Kifejezéskereső
Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a város településképének védelméről
Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, kapott felhatalmazás alapján, az 1. § tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményéről szóló Korm. rendelet 11. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
2. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak, értelmező rendelkezések:
1. Hirdetőtábla: közterületen elhelyezett reklámnak nem minősülő, információs vagy egyéb tájékoztatási célú közérdeket szolgáló eszköz.
2. Helyi jelentőségű egyedi érték:
a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese, vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.)
b) az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növénye,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,
d) egyedi tájérték.
3. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla,
4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla;
5. Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés: Olyan ingatlanon elhelyezett legfeljebb 1,5 m 2 nagyságú berendezés, amely az adott ingatlanon működő tevékenységet népszerűsíti.
6. Egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű – útbaigazító tábla vagy totemoszlop, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, valamint vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, továbbá megközelítéséről ad információt;
7. Információs vagy más célú berendezés: olyan részben közművelődési célú hirdetőtábla, melynek 2/3-ad részén tehető közzé reklám.
3. § Településképi szempontból meghatározó területek:
1. az egykori Peremarton település mai területe: Veszprémi út, Bem József utca, a katolikus temető területe, a Honvéd utca, Mező utca, Ősi út által határolt terület;
2. az egykori Berhida település mai területe: Veszprémi út déli oldala /Boronkai utca, Kossuth u., Rákóczi Ferenc utca/ Ősi út déli oldala, Rákóczi Ferenc utca, Kossuth Lajos utca a Séd partjáig, Petőfi Sándor utca, Diófa utca által határolt terület, Hunyadi tér;
3. az egykori Kis Kovácsi (Kiskovácsi) településrész területe: A Kiskovácsi út mindkét oldala a József Attila utcáig;
4. XX. század folyamán kialakult új lakóterület: Ady Endre utca, Dózsa György utca, Kinizsi Pál utca, Platánfa utca, Péti út, Erkel F. u., Rózsafa utca, Táncsics Mihály utca, Lakath János utca, Magyar Ifjúság utca, Dankó Pista utca, Jókai Mór utca, Bartók Béla utca, Arany János utca, Munkácsy Mihály utca, Könyves Kálmán utca, Vasút utca, Diófa utca, Hársfa utca;
5. berhidai kertvárosias lakóterület: Liszt Ferenc utca, Széchenyi utca, Orgona út;
6. Peremarton – gyártelep lakóterülete;
7. Peremartoni új kertvárosi lakóterület: Viola utca, Árvácska utca, Nefelejcs utca, Frézia utca, Levendula utca;
8. a külterület, egykori zártkerti része.
Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
1. Általános előírások
4. § (1) Új építmények építését, valamint meglévő építmények átalakítását, felújítását, bővítését a város meglévő építészeti és környezeti értékeihez igazodva kell megvalósítani. Az új építményeket a településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, valamint fenntartani.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek szerkezetét, telekosztását, utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a helyi védelem alatt álló érték településtervben rögzített környezetében csak olyan építési, átalakítási felújítási vagy bővítési munkálatok végezhetők, melyek a helyi védelem alatt álló érték megjelenését, karakterét, eszmei, történeti, helytörténeti értékét nem veszélyeztetik.
(4) Kialakult beépítésű telektömbben új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő-oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni.
(5) Biztosítani kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző zömében pasztell színek használatát, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben harsányan megjelenő építészeti- és színezési (például neon színek) megoldásokat.
(6) A településközponti övezetben új építések esetén biztosítani kell a karakteres és jellegzetes kisvárosi léptéket megtartó tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő, építészeti megoldásokat.
(7) A tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzetet kell alkalmazni azzal, hogy olyan fás szárú növényfaj vagy növényfajok nem telepíthetők, amelyek vonatkozásában külön jogszabály telepíthetőségi tilalmat rendel.
(8) A város közigazgatási területén lakófunkciót betöltő konténerház, mobilház és faanyagú épület (rönkház, gerendaház) még ideiglenesen sem helyezhető el.
