Kifejezéskereső
Bánd Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról
A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Kormányrendelet által kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésébe foglalt felhatalmazása alapján Bánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében eljárva Bánd Község Polgármestere a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdése 8a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet tárgyi hatálya az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokra terjed ki:
a) települési támogatás
aa) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
ab)gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
ba) méltányossági települési támogatás
bb) temetési támogatás
bc) iskolakezdési támogatás
c) köztemetés
2. § A rendelet alkalmazása során az értelmező rendelkezéseket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény (továbbiakban: Szt.) tartalmazza.
3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni szociális ellátás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával a Márkói Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
(2) A kérelmet postai úton a Hivatal postacímére címezve vagy személyesen (8441 Márkó, Padányi Biró Márton tér 5) vagy elektronikus úton a www.epapir.gov.hu internetes oldalon elérhető üzenetküldő alkalmazáson keresztül lehet benyújtani.
(3) A szociális ellátás iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.
(4) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.
(5) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is.
(6) A jövedelmet
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről az állami adóhatóság igazolása, illetve az adóbevallással már lezárt időszakot követő hónapok és a kérelem benyújtását megelőző hónapokról a vállalkozás, illetve az őstermelői tevékenység könyvelője által kiállított igazolás,
c) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátás esetén a megállapításról és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegéről szóló igazolás,
d) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint az ellátás tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolás,
e) gyermektartásdíj esetén a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat, ezek hiányában a gyermektartásdíj havi összegéről szóló nyilatkozat,
f) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a járási gyámhivatal határozata,
g) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,
h) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozat,
i) amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója, vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat,
j) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata
(a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás) igazolja.
(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők, illetve a Hivatal által jogszabály alapján beszerezhetők.
(8) Amennyiben a pénzbeli ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(9) Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be.
(10) A Képviselőtestület
a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás
b) gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott támogatás
c) temetési támogatás céljából igényelt rendkívüli települési támogatás
megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás visszafizetésére kötelezéssel és annak részletekben történő engedélyezésével, csökkentésével vagy elengedésével kapcsolatos valamennyi eljárásban a hatáskört a Polgármesterre ruházza.
(11) A kérelemnek helyt adó rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén egyszerűsített határozat hozható.
(12) Ugyanazon személy ugyanarra az időszakra tekintettel több jogcímen is részesülhet települési támogatásban.
(13) A fellebbezésről a Képviselő-testület 15 napon belül, de legkésőbb a következő munkaterv szerinti testületi ülésen dönt.
(14) E rendeletben meghatározott szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(15) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni.
(16) Ha a kérelmező a (14) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőként kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
4. § (1) A rendszeres ellátások esetén a támogatás összegét a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig kell a jogosult folyószámlájára átutalni, vagy postai úton kiutalni.
(2) A gyógyszertámogatás, valamint a rendkívüli települési támogatás esetén a megállapított támogatást egy összegben kell a jogosult részére postai úton kiutalni, vagy a jogosult folyószámlájára utalni, illetve a Hivatal házipénztárából a támogatás megállapítását követő 15 napon belül kifizetni.
(3) A pénztári úton történő kifizetés a támogatásra jogosult részére, illetve írásbeli meghatalmazás alapján a jogosult meghatalmazottjának teljesíthető.
(4) A kérelmezőt a 6. § 1. pontja alapján szabályozott havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.
2. Rendszeres települési támogatás
5. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselése a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjainak arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9 ,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának száma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
f) Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
g) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot, nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás esetében az elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm2 ,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm2 ,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm2 ,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm2,
e) e)ha a háztartásban négy személynél több lakik, akkor 65 nm2 és minden további személy után 5-5 nm2, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(6) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %- a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %- át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének 15 %- a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az a) pontban meghatározott jövedelemhatárt de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %- át, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén 200 %-át,
c) a lakásfenntartás elismert havi költségének 10%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át meghaladja, egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén 200%-át meghaladja.
(7) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás havi összege nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, a támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.
(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatást egy évre kell megállapítani.
(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, nyilatkozatokat, vagyonnyilatkozatot, a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását, illetve azt a közüzemi számlát, aminek a kifizetéséhez kéri a támogatást.
6. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki szociálisan rászorult, és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.
(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:
a) családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedül élő esetén 220%-át nem haladja meg, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eseti gyógyszertámogatásban az a személy részesíthető, aki:
a) tartós egészségromlás következtében folyamatos magas gyógyszerköltségei, vagy
b) eseti megbetegedés miatt, jelentős megterhelést okozó gyógyszerköltségei miatt átmenetileg létfenntartását veszélyeztető helyzetbe kerül és a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek is megfelel.
(4) A gyógyszertámogatás háromhavi rendszerességgel igényelhető.
(5) A támogatás mértéke az igazolt havi gyógyszerköltség (társadalombiztosítási támogatásba befogadott, illetve a nem támogatott gyógyszerköltség) 30 %- a, de összege negyedévente nem haladhatja meg a 12.000,- Ft-ot.
(6) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából – a jövedelemigazolásokon kívül – a kérelemhez mellékelni kell a háziorvos, vagy kezelőorvos igazolása alapján kiállított gyógyszertári igazolást, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt társadalombiztosítási támogatásba befogadott, illetve a nem támogatott gyógyszerköltség összegét.
3. Rendkívüli települési támogatás
7. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére, aki
a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról másképpen nem tud gondoskodni,
b) előre nem látható többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, ilyen többletkiadások különösen:
ba) betegség
bb) betegség, baleset miatti legalább négy hónapig tartó táppénzes állomány, kórházi kezelés
bc) gyógyászati segédeszköz vásárlása,
bd) haláleset,
be) közműtartozás,
bf) iskolakezdés miatti kiadások,
bg) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása
c) gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelem – a 7. § (6) bekezdésben foglaltak kivételével-
a) a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át, illetve
b) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 250 %- át nem haladja meg.
c) eseti megszorultság esetén az a) és b) pontokban meghatározott jövedelemhatároktól függetlenül rendkívüli települési támogatás állapítható meg az arra rászorultnak.
(3) A rendkívüli települési támogatás - rászorultsághoz igazodva, legalább 3.000,- Ft, maximum 15.000,- Ft.
(4) A rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatás formájában, vagy téli tűzifa támogatásként is adható.
(5) A tűzifa támogatás iránti kérelmeket minden évben november 1. és február 28. napja közötti időszakban lehet benyújtani.
(6) Az iskolakezdési támogatás iránti kérelmeket minden év július 15. és szeptember 15. között lehet benyújtani, melynek elmulasztás jogvesztő. Az önkormány
(7) Évente két alkalommal, alkalmanként legfeljebb 40.000 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600 %-át, egyedül élő esetén 900%-át.
(8) A (6) bekezdésében meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában:
a) saját, vagy családtagja egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni,
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,
c) legalább hat hónapig tartó táppénzes állománya miatt a kérelmező, vagy családtagja megélhetése kerül veszélybe,
d) betegség, baleset vagy orvosi kezelés miatt legalább 30 %-os jövedelem kiesés következett be,
e) elemi kár keletkezett.
(9) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet minden esetben hitelt érdemlően igazolni kell.
8. § (1) Kérelemre rendkívüli települési támogatást kell megállapítani haláleset bekövetkeztekor az eltemettetőnek, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900 %-át.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege
a) hamvasztásos temetés esetén : 15.000,- Ft.
b) koporsós temetés esetén: 20.000,- Ft.
(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani a Hivatalnál.
(4) A temetési támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kiállított eredeti számlát valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
9. § A köztemetés költségének megtérítése kapcsán a kötelezett kérelmére méltányosságból engedélyezni kell:
a) a köztemetés költségének részben történő elengedését, ha a kötelezett
aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagy
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b) a köztemetés költségének elengedését, ha a kötelezett
ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.
c) a köztemetés költségének legfeljebb 4 havi részletben történő megtérítését, ha a kötelezett
ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
feltéve, hogy nincs olyan személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta, vagy a temetés költsége meghaladja a hagyaték értékét.
4. Záró rendelkezések
10. §1
11. § Ez a rendelet 2021. június 21-én lép hatályba.
12. § E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 5/2015. (II.28.) Ök. sz. rendelete.
A 10. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
