Kifejezéskereső
Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelete
Sümeg Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LCCVIII. törvény (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (1)-(2) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1), (3) és (6) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, 54. § (1) és (3) bekezdésében, 58. § (1)-(3) bekezdésében, 59. §-ában, 62. § (1)-(4) bekezdésében, 68. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleménye kikérésével a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet szabályait kell alkalmazni az önkormányzati tulajdonú lakásra (a továbbiakban: önkormányzati lakás), továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség).
2. § (1) Helyiség bérbeadásánál - a bérbeadói jogok gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök és a pályáztatási eljárás tekintetében - az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendelet rendelkezései az irányadóak.
(2) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.
3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosított, e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat
a) Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület),
b) Sümeg Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester),
c)1 Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: Gazdasági Bizottság),
d)2 Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán Ügyek Bizottsága (a továbbiakban: Humán Ügyek Bizottsága)
e) a Sümegi Közszolgáltató Kft., mint vagyonkezelő, valamint
f) a Sümegi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el.
(2) A Képviselő-testület, mint bérbeadó feladata és hatásköre:
a) a bérbe adható lakások kijelölése,
b) bérleti díj mértékének meghatározása,
c) pályázat kiírása,
d) önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadására pályázat kiírása,
e) döntéshozatal a kiírt pályázat nyertesének személyéről,
f) bérleti szerződés felmondása a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) alapján,
g) bérbeadói jogok gyakorlása a Hivatal, az Önkormányzat intézményei, valamint a közérdekű feladatot ellátó szervek szakember ellátottsága biztosítása érdekében, illetve méltányosság, valamint szociális helyzetben bekövetkezett változás alapján történő bérbeadása esetén,
h) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel vagy bérbeadói felmondással történő megszüntetéséről szerződés kötése.
(3) A Polgármester hatásköre a Képviselő-testület felhatalmazása alapján:
a) bérleti szerződés megkötése
b) bérbeadói hozzájárulás megadása vagy megtagadása lakásba történő befogadás esetén,
c) bérleti jogviszonyról történő lemondás elfogadása
d) részletfizetés és halasztás engedélyezése,
e) lakbértámogatás megállapítása,
f) bérbeadói hozzájárulás megadása vagy megtagadása átalakítás, korszerűsítés elvégzése esetén,
g) szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérleti szerződés meghosszabbítása, figyelemmel a rendelet 27. § (2) bekezdésére
h) krízishelyzet esetén dönthet önkormányzati lakás bérbeadásáról, valamint a bérleti szerződés meghosszabbításáról figyelemmel a rendelet 38. § (4) bekezdésére.
(4)3 Az önkormányzati lakások bérbeadása során a Gazdasági Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozik a Képviselő-testület felhatalmazása alapján az előzetes állásfoglalás.
(5)4 Az önkormányzati lakások szociális bérlakás jogcímen történő bérbeadása során a Humán Ügyek Bizottsága feladat- és hatáskörébe tartozik a Képviselő-testület felhatalmazása alapján az előzetes állásfoglalás.
(6) A Sümegi Közszolgáltató Kft., mint vagyonkezelő (a továbbiakban: Vagyonkezelő) az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján:
a) ellátja a a bérbeadót illető jogok érvényesítésével és a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos teendőket,
b) leltárt készít az önkormányzati lakás, helyiség átadásakor, átvételekor
c) jegyzőkönyvet készít az önkormányzati lakás, helyiség átadásakor, átvételekor,
d) ellenőrzi az önkormányzati lakás, helyiség rendeltetésszerű használatát,
e) elvégzi az önkormányzati lakás és helyiség átadás és átvételével járó festési, javítási munkákat, a villany és gázüzemű lakásberendezések megfelelő állapotával kapcsolatos szakvéleményeket beszerzi.
f) ellátja az önkormányzati lakások lakbérével és a helyiségek bérleti díjával kapcsolatos feladatokat, ezekről nyilvántartást vezet.