(9) Gépjármű tároló és egyéb tároló épületek, valamint kerti építmények fémfelületű homlokzati megjelenése nem megengedett. Fa szerkezettel kizárólag nem oldalhatáros telepítés esetén építhetők azzal, hogy oldalhatáros beépítés esetén az oldalhatár felőli falazat kizárólag szilárd, falazott szerkezetből készülhet, vakolt felülettel.
(10) Épületgépészeti elemek – kültéri egységek - közterületről látható homlokzati felületen kizárólag takarással helyezhetők el. Amennyiben az épület valamennyi homlokzata közterülettel határolt, úgy az utca fronti oldalon kizárólag takartan helyezhető el kültéri egység.
(11) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén - a tetősíktól legfeljebb 10 fokkal térhet el.
2. Az egykori Peremarton település mai terület és az egykori Berhida település mai területe
5. § (1) A településrészek településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Új épület építése, épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.
(3) Tagozatos, díszítéssel ellátott, falazott, húzott párkányú épület homlokzatfelújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.
(4) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) az épület utcafronti maximális szélessége 8,5 m,
b) az épületek közterületi telekhatár felőli homlokzatán garázs nem nyílhat, garázskapu nem létesíthető,
c) az épületek pasztel színű vakolt homlokzattal készülhetnek
d) nem szabályos, vékony hasított kő burkolás az ablakok körül nem megengedett,
e) a területen kizárólag magastetővel fedett épület építhető, utcafronti épület(épületrész) jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára,
f) a magastető hajlásszöge 37-45 fok között lehet,
g) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt, tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
h) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető nem megengedett,
i) az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel,
j) a tető héjazata hagyományos kerámia cserép, betoncserép, vöröses barna színben, palafedés cseréje esetén a cserepeslemez megengedett, kizárólag vöröses barna színben,
k) új főépítmény lakóterületi besorolású ingatlanon cserepeslemez fedéssel nem készülhet,
l) meglévő épület héjazatfelújítása esetén bitumeneszsindely és azbesztcement palára ragasztott bitumeneslemez fedés nem készülhet,
m) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, valamint bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez,
n) a közterületi telekhatár felőli nyílászárók színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színek (fehér, zöld, barna és a szürke árnyalatai), az ablakok külső árnyékolására spaletta, zsalúzia, zsalugáter vagy redőny használható azzal, hogy a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a redőnyt és a zsalúziát a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
o) az új, vagy cserére szoruló nyílászárók közterületi telekhatár felőli homlokzati megjelenése hagyományos, faanyagú, valamint fa hatását keltő műanyag nyílászárók lehetnek,
p) a lakóterületeken a közterület felöli telekhatáron álló kerítés természetes kőből, falazott eljárással, téglából, előregyártott kerítéskőből készülhet. Tömör és áttört kerítés egyaránt létesíthető telektömbönként valamint utcaszakaszonként lehetőleg az utcában kialakult állapothoz, továbbá a települési hagyományokhoz illeszkedő egységes módon,
q) falazott eljárással és a települési hagyományokhoz illeszkedő kerítés:
qa) téglaanyag esetén 25x25cm, vagy 38x38cm pillérmérettel, vakolt felülettel,
qb) betonelem esetén 30x30cm, vagy 40x40cm pillérmérettel, vakolt felülettel,
qc) előregyártott kerítéskő esetén az elem méretéhez alkalmazkodó pillérmérettel,
qd) mindhárom esetben max. 1,2 m magas lábazat készülhet,
qe) a kerítésmezők függőleges vagy vízszintes irányú fa vagy fautánzatú elemek barnás vagy szürkés árnyalattal; kovácsoltvas, vagy kovácsoltvas hatású elemek grafit vagy fekete színben; lézervágott fémanyagú kerítésmező elemek lehetnek,
r) a kerítés lábazati falát és pilléreit anyagának megfelelő fedkő fedje,
s) természetes kőből kizárólag tömör kerítés készülhet, natúr felülettel, minimális fugamérettel,
t) tömör kerítés utcafronti, közterület felőli felületét legalább 50%-ban, a ingatlan felőli oldalra telepített örökzöld futónövénnyel kell fedni.
