Balatoncsicsó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (V. 16.) önkormányzati rendelete

1. § A rendelet alkalmazásában

2. § (1) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avar és kerti hulladék (a továbbiakban együtt: kerti hulladék) ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.

(2) Az ártalmatlanítás történhet a szervezett szemétszállítás keretében történő elszállítással is. A közszolgáltatás keretében elszállított kerti hulladék csak engedéllyel rendelkező kezelőnek adható át.

(3) Hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom esetén az ártalmatlanítás kizárólag az (1) és (2) bekezdésekben megjelölt módon történhet. Tilos az égetés a hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom és a füstköd-riadó időtartama alatt.

(4) A kerti hulladék égetése 18. életévét betöltött cselekvőképes személy által, vagy felügyelete mellett végezhető a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak betartásával.

(5) Kerti hulladékot a település belterületén, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanon vasárnap és ünnepnap kivételével

(6) Kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek.

(7) Tilos az égetés szeles, ködös időben, valamint szmoghelyzet esetén.

(8) Tilos az égetés az egyházi és vallási rendeltetésű ingatlanok 100 méteres körzetében az egyházi szertartások, rendezvények ideje alatt.

3. § (1) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, a tűzoltásra megfelelő eszközök biztosításával lehet. A tűzrakó helyet az épülettől vagy egyéb éghető anyagtól legalább 5 méter távolságra kell kialakítani.

(2) Az égetést úgy kell végezni, hogy a környezetet erősen zavaró, ingerlő hatása (füst, bűz, pernye, hőterhelés) ne álljon fenn, tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen, az emberi egészséget ne veszélyeztesse, a környezetben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. Amennyiben az égetéssel járó hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(3) A füstképződés csökkentése érdekében a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan, kis adagokban történhet. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óra időtartamban történhet.

(4) Az égetendő hulladék nem lehet szennyezett, vegyi anyaggal kezelt, nem tartalmazhat továbbá kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket és ezek maradékait).

(5) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadékot, légszennyező vagy bűzös anyagot tilos alkalmazni.

(6) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, és a tűz eloltható.

(7) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, és meg kell győződni róla, hogy elhamvadt, továbbá meg kell szüntetni a parázslást.

(8) A szabadban tüzet vagy üzemelő tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni tilos.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező épületekben, építményekben a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett, kereskedelmi forgalomban is megvásárolható tüzelőanyagot szabad égetni.

(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot, állati eredetű hulladékot és egyéb, az egészségre ártalmas anyagokat tartalmazó hulladékot nem tartalmazhat.

5. § (1) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartályban szabad szállítani.

(2) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(3) A keletkező por képződésének megakadályozása érdekében biztosítani kell, hogy a fedetlen talajterületek növényzettel borítottak legyenek. Az építési területek végleges rendezését és parkosítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani.

6. § (1) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek az ingatlant tisztán tartani, megművelni, és rendben tartani.

(2) Az ingatlan előtti járda (gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjed) tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(3) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gyom kiirtása, és az ingatlanról a járdára vagy közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(4) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

(5) Járműbehajtók átereszeinek építése, és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának kötelessége.

(6) Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.

(7) A település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajba, vízbázisba tisztítatlan vagy szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

(8) A település közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(9) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

7. § (1) Az ingatlantulajdonos vagy a tényleges használó köteles gondoskodni az ingatlana allergiát okozó gyomnövényektől való megtisztításáról.

(2) A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal - kell gondoskodni.

(3) A területen található allergiás megbetegedést kiváltó növények irtását mechanikus módon és vegyszeres készítmények felhasználásával kell elvégezni.

8. § (1) A tényleges használó kötelessége az ingatlan előtti járdán a hó eltakarítása, a síkosság megszüntetése. Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

(2) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(3) Tilos az összerakott hó elhelyezése a gyalogos közlekedési útvonalon, az útkereszteződésben, az úttorkolatban, a kapubejárat elé, annak szélességében, a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél.

(4) A járdáról a havat hóesés után minél előbb el kell takarítani.

(5) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

9. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

10. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Elhullott állatot, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes lehullott falomb és kerti hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.

11. § (1) Építési telken, valamint egyéb ingatlanon zajjal járó építési, bontási, szerelési vagy kivitelezési tevékenység hétköznap és szombaton 7 és 18 óra között végezhető. Vasárnap és ünnepnapokon zajjal járó építési, bontási, szerelési vagy kivitelezési tevékenység nem végezhető, kivétel a közvetlen balesetet és életveszélyt megszüntető, elhárító tevékenységek.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest, vagy egyéb közterület (járda, árok, lépcső, stb.) felbontásánál keletkező por terjedésének megakadályozására a felületeket vízzel kell nedvesíteni.

(3) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(4) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak, ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(5) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, vagy hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.

(7) A közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, szemetet szállítani és helyezni nem lehet.

12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el az az ingatlanhasználó, aki a rendelet 2. § (5)-(8) bekezdéseiben, 3. §-ában, 5. § (2) bekezdésében, 6. §-ában, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. §-ában és 11. §-ában foglalt előírásokat megszegi, kivéve, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására átruházott hatáskörben a Zánkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője jogosult.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul. A közigazgatási hatósági eljárás

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás természetes személy elkövetője kettőszázezer forintig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövetője kettőmillió forintig terjedő bírsággal sújtható.

(5) A bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül kell megfizetni Balatoncsicsó Község Önkormányzata 73200031-11260088 számú költségvetési elszámolási számlájára.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatt indult eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § Hatályát veszti a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 13/2017. (XI.27.) önkormányzati rendelet.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.