Kifejezéskereső

  • ELI

Tartalomjegyzék

  • Szerkezet

Várpalota Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2021. (XII. 13.) önkormányzati rendelete

a munkahelyteremtő beruházások támogatásáról

2022.01.01.

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 37. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém Megyei Igazgatósága, valamint az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Támogatásokat Vizsgáló Iroda véleményének kikérésével, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. június 26., 1. o.) 14. cikkének, valamint a Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.) hatálya alá tartozó támogatási tartalom figyelembe vételével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a Várpalota közigazgatási területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, továbbá a jelen rendeletben szabályozott támogatási kérelem alapján beruházni, munkahelyet teremteni szándékozó Várpalotán, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Várpalotán telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező természetes személyre, egyéni vállalkozóra, jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra, európai részvénytársaságra és európai szövetkezetre terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. acélipar: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. június 26., 1. o.) (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

2. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység,

3. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható;

5. áttelepítés: ha

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet, vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, továbbá

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;

6. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

7. egy és ugyanazon vállalkozás: a Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013.12.24., 1. o.) (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése szerinti kapcsolatban lévő vállalkozások;

8. elsődleges mezőgazdasági termelés: az EUMSz I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató műveletet,

9. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;

10. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;

11. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti immateriális javak;

12. induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;

13. a kérelmet benyújtó vállalkozóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozó: az a vállalkozó, ami a kérelmet benyújtó vállalkozóval a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll,

14. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti vállalkozás;

15. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

16. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

17. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került, vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalói vásárolnak meg – ha a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél,

18. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék

19. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás;

20. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás;

21. nagyberuházás: az az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege az összeszámítási szabályt figyelembe véve jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

22. nagyvállalkozás: 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás

23. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontja szerinti vállalkozás;

24. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a támogatási kérelemben szereplő beruházást és az támogatást igénylő vállalkozó, a kérelmet benyújtó vállalkozóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozó valamint a kérelmet benyújtó vállalkozótól független harmadik félnek nem minősülő vállalkozó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül az kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett állami támogatásban részesülő beruházást

25. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybevett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozó uniós finanszírozást nem tartalmazó forrás

26. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás

27. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység,

28. szinten tartást szolgáló eszközök, immateriális javak: olyan eszközök, immateriális javak, amelyek a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközöket, immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővítését eredményezné,

29. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar;

30. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában kifejezve;

31. támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított értéke;

32. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz.

3. A rendelet alapján nyújtható egyes támogatások

3. § E rendelet alapján nyújtható munkahelyteremtési és beruházási támogatások a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásnak, illetőleg a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatásnak minősülnek. A munkahelyteremtési támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásként, míg a beruházási támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatásként kerül nyújtásra.

4. Munkahelyteremtési és beruházási támogatás célja

4. § A munkahelyteremtési és beruházási támogatás célja, hogy a várpalotai állandó lakóhellyel rendelkező, az állami foglalkoztatási szervnél regisztrált álláskeresők felvételével, illetve Várpalota közigazgatási területén belül megvalósuló beruházással:

a) a helyben működő vagy Várpalotára települő kedvezményezettek növeljék a foglalkoztatottságot;

b) valósítsanak meg olyan beruházásokat, melyek növelik Várpalota adóbevételeit, erősítik a városban képződő fizetőképes keresletet;

c) javítsa Várpalota Város és a helyben működő foglalkoztatók versenyképességét;

d) segítse elő a magas hozzáadott értékű beruházások helyi megvalósítását, vagy

e) mozdítsa elő versenyképes, magas minőségű és hozzáadott érték tartalmú ipari termékek gyártására, megmunkálására alkalmas új és nagy termelékenységű termelőkapacitások létrehozását.

5. A munkahelyteremtési és beruházási támogatás

5. § (1) A munkahelyteremtési és beruházási támogatás formája a támogatási szerződésben vállalt feltételek teljesülése esetén az Önkormányzat által utólagos finanszírozással biztosított egyszeri (de akár több részletben folyósított) munkahelyteremtő/beruházási támogatás.

