Taliándörögd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2021. (VII. 13.) önkormányzati rendelete

1. § (1) Taliándörögd község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyaknak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban : Nvtv) 5. §. (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon szerinti felosztásba – valamint az üzleti vagyon tárgyait a mindenkor hatályos jogszabályok alapján vezetett vagyonkataszter és a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei, társaságai a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

3. § (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői Önkormányzat Hivatala, költségvetési szervei (intézményei) (a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet).

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult – e rendeletben és az alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,a közszolgáltatás ellátásához nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására, és a kezelésében lévő selejt, vagy feleslegessé váló ingó vagyontárgyak elidegenítésére nyilvános meghirdetés mellett.

(3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokról gondoskodni.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

5. § (1) A bevételek felhasználásáról a Képviselő-testület költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben dönt.

(2) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(3) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak előzetes gazdasági számítás és kockázatelemzés, alapján lehet javaslatot tenni a Képviselő-testületnek.

6. § (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselő-testület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A hasznosítás a köznevelési és közoktatási intézmény, valamint önkormányzati hivatal esetében a Képviselő-testület értesítése mellett történhet. Az értesítéshez a hasznosításra vonatkozó szerződést mellékelni kell.

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Önkormányzat Hivatalának meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a 6. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szerv esetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

7. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának fogalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adás, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve a 6. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amely célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt ingatlan nem szükséges.

8. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használatukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társasába és alapítványba csak a Képviselő-testület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000 Ft értékhatárig a polgármester előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik, ha az a Költségvetési törvényben meghatározott értéket nem éri el.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselő-testület az Önkormányzat Hivatalán javaslatára, gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat bevétele.

9. § A költségvetési szerv hitelt nem vehet fel, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselő-testület döntésének végrehajtásaként a testület megbízásából lehet gyakorolni.

10. § (1) Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki.

(2) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben ingatlanforgalmi értékbecslő bevonásával kell meghatározni.

(3) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:

(4) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselő-testület meghatározni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

(6) Nem kell nyilvános pályázat eljárást lefolytatni az ingatlan értékesítésére, amennyiben a forgalmi érték nem éri el a 4.000.000 Ft-ot. Ebben az esetben is alkalmazandó a 10. § (2) bekezdése, és a vételár legfeljebb 15 %-kal lehet alacsonyabb az értékbecslésben meghatározott értéknél.

11. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés

12. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá kereskedelmi és vendéglátó ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére szolgáló területeket a nyilvános pályázati felhívás keretében, a legkedvezőbb bérleti díjat ajánló részére adja bérbe.

(2) A bérlet időtartama határozott idejű, legfeljebb 10 évig terjed.

(3) A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:

13. § A 12. § (1) bekezdés szerinti pályázati eljárás mellőzhető abban az esetben, ha:

14. § (1) A bérlő kiválasztásáról és a bérleti díj meghatározásáról a képviselő-testület határozattal dönt.

(2) A helyiség bérleti szerződést a kijelölt bérlővel a képviselő-testület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.

(3) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.

(4) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(5) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata, vagy az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

15. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani, ha a bérlő:

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 15 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

16. § (1) Az önkormányzat

(2) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

17. § A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelet.

18. § Ez a rendelet 2021. július 13-án 14 órakor lép hatályba.