Kifejezéskereső
Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2021. (XI. 3.) önkormányzati rendelete
a közterületek bontásának és helyreállításának feltételeiről
Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet, az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet, az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet), valamint a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya kiterjed Tapolca Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő közutakra, közterületekre.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlannyilvántartás ekként tart nyilván. Közterületnek minősülnek továbbá e rendelet alkalmazásában az önkormányzati tulajdonú belterületi földrészletek, és építmények közforgalom számára megnyitott részei is;
b) Közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület; a járda, az útpadka és a járdasziget a közút része. E rendelet alkalmazásában közútnak minősül a közforgalom elől el nem zárt, az Önkormányzat tulajdonában lévő magánút;
c) Úttest vagy útpálya: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része;
d) Gyalogút és járda: gyalogos közlekedésre szolgáló önálló út, vagy az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része;
e) Közterület nem közlekedési célú igénybevétele: e rendelet alkalmazásában a közterület (vagy e terület egy részének) - ideiglenes vagy tartós – elfoglalása bontási és építési munka elvégzése céljából (pl. beruházás, fejlesztés, korszerűsítés, közműbekötés, hibaelhárítás, karbantartás);
f) Belterületi másodrendű főút: az egyes városi alközpontok egymás közti forgalmát levezető közutak;
g) Gyűjtőút: a település kiszolgáló- és lakóútjainak forgalmát összegyűjtve vezetik le a forgalmat a település főúthálózatára;
h) Kiszolgáló- és lakóút: a települések belterületének lakó, valamint alapfunkcióját kiszolgáló közutak, valamint ide tartoznak a települések belterületének a lakófunkciótól eltérő rendeltetésű területeinek forgalmát lebonyolító közutak;
i) Elfoglalt útterület, közterület: az igénybevételi díj szempontjából a forgalom számára nem járható, korlátozóelemekkel lehatárolt, útburkolattal rendelkező igénybe vett teljes terület.
j) Építési munkaterület: a bontási és/vagy építési munka elvégzése céljából felbontott közterület;
k) Az igénybevételt feltüntető terv: az ingatlan-nyilvántartáson alapuló, a megvalósítani tervezett beavatkozás alapjául szolgáló helyszínrajz, amely tartalmazza az elfoglalni kívánt közút, közterület nagyságát, a bontandó burkolat nemét, a burkolatváltásokat, valamint az ahhoz tartozó műszaki leírás;
l) Munkahézag: a közterület burkolatának felbontásakor keletkező élvágás, amely a bontással érintett terület határa is egyben.
3. Eljárási szabályok
3. § (1) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői hatáskört a jegyző gyakorolja.
(3) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéhez, felbontásához szükséges közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az erre rendszeresített formanyomtatványon a közút kezelőjéhez kell benyújtani, amelyhez az ITM rendelet, valamint a helyi előírások alapján mellékelni kell:
a) az igénybevételt feltüntető, a kérelem elbírálásához szükséges helyszínrajzot (M 1:500), méretarányos E-közmű térképkivonatra készült helyszínrajz is elfogadott,
b) az igénybevételt feltüntető közműtervet, ha ez a kérelem elbírálásához szükséges,
c) a közút érintett szakaszának hossz-, illetve keresztszelvényét, feltüntetve azokon a vízelvezetés megoldását, ha ez a kérelem elbírálásához szükséges,
d) az igénybevétel miatt szükséges, valamennyi építési ütemre vonatkozó – beleértve az ideiglenes, és a munkavégzés szüneteltetési idején érvényes (pihenőnap, munkaidőn kívüli időszak) – forgalomszabályozási tervet, amely tartalmazza az elfoglalni kívánt közutat, közterületet,
e) az önkormányzati tulajdonú és/vagy kezelésű csapadékvíz elvezető csatornahálózat érintettségéről szóló nyilatkozatot (a továbbiakban: csapadékcsatorna nyilatkozat), amelyet a szakági közműtérkép alapján előzetesen egyeztetni kell az önkormányzat illetékes osztályán.
(4) A kérelmet és mellékleteit a közút kezelőjének címezve személyesen, postai úton vagy elektronikus úton lehet benyújtani.
(5) A közút kezelője a kérelemről a kézhezvételtől számított 21 napon belül dönt.
(6) Amennyiben a közterület nem közlekedési célú igénybevétele olyan mértékű, amely miatt a munkát szakaszolni kell, azt a benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell és a közútkezelői hozzájárulást az adott szakaszokra vonatkozóan kell megadni.
