testület összehívására az Mötv-ben meghatározott indítvány alapján került sor, abban az esetben az indokolással ellátott indítványt csatolni kell a meghívóhoz.
(5) Az alakuló és a rendes ülés meghívóját az alakuló és a rendes ülés napját megelőző legkésőbb 3. napon kell megküldeni. A rendkívüli ülésre a meghívót a rendkívüli ülés kezdetét megelőző legalább 24 órával előbb kell közölni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön túl csak az e rendelet vonatkozó rendelkezései szerint elkészített rendkívüli előterjesztéseket lehet megküldeni.
(7) A Képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a nemzetiségi önkormányzatok megválasztott tagjait,
d) az Önkormányzati Hivatal irodavezetőit,
e) az önkormányzati intézmények vezetőit,
f) akiket a polgármester indokoltnak tart és
g) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít.
(8) A Képviselő-testület rendes és rendkívüli üléseire meg kell hívni:
a) a Képviselő-testület tagjait,
b) a jegyzőt,
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) az Önkormányzati Hivatal irodavezetőit,
e) a bizottságok tagjait,
f) a napirendi pontok előadóit, az önkormányzati intézmények vezetőit,
g) akiket a polgármester indokoltnak tart és
h) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosít.
(9) Az ülésre szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni, kivéve, ha annak elektronikus úton történő megküldése elháríthatatlan akadályba ütközik.
12. Az előterjesztés, rendkívüli előterjesztés
14. § (1) A meghívóhoz csatolt előterjesztés lehet:
a) rendelet alkotásra, rendelet módosításra vagy hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslat (a továbbiakban együtt: rendelet-tervezet),
b) a Képviselő-testület érdemi döntését igénylő ügyre vonatkozó határozati javaslat,
c) a Képviselő-testület érdemi döntését igénylő beszámolóra vonatkozó határozati javaslat,
d) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott előterjesztések minősülnek döntést igénylő előterjesztéseknek.
(3) A Képviselő-testület tagja jogosult a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 15 nappal korábban írásban a polgármesterhez megküldött, a munkaterv napirendi pontjai között nem szereplő, azonban közérdekű, a várost érintő önkormányzati témában felszólalási lehetőséget kérni (a továbbiakban: napirend előtti felszólalás). Ha a Képviselő-testület a rendes ülésén a napirend előtti felszólalást felveszi a napirendi pontok közé a Képviselő-testület tagja napirend előtti felszólalását előadhatja, arról azonban vita nem nyitható. Ha határidőt követően érkezett a napirend előtti felszólalásra vonatkozó kérelem és a kérelmező azt nem vonja vissza, a soron következő rendes ülésen adhatja elő napirend előtti felszólalását, amennyiben azt a Képviselő-testület felveszi a napirendi pontok közé.
(4) A napirend előtti felszólalás esetén annak tárgyát és indokát meg kell jelölni.
15. § (1) Előterjesztésre jogosultak:
a) polgármester,
b) települési képviselő,
c) bizottság,
d) jegyző,
e) főépítész,
f) Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek vezetői,
g) Önkormányzat Társulási Tanács elnöke,
h) akit a polgármester vagy a Képviselő-testület felkér.
(2) Az (1) bekezdés szerint b)-h) pontjaiban szereplő, előterjesztésre jogosult az előterjesztését - papíralapú vagy elektronikus formában - a Képviselő-testület rendes ülését megelőző 15 nappal korábban a polgármesternél kell benyújtania. A polgármester - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - köteles javaslatot tenni a Képviselő-testületnek az előterjesztés napirendi pontok közé történő felvétele érdekében.
(3) A polgármester a 15 napos határidőt követően érkezett előterjesztés napirendi pontok közé történő felvételét legkésőbb a soron következő rendes ülésen köteles javasolni a Képviselő-testületnek.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt személyek által, a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a polgármesterhez benyújtott rendelet-tervezet előterjesztését a polgármester legkésőbb a soron következő második rendes ülésen köteles javaslatot tenni a Képviselő-testületnek az előterjesztés napirendi pontok közé történő felvétele érdekében.
16. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan döntést igénylő előterjesztés, amelynek szükségessége a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülését összehívó meghívó megküldését követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, jogszabály által előírt kötelezettség vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztő javasolja annak napirendi pontként történő felvételét.
(2) A polgármester a rendkívüli előterjesztését, a rendelet-tervezet kivételével jogosult a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülésén szóban is előadni és javasolni a napirendi pontok közé történő felvételt.
(3) A 15. § (1) bekezdés c), d), e), f) pontjaiban meghatározott előterjesztésre jogosultak a polgármesterhez rendkívüli előterjesztést nyújthatnak be, melyek kapcsán a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A polgármester az írásbeli előterjesztést annak beérkezését követő 3 munkanapon belül, az írásbeli rendkívüli előterjesztést haladéktalanul írásban, indokolással ellátva visszautasíthatja, amennyiben az nem felel meg az előterjesztés, rendkívüli előterjesztés tartalmi követelményeinek.
17. § (1) Az előterjesztés és a rendkívüli előterjesztés határozati javaslatát az előterjesztője a Képviselő-testület rendes vagy rendkívüli ülésén a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig vissza is vonhatja. Bizottság előterjesztését, rendkívüli előterjesztését a bizottság elnöke nem vonhatja vissza.
(2) A rendes ülésre szóló meghívóban szereplő előterjesztéshez és a rendkívüli előterjesztéshez az előterjesztésre jogosult írásban, a rendkívüli előterjesztéshez szóban is jogosult új vagy a határozati javaslatot módosító javaslatot (a továbbiakban: módosító javaslat) tenni.