(7) A Hivatal:
a) ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati tárgyalások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat,
b) döntésre előkészíti az önkormányzati lakások és helyiségek cseréjével, befogadással, bérleti jogviszony folytatásával kapcsolatos feladatokat,
c) ellátja a bérlő szociális rászorultságának és az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatának tulajdonosi ellenőrzésével, felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokat,
d) havonta figyelemmel kíséri a hátralékok alakulását, és intézkedéseket, vagy a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi a kintlévőségek csökkentése érdekében,
e) folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati lakásokról és helyiségekről,
(8) Az (7) bekezdés e) pontja szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az önkormányzati lakás, helyiség alapterületét, szoba számát, komfortfokozatát,
b) a bérlő nevét,
c) a bérleti jogviszony tartalmát,
d) a lakás bérbeadás módját.
(9) Az (6) bekezdés f) pontja szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az önkormányzati lakás havi lakbérét, helyiség bérleti havi díját,
b) a bérlő nevét,
c) a lakbér és bérleti díj havi befizetéseit,
d) a lakbér és bérleti díj hátralékokat,
e) esetleges használati díj befizetéseket,
f) a lakbér és bérleti díj vonatkozásában megállapított részletfizetést, egyéb engedményeket,
g) a kintlévőségek behajtására vonatkozó intézkedéseket.
2. A lakások bérbeadásának jogcímei és általános feltételei
4. § Az önkormányzati lakást
a) szociális bérlakás jogcímen,
b) piaci elvű bérlakás jogcímen,
c) szolgálati célú bérlakás jogcímen,
d) elhelyezési kötelezettség jogcímén és krízishelyzet alapján lehet bérbe adni.
5. § Az önkormányzati vagyon kezelője a lakásokról nyilvántartást vezet. A bérbe adható lakásállományt a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
6. § Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti pályázati formanyomtatványt a rendelet 4. melléklete és a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
7. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére a Lakástörvény rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.
(2) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén - figyelemmel a Lakástörvényre - az önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, pénzbeli térítést nem fizet.
8. § (1) Határozott időre szóló, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bérbeadó a bérlőnek pénzbeli térítést nem fizet. Ha a megegyezés eredményeként másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, a bérbe adott másik önkormányzati lakásra nézve is csak határozott idejű lakásbérleti szerződés köthető az adott bérbeadási jogcímre meghatározott időtartam figyelembevételével.
(2) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén bérbeadó a bérlőnek Sümegen azonos komfortfokozatú és szobaszámú másik önkormányzati lakást biztosít.
(3) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés bérbeadó általi rendes felmondása esetén bérbeadó a bérlő részére Sümegen beköltözhető és megfelelő másik önkormányzati lakást biztosít.
(4) A bérbeadó nem köteles másik önkormányzati lakást felajánlani, amennyiben a bérlőnek Sümegen megfelelő és beköltözhető lakása van.
3. A felek jogai és kötelezettségei
9. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire a Lakástörvény szabályai az irányadók azzal, hogy ahol Lakástörvény a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg és a bérleti szerződés tartalmazza.
(2) A Vagyonkezelő az önkormányzati lakás átadásakor és átvételekor készített leltárban, jegyzőkönyvben feltünteti az önkormányzati lakás berendezéseit, azok tényleges állapotát, valamint a bérlők esetleges észrevételeit.
(3) A bérlő az önkormányzati lakást jegyzőkönyv alapján veszi át. Az önkormányzati lakás átadás-átvételének megtörténtét a Vagyonkezelő és a bérlő aláírásával igazolja.
(4) A bérbeadó szavatol azért, hogy az önkormányzati lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas. A bérbeadó a bérlet fennállása alatt az önkormányzati lakással összefüggő, törvényben meghatározott és a szerződésben vállalt kötelezettségéért is szavatol.
10. § (1) Bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen az önkormányzati lakásban lakni. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bérbeadó részére bejelenteni. Amennyiben bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, a mulasztás lényeges kötelezettségszegésnek minősül.
(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét oka lehet különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb méltányolható indokolt családi ok. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a bérleti szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatja.
11. § (1) A bérlő az önkormányzati lakásba kizárólag a Lakástörvényben meghatározott személyeket fogadhatja be.
(2) A bérlő az önkormányzati lakásba élettársát, testvérét, gyermeke és unokája házastársát a polgármester átruházott hatáskörben hozott hozzájárulásával fogadhatja be. A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból kiköltözni.
(3) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadást kérelmező Sümegen beköltözhető lakástulajdonnal rendelkezik.
