Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

1. §¹ (1) E rendelet területi hatálya Budapest I. kerület közigazgatási területére terjed ki a Duna-parti építési szabályzat területét kivéve (továbbiakban: terület).

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki a területen jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.

(3) E rendelet előírásait a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testületének a Kerületi Építési Szabályzatról szóló 29/2022. (XII. 20.) önkormányzati rendeletével együtt kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatálya alá tartozó településképi véleményről, a településképi bejelentés tudomásulvételéről, a bejelentésre irányuló kérelem elutasításáról, a településképi kötelezésről, a településkép-védelmi bírság kiszabásáról és a rendeltetésmód változással összefüggő hatósági bizonyítvány kiadásáról önkormányzati hatósági hatáskörben a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2024. (X. 3.) önkormányzati rendelete alapján a polgármester dönt.

2. §² E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) A kerületi védelem célja Budapest Főváros I. kerülete településképe és történelme szempontjából meghatározó értékek védelme, a település építészeti és táji örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A település értékei - tulajdonformára tekintet nélkül - a nemzet kulturális kincsének része, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.

(3) A kerületi értékvédelem feladata különösen

4. § (1) A kerületi védelem területi vagy egyedi védelem lehet (a továbbiakban együttesen: védett érték).

(2) A kerületi területi védelem a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzés érdekében az önkormányzat közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji adottságokkal rendelkező területek védelmére terjed ki.

(3) A kerületi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

5. § A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

6. § (1) A kerületi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményezheti a polgármester, továbbá bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a polgármesterhez papír alapú írásban benyújtott javaslattal.

(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában öt éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.

(3) A kerületi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

(4) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(5) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(6) A hiányos kezdeményezést – amennyiben azt az arra vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatja.

7. § (1) A kerületi védelemre vonatkozó kezdeményezést meg kell küldeni a főpolgármesternek, aki 30 napon belül nyilatkozik arról, hogy Főváros Közgyűlés megindítja-e a fővárosi védettség alá helyezési eljárást. Amennyiben igen, a kerületi eljárás - a javaslattevő egyidejű értesítése mellett - a fővárosi döntésig felfüggesztésre kerül.

(2) Amennyiben az ezzel kapcsolatos megkeresésre 90 napon belül nem nyilatkoznak, azt úgy kell érteni, hogy a Főváros Közgyűlés a javaslatot elvetette, azaz a javasolt objektumot nem kívánják fővárosi védelem alá vonni.

(3) Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés a javasolt értéket fővárosi védelem alá helyezi, úgy a kerületi eljárás a javaslattevő egyidejű értesítése mellett lezárul.

(4) Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata jelzi, hogy a fővárosi védelemmel kapcsolatos eljárást megindítja, de a megkereséstől számított egy éven belül mégsem dönt a védelem alá helyezésről, úgy a javaslattal a kerületi önkormányzat ismét érdemben foglalkozik.

8. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.

(2) A döntés előkészítése során be kell szerezni:

(3) Amennyiben a Képviselő-testület döntése alapján a kerületi védelem alá helyezés vagy megszüntetés tárgyában nem indul eljárás, a döntésről értesíteni kell a kezdeményező(ke)t.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület megindítja a kerületi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárást, az erről szóló értesítést 30 napra közzé kell tenni az önkormányzat honlapján, továbbá értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket.

(5) Az eljárással kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében az önkormányzat értékvizsgálatot készíttet.

(7) Az értékvizsgálatot csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező készítheti el az alábbiak szerint:

(8) Az értékvizsgálat 1. melléklet szerinti tartalommal történő elkészítésére 180 nap áll rendelkezésre az eljárás megindításától számítva.

(9) Az elkészült értékvizsgálati dokumentáció a felhívástól számított 30 napon át megtekinthető a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodáján és a honlapján, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.

(10) A Képviselő-testület az észrevételezési idő leteltével 90 napon belül dönt a kerületi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről.

(11) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak és a 6. § (3) bekezdésben meghatározottak által benyújtott észrevételeknek is.

(12) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a 6. § (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(13) A kerületi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(14) Ha egy kerületi egyedi védelem alatt álló értéket egyedi fővárosi helyi védelem vagy műemléki védelem alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a kerületi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.

9. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Irodája nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás legalább a következőket tartalmazza:

(3) A nyilvántartás tartalmazhatja továbbá:

(4) A kerületi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a törlésről szóló döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.

(5) A kerületi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg. A kerületi védett épületet jelző tábla egy márvány anyagú táblából és egy e célra készült művészi bronz plakettből áll. A márványtábla szövegének tartalmaznia kell a védelem tárgyát és a Budavári Önkormányzat címerét.

(6) A tábla elkészíttetéséről és elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(7) A kerületi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Kerületi védelem alá vont növény(ek) - évszám” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését - egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) A kerületi védelem alatt álló értékek használata és fenntartása során biztosítani kell azok megőrzését, a használat azokat nem veszélyeztetheti.

(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési, vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.

(4) Védett építmény teljes, vagy védett értékeit megsemmisítő részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületekbe) történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.

(5) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

11. § (1) A kerületi védett egyedi érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy

(2) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védelem alá helyezett építmények eredeti külső és belső megjelenését az értékvizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják. Ilyen értékőrző helyreállításnak minősül különösen a védett érték

11/A. §³ (1) A kerületi védelem alá helyezési eljárás megindításával egyidejűleg az eljárás tárgyát képező építészeti értéket a képviselő-testület rendeletben ideiglenes védelem alá helyezi, legfeljebb 1 éves időtartamra.

(2) Nem rendelhető el kerületi ideiglenes védelem építési-, javítási-karbantartási-, bontási- és a jogszabályokban megengedett más építési munkára már jogerős és végrehajtható építési, bontási építésügyi hatósági engedéllyel rendelkező építményre, vagy olyan építményre, melyre vonatkozóan az egyszerű bejelentés már megtörtént.

(3) A kerületi ideiglenes védelem alatt álló építészeti érték

(4) A kerületi ideiglenes védelem megszűnik az (1) bekezdésben foglalt időtartam elteltével, vagy a kerületi helyi védelem alá helyezésről szóló képviselő-testületi döntés hatálybalépésével, vagy a védelem alá helyezés elutasításáról szóló döntéssel.

(5) A kerületi ideiglenes védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosát a főépítész írásban értesíti.

11/B. §⁴ (1) Védett értéket érintő építési munkák esetén a vonatkozó építésügyi jogszabályokban előírt tervdokumentációhoz az arra jogosultsággal rendelkező szakértő által készített értékvédelmi dokumentációt kell mellékelni, az alábbi tartalommal:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmérési dokumentációhoz - amennyiben rendelkezésre állnak, illetve felkutathatók - mellékelni kell a védett értéket bemutató eredeti dokumentumokat (terveket, fotókat, illetve egyéb leírásokat).

12. § (1) A településképet meghatározó építészeti és táji értékek megóvása és méltó fejlesztése céljából az önkormányzat a kerület teljes közigazgatási területét kerületi területi védettség alá helyezi.

(2) Az önkormányzat egyedi kerületi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.

13. § (1) A kerületi védelem alatt álló terület (a továbbiakban: terület) bármely részén történő létesítés és átalakítás során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező (a világörökségi védelem alatt álló terület lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza).

(2) A területen magas színvonalú építészeti és kertépítészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.

(3) A területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A Várban (a Vár területi lehatárolását a 4. melléklet tartalmazza) és a Várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellért-hegyről, a Naphegyről a környező tájra és a városra, a Várhegyre történő rálátás lehetőségét meg kell tartani.

14. § (1) A támfalak világörökségi területen közterületről láthatóan a környezet anyaghasználatához igazodóan csak kő- vagy téglaburkolatúak lehetnek.

(2) A városkép kedvezőbb alakítása, a kilátás illetve rálátás biztosítása érdekében közterületi telekhatáron tömör – nem átlátható – épített kerítés létesítése nem megengedett. A kerítés átlátható felületi aránya legalább 50 % legyen. A kerítés mögötti sövénytelepítés megengedett.

(3) A területen 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi – az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni.

(4) Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, cink, réz vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható hullámpala, vagy más, a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag. A Vár területén és a Várból rálátásban lévő lapostető felületének kialakítása, anyaghasználata igényes és esztétikus megjelenésű legyen.

(5)⁵ A terület városképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a városkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a környezetben már alkalmazott anyagok, illetve homlokzati felületek kialakítását, továbbá nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldások nem alkalmazhatók.

