Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Zalaszegvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2021. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
Zalaszegvár község helyi építési szabályzatáról
Zalaszegvár Község Önkormányzata Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti hatáskörében a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § ( 1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet 36. §-ában biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály, Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Veszprém Megyei Szakaszmérnökség véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) Jelen rendelet és mellékletei Zalaszegvár község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: SZ-1, SZ-2, SZ-3, M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlap szelvények és jelmagyarázat,
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek beépítési paramétereiről.
c) 3. melléklet: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek, valamint az országos és helyi védelem alatt álló építmények listájáról.
(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletelőírásait jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel, valamint Zalaszegvár község településkép védelméről szóló 12/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendeletben foglalt követelményekkel együtt kell alkalmazni.
2. A szabályozás eszközei
2. § (1) A rendelet kötelező szabályozási elemeit a szabályozási tervlap jelmagyarázata tartalmazza.
(2) A kötelezőnek jelölt szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet és mellékletei módosításával lehetséges.
(3) A jelen rendelet tájékoztató elemei:
a) ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított védőterületek (védőöveztek és védősávok) határa,
b) egyéb jogszabályok által megállapított a védelemmel, korlátozással érintett területek és objektumok (természeti, régészeti és épített környezet településképi- és egyedi védelem alatt álló és védelemre tervezett) elemei a jelen rendeletben foglalt előírások szerint.
3. Védelmek, korlátozások
3. § Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított
a) védőterületek,
b) védelmek és korlátozások
figyelembe vétele kötelező, azok kiterjedése és határa, valamint az azok területén folytatható építési tevékenység szabályai a mindenkor hatályos jogszabályok és az egyes hatósági eljárásokban elrendeltek szerint alkalmazandók.
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) Háztáji (családi háztartást szolgálóan tartott) állat elhelyezésére szolgáló építmények a (2) és (5) bekezdésekben fel nem sorolt állat tartására szolgáló építmények.
(2) Gazdasági haszon céljára (eladásra) tartott állat elhelyezésére szolgáló építmény:
a) legfeljebb 3 nagytestű haszonállat részére: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly,
b) 3-10 darab közepes testű haszonállat részére: sertés, juh, kecske,
c) legfeljebb 50 darab kistestű haszonállat részére: baromfi, galamb vagy legfeljebb 150 darab prémes állat: házinyúl, nutria, róka, prémgörény,
d) tenyésztési céllal eb és macska,
tartására.
(3) Kézműipari rendeltetés: Olyan ipari vagy üzemi rendeltetés, amelyben a fő rendeltetést hordozó helyiségek összes nettó alapterülete nem haladja meg a 150 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és a tevékenység a működése során kielégíti a lakóterületre vonatkozó egészségügyi és környezetvédelmi határértékeket.
(4) Kiegészítő rendeltetésű építmény: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet 1. számú melléklet 86. pontjában nem szereplő egyéb kiegészítő rendeltetésű építmények:
a) önálló járműtároló,
b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító,
c) mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: szín, fészer, magtár, góré, csűr),
d) gazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: kisipari tevékenység folytatására szolgáló zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl),
e) egyéb tároló épület (tüzelőanyag, szerszámkamra),
f) kazánház,
g) barkácsműhely,
h) műterem,
i) gazdasági bejárathoz tartozó, 10 m2-t meg nem haladó porta.
(5) Telek beépítési módja: Az építési telek beépítési módja meghatározásával azonos fogalom.
(6) Üzemszerű állattartásra tartott állat elhelyezésére szolgáló építmény
a) 3 vagy több nagytestű haszonállat tartása,
b) 10 vagy több közepes testű haszonállat tartására,
c) 150 darabnál több vegyes szárnyas tartására,
d) 50 darabnál több prémes állat tartására,
e) egyéb állat eladásra történő tenyésztésére.
(7) Zavaró hatású rendeltetés mindazon rendeltetési cél, amely:
a) környezeti hatástanulmány készítéséhez,
b) környezetvédelmi hatóság által környezeti hatástanulmány készítéséhez, vagy
c) telepengedélyhez kötött, vagy
d) fém-, és fakereskedelmi engedélyköteles anyag, valamint gépjármű-, és gépjárműgumi kereskedelmével, értékesítésével, felvásárlásával, gyűjtésével, tárolásával, raktározásával, javításával, kezelésével, manipulálásával jár.
(8) Vízarchitektúra: A folyó- vagy állóvíz természetes és mesterséges megjelenítésre szolgáló épített elemek a szabadtérben (kerti tavak, díszmedencék, patakok, vízesések, kaszkádok, vízjátékok, szökőkutak, csobogók).
Bevezető rendelkezések
5. A rendelet hatálya
5. § (1) Jelen rendelet és mellékletei Zalaszegvár község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen rendelet csak mellékleteivel együtt érvényes:
a) 1. melléklet: SZ-1, SZ-2, SZ-3, M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlap szelvények és jelmagyarázat,
b) 2. melléklet: Építési övezetek, övezetek beépítési paramétereiről.
c) 3. melléklet: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek, valamint az országos és helyi védelem alatt álló építmények listájáról.
