E rendelet célja a fás szárú növények rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása, a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növény állományának pótlásáról való gondoskodás.
2. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet területi hatálya kiterjed Csömör Nagyközség teljes közigazgatási területére.
(2) A rendelet személyi hatálya természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelettel szabályozott esetekre;
b) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények hatálya alá tartozó fás szárú növényekre.
3. §
Értelmező rendelkezések
(1)Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része.
(2)Ingatlan tulajdonosa: az a személy vagy szervezet, aki az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
(3)Ingatlan használója: az a személy, vagy szervezet, akinek a tulajdonos bármilyen formában az ingatlant használatra átadta, illetve rendelkezésére bocsátotta.
(4)Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) sz. kormányrendeletben meghatározott fák és cserjék.
(5)Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: dió, szelídgesztenye, mandula, török mogyoró és a díszfának nemesített gyümölcsfák.
(6)Törzsátmérő: a fatörzs földfelszíntől számított 1 m magasságban mért átmérője centiméterben számolva (bokorfa vagy többtörzses fa tekintetében az össztörzsátmérő számít).
(7)Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására megállapított számú fa, vagy fák telepítése, illetve ezek pénzbeli megváltása.
(8)A fapótlás pénzbeli megváltás összege: az egységár és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata
(9)Előnevelt díszfa: minimum 6 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
(10)Pótlási kötelezettség teljesítése: a hatósági határozatban elrendelt mennyiségű és minőségű facsemete a megadott határidőig az előírásoknak megfelelően elültetésre került, a csemete az ültetés utáni 3. évben is kihajt. Amennyiben nem, úgy a pótlási kötelezettség nem teljesült, a fapótlást újra el kell végezni, vagy pénzben megváltani.
(11)Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
(12)Csonkítás, jelentős mértékű metszés és rongálás: a fa bármely részének – lombkorona, törzs, gyökérzet – olyan mértékű visszavágása, metszése vagy rongálása, amely a fa további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, növekedési erélyét jelentősen csökkenti vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, illetve a fa pusztulásához vezet.
(13)Gallyazás: Az ingatlan határán áthajló, benyúló ágak, gallyak levágása a telekhatár vonalában, illetve járda űrszelvény gallyazása. A gyalogos járdán való közlekedés biztosítása, az űrszelvénybe belógó ágak, gallyak levágása 2,5 m magasságig a járda szélességében, a járdaszegély vonaláig.
(14)1 Zöldterület kezelésével megbízott szervezet: Csömör Nagyközség Önkormányzata által a zöldterület gazdálkodásra és környezetvédelmi teendők ellátására megbízott szervezet.
A zöldterületek és zöldfelületek fenntartása, megóvása3
(1) Csömör közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található fás szárú növényállomány megőrzéséről és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
4. §
Fák kivágásával és pótlásával kapcsolatos szabályok nem közterületi ingatlanok esetében
(1)4 Bármely fát kivágni csak a vegetációs időszakon kívül lehet. A vegetációs időben történő fakivágás engedély nélküli kivágásnak minősül. A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítására is a kivágás szabályait kell alkalmazni, e rendelet ettől eltérhet.
(2)5 A 20 cm törzsátmérőt meghaladó fa kivágásához engedélyt kell kérni. Nem kell engedélyt kérni e rendelet alapján definiált gyümölcsfára, pikkelylevelű, oszlopos örökzöldekre (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), fenyőfélékre, illetve akácfa kivételével az inváziós fajú fára. Fát kivágni csak a jegyző engedélye alapján lehet.
(3) A kivágásra vonatkozó kérelmet az 1. mellékletben meghatározott nyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét);
b) a kivágás indokát;
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, telekméretet, beépítettség méretét;
d) a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét;
e) kivágandó fa (fák) darabszámát, faját, annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
f) és a kivágás után megmaradó fa (fák) darabszámát
(4) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására szakvélemény, építési-bontási engedély, fényképek csatolása is előírható.
(5) A fa kivágásáról, vagy annak elutasításáról a jegyző hozza meg a döntést. A fakivágási engedély a határozat kiállításának napjától 1 évig érvényes.
