Kifejezéskereső
Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos elnevezése és székhelye, a képviselő-testület és szervei és bélyegzői
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Porcsalma Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Székhelye: 4761. Porcsalma, Szabadság tér 11.
(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület). Székhelye: 4761. Porcsalma, Szabadság tér 11.
(3) A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A névsort a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület szervei:
a) Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: polgármester);
b) Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
c) Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti Bizottsága (a továbbiakban: Népjóléti Bizottság),
d) Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal),
e) Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: jegyző),
f) a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás,
g) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás,
h) a Szabolcs 05. Önkormányzati Területfejlesztési Társulás.
(5) A Képviselő-testület szerveinek körbélyegzői középen tartalmazzák Magyarország címerét és a bélyegző sorszámát, amennyiben több bélyegző kerül kiadásra.
(6) A bélyegző körívén az alábbi felirat olvasható:
a) Porcsalma Nagyközség Képviselő Testülete
b) Porcsalma Nagyközség Polgármestere
c) Porcsalma Nagyközség Önkormányzat Pénzügyi Bizottsága
d) Porcsalma Nagyközség Önkormányzat Népjóléti Bizottsága
e) Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal
f) Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
2. Az Önkormányzat jelképei, ünnepei, rendezvényei
2. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) címer, és
b) zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
3. § Az Önkormányzat megemlékezést tart:
a) március 15-ei nemzeti ünnepről,
b) június 4-ei nemzeti összetartozás napjáról,
c) október 23-ai nemzeti ünnepről.
3. Az Önkormányzat által működtetett médiaszolgáltatások és az Önkormányzat által kiadott sajtótermékek
4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.porcsalma.hu.
(2) Az Önkormányzat évente legalább egy alkalommal megjelenő lapjának címe: Porcsalmai Hírek.
4. Az Önkormányzat által alapított elismerések
5. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntető címek:
a) Dr. Kiss Áron emlékplakett,
b) Porcsalmáért Díszoklevél.
(2) A kitüntetés adományozásának feltételeit és az eljárás rendjét külön rendelet szabályozza.
5. A Képviselő-testület feladata, átruházott hatáskörei
6. § (1) A Képviselő-testület az 1. § (4) bekezdésben felsorolt szerveire átruházhatja hatáskörének gyakorlását.
(2) Az önkormányzat által nyújtott szociális támogatások helyi szabályairól szóló 8/2021.(IX.10.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szociális rendelet) 1. § (2) bekezdésében nevesített szociális ellátások közül
a) a rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott temetési támogatás,
b) rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott szociális kölcsön,
c) rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott nevelési- és tanévkezdési támogatás,
d) rendszeres települési támogatás keretében nyújtott ellátás,
da) lakhatási támogatás,
db) gyógyszertámogatás,
e) egyedi térítési díjkedvezmény,
f) szépkorúak támogatása,
g) köztemetés,
h) karácsonyi támogatás iránti kérelmek ügyében feladat és hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
(3) A Szociális rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített rendkívüli települési támogatás (eseti) és a b) pont szerinti rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott eseti gyógykezelési támogatási ügyek elbírálásához kapcsolódó feladat és hatáskörét a Népjóléti Bizottságra ruházza át.
(4) A (2) bekezdés szerint nem szabályozott további hatásköröket a Polgármesterre ruházza át:
a) az önkormányzati ingatlanok és lakások bérbeadására vonatkozó döntést, kivéve a szociális bérlakások esetén,
b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköreinek gyakorlását,
c) az önkormányzati közfoglalkoztatási programok szervezési és koordinálási feladatait,
d) a közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozók felett a munkáltatói jogkör gyakorlását,
e) az önkormányzat tulajdonában lévő gépkocsik térítésmentes használatba adására vonatkozó döntést,
f) az alább felsorolt társulási üléseken való képviseleti joggal bízza meg és hatalmazza fel:
fa) a Csenger Többcélú Kistérségi Társulás,
fb) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás,
fc) a Szabolcs 05. Önkormányzati Területfejlesztési Társulás ülésein.