(3) A rendes ülésre szóló meghívóban szereplő előterjesztéshez az előterjesztésre jogosult a képviselő-testületi rendes ülést megelőző legkésőbb 2. napon írásban teheti meg módosító határozati javaslatait, a rendkívüli előterjesztéshez legkésőbb a rendes ülés napja 12:00 óráig lehet írásbeli módosító határozati javaslatot benyújtani a polgármesternél.
(4) Az 15. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő, előterjesztésre jogosult a rendes ülésen tárgyalt napirendi pontokban szereplő előterjesztéssel kapcsolatban kialakított támogató, elutasító, vagy módosító határozati javaslatát az elnök a Képviselő-testület rendes ülésén szóban is előterjesztheti.
(5) Ha az előterjesztő az előterjesztés határozati javaslatát a Képviselő-testület ülésén megváltoztatja, akkor azzal kapcsolatban bármely előterjesztésre jogosult – más jogszabály kizáró rendelkezése hiányában – jogosult a módosító határozati javaslatát szóban is megtenni.
18. § (1) Az írásbeli előterjesztésnek– jogszabályban meghatározottakon kívül – tartalmaznia kell:
a) az előterjesztés tárgyának megjelölését,
b) az előterjesztés érdemi szövegét,
c) – ha volt akkor - az ügyben született korábbi önkormányzati határozatra, rendeletre való hivatkozást,
d) tárggyal kapcsolatos fontosabb jogszabályokat,
e) határozati javaslatot, több megoldási lehetőség esetén alternatív határozati javaslatokat,
f) személyi ügy tárgyalása mellé - ha az érintett megadta - csatolni kell az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a nyilvános tárgyalás érdekében és
g) végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtási határidőt.
(2) Az írásbeli rendkívüli előterjesztésnek az (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a 16. § (1) bekezdésre okot adó körülményeket is.
(3) A szóban előterjesztett rendkívüli előterjesztés esetén az írásbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok mellőzhetők, azzal, hogy a határozati javaslatot pontosan meg kell fogalmazni.
13. A Képviselő-testület munkaterve
19. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai:
a) Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,
b) polgármester, valamint a képviselők eskütétele,
c) megbízólevelek átadása,
d) alpolgármester, bizottságok tagjainak, valamint a bizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek a megválasztása,
e) polgármester illetménye és az alpolgármester tiszteletdíjának meghatározása.
(2) Az alakuló ülésen más ügy a napirendi pontok közé nem vehető fel.
(3) A Képviselő-testület a munkaterve alapján tartja rendes üléseit.
(4) A Képviselő-testület a féléves munkaterv alapján február hónaptól június hónapig (tavaszi ülésszak) és szeptember hónaptól december hónapig (őszi ülésszak) havonta egy alkalommal tartja rendes üléseit. Január, július és augusztus hónapokban a Képviselő-testület rendes ülést nem tart. A Képviselő-testület a tavaszi ülésszakán és az őszi ülésszakán tartandó rendes ülésén köteles napirendjére felvenni a költségvetés megállapításáról, módosításáról, végrehajtásáról szóló előterjesztést.
(5) A Képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben rögzített napirendi pontokat tárgyalja, melyet döntése alapján a rendkívüli előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint megtett előterjesztésekkel kiegészíthet.
(6) A (4) bekezdésben foglalt rendes ülések – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a hónap utolsó csütörtöki napján 16 órakor kezdődnek.
(7) A decemberi rendes ülés napját és kezdésének időpontját a Képviselő-testület a munkatervében a (6) bekezdéstől eltérő napra és időpontra is megállapíthatja.
20. § (1) A munkaterv előkészítéséről és az ahhoz kapcsolódó javaslatok bekéréséről a polgármester gondoskodik.
(2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni:
a) a Képviselő-testület tagjától,
b) a Képviselő-testület bizottságától,
c) a jegyzőtől.
(3) A javaslatokat a munkatervhez a polgármesternél, a javaslat benyújtására megadott határidőig kell benyújtani. A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell
a) az ülésnapok időpontját,
b) a napirendek tárgyát, előadóját,
c) az előkészítésért felelős nevét,
d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen véleményezik és
e) a közmeghallgatás helyét, időpontját, témáit.
(5) A munkaterv elfogadásáról a Képviselő-testület a polgármester javaslatára az előző év decemberében és a tárgyév júniusában határoz.
21. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározott rendes ülésén kívüli időpontban is tarthat ülést (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester hív össze. A rendkívüli ülést az Mötv-ben meghatározott esetekben 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 5 napon belül.
(2) Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása esetén az előterjesztésekre és a rendkívüli előterjesztésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az előterjesztéshez és rendkívüli előterjesztéshez az előterjesztésre jogosult szóban is megteheti módosító javaslatát.
(3) A rendkívüli ülésre az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
22. § (1) A Képviselő-testület ülésére meghívott az a személy, akit valamely napirend tárgyalásához hívtak meg csak az adott napirendi pont vitájában vehet részt tanácskozási joggal.
(2) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a honlapon történő megjelenítésével kell értesíteni.
23. § (1) A Képviselő-testület évente a munkaterve alapján tartja meg a közmeghallgatást.
(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról, az ismertetésre kerülő témákról 8 nappal korábban kell a lakosságot a hirdetőtáblán és a honlapon tájékoztatni.
14. A képviselő-testület üléseinek vezetése, tanácskozási rendje
24. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester nyitja meg majd vezeti azt. A polgármester akadályoztatásának minősül, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester állapítja meg a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket.
