Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Raposka Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2021. (V. 18.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Raposka Község Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében eljáró Raposka Község Önkormányzatának Polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész, Veszprém Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi és Járványügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Műszaki Engedélyezési Főosztály Útügyi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály, Országos Atomenergia Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala, Veszprém Megyei Önkormányzat, Tapolca város Önkormányzata, Hegymagas község Önkormányzata, Nemesvita község Önkormányzata, Kisapáti község Önkormányzata, Lesencetomaj község Önkormányzata véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Áttört kerítés: az a kerítés, amelynek a közterület felőli merőleges vetületének összes felülete legalább 50%-ban átlátható. Az összes felület a lábazatot is tartalmazza.
b) Borturizmust szolgáló épület: a bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági épület, amely rendelkezik a gazdasági épület funkciója mellett a vendégek fogadására alkalmas borkóstoló helyiséggel, a szükséges szociális helyiségekkel és szállásférőhelyekkel.
c) Meglévő épület: az ingatlanon álló, szabályosan létesült, vagy a még be nem fejezett, vagy használatba nem vett, de az épület jogszabály szerinti fogalmának megfelelő épület.
d) Melléképület: a fő rendeltetésű épület használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület, amely az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásokban meghatározott fő rendeltetési egységet nem tartalmaz.
e) Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol építmény nem helyezhető el, nem építési hely.
f) Telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség.
g) Természetes terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg - amennyiben ez nem állapítható meg, akkor az ingatlan-nyilvántartás térképi adatbázis rétegvonalai az irányadók.
h) Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minden megkezdett folyóméterben 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
i) Zárványtelek: Telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
2. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása
2. § (1) Kötelező szabályozási elemek:
a) szabályozási vonal;
b) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
c) építési övezet, övezet határa és jele;
d) telek be nem építhető része;
e) a kötelező megszüntető jel;
f) méretezés;
g) beültetési kötelezettség.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) régészeti lelőhely határa;
cb) helyi védett épület;
d) táj- és természetvédelem
da) Natura2000 terület határa;
db) Balaton-felvidéki Nemzeti Park határa;
dc) ex lege védett természeti érték - forrás;
dd) ex lege védett természeti érték - barlang;
de) fokozottan védett természeti terület határa;
df) ökológiai hálózat magterületének övezete és határa;
dg) ökológiai hálózat pufferterületének övezete és határa;
dh) tájképvédelmi terület határa;
di) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
dj) egyedi tájérték;
e) egyéb korlátozó tényezők
ea) vízműkút belső hidrogeológiai védőterülete;
eb) vízműkút külső hidrogeológiai védőterülete;
ec) vízműkút „A” hidrogeológiai védőterülete;
ed) vízműkút „B” hidrogeológiai védőterülete.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
3. § (1) Az I-III. fejezetekben foglalt általános jellegű előírások a település teljes területére vonatkoznak, amennyiben a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(2) A IV-V. fejezetben foglalt általános jellegű előírások a területfelhasználáshoz kapcsolódó valamennyi építési övezetre vonatkoznak, kivéve, ha a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírás másként nem rendelkezik.
3. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
4. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a fasorok, erdősávok megtartandók, telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(3) A település területén a Natura 2000 területek, az országos jelentőségű védett természeti területek, és az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, ezen területeken a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeket is érvényesíteni kell, építési tevékenység a területre vonatkozó természeti kezelésnek megfelelően végezhető.
(4) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó.
(5) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében a látványterv részeként be kell mutatni
a) tájkapcsolati nézetben
b) tömegvázlaton
a beavatkozás mértékét.
(6) A művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
4. A környezet védelmére vonatkozó előírások
5. § (1) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(2) Új épület elhelyezése, meglévő átalakítása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(3) Csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(4) Építés-előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld védelméről, előzetes letermeléséről, deponálásáról és zöldfelület létesítésénél való felhasználásáról az építtetőnek gondoskodnia kell.
(5) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz.
(6) Zajt, rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(7) Levegőterhelést előidéző üzemi létesítményt csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező légszennyező anyag a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
5. A védőterületekre és védőtávolságokra vonatkozó előírások
6. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet, védősávot igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) közművek, közműlétesítmények,
c) szennyvízátemelő.
(2) A közlekedési területek és közműlétesítmények esetében szükséges védőterületet a Szabályozási terv tartalmazza, míg a közművek védősávjait a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell biztosítani.