(2) Egyazon beruházáshoz kapcsolódóan vagy munkahelyteremtő támogatás, vagy beruházási támogatás vehető igénybe, de lehetőség van a kétféle támogatástípus kombinálására is. Amennyiben a támogatási formák kombinálására kerül sor, úgy a beruházási támogatás jogcímen nyújtott támogatás összegéből a munkahelyteremtési támogatás megvalósult álláshelyek alapján számított összege levonásra kerül.

(3) A vállalkozás munkahelyteremtő támogatást igényelhet minden általa megvalósított új beruházási projekt után, amellyel újonnan létesített munkahelyeket teremt. A munkahelyteremtő támogatás összege teljes idejű (napi 8 órás) foglalkoztatást biztosító új álláshelyenként egyszeri, legfeljebb 1.000.000,- Ft/fő.

(4) A támogatásra akkor jogosult a támogatott vállalkozás, ha az új munkavállalót a vállalkozás legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum 120 %-nak megfelelő bérrel alkalmazza.

(5) A munkahelyteremtő támogatás odaítélésére akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás vállalja, hogy a támogatási szerződés aláírásától az általa vállalt létszámnövekedést legalább 5, kis és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv) esetében 3 éven keresztül fenntartja. Vállalt létszámnövekedés alatt a vállalkozás beruházási projektjét megelőző üzleti évben érvényes átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszáma, valamint a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai állományi és munkaerő-kölcsönzéssel megvalósuló átlagos foglalkoztatotti létszáma közötti különbözetet kell érteni.

(6) A munkahelyteremtő támogatás kizárólag a pályázat benyújtását követően létrehozott új álláshelyek után igényelhető. Új álláshelynek minősül a támogatási pályázat benyújtását követően létesített új álláshely, melyet a munkavállaló kizárólagos munkaviszonyban lát el.

(7) A vállalkozás beruházási támogatást igényelhet minden általa megvalósított munkahelyteremtő beruházás után. A beruházási támogatás mértékét minden esetben az egyedi támogatási szerződés tartalmazza, de összege nem haladhatja meg a beruházás típusa és a beruházás összege szerint, jelen rendelet 1. mellékletében meghatározott maximális összeget.

(8) Az egyszeri támogatás folyósítására

a) a beruházás megvalósulását (használatbavételi engedélyhez kötött létesítmény megvalósítása esetén a használatbavételi engedély véglegessé válásának időpontjában tekintendő a beruházás megvalósultnak) vagy

b) a támogatási szerződésben vállalt létszámú álláshely létesítésétől számított 13. hónapot követően kerülhet sor.

(9) A foglalkoztatási időszak alatt a támogatott köteles a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnak a járulékokról szólóan benyújtott havi bevallását, a munkabérek és járulékok megfizetését igazoló dokumentumokat, valamint a munkaerő-kölcsönzést megalapozó dokumentumokat Várpalota Város Önkormányzat részére megküldeni.

(10) A támogatás alapjául szolgáló beruházás fizikai megvalósulásáról a támogatásban részesülő vállalkozás a pályázatában meghatározott befejezési időpontig írásban köteles beszámolni.

(11) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet beruházási és munkahelyteremtési támogatásokra vonatkozó előírásait az Önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.

6. A munkahelyteremtési és beruházási támogatásra vonatkozó általános szabályok

6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható szervezetnek és átlátható formában nyújtható. Erről a pályázónak a jelen rendelet 5. mellékletét képező nyilatkozatot mellékelnie kell.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

(3) Nem ítélhető meg sem a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás, sem a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás

a) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

b) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékeny vállalkozás részére, ha

ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

d) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

e) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

f) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

g) egyéni vállalkozónak, akinek vállalkozói igazolványát visszavonták, vagy vállalkozói igazolványát visszaadta, és a visszavonás, vagy a visszaadás évét követő három éven belül új igazolványt vált ki és ennek keretében munkahelyet létesít;

h) átalakult (társasági formát váltott, szétvált, egybeolvadt, stb.) gazdasági társaságnak, amely tulajdonosi körében olyan magánszemély, vagy gazdasági társaság van, aki/amely az igényelni kívánt támogatást megelőzően három éven belül megszűnt, átalakult gazdasági társaságban is a tulajdonosi körbe tartozott, és így munkahelyet létesített;

i) az a vállalkozás, amelynek a pályázat benyújtásakor lejárt esedékességű meg nem fizetett köztartozása van.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően nem ítélhető meg a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás

a) azon szervezet részére, amely a Bizottság Magyarországnak címzett, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) acélipari tevékenységhez,

d) hajógyártási tevékenységhez,

e) szénipari tevékenységhez,

f) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

g) ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

h) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

i) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (10) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

j) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

k) olyan támogatásként, amely korlátozza a kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsa,

l) ha a beruházó a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg csoportszinten az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén, vagy a támogatási kérelem benyújtásakor tervezi, hogy csoportszinten a támogatási kérelem benyújtásától a beruházás befejezéséig, valamint hogy a beruházás befejezésétől számított két éven belül a támogatási kérelemmel érintett tevékenységgel azonos vagy hasonló tevékenységet szüntet meg csoportszinten az EGT területén.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően nem ítélhető meg a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások számára teherszállító járművek megvásárlására.

(6) A támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a vállalkozás a jelen rendelet 2. mellékletében, továbbá beruházási támogatás esetén a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a beruházás megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(7) A beruházás megkezdésének napja:

a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja;

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén

ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja;

bb) a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában - az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja;

bc) a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában - a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon;

c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

(8) Azonos, vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(9) Állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(10) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása vagy összege nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

7. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatásra vonatkozó szabályok (a munkahelyteremtési támogatás)

7. § (1) E rendelet 3. §-a szerinti munkahelyteremtési támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is.

(4) A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor e rendelet értelmében – az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében előre meghatározott keretösszegig – megállapított támogatásról a Képviselő-testület a döntést meghozza, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5) Amennyiben a csekély összegű támogatás nyújtása a felső határ túllépését eredményezné, az 1407/2013/EU rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.

(6) Az e rendelet szerint nyújtott csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU rendeletben meghatározott felső határig.

(7) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a (3) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(8) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

(9) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat formanyomtatvány jelen rendelet 3. mellékletét képezi.

(10) A támogatást nyújtó – a jelen rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmú igazolás útján – írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül.

(11) A kedvezményezett vállalkozás vállalja, hogy – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – a támogatást nem használja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(12) A kedvezményezett vállalkozásnak a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról a Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

8. A 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti regionális beruházási támogatásra vonatkozó szabályok (beruházási támogatás)

8. § (1) E rendelet 3. §-a szerinti beruházási támogatás regionális beruházási támogatásnak minősül és a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II. fejezetében és III. fejezet 14. cikke szerinti szabályokkal összhangban nyújtható.

(2) A regionális beruházási támogatás igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás a jelen rendelet 2. § 12. pontja szerinti induló beruházásnak minősüljön.

(3) Nagyvállalatoknak a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező induló beruházás esetén támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(4) Nagyvállalatok esetén meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését eredményező induló beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200 százalékkal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(5) A regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított, nagyvállalkozás esetén legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig az érintett területen fenntartja.

(6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a kis- és középvállalkozások beszerzései és a létesítmények felvásárlása esetében.

(7) A (6) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a vállalkozás állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(8) A regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó vállalkozás az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(9) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke a Magyarországra vonatkozó regionális támogatási térkép alapján 30%, figyelemmel a (10)–(13) bekezdésben foglaltakra.

(10) A támogatási intenzitás – nagyberuházás kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(11) Nagyberuházás esetén az alkalmazható maximális támogatási intenzitás a következők szerint alakul:

a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig a (9) bekezdésben meghatározott mérték száz százaléka,

b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre a (9) bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka és

c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre a (9) bekezdésben meghatározott mérték harmincnégy százaléka.

(12) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által csoportszinten azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(13) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (9) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás jelenértéken a (9) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(14) A támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(15) Áttelepítésnek minősül, ha:

a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet, vagy annak egy részét az EGT megállapodás egyik szerződő felének területén található létesítményből (a továbbiakban: eredeti létesítmény) az EGT megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítménybe helyezi át, ahol a támogatott beruházásra sor kerül (a továbbiakban: támogatott létesítmény),

b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és

c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely, az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg.