(5)1 A Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át
a) a közútkezelői hozzájárulással,
b) a házszám megállapítással kapcsolatos feladat- és határkörét.
7. § (1) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, a hatáskört visszavonhatja.
(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója beszámol az általa hozott döntésekről – kivéve a szociális támogatások megállapításához kapcsolódó ügyeket - annak meghozatalát követő legközelebbi rendes testületi ülésen.
8. § Az önkormányzat államháztartási szakágazati rendjének és alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 2. melléklet tartalmazza.
A Képviselő-testület működése
6. A Képviselő-testület összehívása, vezetése
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, és tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a szabadság kivételével a 30 napot meghaladó távollét.
10. § (1) A Képviselő-testület alakuló, rendkívüli és évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület ülését az Önkormányzati Hivatal tanácskozó termében (Porcsalma, Szabadság tér 11.) tartja.
(3) A Képviselő-testület dönthet arról, hogy ülését a (2) bekezdésben megjelölt helyszíntől eltérő helyszínen tartja.
11. § (1) A Képviselő-testület összehívására vonatkozó meghívó tartalmazza az ülés
a) tervezett időpontját,
b) helyszínét,
c) a napirendi javaslatot, az előterjesztők megjelölésével,
d) az egyes napirendi pontokhoz – amennyiben indokolt – a meghívottak nevét.
(2) A meghívót az ülés tervezett időpontja előtt 3 nappal írásban, vagy elektronikus úton kell a képviselők és a meghívottak részére megküldeni. A helyi választópolgárok tájékoztatása érdekében a polgármester a meghívót az ülés tervezett időpontját megelőző 3 nappal az Önkormányzati Hivatal hirdető tábláján, valamint az önkormányzat honlapján közzé teszi.
(3) A Képviselő-testület üléseit az évente jóváhagyott ülésterv szerint tartja. Az üléstervet a polgármester állítja össze, melyet legkésőbb a tárgyév első ülésén kell elfogadásra előterjeszteni.
(4) Az üléstervre javaslatot tehetnek:
a) az önkormányzati képviselők,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) a jegyző,
d) az önkormányzati intézmények vezetői,
e) a nemzetiségi önkormányzat.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét, ideértve a közmeghallgatást is;
b) a tervezett napirendi pont előadói, előterjesztői nevét,
c) a tervezett napirendi ponthoz meghívandók nevét, amennyiben az nem egyezik meg a (6) bekezdésben megjelöltekkel.
d) az előterjesztéseket tárgyaló bizottság, vagy annak elnöke nevét.
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a települési képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) az önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódó intézmények vezetőit, képviselőit,
e) az előterjesztésben érintett szervek képviselőit, továbbá
f) minden olyan személyt, akinek a jelenléte az előterjesztés tárgyalásánál az előterjesztő és a polgármester megítélése szerint szükséges.
12. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat számára sürgős, halaszthatatlan esetekben az üléstervétől eltérő időpontban rendkívüli ülést tarthat.
(2) A rendkívüli ülést össze kell hívni:
a) amennyiben a polgármester úgy ítéli meg, hogy a Képviselő-testületnek a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul döntenie kell és a döntés meghozatalának elmaradása hátrányos helyzetbe hozná az önkormányzatot, valamint
b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására az üléstervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból, indokoltan szükség van.
(3) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez írásban lehet benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell az összehívás indokát.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt 24 órával ki kell kézbesíteni. Az előzetes írásos előterjesztés mellőzhető. Kivételes esetben a rendkívüli ülést a polgármester telefonon is összehívhatja, ha a megtárgyalandó napirendet halaszthatatlannak ítéli, illetve azt a nemzetiségi vagy a települési önkormányzat érdeke megkívánja. Ez utóbbi esetben a meghívó küldése mellőzhető.
(5) Vis maior esetben a polgármester a képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton – 1 órával az ülés előtt összehívhatja.
13. § A határozatképtelen ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.
14. § A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.