(6) Világörökségi területen színdinamikai vizsgálattal, illetve tervvel igazolt (történeti) színeket, illetve homlokzati felületeket kell alkalmazni.

(7)⁶ Világörökségi védettségű területen az 1945 előtt létesített épület közterületről látható homlokzatán a nyílászárók cseréje esetén a közterület felőli külső szárnyak csak az eredetinek megfelelő kialakítással (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhetőek vissza, vagy az épület valamennyi közterületről látható homlokzatán az összes nyílászáró egységes megjelenésű (azonos anyagú, osztásrendű, profilozású, színű) és egyidejű cseréje megengedett, amennyiben illeszkednek az épület építészeti karakteréhez.

(8) A Vár területén közterületi, illetve a közterületről látható közlekedési felületek burkolatait csak igényes, természetes anyagok felhasználásával és a történeti szempontok figyelembevételével lehet kialakítani.

(9)⁷ Az épületek, építmények közterületről látható homlokzatain káprázást, a környezetet zavaró tükröződést, fényvisszaverődést okozó anyag, vagy felületképzés nem alkalmazható.

(10)⁸ A területen zöldtető és zöldfal alkalmazása megengedett.

(11)⁹ Az örökségvédelmi szempontok érvényesülésének figyelembevételével, a közterületről szabadon megközelíthető homlokzatfelület a járdaszinttől mért 3 méteres magasságig csak anti-graffiti bevonattal alakítható ki.

15. § (1) A területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A városképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.

(2) Zártsorú beépítés és emeletráépítés esetén az új építés szintmagasságai igazodjanak a szomszédos épületek szintmagasságaihoz.

(3) A területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő építési tevékenység csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el – amennyiben azok rendelkezésre állnak. Az építési tevékenység során biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.

(4) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni.

(5)¹⁰ A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének 40 %-át.

(6) Közterületről látható tetőfelületen több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

(7)¹¹ Zártsorú beépítés esetén az új vagy átalakított magastető kialakítása során:

(8) Zártsorú beépítésnél az eltérő traktusmélységű magastetős épületek gerincmagasságát össze kell hangolni és a magasságkülönbség legfeljebb 1,5 méter lehet.

(9) A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszöge igazodjon az épület környezetében álló épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.

(10) Világörökségi területen, különösen a Budai Várból rálátásban lévő tetőfelületek látványa megőrzendő érték, ezért a tetőhéjalások anyaghasználatának, a tetőidomok formájának megváltoztatására csak a tetőzet látványbeli javulásának építészeti igazolása mellett kerülhet sor a kerületi főépítész vagy az illetékes tervtanács véleményének figyelembevételével, de ebben az esetben is a tetők tömör felületének legfeljebb 25 %-án alakítható ki tetőablak, az alábbi kivételekkel:

(11) Kémények, szellőzőkürtők kialakítása Világörökségi területen az épület architektúrájával összhangban, tömbösítve történhet, anyaghasználatában illeszkednie kell az épület és környezete stílusához.

16. §¹³ (1) Utólagos hőszigetelés akkor megengedett meglévő épületen, ha az a homlokzat architektúrájának, építészeti értékeinek megőrzése mellett valósítható meg.

(2) A terület világörökségi részein a közterületről látható takaratlan tűzfalakat, tűzfalszakaszokat az épület felújításával egy időben fel kell újítani, arra díszítésként kizárólag építészeti elemeket ábrázoló kép festhető.

(3) A terület nem világörökségi védettségű területein tűzfalon, összefüggő falfelületen a környezethez illeszkedő, témájában, színeiben és dimenziójában a környezettel harmonizáló falfestmény létesíthető a homlokzat megváltoztatásával összefüggő településképi eljárásban hozott pozitív döntés esetén.

(4) Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.

(5) A területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását a szomszédos épületek, de legalább mindkét oldalról 3-3 szomszédos építmény vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldani a homlokzat megváltoztatásával összefüggő településképi eljárásban hozott pozitív döntés esetén.

(6) A homlokzatok, illetve épület, építmény látványának egységes megjelenését meglévő épület, illetve építmény átalakítása vagy részleges felújítása esetén is meg kell őrizni, ezért az új homlokzati nyílászárókat a régi homlokzat rendjében, a funkciónak megfelelően azonos mértékben, osztással és anyaggal kell kialakítani, a meglévő épületdíszek, tagozatok megőrzése és szükség esetén kiegészítése mellett.

