Sáska Község Önkormányzat Képviselő-testülete 2/2021. (II. 24.) önkormányzati rendelete

2. § (1) Sáska község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyaknak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban : Nvtv) 5. §. (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon szerinti felosztásba – valamint az üzleti vagyon tárgyait a rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

3. § (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői Önkormányzat Hivatala, költségvetési szervei (intézményei) (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult – e rendeletben és az alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal

(3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokról gondoskodni.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

5. § A bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben dönt

6. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(2) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak előzetes gazdasági számítás és kockázatelemzés, alapján lehet javaslatot tenni a Képviselő-testületnek.

7. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A hasznosítás a köznevelési és közoktatási intézmény, valamint önkormányzati hivatal esetében a Képviselő-testület értesítése mellett történhet. Az értesítéshez a hasznosításra vonatkozó szerződést mellékelni kell.

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Önkormányzat Hivatalának meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 5. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

8. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának fogalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adás, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 5. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

9. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használtukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társasába és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését a polgármester előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, ha az a Költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület az Önkormányzat Hivatalán javaslatára, gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat bevétele.

10. § A költségvetési szerv hitelt nem vehet, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehatásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni.

11. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

12. § (1) Ingatlan elidegenítésre történő kijelölését követően lefolytatott eljárásban érvényesíteni kell az Európai Bizottságnak a hatóságok által történő földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló 87/C 209/03. számú közleményében meghatározott követelményeket.

(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben ingatlanforgalmi értékbecslő bevonásával kell meghatározni.

(3) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:

(4) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

(6) Nem kötelező pályázati eljárást lefolytatni az ingatlan értékesítésére, amennyiben a forgalmi érték nem éri el a 4.00.000 Ft-ot. Ebben az esetben is alkalmazandó a 10. § (2) bekezdése, és a vételár legfeljebb 15 %-kal lehet alacsonyabb az értékbecslésben meghatározott értéknél.

(7) A Magyar Állam elővásárlási jogát nem kell érvényesíteni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi 13. § (1) bekezdése szerint meghatározott értékhatár 20%-át el nem érő értékű ingatlan értékesítése esetén.

14. § .

(1) A helyiség bérleti szerződést a kijelölt bérlővel a képviselő-testület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.

(2) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.

(3) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(4) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata, vagy az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

15. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani a ha a bérlő:

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 15 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

18. §

19. § Ez a rendelet 2021. május 7-én lép hatályba.