(4) A hozzájárulás előtt a befogadni kívánó személynek igazolnia kell, hogy a Lakástörvényben felsorolt személyek a befogadáshoz hozzájárultak.
(5) A bérlő az önkormányzati lakást, vagy annak egy részét, sem lakás, sem egyéb célra vagy bármely más jogcímen harmadik személynek albérletbe nem adhatja.
(6) Önkormányzati lakás esetében a társbérlet nem engedélyezett.
12. § (1) A bérlő és a vele együtt a lakásban lakó személy az önkormányzati lakást, annak berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket, valamint az épület központi berendezéseit kellő gondossággal rendeltetésüknek megfelelően kötelesek használni.
(2) A Vagyonkezelő az önkormányzati lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.
(3) A bérlő arra alkalmas időben a Vagyonkezelőnek az önkormányzati lakásba történő bejutását biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja arra való hivatkozással, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
13. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban kötelesek megállapodni arról, hogy az önkormányzati lakást a bérlő vagy a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Amennyiben a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá abban az esetben a bérleti szerződés megkötésekor létrejött megállapodás tételesen rögzíti az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott szakértő (szakember) által készített költségvetést.
(2) A bérlő (1) bekezdésben meghatározott megállapodás szerinti igazolt költségeit a bérbeadó a lakbér fizetésének szüneteltetésével, vagy a lakbér igazolt költséggel arányos meghatározott idejű mérséklésével számítja be.
(3) A bérbeadó és a bérlő írásban állapodnak meg abban, hogy a bérlő az önkormányzati lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérlő által kezdeményezett nem az állagmegóvás körébe tartozó, nem szükségszerű átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei a bérlőt terhelik. A bérbeadó az önkormányzati lakás átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatban felmerült, számlákkal igazolt költségeket csak akkor vállalja át, ha ezáltal az önkormányzati lakás komfortfokozata megnövekedett. A bérlő köteles egyúttal vállalni a megállapodásban az önkormányzati lakás új, bérbeadó által meghatározott besorolásának megfelelő lakbér fizetését.
(4) A bérbeadó és a bérlő akár a szerződéskötéskor, akár annak megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati lakás visszaadásakor az önkormányzati lakást és annak berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a szerződésben kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés ellenében. Az önkormányzati lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkákat előzetesen a bérbeadónak és a bérlőnek jegyzőkönyvben rögzítenie kell.
(5) Ellenkező megállapodás hiányában a bérlő kötelessége a szerződés megszűnésekor az átvételkori állapotnak megfelelő falfestés, vagy mázolás, a lakásberendezések javítása, vagy pótlása, a villany és gázüzemű lakásberendezések megfelelő állapotával kapcsolatos szakvélemény beszerzése.
14. § A bérlő köteles az önkormányzati lakáshoz kapcsolódó és igénybe vett közüzemi szolgáltatásokért a szolgáltatónak fizetni és azokkal szolgáltatási szerződést kötni.
4. A lakáshasználati díj
15. § (1) Az önkormányzati lakást jogcím nélkül használó köteles a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3 hónapig az önkormányzati lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat fizetni.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított 3 hónap elteltét követő naptól - a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni, melynek összege az önkormányzati lakás lakbérének 1,5-szerese.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználó az Önkormányzattól másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.
(4)5 Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 60 napon belül a bérbeadó kezdeményezésére köteles az önkormányzati lakás kiürítése iránt eljárását indítani.
5. A lakbér mértéke és megfizetésének módja
16. § (1) Az önkormányzati lakásállomány összkomfortos, komfortos, félkomfortos és komfort nélküli fokozatú.
(2) A lakásbérleti jog fennállása esetén az önkormányzati lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(3) A lakbér mértékét a Képviselő-testület határozza meg. A lakbér mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(4)6 A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév március 31. napjáig felülvizsgálja. A Képviselő-testület által megállapított lakbéreket a megállapítást követően, tárgyév június 1-jétől kell alkalmazni. Szociális bérlakások esetében a növekedés mértéke nem haladhatja meg az előző évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közölt átlagos fogyasztói árindex mértékét. A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint – tíz forintra kerekítve kell megállapítani.
(5) A lakbért módosítani kell, ha az önkormányzati lakás alapterületében vagy komfortfokozatában változás következik be.
