Kifejezéskereső
Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
Devecser Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről
Devecser Város Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A lakásbérlet és a lakások elidegenítésének szabályai
1. § Devecser Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, lakásbérlet céljából rendelkezésre álló lakások listáját az 1. melléklet tartalmazza.
1. A bérlő lakbérfizetési kötelezettsége
2. § (1) Lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő az e rendeletben meghatározottak szerint lakbért köteles fizetni.
(2) Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja a lakásokra vonatkozó bérbeadói jogokat és kötelezettségeket, melyekkel összefüggésben az operatív feladatokkal a polgármestert bízza meg.
(3) A lakás bérlője a lakbért adott hónapra vonatkozóan a megelőző hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(4) A lakás bérlője a bérleti szerződés aláírásakor kaució gyanánt a bérleti díj kétszeresének megfelelő összeget köteles megfizetni.
3. § (1) A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltató felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjat. Ezen szolgáltatások: a vízellátás, a szennyvíz, az egyedi gázfűtés, az áram, a telefon, az internet, a szemétszállítás és a kábeltévé használata után fizetendő díjak.
(2) A közüzemi díjakról szóló és a szolgáltató által az Önkormányzat, mint tulajdonos részére kiállított számlákat a Devecseri Polgármesteri Hivatal 3 munkanapon belül tovább számlázza a bérlőnek.
(3) A bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatást nem nyújt.
2. A lakás bérbeadásának általános feltételei
4. § (1) Önkormányzati lakásokat elsősorban a településért tevékenykedő személy részére kell bérbe adni.
(2) Ahol a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) a felek megállapodására utal, ott a megállapodás tartalmát bérbeadói részről Devecser Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) határozza meg.
(3) Az önkormányzati lakás határozott és határozatlan időre adható bérbe.
3. A felek jogai és kötelezettségei
5. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. A lakbér nem fizetése esetén a bérbeadó jogszabályok szerinti letiltást kezdeményezhet, s amennyiben ez nem vezet eredményre, a bérleti szerződést felmondhatja.
(2) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt.
(3) A bérlő az Ltv.-ben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát,
b) vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,
c) unokáját,
d) az általa gondnokoltat.
(4) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(5) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(6) Ha a bérbeadó által a lakás bérlőjének vagy használójának küldött tértivevényes küldemények postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, illetve ha a küldemény a bérbeadóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(7) A (2) bekezdésbe nem tartozó személy bérleménybe költözésére a bérbeadónál előzetesen benyújtott írásbeli kérelem alapján engedélyezett bérbeadói írásos hozzájárulás megadása után van lehetőség. A kérelemhez csatolni kell a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti és ezt a bérbeadó felé igazolja, tovább a befogadott személy nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.
(8) A bérlő a bérleményt albérletbe nem adhatja ki.
(9) A bérlő a lakás műszaki állapotát veszélyeztető rendellenességekről köteles a bérbeadót haladéktalanul írásban tájékoztatni. Amennyiben ezt nem teszi meg és a lakás műszaki állapotának romlása bizonyíthatóan a bérlő mulasztásának következménye, bérbeadó kötelezheti a bérlőt a keletkezett kár megtérítésére, vagy a lakásbérleti díjat a helyreállítás költségeinek arányában megemelheti.
6. § A bérbeadó a lakbért köteles elengedni, ha kötelezettségét a bérlő felszólítása ellenére sem teljesítette és a bérlő emiatt a lakást, vagy a lakás alapterületének legalább 50%-át 30 napot meghaladó ideig rendeltetésszerűen nem használhatja. A lakbér a rendeltetésszerű használat ismételt biztosításig engedhető el.
7. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő a bérbeadáskor teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használat körébe tartozó munkák és lakásberendezések konkrét megnevezését és költségét.
(3) A bérlő jogosult a megállapodás tartalma szerinti, számlával igazolt költségét bérbeszámítás útján érvényesíteni úgy, hogy a lakásra megállapított lakbér 50%-át havonta meg kell fizetnie a bérbeszámítás ideje alatt.
8. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy az épülettel, valamint a közös használatú helyiségekkel és területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítését az Ltv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével a bérlő átvállalja.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek körébe tartozó feladatok konkrét megnevezését, teljesítésének módját, a feladatellátás megszűnésének eseteit.
(3) A bérlő jogosult a megállapodás fennállásának időtartama alatt a lakás lakbérének legfeljebb 15%-os mérséklésére.
9. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti.