25. § Az ülésen a polgármester feladatai, jogkörei különösen:
a) a napirendi pontokra és azok tárgyalási sorrendiségére, azok elnapolására, valamint az összevont tárgyalására javaslattétel,
b) az ülés rendjének fenntartása, tárgyra térésre felszólítás, figyelmeztetés, rendreutasítás,
c) a szó megadása, megtagadása, megvonása,
d) az ülés felfüggesztése, félbeszakítása,
e) a tárgyalási szünet elrendelése,
f) a szavazás elrendelése,
g) a szavazás eredményének megállapítása és döntés kimondása,
h) az ülés berekesztése.
26. § (1) Ha az ülés kezdetének időpontjában a Képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester az ülést határozott időtartamra, de legfeljebb 1 órára felfüggeszti. Ennek letelte után sem válik határozatképessé a Képviselő-testület, akkor az ülést berekeszti.
(2) Ha a Képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, a polgármester az ülést határozott időtartamra, de legfeljebb 1 órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni, ellenkező esetben be kell rekeszteni.
(3) Ha a Képviselő-testület rendes ülése határozatképtelenség miatt került berekesztésre, abban az esetben 8 napon belüli időpontra ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – ide nem értve azon napirendi pontokat, melyekben döntés született - a Képviselő-testület ülését újra össze kell hívni, azonban a rendkívüli előterjesztésekre vonatkozó szabályok ez esetben is alkalmazandóak.
27. § (1) A meghívóban tárgyalni javasolt napirendi pontokra és azok tárgyalási sorrendjére, az esetleges rendkívüli előterjesztésekre, napirend előtti felszólalásra figyelemmel a polgármester teszi meg a javaslatát a Képviselő-testületnek.
(2) Ha a Képviselő-testület az előterjesztést elnapolja, vagy a rendkívüli előterjesztést nem veszi fel a napirendi pontok közé, akkor az előterjesztés és a rendkívüli előterjesztés kapcsán meg kell határozni a napirendre tűzés időpontját. A napirendre tűzött előterjesztést, rendkívüli előterjesztést a meghatározott időpontban tárgyalni kell.
(3) Ha az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését indokolás nélkül visszavonja, akkor az nem kerülhet fel a napirendi pontok közé. Az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését a vita során is bármikor indokolás nélkül visszavonhatja. A vita során visszavont előterjesztésről vagy a rendkívüli előterjesztésről szavazást nem lehet tartani, sem az előterjesztés visszavonásáról, sem pedig az abban foglaltakról.
(4) Ha az előterjesztő az előterjesztését vagy a rendkívüli előterjesztését indokolás nélkül visszavonja, abban az esetben az nem minősül az előterjesztés vagy a rendkívüli előterjesztés elnapolásának és azonos tartalommal az előterjesztő az előterjesztését, rendkívüli előterjesztését kizárólag a következő ülésszakban jogosult előterjeszteni.
(5) A polgármester a Képviselő-testület által elfogadott sorrend szerinti napirendi pontonként nyitja meg, vezeti, zárja le a vitát, valamint bocsátja szavazásra a javaslatot.
28. § (1) A Képviselő-testület ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.
(2) Ha a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester egy alkalommal az ülést határozott időre, legfeljebb 1 órára félbeszakíthatja. Ha a felbeszakítás után a tanácskozás folytatása biztosított, az ülést tovább kell folytatni, ellenkező esetben be kell rekeszteni.
(3) A polgármesternek az (1)-(2) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyithat vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak, szavazásnak helye nincs.
29. § (1) A Képviselő-testület tagja az ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozóan (a továbbiakban: ügyrendi kérdés) bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi kérdés megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb 3 perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdés, a települési képviselőtől megvonja a szót.
(2) A napirend előtti felszólalás maximum 5 percig tarthat.
30. § (1) A napirendi pont tárgyalásának vitája előtt az előterjesztő jogosult szóbeli kiegészítést adni, melynek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg. Az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai egyszeri felszólalás keretében, 2 perc időtartamban kérdéseket intézhetnek, melyekre az előterjesztő köteles rövid, tárgyszerű választ adni legfeljebb 2 percben.
(2) A napirendi pont tárgyalása vitájának megnyitása után a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A települései képviselők a napirendi pont témájához kapcsolódóan, lényegre törően kötelesek kifejteni álláspontjukat, megtenni észrevételeiket, úgy, hogy a felszólalás időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(3) A felszólaló ugyanazon napirendi pont vitája során a polgármestertől a korábbi felszólalásával kapcsolatos másik felszólalásra viszontválasz megtétele céljából 3 perces felszólalást engedélyezését kérheti. Ha az engedélyt a polgármester megtagadja, akkor a települési képviselő a Képviselő-testülettől kérheti a felszólalás megadását, melyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(4) A polgármester a véleményét a napirendi pont tárgyalásának vitája során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.
(5) A tanácskozási joggal részt vevő személyek részére a hozzászólás gyakoriságát és annak időkeretét a polgármester állapítja meg.
(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a napirendi pont tárgyalásának vitája során 3 perces időtartamban, több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.
(7) A napirendi pont vitája során a vita lezárását bármely képviselő-testületi tag javasolhatja. A vita lezárásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A napirendi pont vitájának lezárását követően azzal kapcsolatban további felszólalásra, kivéve a vitát megelőzően jelzettre nincs lehetőség.
(8) Attól a felszólalótól, aki a felszólalás időkeretét túllépi a polgármester megvonhatja a szót.
(9) A polgármester azt, aki a napirendi pont tárgyától eltér felszólítja, hogy térjen a tárgyra, ismételt felszólítás után a szót megvonhatja.
