Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2023. (IX. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Jat.) 18. §-a szerint:

18. § (1) A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait, és az álláspontját az indokolás közzétételéről.

(2) A jogszabály tervezetének indokolásában tájékoztatást kell adni a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról, valamint a 20. § szerinti egyeztetési kötelezettségről.

(3) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát jogszabályban meghatározottak szerint kell biztosítani.

(4) A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.

(5) A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet megalkotásának az indoka – a Jat. 18. §-a alapján – az alábbiak szerint összegezhetők:

A távhőszolgáltatás szabályait két rendelet tartalmazza: Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Veszprém város területén érvényesülő távhőszolgáltatási díjak megállapításáról, valamit az áralkalmazási és díjfizetési feltételekről szóló 59/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelete, illetve Veszprém Megyei Jogú Város Közgyűlésének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Veszprém város területén történő végrehajtásáról szóló 58/2006. (VI. 26.) önkormányzati rendelete.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2014. (X. 31.) önkormányzati rendelete 46. § (1) bekezdésében foglalt rendelet-felülvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a távhővel kapcsolatos rendeletek aktualizálása szükséges.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-a kimondja, hogy az azonos vagy hasonló életviszonyokat azonos vagy hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszabályban kell szabályozni. A szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű. A jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

A Jat. 5. § (7)-(8) bekezdése szerint a felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra további felhatalmazást nem adhat. A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, kivéve, ha a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más következik.

A jogszabályok szerkezetét, felépítését a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) határozza meg.

Veszprém Megyei Jogú Város távhőszolgáltatással kapcsolatos rendeletei az IRM rendelet megalkotása, hatályba lépése előtt születtek. Az 58/2006. (VI. 26.) önkormányzati rendelet utolsó módosítására is az IRM rendelet hatályba lépése előtt került sor. Ezen rendelet sem a jogszabály-szerkesztési szabályoknak, sem tartalmilag az Alaptörvény és a Jat. alapelveinek már nem felel meg.

A többszöri módosítás eredményeként az 59/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet tartalmilag a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiigazításra került, a rendelet szerkezete azonban töredezetté vált, felépítése pedig nem felel meg az IRM rendeletnek.

A két önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése indokolt a fentiek alapján. Az 59/2005. (XII. 15.) önkormányzati rendelet rendelkezései átvételre kerülnek az új jogszabályba, az 58/2006. (VI. 26.) önkormányzati rendeletből pedig azon előírások átemelésére kerül sor, melyek esetében a távhőszolgáltatásról szóló magasabb szintű jogszabályok felhatalmazást adnak az önkormányzati rendeletalkotásra.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Távhőtv.) 6. § (2) bekezdés a)-d) pontja tartalmazza azokat a tárgyköröket, ahol kötelező a rendeletalkotás, míg a 6. § (2) bekezdés h)-i) pontjában felsorolt esetekben lehetőség a rendeleti szabályozás, de nem kötelező.

Távhőtv. 6. § (1) A területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete:

a) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;

b) rendeletben határozza meg a távhőszolgáltatási csatlakozási díjat, a távhőszolgáltatási csatlakozási díj fizetési feltételeit, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatásra vonatkozó, az 57/D. § (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket;

c) rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;

d) megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

e) rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;

f) rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;

g) rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét;

h) rendeletben előírhatja, hogy a 38. § (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetben az épület tulajdonosa vagy a tulajdonosi közösség, a 38. § (5) bekezdésben meghatározott esetben az épületrész tulajdonosa a közszolgáltatási szerződés megszűnését követő ötödik naptári év utolsó napjáig a más hőellátás igénybevétele és a távhőszolgáltatás igénybevétele közötti, pozitív előjelű széndioxidkibocsátás-különbözet után díjat fizessen;

i) rendeletben határozza meg a h) pont szerinti díj mértékét, esedékességét, a különbözet számításának, valamint a díj kivetéséhez szükséges adatszolgáltatásnak a részletes szabályait.

(3) A (2) bekezdés h) pontja szerinti díj alapja a helyi önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint számított és hiteles adatokkal alátámasztott naptári éves széndioxid-kibocsátási különbözet természetes mértékegységben (kilogrammban) kifejezett tömege. A díj mértékét az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben állapítja meg, amely azonban nem lehet magasabb kilogrammonként 15 forintnál.

(4) A díjat az önkormányzati adóhatóság veti ki, az a helyi önkormányzat bevételét képezi. A díjfizetési kötelezettségre egyebekben az adózás rendjéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

A távhőszolgáltatást érintő közgyűlési előterjesztések előzetes véleményeztetésébe bevonandó felhasználói érdekképviseletek a következők:

- Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztály

- Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége

- Társasházak Veszprémi Egyesülete

- Egyéb fogyasztói érdekképviseletek, amelyek írásban bejelentik a szolgáltatónál vagy az Önkormányzat jegyzőjénél együttműködési szándékukat a fogyasztóvédelem terén.

A jogszabályban meghatározott szervezetek véleményének kikérése megtörtént. Veszprém Megyei Jogú Város jegyzőjénél és a szolgáltatónál érdekképviseleti szervek nem jelentették be együttműködési szándékukat.

A Távhőtv. 6. § (2) bekezdés c) pontja szerinti tartalom alapján nem kerülnek kijelölésre azon területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése a műemlékvédelmi, építési és energetikai szabályok, valamint a megújuló energia térnyerése okán.

A Távhőtv. 6. § (2) bekezdés f) pontja szerint a képviselő-testület rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit. Veszprémben a jogszabályban előírt szolgáltatói hőközpontok megszüntetése megtörtént. A még jelenleg működő hőközpontok megszüntetésére, kiváltására nem kerülhet sor. Ennek oka, hogy ezen hőközpontok a belváros területén helyezkednek el, ahol a szűkös helyek mellett egyéb szabályok is (műemlékvédelem) akadályozzák a megszüntetést, kiváltást. Összességében elmondható, hogy a távhőszolgáltatás ezeken a helyeken gazdaságos, épületenként mért és szabályozott.

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet tervezetéhez tartozó, a megalkotását megelőzően rendelkezésre álló, végső előterjesztői indokolás Nemzeti Jogszabálytárban történő közzététele kötelező. A közzétett indokolás nyilvános. A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik. A jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét.

Az önkormányzati rendelet nem esik a Jat. 18. § (2) bekezdésének hatálya alá.