(7) A területen közterületről látható részleges homlokzati felújítás esetén is egy ütemben kell felújítani az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve a teljes földszinti homlokzati sávját.

(8) A földszinti portálokat az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani. Az egy homlokzaton lévő vagy az épületen együtt látszó portálok kialakításának egységes, egymáshoz illeszkedő harmonikus megjelenésűnek kell lennie. Az egy épületen megjelenő feliratok megjelenésük tekintetében egymással összhangban kell álljanak.

(9) Amennyiben az ingatlan utcai telekhatárán vagy az 5 méteres előkertben kialakítandó támfalgarázs több gépkocsi elhelyezésére szolgál, telkenként legfeljebb kettő garázskapu létesíthető, méretében és anyaghasználatában a környezethez illeszkedő megoldással. A közterületről látható garázskapuk (bejárati nyílások) egyenkénti szélességi mérete legfeljebb 6 méter lehet.

(10) Közterület felőli épülethomlokzaton létesített garázskapuk összes hossza – a teremgarázs-bejáratot is ide értve – az épület homlokzati szélességének legfeljebb 30 %-a, de telkenként legfeljebb 7,5 m lehet.

(11) Közterület felőli kerítésen létesített garázskapuk összes hossza

(12) Épületen erkély, loggia, franciaerkély utólagosan kizárólag a homlokzat egészére vonatkozó egységes terv alapján, a homlokzat egészét érintő egyidejű kivitelezés mellett létesíthető.

(13) A közterületről látható homlokzaton és tetőzeten vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.

(14) Az épülethez szolgáló kapucsengőket, illetve névtáblákat egységesen megtervezve csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, illetve burkolataihoz és színezéséhez igazodjanak.

(15) Meglévő épületen a homlokzaton jelentkező rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, általában annak pótlásaként helyezhető el. Egyéb rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés csak a portál- vagy nyílászáró szerkezetek belső oldalán helyezhető el.

(16) Meglévő épületek közterületről látható homlokzatain egyéb műszaki berendezés kültéri egysége csak az épület megjelenéséhez illeszkedő takarás mögött helyezhető el.

(17) A Várban közterületről látható egyéb műszaki berendezés és gázüzemű parapetkonvektor kivezetés nem létesíthető.

(18) Hőszivattyú kültéri egysége az előkertben, valamint az oldalkertben közterületről látható módon, továbbá az eltérő tulajdonban lévő huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílászárójához 5 méternél közelebb nem helyezhető el.

(19) Új épület létesítésekor az egyéb műszaki berendezések kültéri egységeinek elhelyezését és takarását előre meg kell tervezni olyan módon, hogy az azt kiszolgáló gépészeti egységek közterületről és a Várból rálátásban ne legyenek láthatók.

(20) A területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékolószerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető.

(21) A telkeken elektronikus hírközlő eszköz közterületről láthatóan csak épületre szerelten az épület architektúráját figyelembe vevő helyre, illetve takartan helyezhető el. A Várban közterületről látható elektronikus hírközlő eszköz csak kivételesen indokolt honvédségi és nemzetbiztonsági okokból helyezhető el a műemlékvédelmi szempontok érvényesítése mellett.

(22) A Vár területén az épületek utcai homlokzatai megőrzendők, a kialakult nyílászáró rendszer, a homlokzati díszítések csak kivételes esetben, a teljes homlokzattal egységben tervezve változtathatók meg.

(23) A terület világörökségi védettségű részén közterületről, a Várban és a Várból rálátásban lévő épületen látható napelem, napkollektor nem létesíthető. Az egyéb területeken közterületről látható módon csak az épület architektúrájának elemeként, azzal vizuális összhangban létesíthető a tető síkjában, ideértve a tetőcserépbe integrált napelem elhelyezését is.

(24) A területen szolgáltató automata az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

(25) Épület homlokzatán emlékmű, emlékjel, emléktábla és egyéb művészeti alkotás elhelyezése a (26)-(28) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével az épület architektúrájához illeszkedve, a műszaki adottságok figyelembevételével – a szükséges hozzájárulások, engedélyek beszerzését követően és az eljárási szabályok betartásával – lehetséges.