6. A telekalakítás
7. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag zárványtelek feltárása érdekében alakítható ki.
(3) Közműterület céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakítás kizárólag egy telek keresztirányú megosztására vonatkozik, a telekosztás akkor is végrehajtható, ha a kialakuló telek szélessége nem éri el az övezetben kialakítható minimális telekszélességet, de nem kevesebb, mint ennek 80%-a, de legalább 12,0 m.
(5) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(6) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(7) A már jellemzően beépült, kialakult telektömbben az építési övezeti telekalakításra vonatkozó előírásaiban meghatározottaknál kisebb szélességű vagy területű építési telek is kialakítható, amennyiben az eltérés mértéke nem nagyobb 5%-nál. 1000 m2-nél kisebb építési telek esetében az eltérés mértéke – a telek méretétől függetlenül – legfeljebb 50 m2.
(8) Magánút szélességi mérete nem lehet kisebb:
a) legfeljebb 7 telek feltárása esetén 6,0 m-nél,
b) 8 vagy annál több telek feltárása esetén 8,0 m-nél.
Közlekedés, közműellátás és hírközlés
7. Közlekedés, parkolás
8. § (1) 8,0 méternél keskenyebb út csak vegyes használatú útként építhető ki.
(2) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika és a forgalombiztonság figyelembevételével.
(3) Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak tengelyétől számított 3-3 m-en belül szilárd akadály, fás szárú növényzet nem helyezhető el.
(4) Meglévő utcák rekonstrukciója, vagy új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya legalább 20%. Az út kialakításával egyidejűleg
a) a 16,0 m alatti szabályozási szélességű utak esetén minimum egyoldali-,
b) a 16,0 m , vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali
fasor telepítendő.
(5) Új épület létesítése esetén az előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egyidőben telken belül kell kialakítani.
9. § (1) Kettő, vagy több telek megközelítését szolgáló magánút csak közforgalom elől el nem zárt magánútként létesülhet.
(2) Az építési telek akkor tekinthető magánútról megközelíthetőnek, ha a magánút telkének kialakítása megfelel
a) a (3)-(4 ) bekezdésben előírt paramétereknek; és
b) a magánutat beépíteni nem szabad.
(3) A 150 m-nél hosszabb közforgalom elől el nem zárt magánutak zsákutcaként nem alakíthatóak ki.
(4) Az 50– 150 m közötti hosszúságú magánút (zsákutca) végén:
a) lakóterületeken legfeljebb 8,0 m hosszú tehergépkocsi,
b) egyéb területeken legfeljebb 15,0 m hosszú nyerges vontató
számára útforduló kialakítása szükséges.
8. A közműellátás általános előírásai
10. § (1) A közművesítésre kerülő területen
a) telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni,
b) a közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre figyelemmel kell lenni
(2) Új út építésénél, útrekonstrukciónál
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) beépítésre szánt területen közforgalmú út esetén a közvilágítás, magánút esetén a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(4) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy a 7. § (3) bekezdés szerinti fasor telepítését ne akadályozza.
(5) 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt csapadékcsatorna építésével kell kialakítani.
9. A közművesítés mértékének előírása
11. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a közüzemű villamosenergia-ellátás biztosított
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
10. Vízellátás
12. § (1) Beépítésre szánt területen új közüzemi vízhálózat csak a közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal együtt építhető.
(2) A kijelölt hatályos hidrogeológiai védőterülettel nem rendelkező üzemen kívüli kutak körüli 10 m-es sugarú körterületet a kutak felszámolásáig belső védőidomként kell kezelni.
11. A szennyvízkezelés és szennyvízelhelyezés
13. § (1) A saját vízbázis, felszín alatti vizek védelme érdekében a szennyvíz, tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) Beépítésre szánt területen
a) közműpótlóként zárt tároló medence nem alkalmazható;
b) fő rendeltetésű épület a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés esetén létesíthető.
(3) Beépítésre nem szánt területen
a) a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező;
b) egyedi szennyvíztisztító berendezés létesítésének az ágazati előírásokon túli feltételei:
ba) a berendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,
bb) az éves vízfogyasztás/tisztított szennyvíz mennyiség nem éri el az 500 m³-;
c) zárt tárolóban a szennyvíz átmeneti tárolása (szivárgásmentes kialakítású, rendszeres ürítéssel, ellenőrzött elszállítással) alkalmazható, amennyiben a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közútkapcsolat biztosított.