(3) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletelőírásait jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel, valamint Zalaszegvár község településkép védelméről szóló 12/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendeletben foglalt követelményekkel együtt kell alkalmazni.
Beépítésre vonatkozó általános előírások
6. Telekalakítás
6. § (1) Kialakult, telekstruktúrába nem illeszkedő építési telek kialakítása nem megengedett. A telekalakítás során illeszkedni kell a jellemző utcafronti telekszélességhez és a telektömbre jellemző telekmélységhez. A jelen rendelet területi hatályán nyeles telek újonnan nem alakítható ki.
(2) Szabályozási vonal érintettsége okán történő telekalakítás esetén a minimális telekmérettől való eltérés megengedett.
(3) Mérnöki létesítmények, műtárgyak, valamint a magánutak számára az építési övezeti, övezeti előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.
(4) Az építési övezetekben telekalakítás a vonatkozó építési övezeti előírások betartásával lehetséges.
(5) Lakóterületen építési telek minimális szélessége: 15,0 méter.
7. Általános építési előírások
7. § (1) A kialakult, építési joggal rendelkező telek építési jogosultsága a telek méretétől függetlenül fennáll. Ez a jog csak építési tilalommal szűntethető meg. Ezen ingatlanokon az építés az alábbi előírások betartásával megengedett:
a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épületmagasság nem növelhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építési övezeti előírások alapján építhető be ismételten.
b) Ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az építési övezetben megállapított érték (a kialakítható legkisebb telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók.
c) Ha a telken álló meglévő épület magassága meghaladja az építési övezetre előírtat, akkor az épület felújítható, de átépítés során annak magassága nem haladhatja meg a szomszédos telken álló épület magasságát.
d) Ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az építési övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt nem érvényesíthető, akkor a telepítési távolságok betartásával a meghatározottól eltérően szabadonálló beépítési mód is alkalmazható.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában a település területén kialakítható kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.
(3) Lakókocsi, konténer illetve sátor
a) közterületen csak közterület-használatról szóló helyi rendeletben előírtak szerint,
b) lakótelken legfeljebb egy darab lakókocsi vagy konténer ideiglenes jelleggel
helyezhető el.
(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület nem oldalkerti telekhatár felőli tényleges homlokzatmagassága legfeljebb 4,0 méter lehet.
(5) Lakóterületen a kiegészítő rendeltetésű építmények az ezek létesítését megengedő építési övezetekben homlokzatmagassága, legfeljebb 4,0 méter lehet, kivétel az állattartó építmények, melyek homlokzatmagassága legfeljebb 6,0 méter lehet.
8. Az elő-, oldal-, hátsókertek, beépítési mód és az építés előírásai
8. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában lakóterületek építési övezetében:
a) előkert mérete: 5,0 méter,
b) oldalkert mérete: oldalhatáros beépítési módban az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság értékével megegyező méret,
c) hátsókert mérete: 6,0 méter.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában gazdasági-, és különleges területek építési övezetében:
a) előkert mérete: 5,0 méter
b) oldalkert mérete: szabadonálló beépítési módban az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasság értékének fele,
c) hátsókert mérete: 6,0 méter
(3) Amennyiben a kialakult építési telek utcafronti szélessége 15,0 m-nél kisebb, akkor a legkisebb oldalkerti méret oldalhatáros beépítési mód esetén legfeljebb 4,0 m-re, szabadonálló beépítési mód esetén a telepítési távolság felére lecsökkenthető.
9. Terepszint alatti építmények
9. § (1) Terepszint alatti építmény, valamint az épülettel szerkezetileg egybefüggő pinceszint az oldal- és hátsókertbe nem nyúlhat.
(2) Lakóterületen a 15,0 méternél kisebb szélességű telek esetében az oldalkerti telekhatártól számítottan 1,00 métert kell elhagyni.
(3) A terepszint alatti beépítés mértéke megegyezik az építési övezetben a felszíni beépítettségre meghatározott értékkel.
(4) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
(5) Térszín alatti gépkocsi tárolók a felettük lévő épületek homlokzati síkján nem nyúlhatnak túl.
Beépítésre szánt területek előírásai
10. Állattartó épületek elhelyezése
10. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az üzemszerű állattartás céljára szolgáló építmények elhelyezése Zalaszegvár község területén nem megengedett.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában gazdasági haszon állattartás céljára szolgáló építmények az Má jelű övezetben megengedett lakóterülettől, védett természeti területtől, ökológiai hálózattal érintett területtől, vízfolyástól 200 méter távolságot meghaladó telekészen.
11. Falusias (Lf) lakóterület
11. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában Lf építési övezetben – a lakón kívül – önállóan-, vagy vegyesen elhelyezhető épületek, amelyeknek nincs zavaró hatása a lakó rendeltetésre:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági,
b) kereskedelmi-, szolgáltató-,
c) vendéglátó-,
d) igazgatási, egyházi-, nevelési-, oktatási,
e) szálláshely szolgáltatás,
f) kulturális, szórakoztató,
g) egészségügyi, szociális,
h) sport,
i) kézműipari
rendeltetések.