17. § (1) A bérlő a lakbért havonta, előre, egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által kiállított számla alapján. A közüzemi szolgáltatások – víz- és csatorna, gáz, villany – igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.
(2) Társasházi önkormányzati lakás esetén a bérlők kötelesek viselni a közös költség - szemétszállítás, közös helyiségek-, lépcsők-, előterek takarítása, ezek víz-, villany- és fűtés használati díja - összegét is, amelyet bérbeadó a bérleti díjjal együtt számláz ki.
(3) Ha az önkormányzati lakás bérlőjének 3 hónapot meghaladó lakbérhátraléka vagy közüzemi díj hátraléka van, és a bérbeadó írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani.
(4) A lakbér késedelmes teljesítése esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.
18. § Bérbeadó kérésére bérlő köteles írásban igazolni, hogy közüzemi díj hátraléka nincs.
6. A lakbértámogatás rendszere
19. § (1) Az Önkormányzat a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére – amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelnek –lakbértámogatást biztosít.
(2) A lakbértámogatás mértéke a lakbér összegének 25 %-a, ha a bérlő háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének
a) egyedülálló személy esetében 600 %-át,
b) kéttagú háztartás esetében 300 %-át,
c) három és többtagú háztartás esetében 250 %-át.
(3) A lakbértámogatás szempontjából a bérlő háztartásának kell tekinteni az önkormányzati lakásban együtt élő, oda együtt beköltöző, valamint a bérbeadó hozzájárulásával vagy a Lakástörvényben meghatározott esetekben a bérbeadó hozzájárulása nélkül utóbb befogadott személyek közösségét.
(4) Lakbértámogatás az együtt lakó családtagok közül csak egy személynek állapítható meg, függetlenül az önkormányzati lakásban élő személyek, háztartások számától.
(5) Bérlőtársak esetén az egyetemes fizetési kötelezettségre tekintettel lakbértámogatásban csak az egyik bérlőtárs részesíthető.
(6) Nem részesíthető lakbértámogatásban az a bérlő, aki
a) az önkormányzati lakásba albérlőt vagy a bérbeadó hozzájárulása nélkül olyan személyt fogadott be, akinek befogadására a Lakástörvény alapján nem volt jogosult,
b) nem tartózkodik életvitelszerűen az önkormányzati lakásban kivéve, ha egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb méltányolható indokolt családi ok miatt nem tartózkodik az önkormányzati lakásban.
(7) A már megállapított lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő a lakbérfizetési kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal legalább 3 havi hátraléka keletkezett. A hátralék befizetése után részére a támogatás újra megállapítható.
20. § (1) A lakbértámogatást, amennyiben a bérlő arra jogosult, átruházott hatáskörében a polgármester a benyújtás napjától állapítja meg.
(2) A lakbértámogatás iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell
a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők jövedelmi és egyéb pénzbeli ellátásának igazolását,
b) amennyiben jövedelemmel nem rendelkezik, annak igazolását, hogy munkába helyezése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
c) igazolását, hogy lakbér és közüzemi tartozása nincs.
21. § (1) Megszűnik a lakbértámogatásra való jogosultság, ha a bérlő
a) bérleti jogviszonya megszűnik,
b) jövedelmi viszonyaiban a 19. § (2) bekezdésében foglalt jövedelemhatárt meghaladóan változás következik be.
(2) A lakbértámogatásban részesülő 15 napon belül köteles bejelenteni a polgármesternek, ha a jogosultság feltételeiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti jövedelem változás vagy a háztartásban élők számában változás következik be.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett lakbértámogatást a polgármester felhívására vissza kell fizetni.
22. §7 A már megállapított lakbértámogatásra való jogosultság fennállását a polgármester minden év március 31. napjáig felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbértámogatás nyújtását megszünteti.
23. § A jövedelem fogalmára és számítására a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. Önkormányzati lakások szociális helyzet alapján történő bérbeadásával kapcsolatos szabályok
24. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható önkormányzati lakásra a pályázatot a Képviselő-testület írja ki.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiírt pályázatot legalább 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláin ki kell függeszteni, valamint az Önkormányzat honlapján kell megjelentetni. A pályázati kiírás megjelenésének közhiteles időpontja az Önkormányzat székhelyén (8330 Sümeg, Béke tér 7.) található hirdetőtáblán való közzététel napja.