15. § Az ülésvezető jogkörei:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,
c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,
ca) a vita levezetése során, megadja a szót a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre; megvonja a szót, a tárgytól eltérő témában felszólalótól a harmadik felszólítása után,
cb) összefoglaltja a vita során elhangzottakat,
cc) lezárja a vitát, a napirendi pont tárgyalását,
cd) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,
ce) megállapítja a szavazás eredményét pontosan és számszerűen,
d) szünetet rendelhet el,
e) bejelenti a zárt ülést,
f) szavazásra bocsátja az ügyrendi kérdéseket és kihirdeti a szavazás eredményét,
g) a rend fenntartása érdekében, rendre utasítja a Képviselő-testület ülését megzavaró személyt, aki méltatlan magatartást tanúsít és zavarja az ülés menetét,
h) tájékoztatást nyújt az időszerű kérdésekről,
i) tájékoztatást nyújt a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) bezárja az ülést.
7. A tanácskozás rendje
16. § (1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:
a) polgármesteri tájékoztató a két ülés közötti tárgyalásokról, eseményekről;
b) rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;
c) határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;
d) beszámolók;
e) tájékoztatók;
f) határozathozatalt nem igénylő egyéb napirendi pontok;
g) kérdések, bejelentések.
(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől célszerűségi okból, vagy javaslatra eltérhet.
(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:
a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;
b) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét, ha az írásban nem került kiküldésre;
c) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések, hozzászólások,
d) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;
e) módosító javaslatok megtétele;
f) döntés a módosító javaslatokról;
g) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.
(4) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai és tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek.
(5) A vita lezárása előtt az előterjesztő válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, és véleményt nyilvánít a módosító javaslatokról.
(6) A jegyző a szavazást megelőzően jelzi a képviselő-testületnek, ha a tervezett döntésnél jogszabálysértést észlel.
17. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.
(2) Egy napirendi pont esetében legfeljebb három alkalommal, maximum 3 perc időtartamban lehet hozzászólni, és arra legfeljebb 3 percben válaszolni.
(3) A hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja, akik napirenden kívüli közérdekű bejelentést tehetnek.
(4) A polgármester feladata a tanácskozás gördülékeny menetének biztosítása és rendjének fenntartása.
(5) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót:
a) a (2) bekezdésben foglalt időkorlát túllépése esetén,
b) ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik,
c) ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik.
(6) A polgármester a rend biztosítása érdekében, ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót. A Képviselő-testület vita nélkül dönt arról, hogy a személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson. E szabályt a települési képviselőre nem lehet alkalmazni.
(7) Az ülés rendjének biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobil telefon használata tilos.
8. Az előterjesztések
18. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet-tervezet,
b) határozat-tervezet,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) Az előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a) rendeletalkotási, illetve a határozati javaslat megértéséhez szükséges előzményeket, magyarázatot, az alapjául szolgáló tényeket, adatokat,
b) a jogszabályi háttér megvilágítását,
c) annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen, milyen döntés született,
d) a döntési alternatívákat és lehetséges következményeinek bemutatását.
(3) A határozati javaslatban meg kell jelölni:
a) a konkrét döntést,
b) esetleges döntési változatokat,
c) a döntési, végrehajtási határidőt, a felelős személy(ek) megnevezését, ahol az indokolt.
(4) Előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) polgármester,
b) a jegyző,
c) az önkormányzati képviselő,
d) bizottság tagja.
(5) Az előterjesztéseket általában írásban kell a képviselő-testület elő terjeszteni. Azokat az előterjesztéseket, amelyek a 10. § (2) bekezdésében megjelölt időpontig nem készíthetők el, azok a polgármester hozzájárulásával az ülésen is kioszthatók.
(6) Szóbeli előterjesztés esetén is a döntés tervezetét írásban kell benyújtani.
(7) A beszámoló benyújtására a kötelezett írásban jogosult, annak elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(8) Tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá. Nem kötelező a tájékoztató írásba foglalása és vitára bocsátása.
(9) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.