(2) Eltérő rendelkezés hiányában Lf építési övezetben kizárólag építési helyen belül mindenfajta kiegészítő rendeltetésű építmény, amelynek nincs zavaró hatása a lakó rendeltetésre, továbbá kerti víz- és fürdőmedence elhelyezhető.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában az Lf építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények:
a) közműbecsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály tároló,
d) épülettől különálló, építménynek minősülő kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 méteres mélységgel),
e) kerti építmény, amely kerti tevékenységre, pihenésre, játékra, szórakozásra, kikapcsolódásra és tárolásra szolgáló műtárgy.
f) háztartási célú húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
g) háztartási célú komposztáló,
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
i) háztáji állat elhelyezését szolgáló állat ól, állatkifutó.
(4) Lf jelű építési övezetekben telkenként:
a) legfeljebb 2 rendeltetés kialakítása,
b) két önálló lakóépület az építési övezetben előírt minimális telekméretet elérő vagy azt meghaladó méretű telken megengedett.
(5) Építési telken az utcafront felőli építési vonalat a 3-3 szomszédos ingatlan építési vonalához igazodva kell meghatározni.
(6) Az eredeti terepszintet megváltoztató tereprendezés esetén az épületmagasság az eredeti terepszinttől számítandó.
(7) Az Lf jelű építési övezetekben a közművesítettség mértéke: teljes.
(8) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 1. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
12. Gazdasági (Gksz) területek előírásai
12. § (1) Zalaszegvár község gazdasági területei kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetekre tagozódnak.
(2) A Gksz jelű, azaz kereskedelmi, szolgáltató területen az alábbi nem zavaró hatású, gazdasági építmények helyezhetőek el:
a) védőtávolságot nem igénylő, környezeti hatásvizsgálathoz nem kötött üzemi termelő és raktározási,
b) irodai,
c) kereskedelmi,
d) kutatás-, fejlesztési,
e) üzemanyagtöltő, autómosó,
rendeltetésű építmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el.
(3) Eltérő rendelkezés hiányában Gksz jelű építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetőek el építési helyen belül, valamint oldal-, és hátsókertben:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(4) A gazdasági területen az alábbi mérnöki létesítmények (sajátos építmények) legmagasabb pontja 30,0 méter lehet:
a) távközlési és műsorszórási torony,
b) gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló műszaki berendezések.
(5) A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.
(6) A Gksz jelű övezetekben - eltérő rendelkezés hiányában - szabadonálló beépítési módban telkenként több főépítmény elhelyezhető:
a) az előkert: 5,0 méter,
b) az oldalkert: 10,0 méter,
c) a hátsókert: 10,0 méter.
(7) Eltérő rendelkezés hiányában Gksz építési övezetekben kizárólag építési helyen belül – kivéve gazdasági bejárathoz tartozó, 10 m2-t meg nem haladó porta - mindenfajta nem zavaró hatású kiegészítő rendeltetésű építmény elhelyezhető.
(8) A 10 000 m2 telekméret felett a kötelező zöldfelület egy részét a közterületi telekhatár mentén, a bejárat kihagyásával legalább 3,00 méter széles sávban egybefüggően kell kialakítani.
(9) A Gksz jelű övezetek közművesítettségi mértéke: részleges.
(10) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket 2. melléklet 2. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
13. Különleges terület
13. § (1) A különleges területek Temető terület (K-T) övezetekre tagozónak.A terület a település meglévő és tartalék temetője, ahol a mindenkor hatályos, temetőkről és a temetkezésről szóló törvény és az ennek végrehajtásáról szóló rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(2) Az építési övezetben
a) építési helyen belül hitéleti és temetkezési építmények,
b) építési helyen belül, valamint oldal-, és hátsókertben kiegészítő rendeltetésű építmények, továbbá közmű becsatlakozási műtárgy, hulladéktartálytároló, szökőkút, kerti építmény, vízmedencék helyezhetőek el.
(3) Az építési övezetben szabadonálló beépítési módban telkenként több főépítmény elhelyezhető:
a) az előkert: 5,0 méter,
b) az oldalkert: 4,0 méter,
c) a hátsókert: 6,0 méter.
(4) A K-T jelű övezet közművesítettségi mértéke: hiányos.
(5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket 2. melléklet 3. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
Beépítésre nem szánt területek előírásai
14. Közlekedési területek (Köu) előírásai
14. § (1) A közlekedési terület a meglévő országos és a helyi közutak, kiszolgáló utak, külterületi földutak és mindezek csomópontjai és a hozzájuk tartozó létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Köu jelű országos mellékutak övezete, mint a 73171. számú-, és 7325 számú összekötő utak;
b) a Köu jelű övezetbe nem sorolt belterületi kiszolgáló utak és külterületi mezőgazdasági telkeket feltáró földutak övezete, melyek tervezési osztályba sorolásuk: B.VI.d.
(3) Meglévő út szélesítésének és tervezett kiszolgáló út kialakításának helybiztosítását a szabályozási tervlap tartalmazza a jelölt szabályozási vonal és méretének rögzítésével.
(4) Közlekedési területen a műtárgyakon kívül a Köu jelű övezetben kizárólag autóbusz váró rendeltetésű építmény helyezhető el.
