Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2022. (VI. 1.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények pótlásáról és a pótlás pénzbeli megváltásáról
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és 48. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal, mint környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén közterületen, az Önkormányzat tulajdonában álló más területen, illetve magánterületen található fa, cserje (a továbbiakban együtt: fás szárú növény) kivágására, pótlására, továbbá pótlásának pénzbeli megváltására.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése szerinti esetekre, valamint a gyümölcsfákra.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló, közterületnek nem minősülő területre, valamint a magánterületre az R. 6. § (2a) és (4) bekezdése kivételével az R. 5-8. §-át is megfelelően alkalmazni kell, ha e rendeletből más nem következik.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. cserje: tőből elágazó, törzset nem nevelő lombhullató vagy örökzöld fás szárú növény, illetve a nem oszlopos növekedési jellegű tűlevelű növény,
2. fa: törzzsel és koronával rendelkező lombhullató vagy örökzöld növény, illetve oszlopos növekedési jellegű tűlevelű örökzöld növény,
3. gyümölcsfa: emberi fogyasztás céljára szánt, illetve egyéb módon hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve a diófa, a szelídgesztenyefa, a mandulafa, az eperfa és a díszfának nemesített gyümölcsfa,
4. használó: az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult használója,
5. inváziós fajú fás szárú növény: az R. 1. mellékletében meghatározott fás szárú növény,
6. kertészeti szakértői vélemény: erre vonatkozó szakirányú végzettséggel és jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet által végzett, a fás szárú növény fajára, fajtájára, korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére vonatkozó vizsgálaton alapuló állásfoglalás, javaslat a fás szárú növény fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban,
7. közterület: állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,
8. magánterület: a természetes személy tulajdonában, illetve a nem állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló földterület,
9. vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
3. A kérelem és a bejelentés benyújtása
3. § (1) A fás szárú növény kivágásával kapcsolatos kérelmet, illetve bejelentést az R. 2. melléklete szerinti formanyomtatványon, illetve annak megfelelő tartalommal kell benyújtani, azzal, hogy azt az Önkormányzat tulajdonában álló, közterületnek nem minősülő területen vagy magánterületen történő kivágás esetén ez utóbbi területekre kell értelmezni. A formanyomtatvány letölthető változatát az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városrendezési Irodája az Önkormányzat honlapján közzéteszi.
(2) Fás szárú növény magánterületen történő kivágása esetén csatolni kell az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát is, amennyiben ez utóbbi személy nem azonos a kérelmezővel, illetve bejelentővel.
4. A pótlási kötelezettség
4. § (1) A pótlás helyszíneként elsősorban a kivágás helyét, másodsorban a kivágás helyszínéül szolgáló ingatlan területét, harmadsorban pedig az Önkormányzat tulajdonában álló területen kivágott fás szárú növény esetén az Önkormányzat tulajdonában álló másik területet, a fővárosi önkormányzat vagy az állam tulajdonában álló közterületen kivágott fás szárú növény esetén a fővárosi önkormányzatnak, illetve az államnak az Önkormányzat közigazgatási területén található másik közterületét, a magánterületen kivágott fás szárú növény esetén pedig – amennyiben erről nyilatkozik – a magánterület használójának az Önkormányzat közigazgatási területén található, a használó tulajdonában, használatában lévő másik magánterületet kell kijelölni.
(2) Fák esetében a pótlási kötelezettséget a 4 cm törzsátmérőt meghaladó egyedekre vonatkozóan kell előírni. A törzsátmérőt a fa törzsén a föld fölött 1 m magasságban kell mérni.
(3) Közterületen és az Önkormányzat tulajdonában álló más terület esetén a pótlási kötelezettség teljesítésére legalább a „Díszfák és díszcserjék ültetése települések közterületein” című magyar szabvány előírásainak megfelelő földlabdás fás szárú növény alkalmazható azzal, hogy fasor esetén kizárólag sorfa minősítésű fa ültethető.
(4) Elektromos szabad légvezeték alá kizárólag alacsony növekedésű fa ültethető.
5. § (1) Fa esetén pótlási kötelezettségként – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kivágott fa törzsátmérőjének 100 %-át kell előírni.