25. § Szociális helyzet alapján önkormányzati lakásra az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy és a vele együtt költöző hozzátartozója jogosult, aki
a) legalább 1 éve Sümegen lakóhellyel, vagy Sümegen munkahellyel és tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen Sümegen él,
b) nem rendelkezik Sümegen beköltözhető személyi tulajdonú lakás egészének vagy részének tulajdonjogával,
c) nem rendelkezik nyaralóval vagy üdülővel,
d) az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben tartozása és peres ügye nincs,
e)8 akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a 250.000,- Ft-ot, egyedülélőként a 300.000,- Ft-ot.
26. § (1) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint a vele együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyairól.
(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak:
a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap,
b) az egyéb jövedelmeknél egy év.
(3) A kérelemhez a 24–25. §-okban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl csatolni kell:
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből - származó jövedelemről kiállított igazolást, valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb szerződés alapján járó tartásdíjról, életjáradékról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rendszeres pénzellátásokról kiállított igazolást, nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolást, nyugdíjösszesítőt, kivéve, ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból, őstermelői tevékenységből - amennyiben adóbevallásra kötelezett - származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről a NAV által kiállított igazolást, kivéve, ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,
c) a nappali tagozatos oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy ösztöndíjáról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, a NAV igazolását,
d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolást, a postai feladóvevényt, a jogosult átvételi elismervényét, a jogosult nyilatkozatát a kapott gyermektartásdíj összegéről vagy az önálló bírósági végrehajtó igazolását,
e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó jövedelem megszűnéséről az okiratot,
f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság igazolását, társas vállalkozás esetén a cégbíróság döntését a cégjegyzékből való törlésről.
(4) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.
(5) Házastársak, élettársak csak közösen nyújthatnak be kérelmet.
27. § (1)9 Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérleti szerződés határozott időre, legfeljebb 5 évre köthető.
(2)10 Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő szociális viszonyai változatlanul megfelelnek az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele, kettő alkalommal, alkalmanként legfeljebb 5 évre újabb bérleti szerződés köthető. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt legalább 90 nappal kell a polgármesterhez benyújtani. A kérelmet a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
(3)11 Amennyiben a bérlő betölti a 65. életévét és nincs lakbértartozása, a bérleti szerződése közös megegyezéssel határozatlan időre módosítható.
8. Önkormányzati lakások piaci elv alapján történő bérbeadására vonatkozó szabályok
28. § (1) Piaci elv alapon önkormányzati lakásra az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy és a vele együtt-költöző hozzátartozója pályázhat, aki
a) legalább 1 éve Sümegen lakóhellyel, vagy Sümegen munkahellyel és tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen a városban él,
b) nem rendelkezik Sümegen beköltözhető személyi tulajdonú lakás egészének vagy részének tulajdonjogával,
c) nem rendelkezik nyaralóval vagy üdülővel,
d) az Önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben tartozása és peres ügye nincs,
(2) Házastársak, élettársak csak közösen nyújthatnak be kérelmet.
29. § (1)12 Önkormányzati lakás piaci elv alapon meghatározott lakbér ellenében történő bérbeadás esetén a pályázati felhívás tartalma alapján a bérleti szerződést határozott időre, de legfeljebb 5 évre lehet megkötni.
(2)13 Amennyiben a határozott időre szóló bérleti szerződés lejáratának időpontjában a bérlő változatlanul megfelel az előírt feltételeknek, akkor kérelmére vele, korlátlan alkalommal, alkalmanként legfeljebb 1 évre újabb bérleti szerződés köthető. Az erre irányuló kérelmet a határozott idő letelte előtt legalább 90 nappal kell a polgármesterhez benyújtani. A kérelmet a rendelet 8. melléklete tartalmazza.
(3) A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
(4) A kiíró a pályázati kiírásban a lakbér összegeként az e rendeletben meghatározott mindenkori hatályos lakbér összegét jelöli meg.
(5) Az (1) bekezdés alapján kiírt pályázatot legalább 15 napra az Önkormányzat hirdetőtábláin ki kell függeszteni, valamint az Önkormányzat honlapján kell megjelentetni. A pályázati kiírás megjelenésének közhiteles időpontja az Önkormányzat székhelyén (8330 Sümeg, Béke tér 7.) található hirdetőtáblán való közzététel napja.