(16) A 2020. január 1-je és 2021. június 30-a között megszűnő munkahelyek a 2019. december 31-én vagy azt megelőzően tett, a (14) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás szempontjából nem eredményeznek áttelepítést.

(17) A támogatás keretében elszámolható

a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek, vagy;

b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

c) az a) és a b) pont kombinációja, de az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

(18) Amennyiben a támogatás nyújtására kutatási infrastruktúra fejlesztése érdekében kerül sor, abban az esetben az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell biztosítani.

9. A munkahelyteremtési és beruházási támogatás odaítélésére irányuló eljárás

9. § (1) A vállalkozás az új munkahelyek létesítése, vagy az új munkahelyeket eredményező beruházás működésének megkezdése előtt Várpalota Város Önkormányzatának címzett magyar nyelvű írásbeli kérelmében igényelheti a munkahelyteremtési és beruházási támogatást.

(2) A kérelmező a támogatási kérelemben meghatározottakon túl a beruházás megvalósításának, valamint a támogatott új munkahelyek megteremtésének további részletezésére, valamint a kérelem elbírálásához szükséges további dokumentumok benyújtására kötelezhető a támogatásról szóló döntést megelőzően.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a kérelmező megnevezése, adószáma, statisztikai száma, cégjegyzékszáma, és a kérelmező nyilatkozata arról, hogy hozzájárul az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdésében meghivatkozott, és az 55. §-ában meghatározott adatoknak az Áht.-ban meghatározottak részére történő továbbításához,

b) a kérelmező képviselőjének hiteles aláírás mintája, meghatalmazása, elérhetőségei (cím, telefon, mobiltelefon, telefax, e-mail cím),

c) a kérelmező harminc napnál nem régebbi hiteles cégkivonata,

d) a kérelmező nyilatkozatát, hogy adó-, vám-, illeték-, társadalombiztosítási, vagy egyéb köztartozása nem áll fent, valamint arról, hogy hozzájárul, hogy az ezzel kapcsolatos adatokat az önkormányzat az érintett szervekhez intézett megkereséssel beszerezze az e rendeletben meghatározott időpontban,

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy tiltott állami támogatás miatt nem áll fent visszatérítési kötelezettsége a Bizottság felé,

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem áll csődeljárás, felszámolási eljárás hatálya alatt, illetőleg nem áll végelszámolás alatt, valamint arról, hogy megfelel az e rendeletben támasztott egyéb követelményeknek,

g) az igényelt támogatás összegének felső határa, az igényelt támogatások formái,

h) az igényelt támogatásokkal megvalósítani kívánt beruházás annak tervezett bekerülési költségeinek feltüntetésével,

i) a beruházás során létrejövő új munkahelyek számát, szükség szerint a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatni tervezett munkavállalók száma szerinti bontásban,

j) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy magára nézve kötelezőnek ismeri el a rendeletben szabályozott ellenőrzést,

k) a kérelmező nyilatkozatát arról, mely szerint elfogadja, hogy a rendeletben szabályozott kötelezettségei megsértése esetén a nyújtott támogatásokat köteles az önkormányzat számára kamattal (referenciaráta) növelt összegben visszafizetni,

l) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az Áht. 50. § (1) bekezdésének a) pontjában előírtakkal megegyezően megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek, annak az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 81. §-ában rögzített követelményeit a beruházás során megtartja,

m) a kérelmező nyilatkozatát az általa a beruházás megvalósításához igénybe vett, nem a jelen támogatási program hatálya alá tartozó regionális beruházási vagy de minimis jogcímen kapott támogatásokról, valamint arról, hogy a számára a különböző állami, regionális és egyéb támogatási programok keretében nyújtott támogatások, valamint az általa az önkormányzattól igényelt támogatások összege együttesen sem haladja meg a rendelet 7. §-ában meghatározott maximális támogatási intenzitási határértéket.

n) a kérelmező által a számlavezető pénzintézetének arra a célra adott azonnali beszedési megbízását (inkasszóját), amely alapján a számlavezető pénzintézet – a támogatási szerződés kedvezményezett általi megszegése esetén – a jogosulatlanul igénybe vett munkahelyteremtési célú támogatás összegét az Önkormányzat javára a kedvezményezett bankszámlájáról beszedheti.