3. Az egykori Kis Kovácsi települési területe / Kiskovácsi /
6. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1. melléklet mutatja.
(2) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) az épületek pasztel színű vakolt homlokzattal készülhetnek
b) nem szabályos, vékony hasított kő burkolás az ablakok körül nem megengedett,
c) a területen kizárólag magastetővel fedett épület építhető, utcafronti épület(épületrész) jellemző tetőidoma merőleges legyen az utca vonalára,
d) a magastető hajlásszöge 37-45 fok között lehet,
e) tetőfelépítmény, többszörösen tagolt, tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
f) tetőfelület eresznél történő törésével járó előtető nem megengedett,
g) az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel,
h) a tető héjazata hagyományos kerámia cserép, betoncserép, cserepes lemez,
i) meglévő épület héjazatfelújítása esetén bitumeneszsindely és azbesztcement palára ragasztott bitumeneslemez fedés nem készülhet,
j) a tetőfedő anyag színe a természetben fellelhető vagy hagyományos égetett eljárással készülő tetőfedő anyag színével harmonizáló színű tetőfedő anyag lehet,
k) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, valamint bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez,
l) a nyílászárók színe fehér, zöld, barna és a szürke árnyalatai, az ablakok külső árnyékolására spaletta, zsalúzia, zsalugáter vagy redőny használható azzal, hogy a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a redőnyt és a zsalúziát a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
m) a lakóterületeken a közterület felöli telekhatáron álló kerítés téglából, betonelemből, előregyártott kerítéskő elemből bástyás pilléres rendszerben készülhet,
ma) téglaanyag esetén 25x25cm, vagy 38x38cm pillérmérettel, vakolt felülettel,
mb) betonelem esetén 30x30cm, vagy 40x40cm pillérmérettel, vakolt felülettel,
mc) előregyártott kerítéskő esetén az elem méretéhez alkalmazkodó pillérmérettel,
md) mindhárom esetben max. 1,2 m magas lábazat készülhet,
me) a kerítésmezők tömör, átláthatatlan kialakítással nem készülhetnek, anyaguk: függőleges vagy vízszintes irányú fa vagy fautánzatú elemek barnás vagy szürkés árnyalattal; kovácsoltvas, vagy kovácsoltvas hatású elemek grafit vagy fekete színben; lézervágott fémanyagú kerítésmező elemek,
n) a kerítés lábazati falát és pilléreit anyagának megfelelő fedkő fedje,
o) tömör kerítés utcafronti, közterület felőli felületét legalább 50%-ban, a ingatlan felőli oldalra telepített örökzöld futónövénnyel kell fedni.
4. A XX. század folyamán kialakult új lakóterület
7. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1. melléklet mutatja.
(2) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) a telek új beépítésének illeszkedni kell a környezetéhez. Lakóépületek esetében 30-45 fokos magastető kötelező. A fő épülettömeg tetőgerince merőleges legyen az utca tengelyére. A hátranyúló bővítés vagy épületrész enyhe hajlású tetővel is kialakítható.
b) magastetős épület héjazata kerámia és betoncserép, természetespala, cserepes lemez,
c) a bővítmény tetőhéjazatának meg kell egyezni a főépület tetőhéjazatával,
d) bitumeneszsindely, nagytáblás panel héjazatként nem alkalmazható,
e) meglévő épület héjazatfelújítása esetén bitumeneszsindely és azbesztcement palára ragasztott bitumeneslemez fedés nem készülhet,
f) az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel,
g) homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni. A burkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.
(3) A közterületi telekhatár felőli kerítés anyaga natúr kő, tégla, beton, előregyártott kerítéskő lehet. A kerítésmezők fa, vagy acél anyagú áttört betétek, lézervágott fémbetétek lehetnek.
(4) Nagytáblás betonelemes, dróthálós, drótfonatos kerítés nem készülhet.