(2) Ha a bérbeadó és a bérlő között az átalakításra, korszerűsítésre vonatkozó megállapodás létrejött, úgy a bérlő a megállapodásban rögzített munkák elvégzését a vállalkozó által kiállított számlával köteles igazolni. A bérlő jogosult a beruházáshoz benyújtott és előzetesen jóváhagyott költségvetésben a saját költségét (önerő) bérbeszámítás útján érvényesíteni úgy, hogy a lakbér 50% -át havonta meg kell fizetnie.
10. § Ha a bérbeadó által végzett - az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos - munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a bérlő részére határozott időre vagy a feltétel bekövetkezéséig másik bérlakást kell biztosítani. A munkák elvégzésnek időtartama alatt a lakásbérleti szerződése szünetel. A szünetelés várható időtartamát a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodásban rögzíteni kell.
11. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését - a bérlő nyugalmának zavarása nélkül - szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal, előzetes értesítés alapján, munkanapokon 8-18 óra között ellenőrzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.
4. A bérleti szerződés tartalmi elemei
12. § A bérleti szerződének tartalmaznia kell:
a) a bérleményre vonatkozó adatokat;
b) a bérlő személyes adatait;
c) a bérlővel a bérleti szerződés megkötésekor költöző családtagok adatait;
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díjat;
e) a bérleti szerződés időtartamát, mely határozott és határozatlan idejű lehet;
f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;
g) a lakásbérleti szerződés felmondásának az eseteit, jogkövetkezményeit;
h) a lakásba történő befogadás feltételeit;
i) a hivatkozást az Ltv.-re, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekben az Ltv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
5. A bérlőtársi jogviszony létesítése
13. § (1) Az önkormányzati lakásra bérlőtársi jogviszony a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodása alapján létesíthető.
(2) Házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
(3) Bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha az élettársi közösség hitelt érdemlően bizonyítottan legalább 3 éve fennáll, vagy testvére, aki legalább 3 éve életvitelszerűen a lakásban él és az élettárs vagy testvér nem rendelkezik másik beköltözhető lakással.
(4) A megállapodás alapján a lakásra a tényleges állapotnak megfelelően új bérleti szerződést kell kötni.
6. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása
14. § A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni.
7. Cserelakás
15. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga a tulajdonos hozzájárulásával, kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el, pénzbeli térítés nem fizethető. A lakáscserét a Képviselő-testület hagyja jóvá.
8. A lakásbérlet megszűnése
16. § A lakásbérlet megszűnésének esetei:
a) A lakásbérleti szerződésben foglalt szerződési időtartam lejárta, amennyiben a bérlő ismételten nem igényli a szerződés meghosszabbítását.
b) A bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik.
c) Az arra jogosult felmondja a lakásbérletet.
d) A bérlő, vagy a vele együtt élő hozzátartozójának kötelezettségszegése, különös tekintettel az e rendelet 5. §-ában foglaltakra.
e) A bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti.
f) A lakásnak a bérlő általi szándékos rongálása, nem rendeltetésszerű használata.
g) A bérlő által vállalt kötelezettségek nem teljesítése, különös tekintettel és az azonnali felmondás következményével bármely pénzügyileg előírt kötelezettség elmaradása esetén.
h) A bérlő meghal.
i) A lakás megsemmisül.
j) A bérlő, vagy a vele együtt élő hozzátartozója a közösségi együttélés szabályait megszegi.
17. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a volt bérlő a későbbiekben másik önkormányzati bérlakásra az e rendeletben szabályozottak szerint jogosult.
(2) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a volt bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.
9. A lakbér mértéke
18. § (1) Az e rendelet 1. mellékletében felsorolt önkormányzati lakások után fizetendő lakbér mértékét a 2. melléklet tartalmazza. A 2. melléklet 1. pontja tartalmazza a piaci alapon bérbe adott lakások után fizetendő lakbér mértékét, 2. pontja tartalmazza a költségelven bérbe adott lakások után fizetendő lakbér mértékét.
(2) A lakbér mértékét az Önkormányzat évente, minden év december 31-ig felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat alapján határozza meg a következő évi lakbér összegét. A lakbéremelés mértéke nem haladhatja meg a KSH által megállapított infláció mértékét.
(3) A lakbért a lakás m2-ben számított teljes alapterülete alapján kell meghatározni úgy, hogy az így számított összeget 100,-Ft-ra kell kerekíteni. A lakbér mértékét 49,-Ft-ig lefelé, 50,-Ft felett felfelé kell kerekíteni.