10. A pályázat benyújtása és elbírálása

10. § (1) A kérelmet Várpalota Város Önkormányzatához, a Polgármesternek címezve kell írásban benyújtani.

(2) Várpalota Város Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) a kérelem benyújtását követő 15 (tizenöt) napon belül megvizsgálja, hogy a támogatási kérelem elviekben megfelel-e a jelen támogatási rendeletben foglalt feltételeknek, és ezt a kérelmező számára írásban visszaigazolja.

(3) Amennyiben a kérelem nem felel meg a jelen támogatási rendeletben meghatározott feltételeknek, a Jegyző az érintett pontok megjelölésével hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül a tájékoztatásban rögzítetteknek megfelelően kérelmező módosíthatja, kiegészítheti a kérelmét. Eredménytelen hiánypótlási felhívást követően a Jegyző megszünteti eljárást, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

(4) Amennyiben a kérelemben foglaltak elviekben megfelelnek a rendeletben meghatározott feltételeknek, a Jegyző által kijelölt szakértő munkacsoport részletesen megvizsgálja, hogy a beruházás (projekt) megfelel-e a rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek. Amennyiben a projekt a részletes vizsgálat végső eredménye alapján megfelel a rendeletbe meghatározott feltételeknek, a Polgármester a kérelmet a Képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletnek nem megfelelő kérelmet is a Képviselő-testület elé kell terjeszteni, az elutasításról a Képviselő-testület dönt.

(5) A Képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a támogatásról. A döntése során a Képviselő-testület jogosult az igényelt összegű támogatástól kisebb összegű támogatást is megállapítani, beleértve azt az esetet is, ha egyes támogatási formák iránti kérelmet teljes egészében elutasítja.

(6) A Képviselő-testület döntéséről a Polgármester a döntés meghozatalától számított 15 (tizenöt) napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt.

11. A támogatási szerződés

11. § (1) A támogatási szerződést írásba kell foglalni és legalább a következő elemeket kell kötelezően tartalmaznia:

a) felek (Támogatást nyújtó és Kedvezményezett) megnevezését, székhelyét. adószámát, cégjegyzékszámát, képviselőjének megnevezését, elérhetőségét, képviselőjének nevét,

b) a támogatott munkahelyfejlesztés vagy beruházás beazonosításához szükséges adatokat, beleértve a beruházás tervezett költségeit, és az újonnan foglalkoztatni tervezett munkavállalói létszámot a kapcsolódó foglalkoztatási módokkal tételesen,

c) a vállalt beruházás, munkahelyteremtés megvalósításának és a támogatási összeg kifizetésének határidejét,

d) a támogatást nyújtó képviselő-testületi döntés számát,

e) a támogatás pontos összegét (bruttó támogatási egyenérték),

f) annak megjelölését, hogy a támogatás csekély összegű támogatásnak vagy regionális beruházási támogatásnak minősül, továbbá az adott támogatási kategóriával kapcsolatban irányadó, e rendeletben is rögzített európai uniós jogszabályi rendelkezéseket,

g) kedvezményezett szerződésszegése vagy az önkormányzati rendeletben foglalt kötelezettsége megsértésének esetére a nyújtott támogatások visszafizetésére és a visszafizettetési kamatok megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

h) az ellenőrzések kedvezményezett általi tűrésére vonatkozó kötelezettségvállalást,

i) a kedvezményezett visszavonhatatlan felhatalmazását arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat a támogatással érintett foglalkoztatások adatait megismerheti, az Önkormányzat jogosult továbbá azon adatok, dokumentumok megismerésére, amelyek a támogatási szerződésben meghatározott beruházás/munkahelyteremtés megvalósításával összefüggésben keletkeznek.