(6)6 A kivágott fát 18 hónapon belül pótolni kell. Fapótlásként nem telepíthetőek pikkelylevelű, oszlopos örökzöldek (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), és inváziós fajú fás szárú növények, amelyeket e rendelet 2. melléklete határoz meg. A jelentős mértékben csonkított fát akkor kell pótolni, ha 18 hónapon belül elpusztul vagy további növekedése nem indul meg vagy növekedési erélye jelentősen lecsökken, vagy a fajra jellemző habitus kialakulása ellehetetlenül.
(7) A fapótlás megtörténtét be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban.
(8)7 Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágása nem élet-, illetve vagyonvédelem miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlása:
a)8 1 db minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt fa ültetésével, vagy annak pénzbeli megváltásával, vagy
b)9 2 db gyümölcsfa ültetésével is teljesíthető.
(9) Az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását, amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a tulajdonos, vagy használó köteles haladéktalanul elvégezni. A kivágás tényét az 5. § (1) bekezdésben meghatározott fák esetében 3 napon belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban. A bejelentésben hitelt érdemlően igazolni kell a kivágás indokoltságát kertészeti szakvéleménnyel, vagy fényképfelvételekkel.
(10) Ha a fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek nem felróható, természeti ok miatt, vagy ha a kivágás a fa kiszáradása miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlása:
a) 1 db minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt fa ültetésével, vagy annak pénzbeli megváltásával, vagy
b) 2 db gyümölcsfa ültetésével is teljesíthető.
(11) Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(12)10 Ha a tulajdonos, vagy használó az (9) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre a jegyző kötelezheti, közigazgatási bírságot szabhat ki, továbbá az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a kötelezett veszélyére és költségére végrehajtja. A külön jogszabály alapján alkalmazható közigazgatási bírság mértékének megállapításánál mérlegelni kell az így kivágott fa, fák, biológia, településképi értékét és az engedély nélkül, vagy attól eltérő magatartás vétkességének súlyát.
(13)11 Amennyiben a kivágás, jelentős mértékű csonkítás engedély nélkül történt, úgy a jegyző a (6) és (8) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezi a tulajdonost a fa pótlására.
(14) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes mértékben nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell figyelembe venni a fapótlási eljárásban.
(15) A legalább 20 cm törzsátmérőjű fa jelentős mértékű csonkítása engedély nélküli fakivágásnak minősül.
(16)12 Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben váltható meg. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 3. melléklete határozza meg.
(17) A jegyző pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-enként egy fa marad. Ebben az esetben az ingatlan területébe a teljes terület (az épületek alapterülete is) beszámítandó.
(18) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(19) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
5. §
Fák kivágásával és pótlásával kapcsolatos szabályok közterületi ingatlanok esetében
(1)13 Minden közterületen lévő fás szárú növény kivágásához a jegyző engedélye szükséges. A fa kivágására vonatkozó kérelmet a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani. A kivágásnál és a pótlásnál figyelembe kell venni a Korm. rendeletnek a fás szárú növények telepítésére, fenntartására és védelmére vonatkozó előírásait is.
(2)14 A jegyző a kérelemről a zöldterület kezelésével megbízott szervezet javaslata alapján dönt.
(3) Az élet és vagyonbiztonságra nem veszélyes fa kivágáshoz be kell szerezni a polgármester hozzájárulását.
(4) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott engedéllyel lehet, az alábbi indokok alapján:
a) kapubeálló nyitása, amely máshová nem helyezhető
b) egyéb építési engedéllyel bíró építési munka (pl. közmű fektetés, kerítésalap építés, elektromos hálózat építése), mely a közterületi fa megtartásával nem megoldható.
(5) A fakivágási engedély a határozat kiállításának napjától 1 évig érvényes.
(6) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének 100%-os mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni. A 100%-os pótlási kötelezettség: a kivágott fatörzs vagy fatörzsek átmérője cm-ben, osztva 6-tal. Ha az eredmény nem egész szám, akkor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(7)15 Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben váltható meg. A pénzbeli megváltást az engedélyező határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 3. melléklete határozza meg.
