Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 4/2021. (VII. 13.) önkormányzati rendeletének indokolása

A rendelet megalkotására elsősorban Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja, másodsorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdése ad felhatalmazást.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a Veszprém Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 20.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) helyett egy új rendelet meghozatalára azért volt szükség, mert az SZMSZ a megalkotása óta már több alkalommal módosításra került, a javasolt további, nagyobb számú módosítás pedig a jogbiztonság okán szükségessé teszi egy új rendelet megalkotását.

E szakaszok tartalmazzák a megyei önkormányzatra vonatkozó általános rendelkezéseket, mint például az önkormányzat hivatalos elnevezése, legfőbb szerve, egyéb szervei.

A részletes rendelkezések között ezek határozzák meg a közgyűlés feladat és hatáskörét, a kötelező és az önként vállalt feladatokat. Figyelemmel arra, hogy a közgyűlés által kötelezően ellátandó feladat- és hatásköröket különböző jogszabályok határozzák meg, azokat nem indokolt a rendeletben feltüntetni, így a rendelet-tervezet szerint az önként vállalt feladatokat a rendelet-tervezet 3. melléklete tartalmazza.

A képviselőcsoportok megalakításával kapcsolatos szabályokat tartalmazza, meghatározza a csoport minimális létszámát.

A tárgyévben elvégzendő feladatokkal, a tárgyalandó napirendekkel, az ülések tervezett időpontjával kapcsolatosan a közgyűlés éves munkatervére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Meghatározza a tervezet, hogy a munkaterv összeállításához kitől kér a közgyűlés elnöke javaslatot.

Azokat a szabályokat részletezi, melyek a rendes és rendkívüli közgyűlés összehívására, a meghívó tartalmára, megküldésének időpontjára, a közgyűlés üléseiről szóló információ közzétételére, a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevőkre vonatkozik.

Rendelkezik arról, hogy a rendkívüli ülésre interpelláció, kérdés nem nyújtható be, napirend előtti felszólalás nem adható elő.

Az előterjesztésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza:

E szakasz a Mötv. 53. § (3) bekezdésében meghatározott fórumokkal kapcsolatos jogszabályi rendelkezés alapján került megfogalmazásra oly módon, hogy a járási központok, vagy a megyei önkormányzat székhelyére hívja össze azokat szükség szerint a közgyűlés elnöke.

E szakaszok a tanácskozással, a tanácskozás rendjével kapcsolatos szabályokat taglalják, a közgyűlés elnökének az ülés levezetése és a rend fenntartása érdekében fennálló feladatait sorolja fel.

A napirend előtti felszólalásokat rendezi: a megtételére jogosult személyét, a felszólalás időtartamát, írásban történő benyújtásának rendjét, az erre tett észrevételt.

Meghatározza a napirend előtti felszólalás mennyiségét, s kimondja, hogy felszólalás csak megyei jelentőségű ügyben tehető.

Az előző szakasszal összefüggésben a napirendek tárgyalására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, ezen belül a tárgyalási sorrendet, a napirend szóbeli kiegészítésének lehetőségét, a kérdéseknek, a téma vitájának, a tárgyalásnak a rendjét.

E szakaszban került meghatározásra, hogy a napirendek tárgyalása során a nem tanácskozási joggal résztvevő személy hozzászólásának maximális időtartama 2 perc lehet. E szakasz rendelkezik az ügyrendi indítványról, a közgyűlés döntéseinek sorrendjéről.

A közgyűlés határozatképességére, határozatképtelenségére, döntéshozatalára, ennek keretében a szavazás rendjére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A Mötv. 48. § (3) és (5) bekezdésében foglaltak alapján meghatározza a név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezéseket.

E szakasz a közgyűlés rendeletalkotási jogkörével kapcsolatos rendelkezéseket jeleníti meg. Meghatározza, hogy kik kezdeményezhetik rendelet alkotását, az előkészítés során kinek a feladata a rendelet-tervezet jogi és szakmai koordinációja, mi a döntés menete, mi a kihirdetés napja és módja. Meghatározza továbbá a jogalkotási kötelezettség elmulasztásának következményét.

A közgyűlés által meghozott határozatok alakszerűségéről rendelkezik, továbbá arról, mely esetben nem kell alakszerű határozatot hozni, valamint – a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – meghatározza azokat a szabályokat, hogy mit tartalmaz az ülésről hangfelvétel alapján készült jegyzőkönyv.

A megyei önkormányzati képviselők jogállására, az interpellációra, kérdés, hozzászólás intézésére vonatkozó rendelkezések kerültek e szakaszokban szabályozásra.

Interpelláció az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben, illetve az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet (a hivatal) hatáskörébe tartozó ügyben nyújtható be. Meghatározásra került, hogy a közgyűlésen képviselőnként csak egy interpelláció nyújtható be.

Annak érdekében, hogy az interpellációra adandó érdemi válaszra a megfelelő felkészülési idő biztosított legyen, a tervezet meghatározza interpelláció benyújtásának határidejét, és azt a képviselőknek az SZMSZ-ben meghatározott határideig meg is kell küldeni.

Ha az interpelláció a szóbeli előadáskor az írásban benyújtott szövegtől eltér, a közgyűlés elnöke jogosult az előadó képviselőtől a szót megvonni.

Kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyekben, illetve az önkormányzat irányítása alá tartozó szervezet (hivatal) hatáskörébe tartozó ügyben nyújtható be.

A 24. § a képviselő magatartásával kapcsolatos szabályokat tartalmaz, továbbá megfogalmazza a megyei önkormányzati képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettsége elmulasztása esetére meghatározott jogkövetkezményeket.

A megyei önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat kapcsolatára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A közgyűlés bizottságairól, a bizottságokat vezető tanácsnokokról, a bizottságok feladatairól tartalmaz szabályokat. Meghatározza, hogy a megyei önkormányzatnál milyen bizottságok működnek, ezeknek elsősorban mik a feladataik, mik az üléseinek rendjére vonatkozó előírások.

A közgyűlés elnökének, alelnökének választásával kapcsolatos rendelkezéseket határozza meg. A Mötv.-ben foglalt rendelkezésekre tekintettel felsorolja még a közgyűlés elnöke feladatait, hatásköreit. Rendelkezik arról, ha veszélyhelyzet idején az elnök a feladatai, hatáskörei ellátásában tartósan akadályozott, vagy a tisztség betöltetlen, és az alelnök tisztsége megszűnésére tekintettel nem gyakorolja az elnöki jogokat, ki látja el a feladat- és hatáskört.

A Mötv. 82. §-ában foglalt rendelkezésekre tekintettel meghatározza a megyei jegyző feladatait, hatásköreit. Szabályozza, hogy a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időre a szervezeti működési szabályzat rendelkezhet a jegyzői feladatok ellátásának módjáról.

A megyei önkormányzat hivatali szervezetével kapcsolatos főbb rendelkezéseket tartalmazza, mely szerint a közgyűlés saját bizottságai és tisztségviselői munkájának segítésére, és az önkormányzat feladatainak ellátására önkormányzati hivatalt működtet.

A korábbi szabályozáshoz képest módosítja a hivatal irodai szervezetét. Tartalmazza a hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás idejét.

A tervezet szerint az igazgatási szünet vonatkozásában határozati szintű szabályozást ír elő.

Az önkormányzat költségvetésére és vagyonára, az ellenőrzésre, valamint a megyei népszavazásra vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

A záró rendelkezést, ezen belül a hatályon kívül helyezett jogszabállyal kapcsolatos rendelkezést valamint a rendelet hatálybalépésével kapcsolatos rendelkezést tartalmazza.