Kifejezéskereső
Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendelete
Devecser Város Önkormányzata tulajdonában lévő szociális bérlakások bérletéről és elidegenítéséről
Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) és (2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében és 20. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő, szociális bérlakás céljából rendelkezésre álló lakások listáját az 1. melléklet tartalmazza. A két darab három lakásos társasház mindegyikében egy-egy lakás szegregációt csökkentő céllal üzemeltetett szociális bérlakás.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában
a) jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, rendszeres pénzellátás, kereső tevékenység, egyedülálló fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoc.tv.) 4. § (1) bekezdés a)-d), i), j), l) pontjaiban meghatározottak az irányadók,
b) 1. szegregátum: József Attila utca – Mező utca – Deák Ferenc utca – Mikes Kelemen utca,
c) 2. szegregátum: Sümegi út nyugati oldala az Erkel Ferenc utcától – Miskei utca – Vásárhelyi utca – Homok utca mindkét oldala.
3. A felek jogai és kötelezettségei
3. § (1) A szociális bérlakást csak lakás céljára lehet használni.
(2) A bérlő köteles
a) a 3. mellékletben foglalt lakbért megfizetni,
b) a lakás átvételétől számított 30 napon belül a közüzemi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket saját nevére megkötni, majd ezt a szerződések bemutatásával a bérbeadó felé 8 napon belül igazolni,
c) a Polgármesteri Hivatallal együttműködni és a közüzemi díjak befizetésének igazolását minden hónap utolsó napjáig bemutatni,
d) gondoskodni szükség szerint a szociális bérlakás burkolatainak, ajtajainak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről, figyelemmel a a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 13. § (2) - (3) bekezdésében foglaltakra,
e) a szociális bérlakást és az ahhoz tartozó helyiségeket járvány- és közegészségügyi szempontoknak is megfelelően tisztán tartani, a szükséges rovar- és rágcsálóirtást elvégeztetni,
f) az épületre vonatkozó házirendet, az együttélés szabályait betartani,
g) életvitelszerűen a szociális bérlakásban lakni,
h) a szociális bérlakás állagát megóvni, az abban okozott kárt megtéríteni, az épület környezetét rendben tartani,
i) a közös helyiségeket tisztán tartani, megóvni,
j) a szerződés megszűnésekor köteles a szociális bérlakást tiszta, rendezett állapotban (legalább minden helyiség tisztasági meszelését követően) visszaadni a bérbeadónak.
(3) A felek akár a szerződéskötéskor, akár a megszűnésekor megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a lakást és a – Ltv. 91/A. §-ában megjelölt – lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
(4) A bérlő a Lakástörvényben megjelölt kivételeken túl, a szociális bérlakásba csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, azzal a feltétellel fogadhatja be
a) élettársát,
b) életvitelszerűen a lakásban lakó gyermeke házastársát,
hogy a bérbeadó a nevezettek elhelyezéséről a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor nem gondoskodik.
(5) A bérlő a szociális bérlakást nem adhatja albérletbe. Ennek be nem tartása súlyos szerződésszegésnek minősül.
4. § (1) A bérleti szerződést 5 év időtartamra kell megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles az Ltv. 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban lakni. Ennek megszegése felmondási oknak minősül.
(2) A bérlő a lakásból való két hónapot meghaladó indokolt távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére 8 napon belül bejelenteni. A bérlő bejelentési, igazolási kötelezettségét és a mulasztás jogkövetkezményeit a szerződésnek tartalmaznia kell. A bérlőnek a távollét okát igazolnia kell.
5. § Az e rendeletben szabályozott eljárásokban a bérlőnek küldött iratokat hivatalos irat formájában kell közölni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett, vagy a meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt „nem veszi át”, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
6. § (1) A bérbeadó a szociális bérlakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján, 8-18 óra között, évente legalább négy alkalommal ellenőrzi. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.
(2) A bérlő köteles tűrni a bérbeadó igazolt képviselője általi ellenőrzést.
(3) A bérlő a (2) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli káresemény, hibafeltárás, -elhárítás, veszélyhelyzet fennállása miatt az ellenőrzést tűrni, valamint a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzését is köteles biztosítani.
(4) A bérbeadó az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.
(5) Amennyiben a bérbeadó az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.
4. Pályázat útján történő bérbeadás feltételei
7. § (1) Devecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a szociális bérlakások hasznosítására pályázatot ír ki.
