Kifejezéskereső
Tartalomjegyzék
- Szerkezet
Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 11.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről szóló 22/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete módosításáról
Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítésze, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal, Örökségvédelmi Osztálya; a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 12/2017. (VII. 21.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el
1. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A helyi védelem alá helyezés és védelem megszüntetésének szabályai
(2) A védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy – a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti – írásbeli kérelem alapján indul.
(3) Az eljárás megindulásáról, illetve annak megszüntetéséről az érintetteket írásban, elektronikus úton, a község honlapjára feltett közzététellel és hirdetményi kifüggesztés útján értesíti az önkormányzat.
(4) A helyi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni
a) az érintett ingatlanok tulajdonosát,
b) az ingatlan használóját, kezelőjét is, valamint, ha nem azonos a tulajdonossal,
c) a kezdeményezőt.
(5) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvizsgálati szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.”
2. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az Ófalu területe (1. sz. karakterterület) melybe a történelmileg kialakult utcák menti teleksorok tartoznak. A műemlék és helyileg védett épületek itt találhatók. A településképet meghatározó épületek és közterületek megőrzése elsőrendű feladat, úgy, hogy eközben a településműködés, és a lakossági ellátottság színvonalát szüntelenül fejleszteni lehessen.
a) Új lakóépületeknél és lakóépületek bővítésénél, átalakításánál, korszerűsítésénél a követelmények:
aa) az épület az ar) pontban leírt eset kivételével a kialakult beépítés szerinti, ennek hiányában az északi irányhoz közelebbi oldalhatáron helyezkedjen el;
ab) az előkert az utcában kialakult beépítési vonalra igazodjon;
ac) az ar) pontban leírt eset kivételével az épület legmagasabb pontja a 7,5 m-t ne lépje túl;
ad) az ar) pontban leírt eset kivételével az épület nyeregtetős fedésű és a tető gerince az utcavonalára merőleges legyen. Az ugyancsak nyeregtetős kialakítású oldalszárny az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel maradjon el;
ae) a tető hajlásszöge 40-45⁰-os közötti érték legyen;
af) az ar) pontban leírt eset kivételével a fő épület hossza ne haladja meg a 30 m-t;
ag) az ar) pontban leírt eset kivételével az épület tömege, magassága ne függjön a telekszélességtől. ezért az épület traktusszélessége ne lépje túl a 8,0 m-t;
ah) a homlokzat vakoltan készüljön;
ai) az ar) pontban leírt eset kivételével az utcai homlokzaton az ablakok (2-3 db) két nyíló szárnnyal, osztott üvegezéssel, vakolatkerettel kerüljenek elhelyezésre;
aj) tetőtér beépítése csak az esetben végezhető, ha annak helységeit csak a tetősíkban elhelyezett, síkban fekvő tetőablakok világítják meg.
ak) a homlokzaton reklámhordozók, légkondicionáló berendezések nem helyezhetők el;
al) a homlokzaton látható helyen, gázvezeték csak mélyített horonyba fektethető;
am) a kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezettel, és toldó berendezések nélkül készülhet, hagyományos forma jegyekkel;
an) a tetőhéjalás anyaga piros, vagy barna színű cserép lehet. Nádfedés akkor alkalmazható, ha a tűzrendészeti előírások megengedik;
ao) a homlokzatok színezése fehér, vagy tört fehér, vagy, halvány szürke lehet;
ap) az utcai kerítés a hagyományokkal összhangban, tömör legyen, anyaga fa, vagy helyi, vagy annak látszó terméskő, vagy vegyesen a kettő kombinációja lehet;
aq) az épület közterület felőli homlokzatán garázs nem nyílhat.
ar) a karakterterületen belül, belterületi határhoz csatlakozó 0,85 ha területméretet meghaladó, helyi területi vagy helyi egyedi védelemmel nem érintett belterületi ingatlanon udvarház jellegű új lakó épületegyüttes is létesíthető 6,0 m minimális oldalkert mérettel, építési helyen belül szabadon telepítve. Az ilyen épület legmagasabb pontja a 10,5 m-t ne lépje túl, traktusszélessége legfeljebb 12 m, a főépület hossza legfeljebb 45 m lehet, az ablakok darabszáma nem korlátozott. Tetőtér beépítés esetén kizárólag tetőfelületen síkban fekvő, esetleg ökörszem ablak létesíthető. Ilyen ingatlanon legfeljebb két főépület létesíthető. Egyéb vonatkozásban a karakterterületre meghatározott követelmények teljesítendőek.