4. Üzemzavar elhárítása esetén közút, közterület megbontása
4. § (1) Közútkezelői hozzájárulás nélkül a közterület nem közlekedési célú igénybevétele kizárólag a közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő érdekében lehetséges. A felbontást követő első munkanapon a bontást írásban be kell jelenteni a közút kezelőjének. A bejelentés a következő adatokat tartalmazza:
a) a bontás helye és időpontja,
b) a bontás helyét ábrázoló fénykép, nyomvonal helyszínrajz (M 1:500) kivonat,
c) a bontás oka,
d) a munkát végző cég neve,
e) a felelős műszaki vezető neve, beosztása, telefonszáma,
f) a bejelentő neve, címe, telefonszáma, az érintett közterület nagysága, rendeltetése szerinti bontásban,
g) ideiglenes forgalomkorlátozási terv, ha a bontás érinti a közút forgalmi rendjét.
(2) A hibaelhárítással kapcsolatos bejelentést csak az érintett közmű tulajdonosa vagy üzemeltetője teheti meg.
(3) Abban az esetben, ha a bejelentés alapján megállapítható, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltétel fennáll: a bejelentő részére utólagos közútkezelői hozzájárulást kell kiadni. A helyreállítási tevékenység végzésére a rendelet szabályai irányadóak.
(4) A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közterületet az előírt közútkezelői hozzájárulás nélkül vették igénybe.
5. Bontási tilalom
5. § (1) Új burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó aszfaltszőnyeg készítése esetén a befejezést követő 5. naptári év december 31-ig – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet nem lehet felbontani.
(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra. A vészhelyzet megszüntetését követően az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közútkezelői hozzájárulásban kell meghatározni.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül a közterület felbontására
a) az önkormányzat beruházásában végzett közérdekű munkavégzés,
b) halasztást nem tűrő, közérdekű munkavégzés, amennyiben a munka nem végezhető el más műszaki megoldással,
c) közérdekből történő közműfejlesztés
esetében felmentés adható a polgármesterhez írásban benyújtott kérelem alapján, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs és a fejlesztés, beruházás vagy korszerűsítés a lakosság és a város érdekeit szolgálja.
6. Közútkezelői hozzájárulás megtagadása
6. § (1) Ha a közterület nem közlekedési célú igénybevételére jogosultja új kérelmet nyújt be a korábbitól eltérő közterületre vonatkozóan, az új közútkezelői hozzájárulás kiadása megtagadható, ha a korábbi közútkezelői hozzájárulásban meghatározott közterület vonatkozásában:
a) elmaradása van az elfoglalt útterület, közterület helyreállításában – így különösen: betemetés, betonozás, aszfaltozás, füvesítés – mindaddig, míg helyre nem állítja,
b) a jogosultat felszólították, vagy kötelezték valamely korábbi, bontás helyreállítására, ismételt helyreállítására, javítására, a munkaterület biztosítására vagy egyéb hiányosságának pótlására vonatkozóan, mindaddig, míg a felszólításban, kötelezésben előírtakat maradéktalanul nem teljesíti.
(2) A közútkezelői hozzájárulás kiadását meg kell tagadni, ha a kérelmező engedély nélkül vesz igénybe közterületet, mindaddig, amíg a közútkezelői hozzájárulás nélküli igénybevétel fennáll.
7. Igénybevételi díj
7. § (1) A közterület nem közlekedési célú igénybevételéért – a jogszabályban vagy e rendeletben foglalt kivétellel – a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának igénybevételi díjat kell fizetnie.
(2) Az igénybevételi díjat az igénybevétel időtartama, az elfoglalni kívánt közterület nagysága, az átlagos napi forgalom és a helyi közutak besorolása alapján kell megfizetni. Tapolca város közigazgatási területén, az ITM rendelet 4. mellékletét figyelembe véve a helyi közutak osztályba sorolását és átlagos napi forgalmának besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az igénybevételi díj megfizetéséig a közterület nem közlekedési célú igénybevétele nem kezdhető meg.
(4) Az igénybevételi díj szempontjából minden megkezdett nap egésznek számít. A közutak, közterületek nem közlekedési célú igénybevétele után fizetendő díjak mértékét e rendelet 2. melléklete határozza meg.