(10) Aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, az üléshez méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a szabályait megszegi a polgármester figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a szót megvonja.
(11) Akitől a szót megvonták, ugyanabban a napirendi pontban tárgyalt ügy kapcsán nem szólalhat fel újra.
31. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs vagy a vita a 30. § (7) bekezdése alapján a Képviselő-testület által nem került lezárásra, a polgármester a vitát lezárja.
(2) Ha a vitát a polgármester lezárta, vagy arról a Képviselő-testület döntött azt ismételten megnyitni, kérdezni, hozzászólni, kivéve a 30. § (7) bekezdésben foglaltakat már nem lehet és szavazást kell tartani a napirendi pont tárgyában.
15. A döntéshozatal, a szavazás módjai
32. § (1) A szavazás a polgármester erre vonatkozó felhívásával kezdődik. A döntéshez szükséges egyszerű vagy minősített többség tekintetében az Mötv-ben foglalt rendelkezések az irányadóak.
(2) A polgármester az előterjesztéseket, rendkívüli előterjesztéseket, valamint az azokhoz kapcsolódó módosító javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(3) Előbb a módosító javaslatokról, majd az elfogadott módosításokkal egybefoglalt előterjesztésben, rendkívüli előterjesztésben szereplő javaslat egészéről szavaz a Képviselő-testület. Ha az előterjesztés, rendkívüli előterjesztés ugyanazon rendelkezéséhez több módosító javaslatot is benyújtottak, akkor a szavazás során a módosító javaslatok benyújtásának sorrendjében kell szavazni.
(4) Amennyiben az elfogadott módosító javaslat ellentétes az eredeti előterjesztésben, rendkívüli előterjesztésben vagy más módosító javaslatban szereplőkkel, abban az esetben az eredeti előterjesztésről, rendkívüli előterjesztésről, továbbá a más módosító javaslatban szereplőkről külön további szavazást nem kell tartani.
33. § (1) A Képviselő-testület tagjának "igen", vagy "nem" nyilatkozattal kell szavaznia.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történik. Kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén, ha az nem egyhangú a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell az ellenszavazatot leadott Képviselő-testület tagjának a nevét, amely azonban nem minősül névszerinti szavazásnak.
(3) Név szerinti szavazás az Mötv-ben vagy külön jogszabályban meghatározott esetben tartható. A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő Képviselő-testület tagjainak nevét, akik a szavazatukat szóban adják le. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, és a szavazatokat összegzi, majd azt a névsorral együtt átadja a polgármesternek.
34. § (1) Titkos szavazásra az Mötv-ben foglalt esetekben kerülhet sor.
(2) A titkos szavazásnál a 6. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint megválasztott szavazatszámláló bizottság, a jegyző, valamint az Önkormányzati Hivatal köztisztviselője, mint jegyzőkönyvvezető jár el.
(3) A titkos szavazás jelöletlen borítékba helyezett, az Önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon (a továbbiakban: hivatalos szavazólap), külön helyiségben elhelyezett az Önkormányzat pecsétjével lezárt urna igénybevételével történik.
(4) Szavazni csak a hivatalos szavazólapokon lehet. A hivatalos szavazólap átvétele, az átvételt igazoló dokumentum aláírása mellett a jegyzőtől történik.
(5) Ha a Képviselő-testület tagja a szavazólap átvételét visszautasítja vagy visszaadja, azt akként kell értékelni, hogy nem adott le szavazatot. Ebben az esetben a jegyző érvényteleníti a szavazólapot oly módon, hogy arra rávezeti a Képviselő-testület tagjának nevét és ezt az eseményt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak. A szavazólap visszaadásának, visszautasításának tényét közérdekű adatként kell kezelni.
(6) A szavazatszámláló bizottságnak az urna lezárása előtt meg kell győződnie arról, hogy az üres.
(7) A Képviselő-testület tagjainak a szavazás elindításától számított legfeljebb 30 perc áll rendelkezésükre, hogy leadják szavazatukat, melynek lejártát követően szavazat nem fogadható el.
(8) Ha a borítéknak az urnába történő helyezése előtt a Képviselő-testület tagja arról tájékoztatja a jegyzőt, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a jegyző bevonja, majd ennek helyébe egy alkalommal új szavazólapot ad ki és ezt a tényt jelzi a szavazatszámláló bizottságnak.
(9) A titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság és a jegyzőkönyvvezető tartózkodhatnak az urna elhelyezésére szolgáló helyiségben.
(10) Érvényes a szavazat, ha a hivatalos szavazólapon szereplő határozati javaslat, vagy az azon szereplő személy tekintetében az „igen”, vagy a „nem” szavak mellett szereplő négyzetek egyikébe tollal tett két egymást metsző vonal kerül elhelyezésre.
(11) A szavazat érvénytelen, ha az nem a (10) bekezdés szerinti módon került elhelyezésre a szavazólapon. Az érvénytelen szavazatot a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
(12) Ha a Képviselő-testület tagja a hivatalos szavazólapot nem dobta az urnába, akkor a szavazata semmis, viszont a határozatképesség szempontjából figyelembe kell venni.
(13) A szavazatszámláló bizottság az urna felbontása előtt ellenőrzi az urna pecsétjének érintetlenségét, majd felbontja az urnát és összeszámolja az érvényes, érvénytelen, semmis szavazatokat, valamint megállapítja a szavazás eredményét.
(14) A titkos szavazás lebonyolításáról a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvet készít.
(15) A (14) bekezdés szerint készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a titkos szavazás helyét és idejét,
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a (6) bekezdésben foglalt körülmények igazolását,
d) az érvényes, az érvénytelen és a semmis szavazatok számát,
e) a jegyző által (5) és a (8) bekezdés szerint tett jelzését,
f) a szavazatok összegzését,
g) a jegyzőkönyvvezető nevét,
h) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.