(26) Egy épületen közterületről látható módon legfeljebb két emléktábla, emlékjel helyezhető el.

(27) A várfalon új emlékmű, emléktábla, emlékjel nem helyezhető el.

(28) Utcabútoron emlékjel nem helyezhető el.

17. §¹⁴ (1) A területen a növényzetet igényeiknek megfelelően kell fenntartani, hogy látványukkal az épített környezettel harmóniában, egymás értékeit kiemelve érvényesüljenek.

(2) A turisztikailag kiemelt kilátási pontok kilátásvédelme érdekében a fák szakszerű csonkolása megengedett, új fák telepítése esetén az alacsonyabb mérettel és lombozattal rendelkező fajtákat kell választani.

(3) A természeti környezet látványát meg kell óvni, indokolatlan beavatkozás nem végezhető.

(4) A Vár területén ültethető fák fajtájának meghatározásánál elsődleges szempont, hogy a fa lombozata a környezetében álló épületeket csak korlátozottan takarja el.

18. § (1) A terület világörökségi területein díszkivilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet. Ennek keretében a várfalak és az általuk határolt területek megvilágításának erősségét és spektrumát meghatározónak kell tekinteni, az ezek alatti díszkivilágítások erőssége, ugyanarról a helyről nézve, a Vári erősségnek legfeljebb a 60%-a, színhőmérséklete maximum 3000K lehet.

(2) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, fényújság, futófény, lézer, hologram nem helyezhető el.

(3) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.

(4) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazandó, ami a megvilágítandó felületre irányul és vakítást nem okoz. Az ég felé irányuló kivetítés nem megengedett.

(5) Az utak és utcák egyenletesen, csak a szükséges intenzitással és időtartamban lehetnek megvilágítva.

19. § (1)¹⁵ Önálló, közterületről látható elektronikus hírközlési építmény, elektronikus hírközlő eszköz a telken belül nem létesíthető.

(2) Energiát termelő vagy egyéb célú szélkerék, valamint önálló, azaz nem épület tetőzetére telepített napelem, napkollektor a telek közterületről látható részén nem létesíthető.

(3) Úszómű véglegesen vagy idényjelleggel csak a világörökségi látványt nem zavaró, ahhoz illeszkedő kivitelben és módon helyezhető el. A látvány megfelelőségét a pesti rakpart felőli nézetben készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.

(3a)¹⁶ A Duna-partszakaszon a működéshez minimálisan szükséges berendezés csak egységesen, kikötőnként egy elembe integráltan helyezhető el.

(4) Sportterület időjárás elleni védelmét szolgáló sátorszerkezet csak évente november 1. és március 31. közti időtartamra, meghatározott ideig létesíthető. Közterületről látható felületén semmiféle felirat, logó, reklám vagy egyéb motívum nem jelenhet meg, színe a környezethez illeszkedő, egyszínű pasztell jellegű lehet.

(5)¹⁷ Sátor, polikarbonát, vagy ponyva építmény telken közterületről láthatóan felvonulási vagy árubemutatási célra és meghatározott időre állítható fel.

(6) Hulladéktároló építmény, -tartály a területen közterületről látható helyen – a közterületi hulladéktároló tartály kivételével – csak kerítéssel vagy támfallal, támfallétesítménnyel egybeépítve létesíthető.

(7) Világörökségi területen és kerületi védett látványok esetén elektromos töltőberendezés, roller tároló és dokkoló, kerékpártámasz, kerékpár tároló és dokkoló az utcaképhez illeszkedő módon, az utcakép vonalvezetésének, karakterének érvényesülését biztosítva és a gyalogosforgalmat nem akadályozva helyezhető el.

20. §¹⁸ (1) Szobor, emlékmű, díszkút a városképi előírások betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével az e rendeletben, valamint Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a műalkotás és emléktábla állításának rendjéről szóló 7/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendeletében, továbbá a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének a Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 18/2020 (X. 7.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: közterület használati rendelet) meghatározott feltételek és követelmények figyelembevételével megengedett.

(2) A városképi látvány megőrzése érdekében a közterület megjelenését, burkolatát, funkcionális berendezését – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.

(3) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolt felületről az esővizet zöldfelületre vagy tározóba kell vezetni, kivéve, ha ez műszaki okokból nem lehetséges.

(4) A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

(5) A területen elhelyezkedő kertek, közterületek és parkok értékes növényzetét meg kell őrizni.