j) a kedvezményezett hozzájárulását ahhoz, hogy a részére megítélt támogatással kapcsolatos támogatói közzétételi kötelezettség teljesítése során az önkormányzat közzéteheti a kérelmező ide tartozó adatait,

k) a kérelmező hozzájárulást ahhoz, hogy a támogatás felhasználásával, elszámolásával vagy ellenőrzésével kapcsolatos adótitkokat az önkormányzat az illetékes adóhatóságtól beszerezheti, megismerheti és kezelheti,

l) annak rögzítését, hogy a támogatási szerződés felmondására a Képviselő-testület jogosult.

m) a kedvezményezett tartozás-elismerést is magában foglaló nyilatkozatát arról, hogy a támogatási szerződés kedvezményezett általi megszegése vagy az önkormányzati rendeletben foglalt kötelezettsége megsértése esetén Várpalota Város Önkormányzata a jogosulatlanul felhasznált munkahelyteremtési támogatás összegét (értékét) a visszafizettetési kamattal növelt összegben – a kedvezményezett tartozás-elismerése miatt – külön polgári peres vagy nemperes eljárás mellőzésével a pénzügyi biztosítékkal érvényesítheti, továbbá arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy ingatlan- vagy vagyoni fedezetet biztosít a támogató részére az elnyert támogatás értékében.

(2) A támogatási szerződés megszegése esetén a szerződésszegést elkövető, vagy a szerződésszegésért a polgári jog szabályai szerint felelős kedvezményezett köteles a folyósított támogatásokat az e rendeletben rögzítettek szerinti összegben megtéríteni.

12. § Kedvezményezett a támogatási szerződés módosítására vonatkozó kérelmet nyújthat be Várpalota Város Önkormányzatához a támogatási időszak lejárta előtti 60. napig, amennyiben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit neki fel nem róható okból nem tudja az abban rögzített időben és módon teljesíteni. A kedvezményezett kérelméről a soron következő ülésén dönt a Képviselő-testület.

12. A támogatások folyósítása

13. § (1) Az önkormányzat az aláírt támogatási szerződésben rögzítettek szerint folyósítja a támogatást.

(2) Az utólagos támogatás folyósításának, nyújtásának (több részletben folyósított támogatás esetén az egyes részletek folyósításának) feltétele, hogy a kedvezményezett az állami és az önkormányzati adóhatóságok által kiállított adóigazolással bizonyítja, hogy nincs lejárt esedékességű adó-, vám-, illeték-, társadalombiztosítási vagy egyéb köztartozása. Az adótitok körébe tartozó adatokat az önkormányzat jogosult az érintett hatóságoktól közvetlenül is beszerezni és kezelni a kedvezményezett előzetes hozzájárulása alapján.

(3) A több részletben folyósítandó munkahelyteremtési és beruházási támogatás első részletének a folyósítási feltétele a vállalt munkahelyfejlesztés vagy beruházás tényleges megkezdésének dokumentumokkal való igazolása, illetve az utolsó részlet folyósításának a feltétele a vállalt beruházás befejezésének az igazolása. A két időpont közötti folyósítások feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételei teljesülésének, illetve a beruházás előrehaladásának az írásbeli igazolása, melynek elfogadásáról és a kifizetés engedélyezéséről a Polgármester dönt.

13. A támogatások felhasználásának ellenőrzése

14. § (1) A Jegyző éves bontásban részletes nyilvántartást vezet az önkormányzat által folyósított támogatásokról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat:

a) kedvezményezett adatai (a kedvezményezett neve, székhelye, cégjegyzékszáma, adószáma, statisztikai száma, cégjegyzésre jogosult képviselőjének a neve, elérhetőségei),

b) a támogatást odaítélő önkormányzati döntés száma,

c) a támogatás felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó adatok (az ellenőrzés helye, ideje, a főbb megállapítások),

d) a támogatott beruházás, valamint a támogatott munkahelyteremtés megkezdésének és befejezésének időpontja,

e) a támogatáshalmozódással kapcsolatos adatok, és

f) a támogatási intenzitás és a támogatástartalom.

(3) A támogatási szerződéseket és a nyilvántartásban szereplő adatokat a Pénzügyi Iroda a jelen önkormányzati rendelet alapján odaítélt utolsó csekély összegű támogatás odaítélésének időpontjától számított tíz évig köteles megőrizni.