5. Berhidai kertvárosias lakóterületek
8. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1.melléklet mutatja.
(2) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) az új telek beépítésének illeszkedni kell az utcán már létrejött környezethez,
b) lakóépületek esetében 30-45 fokos magastető kötelező, hátranyúló épületrész enyhehajlású, vagy lapostetővel is kialakítható,
c) magastetős épület héjazata kerámia és betoncserép, természetespala, cserepes lemez lehet,
d) bitumeneszsindely héjazatként nem alkalmazható,
e) meglévő épület héjazatfelújítása esetén azbesztcement palára ragasztott bitumeneslemez fedés nem készülhet,
f) az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel,
g) homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni,
h) homlokzatok vakolatánál, színezésénél kerülni kell a harsány színeket, kék, lila és vörös árnyalatok nem készülhetnek,
i) nyílászárók színe: fehér, szürke, zöld, barna,
j) ablakok külső árnyékolására spaletta, zsalúzia, zsalugáter vagy redőny használható azzal, hogy a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a redőnyt és a zsalúziát a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni.
(3) A közterületi telekhatár felőli kerítés anyaga natúr kő, tégla, beton, előregyártott kerítéskő, a kerítésmezők fa, vagy acél anyagú áttört betétek, lézervágott fémbetétek lehetnek.
(4) Nagytáblás betonelemes, dróthálós, drótfonatos kerítés nem készülhet.
6. A Peremarton – gyártelep lakóterülete
9. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1.melléklet mutatja.
(2) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) az épületek magastetővel készüljenek, a tetőhajlás 35-40 fok között,
b) valamennyi épület típusnál a tetőfedő anyag: kerámiacserép, betoncserép, cserepeslemez,
c) tetőfedőanyag színe: vörös, vöröses barna, antracit,
d) a tető héjazata hagyományos kerámia cserép, betoncserép, palafedés cseréje esetén a cserepeslemez megengedett,
e) meglévő épület héjazatfelújítása esetén bitumeneszsindely és azbesztcement palára ragasztott bitumeneslemez fedés nem készülhet,
f) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, valamint bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez,
g) a sorházas beépítések felújításának alkalmával a lakóegységeket elválasztó főfalak a tetősíkon kívül 30 cm-rel túlnyújtandók, (tűzszakaszok), lefedésük az épülettömbön azonosan alakítandók ki,
h) a sorházas beépítések tetőfelújítása során azonos anyagú és színű tetőhéjazat használható,
i) az egy telken álló társasház, sorház esetében:
ia) homlokzat felújítását, hőszigetelésének színezését egyeztetni kell a település főépítészével. Az egyes épületek, épületrészek egymással harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát kell kialakítani és fenntartani,
ib) homlokzatszínezéskor a feltűnő, kirívó és bántó erős színhasználatot kerülni kell,
ic) épület, épületegyüttes valamennyi homlokzatát a kivitelezés során készre kell vakolni és színezni, részleges vakolás és színezés nem megengedett,
id) épületenként csak egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók,
ie) csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az előtetők, mellvédek és szélfogók, árnyékoló ernyők, redőnyök,
j) a többszintes, többlakásos lakóépületeknél kizárólag sövénykerítés megengedett.
(3) A közterületi telekhatár felőli kerítés anyaga örökzöld növényből álló sövény, natúr kő, tégla, beton, előregyártott kerítéskő, a kerítésmezők fa, vagy acél anyagú áttört betétek lehet.
(4) Nagytáblás betonkerítés nem készülhet.
(5) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani.
7. Peremartoni új kertvárosi lakóterület
10. § (1) A településrész településképi szempontból meghatározó részének lehatárolását az 1.melléklet mutatja.
