A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232. § (3) bekezdése szerint „a képviselő-testület – a Kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét”. A közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunka végzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet(továbbiakban Kormányrendelet) 13. § (1) bekezdése határozza meg az igazgatási szünet időtartamát az alábbiak szerint:

„a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart

A munkavállalók többsége a szabadságát július-augusztus hónapra tervezi, a Képviselő- testület nyári szabadsága szintén erre az időszakra tehető. Ezen időszakban az ügyiratforgalom mennyisége általában lényegesen csökken. A kialakult gyakorlat azt is mutatja, hogy a dolgozók többsége karácsony és újév közötti időszakra tartalékolja a még fennmaradó szabadságát. Ezt is figyelembe véve, a 2020. évi igazgatási szünet javasolt időpontjai a következők

Az elmúlt években már sor került az igazgatási szünet megtartására, problémát sem az ügyfelek, sem az eljárások határideinek betartásában nem okozott.

A Közszolgálati Tisztviselők Napja (július 1.), mint munkaszüneti nap, kikerült a hivatkozott törvényből. A 2011. évi CXCIX (Kttv.) 232/A § a képviselő-testületet hatalmazta fel arra, hogy helyi rendeletben biztosítsa továbbra is a munkaszüneti napot. Kérjük, helyi rendeleti szabályozás útján ez a nap maradjon a polgármesteri hivatal dolgozói számára munkaszüneti nap. A közalkalmazottak számára megmaradt a törvényi szinten biztosított munkaszüneti nap: Semmelweis nap (július 1.) és a Szociális Munka Napja (november 12.)

HATÁSVIZSGÁLAT : jelentősnek minősíthető hatása nincs a rendeletnek. Társadalmi, gazdasági, költségvetési és egyéb jelentős következmény nem várható. A szabadságok kiadása tervszerűen, ütemezetten és összehangoltan biztosítható.