(5) A közúti közlekedési övezetbe sorolt telken építmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,50 méter lehet.
(6) Közlekedési területen a közlekedés és közmű műtárgyait a meglévő növényállomány és a természeti elemek fokozott figyelembevételével lehet csak elhelyezni.
(7) Közúti kereszteződésben a rálátási háromszög területén az út és a vasút szintjétől számított 50 cm-nél magasabb építmény elhelyezése nem megengedett.
(8) Külterületen építési tevékenység az országos úthálózat részét képező közutak védősávjában a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával megengedett, mely védőterületek értékei külterületen az úttengelytől mérve: 50-50 m.
15. Zöldterületek (Zkp) előírásai
15. § (1) A zöldterületbe tartoznak a település nagyobb kiterjedésű, pihenés, játszótéri, rekreációs közhasználatú közterületi zöldfelületei. A közigazgatási területen található zöldterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából Zkp jelű közkert övezetbe soroltak.
(2) A Zkp jelű övezetben elhelyezhetők:
a) a dísz és pihenőkert rendeltetésű és reprezentációt szolgáló építmények (pihenőhely, sétaút, vízarchitektúra, emlékmű),
b) rekreációhoz és közparki sporthoz kapcsolódó, testedzést szolgáló építmények (játszótér, fitneszpark,),
c) a terület fenntartásához és kiszolgálásához szükséges építmények.
(3) A Zkp jelű övezetben kerítés kizárólag a játszókert, fitneszpark, sportpálya, kutyafuttató lehatárolására létesíthető, mely a sportpályák védőkerítésének kivételével legfeljebb 1,6 m magas kerítés lehet.
(4) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 4. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
16. Erdő területek általános előírásai
16. § (1) A közigazgatási területen található erdőterületek funkciójuk és építmények elhelyezése szempontjából az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Eg jelű gazdasági erdő övezet,
b) Ev jelű védelmi erdő övezet.
(2) Az erdőterületeken – természet- és vadvédelmi okokból – legfeljebb 1,8 méter magas, kerítés (vadháló) építhető.
(3) Az egyes övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó 2. melléklet 5. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
17. Gazdasági erdő (Eg) területe
17. § (1) Az Eg jelű övezetbe sorolt területekhez az erdőgazdálkodást, faanyag termelést szolgáló erdőterületek tartoznak.
(2) A gazdasági erdő rendeltetésnek megfelelő erdőgazdálkodás célját szolgáló erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdőt rendeltetésének, ökológiai szerepének betöltésében nem akadályozzák.
(3) Az övezetben egy tömegben maximum 300 m2 alapterületű épület helyezhető el.
18. Védelmi erdő (Ev) területe
18. § (1) Az Ev jelű övezetbe a település táj- és természetvédelmi, tájképvédelmi és környezetvédelmi szempontból érzékeny, természet- és környezetvédelmi célokat szolgáló erdői tartoznak.
(2) Az Ev jelű övezetben az erdő védelmi rendeltetését szolgáló épületnek nem minősülő erdészeti létesítmények helyezhetők el, amennyiben az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.
(3) Az övezet területén nem helyezhetők el:
a) a természetvédelmi célú kutatáson kívül egyéb kutatást szolgáló műtárgyak,
b) a nyilvános illemhelyek,
c) a megújuló energiaforrások műtárgyai.
19. Mezőgazdasági terület általános előírásai
19. § (1) A mezőgazdasági területek övezeteihez tartoznak a település mezőgazdasági termelés, gyepgazdálkodás, állattartás és állattenyésztés céljára szolgáló területek.
(2) A mezőgazdasági területek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) Má jelű általános mezőgazdasági terület,
b) Mko jelű korlátos mezőgazdasági területek.
(3) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben
a) az előkert: 10,0 méter,
b) oldalkert: 10,0 méter,
c) hátsókert : 10,0 méter.
(4) Amennyiben a beépíthető méretű telek erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is rendelkezik, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett vagy szántó művelési ágú alrészlettel nem rendelkezik.
(5) Eltérő övezeti rendelkezés hiányában a mezőgazdasági terület övezeteiben legfeljebb 1,8 méter magas kerítés létesíthető:
a) kivett művelési ágban,
b) birtokközpont területén,
c) továbbá állattartás érdekében.
(6) Az egyes övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket 2. melléklet 6. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
20. Általános mezőgazdasági terület (Má)
20. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területek övezethez tartoznak a település intenzívebb mezőgazdasági termesztés (szántó), az állattenyésztés, továbbá ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló területei.
(2) Az Má jelű övezetben elhelyezhetők:
a) az ingatlan művelési ágához kötődő, növénytermesztés és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények,
b) állattartáshoz és állattenyésztéshez és az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozása, tárolása céljára szolgáló építmények.
(3) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 150 000 m2-t meghaladó telken lakóépület is elhelyezhető, melynek feltétele:
a) a tulajdonos, illetve a területet használók számára legfeljebb két lakás,
b) a mezőgazdasági célú gazdasági építmény megléte, vagy egyidejű létrejötte,
c) a lakóépület által elfoglalt terület a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg, de legfeljebb 300m2 lehet.