(6) A pályázati kiírásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a hasznosítani kívánt lakás címét és műszaki paramétereit,
b) a pályázati ajánlat benyújtására jogosultak körének meghatározását,
c) tájékoztatást a bérleti díj összegéről,
d) tájékoztatást arról, hogy a pályázónak legalább 60 napos ajánlati kötöttséget kell vállalni,
e) tájékoztatást a pályázat költségeinek viseléséről,
f) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét,
g) a pályázati tárgyalás helyének és idejének megjelölését,
h) a pályázati eredmény megállapításának módjáról szóló tájékoztatást,
i) tájékoztatást a kiíró azon jogának fenntartásáról, hogy a leendő bérlő visszalépése esetén jogosult a pályázat következő helyezettjével szerződést kötni,
j) tájékoztatást a kiíró azon jogának a fenntartásáról, hogy a pályázatot – a (5) bekezdésben foglalt esetekben - eredménytelennek nyilváníthatja, és
k) a pályázati ajánlat érvénytelenségének feltételeit.
(7) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha
a) nem érkezett pályázat,
b) kizárólag érvénytelen pályázatok érkeztek.
30. § (1) Érvényes és nyertes pályázó 1 havi lakbérnek megfelelő kauciót köteles fizetni. A kaució a bérleti jogviszony megszűnését követően visszajár.
(2) A kiíró köteles biztosítani a pályáztatott lakás megtekinthetőségét.
31. § (1) A pályázati hirdetményben az ajánlatok benyújtására meghatározott idő a hirdetés megjelenésétől számított 15 napnál hosszabb nem lehet.
(2) A pályázati ajánlatokat zárt borítékban a pályázatot kiíróhoz kell benyújtani az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon.
(3) Érvénytelen a pályázati ajánlat, ha
a) olyan személy nyújtotta be, aki nem volt jogosult az ajánlat benyújtására,
b) a kiírásban meghatározott időn túl nyújtották be.
32. § A pályázat bontása során a polgármester a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság elnöke és a polgármester által megbízott köztisztviselő a pályázók jelenlétében a zárt borítékokat felbontja, dönt a pályázatok érvényességéről, a döntéséről jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv alapján a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület dönt a pályázati kiírás nyerteséről.
33. § Nem lehet pályázat útján bérbe adni azokat a megüresedő lakásokat, amelyekre
a) másik lakás juttatására vállalt kötelezettség érdekében szükség van,
b) közérdekű feladat ellátása miatt szükség van.
9. Szolgálati célú lakásbérbeadás
34. § Szolgálati célból önkormányzati lakás csak annak a személynek adható bérbe, aki
a) az Önkormányzattal vagy annak valamely költségvetési szervével köztisztviselői-, vagy közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban áll,
b) Sümegen egészségügyi szolgáltatásnak minősülő tevékenységet (pl.: orvos, védőnő, asszisztens, mentős) végez, vagy
c) Sümeg területén állami köznevelési közfeladat ellátására a területileg illetékes tankerülettel jogviszonyban áll.
35. § (1) Szolgálati jelleggel önkormányzati lakás legfeljebb a 34. §-ban meghatározott jogviszony megszűnéséig adható bérbe a rendelet mellékletében meghatározott lakbér alkalmazásával.
(2) A bérlő az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony megszűnését követő 30 napon belül, a lakás lakbérének és a közüzemi és egyéb díjak rendezését követően köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.
36. § (1) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakás bérleti jogának elcseréléséhez csak abban az esetben adható hozzájárulás, ha a csere folytán a szolgálati lakásba kerülő új bérlő megfelel a bérleti jogviszony létesítése alapjául szolgáló feltételeknek.
(2) A szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha a leendő bérlőtárs is megfelel a szolgálati lakás bérbeadását megalapozó feltételeknek.
