Kifejezéskereső
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2023. (VI. 29.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.08.01.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köznevelési intézményekben alkalmazandó gyermekétkeztetési térítési díjról és az óvodákban a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nem magyar állampolgár által fizetendő térítési díjról szóló 32/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról
Végső előterjesztői indokolás
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
a köznevelési intézményekben alkalmazandó gyermekétkeztetési térítési díjról és az óvodákban a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nem magyar állampolgár által fizetendő térítési díjról szóló 32/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításához
I.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 18. §-a szerint:
18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.
(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.
(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.
(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.
II.
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a köznevelési intézményekben alkalmazandó gyermekétkeztetési térítési díjról és az óvodákban a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nem magyar állampolgár által fizetendő térítési díjról szóló 32/2016. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításának indokai – a Jat. 18. §-a alapján – az alábbiak szerint összegezhetők:
1. A javasolt szabályozást szükségessé tevő társadalmi, gazdasági, szakmai okok és célok, a jogi szabályozás várható hatásainak ismertetése
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. § (3) bekezdés a) pontja írja elő, hogy a települési önkormányzatnak az általa fenntartott óvodában, továbbá a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben a gyermekek és a tanulók számára gyermekétkeztetést kell biztosítani.
A Gyvt. 151. § (2f) bekezdése alapján, ha a gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg.
A Gyvt. 151. § (3) bekezdése határozza meg, hogy a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: nettó nyersanyagnorma).
A köznevelési intézményekben a gyermekétkeztetésért fizetendő térítési díj emelése az alábbiak miatt indokolt:
1. A közétkezetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól szóló 676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2023. január 1-jétől legalább a beszerzett termékek összértéke 80 százalékának a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből kell származnia, ami szintén költségnövelő tényező.
2. A közétkeztetés keretében a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendeletben meghatározott kötelezően biztosítandó élelmiszerek beszerzése és előállítása is jelentős költségnövekedéssel jár a 2023. január 1-jétől jelentősen megemelkedett nyersanyag árak miatt.
3. Jelentős mértékben emelkedtek az üzemanyag árak és a rezsiköltség is.
4. 2023. január 1-jétől a minimálbér 16%-kal, a garantált bérminimum mértéke 14%-kal emelkedett.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a alapján a fizetési kötelezettség terhét növelő jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.
1. Az indokolás közzététele, nyilvánossága
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolás Nemzeti Jogszabálytárban történő közzététele kötelező. A közzétett indokolás nyilvános. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.
1. A javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangja, valamint a Jat. 20. §-a szerinti egyeztetési kötelezettség
Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.