19. § A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a költségvetési rendelet elfogadására és módosítására vonatkozó előterjesztések,
b) zárszámadási rendelet elfogadására vonatkozó előterjesztés,
c) a polgármester munkaviszonyával kapcsolatos döntést, állásfoglalást igénylő előterjesztések, ha azt jogszabály nem szabályozza.
9. Az alakuló ülésre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ebben az alcímben foglalt eltérésekkel.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) a Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választások eredményéről,
b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,
c) a polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása,
d) az alpolgármester megválasztása, eskütétele,
e) az alpolgármester tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása,
f) a bizottsági tagok megválasztása.
(3) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásnál a 23. § (3)–(4) bekezdéseit kell alkalmazni.
(4) Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a választás időpontját, helyét,
b) a választási eljárás témáját,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét, tisztségét,
d) a megválasztott és jelenlévő képviselő számát,
e) az urnában lévő szavazólapok számát,
f) érvénytelen szavazólapok számát,
g) érvényes szavazólapok számát,
h) a jelöltre leadott szavazatok számát,
i) a szavazás eredményét,
j) a bizottság tagjainak aláírását.
(5) Ha az alpolgármester, vagy a bizottsági tagok megválasztása során a tisztség betöltetlen marad, e tisztségek tekintetében a soron következő ülésen szavazást kell tartani.
(6) Az alakuló ülésen az alpolgármester illetményére és költségátalányára a polgármester tesz javaslatot.
10. A döntéshozatali eljárás
21. § A képviselő-testület döntései
a) rendeletalkotás,
b) határozathozatal,
c) alakszerű határozat nélküli határozathozatal.
22. § Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület tagja,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a jegyző.
23. § (1) A Képviselő-testület nyílt szavazása során a képviselők kézfelnyújtással jelzik az adott javaslattal kapcsolatos döntésüket.
(2) A névszerinti szavazás során a jegyző abc sorrendben felolvassa a megválasztott képviselők nevét, akik egymás után, szóban az „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezés alkalmazásával szóban közlik döntésüket. A nyilatkozatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) Titkos szavazás során a szavazatszámláló bizottság végzi a szavazás lebonyolítását. A szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás idejére szünetet kell elrendelni. A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testülettel, melyről az határozattal dönt. A szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(4) A titkos szavazás lebonyolítása a Pénzügyi Bizottság feladata. Amennyiben a bizottság megválasztása még nem történt meg, vagy határozatképtelen, a Képviselő-testület tagjai közül, háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A képviselő-testület a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat. A kezdeményezésről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
24. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a jegyző, bizottság, és a képviselő terjeszthet elő. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel döntést hoz. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja meg.
(2) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet egyszerű napirendként tárgyalja, a napirendek meghatározásakor dönti el, hányadik napirendként.
25. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során időrendben elhangzott módosító és kiegészítő javaslat, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni. A módosító indítványok elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén, a jelenlévő önkormányzati képviselők, a minősített többséget igénylő javaslat esetén, az önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.
(3) Minősített többség szükséges a helyi önkormányzatokról szóló törvényben szabályozott eseteken kívül:
a) kitüntetés adományozásához,
b) önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,
c) hitelfelvételhez,
d) intézmény, gazdasági társaság alapításához, megszüntetéséhez.
(4) Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt és elutasításra kerül, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.
(5) A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során elutasított javaslat a legközelebbi ülésére ismételten napirendre tűzhető, ha annak elfogadására
a) törvényi kötelezettség teljesítése, vagy
b) az önkormányzat érdeke miatt szükség van.
26. § Az ülés során a polgármester a határozatképességet folyamatosan figyelemmel kíséri, és határozatképtelenség bekövetkeztekor – amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható – tárgyalási szünetet rendel el, legfeljebb 20 perces időtartamra. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható, ha a határozatképesség helyreáll.
27. § Az önkormányzati rendelet megalkotása során a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet ide vonatkozó rendelkezései alapján kell eljárni.