(4) Az övezetekben birtokközpont kialakítása megengedett, melynek feltétele, hogy az ahhoz tartozó birtoktest legalább 70 %-a a település közigazgatási területén helyezkedjen el.
(5) Újonnan kialakuló birtokközpont telkén az építményeket legalább 300 m-re kell telepíteni a belterületi határtól.
(6) Az övezetben a birtoktest, birtokközpont kialakítására és a beépítésre vonatkozó paramétereket a 2. melléklet 7. pont szerinti táblázat tartalmazza.
21. Korlátos (Mko) mezőgazdasági terület
21. § (1) A szabályozási terven Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület övezetébe a természeti-, táji-, ökológiai szempontból értékes, jellemzően gyepes mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben az extenzív legeltetéses állattartást, gyepgazdálkodást szolgáló építmények (karám, fedett karám, állatkifutó, szénatároló), méhészet fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el.
(3) Az övezetben huzamos tartózkodásra szolgáló építmények nem helyezhetők el.
(4) Az övezetben birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
(5) Kerítés nem létesíthető, az állattartás érdekében, maximum 1,6 méter magasságban karám telepíthető.
22. Kertes (Mk) mezőgazdasági terület
22. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetek a település kertgazdálkodásra-, szőlő-, gyümölcstermesztésre szolgáló területei.
(2) Az Mk jelű övezetben telkenként egy, a kertes növénytermesztést kiszolgáló, gyümölcs-, és szőlő gazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági rendeltetésű építmény helyezhető el.
(3) Az Mk jelű övezetben nem helyezhető el lakóépület és állattartó építmény.
(4) Mk jelű övezetben:
a) az előkert: 5,0 méter,
b) oldalkert: 5,0 méter,
c) hátsókert : 5,0 méter.
(5) Az Mk jelű övezetekben birtokközpont illetve kiegészítő központ nem létesíthető.
23. Vízgazdálkodási területek előírásai
23. § (1) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekbe soroltak:
a) V/1 jelű vízfolyások és árkok területének övezete,
b) V/2 jelű vízgazdálkodási üzemi területek övezete.
(2) V/1 jelű folyóvizek és árkok területének övezetébe tartozik
a) Torna-patak medre és part sávja,
b) Malom-csatorna medre és part sávja,
c) közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
(3) A V/2 jelű vízgazdálkodási üzemi övezet a vízmű-létesítmények (kút, víztároló medence, víztorony) és azok körülkerített védőterületei.
(4) A V/1 jelű övezetben a természeti értékek védelme mellett az alábbi építmények helyezhetők el:
a) vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el,
b) ismeretterjesztést, természeti értékek bemutatását szolgáló építmények (nyomvonal jellegű építmények, tanösvény. természetvédelmi bemutatóhely).
(5) A V/2 jelű övezetben kizárólag a vízgazdálkodással összefüggő műtárgyak, külön jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási létesítmények, helyezhetők el.
(6) Vízgazdálkodási területen a (4) és (5) bekezdésben meghatározott építményeken felül egyéb építmény nem helyezhető el.
24. Különleges beépítésre nem szánt területek előírásai
24. § (1) A különleges beépítésre nem szánt területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
a) Kb-Np/1 jelű napelempark terület,
b) Kb-Sp/1 jelű sport-rekreációs terület.
(2) A Kb-Sp/1 övezetben - a természeti értékek megóvása érdekében - a Natura 2000 területekkel határos telekhatárok mentén 50 m széles nem beépíthető területsáv megtartása mellett elhelyezhető sport és rekreációs célú építmények:
a) pihenés és rekreációs-szabadidős célokat szolgáló létesítmények (pihenőhely, játszótér),
b) testedzés építményei (edzőpark, tornapálya),
c) sportépítmény, sportpálya, akadálypálya, kötélpálya,
d) a lovassport céljait közvetlenül szolgáló állattartó létesítmények,
e) a lovassport céljait közvetlenül szolgáló sportpályák, gyakorlóterek, ló futtató terek,
f) lovassporthoz közvetve kapcsolódó egyéb építmények, (lelátók, tárolók),
g) a terület ellátásához szükséges vendéglátó és szolgáltató építmények,
h) a terület fenntartásához szükséges építmények.
(3) A Kb-Sp/1 övezetben:
a) egy tömegben maximum 300 m2 alapterületű épület helyezhető el,
b) a közműellátottsági mértéke: huzamosabb tartózkodási célú építmény elhelyezése esetén részleges, ettől eltérő esetben hiányos.
(4) A Kb-Np/1 övezet területén az 5MW névleges teljesítményt el nem érő energiatermelő és az kiszolgáló rendeltetésű és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.
(5) Az egyes építési övezetekben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a 2. melléklet 8. pont szerinti táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.
Közművek
25. Közművesítés és elektronikus hírközlés
25. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú közműhálózatok és létesítményeik, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérni csak az ágazati előírások betartásával lehet.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közhálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni, közművek elhelyezésénél a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni.
(3) Közforgalmú út esetén, új út építésénél, útrekonstrukciónál:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen a közvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor:
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében:
a) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
aa) 10 m-t meghaladó, 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
ab) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg
b) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával kell megoldani.