(16) A titkos szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke a Képviselő-testületnek átadja. Ezzel a szavazatszámláló bizottság megszűnik.
35. § A polgármester a leadott szavazatoknak megfelelően megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a Képviselő-testület döntését. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel a Képviselő-testület döntése szerint a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismételt szavazásra e rendelet szavazásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ismételt szavazás módja nem térhet el az azt megelőző szavazás módjától.
36. § A polgármester a koncentrált munkavégzés érdekében jogosult – akár többször is - tárgyalási szünetet elrendelni. A tárgyalási szünet időtartama alkalmanként a 30 percet nem haladhatja meg.
37. § A napirendi pontok tárgyalásának végeztével a polgármester berekeszti az ülést.
16. A képviselői tiszteletdíj megvonása
38. § (1) A települési képviselő az akadályoztatását az ülés, valamint a közmeghallgatás előtt szóban vagy írásban köteles bejelenteni a polgármesternél. A be nem jelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül. Az igazolatlan hiányzás után alkalmanként, külön eljárás nélkül a tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíj 25 %-a kerül megvonásra.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni, ha a települési képviselő előzetes bejelentés nélkül az ülés, valamint a közmeghallgatás meghívójában szereplő kezdő időpontjától számított több mint 15 perces késéssel érkezik és akadályoztatását a települési képviselő az ülés, valamint a közmeghallgatás előtt szóban vagy írásban nem jelenti be a polgármesternél.
(3) Az a települési képviselő, aki az ülésről annak berekesztése előtt, vagy a közmeghallgatásról szóban vagy írásban tett bejelentés és alapos indok nélkül távozik, külön eljárás nélkül alkalmanként a tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíj 25 %-a kerül megvonásra.
(4) Ha a polgármester, ugyanazon települési képviselőtől a 30. § (8)-(10) bekezdésekben foglaltak miatt ugyanazon ülésen, közmeghallgatáson 2 alkalommal a szót megvonta, a polgármester az ülésen vagy a közmeghallgatáson tett előterjesztésében az érintett tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíjának 25%-os megvonását javasolhatja. Az előterjesztésről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntéshozatalból történő kizárására az Mötv. rendelkezései az irányadók, melynek megsértése esetén, ha azt a Képviselő-testület megállapította, mulasztásonként a Képviselő-testület tagjának tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíjának 25 %-a kerül megvonásra.
(6) Ha az ülésen vagy közmeghallgatáson jelenlévő Képviselő-testület tagja a jelenléti íven szándékosan nem regisztrál, a polgármester az ülésen vagy a közmeghallgatáson tett előterjesztésében javasolhatja az érintett tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíjának 25%-os megvonását. Az előterjesztésről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(7) A települési képviselőnek a szavazás rendjével kapcsolatos szabályok megszegése végett a polgármester az ülésen vagy a közmeghallgatáson tett előterjesztésében javasolhatja az érintett tárgyhavi bruttó képviselői tiszteletdíjának 50%-os megvonását. Az előterjesztésről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak ismételt megsértése esetén a tiszteletdíj összegének megvonása ismételten megállapítható, azzal, hogy a települési képviselő tárgyhavi képviselői tiszteletdíjának legfeljebb 100%-a vonható meg.
17. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
39. § (1) A Képviselő-testület üléséről és a közmeghallgatásról hangfelvétel alapján készül a jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvbe elmondottakat csak akkor kell szó szerint rögzíteni, ha azt a Képviselő-testületi tag, vagy a tanácskozási joggal részt vevő kéri.
(2) A hangfelvételt az üléstől számított 2 hónapig kell megőrizni.
40. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:
a) az ülés nyilvános vagy zárt jellegének meghatározását,
b) az előre bejelentett és az előre be nem jelentett távolmaradó képviselők nevét,
c) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,
d) a szavazás módját,
e) a polgármester intézkedéseit, szankció alkalmazása esetén a határozatot,
f) a Képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
g) az ülés bezárásának idejét.
(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának kötelező mellékleteit képezik:
a) a meghívó,
b) az előterjesztés, az írásban benyújtott rendkívüli előterjesztés, napirend előtti felszólalás kapcsán benyújtott irat,
c) a jelenléti ív,
d) a képviselő jegyzőkönyvhöz csatolt írásbeli hozzászólása,
e) név szerinti szavazásról készült névsor.
(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
18. A nyilvánosság biztosítása
41. § A választópolgárok a jegyzőkönyvet - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – az Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik, illetve az önkormányzat honlapján olvashatják.
42. § (1) Az önkormányzati rendeletet az Önkormányzat honlapján kell kihirdetni. A kihirdetés napja a honlapra történő felhelyezés napja. A kihirdetés napját követő 5 munkanapon belül a hirdetőtáblán közzé kell tenni a kihirdetett rendelet számát és címét.
(2) A Képviselő-testület és a bizottság üléseiről, valamint a közmeghallgatásról készített jegyzőkönyvet 15 napon belül kell a honlapon megjeleníteni.
19. A közmeghallgatás
43. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga, azonban egy személy egy témában maximálisan kétszer, felszólalásonként 3 perc időtartamban szólalhat fel.
(3) A közmeghallgatáson részt vevő személyek kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez, alpolgármesterhez, települési képviselőhöz, a jegyzőhöz. A kérdező által feltett kérdésre, ha az helyben nem kerül megválaszolásra - amennyiben a felszólaló a nevét és a lakcímét megadta - 30 napon belül írásban kell válaszolni.