28. § (1) Az elfogadott önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(2) A Képviselő-testület halaszthatatlan intézkedést, rendeletalkotást igénylő ügyek esetében elrendelheti a rendelet azonnali kihirdetését és hatályba léptetését. Ekkor a rendeletben rögzíteni kell a kihirdetés időpontját óra, perc megjelöléssel.
(3) A jegyző gondoskodik a rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, hatályosságának szükség szerinti vizsgálatáról, egységes szerkezetbe foglalásáról.
29. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újra kell kezdeni, folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozat sorszáma mellet fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját.
(2) A határozat tartalmazza:
a) a Képviselő-testület megnevezését,
b) a „határozata” kifejezést,
c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,
d) a határozat címét.
(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a Képviselő-testület döntését,
b) a végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését, és határidőt.
(4) A határozat jelölése, formája középre igazítással a következők szerint történik: Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének; …/20… (hónap; nap) határozata; a/az …..ról/ről; ahol a határozat sorszáma, az évszám arab számmal, a határozat meghozatalának hónapja római számmal, napja arab számmal kerül feltüntetésre.
(5) A normatív határozatokat a 28. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell közzé tenni.
30. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről, javaslatokról,
c) döntést megelőző összeférhetetlenség bejelentéséről,
d) tájékoztató jellegű anyagok tudomásul vételéről,
e) a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról,
f) titkos szavazás elrendeléséről.
11. A jegyzőkönyv
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, beosztását,
b) a napirendi pontonként az előterjesztő, a kérdést feltevők és válaszadók nevét,
c) az elhangzott hozzászólások, vélemények lényegét,
d) az ülést vezető esetleges intézkedéseit.
(2) A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyv 2 példányban készül, melynek beköttetéséről évente a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyzőkönyvbe való betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv az önkormányzati hivatalban, ügyfélfogadási időben tekinthető meg a jegyző, akadályoztatása esetén az általa megbízott személy jelenlétében. A jegyzőkönyvről másolat kérhető, melynek díját az illetéktörvény tartalmazza.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni. A jegyzőkönyv az ülésen elhangzottak lényegét tartalmazza.
(5) A kérdéseket, hozzászólásokat és az arra adott válaszokat abban az esetben kell rögzíteni, ha azt a kérdést feltevő, hozzászóló vagy a válaszadó külön kéri.
(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet és az előterjesztéseket.
Az Önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
12. Polgármester jogállása, feladatai
32. § (1) A polgármester megbízatását főállásban, teljes munkaidőben, kötetlen munkarendben látja el. Munkarendjét azonban úgy kell kialakítani, hogy munkanapokon a munkaidejének több mint felét a munkahelyen, illetve a településen, elérhető helyen tartózkodjon. Ez alól kivétel, ha feladatainak ellátása körében szükségszerűen más településen kell közérdekű tevékenységet végeznie.
(2) A polgármester esetében a munkáltatói jogokhoz kapcsolódó jogosítványokat a Képviselő-testület látja el.
(3) A polgármester minden hétfőn 13-16 óráig, és minden kedden 8-12 óráig tart ügyfélfogadást hivatali helyiségében.
33. § (1) A polgármester jogszabályban meghatározott feladatain túl:
a) segíti az önkormányzati képviselők, illetve bizottságok munkáját,
b) kapcsolatot tart a település lakosságával, társadalmi, politikai, civil és egyéb szervezetekkel,
c) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
d) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
e) nyilatkozik az írott és az elektronikus sajtónak, hírközlő szerveknek,
f) gyakorolja a reá átruházott hatásköröket.
(2) A polgármester utólagos tájékoztatás mellett, a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatárig saját hatáskörben dönt a forrásfelhasználásról.
(3) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat akkor, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség. A polgármester a meghozott döntésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben. Ez a rendelkezés csak kivételesen és csak akkor alkalmazható, amennyiben a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség és a rendkívüli ülés összehívása nem lehetséges, vagy az időveszteség helyrehozhatatlan kárral járna. A polgármester a meghozott döntésről a soron következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
13. Alpolgármester
34. § (1) A képviselő-testület egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.