26. Közművesítés mértékének az előírása
26. § A településen építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) a beépítésre szánt területen biztosított:
aa) legalább a részleges közműellátás,
ab) jelen szabályozás csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
ac) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
b) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra alkalmas építmény esetén biztosítható:
ba) legalább a hiányos közműellátás,
bb) a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bc) a közüzemű villamosenergia-ellátás,
bd) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
be) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett,
c) a beépítésre nem szánt területen, emberi tartózkodásra nem szolgáló építmény esetén a terület közművesítetlen maradhat.
27. Szennyvízelvezetés
27. § (1) A felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település is tilos teljes területén.
(2) A településen létesítendő szennyvízelvezetést elválasztott rendszerrel kell kiépíteni.
(3) A közcsatorna hálózat kiépítését megelőzően a részleges közműellátású telkeken létesítendő építményekből, valamint beépítésre nem szánt területen a szennyvíz környezet károsítása nélküli kezeléséhez, ha:
a) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t:
aa) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni
ab) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, az elszállíttatás tényét számlával igazolni kell.
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ba) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
bb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
bc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
be) ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell várni a település közcsatornázásának a megépítését, illetve – ha már megvalósul a település közcsatornázása - ki kell építeni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét.
(4) Közműpótló, zárt tároló medence csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított.
28. Felszíni vízrendezés, csapadékvíz elvezetés
28. § (1) Vízgazdálkodási területként lejegyzett terület (tavak, árkok, vízfolyások) közlekedési, vagy egyéb építési célú hasznosításra akkor vehető igénybe, ha korábbi, vízgazdálkodási célú hasznosítás fenntartása már nem indokolt.
(2) Ha a vízgazdálkodási terület jogi, földhivatali nyilvántartási helye a valóságban elfoglalt helyétől eltér, a földhivatali helyét kell figyelembe venni.
(3) Vízfelületek karbantartásának céljára biztosítandó parti sávot a partvonaltól (középvízi medertől) kell kijelölni és azt vízgazdálkodási területként kezelni. A partvonal (középvízi meder) kijelölése hiányában, annak kijelöléséig a parti sáv méretével azonos sávot a meder telek határától kell kijelölni és szabadon hagyni a mederkarbantartó számára.
(4) A település területén a csapadékvíz elvezető hálózatot elválasztott rendszerűként kell kiépíteni. A beépítésre nem szánt területeken is legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell alakítani.
(5) Ha az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó vízszállító képességét, akkor a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből fékezetten lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.
(6) Ha a befogadó vízszállító képessége nem ismert, a telek beépítésével, burkoltságával az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a telekről korábban elvezetendő csapadékvíz mennyiségét, a többlet csapadékvíz visszatartására telken belül záportárolót kell létesíteni. A záportároló méretét úgy kell meghatározni, hogy minden megkezdett 50 m2 burkolt felület után min. 1 m3 helyi záportározó térfogatot kell kialakítani és a záportározó túlfolyójából a csapadékvizet csak késleltetve és fékezetten lehet, a közterületi felszíni vízelvezető-rendszerbe vezetni.
(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy
a) a kocsi behajtó 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) a vízszállítás akadálymentes legyen.
(8) A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit, valamint a telkekről a csapadékvíz kivezetést csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni.
Az építéssel kapcsolatos környezet- és természetvédelem
29. Környezetvédelem
29. § A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a vonatkozó hatályos jogszabályokban megengedett határértéket el nem érő mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást,
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
30. Zaj- és rezgés elleni védelem
30. § Közlekedési eredetű határérték feletti zajnak kitett területen új épület építése és meglévő, védendő funkciójú épület bővítése esetén biztosítani kell az előírt belsőtéri zajterhelési határértékek teljesülését a zajtól védendő helyiség megfelelő tájolásával, vagy passzív akusztikai védelem alkalmazásával.
31. Talaj- és felszín alatti, felszíni vízminőség védelem
31. § (1) Tereprendezés, területfeltöltés során szennyezett talaj, hulladéknak minősülő anyag nem használható.
(2) Élővízfolyás rendezése során környezet- és természetbarát mérnökbiológiai módszer alkalmazható. A vizes élőhelyek védelme érdekében a vízfolyások természetes és természetközeli állapotú partjait meg kell őrizni.
32. Levegőtisztaság védelem
32. § Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által meghatározott határértéket.
33. Termőföld védelem
33. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.
(2) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
(3) A termőföldön végzett beruházások esetében gondoskodni kell a humuszos termőréteg megmentéséről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról. Lehetséges mértékig helyben kell a letermelt humuszos termőréteget felhasználni. A tervezett beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy a környezetükben lévő mezőgazdasági területeken történő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.
34. Hulladékkezelés
34. § A terület tervezett létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladék elhelyezéséről és elszállításáról a településen működő szervezett hulladékgyűjtési rendszer keretein belül kell gondoskodni.