(2) A pótlás mértéke a kivágott fa darabszámával egyezik meg, amennyiben
a) a fa a kérelmező, illetve bejelentő által előzetesen beszerzett kertészeti szakértői véleménnyel igazoltan az emberi életet, egészséget, a vagyonbiztonságot, illetve a közlekedésbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, és a veszély csak a fa kivágásával hárítható el,
b) a fa egészségi állapota a kérelmező, illetve bejelentő által előzetesen beszerzett kertészeti szakértői véleménnyel igazoltan olyan mértékben megromlott, hogy kivágása növényegészségügyi okból elkerülhetetlen,
c) inváziós fajú fás szárú növény kivágásáról van szó.
(3) Amennyiben a fa kivágására jogellenesen került sor, pótlási kötelezettségként a kivágott fa törzsátmérőjének 300 %-át kell előírni.
(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a jegyző
a) az (1) bekezdés esetén a pótlás mértékét a kivágott fa törzsátmérőjének 100 %-ánál kisebb mértékben, de legalább a kivágott fa darabszámában is megállapíthatja, illetve a közterületi fakivágás kivételével ha az eset összes körülményére tekintettel még ez az előírás is túl szigorú, a pótlási kötelezettséget elengedheti,
b) a (2) bekezdés esetén a közterületi fakivágás kivételével a pótlási kötelezettséget elengedheti,
c) a (3) bekezdés esetén a pótlás mértékét a kivágott fa törzsátmérőjének 100 %-a és 300 %-a közti mértékben is megállapíthatja, illetve a közterületi fakivágás kivételével ha az eset összes körülményére tekintettel még ez az előírás is túl szigorú, a pótlási kötelezettséget a kivágott fa törzsátmérőjének 100 %-ánál kisebb mértékben, de legalább a kivágott fa darabszámában is megállapíthatja.
6. § (1) Cserje esetén pótlási kötelezettségként – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kivágott cserje lombozata által borított területtel azonos méretű terület cserjével való beültetését kell előírni azzal, hogy a kötelezettnek be kell tartania a választott faj/fajta jellege szerinti optimális ültetési távolságot, továbbá a beültetési sűrűségnek
a) kis növekedésű (pl. gyeppótló) cserjék esetében legalább 7 db/m2-nek,
b) közepes növekedésű (pl. talajtakaró) cserjék esetében legalább 5 db/m2-nek,
c) nagyra növekvő cserjék esetében legalább 3 db/m2-nek
kell lennie.
(2) Amennyiben a cserje kivágására jogellenesen került sor, pótlási kötelezettségként a kivágott cserjével borított terület kétszeresének megfelelő mértékben kell előírni a pótlási kötelezettséget.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a jegyző az (1) bekezdés esetén – a közterületi cserjekivágás kivételével – a pótlási kötelezettséget elengedheti, illetve a (2) bekezdés esetén a pótlás mértékét a kivágott cserje lombozata által borított terület egyszerese és kétszerese közötti mértéknek megfelelően is megállapíthatja.
7. § (1) Fás szárú növény jogellenes kivágása esetén a pótlásra a kivágást végző személyt, ha pedig a kivágást végző személy nem állapítható meg, az ingatlan használóját kell kötelezni.
(2) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek megsértésének jogkövetkezményeiről szóló 17/2021. (XII. 1.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdés a) pontja nem valósul meg, jogellenes kivágásnak minősül a fás szárú növény olyan mértékű indokolatlan csonkítása, károsítása is, amely a növény stabilitását, életképességét veszélyezteti vagy ökológiai értékét jelentősen csökkenti.
(3) Amennyiben a jogellenesen kivágott fás szárú növények száma és mérete nem állapítható meg, az ellenkező bizonyításáig fa esetén a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető egyedszámot és egyedenként 30 centiméteres törzsátmérőt, cserje esetén pedig a rendelkezésre álló adatokból kikövetkeztethető területi borítást és közepes növekedési jelleget kell vélelmezni.
5. A pótlás teljesítésének ellenőrzése
8. § (1) A szakszerű pótlás teljesítését, valamint a fás szárú növény megeredését a jegyző a helyszínen ellenőrzi. A helyszíni ellenőrzésre az ingatlan zöldfelületi kezelőjét is meg kell hívni, amennyiben van ilyen kezelő.