(4) A piaci alapon és a költségelven bérbe adott lakások bérlői nem részesülnek lakbértámogatásban.
10. Az önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése
19. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem az Ltv., sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni.
(2) Ha a lakás jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első 2 hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-6 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.
11. Az önkormányzati lakások elidegenítése
20. § (1) Az önkormányzati lakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) Önkormányzati lakás megvásárlására elsősorban az önkormányzati lakásban élő, elővásárlási joggal rendelkező bérlő jogosult.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott személy vásárolja meg az önkormányzati lakást, a vételár mértéke a forgalmi érték 98%-a.
(4) A bérlő az adásvételi szerződés megkötésekor, amennyiben
a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át, a vételár 5%-át,
b) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át meghaladja, de annak 175%-át nem éri el, a vételár 10%-át,
c) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 175%-át eléri, de nem haladja meg annak 200%-át, a vételár 15%-át
d) családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap 200%-át, a vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni.
(5) Amennyiben a lakást a bérlő vásárolja meg, a vételár megfizetésére – a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat megfizetése mellett – kérelmére, legalább 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(6) Amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg – kérelmére – legalább 20 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, illetve mentesül a kamatfizetési kötelezettség alól.
(7) Amennyiben a bérlő vállalja, hogy az önkormányzati lakás vételárát
a) egy összegben megfizeti, a vételárból 10%,
b) 5 éves részletfizetés vállalása esetén a kamat megfizetése alól mentesül és amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át meghaladja, a vételárhátralékból 5%,
c) 5 éves részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 8% ,
d) 5-10 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 5% ,
e) 10-20 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 2% engedmény illeti meg.
21. § (1) Az értékesíteni kívánt lakás bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát, a 20. § (4)-(7) bekezdésben foglalt kedvezményeket, kötelezettségeket, valamint a megkötendő szerződés teljes tervezetét. Az eladót az ajánlattétel a bérlő által történő átvételt követő 30 napig köti, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket nem változtathatja meg.
(2) A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván.
22. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett, bruttó 25.000.000 forint értékhatár alatti önkormányzati lakások nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kerülnek elidegenítésre.
(2) Az adásvételi szerződést a pályázaton a legmagasabb vételár megfizetésére ajánlatot tevő pályázóval kell megkötni.
23. § (1) A bruttó 25.000.000 forint értékhatár feletti, elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
24. § Elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás vásárlása esetén a vevőt árengedmény vagy részletfizetési kedvezmény nem illeti meg.
12. Az önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevétel felhasználása
25. § Az önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevételek
a) önkormányzati lakás felújítására, korszerűsítésére,
b) új lakás építésére,
c) önkormányzati feladat ellátásához használt lakás vásárlására,
d) lakóövezetbe tartozó területek közművesítésére,
e) építési telkek kialakítására
használhatók fel a tárgyévi helyi költségvetési rendeletben és egyéb önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
13. Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
26. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati lakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére.
A helyiségbérlet és a helyiségek elidegenítésének szabályai
14. A helyiség bérbeadásának általános feltételei
27. § (1) Helyiséget bérbe adni természetes és jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet.
(2) A bérbeadó a helyiségekre határozott vagy határozatlan időre szóló bérleti szerződést köthet.
(3) A bérbeadó a helyiséget üres állapotban, pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. Pályázati eljárás nélkül és térítésmentesen helyiség akkor adható bérbe, ha a helyiség jellege, rendeltetése vagy közérdek azt indokolja.
(4) A határozott idejű bérleti szerződés határidejének lejárta előtt legkésőbb 45 nappal a helyiség bérlője a bérleti jogviszony folytatását kérheti.
(5) A (4) bekezdésben foglalt kivétellel a határozott idő leteltével a bérlő köteles az ingatlant minden igény nélkül elhagyni.
15. A bérleti szerződés
28. § A bérleti szerződésnek legalább tartalmaznia kell:
a) a bérlet időtartamát,
b) az ingatlan adatait,
c) az ingatlan helyiségeinek felszereltségét,
d) a bérlő azonosító adatait,
e) a fizetendő bérleti díj összegét és megfizetésének időpontját,
f) a valorizáció vállalását,
g) a birtokba adás időpontját,
h) a karbantartási és felújítási költségek viseléséről való rendelkezést.