35. Természetvédelem
35. § (1) A települést érintő magasabb szintű jogszabályokkal megállapított természetvédelemmel és ökológiai hálózati elemekkel érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza, az alábbiak szerint.
a) Országos jelentőségű természetvédelmi terület: ex lege védett lápterületek – a település É-i részén,
b) Natura2000 területek – a település É-i részén,
c) Országos Ökológiai Hálózat: – magterület – a Marcal menti összefüggő gyepterületekhez csatlakozó rétek a település ÉNy-i szélén,
d) Országos Ökológiai Hálózat: – ökológiai folyosó – a település északi része.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területek felhasználása, a területen építés, változtatás a vonatkozó jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.
Egyéb előírások
36. Közterületekre, közhasználat céljára átadott magánterületekre vonatkozó rendelkezések
36. § (1) Közterületek kialakítása és használata jelen rendelete szerint történhet.
(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:
a) önálló reklám, hirdető berendezés,
b) árusítópavilon,
c) közúti-, tömegközlekedéssel kapcsolatos várakozóhely,
d) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
e) művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, utcabútor, kerti építmény,
f) építési munkával kapcsolatos állvány,
g) építőanyag és törmelék ideiglenes jelleggel,
h) távbeszélő fülke,
i) közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési műtárgy,
j) rendezvényekhez kötötten árusítópavilon.
(3) Gyalogos-átkelőhely nélküli forgalmi csomópont az úttest szegélyének sarokpontjától mért 50,00 méteren belüli részén, csak 0,5 méternél kisebb építmény, köztárgy, berendezés, illetve növényzet telepíthető.
(4) A közutakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a közforgalom elől el nem zárt magánutakra és a telkek közhasználat céljára átadott részére. A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül.
a) lakó és különleges építési övezetek telkének feltárását biztosító kiszolgáló magánút esetén: minimum 8,0 méter, amennyiben a csapadékvíz elvezetés és az egyoldali járda kialakításának műszaki akadálya nincs,
b) gazdasági építési övezetek telkének feltárását biztosító kiszolgáló magánút esetén: minimum 14,0 méter, amennyiben a csapadékvíz elvezetés és az egyoldali járda kialakításának műszaki akadálya nincs,
c) gyalogos-, vagy lovas magánút esetén: minimum 3,0 méter.
(5) A magánútnak és közutaknak minden esetben összefüggő közlekedési hálózatot kell képezniük.
(6) Magánút – használata szerint – kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalogos- vagy lovas út szerepkörrel alakítható ki.
37. Parkolásra vonatkozó rendelkezések
37. § (1) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani.
(2) Parkolás telken belül felszíni parkolókban, térszín alatti vagy feletti gépkocsi tárolóban egyaránt megoldható.
38. Zöldfelületek általános előírásai
38. § A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó- (parkoló) helyet fásítani kell. A parkoló felületek árnyékolását biztosító fásítást minden megkezdett 4 db várakozó- (parkoló) hely után 1 db, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítésével kell megoldani, minimum 2,25 m2 szabad termőföldterület biztosításával.
39. Művi értékvédelem
39. § (1) A szabályozási terv jelöli az országos és települési szintű jogszabályok által megállapított, védelemben részesülő műemléki épületeket, azok telkeit, mint a műemléki környezet határát, valamint a régészeti lelőhely és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek területeit.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek, országos és helyi védettségű művi értékeket és kapcsolódó védelmi területek listáját a 3. melléklet tartalmazza.
40. Helyi művi értékvédelem
40. § A szabályozási tervlap jelöli a helyi védelmet élvező épületeket.
41. Műemlékvédelem
41. § (1) A műemlékek és a műemléki környezetbe tartozó ingatlanok használata, hasznosítása (fakivágás, fapótlás, közlekedési felület kialakítás, tereprendezés, közmű korszerűsítés) során a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény előírásai szerint kell eljárni.
(2) Műemléki környezetben épület építése, bővítése, fennmaradása, rendeltetés megváltoztatása, illetve olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, mely a homlokzat jellegét, megjelenését megváltoztatja a műemléki szakhatóság hozzájárulását követően engedélyezhető.
42. Régészeti lelőhelyek
42. § (1) A régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik ne károsodjanak.
(2) A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.
