Budapest Főváros XV. Kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2021. (VI. 8.) önkormányzati rendeletének indokolása

Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. áprilisban alkotta meg a XV. kerület Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól szóló 17/2004. (IV.1.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban Rendelet). A rendelet szövegezése az eltelt 17 év alatt a jogszabályi változások következtében folyamatosan aktualizálásra került, azonban a rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, a végrehajtása során felmerült esetleges alkalmazási nehézségek, az önkormányzat vagyongazdálkodását szabályozó rendelettel szükséges összhang, valamint az ingatlan elidegenítési feladatok időszerűsége és az ezzel kapcsolatos elvárások esedékessé tették a rendelet szabályainak felülvizsgálatát.

A felülvizsgálat alapvető célja a rendelet alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok felhasználásával, az aktuális célok figyelembevételével, közérthető, egyértelmű, átlátható jól alkalmazható rendelet alkotása, amely megfelel az ingatlan elidegenítési folyamattal kapcsolatos elvárásoknak és hatékonyan támogatja az üzleti célú, önkormányzati tulajdonú ingatlanok, ingatlanrészek értékesítésének végrehajtását, valamint biztosítja a kapcsolódó rendeletek közötti harmonizációt.

A bevezető rész pontosítása a megváltozott jogszabályra tekintettel vált szükségessé.

Figyelemmel arra, hogy csak egy függeléke van a rendeletnek a szöveg pontosítására van szükség.

A telekfelosztásra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja.

A rendelet alapján lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell elidegeníteni, lebonyolításakor a mindenkori hatályos vagyonrendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A képviselő-testület megalkotta az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 33/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendeletet, amely melléklete tartalmazza a szükséges eljárásrendet. A két rendelet együttes alkalmazásával valósítható meg a jogszabályi előírásoknak megfelelő, hatékony, értékesítés, ezért elengedhetetlen a kettő közötti összhang. A tulajdonosi jogok gyakorlásának jogosultját meghatározó értékhatár a két rendeletben jelenleg eltérő módon került meghatározásra, ezért a leírtak alapján célszerű összhangba hozni. Az ingatlanpiaci változások dinamizmusára tekintettel, az alkalmazás aktualizálás automatizmusa érdekében, az értékhatárt ésszerű volt olyan, költségvetési és jogszabályi hatásokat is figyelembe vevő előíráshoz kötni, melynek változása képviselő-testületi döntéstől független, ezért az értékhatárt célszerű volt a költségvetési törvényben meghatározott összeghez kötni. A feltüntetett szakaszokban az ezirányú korrekciók történnek.

A kerületi építési szabályzat alapján kötelező szabályozási vonallal vagy távlati közlekedés fejlesztés érdekében beépítésre nem szánt övezeti besorolással érintett nem elidegeníthető lakások és helyiségek esetében - a gyakorlati példákat figyelembe véve - a módosítás kivételként határozza meg azt az esetet, ha az elidegenítés a meglévő, szomszédos rendeltetési egység bővítését szolgálja.

A rendelet előírásai szerint az elidegenítés alapvetően versenytárgyalás útján történik, azonban értékhatárt el nem érő meghatározott esetekben lehetőség van ennek mellőzésére. A rendelet alkalmazás során felmerült az igény társasházakban található önkormányzati tulajdonú, nem lakás célú helyiségek, közösségi célra történő, társasházi közösségek általi, versenytárgyalás nélküli megvásárlására, melyet jelen szakasz teremt meg.

A Rendelet 2. § (7) bekezdése szerint az elfogadott vagyonkoncepció és a vagyonkataszter alapján azon épületek nyilvántartásának naprakészségéről, melyekben az összes lakás és/vagy a helyiség kizárólagos önkormányzati tulajdonban van, a polgármester gondoskodik. A változások figyelembevételével kerül cserélésre a függelék.

A rendelet előírásai szerint az önkormányzati tulajdonú lakás-, és helyiségingatlanok értékesítése esetén, a tulajdonjog ellenértékét megállapító értékbecslés 90 napon belül használható fel. Az elidegenítésre javasolt ingatlanokra vonatkozó tulajdonosi döntések az előzetes egyeztetéseket is figyelembe véve a gyakorlatban nehezen valósul meg a rendelet követelményei szerinti 90 napos időintervallumon belül, ezért gyakorivá vált az értékbecslések költségvonzattal járó, aktualizálási igénye. A tapasztalatok szerint a különböző okok miatt egy éven belüli aktualizálásra került szakértői értékbecslések tartalmában és értékében gyakorlatilag nem történt változás, azonban elkészítése ismételt költségekkel járt. Az ily módon, szakértő által meghatározott forgalmi érték, a versenytárgyalásban csak a kiindulásként használt legalacsonyabb összeget határozza meg, ami a versenytárgyalás folyamán jelentősen módosulhatott, illetve azt – az aktuális ismereteik birtokában - a tulajdonosi jogok gyakorlója is megváltoztathatta. Fenti tények ismeretében a költségcsökkentési és rugalmassági célokat is figyelembe véve előnyökkel jár az értékbecslési tanúsítványok felhasználhatósági időszakának 12 hónapra történő bővítése.

Hatályon kívül helyező és hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.