10. Önkormányzati lakások bérbeadása elhelyezési kötelezettség jogcímén és krízishelyzet alapján
37. § (1) Törvényben előírt jogcím, vagy az önkormányzati rendelet alapján vállalt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség jogcím alapján bérbe lehet adni az önkormányzati lakást:
a) bérlő saját tulajdonú megsemmisült lakása miatt, vagy hatóság által életveszély miatt elrendelt kiürítés miatt,
b) szociális intézményből kiköltöző személy részére, bírósági vagy hatósági határozatban megállapított elhelyezési kötelezettség teljesítésére.
(2) Határozatlan időre szóló bérleti szerződés önkormányzat általi rendes felmondása esetén bérbeadó köteles a bérlő részére beköltözhető és megfelelő, Sümegen található önkormányzati cserelakást felajánlani bérleti jogviszony létesítésére.
(3) Bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, amennyiben bérlőnek Sümegen megfelelő és beköltözhető lakása van.
(4) Annak részére, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogáról az önkormányzat javára, az intézményből történő elbocsátása esetén az önkormányzat e rendelet 24–33. §-aiban foglaltak szerint biztosít lakást.
38. § (1) A polgármester azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet (a továbbiakban: Krízishelyzet) bekövetkezése esetén, kivételesen, az eset összes körülményeinek figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján – pályázaton kívül - dönthet önkormányzati lakás – maximum 6 hónapra történő - bérbeadásáról átmeneti elhelyezés céljából. Ezen esetben az önkormányzati lakást a szociális helyzet alapján történő bérbeadásra irányadó lakbér alkalmazásával lehet bérbeadni.
(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéséről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
(3) A határozott idő leteltével a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást, a vele ott élőkkel együtt.
(4) A krízishelyzet alapján megkötött szerződés lejárta előtt minimum 30 nappal bérlő kérelmezheti a szerződés legfeljebb 6 hónap időtartamra történő meghosszabbítását, az erre irányuló kérelmet a polgármesternél kell benyújtani.
(5) A polgármester az (4) bekezdésben meghatározott intézkedéséről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
11. A helyiségbérlet szabályai
39. § (1) A helyiségek felsorolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A helyiség pályázati eljárás alapján adható bérbe az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint.
40. § (1) A helyiség határozott időtartamra adható bérbe.
(2) Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak a természetes, vagy jogi személynek, akinek:
a) adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van,
b) az önkormányzattal, vagy annak költségvetési szervével szemben tartozása áll fenn,
c) helyiség bérleti jogviszonya – a pályázat benyújtását megelőző 5 évben - a bérbeadó rendkívüli felmondása következtében szűnt meg.
41. § Bérbeadó a helyiség bérleti jogának cseréjéhez, átruházásához, albérletbe adásához nem járul hozzá.
12. Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítésének szabályai
42. § Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítésre történő kijelölésről a Képviselő-testület dönt.
43. § A Képviselő-testület az értékesítésre kijelölt önkormányzati lakás és helyiség eladása esetén az önkormányzati lakásra és helyiségre vonatkozó 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi értéket figyelembe véve határozza meg az önkormányzati lakás és helyiség irányárát. A Képviselő-testület az önkormányzati lakás és helyiség értékesítése során a vagyonrendeletében meghatározottak szerint jár el.
44. § (1) Az elővásárlási joggal érintett, de csak határozott időre bérbe adott önkormányzati lakásokat és helyiségeket az önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt értékesítésre nem jelöli ki.
(2) Az elővásárlási joggal nem érintett, értékesítésre kijelölt önkormányzati lakásokat és helyiségeket - megüresedésük esetén - az Önkormányzat pályázat útján értékesíti.
45. § Az önkormányzat az önkormányzati lakások elidegenítéséből származó bevételeit elkülönített számlán helyezi el és a Lakástörvényben foglalt célokra használhatja fel, az éves költségvetésében meghatározottak szerint.
46. § (1) Az önkormányzati lakás megvásárlására az önkormányzati lakásban élő személy elővásárlási joggal rendelkezik.
(2) A helyiség megvásárlására a helyiség bérlője elővásárlási joggal rendelkezik.
47. § (1) A Lakástörvény valamint e rendelet alapján elővásárlási joggal érintett önkormányzati lakások eladása esetén, ha a vevő kéri, hogy a vételárat részletekben fizethesse meg, a szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetnie.