(5) Nem kell igénybevételi díjat fizetni:
a) a polgármesterhez benyújtott tulajdonosi hozzájárulási kérelem pozitív elbírálása esetében, amennyiben a kérelemben megindokolt fejlesztés, beruházás, korszerűsítés a lakosság és a város érdekeit szolgálja,
b) az önkormányzat finanszírozásában megvalósuló közműberuházások esetén,
c) közmű üzemzavarásának elhárítása esetén, ha a közút legalább ideiglenes helyreállítása 72 órán belül megtörténik.
(6) A közútkezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérő igénybevétel esetén pótdíjat kell fizetni. A pótdíj mértékét - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg és szabja ki az igénybe vevővel szemben.
8. A közterület helyreállítására vonatkozó szabályok
8. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának az elfoglalni kívánt közterületet a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott ideiglenes vagy végleges helyreállítás időpontjáig kell helyreállítani, eredeti állapotának megfelelően, vagy a hozzájárulásban meghatározottak szerint. Burkolt közút, közterület esetén az eredeti vagy magasabb értékű, nagyobb teherbírású burkolattípus építendő.
(2) Téli hónapokban, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(3) Az üzemzavar elhárítása érdekében elfoglalni kívánt közterület ideiglenes helyreállításáról lehetőség szerint 72 órán belül gondoskodni kell.
(4) A végleges helyreállítást az ideiglenes helyreállítás napjától számított 60 napon belül, téli időszakban történt bontás esetén legkésőbb május 31-ig el kell végezni.
(5) Indokolt esetben, amennyiben a forgalom után tömörödő hatása pozitívan hat, engedélyezhető a (4) bekezdéstől eltérően, hosszabb időtartamú ideiglenes helyreállítás is, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.
(6) Burkolt közút, közterület esetén ideiglenes helyreállításként elsősorban szendvicsbeton alkalmazható, mészkőmurva, kőzúzalék nem használható a végleges helyreállításig sem.
9. § (1) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni tilos. A munkaárok csak földdel, vagy az előírt anyaggal tölthető fel, és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabványok szerint kell tömöríteni.
(2) Az igénybevétel során megbontott burkolt közút, közterület helyreállítását az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Útpálya hosszirányú felbontása esetén:
aa) belterületi másodrendű főutakon és a gyűjtőutakon a megbontott teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni,
ab) kiszolgáló- és lakóutakon a forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás – lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.
b) Útpálya keresztirányú felbontása:
ba) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.
bb) Amennyiben egy beruházáson belül két útpályára merőleges munkaárok egymáshoz közelebbi szélének távolsága nem haladja meg az 5 m-t, akkor a két munkaárok területét és a közte lévő területet együttesen új kopóréteggel kell ellátni.
(3) 1,5 m széles, vagy annál keskenyebb burkolt gyalogút és járda megbontása esetén az utat teljes szélességében új kopóréteggel kell ellátni.
(4) A helyreállítás során a forgalmi terhelésnek megfelelő burkolt pályaszerkezetet kell építeni a vonatkozó hatályos útügyi műszaki előírásoknak megfelelően.
10. § (1) Amennyiben az elfoglalni kívánt közút, közterület zöldterületet érint, a helyreállítási kötelezettség a zöldterületen lévő növényzetre is vonatkozik.
(2) Fás szárú növény törzsétől 1 méteren belül gépi munkavégzés nem lehetséges, csak kézi földmunkát lehet folytatni.
(3) Fás szárú növény gyökérzetét kalodával kell megvédeni, amennyiben a földmunka végzésére a növény törzsétől legfeljebb 2 m távolságra vagy azon belül kerül sor.
(4) Fás szárú növény törzsét kalodával vagy más mechanikai védelemmel kell ellátni, amennyiben a munkagép, illetve annak hatósugara a fa törzsét 3 méter távolságon belül megközelíti.
(5) Az érintésvédelmi metszést megelőzően a közműszolgáltató szervezet egyeztetést folytat le az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző szervezettel a fás szárú növények védelme érdekében.
(6) Út menti területek, zöldterületek helyreállítása:
a) a munkával érintett területeken tereprendezést kell végezni, a sérült növényzetet vissza kell pótolni - legalább az eredeti állapottal megegyező mértékben,
b) a zöldterületfenntartás alá tartozó közterületek felbontása esetében a munkavégzés megkezdése előtt egyeztetni kell az önkormányzat megbízásából parkfenntartási tevékenységet végző szervezettel.