(4) A közmeghallgatáson a Képviselő-testület - kivéve a 38. § (4), (6)-(7) bekezdésben foglaltakat - határozatot nem hoz.
(5) Amennyiben a közmeghallgatáson olyan javaslat merül fel, amely képviselő-testületi döntést igényelhet, abban az esetben bármelyik képviselő-testületi tag azt az előterjesztésekre vonatkozó szabályok szerint a Képviselő-testület rendes ülésére előterjesztheti.
(6) Amennyiben a közmeghallgatáson további hozzászólás, észrevétel, javaslat nem érkezik abban az esetben a polgármester a közmeghallgatást bezárja.
(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a közmeghallgatás:
a) megnyitásának helyét, idejét,
b) az előre bejelentett és az előre be nem jelentett távolmaradó képviselők nevét,
c) a feltett kérdéseket, javaslatokat, az arra adott válaszokat,
d) szükség esetén a polgármester intézkedéseit, szankciók alkalmazása esetén a határozatot,
e) bezárásának idejét, a polgármester és a jegyző aláírását.
(8) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(9) A közmeghallgatás vezetésére, rendjének fenntartására, tárgyra térésre felszólításra, figyelmeztetésre rendreutasításra, szó megadására, megtagadására, megvonására, felfüggesztésére, félbeszakítására eltérő rendelkezések hiányában a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
20. A Képviselő-testület bizottságainak működése
44. § (1) A bizottság rendes és rendkívüli ülést tarthat (a továbbiakban együtt: bizottsági ülés).
(2) A Gazdasági Bizottság a rendes ülését rendszerint a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét keddi napján 16:00 órakor, a Humán Ügyek Bizottsága a rendes ülését rendszerint a Képviselő-testület rendes ülését megelőző hét szerdai napján 16:00 órakor tartja.
(3) A bizottságok a polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülést tartó bizottságok akkor határozatképesek, ha bizottságonként a tagok több mint fele jelen van.
(4) Az együttes ülés levezetőjét a bizottságok elnökei közül a bizottságok tagjai egyszerű többséggel jelölik ki. Döntés hiányában az együttes ülést az idősebbik elnök vezeti le.
(5) Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.
(6) Ha a rendelet eltérően nem rendelkezik, akkor a bizottság ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az együttes ülésre is.
(7) A bizottság elnöke a bizottság hatáskörébe, valamint a feladatkörébe tartozó, a Képviselő-testület munkaterve szerinti, rendes ülésének a javasolt napirendi pontjai alapján azok megtárgyalására a bizottság rendes ülését a bizottság rendes ülésének napját megelőző legkésőbb 3. napon hívja össze.
(8) A határozatképes bizottság – a (7) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - köteles tárgyalni a Képviselő-testület munkaterve szerinti rendes ülésének javasolt napirendi pontjait.
(9) A bizottságok tagjai részére a rendes ülésre valamennyi előterjesztést meg kell küldeni.
(10) Rendkívüli bizottsági ülést össze kell hívni:
a) a Képviselő-testület határozata alapján,
b) a polgármester indítványára, valamint,
c) ha a bizottság tagjainak több, mint egyharmada írásban indítványozza.
(11) Az (10) bekezdés a) és b) pontjában szereplő esetben a bizottságot az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli, a c) pontban foglalt esetben az írásbeli indítványtól számított 5 napon belül, 15 napon belüli időpontra kell összehívni.
45. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a bizottsági ülés összehívására, az előterjesztésekre, rendkívüli előterjesztésekre, az ülés elnökének jogkörére, az ülés menetére, az ülés dokumentálására, a bizottsági ülés vezetésére, a tárgyalási szünet és az ülés rendjének fenntartására, Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy:
a) módosító javaslatot az előterjesztéshez, rendkívüli előterjesztéshez szóban is lehet tenni,
b) a bizottság valamennyi döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg,
c) a bizottsági tagként járó tiszteletdíj megvonására a bizottság tesz - indoklással ellátott - javaslatot a Képviselő-testület felé, ha a bizottság tagja esetében a bizottsági üléssel összefüggésbe hozható magatartása végett a 38. §-ban foglalt következmények alkalmazását tartja indokoltnak,
d) határozatképtelen rendes bizottsági ülést nem kell a 26. § (3) bekezdésben foglaltak szerint ismételten összehívni,
e) a bizottság üléséről készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és elnök-helyettese – bármelyik - távolléte esetén a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt egy tagja írja alá,
f) az elnök és az elnökhelyettes akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és levezetését a bizottság legidősebb képviselő-testületi tagja látja el.
Záró rendelkezések
46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2013. (V.8.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet1
2. Településüzemeltetési feladatai körében:
a) A köztemetők kialakítása és fenntartásával kapcsolatos feladatok közül:
b) A közvilágítással kapcsolatos feladatok közül:
c) A helyi közutak és tartozékainak fenntartásával kapcsolatban
d) A közparkok és egyéb közterületek fenntartásával kapcsolatos feladatait a TESZ útján látja el.
e) A közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól szóló önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése alapján a város közterületeinek elnevezését jegyzékbe kell foglalni. A változásokat naprakészen kell vezetni. Az utcanévjegyzéket, a műszaki nyilvántartást Hivatal hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége vezeti.
3. Az egészségügyi alapellátással, egészséges életmód segítésével kapcsolatos feladatok közül:
a) a védőnői ellátással kapcsolatos nyilvántartási, munkaügyi feladatokat, intézményfelújítási feladatainak koordinálását a Hivatal, védőnői intézmények karbantartási, üzemeltetési feladatait a TESZ útján,
b) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátást a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulása keretén belül,
c) az egészségügyi alapellátásban részt vevő rendelők működtetési feladatait a TESZ útján látja el.