(2) Az (1) bekezdés szerint az önkormányzati lakás megvásárlására jogosult személy, amennyiben azt kéri, a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított 15 éves időtartam alatt kell hogy megfizesse az Önkormányzatnak. A vevőnek a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetett vételárrész után fennmaradó vételár hátralékot havonta egyenlő részletekben kell megfizetnie.
(3) Ha az önkormányzati lakást az (1) bekezdés szerinti jogosult vásárolja meg, és vállalja, hogy a lakás vételárát az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, a vételár 15 %-ának megfelelő mértékű árengedmény illeti meg.
(4) Ha a lakást az (1) bekezdés szerint az arra jogosult vásárolta meg és a szerződésben javára részletfizetési kedvezmény kerül kikötésre, ha a még fennálló vételár hátralékát egy összegben kifizeti, a vételár hátralék 2 %-ának megfelelő mértékű kedvezmény illeti meg.
(5) A vételár részletekben történő megfizetése esetén a vevő a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.
(6) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha egyedülálló, vagy ha gyermekét egyedül neveli és jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szerződés megkötésének időpontjában érvényes szociális vetítési alap 1-2 személy esetén 2,5-szeresét, 3 vagy annál több személy esetén 2-szeresét.
(7) Az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.
(8) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg a követelés biztosítékaként jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre az Önkormányzat részére.
48. § (1) Az értékesíteni kívánt önkormányzati lakás bérlője részére ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az önkormányzati lakás vételárát. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni, úgy az önkormányzati lakás a Lakástörvényben foglalt megkötésekkel – harmadik személy részére is – értékesíthető.
(2) A bérlő elővásárlási jogával csak akkor élhet és az általa lakott önkormányzati lakást csak akkor vásárolhatja meg, ha a szerződéskötés időpontjában a bérbeadó felé bérleti-, szolgáltatási díj tartozása nincs, a korábbi, esetleges tartozása folytán felmerült végrehajtási költségeket és kamatokat is megfizette.
49. § (1) A Lakástörvény valamint e rendelet alapján elővásárlási joggal rendelkezők részére a helyiség a vételárnak egy összegben történő megfizetése ellenében idegeníthető el.
(2) Az értékesíteni kívánt helyiség bérlője részére ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség vételárát. A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával nem kíván élni, úgy a helyiség a Lakástörvényben foglalt megkötésekkel – harmadik személy részére is – értékesíthető.
(3) A bérlő elővásárlási jogával csak akkor élhet és az általa bérlet helyiséget csak akkor vásárolhatja meg, ha a szerződéskötés időpontjában a bérbeadó felé bérleti-, szolgáltatási díj tartozása nincs, a korábbi, esetleges tartozása folytán felmerült végrehajtási költségeket és kamatokat is megfizette.
50. § (1) Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetése esetére az elállási jogot. Ha a szerződés megkötésekor a teljes vételárat nem fizették meg
a) az ingatlanügyi hatóságtól a szerződés függőben tartását kell kérni a tulajdonosi jogkör gyakorlója által meghatározott időtartamra, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályainak figyelembe vételével, vagy
b) a szerződésben rendelkezni kell a tulajdonjog fenntartásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az elállási jog kikötése mellett - a tulajdonjog feltétel nélküli átruházásáról lehet rendelkezni, ha:
a) a vagyon egyedi forgalmi értéke a költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési eljárással kapcsolatos értékhatárt nem haladja meg, és
b) a tulajdonosi jogkör gyakorlója úgy dönt, hogy a vételár részletekben történő kiegyenlítéséhez hozzájárul, és az ingatlan-nyilvántartásba a követelés biztosítékaként jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési- és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.
13. Záró rendelkezések
51. § Hatályát veszti 2023. december 31. napján Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről, béréről és elidegenítésük szabályairól szóló 15/2004. (VI. 30.) rendelete.
52. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet17
A 3. § (1) bekezdés c) pontja a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (1) bekezdés d) pontja a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. § (4) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (4) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 16. § (4) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-a szerint módosított szöveg.
A 22. § a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § e) pontja a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 27. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 27. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg. A 27. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (3) bekezdését a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdése iktatta be.
A 29. § (1) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 29. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 29. § (2) bekezdése a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (III. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. melléklet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VI. 25.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III.26.) önkormányzati rendeletével megállapított szöveg.
A 7. mellékletet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Sümeg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2026. (III. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.