(4) A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani.
(5) Szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságát egyedileg kell meghatározni, egyedi meghatározás hiányában:
a) bűzzár, zajvédelem nélküli műtárgy esetén 150 m
b) védőtávolság biztosítása szükséges.
12. Felszíni vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
14. § (1) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(2) Új épület építése vagy meglévő épület bővítése esetén csapadékvíz a telkekről – közvetlen csatlakozással, vagy indokolt esetben a szomszédos telken átvezetéssel - csak a közterületen lévő csapadékvíz elvezető hálózatba vezethető.
(3) Ha a csapadékvíz elvezető hálózat vagy a befogadó a telken keletkezett vizeket elvezetni nem tudja, akkor a csapadékvizet telken belül kell visszatartani, és csak késleltetve, fékezetten lehet a közhálózatba vezetni.
(4) A vízvisszatartás mértékét a befogadó kapacitásához kell igazítani. Amennyiben a befogadói kapacitás nem meghatározható, minden megkezdett 50 m² tető- és burkolt felületenként 1 m³ esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító és szikkasztó képességét nem korlátozhatják, ezért az átereszt úgy kell kialakítani, hogy a vízszállítás akadálymentes legyen.
(6) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat (szénhidrogén származékkal való szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgyat) kell elhelyezni.
(7) A 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárműveket befogadó parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.
13. Energia ellátás, elektronikus hírközlés
15. § (1) Területgazdálkodás érdekében belterületen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, a településkép védelmi rendeletében előírtak szerint építhető.
(2) Közcélú, megújuló energiahordozó hasznosítású napenergiát hasznosító energiatermelés akkor lehetséges, ha az építési övezeti, övezeti előírás lehetővé teszi.
(3) Földgázvezeték közterületen és telken belül is csak földben építhető.
Építés általános szabályai
14. Az építés általános feltételei
16. § (1) Meglévő épület átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, tetőtere beépíthető.
(2) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész átalakítható, felújítható, korszerűsíthető, de csak építési helyen belül bővíthető, a jogszabályi előírások figyelembevételével.
(3) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek beépítése csak az övezethatáron történő felosztását követően lehetséges.
(4) A szabályozási tervlapon jelölt telek be nem építhető részén burkolat nem helyezhető el, azt zöldfelületként kell megőrizni.
(5) Az építési övezetekben az épületmagasság számításánál a természetes terepszintet kell figyelembe venni.
17. § (1) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(2) Bármely építési övezetben, övezetben a terepszint alatti beépítettség a telekre meghatározott beépítettség legnagyobb mértékét legfeljebb 10%-kal haladhatja meg,.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények terepcsatlakozástól mért legmagasabb pontja nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve:
a) antennatartó szerkezet;
b) a (4) bekezdésben foglaltak esetén.
(4) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű telepítésének feltétele, hogy
a) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
b) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
15. A tereprendezésre, rézsű, támfal kerítés építésére vonatkozó előírások
18. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épület-elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a természetes terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg
a) együttesen legfeljebb 1,0 m-t;
b) kivéve kertes mezőgazdasági területen, ahol a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) A természetes terepszint a telekhatárok melletti 1,0 m-es sávban nem változtatható.
(3) Tereprendezés építési helyen kívül kizárólag az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének biztosítása érdekében lehetséges.
(4) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(5) Kertes mezőgazdasági területen támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,5 m-rel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 m-rel,
de együttesen legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg.
(6) Az utcavonalon a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal legfeljebb 2,0 m magasságig építhető.
19. § (1) Az utcafronti kerítés beépítésre szánt területen
a) legfeljebb 1,8 m magas lehet, legfeljebb 0,5 m tömör lábazattal,
b) kivéve tömör kerítés esetén, ahol legfeljebb 1,2 m magas lehet.
(2) Tömör kerítés kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben nem helyezhető el.
(3) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,8 m-t.
(4) Saroktelek kerítése a saroktól mért 5 m-en belül csak áttört kivitelben készülhet, amennyiben az útszegély és a kerítés közötti távolság kisebb, mint 3,0 m.
(5) Az építési telken belül az egyes külön használatú telekrészeket elválasztó kerítés
a) legfeljebb 1,8 m magassággal,
b) csak áttört kialakítással,
c) legfeljebb 0,4 m-es lábazattal
alakítható ki.
