Kifejezéskereső
Várpalota Város Önkormányzat Képviselő-testülete 23/2021. (V. 27.) önkormányzati rendeletének indokolása
2021.05.28.
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
I.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:Jat.) 18. §-a szerint:
„18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.”
II.
Magyarország Kormánya a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával 2021. február 8-i hatályba lépéssel, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdette a veszélyhelyzetet.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerint:
„Veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.”
A fővárosi és megyei kormányhivataloknak a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével kapcsolatos 2021. évi ellenőrzési munkaterve I. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
„I. A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja meg
I.1. a helyi önkormányzatok szociális rendeleteit a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseire figyelemmel,
I.2. a helyi önkormányzatok gyermekjóléti alapellátásokat, a pénzbeli ellátásokat és a személyes gondoskodást biztosító rendeleteit a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt) rendelkezéseire figyelemmel.”
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztálya Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 9/2018. (II. 22.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) megvizsgálta és javaslatot tett annak módosítására.
A módosítási javaslattal egyetértve a Rendelet az alábbiak szerint módosul:
1)
A Rendelet 1. §-a rendelet hatályát rögzíti.
A Jat. 6. § (2)-(3) bekezdése szerint:
„(2) A jogszabály személyi hatálya
a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra,
b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (5) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre
terjed ki.
(3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki.”
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 1. §-ának a hatályon kívül helyezése.
2)
A Rendelet 16. Eljárási rendelkezések a Rendelet végén kerültek szabályozásra. A Rendelet 1/A. §-ban foglaltak az eljárási rendelkezések közé tartoznak.
A jogszabályszerkesztésről szóló 60/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 72. § (3) bekezdése szerint:
„(3) A jogszabály tervezetében az általános szabályt tartalmazó szerkezeti egységnek meg kell előznie a különös szabályt tartalmazó szerkezeti egységet.”
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 1. §-ának újraszabályozása, ezzel egyidejűleg a 16. Eljárási rendelkezések alcím hatályon kívül helyezése.
3)
A Rendelet 24. § (1) bekezdése szerint: „(1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat és hatásköröket Várpalota Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelete 5. mellékletében meghatározottak szerint Várpalota város polgármestere gyakorolja.”
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 142/A. § (1) bekezdése szerint:
„(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó hatósági ügyben (a továbbiakban: önkormányzati hatósági ügy) a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át.”
A Jat. 2. § (1) bekezdése szerint:
„(1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie.”
Fentieknek megfelelően szükséges a hatáskör átruházásáról a Rendeletben rendelkezni.
4)
A Rendelet 22. § (1) bekezdése szerint:
„(1) A Szociális Iroda a kérelmező szociális helyzetéről tájékozódik. Környezettanulmányt kell végezni fellebbezés előterjesztése előtt, méltányossági kérelem elbírálása előtt, az ápolási támogatás megállapítása előtt, valamint minden olyan esetben, amikor a benyújtott igazolások és nyilatkozatok alapján a rászorultság nem állapítható meg egyértelműen. Ha a környezettanulmány és egyéb adatok alapján megállapítható, hogy a kérelmező önhibája miatt szorul ellátásra, a kérelmét el kell utasítani és más ellátási formával kell biztosítani a megélhetését.”
A szociálisan rászoruló a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 7. §-a szerinti támogatásra jogosult.
„7. § (1) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.”
A Szoc. tv. 7. §-ának való megfelelés érdekében szükséges a Rendelet 22. § (1) bekezdésének, az abban szereplő utolsó mondat módosítása.
5)
A Rendelet nem létező szervre hivatkozik (Járási Munkaügyi Központ), valamint a Rendelet nem szabályoz gyermekvédelmi ellátásokat, a Gyvt-ben szabályozott támogatások, ellátások folyósítása nem lehet szociális rendeletben szabályozva.
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 21. § (2) bekezdésnek, a 23. § (4) bekezdésének, 24. § (6) bekezdésének a módosítása.
6)
A Szoc. tv. 26. §-a szerint:
„A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.” A Szoc. tv. alapján nyújtott támogatás szociális rászorultsághoz kötött, a szociális rászorultság jövedelmi, vagyoni feltételek előírását követeli meg.
A Rendelet 15. § - elemi károsultak támogatása - 17. § - krízistámogatás -, 18. § gyermekvállalási támogatás esetében nincs jövedelemhatár megállapítva.
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 15. § (1) bekezdésének, a 17. § (1) bekezdésének és a 18. § (1) bekezdésének módosítása.
7)
A Rendelet 5. § (2)-(3) bekezdése szerin:
„(2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.”
A Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a háztartásba mindenki beletartozik, aki az adott lakcímre be van jelentve, ennek értelmében egy lakásban csak egy háztartás lehet.
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 5. § (2) bekezdésnek módosítása, az 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
8)
A Rendelet 24. § (3) bekezdés szerint:
„(3) Az ápolási támogatást, a lakásfenntartási támogatást a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája utalványozza a megállapító határozat rendelkezése szerinti címre, számlára.
A támogatásokat havonta utólag, a tárgyhónapot követő hó 1-5. között kell utalványozni.”
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint:
„(3) Az időskorúak járadékát, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat (a továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás), a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, valamint – a települési önkormányzat rendeletének eltérő szabályozása hiányában – a havi rendszerességgel adott települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást és foglalkoztatást helyettesítő támogatást december 30-áig kell folyósítani.”
A Jat. 3. §-a értelmében: ’… A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.”
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 24. § (3) bekezdésének módosítása.
9)
A Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint:
„(1) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy (továbbiakban: ellátásra jogosult személy) köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.”
2012. január 1. napján lépett hatályba a Szoc. tv. 132. § (4) bekezdés a) és e) pontja, amelyben felhatalmazást kapott a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza az aktív korúak ellátására jogosult személyek részére, továbbá a normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében előírt részletes szabályokat.
A Szoc. tv. 132. § (4) bekezdés a) pontja 2015. április 1. napjától, a 132. § (4) bekezdés e) pontja 2015. március 1. napjától hatályon kívül helyezésre került.
A köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. § (1) bekezdése szerint:
„6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni
a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);
b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá
c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület
tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.”
A Rendelet a hivatkozott ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-ában, mint magasabb szintű jogszabályban foglalt rendelkezéseket ismétel meg.
Fentieknek megfelelően szükséges a Rendelet 4. §-ának és az 5. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
III.
1. Az indokolás közzététele
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20 § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolást a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.
1. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja, valamint a Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség
Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Rendelet 1. alcímének módosításáról rendelkezik.
A 2. §-hoz
A Rendelet 1. §-ának módosításáról rendelkezik.
A 3. §-hoz
A Rendelet 1. alcímének 1/B-1/D. §-sal való kiegészítéséről rendelkezik.
A 4. §-hoz
A Rendelet 5. § (2) bekezdésének módosításáról rendelkezik.
Az 5. §-hoz
A Rendelet 15. § (1) bekezdésének módosításáról rendelkezik.
A 6. §-hoz
A Rendelet 17. § (1) bekezdésének módosításáról rendelkezik.
A 7. §-hoz
A Rendelet 18. § (1) bekezdésének módosításáról rendelkezik.
A 8. §-hoz
A Rendelet 19. § (3) és (4) bekezdésének módosításáról rendelkezik.
A 9. §-hoz
A Rendelet hatályát vesztő rendelkezéseit rögzíti.
A 10. §-hoz
Az önkormányzati rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