(2) A területen az alábbi építészeti követelmények betartása kötelező:
a) lakóépületeket 30-40 fokos nyeregtetővel, vagy kontyolt nyeregtetővel kell kialakítani, az épület bruttó földszinti alapterületének 50 %-án lapostető is készülhet.
b) lapostetős épületrész utcafronton nem jelenhet meg,
c) magastetős épület héjazata kerámia és beton cserép, cserepes lemez, természetes pala lehet. Állókorcos fémlemezfedés csak kiegészítő szerkezetként (előtető fedése, tetőtéri ablak feletti fedés) valamint lapostető fedéseként jelenhet meg,
d) héjazat színe vörös, vöröses barna, sötétszürke, grafit, és antracit színű lehet,
e) a teljes tetőfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel,
f) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal, valamint faburkolattal kell képezni, a burkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni,
g) az utcai homlokzaton lévő garázskapu szélessége az utcai homlokzat szélességének 1/3-ánál szélesebb nem lehet,
h) a nyílászárók anyaga nem korlátozott, de színe fehér, szürke, grafit, zöld és barna árnyalatai lehetnek
i) a nyílászárók külső árnyékolására zsalúzia, vagy redőny használható azzal, hogy a redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a redőnyt és a zsalúziát a nyílászáróval azonos színben lehet alkalmazni,
j) a közterületi telekhatár felőli kerítés anyaga örökzöld növényből álló sövény, natúr kő, tégla, beton, előregyártott kerítéskő, a kerítésmezők fa, vagy acél anyagú áttört betétek, lézervágott fémbetétek,
k) a végleges közterületi telekhatáron lévő kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes,
l) a sövényből készült kerítés, magassága nem árnyékolhatja a szomszéd területet 2m-nél szélesebb sávban.
8. Külterület, az egykori zártkertek területe
11. § (1) Kötelező az épületek terepre illesztése az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.
(2) A kertes mezőgazdasági területen a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő, a szőlőhegyre jellemző, kertes-táj jellegét erősítő, gazdagító építmények művelt telken, az alábbi feltételekkel helyezhetők el:
a) az épületek a helyi hagyományoknak megfelelően hossztengelyükkel a szintvonalakra merőlegesen
b) helyezhetők el,
c) az épületek kizárólag állandó jellegű tégla, ill. kőfalazatú épületként építhetők, vakolt homlokzati felülettel,
d) az épület tetőszerkezetének hajlásszöge 40-45 fok közötti lehet, tetőfedő anyagként kerámia és betoncserép alkalmazható,
e) fémlemez, hullámpala, hullámlemez és bitumeneszsindely fedés nem készülhet.
12. § Mezőgazdasági területeken, erdőterületen kerítés, kizárólag lábazat nélkül, fából, cserjesávval takart drótfonatból, és vadvédelmi hálóból létesíthető. Tömör kerítés mezőgazdasági területeken és erdőterületen nem alakítható ki.
9. Helyi védelem alatt nem álló és településképi szempontból nem meghatározó belterületi területek
13. § A 3. § alá nem tartozó belterületi területek minősülnek településképi szempontból nem meghatározó területeknek, melyek területén az alábbi követelmények alkalmazandók:
a) az épületek anyaghasználatánál biztosítani kell a hagyományos építőanyagok alkalmazását,
b) az épületek magastetős tetőfelületein az adott tetősík legfeljebb 20%-a bontható meg tetőfelépítménnyel, tetősíkablakkal, bevilágító felülettel vagy egyéb a tetőfedő anyagtól eltérő anyagú felületrésszel,
c) a magastetőn alkalmazható tetőfedő anyag a nád, cserép, betoncserép, cserepes lemez vagy természetes alapanyagú pikkelyes tetőfedő anyag (pala), kistáblás fémlemez. Nagytáblás és állókorcos fémlemezfedésű tetőhéjazatok nem megengedettek,
d) a beépítettség 20%-át nem meghaladó mértékig lapostető, zöldtető vagy kishajlású állókorcozott fémlemez fedésű tető alakítható ki,
e) az épületeken alkalmazható fémlemez fedés, valamint bádogos szerkezetek színe illeszkedjen a tetőfedő anyag színéhez,
f) a lakóterületeken a közterületi telekhatáron álló kerítés tömör és áttört kerítés – nagytáblás fémlemez, vagy nagytáblás műanyagbetétes kivételével - egyaránt lehet azzal, hogy telektömbönként vagy utcaszakaszonként a kialakult állapothoz illeszkedőnek kell lennie
A helyi védelem
14. § (1) A város természeti és épített, helyi védelem alatt álló értékei a város kulturális kincsének részei, ezért megőrzésük, fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.