(6) Külterületen, beépítésre nem szánt területen kizárólag fonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(7) Zöldterületen épített kerítés legalább 90%-ban áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 m-es magassággal.
(8) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
16. A beépítési mód és az építési hely
20. § (1) A rendelet 1. mellékletében szereplő beépítési módok:
a) oldalhatáron álló beépítési mód (O),
b) szabadon álló beépítési mód (SZ).
(2) Újonnan beépítésre, vagy jelentősen átépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(3) Beépített telektömbben, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár. A déli irányhoz közelebb eső telekhatár kizárólag abban az esetben lehet az építési hely határvonala, amennyiben a szomszédos telek beépítési lehetőségét nem korlátozza. Ebben az esetben ikres épületcsatlakozás is kialakítható.
(4) Új épület elhelyezése esetén az épület közterület felőli homlokvonala
a) igazodjon a kialakult állapothoz, ami a szomszédos két-két beépített telek előkertjének átlaga, attól legfeljebb 0,5 m eltéréssel,
b) saroktelek esetén igazodjon a csatlakozó utcák épületeinek vonatkozó homlokvonalához.
(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti, az épület közterület felőli homlokvonala nem határozható meg, az előkert 5,0 m.
(6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje
a) az övezetben szabályozott épületmagasság,
b) 12,0 m szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 m.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén lakó rendeltetésű épület
a) az oldalhatártól számított 0,8-1,5 m távolságra helyezhető el,
b) szabadon álló módon is elhelyezhető, ha az építési telek szélessége legalább 18,0 m.
(8) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje a megengedett legnagyobb épületmagasság értéke, de legalább 6,0 m.
17. Melléképületek és egyes melléképítmények elhelyezése
21. § (1) Melléképület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Az építési telkeken legfeljebb összesen 100 m2 alapterületű melléképület, melléképítmény helyezhető el.
(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a melléképületet a fő rendeltetésű épület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
(4) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága legfeljebb 4,0 m.
(5) Az előkertben az oldalhatártól legalább 3,0 m-re, legfeljebb 6 m2 alapterületű kukatároló helyezhető el.
(6) Az oldalkertben kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.
(7) A hátsókertben
a) tárolóépület,
b) mosókonyha,
c) nyárikonyha,
d) állattartó épület,
a telekhatártól legalább 1,0 m-re.
(8) Lakó- és egyéb konténer, ideiglenes épület, továbbá állandó használatra egy helyben tartott lakókocsi a település területén kizárólag ideiglenes jelleggel helyezhető el legfeljebb 180 napig, vagy – felvonulási épületként – az építés ideje alatt legfeljebb a használatbavételi engedélyig.
A beépítésre szánt területekre vonatkozó előírások
18. A beépítésre szánt területek
22. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Falusias lakóterület (Lf)
b) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
c) Különleges területek: településüzemeltetési terület (K-Tü)
(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
19. Falusias lakóterület
23. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteiben a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteiben csapadékvíz szikkasztó medence csak építési helyen belül helyezhető el.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben állattartó épület
a) 400 m2-nél kisebb telken nem helyezhető el,
b) csak a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó lehet,
c) legfeljebb 80 m2 nettó alapterülettel és 300 m3 térfogattal építhet,
d) a telek közterületi határvonalától mért 15,0 m mélységű telekrészén nem helyezhető el.
(7) Lf1 építési övezetben templom építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,5 m.
(8) Lf1 építési övezetben előírt kialakítható legkisebb telekterület
a) 1,5-szeresénél kisebb telekre kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el,
b) 1,5-szeresénél nagyobb telekre legfeljebb két fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(9) Lf1 építési övezet építési telkein legfeljebb 3 épület helyezhető el.
(10) Lf1* építési övezet építési telkein legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(11) Lf2 építési övezet építési telkein előírt kialakítható legkisebb telekterület
a) 1,5-szeresénél kisebb telekre kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el,
b) 1,5-szeresénél nagyobb telekre legfeljebb két fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(12) Lf3 építési övezet építési telkein legfeljebb 1 fő rendeltetésű épület helyezhető el.
20. Kereskedelmi, szolgáltató terület
24. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) raktározási, logisztikai
d) igazgatási, iroda;
e) gazdasági épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
f) sport
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek telkein legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető.
(4) Kereskedelmi szolgáltató terület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezetben a falusias lakóterület építési övezetei felé eső telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10,0 m-re helyezhető el.