(4) A támogatások önkormányzati ellenőrzése a kedvezményezettnek a támogatások felhasználásáról készített pénzügyi és szakmai beszámolója alapján, elsősorban a rendelkezésre álló iratok, így különösen a beruházás tényleges költségeinek számszaki, számviteli ellenőrzésére terjed ki, továbbá a támogatott munkahelyfejlesztés – mennyiségi, foglalkoztatási módbeli és időbeli – megvalósulását igazoló iratok vizsgálatával, adóhatóság által rögzített adatok beszerzésével, vizsgálatával és kezelésével valósul meg. Helyszíni ellenőrzés esetén az önkormányzat képviseletében eljáró személy köteles legalább három munkanappal korábban előzetes értesítést kézbesíteni támogatottnak, továbbá jogosult az ellenőrzött iratokról másolatot készíteni.

(5) A helyszíni ellenőrzés során az önkormányzat képviseletében eljáró személy jogosult vizsgálni, hogy a támogatott beruházásnál, munkahelyfejlesztésénél teljesülnek-e munkahelyteremtési támogatás esetén az 1407/2013/EU rendeletben, beruházási támogatás esetén a 651/2014/EU bizottsági rendeletben, és a jelen önkormányzati rendeletben meghatározott további követelmények.

(6) Az ellenőrzéseket munkaidőben (munkanapon 8 és 16 óra között) kell elvégezni

(7) Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a kedvezményezett:

a) a beruházást a meghatározott határidőig nem tartja fenn;

b) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem tartja fenn;

c) az elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;

d) amennyiben határidőre nem valósítja meg a támogatási szerződésben vállalt beruházást/munkahelyteremtést és a 12. § szerinti kérelmet nem nyújt be Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete felé.

(8) Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem a támogatási szerződésnek megfelelően használta fel a támogatást vagy nem teljesítette a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit, a Képviselő-testület dönt a támogatási szerződés felmondásáról és a jogosulatlanul felhasznált támogatás kamattal növelt összegben történő visszaköveteléséről, illetve érvényesítéséről.

14. Egyéb rendelkezések

15. § (1) A beruházási támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó a támogatási programról a 651/2014/EU bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján nyilvántartást vezet. A támogatási program meghirdetése után az utolsó elbírált támogatást követő 10 évig meg kell őrizni a nyilvántartásokat.

(2) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából e rendelet hatálya alá tartozó, 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházási támogatásokról.

(3) Az adatszolgáltatást a támogatást nyújtó az Atr. 18/A-18/D. §-ai szerint teljesíti.

15. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2022.január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Várpalota Város Önkormányzatának Támogatási Programjáról szóló 11/2008. (III. 21.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti regionális beruházási támogatással kapcsolatos támogatási döntés 2023. december 31-ig hozható.

(4) E rendelet alapján az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatással kapcsolatos támogatási döntés 2024. június 30-ig hozható.

1. melléklet

Munkahelyteremtő beruházás összege/Munkahelyteremtő beruházás típusa

A

B

C

D

E

1

Munkahelyteremtő beruházás típusa

Munkahelyteremtő beruházás összege

2

100 M-200 MFt

200 M-500 MFt

500 M-750 MFt

750 M-1 Mrd Ft

3

Alacsony hozzáadott értékű, feldolgozóipari beruházás

2 000 000,-Ft

5 000 000,-Ft

10 000 000,-Ft

20 000 000,-Ft

4

Magas hozzáadott értékű, feldolgozóipari beruházás

4 000 000,-Ft

10 000 000,-Ft

20 000 000,-Ft

40 000 000,-Ft

5

Kutatás/Fejlesztés/Innováció és ehhez kapcsolódó feldolgozóipari kapacitás létrehozására irányujó beruházás

10 000 000,-Ft

50 000 000,-Ft

100 000 000,-Ft

200 000 000,-Ft

6

Beruházással létrehozott munkahelyek száma (fő)

1-5

6-20

21-50

50-

2. melléklet

TÁMOGATÁSI KÉRELEM

I.
A támogatást igénylő azonosító adatai

Szervezet neve: ………………………………………………………………………………...

Cím (székhely, telephely): ……………………………………………………………………....

Adóazonosító jel, adószám: …………………………………………………………………….