(2) A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
10. Helyi védelem alá helyezés, helyi védelem megszüntetése
15. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti az önkormányzatnál, továbbá erre önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a helyi védelem alá helyezendő érték megnevezését, leírását, ismertetését,
b) pontos hely megjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület- valamint telekrész),
c) a helyi védelem alá helyezendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotódokumentáció),
d) a kezdeményezés indoklását,
e) szakértői értékvizsgálatot, amennyiben a településterv megalapozó vizsgálata során az adott értékről értékvizsgálat nem került elkészítésre,
f) az érintett ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének álláspontját a védetté nyilvánítás kérdéséről.
(3) A helyi védelem alá helyezett érték bontására csak a védettség megszüntetését követően vagy vis maior esetében kerülhet sor. A bontási dokumentáció egy példányát meg kell küldeni a polgármester számára.
(4) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak értékvizsgálattal alátámasztottan.
(5) A 15. § (1) bekezdésben rögzített személyek által benyújtott helyi védelemmel kapcsolatos hiánytalan kérelméről Képviselő-testület előzetes döntést hoz. A Képviselő-testület támogató döntése esetén valósulhat meg vagy válik megszüntethetővé a helyi védelem alá helyezés.
11. A helyi védelem alá helyezendő érték fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
16. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építészeti örökséget, és értéket a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség, és a helyi védelem alatt álló érték fennmaradását.
(2) A helyi védelem alá helyezett értékek megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alá helyezett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
17. § (1) A helyi védelem alá helyezett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértékét a Képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A támogatás helyi védelem alá helyezett értékre eső mértékét - az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.
(4) A támogatás nyújtásának feltétele:
a) a helyi védelem alá helyezett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja, karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védelem alá helyezett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, továbbá szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
12. Általános előírások
18. § (1) Reklám-, valamint hirdetés közterületen csak információs és más célú berendezésen helyezhető el.
(2) Ingatlanonként az adott ingatlanon működő tevékenységgel kapcsolatban a következő hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el legfeljebb 1,5 m2 nagyságban a 23. § rendelkezésben foglaltakra figyelemmel:
a) névtábla
b) üzletfelirat
c) cégtábla,
d) cégér,
e) címtábla,
f) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(3) Azon a magánterületen, amelyen külön jogszabály nem tiltja a reklámfelület elhelyezését, 1 m2 felületig létesíthető reklámfelület.
(4) A város közterületén információs vagy más célú berendezésen kívül reklám, reklámfelület nem létesíthető.
19. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak információs kiegészítő elem lehet.
(2) Hirdető berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendeltetésének megfelelő állapotban tartásáról, így különösen rendszeres karbantartásáról és tisztításáról.
13. Információs kiegészítő elemek és saját vállalkozást népszerűsítő berendezések elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) A hirdető felületek méretének kialakítását, anyaghasználatát az épület, építmény az épület építészeti megjelenéséhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodóan kell kialakítani.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének, kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) Az információs kiegészítő elemek még csak részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
21. § A rendelet 3. § bekezdésében meghatározott településképi szempontból meghatározó területeken és azok épületeinek és építményeinek, homlokzatán cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, alakítható ki:
a) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirat mezőjén önálló betű és logó ragasztva,
b) a háttértől eltartottan felerősítve, élben, háttérből, kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
c) festett, polistirol, öntött, anyagában színezett műanyaggal,
d) fa, festett gipsz, kerámia anyaggal,
e) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium anyaggal vagy
f) natúr, savmart, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
14. Hirdetmények elhelyezése
22. § Közterületen hirdetmény kizárólag az önkormányzat által biztosított hirdetőtáblán történhet.