(6) Ingatlan előtti közterületi növénysáv meglévő burkolt felületeinek nagysága nem növelhető, kivéve az ingatlanba történő bejutáshoz szükséges felületek kiburkolását.

(7) A közterületen lévő fasor fahiányainak pótlása csak az adott fasor vonalába történő telepítéssel, a fasorra jellemző faj, fajta felhasználásával történhet, ha annak környezeti feltételei adottak.

(8) A területen az utcák legalább egyik (általában az északi, vagy keleti) oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni. Ettől csak ott lehet eltekinteni, ahol a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát vagy ahol azt a meglévő közműhálózat nem teszi lehetővé.

(9) A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a városképi látvány, a környezet képe indokolja, a gyalog járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolás-mentesen bontható (elemes) burkolat kialakítását kell elvégezni.

(10) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglévő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.

(11) A területen kioszk csak ideiglenes jelleggel létesíthető a városképi előírások betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével az e rendeletben, valamint a közterület használati rendeletben meghatározott feltételek és követelmények figyelembevételével. A kioszk méretének, megjelenésének igazodnia kell a telepítés helyéhez.

(12) Mobil árusítóhely és kitelepülés

(13) A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák, még a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem, valamint az előírt, megfelelő méretű, biztonságos, szabad szélességet meg kell hagyni a gyalogosközlekedés számára.

(14) A vendéglátó teraszok kialakítása – a (15) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet területkijelölés (területfoglalás) jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel történő elrekesztés nem alkalmazható. Dobogó építése a nyári időszakra kialakított szezonális teraszok esetén csak a tereplejtés indokolt kiegyenlítése vagy akadálymentesítés érdekében lehetséges, téliesített szezonális terasz esetén – az előbbiek mellett – a teraszhatároló szerkezet alapozása érdekében is lehetséges. A dobogóhoz tartozó korlát kizárólag biztonsági okokból létesíthető.

(15) Vendéglátó teraszok növényzettel történő körülhatárolása a városképi és közlekedési feltételek betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével az e rendeletben valamint a közterület használati rendeletben meghatározott feltételek és követelmények figyelembevételével az alábbiak szerint megengedett:

(16) A kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet és nem korlátozhatja annak használatát, fasorok egyedeit nem károsíthatja.

(17) Vendéglátó terasz napellenző és árnyékoló szerkezete az alábbiak figyelembevételével létesíthető:

(18) A nyári időszakra kialakított szezonális terasz kitelepülés egész évben megtartható és teraszfűtő berendezéssel kiegészíthető.

(19) Zárt (téliesített) terasz (továbbiakban: téliesített szezonális terasz)

(20) Terasz, kitelepülés, mobil árusítóhely

(21) Műfű és műnövényzet közterületen nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény.

(22) Az egy épülethez tartozó vagy egy épületsorban együttlátásban lévő kitelepüléseknek, az ott alkalmazott berendezéseknek egymással a kerületi főépítész javaslata szerinti vizuális összhangban kell lennie.

(23) Közterületen térszint alatt elektromos-, távközlési-, forgalomirányító berendezéshez tartozó-, továbbá tömegközlekedéssel kapcsolatos kapcsolószekrény elhelyezhető.

(24) Közterület felett elhelyezett, a határoló épületek vagy műtárgyak közé feszített közérdekű molinó a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás kivételével nem helyezhető ki.

(25) Kitelepülés építménye közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényhez kapcsolódva, meghatározott időre létesíthető.

(26) Lakókocsi, lakóautó, konténerház, valamint mobilház a területen nem helyezhető el.

(27) Párakapu közterületen a városképi előírások betartásával, a közlekedési feltételek és a műszaki adottságok figyelembevételével helyezhető el.

21. § (1)²⁰ Védett értéket hordozó épületen az eredeti karaktert megváltoztató beavatkozás nem végezhető. A kerületi védett érték és műemléki érték átépítése, korszerűsítése - különösen az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás - nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.

(2)²¹ Védett épület felújítása során – lehetőség szerint – valósuljon meg a védelem alapját képező érték minél teljesebb kibontakoztatása, ideértve a használat módját is.

(3)²² Védett épületen a homlokzat, tetőfedések anyaga és színezése az eredeti állapot szerint visszaállítandó, illetve megtartandó.