4. Környezet-egészségüggyel kapcsolatos feladatai körében:
a) köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítását és a
b) a város belterületén a teljes közterületi felületen a rágcsálómentesítést a TESZ útján biztosítja.
5. Óvodai ellátással kapcsolatos feladatokat:
a) a SÜNI Napközi-otthonos Óvoda fenntartásával, valamint a
b) Berhidai Köznevelési Társulás fenntartásában lévő HÉTSZÍNVIRÁG Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde útján látja el.
6. A kulturális szolgáltatások keretében:
a) a helyi közművelődési feladatok szervezéséről, koordinálásáról, közösségi tér biztosításáról és rendezvények lebonyolításáról, a nyilvános közkönyvtári feladatok ellátásáról, az előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási tevékenység ellátásáról a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár és tagintézménye, a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár (8181 Berhida, Kossuth Lajos u.18.) valamint telephelye, a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár (8182 Berhida, Orgona út 2.) működtetése útján,
b) a civil szervezetek támogatásának megállapításával, elszámolásával, ellenőrzésével a Hivatal útján gondoskodik.
7. A gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások körében:
a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglalt család- és gyermekjóléti szolgálat feladatait a Berhidai Szociális Társulás (a továbbiakban: BSZT) útján,
b) a gyermekek védelméhez kapcsolódó pénzbeli és természetbeni ellátást a Hivatal döntés-előkészítő, végrehajtó tevékenységével látja el,
c) a másfél évet betöltött gyermekek bölcsődei napközbeni ellátásáról a Berhidai Köznevelési Társulás által fenntartott és irányított Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde többcélú intézmény útján gondoskodik.
8. A szociális ellátással kapcsolatos feladatok közül:
a) a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a BSZT szervezeti keretein belül,
b) a pénzbeli és természetbeni szociális alapellátást a Hivatal döntés-előkészítésével, végrehajtásával, a kapcsolódó nyilvántartások vezetésével,
c) a tüzelőanyag támogatásban részesített személyek részére évente legfeljebb két alkalommal természetbeni juttatásként 8 q tűzifa vagy 4 q fabrikett kiszállítását a TESZ közreműködésével,
d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben foglalt étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést, nappali ellátást a BSZT által fenntartott Szolgálaton keresztül,
e) szociális kerekasztal munkájának előkészítése és végrehajtása, valamint a szociális ellátások tekintetében a szociális ellátások szabályozásáról szóló helyi rendeletben meghatározott önként vállalt feladataival kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Hivatal szervezésével látja el.
9. A helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatait az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben, az ott meghatározott feladatokat a TESZ-en és a Hivatalon keresztül látja el.
10. Az utcai szociális munkát, a hajléktalan személyek ellátásával kapcsolatos feladatokat a BSZT-n keresztül biztosítja.
11. Helyi környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási feladatait:
a) a Hivatal döntés-előkészítő, végrehajtó tevékenységével,
b) a TESZ szervezésében és koordinációjával látja el.
12. Honvédelemmel, polgári védelemmel, katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait:
a) a Hivatal szervezésében,
b) a helyi közfoglalkoztatást a TESZ szervezésében és koordinációja mellett látja el.
13. Helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatokat
a) a Hivatal döntés-előkészítő, végrehajtó közreműködésével,
b) a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár a Berhida Város nevezetességeit, látnivalóit bemutató kiadványok, rendezvények szervezésével látja el.
14. A kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítását - a Bezerédi téren közterületfoglalással kapcsolatos döntés-előkészítést, végrehajtást, a díjak beszedését - a Hivatal útján látja el.
15. Sportfeladatok ellátását a tulajdonát képező sportlétesítmények fenntartásával és működtetési költségeinek vállalásával, sportszervezetekkel való együttműködéssel a TESZ szervezésével biztosítja.
16. A nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatban a Berhidai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Berhidai Német Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosítandó irodahelyiséget a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár közreműködésével biztosítja.
17. A hulladékgazdálkodási feladatokat, szilárd hulladék szelektív módon történő gyűjtését (kivéve üveg frakció, melyet hulladékszigetek fenntartásával biztosít) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás létrehozásával látja el oly módon, hogy a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzati feladat és hatásköröket a Társulás számára átadja.
18. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet alapján évente két alkalommal, tavasszal és ősszel az ingatlanon nem rendszeresen képződő és a szabványosított gyűjtőedényben el nem helyezhető – nagyobb méretű hulladék elszállítására - lomtalanítást kell végezni. A lomtalanítás végrehajtását a Szolgáltató a TESZ vezetőjével történő előzetes egyeztetés és ütemezés szerint kell ellátni.
19. Víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos feladatok közül a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről, a víziközmű építésének, korszerűsítésének, üzemeltetésének koordinációját a TESZ útján látja el.
20. Kitüntetések, elismerések adományozásával kapcsolatos szervező, előkészítő feladatokat, nyilvántartás vezetését a Hivatal útján látja el.
21. Nemzetközi kapcsolatok ápolását, Sepsibükkszád település önkormányzatával kötött testvértelepülési megállapodás alapján a Hivatal útján látja el.
