Kifejezéskereső
Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2021. (XII. 14.) önkormányzati rendelete
önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020. (X.21.) önkormányzati rendelet módosításáról
2021.12.15.
Kozármisleny Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében 143. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 11. pontjában, 5. § (2) b) pontjában, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) és 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020. (X.21) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:
1. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020 (X.21.) önkormányzati rendelet 19. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A versenyeztetésre vonatkozó eljárási szabályokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.”
2. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020 (X.21.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
3. § Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 32/2020 (X.21.) önkormányzati rendelet 1. függeléke.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.
|
dr. Biró Károly |
dr. Halmos Barbara |
1. melléklet
„1. melléklet
A versenyeztetési eljárás szabályai
Önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba, vagy bérbeadása és más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) a rendeletben meghatározott értékhatár felett pályáztatás útján történhet. A versenyeztetési eljárás alapvetően nyílt.
Zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre a kiíró döntése alapján akkor van lehetőség:
a.) ha a vagyon jellege, jelentősége, annak leghatékonyabb hasznosítása a pályázaton előre meghatározott ajánlattevők részvételét teszi szükségessé, vagy
b.) ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy
c.) ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, vagy
d.) ha jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet (vételi vagy eladási opció).
A pályáztatást elrendelő képviselő-testületi határozatnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a.) az ajánlattételi felhívás tárgya,
b.) minimum érték.
A pályázati felhívást és a pályáztatást a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal illetékes szervezeti egysége készíti elő és bonyolítja le.
A nyílt pályázati felhívást közzé kell tenni:
a.) az Önkormányzat honlapján (www.kozarmisleny.hu)
b.) az Önkormányzati faliújságon (Kozármisleny, Pécsi u. 124.)
c.) a Kiíró döntésétől függően az a)-b) pontokon felül más helyen és módon.
A pályázatot úgy kell közzétenni, hogy a megjelenése és a pályázat benyújtásának a határideje között legalább 7 napnak kell eltelnie.
Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása - az Nvtv. szabályai szerint - természetes személy vagy átlátható szervezet részére történik. A pályázati felhívás tartalmazhatja:
a.) az ellenszolgáltatás legalacsonyabb mértékét,
b.) az ingatlan címét, helyrajzi számát, alapterületének nagyságát, műszaki jellemzőit, a tulajdonosi jogosultságot, esetenként az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört, ingóság esetén annak tulajdonságait,
c.) bérleti díj esetén annak kikötését, hogy a bérbeadó a bérleti díj összege évente, január 1-től automatikusan módosul a KSH által az előző évre megállapított infláció mértékével
d.) a bérleti, a használati jog időtartamát,
e.) az ajánlat benyújtásának helyét és idejét,
f.) az ajánlatbontás helyét, idejét,
g.) az elbírálás szempontjait,
h.) a hiánypótlás lehetőségének biztosítását vagy kizárását,
i.) az indokolás nélküli eredménytelenné nyilvánítás jogának fenntartását,
j.) zeneszolgáltatás esetén az ajánlattevő nyilatkozatának bekérését, mely szerint az engedélyezett zajszint betartására vonatkozó hiteles mérési dokumentumokat be fogja mutatni,
k.) hasznosítás esetén az Nvtv. szerinti átláthatósági nyilatkozat benyújtására vonatkozó felhívást,
l.) elidegenítés esetén az állam elővásárlási jogára történő figyelmeztetést,
m.) egyéb kikötéseket, feltételeket.
Az ajánlat elbírálásáról a hatáskör gyakorlója dönt.
A határozott időre kiírt pályázatokban érkezett több azonos tartalmú érvényes ajánlat esetén licittárgyalás lefolytatása kezdeményezhető.
A licittárgyalás célja az azonos tartalmú érvényes ajánlatok közül a legkedvezőbb végső ajánlat kiválasztása.
A licittárgyalást a Közös Hivatal legalább három munkatársa folytatja le, amelyen részt vesz az ajánlattevő vagy képviselője. Valamely ajánlattevő vagy képviselője távollétében a licittárgyalás megtartható.
A licitet megelőzően a levezető személy ismerteti a licittárgyalás szabályait. A licittárgyalás és így a versenyeztetés nyertese az, aki a legnagyobb licitösszeget adja és tartja. Amennyiben licitálással nem állapítható meg a versenyeztetés nyertesének a személye, úgy a levezető személy sorsolással dönt a nyertes ajánlattevő kiválasztásáról. A sorsolás módját a levezető személy határozza meg. A licittárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket a döntést követően haladéktalanul értesíteni kell.
Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval szerződést kell kötni. Amennyiben a szerződés határidőn belül nem jön létre, úgy a határidő lejártát követően új versenyeztetés szükséges.
A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni. A szerződésben utalni kell az Nvtv. által előírtakra, különösen a szerződés módosítása, hosszabbítása, a hasznosítás módja, a semmisségi, felmondási, elállási okok körében. A szerződés tartalmazza az Nvtv-ben rögzített állami elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges rendelkezéseket.
A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. A Képviselő-testület a vételárra részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat.
A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a Képviselő-testület jóváhagyásával fogadható el.
Eredménytelen a pályázat, ha
a.) egyetlen érvényes pályázat sem érkezett,
b.) egyetlen ajánlat sem érte el a meghirdetett összeget,
c.) a lefolytatott licit során nem volt érvényes ajánlat, vagy
d.) a nyertes pályázó, valamint az őt követően a második legjobbnak ítélt ajánlattevő az eredményhirdetést, vagy az értesítést követő 30 napon belül nem köt szerződést.
Eredménytelen pályázat esetén – amennyiben ezen időszak alatt nem kerül sor újabb pályázat kiírására- az eredménytelenné nyilvánítástól számított 12 hónapon belül írásbeli ajánlat alapján a korábbi pályázati kiírásban szereplő feltételekkel megtörténhet a tulajdonjog átruházás vagy a hasznosítás, amennyiben jogszabály a pályáztatást nem teszi kötelezővé.”