(4)²³ Kerületi védett épület esetén

(5)²⁴ Védett területen történő átalakítás, változás során a látvány építészeti karakterét és sajátos hangulatát meg kell őrizni. A védett látványt érintő homlokzati változások településképi eljárásaiban a teljes védett látvány együttes ábrázolásával kell igazolni a megfelelőséget.

(6) Védett épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épület külső- és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.

(7) A kerületi védett növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.

22. §²⁶ (1) Szélforgó, légfelfújásos installáció a területen nem helyezhető el.

(2) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területen, különösen a Vár várfalakkal határolt területén bármiféle építési állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván csak az adott épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, illetve az épület reprodukciós ábrázolása történhet a kivitelezés tényleges ideje alatt.

(3) Világörökségi védettségű (műemléki jelentőségű) területen, illetve a határvonalon húzódó utcák mindkét oldalán a kivitelezési területeket lehatároló szerkezetre, palánkra kizárólag közcélú tájékoztatást szolgáló tartalmakat (feliratokat, képi ábrázolásokat) lehet elhelyezni.

(4) Cégér, cég- és üzletjelzés – épületen, épületrészen – csak a teljes homlokzati felület arculatához igazodóan helyezhető el, méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(5) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés és cégér a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges, homlokzati falra merőleges kinyúlása legfeljebb 1,00 méter lehet.

(6) Világörökségi területen műanyag dobozok, termék megjelölő eszközök cégérként nem alkalmazhatók.

(7) Cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(8) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.

(9) Védett épület kirakatportálján üzleti dekoráció, cégér, cég- és üzletjelzés összes mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 20%-át.

(10) Információs vagy más célú berendezés és funkcionális berendezés létesítése a területen

(11) Információs vagy más célú berendezés és funkcionális berendezés a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szerinti gazdasági reklámot (továbbiakban: gazdasági reklám) nem tartalmazhat.

(12) Totemoszlop, pilon a területen kizárólag turisztikai információs cél megvalósításával összefüggésben létesíthető.

(13) Tilos a Budai Vár kiemelten védett területén járműre szerelt, valamint jármű vontatmányként kialakított reklámhordozót tartó berendezésen gazdasági reklám megjelenítése.

23. §²⁷ (1) A településkép védelme érdekében a 7. melléklet szerinti kérelemre az Önkormányzat a főépítésze útján tájékoztatást ad vagy szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, a településkép-védelmi követelményekkel kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki tervdokumentációk munkaközi egyeztetése céljából építtető, vagy az általa megbízott tervező településkép-védelmi tájékoztatást (továbbiakban: szakmai tájékoztatás) kérelmezhet.

(3) A szakmai tájékoztatás elsődlegesen elektronikus úton, írásban történik, amely során a főépítész a felvetett kérdésekkel kapcsolatos értelmezést segítő tájékoztatást ad, valamint a munkaközi tervdokumentumokkal kapcsolatban javaslatokat fogalmazhat meg. A tájékoztatás nem helyettesíti a (4) bekezdés szerinti szakmai konzultációt.

(4) A tervezett építési tevékenységgel kapcsolatban kötelező szakmai konzultációt (továbbiakban: főépítészi konzultáció) kérni az alábbi eljárásokat, építési tevékenységeket megelőzően:

(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásokban a tervezett tevékenység végzéséhez főépítészi ajánlással záruló szakmai konzultáció lefolytatása kötelező.

(6) A (4) bekezdés szerinti eljárásokban a kérelem és a tervdokumentáció tartalma alapján a főépítész a helyi építészeti tervtanács véleményének kikéréséről dönthet.

(7) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető vagy az általa megbízott tervező több szakmai tájékoztatást, vagy főépítészi konzultációt is kezdeményezhet.

(8) A hiányosan benyújtott kérelem esetén konzultációs időpont nem adható. A hiányosságokról a főépítész tájékoztatja a kérelmezőt. Újabb konzultációs időpont a hiányosságok pótlása után kérhető.

(9) Az építészeti-műszaki tervet előzetesen egyeztetett időpontban megtartandó főépítészi konzultációra a tervezőnek a tervdokumentációt a konzultációt megelőzően legalább 5 munkanappal elektronikus úton meg kell küldeni, továbbá papír alapon a konzultációra személyesen be kell mutatni a főépítész részére.