15. Egyedi tájékoztató tábla elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
23. § (1) Közterületen egyedi tájékoztató táblát - függetlenül annak méretétől és szerkezetétől - a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) Legfeljebb 10 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés kereskedelmi és gazdasági övezetek közterületén létesíthető.
(3) Legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés védett területeken kívül, valamennyi építési övezetben létesíthető.
(4) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
16. Információs vagy más célú berendezés elhelyezésének és kialakításának általános szabályai
24. § Reklám kizárólag közterületen az önkormányzat által biztosított információs vagy más célú berendezésen történhet.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. Általános előírások
25. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási, elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is:
a) műemléki környezetben,
b) városközpontban,
c) területgazdálkodási igény miatt,
d) helyi védelem alatt álló területen,
e) közparkokban
csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(5) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új 120kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
(6) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(7) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.
26. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a mezőgazdasági és gazdasági területek.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek a helyi védelem alatt álló terület.
(3) Helyi védelem alatt álló területeken a sajátos építmények, műtárgyak terepszint feletti kialakítása esetén:
a) az építmény anyagaként kő vagy tégla,
b) vakolt homlokzatképzés,
c) héjazatként korcolt fémlemezfedés használható.
18. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
27. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(2) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein antennát elsősorban a már meglevő építményre kell telepíteni. Amennyiben a már meglévő épületre, építményre az új antenna nem telepíthető, abban az esetben új antenna multifunkcionális módon, így különösen térvilágítással, kilátó kialakítással együtt helyezhető el.
(3) Új antenna nem helyezhető el helyi védelem alatt álló értéken, valamint a helyi védelem alatt álló értékkel érintett ingatlanon.
Településkép-érvényesítési eszközök
19. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban együtt: szakmai konzultáció) iránti kérelem írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus úton nyújtható be.
(2) A szakmai konzultációról készített emlékeztetőt a kérelmező részére a szakmai konzultáció napját követő 15 napon belül rendelkezésre kell bocsátani.
20. Településképi véleményezési eljárás szabályai
29. § (1) Építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően külön jogszabályban meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa ( e fejezetben alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) 3. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével kezdeményezi.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
21. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
30. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell az építészeti-műszaki tervdokumentáció kidolgozása – amennyiben lefolytatásra került - a szakmai konzultáció szerint történt-e.
22. Településképi bejelentési eljárás
31. § (1) Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester az építési tevékenység megkezdése előtt külön jogszabályokban meghatározottakon túl az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül az alábbi esetekben:
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
b) Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.
c) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
d) Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.
e) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
f) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.
g) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
h) Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
i) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 m homlokzatmagasságot.
j) Önálló reklámtartó építmény, valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, elhelyezése.
k) Temető területén: sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
l) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
m) Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése.
n) A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
o) A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
p) Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
q) Kerítés, kerti építmény, építése, bővítése.
r) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
s) Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó felvonulási építmény építése.
t) A pince építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a 20 m3 légteret és a 2,0 m mélységet
(2) A kérelmet és a hozzá tartozó dokumentációt a Polgármesterhez kell benyújtani 1 példányban papír alapon a 4. melléklet szerint.
23. Településképi kötelezés
32. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:
a) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
b) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
c) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
d) a telek szabad területét a nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,
(2) Településképi kötelezési eljárást folytat le a polgármester a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
a) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,
b) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,
c) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.
33. § (1) A Polgármester a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít.
(2) A településképi kötelezési eljárás lefolytatása során más jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen elteltét követően településkép-védelmi bírságot kell kiszabni.
(4) A településkép-védelmi bírság maximális összege természetes személlyel szembeni kiszabás esetén 200.000,-Ft, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szembeni kiszabás esetén 2.000.000,-Ft.
Záró rendelkezések
34. § (1) Hatályát veszti Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének a város településképének védelméről szóló 12/2019.(IX.27.) önkormányzati rendelete.
(2) A rendeletet a hatályba lépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
35. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