11. § A 8–10. §-ban meghatározott közterület helyreállítására vonatkozó előírásoktól való eltérésre felmentés adható a polgármesterhez írásban benyújtott kérelem alapján, amennyiben a közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs és a fejlesztés, beruházás vagy korszerűsítés a lakosság és a város érdekeit szolgálja.
12. § (1) A közterület felbontását és helyreállítását olyan ütemben kell végezni, hogy azt az előírt határidőre befejezzék. A munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez az alábbi feltételek biztosítottak:
a) rendelkezésre áll a közútkezelő hozzájárulása a munkavégzéshez,
b) rendelkezésre áll minden egyéb szükséges engedély, valamint közmű rákötések esetén megtörtént az egyeztetés az illetékes szolgáltatóval, mind az engedélyezésre, mind a rákötés időpontjával kapcsolatosan,
c) rendelkezésre áll a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő, munka- és fuvareszköz, továbbá
d) a munka befejezése után haladéktalanul biztosítható a burkolat helyreállítása.
(2) A közterület felbontását és helyreállítását csak arra jogosult szakkivitelező végezhet.
13. § (1) A közterület felbontását és helyreállítását úgy kell elvégezni, hogy
a) a bontással nem érintett részek károsodást ne szenvedjenek,
b) a burkolat megbontását követő helyreállítás során kialakítandó új burkolat minősége - ideiglenes vagy végleges helyreállítás esetén egyaránt – feleljen meg a vonatkozó hatályos útügyi műszaki előírásoknak,
c) a burkolat megbontása csak a tervben megjelölt mértékben történhet.
(2) A szükségtelen megbontással, illetve burkolatrongálással okozott kárért az engedélyes és a kivitelező egyetemleges felelőséggel tartozik, melyet a végleges helyreállítás időpontjáig ki kell javítani.
(3) Amennyiben nem a szabványoknak megfelelően történik a közterület felbontása és helyreállítása, a közútkezelő a közút védelmében építés alatti technológiai módosításokat írhat elő.
9. Csapadékvíz elvezető csatorna
14. § (1) Tapolca város közigazgatási területén, az Önkormányzat fenntartásában lévő csapadékvíz elvezető csatornahálózat érintettsége esetén a kérelmezőnek adatszolgáltatási kérelemmel kell fordulni az erre rendszeresített formanyomtatvány benyújtásával a csapadékcsatorna fenntartójához, Tapolca Város Önkormányzatához. Engedélyeztetési eljárás esetében az adatszolgáltatást már a közútkezelői hozzájárulás kérelmének benyújtása előtt szükséges megkérni.
(2) A megkeresést követően a fenntartó nyilatkozik a csapadékvíz elvezető csatorna érintettsége kérdésében, amely nyilatkozatot, valamint érintettség esetén annak térképes mellékletét a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell.
(3) Amennyiben a közterületi munkavégzés (bontás) a csapadékvíz elvezető csatornahálózatának gerincvezetékét megközelíti, vagy keresztezi, és ennek következtében sérül a csapadékvíz elvezető csatorna, úgy annak helyreállítása a kivitelező feladata.
(4) Csapadékvíz elvezető csatorna érintettsége esetén a kivitelezési munkálatok végzésénél:
a) a csatorna környékén csak óvatos kézi földmunka alkalmazható,
b) az erre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok előírásait be kell tartani.
10. A kivitelezőre vonatkozó előírások
15. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak a közútkezelő hozzájárulása után kezdheti meg, és a munkákat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(2) A kivitelező köteles:
a) a közterület bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről, és a folyamatos helyreállításról,
b) gondoskodni a folyamatos munkavégzésről,
c) az elfoglalt útterületet, közterületet tisztán tartani,
d) a munka során a növényzet, valamint az elfoglalt útterületen, közterületen található geodéziai jelek védelméről gondoskodni,
e) a felesleges földet, építési, bontási törmeléket és egyéb hulladékot folyamatosan elszállítani, a hulladékok szabályos elhelyezéséről gondoskodni,
f) az elfoglalt útterület, közterület környezetében lévő ingatlanokra történő bejárást biztosítani,
g) a települési hulladék rendszeres elszállítását végző gépjárművek munkájának zavartalanságát biztosítani, vagy a hulladékgyűjtés többletköltségét megtéríteni,
h) a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani,
i) a munka befejezése után gondoskodni az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
j) a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott igénybevétel idejére az elfoglalt útterületet, közterületet a közútkezelő által jóváhagyott forgalomszabályozási terv alapján lehatárolni, a szükséges közúti jelzéseket és útkorlátozásokat kihelyezni és a lakosság tájékoztatásáról gondoskodni.
k) a helyi zaj és rezgésvédelmi szabályok betartásáról gondoskodni.