(10) A kérelem tárgyának megfelelően, a megértéshez szükséges mértékben kidolgozott, a településképi és településrendezési követelmények megfelelését igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak az e rendeletben, valamint az építészeti és településrendezési tervtanácsokról szóló 283/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletben előírt tartalmi követelményeknek kell megfelelnie.

(11) A főépítészi konzultáció minden esetben az Önkormányzat hivatalos helyiségében vagy elektronikusan, illetve kérésre, a főépítész egyetértésével a helyszínen is lefolytatható.

24. §²⁸ (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni műemlékek és a fővárosi védelem alatt álló ingatlanok kivételével amennyiben az Országos vagy a Területi Építészeti Tervtanácsnak nincs hatásköre:

(2) A településképi véleményezési eljárás előírásait minden olyan építési engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban alkalmazni kell, amely az építmény közterületről látható megjelenését érinti.

25. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció

(2) A telek beépítésével kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(3) A létrehozandó, átalakítandó, felújítandó építménnyel, építményrésszel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell

26. §³³ (1) Az Önkormányzat a helyi építészeti tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást.

(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelően kell benyújtani a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációval elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre történő feltöltéssel, melyhez hozzáférést kell biztosítani a polgármesternek.

(3) A településképi véleményezési eljárás a 23. §-ban előírt kötelező főépítészi ajánlással záruló főépítészi szakmai konzultáció lefolytatását követően kérelmezhető.

(4) Amennyiben a kérelem és mellékletei nem alkalmasak a 25. §-ban foglalt szempontok szerinti vizsgálatra, egy ízben az Önkormányzat hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt azzal, hogy a főépítészi konzultációs jegyzőkönyv hiánypótlására nincs lehetőség, amennyiben az nem kerül benyújtásra – a konzultáció elmaradt – úgy az eljárást az Önkormányzat hivatalból megszünteti.

(5) A településképi véleményben az Önkormányzat a tervezett építési tevékenységet megvalósításra

27. §³⁴ (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivételt jelent a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység.

28. §³⁵ A bejelentésben szereplő tevékenységnek a következő minimum feltételeket kell teljesítenie:

29. §³⁶ (1) A településképi bejelentési eljárás során a kérelem és mellékletei, a hiánypótlás és a nyilatkozatok elektronikus úton vagy - természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő. A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 6. melléklet tartalmazza.

(2) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a helyi és országos településrendezési követelmények rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell mellékelni. A rendeltetésváltozás esetén a tervnek minden esetben tartalmaznia kell a változtatásból eredő parkolószámítást és mérleget.

(3) A tervezett színezéseket RAL színskála szerinti jelöléssel kell megadni.

(4) Az Önkormányzat a bejelentésről a főépítész szakmai véleményét kikéri és figyelembe veszi, vagy a főépítész javaslata alapján a helyi tervtanács közreműködését is kérheti.

(5) Az Önkormányzat a bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül hatósági határozatban a tervezett tevékenységet

(6) Ha az Önkormányzat a bejelentést tudomásul veszi

(7) Amennyiben a bejelentett építési tevékenységhez más hatósági engedély és egyéb hozzájárulás szükséges, ezek beszerzése a bejelentő feladata és felelőssége.

30. §³⁸ (1) A településképi követelmények megsértésének minősül

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, az Önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelenül eltelik, az Önkormányzat településképi kötelezés formájában a településképi követelmények betartására kötelezi az ingatlan tulajdonosát és egyidejűleg településképi-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

31. §³⁹ (1) Az Önkormányzat a Méptv.-ben meghatározott mértékű településkép-védelmi bírságot szab ki, ha az ingatlant érintően

(2) Az Önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az Önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül. Ha a jogsértő állapotot határidőre nem szüntetik meg, a településkép-védelmi bírság ismételten kiszabható.

(4) A (3) bekezdés szerinti bírság összegének megállapítása során mérlegelni kell, hogy a településképi követelmények megszegése

(5) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(6) A (4) bekezdés szerint megállapított bírság összegét alapesetben a legközelebbi 10 000 forintra, míg védett értéknek minősülő épület vagy épületrész esetén a legközelebbi 1000 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 30 nap. A befizetés megtörténtét a befizetést követő nyolc napon belül a kötelezett köteles a bírságot megállapító hatóság részére igazolni.

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.