21. Különleges terület - településüzemeltetési terület
25. § (1) Különleges terület - településüzemeltetési terület a Szabályozási terven K-Tü jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a településüzemeltetéshez kapcsolódó létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - településüzemeltetési terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) településüzemeltetési;
b) igazgatási, iroda;
c) a személyzet számára szolgáló szállás
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület - településüzemeltetési terület építési övezeteiben épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Különleges terület - településüzemeltetési terület építési övezeteiben a falusias lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket kell betartani.
A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások
22. A beépítésre nem szánt területek
26. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közpark (Zkp)
ab) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek: Védelmi (Ev)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület-szántó (Má)
cb) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület (Má-ko)
cc) Általános mezőgazdasági terület – bokorerdő, fás legelő (Má-b)
cd) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
d) Vízgazdálkodási terület:
da) Vízfelszín (Vf)
db) Vízbeszerzési terület (Vb)
e) Természetközeli terület (Tk)
f) Különleges beépítésre nem szánt terület: Temető (Kb-T)
g) Közlekedési és közműterület
ga) Közúti közlekedési terület (KÖu)
gb) Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk)
gc) Közműterület (KÖm)
(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 2. melléklet határozza meg.
(3) A beépítésre nem szánt övezetekben a kialakítható telek megengedett legkisebb területe 3000 m2, kivéve zöldterület, védelmi erdőterület, vízgazdálkodási terület, természetközeli terület, különleges beépítésre nem szánt terület temető, közlekedési és közműterület övezetekben.
23. Zöldterület
27. § (1) Zöldterület a Szabályozási terven Zkp jellel jelölt közpark és Zkk jellel jelölt közkert övezet, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, a testedzést szolgáló közterület.
(2) Zöldterület övezetben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) pihenést és testedzést szolgáló,
b) a terület fenntartásához szükséges,
c) vendéglátó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Zöldterület övezet telkeit legalább 70%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és megőrizni.
24. Védelmi erdőterület
28. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezetében épület nem helyezhető el.
25. Általános mezőgazdasági terület
29. § (1) Az általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, a legelő- és gyepgazdálkodás, az állattartás, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) növénytermesztéshez kapcsolódó;
b) állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó;
c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozását, tárolását, árusítását biztosító;
d) borturizmushoz kapcsolódó;
e) lakó
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Általános mezőgazdasági terület övezetiben a lakó rendeltetés a beépített terület 20%-át nem haladhatja meg.
(4) Általános mezőgazdasági terület övezetinek telkein lakóépület csak a (2) bekezdés a)–d) pontok szerinti rendeltetésű épület megléte, vagy azzal egyidejű építés esetén építhető. A lakóépületek épületmagassága nem haladhatja meg a 5,0 m-t.
(5) Általános mezőgazdasági terület övezetinek szántó művelési ágú telkein épület nem helyezhető el.
(6) Általános mezőgazdasági terület szőlő művelési ágban lévő telkein szőlőműveléssel összefüggő birtokközpont alakítható ki az alábbi feltételekkel:
a) a birtoktest esetében a 0,5%-os beépíthetőség a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak a birtokközpont telkén is kihasználható;
b) a mezőgazdasági birtoktesthez tartozó összes telek területe legalább 5 ha;
c) a birtokközpont telkének területe legalább 1 ha;
d) a birtokközpont telkén a beépítettség legfeljebb 25% lehet, az összes bruttó alapterület a 800 m2-t nem haladhatja meg.
(7) Általános mezőgazdasági terület övezetek telkein épület kizárólag 80%-ban mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken helyezhető el.
(8) Má-2 övezet telkein épület kizárólag 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken helyezhető el.
26. Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület
30. § (1) A korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má-ko jellel jelölt, elsősorban a legelő- és gyepgazdálkodás végzésére szolgáló terület, amelynek kiemelt védelme elsődleges.
(2) Korlátozott hasznosítású általános mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület nem helyezhető el.
27. Általános mezőgazdasági terület – bokorerdő, fás legelő
31. § (1) Az általános mezőgazdasági terület – bokorerdő, fás legelő a szabályozási terven Má-b jellel jelölt övezet, amelynek kiemelt védelme elsődleges.
(2) Általános mezőgazdasági terület – bokorerdő, fás legelő övezeteinek telkein épület nem helyezhető el.
