Kifejezéskereső
Pomáz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (V. 31.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.06.01.
a Pomáz Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2015. (IV,08.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Pest Vármegyei Kormányhivatal ellenőrizte a vármegyei települési önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeleteit és a vizsgálat eredményeképpen kialakított szakmai álláspontjáról PE/030/00329-1/2023. számon kibocsátott szakmai segítségnyújtás keretében tájékoztatta a vármegye jegyzőit.
A dokumentum rámutat, hogy: „Az Mötv. 82. § (3) bekezdésének szabályozása értelmében a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. Az Mötv. hivatkozott rendelkezése jogalkotási kötelezettséget hárít a képviselő-testületre a szervezeti és működési szabályzatról szóló helyi önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) tekintetében.
A törvényi szabályozás célja, hogy a képviselő-testület a hivatali működés folytonosságának biztosítása érdekében, előzetes jelleggel rendelkezzen egy olyan jövőbeni, eshetölegesen bekövetkező, „rendkívüli” helyzetre, amikor a jegyzői illetve az aljegyzői tisztség egyidejűleg nincsen betöltve, vagy a jegyző és az aljegyző tartósan akadályoztatott a feladatai ellátásában. A helyi jogalkotó tehát a törvény keretei között gyakorolja az önrendelkezési jogát erre az átmeneti, legfeljebb hat hónapig tartó időszakra kiterjedően a kiszámítható és stabil hivatali működés biztosítása érdekében. A jegyzői feladatok ellátásának „módjára” vonatkozó szabályozási kötelezettségnél a hangsúly a feladat ellátásának a „hogyanján" van, és nem a „ki által” történő feladatellátáson, mint járulékos kérdésen.
Fentiekből nem következik, hogy a képviselő-testületnek a saját működési alapdokumentumában, SZMSZ-ében lenne szükséges a polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal működésére vonatkozó operatív részletszabályokat rögzíteni. Tekintettel arra, hogy az SZMSZ-nek, mint jogszabálynak nem ez a rendeltetése, így értelemszerűen nem is helyettesítheti a hivatalra irányadó képviselő-testületi normatív határozatot, vagy a polgármester illetve a jegyző által kiadott normatív utasításokat [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (2) bekezdés; (4) bekezdés j) pont].
A képviselő-testület ugyanis a normatív határozatában dönt a hivatal belső szervezeti tagozódásáról— létszámáról, munkarendiéről és ügyfélfogadási rendjéről a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján. Mindemellett a jegyző készíti el a polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: hivatali SZMSZ) javasolt szövegét, mivel a polgármester az önkormányzat munkájának a szervezésével, a döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos hivatali feladatokat a jegyző javaslatainak figyelembe vételével határozza meg [Mötv. 67. § (1) bekezdés d) és b) pont].
A törvényi szabályozás külön nevesíti a polgármester irányítói jogkörét, mellyel összefüggésben kimondja, hogy „a polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt” [Mötv. 67. § (1) bekezdés a) pont].”
Rámutatott továbbá, hogy : „Az Mötv. 82. § (3) bekezdéséből kővetkező jogalkotási kötelezettség nem ad felhatalmazást a képviselő-testületnek arra, hogy közvetlenül hatáskört telepítsen a hivatali köztisztviselőkre. A testület mindazonáltal telepíthet hatáskört a polgármesterre, hiszen a polgármester a testület döntései szerint és a saját hatáskörében irányítja a hivatalt. A polgármester főszabály szerint a „külső”, irányítói jogkörét a jegyzőn illetve az aljegyzőn keresztül gyakorolja, azonban a hivatkozott szakmai vezetö(k) hiánya (betöltetlenség/tartós akadályoztatás) esetén a polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján közvetlenül lesz jogosult a hivatalt irányítani, illetve ennek keretében hivatali köztisztviselőt kijelölni a jegyzői feladatok ellátására.”
Az Önkormányzat tehát jogszabálysértő módon jár el, ha a polgármester hatáskörét elvonva rendeleti szinten jelöli ki a jegyző és az aljegyző pozíciójának együttes betöltetlensége, vagy mindkettő akadályoztatása esetén - legfeljebb 6 hónapos időtartamra - a jegyzői feladatokat ellátó köztisztviselő személyét.