(2) Az alpolgármester fő feladata:
a) a polgármester távolléte esetében általános helyettesítése,
b) a polgármester munkájának segítése, közvetlen egyeztetéssel.
(3) Az alpolgármester előre meghirdetett időpontban tart ügyfélfogadást.
14. A Bizottságok jogállása feladatai
35. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörökben való döntéshozatalra állandó bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:
a) Népjóléti Bizottság, létszáma 3 fő, melyből 2 fő képviselő, 1 fő nem képviselő.
b) Pénzügyi Bizottság, létszáma 3 fő, melyből 3 fő képviselő.
(3) A bizottságokba nem önkormányzati képviselő tagok is választhatók.
(4) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatot tehet.
(5) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(6) A bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
36. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén, az általa megbízott képviselő bizottsági tag hívja össze a bizottság ülését és látja el az elnöki teendőket.
(2) A bizottság elnöke, a meghívót és az írásos napirendi anyagokat, az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a testületi ülés meghívójával megküldött anyagokat.
37. § A képviselőt-testület indokolt esetben, egyes feladatainak ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
38. § A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid összefoglalását, a hozott döntést tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
39. § Az összeférhetetlenséggel és a méltatlansággal összefüggő, az Mötv. 37–38. §-iban meghatározott bizottsági feladatokat a Pénzügyi Bizottság látja el.
15. Társulás
40. § (1) A Képviselő-testület egyes hatósági, igazgatási, intézményirányítási, intézmény-fenntartói, illetve egyéb más feladatok ellátásra jogi személyiségű társulást hozhat létre.
(2) A társulásokban résztvevők jogait és kötelezettségeit az érintettek által kötött külön megállapodás tartalmazza.
(3) Porcsalma Nagyközség Önkormányzata
a) a kistérség területének összehangolt fejlesztése, közigazgatási és a törvényben meghatározott, továbbá a képviselő-testületek által vállalt önkormányzati és egyéb közszolgáltatások biztosítása, fejlesztése, szervezése, intézmények fenntartása, valamint a településfejlesztés összehangolása érdekében tagja a Csenger Többcélú Kistérségi Társulásnak,
b) a hulladékgazdálkodási feladatok megszervezésére és ellátására tagja a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulásnak,
c) együttműködik a Szabolcs 05. Önkormányzati Területfejlesztési Társulással a településfejlesztési feladatok összehangolásában, európai uniós, valamint hazai finanszírozású pályázatok felkutatásában, azok benyújtásában, és lebonyolításában.
16. Az Önkormányzati Hivatal jogállása és feladatai
41. § (1) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre Pátyod Község Önkormányzat Képviselő-testületével, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése, címe:
a) Székhely megnevezése: Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal; címe: 4761 Porcsalma, Szabadság tér 11.
b) Kirendeltség megnevezése: Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal Pátyodi Kirendeltsége; címe: 4766 Pátyod, Kossuth Lajos út 48.
(3) Az Önkormányzati Hivatal a (2) bekezdésben meghatározottakon túl további szervezeti egységekre nem tagozódik. Az ügyintézők a jegyzőnek, illetve az aljegyzőnek alárendelve végzik feladatukat.
(4) Az Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, gazdálkodási jogkörét az alapító okirat, működését a hivatal szervezeti működési szabályzata határozza meg.
(5) Az iratkezelés szervezeti rendjére vonatkozó előírásokat, a közfeladatot ellátó szervezet iratkezelésére vonatkozó általános követelményeket, és annak szervezeti rendjére vonatkozó előírásokat a Jegyző Iratkezelési szabályzatban szabályozza.
(6) A képviselő-testületek a közös hivatal létszámát tárgyévi költségvetésükben határozzák meg.
42. § A Porcsalmai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének munkarendje:
a) hétfő-csütörtök: 7.30-tól – 16.00 óráig,
b) pénteken: 7.30-tól – 13.30-ig, mely magában foglalja a napi 30 perc munkaközi szünetet is.