(3) Általános mezőgazdasági terület – bokorerdő, fás legelő övezeteinek telkein legfeljebb 20,0 m-es épületmagasságot meg nem haladó erdei kilátó létesíthető. Új kilátó építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. A látványterv részeként be kell mutatni tájkapcsolati nézetben tömegvázlaton a beavatkozás mértékét, különös figyelemmel a kilátóponthoz kapcsolódó látványvédelmi szempontból kiemelten értékes területekre.
(4) Állattartó épület a felszíni vizektől legalább 200 m távolságra helyezhető el.
28. Kertes mezőgazdasági terület
32. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, a kisüzemi jellegű termelést, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetében elhelyezhető fő rendeltetésű épület
a) szőlőműveléshez kapcsolódó;
b) szőlőfeldolgozást, bortárolást, borturizmust szolgáló
rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Kertes mezőgazdasági terület övezet telkein lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.
(4) Mk-1 övezetben mezőgazdasági birtokközpont nem alakítható ki.
(5) Mk-1 övezet szántó művelési ágú telkein épület nem helyezhető el.
(6) Mk-1 övezet telkein épület kizárólag 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken helyezhető el.
(7) Mk-1 övezet telkein kizárólag egy épület, valamint egy különálló, földdel borított pince helyezhető el.
(8) Mk-1 övezet telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(9) Mk-1 övezetben az épület bontása esetén új épület építhető az eredeti kubatúrán belül, azzal megegyező bruttó alapterülettel.
(10) Mk-1 övezetben a kialakítható telek legkisebb szélessége 18,0 m, a beépíthető telek legkisebb szélessége 14,0 m.
(11) Mk-1 övezet telkein új épület, pince a szomszédos telekhatártól és közterülettől 3,0 m távolságra helyezhető el.
(12) Mk-2 övezet telkein épület nem helyezhető el.
29. Vízgazdálkodási terület
33. § (1) A Szabályozási terven Vf jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.
(2) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(3) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
(4) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
30. Természetközeli terület
34. § (1) Természetközeli terület a Szabályozási terven Tk jellel jelölt övezet, amely kialakulására az ember csekély mértékben hatott, és amely területen a természeteshez közelítő állapot jött létre.
(2) Természetközeli terület övezetében épület nem helyezhető el.
31. Különleges beépítésre nem szánt terület – temető
35. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3,0 m-rel túlléphető.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető övezetben a zöldfelület legkisebb mértéke 60%.
32. Közlekedési és közműterület
36. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu jellel jelölt közúti és KÖk jellel jelölt kötöttpályás közlekedési terület övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, utcafásítás végezhető.
(3) A Szabályozási terven KÖu-1 jellel jelölt övezet az országos közút területe.
(4) A Szabályozási terven KÖu-2 jellel jelölt övezet a Szent György-hegyi közutak területe, amely közlekedési és vízelvezetési célokat szolgál.
(5) Közmű terület a Szabályozási terven a KÖm jellel jelölt övezet, mely a közművek elhelyezésére szolgáló terület.
33. Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2)
b) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek telekalakítási és beépítési előírásai
(2) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Raposka község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2005. (XII.29.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1. melléklet
2. melléklet
|
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
2 |
Lf1, Lf1* |
O |
750 |
14 |
30 |
4,5 |
50 |
|
3 |
Lf2 |
O |
750 |
14 |
20 |
4,5 |
50 |
|
4 |
Lf3 |
O |
1000 |