(2) A pályázati felhívást a helyi televízióban, a város honlapján (www.devecser.hu), a Devecseri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) 8460 Devecser, Deák tér 1. szám alatti épületében lévő belső hirdetőtábláján kell közzé tenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati felhívás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.
(3) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pályázók személyi körét e rendelet 8. §-ában foglaltaknak megfelelően,
b) a szociális bérlakás pontos címét, alapterületét, helyiségeinek felsorolását, komfortfokozatát, fűtési módját,
c) a szociális bérlakás helyszíni megtekinthetőségének időpontjait,
d) a megállapított lakbér havi összegét,
e) a bérleti jogviszony időtartamát,
f) a pályázatok elbírálásánál az előnyben részesítés eseteit,
g) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
h) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
i) a szociális bérlakás használatával együtt járó együttműködési kötelezettségeket.
(4) A pályázatot kizárólag a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.
(5) Érvénytelen a pályázat:
a) ha a pályázó pályázatát nem e rendelet 2. melléklete szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, annak mellékleteivel, a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtotta be, vagy
b) ha a pályázat nem felel meg a 8. §-ban foglalt feltételek bármelyikének.
8. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:
a) a pályázó rendszeres havi jövedelemmel rendelkezik,
b) a pályázónak és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 550%-át, amelynek számításánál a Szoc.tv. 10. § (1)-(5) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,
c) a pályázó nagykorú magyar állampolgár,
d) a pályázó a kérelem benyújtásakor Devecserben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel és életvitelszerű itt tartózkodással rendelkezik.
(2) A szegregációt csökkentő céllal üzemeltetett szociális bérlakások esetében a pályázónak a 8. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsoroltakon túl az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a) a pályázónak a kérelem benyújtása előtt legalább 1 évvel Devecser 1. vagy 2. szegregátumában lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel vagy életvitelszerű ott tartózkodással kell rendelkeznie,
b) a pályázó a TOP-5.2.1-15-VE1-2016-00003 azonosítószámú „A társadalmi együttműködés erősítése Devecserben” c. projekt megvalósulási ideje alatt legalább 1 évig a projekt munkatársaival igazolható módon együttműködött.
9. § A pályázat elbírálásakor, azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez:
a) akinek társadalmi szempontból kiemelkedő és helyi érdekeket szolgáló érdemei voltak, vannak,
b) akinek támogatása helyi érdekeket szolgál,
c) aki tehetséges gyermeket nevel, akinek fejlődése szociális szempontból akadályozott,
d) akinek családjában olyan személy van, aki Devecser hírnevét öregbíti bármely oktatási, kulturális, közéleti területen,
e) aki önhibáján kívül lakhatás nélkül maradt egyedülálló szülő vagy gyám gyermekkel, gyermekekkel,
f) aki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy tartásáról gondoskodik.
10. § (1) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(2) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.
(3) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra, a szociális bérlakásra új pályázatot kell kiírni.
(4) A pályázat kiírója a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát fenntartja.
5. A lakbér mértéke
11. § (1) A mindenkor érvényes lakbérek mértékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente, minden év december 31-ig felülvizsgálhatja, és a felülvizsgálat alapján határozza meg a következő évi lakbér összegét. A lakbéremelés mértéke nem haladhatja meg a KSH által megállapított infláció mértékét.
(3) A bérleti szerződés külön kitételként tartalmazza, hogy a bérbeadó az önkormányzati rendelet módosítása esetén jogosult a szerződés lakbérre vonatkozó részét egyoldalúan módosítani a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg.
(4) A módosított lakbér közlésére az Ltv. 6. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A bérlő a lakbért külön számla ellenében tárgyhó 15. napjáig köteles a bérbeadó részére megfizetni.
(6) A társasház által megállapított közös költség a bérlőt terheli.
(7) A lakbér, valamint az egyéb díjak és költségek attól az időponttól esedékesek, amikor a bérbeadó a lakást a bérleti szerződésnek megfelelően a bérlőnek átadta.
(8) A bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatást nem nyújt.
6. Lakbértámogatás
12. § (1) Lakbértámogatásra jogosult az a bérlő
a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át,
b) aki egyedül él, vagy gyermekét egyedül neveli és az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át.
(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott lakbértámogatásra az a bérlő, aki a Szoc.tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
(3) Meg kell vonni a lakbértámogatást attól a bérlőtől, akinek 2 havi lakbér, közüzemi díj, vagy közös költség fizetési hátraléka keletkezik. A megvonás a második havi hátralék bekövetkezését követő hónap első napjától esedékes.