(8) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(9) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
(10)16 A közterületen lévő fa jelentős mértékű csonkítása esetén a következő vegetációs időszak augusztus-szeptember hónapjában kell a zöldterület kezelésével megbízott szervezet javaslata alapján megállapítani a pótlás mértékét. Ennek megállapításánál összességében kell mérlegelni a jelentős mértékben csonkított fa beavatkozás alapján kialakult biológiai és településképi értékét, a fa öngyógyulása alapján elért és elérhető biológiai és településképi értékét. Amennyiben a fa nem pusztul el, akkor a fakivágás esetére előírt pótlási mértéknél arányosan alacsonyabb pótlási mértéket kell előírni.
6. §
Közterületen lévő fa engedély nélküli kivágása, és pótlása
(1) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes mértékben nem állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.
(2)17 A kivágásra került fa visszapótlásra telepítendő fák számának meghatározásához engedély nélküli kivágás esetén a kivágott össztörzsátmérő 100%-át kell alapul venni. A 100%-os pótlási kötelezettség: kivágott fatörzs vagy fatörzsek átmérője cm-ben, osztva 3-al. Ha az eredmény nem egész szám, akkor a kerekítés szabályait kell alkalmazni.
(3)18 A közterületen lévő fa jelentős mértékű csonkítása esetén a következő vegetációs időszak augusztus-szeptember hónapjában kell a zöldterület kezelésével megbízott szervezet javaslata alapján megállapítani a pótlás mértékét. Ennek megállapításánál összességében kell mérlegelni a jelentős mértékben csonkított fa beavatkozás alapján kialakult biológiai és településképi értékét, a fa öngyógyulása alapján elért és elérhető biológiai és településképi értékét. Amennyiben a fa nem pusztul el, akkor a fakivágás esetére előírt pótlási mértéknél arányosan alacsonyabb pótlási mértéket kell előírni.
(4)19 Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs, vagy csak részben van lehetőség, a pótlási kötelezettség részben vagy egészben pénzben kell megváltani és a közigazgatási határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell befizetni az Önkormányzat számlájára. A pénzbeli megváltás összegét e rendelet 3. melléklete határozza meg.
(5)20 A kivágott fa csak a zöldterület kezelésével megbízott szervezet által javasolt fajtával, vagy fajtákkal és csak a meghatározott darabszámban pótolható, betartva a 10. § (3) pont szerinti, ültetésre vonatkozó előírásokat. Az engedély nélkül kivágott fa esetében a jegyző közigazgatási bírságot szab ki.
(6) Ha a fa a pótlásától számított harmadik vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző években - nem hajt ki, a pótlás eredménytelennek tekintendő.
(7) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.
7. §
Fás szárú növények gallyazása
(1)21 Az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni az ingatlanról a közterületre átnyúló, kilógó a gyalogos közlekedést akadályozó ágainak levágásáról, illetve a 3. § (13) bekezdésben meghatározott gallyazási munkákat elvégezni.
(2)22 A közterületen álló fa gallyazását a zöldterület kezelésével megbízott szervezet végezheti el.
(3)23 A zöldterület kezelésével megbízott szervezet előzetes egyeztetés után más szervezetet vagy természetes személyt is megbízhat a közterületi fa gallyazásával. Amennyiben a közterületi fa gallyazását más szervezet vagy természetes személy végzi el, azt a zöldterület kezelésével megbízott szervezet fogja ellenőrizni.
(4)24 Ha a más szervezet, vagy természetes személy a közterületen álló fát engedély nélkül, vagy az egyeztetéstől eltérően gallyazza le, ez hatósági eljárás lefolytatását vonja maga után.
(5)25 Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa, vagy használója köteles
a) a sövényt folyamatosan gondozni,
b) a sövény átnövését a szomszéd ingatlanára megakadályozni, és
c) biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
8. §
A nem közterületi ingatlanon történő fák, cserjék ültetésének szabályai
(1) A nem közterületi ingatlanon történő ültetés esetén a tulajdonos, vagy használó a szomszédos ingatlan határától:
a) a 2 méternél alacsonyabbra megnövő cserjét, sövényt legalább 1 méterre
b) a fa termetű örökzöldeket, a 2 méternél magasabbra megnövő cserjéket, és sövényt legalább 2 méterre
c) a fát legalább 3 méterre
kell ültetni.