A dokumentum rámutat, arra is, hogy : „A polgármesteri hivatal/közös önkormányzati hivatal, mint költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) illetve az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) szabályozza.
A hivatali SZMSZ jóváhagyására irányuló hatáskör gyakorlása - törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatal, mint költségvetési szerv irányításának körébe tartozik. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában'az irányító szervnek címzett irányítási hatáskört az irányító szerv vezetője gyakorolja [Aht. 9. § b) pont-9/A, § (1) bekezdés], A polgármesteri hivatal esetében a képviselő-testület az irányító szerv, melynek vezetője a polgármester.”
Ezen rendelkezés folyománya, hogy az Önkormányzat jogszabálysértő módon jár el , ha a polgármester hatáskörét elvonva a képviselő-testület hagyja jóvá a polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.
Felhívja a figyelmet a dokumentum, hogy : „Fentiekből nem következik, hogy a képviselő-testületnek a saját működési alapdokumentumában, SZMSZ-ében lenne szükséges a polgármesteri hivatal....működésére vonatkozó operatív részletszabályokat rögzíteni. Tekintettel arra, hogy az SZMSZ-nek, mint jogszabálynak nem ez a rendeltetése, így értelemszerűen nem is helyettesítheti a hivatalra irányadó képviselő-testületi normatív határozatot, vagy a polgármester illetve a jegyző által kiadott normatív utasításokat [a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (2) bekezdés; (4) bekezdés j) pont].”
A képviselő-testület akkor jár el helyesen, ha nem rendeletben, hanem „a normatív határozatában dönt a hivatal belső szervezeti tagozódásáról— létszámáról, munkarendiéről és ügyfélfogadási rendjéről a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján.”
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az általános indokolásban rögzítettek szerint a jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatok ellátásáról rendelkezik.
A 2. §-hoz
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (2) bekezdés; (4) bekezdés j) pont] jával összhangban rendelkezik a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- valamint ügyfélfogadási rendjét érintő képviselő-testületi döntés formájáról.
A rendeleti szintű szabályozásra szoruló rendelkezéseket ugyanakkor indokolt a rendelet szövegébe beemelni.
A 3. §-hoz
A hivatal szervezetére, munka- és ügyfélfogadási rendjére vonatkozó szabályoknak a rendeletből való törlésével egyidejűleg indokolt az SZMSZ-ben rögzíteni a jegyzőre átruházott önkormányzati hatáskörök katalógusát.
A 4. §-hoz és az 5. §-hoz
Pomázi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, létszáma, munka- és ügyfélfogadási rendjére vonatkozó szabályoknak a rendeletből való törlésével egyidejűleg indokolt az SZMSZ-ben szabályozni a jegyzőre átruházott önkormányzati hatáskörök katalógusát.
A Pomázi Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódása, létszáma, munka- és ügyfélfogadási rendjére vonatkozóan meghozandó normatív határozatot ugyanakkor indokolt az SZMSZ függelékeinek sorába beemelni.
A 6. §-hoz
A Pomázi Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ének jóváhagyása - az általános indokolásban rögzítettek szerint - polgármesteri hatáskör, ilyen módon az annak képviselő-testület általi jóváhagyására vonatkozó szabályok törlendők.
A 7. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A. § (1) bekezdése szerint „A helyi önkormányzat képviselő-testülete - a (2) bekezdésben foglalt feltétellel - rendeletben rendelkezhet arról, hogy a képviselő-testület hivatala köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.”
A Közszolgálati Tisztviselők Napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról jelenleg az SZMSZ 6. melléklete rendelkezik. E melléklet tartalmának módosítása miatt indokolt ezen rendelkezést a helyi rendeleti szabályozás más elemébe, nevezetesen a Pomázi Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseiről szóló 12/2020. (VII. 7.) önkormányzati rendeletébe átemelni.
A 8. §-hoz
A rendelet alkalmazása felkészülési időt nem igényel, így a június 1-i hatálybalépésre teszünk javaslatot.
Az 1. melléklethez
Jegyzőre átruházott önkormányzati hatáskörök jegyzékét tartalmazza