(4) A lakbértámogatás havi mértéke
a) egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő bérlő esetében a lakbér
aa) 10%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 250%-át nem haladja meg,
ab) 20%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 200%-át nem haladja meg;
b) két- vagy többszemélyes háztartás esetén a lakbér
ba) 10%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 200%-át nem haladja meg,
bb) 20%-a, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg.
13. § (1) A lakbértámogatás igénybevételéhez kérelmet kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együtt lakó személyek jövedelemigazolását, valamint a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát. A kérelmet a polgármester bírálja el.
(2) A támogatást új bérbeadás esetén a bérleti jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszony kezdő időpontjától tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező a bérleti jogviszony létesítésétől számított 30 napon túl nyújtja be a kérelmet, a lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.
(3) A támogatás további megállapítását minden év november 30. napjáig ismételten kérelmezni kell. A támogatást a következő év január 1. napjától december 31. napjáig kell megállapítani.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidőn túl benyújtott kérelemre támogatás a kérelem benyújtását követő második hónap 1. napjától állapítható meg, a tárgyév december 31. napjáig.
(5) A támogatásban részesülő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban beállt változást köteles 15 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatást a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül egy összegben vissza kell fizetni.
7. A bérleti szerződés tartalmi elemei
14. § A bérleti szerződének tartalmaznia kell:
a) a bérleményre vonatkozó adatokat;
b) a bérlő személyes adatait;
c) a bérlővel a bérleti szerződés megkötésekor költöző családtagok adatait;
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott bérleti díjat;
e) a bérleti szerződés időtartamát, mely határozott és határozatlan idejű lehet;
f) a bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit;
g) a lakásbérleti szerződés felmondásának az eseteit, jogkövetkezményeit;
h) a lakásba történő befogadás feltételeit;
i) a hivatkozást az Ltv.-re, hogy a rendeletben, illetve a szerződésben nem szabályozott esetekben az Ltv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.
15. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő a bérbeadáskor teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használat körébe tartozó munkák és lakásberendezések konkrét megnevezését és költségét.
(3) A bérlő jogosult a megállapodás tartalma szerinti, számlával igazolt költségét bérbeszámítás útján érvényesíteni úgy, hogy a lakásra megállapított lakbér 50%-át havonta meg kell fizetnie a bérbeszámítás ideje alatt.
16. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy az épülettel, valamint a közös használatú helyiségekkel és területtel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítését az Ltv. 10. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével a bérlő átvállalja.
(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az átvállalt kötelezettségek körébe tartozó feladatok konkrét megnevezését, teljesítésének módját, a feladatellátás megszűnésének eseteit.
(3) A bérlő jogosult a megállapodás fennállásának időtartama alatt a lakás lakbérének legfeljebb 15%-os mérséklésére.
17. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást saját költségén átalakítja, korszerűsíti.
(2) Ha a bérbeadó és a bérlő között az átalakításra, korszerűsítésre vonatkozó megállapodás létrejött, úgy a bérlő a megállapodásban rögzített munkák elvégzését a vállalkozó által kiállított számlával köteles igazolni. A bérlő jogosult a beruházáshoz benyújtott és előzetesen jóváhagyott költségvetésben a saját költségét (önerő) bérbeszámítás útján érvényesíteni úgy, hogy a lakbér 50%-át havonta meg kell fizetnie.
18. § Ha a bérbeadó által végzett - az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos - munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a bérlő részére határozott időre vagy a feltétel bekövetkezéséig másik bérlakást kell biztosítani. A munkák elvégzésnek időtartama alatt a lakásbérleti szerződése szünetel. A szünetelés várható időtartamát a bérbeadó és a bérlő közötti megállapodásban rögzíteni kell.
8. A bérlőtársi jogviszony létesítése
19. § (1) A szociális bérlakásra bérlőtársi jogviszony a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs megállapodása alapján létesíthető.
(2) Házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.
(3) Bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha az élettársi közösség hitelt érdemlően bizonyítottan legalább 3 éve fennáll, vagy testvére, aki legalább 3 éve életvitelszerűen a lakásban él és az élettárs vagy testvér nem rendelkezik másik beköltözhető lakással.
(4) A megállapodás alapján a szociális bérlakásra a tényleges állapotnak megfelelően új bérleti szerződést kell kötni.
9. Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása
20. § A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni.
10. Cserelakás
21. § A szociális bérlakás bérleti joga a tulajdonos hozzájárulásával, kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás vagy szociális bérlakás bérleti jogára cserélhető el, pénzbeli térítés nem fizethető. A lakáscserét a Képviselő-testület hagyja jóvá.
11. A szociális bérlakások elidegenítése
22. § (1) A szociális bérlakások elidegenítéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A szociális bérlakás megvásárlására elsősorban a lakásban élő, elővásárlási joggal rendelkező bérlő jogosult.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott személy vásárolja meg a szociális bérlakást, a vételár mértéke a forgalmi érték 98%-a.
(4) A bérlő az adásvételi szerződés megkötésekor, amennyiben
a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át, a vételár 5%-át,
b) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át meghaladja, de annak 175%-át nem éri el, a vételár 10%-át,
c) családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 175%-át eléri, de nem haladja meg annak 200%-át, a vételár 15%-át
d) családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a szociális vetítési alap 200%-át, a vételár 20%-át egy összegben köteles megfizetni.
(5) Amennyiben a lakást a bérlő vásárolja meg, a vételár megfizetésére – a Polgári Törvénykönyv szerint a pénztartozás esetén megállapítható kamat megfizetése mellett – kérelmére, legalább 15 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.
(6) Amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg – kérelmére – legalább 20 év részletfizetési kedvezményt kell biztosítani, illetve mentesül a kamatfizetési kötelezettség alól.
(7) Amennyiben a bérlő vállalja, hogy a szociális bérlakás vételárát
a) egy összegben megfizeti, a vételárból 10%,
b) 5 éves részletfizetés vállalása esetén a kamat megfizetése alól mentesül és amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át meghaladja, a vételárhátralékból 5%,
c) 5 éves részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 8% ,
d) 5-10 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 5% ,
e) 10-20 év közötti részletfizetés vállalása esetén, amennyiben a bérlő családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap 150%-át nem haladja meg, a vételárhátralékból 2% engedmény illeti meg.
23. § (1) Az értékesíteni kívánt lakás bérlője részére az elidegenítésről ajánlatot kell küldeni. Az ajánlatnak tartalmaznia kell a lakás vételárát, a 22. § (4)-(7) bekezdésben foglalt kedvezményeket, kötelezettségeket, valamint a megkötendő szerződés teljes tervezetét. Az eladót az ajánlattétel a bérlő által történő átvételt követő 30 napig köti, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket nem változtathatja meg.
(2) A bérlő az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyilatkozhat arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván.
24. § (1) Az elővásárlási joggal nem érintett, bruttó 25.000.000 forint értékhatár alatti szociális bérlakások nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kerülnek elidegenítésre.
(2) Az adásvételi szerződést a pályázaton a legmagasabb vételár megfizetésére ajánlatot tevő pályázóval kell megkötni.
25. § (1) A bruttó 25.000.000 forint értékhatár feletti, elővásárlási joggal nem érintett szociális bérlakás tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) A versenyeztetési eljárás szabályait az Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
26. § Elővásárlási joggal nem érintett szociális bérlakás vásárlása esetén a vevőt árengedmény vagy részletfizetési kedvezmény nem illeti meg.
12. A szociális bérlakás elidegenítéséből származó bevétel felhasználása
27. § A szociális bérlakás elidegenítéséből származó bevételek
a) önkormányzati lakás felújítására, korszerűsítésére,
b) új lakás építésére,
c) önkormányzati feladat ellátásához használt lakás vásárlására,
d) lakóövezetbe tartozó területek közművesítésére,
e) építési telkek kialakítására
használhatók fel a tárgyévi helyi költségvetési rendeletben és egyéb önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.
13. Szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése
28. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott a szociális bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú szociális bérlakás vagy önkormányzati lakás biztosítható részére.
14. Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
29. § A jelen rendelet mellékleteiben rögzített adatokat a Polgármesteri Hivatal, valamint e rendelet alapján döntésre és intézkedésre jogosult más szervek, az adatvédelmi törvény előírásai szerint kezelik és használják fel.
15. Záró rendelkezések
30. § Ez a rendelet 2023. június 30-án lép hatályba.
31. § Hatályát veszti a szociális bérlakások bérletéről szóló 25/2021.(XI.30.) önkormányzati rendelet.
A 3. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2024. (XI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Devecser Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2025. (XI. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