16 |
15 |
4,5 |
60 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
2 |
Gksz1 |
SZ |
1200 |
20 |
10 |
4,5 |
60 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|
2 |
K-Tü1 |
O |
750 |
14 |
30 |
5,0 |
40 |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Építési övezet jele |
A beépíthető telek megengedett legkisebb területe (m2) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Beépített bruttó alapterület (m2) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Megjegyzés |
|
2 |
Zkp-1 |
- |
3 |
- |
- |
4,5 |
- |
|
3 |
Zkk-1 |
- |
3 |
- |
- |
4,5 |
- |
|
4 |
Ev-1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
5 |
Má-1 |
50.000 |
0,5 |
400 |
0,5 |
6,0 |
rét, legelő művelési ág |
|
6 |
Má-1 |
20.000 |
0,5 |
400 |
0,5 |
6,0 |
szőlő művelési ág |
|
7 |
Má-1 |
30.000 |
0,5 |
1000 |
0,5 |
6,0 |
gyümölcs művelési ág |
|
8 |
Má-2 |
20.000 |
0,5 |
400 |
0,5 |
6,0 |
szőlő művelési ág |
|
9 |
Má-3 |
20.000 |
0,5 |
400 |
0,5 |
6,0 |
szőlő művelési ág |
|
10 |
Má-3 |
30.000 |
0,5 |
1000 |
0,5 |
6,0 |
gyümölcs művelési ág |
|
11 |
Má-ko1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
12 |
Má-b1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
13 |
Mk-1 |
2700 |
3 |
90 |
3 |
4,0 |
- |
|
14 |
Mk-2 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
15 |
Vf-1 |
||||||
|
16 |
Vb-1 |
||||||
|
17 |
Tk-1 |
- |
- |
- |
- |
- |
- |
|
18 |
Kb-T1 |
- |
5 |
- |
- |
4,5 |
- |
|
19 |
KÖu |
10 |
4,5 |
||||
|
20 |
KÖk |
10 |
4,5 |
||||
|
21 |
KÖm |
10 |
4,5 |
|
|
Megnevezés |
Cím |
Hrsz |
Típus |
Kor |
Javasolt védelem |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Páduai Szent Antal kápolna |
Szent György-hegy |
308 |
egyházi |
1756 |
helyi védelem |
|
2 |
R. k. plébániatemplom |
Fő utca |
97 |
egyházi |
19. sz. második fele |
helyi védelem |
|
3 |
Lakóház |
Fő u. 15. |
113 |
népi |
19. sz. közepe |
(nyilvántartásba vett) |
|
4 |
Lakóház |
Fő u. 17. |
112 |
polgári |
20. sz. eleje |
(nyilvántartásba vett) |
|
5 |
Lakóház |
Fő u. 19. |
108 |
népi |
19. sz. vége |
(nyilvántartásba vett) |
|
6 |
Lakóház |
Fő u. 29. |
92 |
polgári |
20. sz. közepe |
(nyilvántartásba vett) |
|
7 |
Lakóház |
Fő u. 47. |
83 |
népi |
19. sz. első fele |
helyi védelem |
|
8 |
Lakóház |
Fő u. 50. |
44 |
népi |
19. sz. első fele |
helyi védelem |
|
9 |
Lakóház |
Fő u. 52. |
42 |
polgári |
20. sz. első fele |
(nyilvántartásba vett) |
|
10 |
Lakóház |
Fő u. 54. |
48 |
népi |
19. sz. vége |
(nyilvántartásba vett) |
|
Azonosító |
Név |
Hrsz |
|---|---|---|
|
8053 |
Szent György-hegy |
016, 027, 066, 065, 049 |
|
9085 |
Községi temető |
057, 058/10, 1, 2 |
|
9086 |
Római katolikus templom |
63, 96, 97, 93, 98, 107, 112 |
|
|
Megnevezés |
Hrsz |
|---|---|---|
|
1 |
Páduai Szent Antal kápolna |
307/2 |
|
2 |
Gazdasági épület szőlővel |
337 |
|
3 |
Panoráma út |
340 |
|
4 |
Átalakított gazdasági épület |
345 |
|
5 |
Szőlőhegyi ház |
366 |
|
6 |
Kis gazdasági épület |
386 |
|
7 |
Szőlőhegyi kereszt |
420 |
|
8 |
Fa tornácos és fa oromfalas gazdasági épület |
419 |
|
9 |
Régi pince |
420 |
|
10 |
Pince az út mellett |
248 |
|
11 |
Piriti kút |
239/2 |
|
12 |
Kőkereszt a közút mellett |
446/59 |
|
13 |
Kőkereszt a közút mellett 2 |
446/53 |
|
14 |
Kilátópont |
267 |
|
15 |
Tapolca-patak medre és természetes partszegélye |
02 |
|
16 |
Pihenőhely a falu szélén |
63 |
|
17 |
Községi temető síremlékekkel |
3, 4, 5, 6 |
|
18 |
Temetői kereszt |
3 |
|
19 |
Fő utca részlete |
63 |
|
20 |
Szent Mihály templom |
97 |
|
21 |
Nagylombú hárs |
63 |
|
22 |
Régi településrészen utcakép |
63 |
|
23 |
Idős lakóház |
89 |
|
24 |
Régi lakóházak sora |
63 |
|
25 |
Szép falusi lakóház |
41 |
|
26 |
Utcai feszület |
44 |
|
27 |
Kerekes kút a főutcán |
80 |
|
28 |
Utcakép templommal |
63 |
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás
