Kifejezéskereső
2021. évi LXXIX. törvény
a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról1
2021.07.08.
1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
1. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) „A törvény célja és alapelvei” alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A gyermekvédelmi rendszerben az állam védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.”
(2) A Gyvt. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § E törvényben foglalt célok és gyermeki jogok biztosítása érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
2. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása
2. § (1) Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 4/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kerekasztal évente legalább négy alkalommal ülésezik.”
(2) Az Ekertv. 4/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/D. § (1) A Kerekasztal a médiatartalom-szolgáltatók, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és az elektronikus hírközlési szolgáltatók jogkövető magatartását elősegítő ajánlások, állásfoglalások kiadására jogosult. A Kerekasztal feladata továbbá a kiskorúak és szüleik médiatudatosságát növelő intézkedések kezdeményezése.
(2) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések alapján jogosult egyedi ügyeket is megvizsgálni és azok általánosított tapasztalatai alapján ajánlást vagy állásfoglalást kiadni.
(3) Ha a szolgáltató a Kerekasztal ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltakat figyelmen kívül hagyja, vagy azoknak nem tesz eleget, a Kerekasztal
a) a szolgáltatót felhívja az ajánlásában vagy állásfoglalásában foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására,
b) a szolgáltató nevét – ha az a) pont szerinti felhívás eredménytelen – éves beszámolójában nyilvánosságra hozza,
c) felhívja a szolgáltatót a jogsértő tartalom eltávolítására.
(4) A Kerekasztal a (3) bekezdés c) pontja szerinti felhívásnak 5 napon belül köteles eleget tenni. A (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti intézkedés eredménytelensége esetén a Kerekasztal kezdeményezi a Hatóság eljárását.
(5) A Kerekasztal a hozzá beérkezett bejelentések, és az általa vizsgált médiatartalom-szolgáltatók, elektronikus kereskedelmi szolgáltatók és elektronikus hírközlési szolgáltatók jogalkalmazási gyakorlata alapján a szolgáltatók jogkövető magatartásának, a joggyakorlat egységesítésének elősegítése céljából nyilvántartást vezet arról, hogy milyen, a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakkal találkozott. A Kerekasztal a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalmakról honlapján nyilvántartást vezet.
(6) Ha a Kerekasztal olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának van helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.
(7) A Kerekasztal ajánlásait, állásfoglalásait, továbbá az előző évi tevékenységéről a Hatóság Elnökének évente május 1-jéig készített írásos beszámolóját a honlapján nyilvánosságra hozza.”
3. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása
3. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
4. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
4. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint
a) az arra jogosultnak közvetlen hozzáférést biztosít a nyilvántartott adatokhoz,
b) az arra jogosult részére adatigénylés alapján adattovábbítást végez,
c) az arra jogosult kérelmére adatot igazol,
d) az arra jogosultnak elektronikus úton megismerhetővé teszi a gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek nyilvántartott adatait, vagy
e) automatikus adattovábbítás útján adatot továbbít
ea) az útlevélhatóság részére a külföldre utazási korlátozás törlése céljából,
eb) a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartását vezető szerv részére a nyilvántartásba történő felvétel, az abban történő módosítás, valamint az onnan való törlés céljából.”
5. § A Bnytv. V. Fejezete az „A hatósági erkölcsi bizonyítvány” alcímet követően a következő, az „A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele” című alcímmel egészül ki:
„A gyermekeket sértő nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyekre vonatkozó adatok megismerhetővé tétele
75/B. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a gyermekek védelmének biztosítása, a gyermekek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmények megelőzése céljából a gyermekekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyek ellenőrzése érdekében, a (2)–(3) bekezdésben és a 75/C. §-ban meghatározott feltételekkel, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással történő azonosítással igénybe vehető elektronikus felület (a továbbiakban: felület) útján megismerhetővé teszi az érintettre vonatkozó,
a) a 4. § (2) bekezdés
aa) a) pont aa) alpontja szerinti adatot,
ab) a) pont ad) alpontja szerinti születési idő adatból képzett, a születési évre vonatkozó adatot,
ac) a) pont ai) alpontja szerinti lakcímadatból a nyilvántartott település nevét, fővárosi lakcím esetén a kerület megnevezését is,
ad) b) pontja szerint a legutoljára készített azon arcképmást, amelyet az érintettről szemből készítettek,
b) a 11. § (1) bekezdés
ba) c) pont ca) és cc) alpontja szerinti adatot,
bb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
bc) d) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
bd) k) pont kc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját,
c) a 16. § (1) bekezdés
ca) c) pont ca) és cc) alpontja szerinti adatot,
cb) c) pont cd) alpontja szerinti adatok közül a bűncselekmény elkövetésének idejét,
cc) e) pontja szerinti adatok közül a határozat jogerőre emelkedésének napjára vonatkozó adatot,
cd) j) pont jc) alpontja szerinti adatok közül a külföldi bíróság által hozott határozat jogerőre emelkedésének napját.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor tehetők megismerhetővé, ha
a) az érintett a bűncselekményt nem fiatalkorúként követte el, vagy a Be. 678. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a nyilvántartás szerint – a 4. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja és a 11. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja, illetve a 16. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontja szerinti adatokból – megállapítható, hogy a bűncselekményt tizennyolcadik életévének betöltése után követte el,
b) azok
ba) a 2013. június 30-ig hatályban volt erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont, (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés, (4a) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés, (3a) bekezdés b) pont, (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés] elkövetéséhez kapcsolódnak, vagy
bb) az érintett Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti végleges hatályú foglalkozástól eltiltásához kapcsolódnak, és
c) az érintett emiatt a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szerepel, legfeljebb azonban a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába való felvételétől számított tizenkét évig.
(3) Az érintettre vonatkozó adat megismerhetővé tétele a felületen akkor kezdeményezhető, ha
a) a kezdeményező olyan nagykorú személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy
aa) hozzátartozója, vagy
ab) nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el
(a továbbiakban együtt: az érintett adatainak megismerésére jogosult személy);
b) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy megítélése szerint az adatok megismerése az (1) bekezdésben meghatározott célból feltehetően szükséges, és az erre vonatkozó adat más módon történő megismerése egyébként aránytalan nehézséggel járna, és
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy
ca) az adatmegismerés szükségességének b) pont szerinti feltételei fennállásáról nyilatkozik, valamint
cb) megjelöli azon személy családi és utónevét, akire az adatmegismerési igény vonatkozik.
75/C. § (1) Több találat esetén valamennyi érintett 75/B. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatait kell megismerhetővé tenni. A 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott további adatok csak az érintett adatainak megismerésére jogosult személy által a gyermekkel közvetlen kapcsolatba kerülő személyként azonosított érintett vonatkozásában ismerhetők meg.
(2) A felületen keresztül megismert adatokat az érintett adatainak megismerésére jogosult személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a 75/B. § (1) bekezdésében meghatározott célból használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé. A felületen keresztül megismert adatokról másolat – így különösen képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló – nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával – a lehetséges mértékben – biztosítja, hogy a felületen
a) a 75/B. § (1) bekezdése szerint megismerhető adatokról szöveges másolat ne legyen készíthető, valamint
b) a 75/B. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerint megismerhető adat – különösen vízjelezéssel vagy más hatékonynak tekinthető adatrejtési intézkedéssel – olyan módon jelenjen meg, hogy abból a (2) bekezdés szerint tilalmazott felhasználás esetén egyértelműen megállapítható legyen az a körülmény, hogy az adat a felületről származik.”
6. § A Bnytv. 87. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az érintett 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról való tájékoztatása kizárólag a 90. § (1a) bekezdés b) és d) pontja szerinti adatokra vonatkozhat.”
7. § A Bnytv. 90. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 67. § (1) bekezdés d) pontja szerinti adattovábbításról az adattovábbítási nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a) az érintett személyazonosító adatai,
b) az adattovábbítás időpontja,
c) az érintett adatainak megismerésére jogosult személy családi és utóneve, anyja családi és utóneve, születési helye és ideje,
d) a továbbított adatok megnevezése.”
8. § A Bnytv.
a) 23. § h) pontjában a „2017. évi XC. törvény” szövegrész helyébe a „2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)” szöveg,
b) 90. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (1a)–(2) bekezdésben” szöveg
lép.
5. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
9. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)–(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.”
(2) Az Mttv. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése, illetve a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.”
(3) Az Mttv. 32. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem minősül közérdekű közleménynek vagy társadalmi célú reklámnak az olyan műsorszám, amely alkalmas a gyermekek megfelelő fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésének a kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme a szexualitás öncélú ábrázolása, a pornográfia, továbbá a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának, valamint a homoszexualitásnak a népszerűsítése, megjelenítése.”
(4) Az Mttv. 168/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Médiatanács az előző év felügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves felügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-ig, és azt tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács az éves felügyeleti tervének elkészítésekor különös figyelmet fordít a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások betartására. A Médiatanács biztosítja az általa készített felügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított felügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.”
(5) Az Mttv. 179. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban azonosított problémák, valamint e törvény és az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértése esetén a Médiatanács köteles kérni azon tagállam hatékony intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdés szerinti médiaszolgáltató tartozik. Ennek keretében a Médiatanács kéri, hogy a tagállam intézkedjen a Médiatanács által megjelölt jogsértések megszüntetése érdekében.”
6. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény módosítása
10. § (1) A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvt.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam – önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is – védi a család és a házasság intézményét, különös tekintettel a családi kapcsolat alapját képező szülő-gyermek viszonyra, melyben az anya nő, az apa férfi.”
(2) A Csvt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendezett családi viszonyok védelme és a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogának érvényesülése különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében.”
(3) A Csvt. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § E törvényben foglalt célok és a gyermekek védelme érdekében tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
7. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
11. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 9. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A tanulók részére a szexuális kultúráról, a nemi életről, a nemi irányultságról, valamint a szexuális fejlődésről szóló foglalkozás megtartása során különösen figyelemmel kell lenni az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. E foglalkozások nem irányulhatnak a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.”
(2) Az Nktv. 7. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A nevelési-oktatási intézmény saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményben iskola-egészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen és az intézménnyel kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet tanórai vagy egyéb, tanulók részére tartott foglalkozás keretében szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel, a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást (e § alkalmazásában a továbbiakban: program) csak akkor tarthat, ha jogszabályban kijelölt szerv nyilvántartásba vette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adat közérdekből nyilvános adat, amelyet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv honlapján közzé kell tenni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás
a) a program címét,
b) a programtulajdonos
ba) – természetes személy esetén – személy nevét, elérhetőségét vagy
bb) – szervezet esetén – a szervezet elnevezését, székhelyét, elérhetőségét,
c) annak megjelölését, hogy a programot milyen köznevelési intézménytípusban kívánják megvalósítani,
d) a nyilvántartásba vétel napját és a nyilvántartásba vett program köznevelési intézményben való felhasználhatóságának időtartamát (tanév megjelölésével), valamint
e) a program témakörét
tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésére jogszabályban kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a nyilvántartásból való törlés időpontjáig kezeli.”
(3) Az Nktv 79. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a köznevelési feladatokat ellátó hatóság a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény megsértette a 9/A. § (1) bekezdésében foglaltakat, az intézményvezetővel és a 9/A. § (1) bekezdés szerinti foglalkozást végző, az ott meghatározott nyilvántartásban nem szereplő személlyel, vagy szervezet tagjával szemben szabálysértési eljárást kezdeményez.”
(4) Az Nktv. 94. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„j) a 9/A. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetésére jogosult szervet rendeletben jelölje ki, valamint a nyilvántartásba vétel részletes feltételeit, a nyilvántartás vezetésére és közzétételére vonatkozó részletes szabályokat,”
(rendeletben állapítsa meg.)
8. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
12. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 44/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző, illetve tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére szabadidővel, szórakozással, sportolással összefüggő szolgáltatást nyújtó munkáltató nem létesíthet munkaviszonyt olyan személlyel, aki
a) a bűntettesek nyilvántartásában
aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont],
ab) tiltott toborzás [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés, (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] bűncselekmény elkövetése miatt szerepel,
b) az a) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, vagy
d) az a) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.”
(2) A Mt. 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Azt a tényt, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az érintett
a) munkaviszonyt létesíteni kívánó személy a munkaviszony létrejötte előtt, vagy
b) munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a munkavállalón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.”
(3) A Mt. 44/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló igazolja, hogy megfelel az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a munkáltató a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a munkaviszonyt létesíteni kívánó személy vagy a munkavállaló részére megtéríti.”
(4) A Mt. 44/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az (1)–(2) bekezdésben meghatározott
a) feltételeknek való megfelelést a munkavállaló a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, vagy
b) kizáró ok egyéb módon a munkáltató tudomására jut,
a munkáltató a 29. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával köteles a munkaviszonyt haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni.”
(5) A Mt. 44/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a munkáltató a munkaviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – munkaviszony létesítése és fennállása esetén – annak megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.”
9. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
13. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és 176/A. §-sal egészül ki:
„131/A. Foglalkozás gyakorlása a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
176/A. § Akit a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglalkozás gyakorlásától eltiltottak, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó foglalkozást úgy gyakorol, hogy a foglalkoztatót tévedésbe ejti vagy tévedésben tartja, szabálysértést követ el.”
(2) A Szabs. tv. 248. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Aki)
„d) a köznevelési intézményben tartható foglalkozások tartására, vagy azok törvényessége ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi,”
(szabálysértést követ el.)
10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
14. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem és kényszermunka, a személyi szabadság megsértése, illetve – a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a huszonegyedik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna.”
15. § A Btk. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, akit
a) a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott bűncselekmény elkövetése esetén
aa) előkészület miatt,
ab) részesként, vagy
ac) korlátlan enyhítés alkalmazásával,
b) a hozzátartozója sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt, vagy
c) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett, nyolcévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt
ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre.”
16. § A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, illetve a gyermekpornográfia elkövetőjét végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.”
17. § A Btk. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Pártfogó felügyelet alatt áll,
a) akit életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátottak,
b) az a visszaeső, akit feltételes szabadságra bocsátottak, vagy akivel szemben a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették,
c) az a 38. § (5) bekezdése szerinti elkövető, akit a 38. § (6) bekezdése alkalmazásával bocsátottak feltételes szabadságra,
d) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit a hozzátartozója sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, vagy
e) a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére az, akit tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre.”
18. § A Btk. XI. Fejezete a 113. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A foglalkozástól eltiltás
113/A. § Fiatalkorúval szemben az 52. § (3) bekezdése alkalmazása különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.”
19. § A Btk. 197. § (4)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
aa) az (1) bekezdésben meghatározott módon,
ab) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott sértett sérelmére, vagy
ac) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott módon
követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(4a) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekmény a (4) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerint is minősül.”
20. § A Btk. „Gyermekpornográfia” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gyermekpornográfia
204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) kínál, átad vagy hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
c) készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetve ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén két évtől nyolc évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve, vagy a sértett kiszolgáltatott helyzetét kihasználva,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig terjedő, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő, c) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását tartalmazó felvételre követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló pornográf felvételt
a) megszerez vagy tart, bűntett miatt három évig,
b) készít, bűntett miatt egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(7) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf felvételen való szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(8) E § alkalmazásában pornográf felvétel: a másnak vagy másoknak a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon történő ábrázolása, ideértve a nem létező személy vagy személyek valósághű ábrázolását is.
204/A. § (1) Aki
a) olyan pornográf műsoron vesz részt, amelyben tizennyolcadik életévét be nem töltött személy szerepel vagy ilyen személyek szerepelnek, bűntett miatt két évtől nyolc évig,
b) tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szerepeltet vagy ilyen pornográf műsort szervez, bűntett miatt öt évtől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tíz évig, b) pontja esetén öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt
a) tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve,
c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával,
d) sanyargatást vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra, vagy
e) különös visszaesőként
követik el.
(3) A büntetés az (1) bekezdés a) pontja esetén öt évtől tizenöt évig, b) pontja esetén öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha az ott meghatározott bűncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sanyargatását vagy erőszak alkalmazását bemutató műsorra követik el.
(4) Aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
a) bűncselekményhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt egy évtől öt évig,
b) bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(5) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(6) Aki tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket pornográf műsorban szereplésre felhív, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a (2) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott valamely körülmény nem áll fenn.
(7) E § alkalmazásában pornográf műsor: a más vagy mások nemiségét súlyosan szeméremsértő nyíltsággal megjelenítő, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvés vagy előadás.”
21. § A Btk. 222. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki az (1) bekezdésben meghatározott zaklatást tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követi el, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
11. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
22. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kormányzati szolgálati jogviszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túl nem létesíthető azzal, aki
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberölés [az 1978. évi IV. törvény 166. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [1978. évi IV. törvény 168. § (2) bekezdés], személyi szabadság megsértése [1978. évi IV. törvény 175. § (3) bekezdés e) pont], emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (2) bekezdés a) pont és (5) bekezdés], családi állás megváltoztatása [1978. évi IV. törvény 193. § (2) bekezdés b) pont], kiskorú veszélyeztetése [1978. évi IV. törvény 195. § (1)–(3) bekezdés], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás (1978. évi IV. törvény 201–202/A. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont], visszaélés kábítószerrel [1978. évi IV. törvény 282/B. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, 282/B. § (5) bekezdés és (7) bekezdés a) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
b) tiltott toborzás [Btk. 146. § (3) bekezdés], emberölés [Btk. 160. § (2) bekezdés i) pont], öngyilkosságban közreműködés [Btk. 162. § (2) bekezdés], emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bekezdés a) pont], kábítószer-kereskedelem [Btk. 177. § (1) bekezdés a) és b) pont], kábítószer birtoklása [Btk. 179. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés], kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (3) és (5) bekezdés], emberrablás [Btk. 190. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés a) pont], emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], kényszermunka [az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi V. törvény hatálybalépéséig hatályban volt Btk. 193. § (2) bekezdés c) pont], személyi szabadság megsértése [Btk. 194. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont és (4) bekezdés], szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § 2020. június 30-ig hatályban volt (1) bekezdés c) pont, (2) bekezdés és (4) bekezdés b) pont], gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204–204/A. §), szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), családi jogállás megsértése [Btk. 213. § (2) bekezdés b) pont] miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,
c) a Btk. 52. § (3) bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, és
d) az a) és b) pontban meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt kényszergyógykezelés alatt áll.”
(2) A Kit. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az, aki kormányzati szolgálati jogviszonyt kíván létesíteni, az (1) bekezdésben foglaltakon túl azt is igazolja, hogy a 82. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn vele szemben.”
(3) A Kit. 84. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Indokolt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban felszólíthatja a kormánytisztviselőt, hogy a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül – ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy)
„d) az a) pontban foglaltakon túlmenően nem áll fenn vele szemben a 82. § (2)–(4) bekezdésében foglalt kizáró feltétel.”
(4) A Kit. 181. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A politikai felsővezető politikai szolgálati jogviszonyára nem kell alkalmazni a 79. §, a 80. § (2) bekezdésének, a 81. §, a XII. fejezet, a 82. § (2)–(4) bekezdése, a 86. § (1)–(6) bekezdése és a 89. § (1) és (2) bekezdése kivételével a XIV. fejezet, a 92. §, a 95–97. §, a XVI. fejezet, a 115. § és a 117. § kivételével a XVII. fejezet, a 124. §, a 128. § (1) és (3)–(7) bekezdésének, a 134. § (1)–(3) és (5) bekezdésének, a 144–145. §, a 149. §, a 151. §, a 158. §, a 166. §, valamint a XXII. és XXIII. fejezet rendelkezéseit.”
(5) A Kit. 206. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormánymegbízott politikai szolgálati jogviszonyára e törvénynek a kormányzati szolgálati jogviszonyra és a kormánytisztviselőre vonatkozó,)
„d) a 82. § (2)–(4) bekezdése kivételével a szolgálati jogviszony létesítésével és a kinevezés módosításával,”
(kapcsolatos rendelkezéseit nem kell alkalmazni.)
(6) A Kit. 222. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosi jogviszonyban álló személyre a 82. § (2)–(4) bekezdését alkalmazni kell.”
23. § A Kit. 82. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában” szöveg lép.
12. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(2) A 4. alcím 2022. február 1-jén lép hatályba.
25. § E törvény
alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1
A törvényt az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. június 23.