9. §
A közterületi ingatlanon történő fák, cserjék ültetésének szabályai
(1)26 Közterületen fás szárú növényt, vagy cserjét ültetni, elhelyezni csak a polgármester hozzájárulásával lehet. Az erre vonatkozó szándékot a Polgármesteri Hivatalban kell bejelenteni. Az ültetésre a zöldterület kezelésével megbízott szervezet tesz javaslatot.
(2) Közterületi ingatlanon nem telepíthetőek gyümölcsfák, pikkelylevelű oszlopos örökzöldek (tuja, hamisciprus, boróka, leyland ciprus fajok), és inváziós fajú fás szárú növények, amelyeket e rendelet 2. melléklete határoz meg.
(3) A fák ültetésének előírásai:
a) az ültetőgödör mérete minimum 1 m3 legyen
b) az ültetőgödörben minimum 50%-os talajcserét kell végezni, a fagödörbe komposzttal kevert termőföldet kell ültetés előtt betölteni.
c) konténeres fa ültetése esetén a csomagolóanyagot el kell távolítani, földlabdás fa esetén a dróthálót a gyökérnyaknál el kell csípni, de a hálót és a szövetet is a földlabdán kell hagyni.
d) a fa mellé legalább 1 db karót kell kihelyezni, a fát kötözéssel a karóhoz kell rögzíteni úgy, hogy a növény ne sérüljön. A rögzítés a fa növekedését nem akadályozhatja
e) az elültetett fát minimum 40 l öntözővízzel szükséges beiszapolni
f) A díszfák és díszcserjék ültetésének szakmai ajánlásait a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott MSZ 12172. sz. szabvány tartalmazza.
(4)27 A (2) pont szerint nem engedélyezett vagy hozzájárulás nélkül ültetett növényt, cserjét a zöldterület kezelésével megbízott szervezet eltávolíthatja.
(5)28 A közterületen lévő közlekedést akadályozó, vagy veszélyeztető fa, sövény és cserje ritkítását, kivágását a polgármester a zöldterület kezelésével megbízott szervezet végrehajtásával elrendelheti.
(6)29 E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Korm. rendeletet kell alkalmazni.
10. §
Hatósági ellenőrzés
(1) Azon természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket, akik az e rendeletben foglaltakat nem tartják be, a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott szankcióval sújthatók.
(2) E rendelet alapján lefolytatott eljárásoknál az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016 évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
11. §
Záró rendelkezések
(1) E rendelet 2021. augusztus 15-én lép hatályba.
(2)30
(3)31 A Képviselő-testület e rendeletet évente érdemben felülvizsgálja.
1. melléklet
FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM NEM KÖZTERÜLETI INGATLANON
Kérelmező neve:……………………………………………………………………………….
Címe/Székhelye:………………………………………………………………………………
Telefon:…………………………………………………………………………………………
Fakivágási engedély kérelemmel fordulok a Csömöri Polgármesteri Hivatal jegyzőjéhez.
Kivágandó fák fajtája………………………………………………………………………...
Kivágandó fák törzsátmérői:………………………………………………………………...
Kivágandó fák darabszáma………………………………………………………………….
A fakivágás indoklása:……………………………………………………………………….
A fakivágás helye (cím, helyrajzi szám):…………………………………………………...
Telek mérete (m2-ben):…….………………………….……………………………………...
A fakivágás után megmaradó fák darabszáma: ………………………………………….
Kérelmező nyilatkozata a fapótlás helyszínéről és módjáról (ültetéssel, pénzbeli megváltással):
…………………………………………………………………………………………………...
A kérelemhez mellékelni kell a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét.
A működéshez szükséges sütik mellett a Google Analytics statisztikai sütijeit, a munkamenet-azonosítót és a bejelentkezést csak az Ön hozzájárulásával használjuk. Döntését bármikor megváltoztathatja a lábléc „Süti beállítások” hivatkozásával. A cookie-k kezeléséről részletesebb információt ide kattintva olvashat.