3. melléklet2
1. polgári jogi szerződés megkötése, kötelezettségvállalás a kiemelt előirányzatok, illetve a felújítási, beruházási feladatok esetében a Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok erejéig, esetenként 3 millió forint értékhatárig,
2. a költségvetés kiemelt előirányzatai, illetve elfogadott alcímei között történő előirányzatok átcsoportosítása azon képviselő-testületi ülések közötti időszakban, melyben éves költségvetést nem tárgyalják, időszakonként maximum 3 millió Ft összeg erejéig, melyet a költségvetési rendeleten át kell vezetni,
3. vis maior esemény felmerülésekor az azonnali kárelhárítás, nagyobb kármegelőzés érdekében, az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig, de legfeljebb 5 millió Ft összeghatárig polgári jogi szerződés megkötése, kötelezettségvállalás,
4. az átmenetileg szabad pénzeszközök kedvező kamatozású betétben történő elhelyezése a biztonságos gazdálkodás feltételeinek biztosítása mellett,
5. Berhida Város Önkormányzata költségvetéséről szóló rendeletében meghatározott sport és civil alapból nyújtott közösségi támogatás összegének meghatározása az államháztartási forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet alapján,
6. a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet alapján a lakhatási támogatással, a köztemetéssel, a tüzelőanyag támogatással, a gyógyszertámogatással kapcsolatos döntés, továbbá a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott, az arra rászorulónak adandó rendkívüli települési támogatás, étkezés, illetve szállás biztosításával kapcsolatos döntés,
7. az önkormányzati tulajdonban lévő építési telek kedvezményes vásárlási feltételéről szóló önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati tulajdonban lévő, értékesítésre kijelölt építési telkek vevőkijelölése, illetve az alapján az adás-vételi szerződés aláírása,
8. a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a közterület használatának engedélyezése, közterület-használati díj megállapítása, a közterületet engedély nélkül használó felszólítása kérelem benyújtására, közterület használatának megszüntetésére kötelezés, eredeti állapot helyreállíttatása, a közterületet használó kötelezése a felmerült költségek megfizetésére,
9. a lakások bérletéről, az elidegenítés szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján az önkormányzati bérlakás bérlőjével bérleti szerződés kötése,
10. Berhida Város Önkormányzata által alapított kitüntető címekről, díjakról szóló önkormányzati rendelet alapján „Oklevél” átadása a településen megrendezett versenyek, vetélkedők és egyéb rendezvényekhez kapcsolódóan,
11. a jelképekről és használatukról szóló önkormányzati rendelet alapján önkormányzati jelkép előállításának, forgalomba hozatalának megtiltása,
12. óvodai beíratás időpontjának meghatározása,
13. a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak szerinti döntés a helyi közút forgalmi rendjének kialakításáról, a feladatai ellátása érdekében elektronikus megfigyelőrendszer működtetéséről, a kihelyezés helyszíneiről, a helyi közút felbontásához, nem közlekedési célú igénybevételéhez közútkezelői hozzájárulás kiadásáról,
14. döntés az önerőt nem igénylő pályázat benyújtásáról összességében 10 millió forint összeghatárig, feltéve, hogy a döntés szükségessége két - munkatervben meghatározott – ülés között merült fel, és a döntés meghozatala a következő munkatervben meghatározott ülésig nem halasztható, a Képviselő-testület következő ülésén történő utólagos tájékoztatása mellett,
15. döntés a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, 10 millió Ft-ot el nem érő beszerzések esetében a műszaki dokumentáció tartalmáról, a beszerzési eljárásba bevont ajánlattevők kijelöléséről,
16. az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján előzetes hozzájárulás adása a költségvetési szerveknek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítéséhez vagy selejtezéséhez 300.000 Ft értékhatárig,
17. az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján az abban rögzített értékhatárok szerinti döntések meghozatala,
18. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény alapján döntés kiszolgáló út építési és közművesítési hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról, valamint településrendezési kötelezések ügyében az ingatlanügyi hatóság megkeresése a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése vagy törlése érdekében,
19. a több évre szóló helyiségbérleti szerződések esetén a bérleti díj inflációval történő emelése, ha ezt a szerződés tartalmazza.
20. a nem 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő társasházak közgyűlésén az önkormányzat képviselete és a szavazati jog gyakorlása, amennyiben a döntés lakásonként évi 100.000 Ft összegnél nagyobb kötelezettségvállalás emelkedéssel nem jár,
21. az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokon létesítendő villamos művek és egyéb közművek használati jogának, illetve vezetékjogának alapításával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása,
22. az önkormányzat intézményénél vezetői pályázat kiírása,
23. az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakáscélú ingatlanok hasznosítására vonatkozó pályázat kiírása, a pályázat közzététele.
4. melléklet3
1. Gazdasági Bizottság átruházott hatáskörei
1.1 A Helyi Környezetvédelmi Alap felhasználásáról szóló képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése.
2. Gazdasági Bizottság feladatkörei
2.1 Véleményezi az éves költségvetési javaslatot, a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, rendelet-tervezetet,
2.2 Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás – vagyonnövekedés, -csökkenés alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
2.3 Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettség-vállalás indokait, és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,
2.4 Ellátja a képviselő-testület rendeletében meghatározott feladatokat:
2.4.1 A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, kezelését és őrzését.
2.4.2 A képviselő összeférhetetlenségének és méltatlanságának megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.
2.4.3 Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletben, az ott meghatározott feladatokat a TESZ-en és a Hivatalon keresztül látja el.
2.4.4 A Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésére készített előterjesztések véleményezése.
3. Humán Ügyek Bizottsága átruházott hatáskörei
3.1 A tanulmányi támogatás és a rendkívüli települési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskör.
3.2 a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjak odaítélésével kapcsolatos hatáskör.
4. Humán Ügyek Bizottsága feladatkörei
5. melléklet
A 2. melléklet a Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Berhida Város Önkormányzat Képviselő-testülete 17/2021. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