16. Pályázat útján történő bérbeadás
29. § (1) Pályázat önkormányzati tulajdonú helyiségre akkor írható ki, ha üres helyiség áll rendelkezésre.
(2) A pályázati felhívást Devecser Város Önkormányzata honlapján (www.devecser.hu) 15 nap időtartamra közzé kell tenni.
30. § (1) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, műszaki állapotát, közműellátottságát,
b) a folytatható tevékenységek megnevezését (Ltv. 91/A. § 12. pontja),
c) a bérleti díj és a kaució mértékét,
d) a bérletbe adás időtartamát,
e) a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét,
f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, idejét.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, megnevezését, címét,
b) az eljáró képviselőt,
c) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységek felsorolását.
(3) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
17. A bérleti díj megfizetésének szabályai
31. § (1) A helyiségek bérleti díját a Képviselő-testület határozza meg.
(2) A bérlő a bérleti díjat a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A helyiségek bérleti díjának mértékét évenként felül kell vizsgálni úgy, hogy azok értékállósága biztosított legyen. Ennek értelmében a bérleti díj mértéke minden év január 1-től a Képviselő-testület döntésétől függően korrigálásra kerülhet.
(4) Ha a bérlő a bérleti díj összegét, vagy a módosított bérleti díjat a közlés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban nem kifogásolja meg, akkor a szerződés módosításának időpontjától a közölt összeget köteles fizetni.
18. A bérleti jogviszony megszűnése
32. § (1) A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha
a) a bérlő a helyiség bérleti díját a fizetési határidőig nem fizeti meg,
b) a bérlő az általa szerződésben vállalt vagy jogszabály által előírt tényleges kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) a bérlő a helyiséget rongálja vagy a rendeltetésével ellentétes célra használja.
(2) Ha a bérlő a bérleti- és közműdíj fizetésre megállapított időpontig a díjat nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak 8 napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további 8 napon belül írásban felmondással élhet.
(3) Ha a bérlő az általa szerződésben vállalt lényeges állagmegóvási, karbantartási kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő 15 napon belül írásban felmondással élhet.
(4) A felmondás a (2) és (3) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb 15 napnál.
33. § A bérleti jogviszony az alábbi esetekben szűnik meg:
a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,
b) a helyiség megsemmisül, vagy elidegenítésre kerül,
c) a bérlő jogutód nélkül megszűnik,
d) a bérlő bérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
34. § A bérlő – a bérleti jogviszony bármely okból történő megszüntetése esetén – csereingatlanra, vagy egyéb kártalanításra nem jogosult.
35. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésének napján a bérlő köteles a helyiséget visszaszolgáltatni. A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződés megszűnésekor vagy legkésőbb azt követő 3 napon belül a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas, kitakarított állapotban, ingóságaitól kiürítve adja vissza a bérbeadó részére. A bérleti jogviszony tartama alatt a helyiségen végzett beruházások értékét a bérlő semmilyen jogcímen nem követelheti. Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének napján a Bérleményt nem szolgáltatja vissza, köteles arra az időre, amíg azokat jogcím nélkül használja, a bérleti díj kétszeresének megfelelő használati díjat fizetni.
(2) A bérlemény visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, a birtokba adási jegyzőkönyv tartalmával egyezően. Amennyiben a helyiség részét képező bármely vagyonelem – a rendes használaton kívül – megrongálódott, értékéből vesztett vagy hiányzik, a bérbeadó a kijavítás vagy pótlás ellenértékét a bérlőtől követelheti
19. Helyiség rendeltetésszerű használata
36. § (1) A helyiséget a bérlő a bérleti szerződésben megjelölt célra használhatja.
(2) Amennyiben a bérlő a helyiséget nem a rendeltetésének megfelelően vagy a bérleti szerződésben megjelölt célra kívánja használni, úgy ehhez az új használati cél megjelölésével hozzájárulást kell kérni. A hozzájárulást a Képviselő-testület adja meg.
20. A bérleti jogviszony tartalma
37. § (1) Bérbeadó a helyiséget a szerződésben megjelölt időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek jegyzőkönyvileg átadni. A bérlő az átvételt a jegyzőkönyv aláírásával köteles elismerni.
(2) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mérőórák állását.
(3) Az átadáskor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a bérbeadó köteles gondoskodni.
(4) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.