(2) Amennyiben a vegetációs időszak kezdetére a fás szárú növény nem eredt meg, a jegyző előírja a telepítés megismétlését. Megismételt telepítés esetén, amennyiben az újabb vegetációs időszak kezdetére a fás szárú növény nem eredt meg, másik kijelölhető ingatlan hiányában a 9. § (1) bekezdése az irányadó.
(3) Amennyiben a vegetációs időszak kezdetére a fás szárú növény megeredt, az Önkormányzat tulajdonában lévő terület esetében a terület zöldfelületi kezelője az Önkormányzat nevében a fás szárú növényt további kezelésre, fenntartásra átveszi.
6. A pótlási kötelezettség megváltása
9. § (1) Amennyiben az R. 8. § (4) bekezdése alapján a kivágott fás szárú növény pótlása nem vagy nem teljes mértékben írható elő megfelelő ingatlan kijelölésével, vagy amennyiben a használó a kivágott fás szárú növény pótlását nem vagy nem teljes mértékben teljesítette megfelelően (a megeredés első alkalommal történő elmaradását ide nem értve), a jegyző a használót a pótlási kötelezettség, illetve annak fennmaradt mértéke pénzbeli megváltására kötelezi.
(2) A kivágott fa pénzbeli megváltásának összege a kivágott fa törzsátmérője szerint számított pótlási kötelezettség esetén minden meghaladott 4 cm-enként, a kivágott fa darabszáma szerint számított pótlási kötelezettség esetén pedig darabonként 63.500 Ft, amely összeget az 5. § (3)-(4) bekezdése és a pótlás nem vagy nem teljes mértékben való teljesítése esetén megfelelően arányosítani kell.
(3) A kivágott cserje pénzbeli megváltásának összege m2-enként, kis növekedésű cserje esetén 31.750 Ft, közepes növekedésű cserje esetén 63.500 Ft, nagyra növekvő cserje esetében 95.250 Ft, amely összegeket a 6. § (2)-(3) bekezdése és a pótlás nem vagy nem teljes mértékben való teljesítése esetén megfelelően arányosítani kell.
(4) A pénzbeli megváltás összegét a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni banki átutalással vagy postai készpénzátutalási megbízással Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának költségvetési számlájára.
7. A Zöldfelület-fejlesztési Keret
10. § (1) A pénzbeli megváltás befizetett összegét az Önkormányzat a mindenkori költségvetésében Zöldfelület-fejlesztési Keretként kezeli.
(2) A Zöldfelület-fejlesztési Keret összegét az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen vagy más közhasználatú területen megvalósuló zöldfelület-fejlesztési feladatokra lehet felhasználni, beleértve a terület-előkészítést, a telepítést, a gondozást és a kapcsolódó kiegészítő beruházásokat is.
(3) A Zöldfelület-fejlesztési Keret terhére történő forrásfelhasználást a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kötelezettségvállalási Szabályzata figyelembevételével előzetesen engedélyezni szükséges, amelynek során meg kell határozni az elszámolási határidőt is. A pénzbeli megváltások befizetett összegéről és a Zöldfelület-fejlesztési Keret felhasználásáról az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városgazdálkodási Ágazata nyilvántartást vezet.
8. Záró rendelkezések
11. § Ez a rendelet 2022. július 1-jén lép hatályba.
12. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) A Kormány által elrendelt, e rendelet hatálybalépésekor fennálló veszélyhelyzetre tekintettel bevezetett, helyi önkormányzatokra vonatkozó díjbevezetési és díjnövelési moratórium időszaka alatt e rendeletnek a pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásával kapcsolatos szabályait csak úgy lehet alkalmazni, hogy az ne terjedjen ki olyan esetekre és a megváltás összege ne legyen magasabb mértékű annál, mint ahogyan azt a közterületen kivágott fás szárú növények pótlásáról és pénzbeni megváltásáról szóló 38/2009. (X.20.) önkormányzati rendelet a hatályvesztését megelőző napon előírta.
13. §1
A 13. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