11. A közút- és közterületbontás utáni helyreállítás ellenőrzése
16. § (1) A közútkezelői hozzájárulást és a jóváhagyott ideiglenes forgalomkorlátozási tervet a helyszínen kell tartani, és az ellenőrzést végző szerv kérésére fel kell mutatni.
(2) Az elfoglalt útterület, közterület helyreállításának ellenőrzésére a jegyző – mint közútkezelő − hivatalának munkatársa mindenkor jogosult.
(3) A nem megfelelő helyreállításból adódó károkért, balesetekért a műszaki átadás-átvételig a felelősség a közútkezelői hozzájárulás jogosultját terheli.
12. Záró rendelkezések
17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a közterületek bontásának és helyreállításának feltételeiről szóló 4/2019. (IV. 8.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
1.1 Belterületi másodrendű főutak
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1 |
Közút megnevezése |
Átlagos napi forgalom |
|
2 |
Keszthelyi út – Ipar utcai körforgalom és a Hősök tere között |
4001-8000 |
|
3 |
Hősök tere – Deák Ferenc utca, Sümegi út, Ady Endre utca és Keszthelyi út között |
4001-8000 |
|
4 |
Deák Ferenc utca – Hősök tere és Fő tér között |
4001-8000 |
|
5 |
Fő tér – Deák Ferenc utca és Kossuth Lajos utca között |
4001-8000 |
|
6 |
Kossuth Lajos utca – Kossuth Lajos utcai körforgalom és a Fő tér között |
4001-8000 |
|
7 |
Sümegi út – Wesselényi Miklós utca és az Ipar utca között |
0-4000 |
|
8 |
Ady Endre utca – Hősök tere és Köztársaság tér között |
0-4000 |
|
9 |
Köztársaság tér – Halápi út és Ady Endre utca között |
0-4000 |
|
10 |
Dózsa György út – Hegymagasi úti körforgalom és a Keszthelyi út között |
0-4000 |
|
11 |
Arany János utca – Fő tér és a Szent György utca között |
0-4000 |
|
12 |
Halápi utca – Köztársaság tér és a Halápi úti körforgalom között |
0-4000 |
|
13 |
Tapolca Diszel – Szabó Ervin utca – 77. sz. főút és a Miklós utca között |
0-4000 |
|
14 |
Tapolca Diszel – István utca – 77. sz. főút és a Derkovits Gyula utca között |
0-4000 |
2.2 Gyűjtőutak
|
|
A |
B |
|---|---|---|
|
1 |
Közút megnevezése |
Átlagos napi forgalom |
|
2 |
József Attila utca |
0-4000 |
|
3 |
Pacsirta utca |
0-4000 |
|
4 |
Csobánc utca |
0-4000 |
|
5 |
Móricz Zsigmond utca |
0-4000 |
|
6 |
Berzsenyi Dániel utca |
0-4000 |
|
7 |
Dobó István tér |
0-4000 |
|
8 |
Tapolca Diszel – Miklós utca |
0-4000 |
|
9 |
Tapolca Diszel – Derkovits Gyula utca |
0-4000 |
3.3 Kiszolgáló- és lakóút, külterületi közút, kerékpárút, gyalogút és járda
2. melléklet4
|
|
A |
B |
C |
|---|---|---|---|
|
1 |
|
Egység (Ft/m2/nap) |
Építési munkaterület |
|
2 |
Belterületi másodrendű főút (átlagos napi forgalom (4001-8000 egységjármű/nap) |
Ft/m2/nap |
100 |
|
3 |
Belterületi másodrendű főút (átlagos napi forgalom (0-4000 egységjármű/nap) |
Ft/m2/nap |
80 |
|
4 |
Gyűjtőút (átlagos napi forgalom (0-4000 egységjármű/nap) |
Ft/m2/nap |
50 |
|
5 |
Kiszolgáló- és lakóút, külterületi közút, kerékpárút, gyalogút és járda egységjármű/nap) |
Ft/m2/nap |
40 |
Az 1. melléklet 1. pontja a Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. pontja a Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3. pontja a Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