21. A felek jogai és kötelezettségei
38. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti jogviszony alatt:
a) a helyiség megfeleljen a bérleti szerződés előírásainak,
b) a helyiség központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,
c) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek pótlásáról, cseréjéről,
d) a helyiség felújítása, a vezetékrendszer meghibásodása miatt szükséges munkák elvégzéséről.
(2) A bérlő köteles gondoskodni továbbá:
a) a helyiség burkolatainak, nyílászáróinak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról,
b) a tevékenysége érdekében szükséges felújításról, pótlásról, javításról (csak olyanhoz, amelyhez önálló megállapodás, hozzájárulás nem kell),
c) a helyiség olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben,
d) a helyiség tisztításáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé,
e) a tevékenységével kapcsolatban keletkezett szemét elszállításáról, illetve a költségeinek viseléséről,
f) a helyiség biztosításáról,
g) a helyiség rendeltetésszerű használatáról,
h) a szerződés megszűnésekor a helyiség és a helyiség berendezéseinek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadásáról.
(3) A bérlőnek a helyiség visszaadásakor nyilatkozni kell, hogy a bérbeadó felé bérleti- és közüzemi díj, vagy a bérleménnyel kapcsolatos egyéb tartozása nincsen.
(4) A helyiség visszaadásakor
a) a bérlő köteles a helyiséget és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni,
b) amennyiben a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a felmerült költségeket a bérlő köteles megtéríteni a bérbeadónak.
39. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi.
40. § (1) A bérleti szerződés megkötése után a felek közös kérelmére bérlőtársi szerződést akkor köthet a bérbeadó, ha
a) a leendő bérlőtárs vállalkozói igazolvánnyal (jogi személy és nem jogi személyiségű szervezet esetén alapító vagy ezzel egyenértékű okirattal) rendelkezik, és
b) a bérlőtársak egy helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységének a más jogszabályokban előírt feltételei biztosíthatók, és
c) a leendő bérlőtárs befogadásához a bérbeadó hozzájárult.
(2) Amennyiben a bérlőtársak közül egyik bérlőtárs bérleti jogviszonya megszűnik, a visszamaradt társbérlő kérelmére a bérbeadó köteles az egész helyiséget részére bérbe adni.
41. § A bérlő a helyiségbe más személyt, szervezetet csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
42. § (1) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő a volt bérlő által gyakorolt tevékenység folytatását vállalja.
(2) Önkormányzati helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati helyiség bérleti jogára cserélhető.
22. Helyiségek elidegenítése
43. § A helyiségek elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
44. § (1) Helyiség megvásárlására elsősorban a helyiség elővásárlási joggal rendelkező bérlője jogosult.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott személy vásárolja meg a helyiséget, a vételár a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő ár.
(3) Amennyiben a bérlő vállalja, hogy a helyiség vételárát egy összegben megfizeti, a vételárból 2% engedmény illeti meg.
(4) Az elővásárlási joggal rendelkező vevő részére, kérelmére 3 évi részletfizetési kedvezményt lehet biztosítani a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat megfizetése mellett. A részleteket negyedévenként kell megfizetni, az első részlet a szerződéskötés aláírásával egyidejűleg esedékes.
(5) Részletfizetés esetén a vételárhátralékból a bérlőt engedmény nem illeti meg.
(6) A (4) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezménnyel történő értékesítés esetén a pénztározás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.
45. § (1) Az értékesíteni kívánt helyiség bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a helyiség vételárát, a 44. § (3)-(6) bekezdésben foglalt kedvezményeket, kötelezettségeket, valamint a megkötendő szerződés teljes tervezetét. Az eladót az ajánlattétel a bérlő által történő átvételt követő 30 napig köti, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket nem változtathatja meg.
(2) A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván.
46. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett, bruttó 25.000.000 forint értékhatár alatti helyiségek nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kerülnek elidegenítésre.
(2) Az adásvételi szerződést a pályázaton a legmagasabb vételár megfizetésére ajánlatot tevő pályázóval kell megkötni.
47. § (1) A bruttó 25.000.000 forint értékhatár feletti, elővásárlási joggal nem érintett helyiségek tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
48. § Elővásárlási joggal nem érintett helyiség vásárlása esetén a vevőt árengedmény vagy részletfizetési kedvezmény nem illeti meg.
Záró rendelkezések
49. § Ez a rendelet 2023. június 30-án lép hatályba.
50. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletének feltételeiről szóló 21/2017. (XII.15.) önkormányzati rendelet.
Az 1. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2024. (IX. 4.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2025. (VII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2025. (X. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