b) Új, illetve bővítésre, átalakításra, korszerűsítésre kerülő nem lakó funkciójú épületek esetében követelmények:
ba) az épületek tömege alkalmazkodjon a kialakult épületek tömeg arányaihoz. Ha azoknál nagyobb alapterületre van szükség, akkor a tömeg felbontása olyan legyen, hogy az simuljon bele az utcaképbe, illetve a településképbe;
bb) az épület a kialakult beépítés szerinti, ennek hiányában az északi irányhoz közelebbi oldalhatáron helyezkedjen el;
bc) az előkert az utcában kialakult beépítési vonalhoz igazodjon;
bd) az épület legmagasabb pontja a 8,5 m-t ne lépje túl
be) az épület fedése nyeregtetős lehet. Az ugyancsak nyeregtetős kialakítású oldalszárny az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel maradjon el;
bf) a tető hajlásszöge 40-45⁰-os közötti érték legyen;
bg) a homlokzat vakoltan, vagy kőburkolattal készüljön;
bh) a homlokzaton látható helyen, gázvezeték csak mélyített horonyba fektethető;
bi) a kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezettel, és toldó berendezések nélkül készülhet, hagyományos forma-jegyekkel;
bj) a tetőhéjalás anyaga piros, vagy barna színű cserép lehet. Nádfedés akkor alkalmazható, ha a tűzrendészeti előírások megengedik;
bk) a homlokzatok színezése fehér, vagy tört fehér, vagy, halvány szürke, lehet;
bl) reklámhordozót, csak az építészeti részletek takarása nélkül, és legfeljebb 1 m2 nagyságban, a homlokzat színezésével összhangban szabad elhelyezni;
bm) ha utcai kerítés készül, a hagyományokkal összhangban, tömör legyen, anyaga fa,
vagy kő, vagy vegyesen a kettő kombinációja lehet;
(2) A Petőfi utca kelet-nyugati szakasza menti telkeknél (2. sz. karakter terület) új épületeknél, illetve a meglévő épületek felújításánál bővítésénél a követelmények:
a) az épületek magastetős kialakításúak, a tetőgerinc az utcavonallal párhuzamos és a tetőhajlásszög 40-45⁰-os lehet;
b) a legnagyobb gerincmagasság ne lépje túl a 7,5 m-t;
c) a homlokzat vakoltan, vagy helyi, illetve annak látszó terméskőburkolattal készüljön
d) az utcai homlokzat oromrésze macskalépcsős, vagy oromdeszkás kialakítású lehet;
e) tetőtér beépítése csak az esetben végezhető, ha annak helységeit csak a tetősíkban elhelyezett ablakok világítják meg.
f) az épületek homlokzatán reklámhordozók, légkondicionáló berendezések nem kerülhetnek elhelyezésre;
g) a homlokzaton gázvezeték látható helyen csak mélyített horonyban helyezhető el;
h) a tetőhéjalás anyaga piros, vagy barna színű cserép lehet;
i) a kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezettel, toldó berendezések nélkül és hagyományos formai kialakítással készülhet;
j) a homlokzatok színezése, ha vakolt kivitelű, fehér vagy tört fehér, vagy halvány szürke, lehet.
k) ha utca kerítés készül, a hagyományokkal összhangban, tömör, anyaga fa, vagy helyi, illetve. annak látszó terméskő, vagy vegyesen a kettő kombinációja legyen;
l) az épület közterület felőli homlokzatán garázs nem nyílhat.
(3) A gazdasági terület (3. sz. karakterterület) a Monoszló felé vezető út két oldalán helyezkedik el. A követelmény:
a) a nyeregtetős gerincű magastető;
b) legfeljebb 8,0 m széles épületeknél a 40 és 45⁰, a 8-12 m széles épületeknél a 30-40⁰ közötti, a 12 m-nél szélesebb épületeknél a legalább 15⁰ tető hajlásszög;
c) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 10 m;
d) a telek határán vagy kő-, vagy faanyagú kerítés alkalmazása.
(4) A temetőre (4. sz. karakterterület) vonatkozó követelmények: A temető jellemző telepített növényállományát meg kell tartani.