(3) A régészeti lelőhelyek vonatkozásában a kulturális örökség védelméről szóló mindenkor hatályos törvény és a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos rendelet előírásait kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
43. §
1. melléklet
2. melléklet
1. Falusias lakóterületek építési övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
építési övezet |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
Lf/1 |
O |
25 |
900 |
5,5 |
50 |
|
4 |
Lf/2 |
O |
25 |
600 |
5,5 |
45 |
2. Gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek építési övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
építési övezet jele |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
Gksz/1 |
SZ |
30 |
10 000 |
10,5 |
40 |
3. Különleges területek építési övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
építési övezet jele |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
K-T/1 |
SZ |
10 |
3000 |
4,5 |
50 |
4. Közpark övezete
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
övezet |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legkisebb beépíthető telekterület |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m2) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
Zkp |
SZ |
2 |
10000 |
10000 |
4,5* |
80 |
* épületnek nem minősülő építmény legmagasabb pontja max.6 m
5. Erdő területek övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
övezet |
beép. |
megengedett |
kialakítható legkisebb |
megengedett legkisebb beépíthető telekterület |
megengedett legkisebb beépíthető telekszélesség |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m2) |
(m) |
(%) |
|||
|
3 |
Eg |
SZ |
0,5 |
50 000 |
100 000 |
100 |
6,0 |
- |
6. Mezőgazdasági területek övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
övezet |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legkisebb beépíthető telekterület |
megengedett legkisebb beépíthető telekszélesség |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m2) |
(m) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
Má |
SZ |
1 |
30 000 |
60 000 |
100 |
4,5* |
- |
|
4 |
Mko |
SZ |
0,1 |
50 000 |
80 000 |
150 |
4,0 |
- |
|
5 |
Mk |
SZ |
3 |
1000 |
720 |
- |
4,0 |
*gazdasági épületbe telepített szükséges technológia esetén 9 méter
7. Birtokközpontra vonatkozó beépítési paraméterek
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Birtoktest |
Birtokközpont területén |
||||||
|
2 |
megengedett kialakítható |
Birtoktest telkeinek összterülete alapján megengedett |
beép. |
megengedett legkisebb beépíthető telekterület |
megengedett legkisebb beépíthető telek-szélesség |
megengedett |
megengedett legnagyobb épület-magasság |
legkisebb zöldfelület |
|
3 |
(m2) |
(%) |
(m2) |
(m2) |
(%) |
(m) |
(%) |
|
|
4 |
300 000 |
1 |
SZ |
140 000 |
150 |
10 |
7,5* |
40 |
*gazdasági épületbe telepített szükséges technológia esetén 12 méter
8. Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
övezet |
beép. |
megengedett |
kialakítható |
megengedett legkisebb beépíthető telekterület |
megengedett legnagyobb épületmagasság |
legkisebb zöldfelület |
|
2 |
(%) |
(m2) |
(m2) |
(m) |
(%) |
||
|
3 |
Kb-Sp/1 |
SZ |
1 |
50 000 |
50 000 |
4,5* |
75 |
|
4 |
Kb-Np/1 |
SZ |
1 |
2 000 |
2 000 |
3,0 |
20 |
*kivéve akadálypálya, kötélpálya építményei
3. melléklet
|
AZONOSÍTÓ |
LELŐHELY-SZÁM |
NÉV |
HRSZ |
Ykorr |
XKORR |
Azonosítás alapja |
|
9849 |
1 |
Zalaszeg |
035/5, 035/4, 038, 036, 035/3, 037, 017/1, 016, 015 |
510814 |
196496 |
nyilvántartás |
|
9850 |
2 |
Marcal-ártér |
038 |
510898 |
196902 |
nyilvántartás |
|
9851 |
3 |
Csép, Csépfölde, Csépfalva, Sziget |
043/7, 043/3, 043/8, 092/19, |
510738 |
197232 |
nyilvántartás |
|
9852 |
4 |
MRT 3. kötet 69/4. lh. |
031/5, 031/1, 031/2, 031/4, |
511072 |
195797 |
nyilvántartás |
|
9853 |
5 |
Homokbánya |
097/10, 097/8, 082, 079/1, |
512451 |
196940 |
nyilvántartás |
|
9854 |
6 |
MRT 3. kötet 69/6. lh. |
097/8 |
512451 |
197190 |
nyilvántartás |
|
9855 |
7 |
Kohári-domb |
097/6, 097/7, 097/5, 097/8, |
513123 |
197517 |
nyilvántartás |
|
9856 |
8 |
Torna-patak ártere |
093/2, 093/3, 093/4, 093/1 |
513579 |
197649 |
nyilvántartás |
|
- |
9 |
Berek 1 |
029/4, 029/10 |
511067 |
195578 |
terepbejárás |
|
- |
10 |
Berek 2 |
027/2, 029/9 |
511245 |
195337 |
terepbejárás |
|
- |
11 |
Meggyesi-rét 2 |
03/1, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5 |
512159 |
195393 |
terepbejárás |
|
- |
12 |
Csikota |
055/3 |
511476 |
197243 |
terepbejárás |
|
- |
13 |
Folyóra-dűlő |
081/1 |
511902 |
197618 |
terepbejárás |
|
- |
14 |
Csépfa |
055/1 |
511876 |
197897 |
terepbejárás |
|
|
Megnevezése |
Címe |
Hrsz. |
|---|---|---|---|
|
1 |
templom (Rom. kat. ) |
Kossuth u. 18. |
1 |
|
2 |
lakóépület |
Kossuth u. 21. |
4 |
|
3 |
lakóépület |
Kossuth u. 36. |
30 |
|
4 |
lakóépület |
Kossuth u. 47. |
46 |
|
5 |
lakóépület |
Kossuth u. 48. |
49 |
|
6 |
lakóépület |
Kossuth u. 49. |
50 |
|
|
Megnevezése |
Címe |
Hrsz. |
|---|---|---|---|
|
1 |
Útszéli kereszt |
Szőlőhegy |
|
|
2 |
Temetőkereszt |
Temető |
201 |
|
3 |
Templomkereszt |
Templomkert |
1 |
|
4 |
Útszéli kereszt |
Hosztóti út |
|
|
5 |
Szent Flórián szobor |
Templomkert |
1 |
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
