Kunhegyes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.02.16.
a helyi önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (X.24.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között meghatározza szervezeti és működési rendjét.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:
Mötv.) 53. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület a működésének részletes szabályait a
szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg.
Kunhegyes Város Önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatát a Képviselő-
testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (X.24) önkormányzati rendelet
(a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza.
Az Mötv. keretei között az önkormányzati képviselők megválasztásuktól, majd ezt követően minden évben vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. Ehhez csatolniuk kell a közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozatát is. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén, annak benyújtásáig, az önkormányzati képviselő a tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat. A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre a feladatra kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata közérdekből nyilvános, a hozzátartozók nyilatkozata viszont nem.
Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából vagyonnyilatkozatot kell tenniük az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján azoknak a közszolgálatban nem álló személynek is, aki – önállóan vagy testület tagjaként –
javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult az állam, önkormányzat, költségvetési intézmény, valamint többségi állami, illetve többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, továbbá az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány által lefolytatott közbeszerzési eljárásban, feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítvány számára nyújtott támogatási pénzeszköz juttatásánál, egyedi állami vagy önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás
lefolytatása során, vagy állami, önkormányzati, illetve az Országgyűlés, a Kormány, valamint önkormányzat által alapított közalapítványi támogatások felhasználásának vizsgálata, valamint a felhasználással való elszámoltatás során.
A vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak. Az említettek maguk után kívánják, hogy az Önkormányzat rendelkezzen az önkormányzati képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatának nyilvántartása, a nyilatkozatokkal kapcsolatos ellenőrzési eljárás, adatvédelem tárgyában készült szabályzattal.
Fentieken túl a rendelettervezetben egy apróbb kiigazítás van az egyértelműség érdekében.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Kunhegyes Város Önkormányzat képviselő-testületének a helyi önkormányzat szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (X. 24.) önkormányzati rendeletének 6. §-át kiegészítő módosító rendelkezéseket tartalmaz az Mötv. 39. § (3) bekezdése alapján.„A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja.
Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.”
Továbbá az Mötv. alapján a polgármesterre, valamint az alpolgármesterre is alkalmazni kell az Mötv. vagyonnyilatkozat-tételi szabályait, tehát a megválasztáskor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a helyi önkormányzati képviselőkkel azonos módon. A Vnytv. a vagyonnyilatkozatban lévő személyes adatok kezelési idejét akként határozza meg, hogy ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszűnt, vagy a kötelezett új vagyonnyilatkozatot tett, az őrzésért felelős a vagyonnyilatkozat általa őrzött példányát 8 napon belül a kötelezettnek visszaadja.
A polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatait bárki
számára adatigénylés útján megismerhetővé kell tenni.
Az Infotv. 1. számú melléklete (általános közzétételi lista) jelenleg nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát kötelezően közzé kell tenni.
A vagyonnyilatkozat-tételről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló szabályzat a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. mellékleteként kerül meghatározásra a jogszabálytervezet szerint.
A 2. §-hoz
A Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatának 43. § (1) bekezdés 8. pont c) alpontja egy megszűnt mellékletre „8/c. melléklet Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek” utal, e miatt törölni kell az említett sort.
A 3. §-hoz
Jelen rendelet hatálybalépéséről rendelkezik. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. A jogszabálytervezet a kihirdetés napját követő napot jelöl meg a hatályba lépés időpontjának. A jogszabályi rendelkezések teljesítetté válásával a módosító rendeletet célszerű hatályon kívül helyezni, mivel rendelkezései túlhaladottakká válnak, így az önkormányzat hatályos jogszabályai között nem kell ott lennie, s erre a hatályba lépést követő naptári napot jelöli meg a tervezet.