(5) A külterület egésze is a Balatoni-felvidéki Nemzeti Park része. Ezért a településkép és tájkép védelme érdekében csak tájba illő épületeket szabad elhelyezni. A külterületen a Kiskertek területe (5. sz. karakter terület) és a Kiskertek övezeten kívüli egyéb külterületi (6. sz. karakter terület) területeket különböztetjük meg:
a) A Kiskertek területen (5. sz. karakter terület) újonnan elhelyezhető, vagy bővítéssel kialakítható épületekre vonatkozó követelmények:
aa) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 6,0 m;
ab) a nyeregtetős, 40 és 45⁰ közötti tetőhajlásszög;
ac) a cserép-, vagy nádfedés,
ad) a vakolt fehér homlokzatképzés;
ae) kerítés nem, vagy csak növényzet telepítésével illetve vadvédelmi célból (vadháló vagy villanypásztor) létesíthető.
b) A kiskerteken kívüli külterületek új épületek építésénél és meglévők bővítésénél követelmények:
ba) az épület legmagasabb pontja legfeljebb 8,5 m;
bb) a cserép-, vagy nádfedés;
bc) a vakolt és fehér homlokzatképzés,
bd) kerítés nem, vagy csak növényzettelepítésével létesíthető.
c) Reklámtáblák a külterületen nem helyezhetők el.”
3. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § Balatonhenye közigazgatási területén található településrészi értékek megőrzése érdekében, az önkormányzat
a) településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít, valamint
b) településképi véleményezési,
c) településképi bejelentési és
d) településképi kötelezési
eljárást folytat le.”
4. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 8. alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Az e rendeletben szabályozott településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
(2) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni”
5. § (1) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 18. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
(2) A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 18. §-a a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni)
6. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott elektronikus vagy papír alapú kérelemre indul. A kérelem nyomtatványt a rendelet 5. melléklete tartalmazza. ”
7. § A településkép védelméről szóló 22/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet
|
A |
B |
|---|---|
|
1. |
Kérelmező adatai: |
|
1.1 |
Név: |
|
1.2 |
Lakcím: |
|
1.3 |
Levelezési cím: |
|
1.4 |
Telefonszám: |
|
1.5 |
e-mail: |
|
2. |
A bejelentés tárgya |
|
2.1 |
Az építmények rendeltetésének módosítása/ rendeltetési egységek számának megváltozása/ reklámok és reklámhordozók elhelyezése (a megfelelő aláhúzandó) |
|
3. |
Rendeltetés megváltoztatás |
|
3.1 |
Ingatlan címe, helyrajzi száma: |
|
3.2 |
Eredeti rendeltetése |
|
3.3 |
Megváltoztatandó rendeltetés: |
|
3.4 |
Alapterülete (m2): |
|
3.5 |
Ingatlanon/épületen belüli elhelyezkedése |
|
4. |
Reklámhordozó elhelyezése |
|
4.1 |
Ingatlan címe, helyrajzi száma: |
|
4.2 |
A reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartama: |
|
5 |
Kötelező mellékletek: |
|
5.1 |
Műszaki leírás a telepítésről és az építészeti kialakításról, az új rendeltetésnek megfelelő területhasználat jellemzőinek ismertetése, üzemeltetéstechnológia ismertetése (amennyiben szükséges), a rendeltetésmódosítás következtében bekövetkező változások, hatások, szükséges járulékos beavatkozások. |
|
5.2 |
Építész-tervezői nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintő településrendezési, építésügyi (OTÉK), környezetvédelmi, örökségvédelmi és más jogszabályi előírásoknak |
|
5.3 |
Tervdokumentáció (helyszínrajz, az ingatlanon belüli járműforgalom, parkolóhely, szükség szerint alaprajzok, metszetek, homlokzatok, közterületről látható felületek változásainak bemutató terve, látványterv, színterv, fotódokumentáció). |
|
5.4 |
Szükség esetén közműszolgáltatói egyeztetés dokumentumai, közútkezelői hozzájárulás, szakhatósági állásfoglalás, az üggyel összefüggésben korábban keletkezett előzmények iratai |
|
6. |
A bejelentési kérelem kitöltésével tudomásul veszem, hogy a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban megtilthatja a tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire. |
|
|
Változott rendelkezések
Eszköztár
- Másolás a vágólapra
- Nyomtatás