43. § Az Önkormányzati Hivatal székhelyének ügyfélfogadási rendje:
a) hétfő 8-16 óráig,
b) kedd-csütörtök 8-12 óráig;
c) pénteken és ügyfélfogadási időn kívül nincs ügyfélfogadás, kivéve anyakönyvi eseménnyel kapcsolatban.
17. A jegyző, aljegyző
44. § (1) Az önkormányzati hivatal jegyzőjének és aljegyzőjének kinevezése a Mötv. és a Kttv. előírásai szerint történik. A jegyzőre és az aljegyzőre vonatkozó egyéb rendelkezéseket a közös hivatal működésével kapcsolatos megállapodás tartalmazza.
(2) A jegyző - a polgármester irányításával – vezeti az önkormányzati hivatalt, biztosítja a bizottságok, képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői, illetve aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a hivatal köztisztviselői közül a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő helyettesítő köztisztviselőt jelöl ki.
(4) A jegyző Porcsalma településen minden hétfőn 10-14 óra között tart ügyfélfogadás.
(5) Az aljegyző Porcsalma településen minden csütörtökön 9-12 óra között tart ügyfélfogadást.
A képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
45. § (1) Az önkormányzati képviselők az általuk meghirdetett helyen és időpontban fogadóórát, fogadónapot tarthatnak.
(2) Az önkormányzati képviselőt – e minőségében - az önkormányzati hivatalban ügyfélfogadási időn kívül is fogadni kell, és részére a megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, amennyiben annak jogi és egyéb akadálya nincs.
(3) Az önkormányzati képviselő kötelessége:
a) elháríthatatlan akadályoztatása esetén az ülésről való távolmaradását, az ülést megelőző napon 16.00 óráig a polgármesternek bejelenteni,
b) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, és a reá bízott feladatokat maradéktalanul ellátni,
c) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani,
d) tartózkodni attól, hogy e minőségben megszerzett, vagy tudomására jutott információ maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználásra ne kerüljön,
e) esküjéhez híven megőrizni minden olyan titkot, amely a település, vagy az ország érdekeit, törvényeit sérti,
f) a tudomására jutott minősített adatokat megőrizni a megbízatásának lejárta után is,
g) bármilyen körülmény között a település, annak polgárai és az önkormányzat érdekeit védeni, azokat képviselni,
h) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni,
i) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti.
46. § (1) Személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.
(2) A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
A Roma Nemzetiségi Önkormányzattal való együttműködés szabályai
47. § (1) A polgármester a települési roma nemzetiségi önkormányzat részéről érkező kezdeményezéseket a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.
(2) Az önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat működéséhez biztosítja
a) a működési feltételeket: helyiség és berendezés használatot, az ehhez kapcsolódó költségek fedezetét,
b) az ügyviteli feladatok ellátását, és fedezi az ehhez kapcsolódó költségeket,
c) szükség és indokolt esetben - a polgármester engedélyével - önkormányzat tulajdonában lévő gépkocsi térítésmentes használatát.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat részletesen az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között létrejött együttműködési megállapodás tartalmazza.
A lakossággal való kapcsolattartás
48. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal – az ülésterv szerint - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helye az Önkormányzati Hivatal házasságkötő terme.
(2) A Képviselő-testület ügyrendi javaslatként, egyszerű szótöbbséggel dönt a közmeghallgatás időpontjáról, melyről a lakosságot legalább egy héttel korábban az önkormányzati hivatal hirdető tábláján való közzététellel és szórólapon kell tájékoztatni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, tartalmára és készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.
49. § A lakosság tájékoztatására, a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonás érdekében lakossági fórum tartható. A lakossági fórum megszervezése, összehívása és lebonyolítása a polgármester feladata, mely esetében a 48. § (2)–(3) bekezdés szerint kell eljárni.
Záró rendelkezések
50. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2015.(IIII.16.) önkormányzati rendelet.
51. § Ez a rendelet 2022. március 1-jén lép hatályba.
Módosította az 5/2023. (IV.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos: 2023. április 18.
A 2. melléklet a Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2022. (VII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