Nyilvántartási szám (cégjegyzék, stb.): ………………………………………………………….

Bankszámlaszám: ………………………………………………………………………………

II.
Az igényelt támogatás célja, és összegszerű megjelölése

Célja: …………………………………………………………………………………………...

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

Támogatási igény összege:

A cél megvalósításának várható időpontja:

Az elszámolás végső időpontja:

A támogatást kérő egyéb közlendője: …………………………………………………………...................................................

Kelt ……………………………………………

Aláírás

3. melléklet

NYILATKOZAT
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén

1. Kedvezményezett adatai

Név:

Adószám:

Elérhetőség:

Aláírásra jogosult képviselő:

E-mail cím:

(jelölje X-szel )
Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során

Egyesülés, szétválás ideje:


_________ ___________ _________
(év) (hónap) (nap)

Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek.
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazza.1

2. Csekély összegű támogatások2

Sorszám

Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma)

Támogatást nyújtó szervezet

Támogatás kedvezményezettje és célja

A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereske-delmi árufuva-rozáshoz vette igénybe?

Kérelem benyújtásának dátuma3

Odaítélés dátuma

Támogatás összege

Támogatás bruttó támogatástartalma4

Forint

Euró

Forint

Euró

3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról

Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak.

Vállalkozás neve

Adószáma

Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.5
Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).

4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra

Sor-szám

Támogatás jogalapja (uniós állami támogatási szabály)

Támogatást nyújtó szervezet

Támogatási kategória
(pl. regionális beruházási támogatás)

Kérelem benyújtásának dátuma6

Odaítélés dátuma

Azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken

Azonos kockázatfinanszíro-zási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartalma7

Maximális támogatási intezitás (%) vagy maximális támogatási összeg

Forint

Euró

Forint

Euró8

Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése9 közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot.
Kelt:
……………………………..
Kedvezményezett
(aláírás, pecsét)
Útmutató
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet10 szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget11, figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra12 is.
- Mi a bruttó támogatástartalom?
- A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.
- Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?
- Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy
- Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy
- Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy
- Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét
- Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
- Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?
- Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
- Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
- Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
- Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Halmozódás:
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
- Például:
Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
- Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó13.
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

4. melléklet

Igazolás csekély összegű támogatásról
Alulírott … a … mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett …. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: … bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:
Projekt megnevezése:
Támogatást nyújtó döntésének száma:
Támogatás odaítélésének időpontja:
A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:
A jelen támogatással érintett célra a(z) … bizottsági rendelet alapján …. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.
Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.
Kelt, …
…………………………………………………………..
Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)

5. melléklet

NYILATKOZAT
Alulírott,
Név:
Születéskori név:
Anyja neve:
Születési hely, idő:
mint a/az
Szervezet neve:
Cím/Székhely:
Adószám:
Cégjegyzékszám:
törvényes képviselője, Polgári és büntetőjogi felelősségem teljes körű tudatában
nyilatkozom,
hogy az általam képviselt szervezet a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti átlátható szervezetnek minősül az alábbiak szerint14:

1. az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,

2. belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

b) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

c) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a 2./ a), 2./b) és 2./c) pont szerinti feltételek fennállnak;

3. civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:

Hozzájárulok ahhoz, hogy ezen átláthatósági feltétel ellenőrzése céljából, a támogatásból eredő követelések elévüléséig – a <nyilatkozó cég neve> átláthatóságával összefüggő – adatokat Várpalota Város Önkormányzata kezelje.

Vállalom, hogy ha a nyilatkozatban foglaltakban változás következne be, erről Várpalota Város Önkormányzatát haladéktalanul tájékoztatom.

Kelt:

cégszerű aláírás

a) vezető tisztségviselői megismerhetők,

b) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,

c) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.

1

Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.

2

Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni.

3

Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.

4

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján.

5

Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.

6

Amennyiben a támogatásról még nem született döntés.

8

A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell kiszámítani:Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

9

A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától. Csekély összegű támogatást tartalmazó szerződésnél például ez az időpont általában a szerződés kelte.

10

1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés

11

Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.

12

1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés

13

Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet35.§ alapján.

14

A megfelelő részt kérjük aláhúzni, vagy bekarikázni.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás